Biztosan igazad van, de most méltatlanul támadtál erre a nickre. Ahogy én számoltam, jelenleg olyan 10-15 évente, évtizedes távlatban pedig úgy 10 évente szükséges a Balaton vízutánpótlása valahonnan.
Az OMSZ éghajlatváltozással foglalkozó cikkében az éves átlagos csapadék a Zala vízgyűjtőjén lassan csökkent már évtizedek óta, és ezután is fog.
A vízutánpótlás tehát még ebben az évszázadban szükséges lesz. Tekintettel a vízhasználat növekedésére, ez az időszak csak rövidülhet.
Jelenleg épp azért nincs megoldás a vízutánpótlásra, mert 10 évente egyszeri használatra bármilyen hasonló műszaki létesítmény építése értelmetlen. Így aztán csak olyan létesítmény jöhet szóba, amit másra is lehet használni, ráadásul folyamatosan, hogy legalább a karbantartás (fenntartás) költségeit kitermelje.
Ezen feltételeknek a Sió csatornán felhozott Duna víz felel meg.
És akkor a Duna vízről.
"A Sió folyásirány megfordítása még rémálmainkban sem jöjjön elő! Egészen más a Duna vízének kémiai összetétele, mint a Balatoné, gyakorlatilag ökológiai katasztrófát okozna, ha a tó Duna vízzel lenne feltöltve. "
Ezt a kémiai összetétel problémát valaki sikerrel felfújta lufinak. Kérdés, hogy bármilyen más vízforrás (Rába, Mura) kémiai összetétele miért is lenne jó, jobb. De nem is ez a fő probléma, hanem az, hogy a kémiai összetételnek akkor van döntő szerepe, ha vízcserét szeretnénk végrehajtani. A Duna víz más, mint a Balaton vize, ha kicserélik a Balaton vizét, az lehet, hogy problémát okozna. Ámde itt nem arról van szó. Ha 10 évente egyszer van vízutánpótlás, akkor egy évben százalékosan egyszámjegyű vízpótlásról van szó, ami tartósan azt eredményezi, hogy a Balaton víztömegében átlagosan egy százaléknyi idegen (pl. Duna) víz lenne.
Hááát, ennek akkor lenne kémiai hatása, ha lug, vagy sav lenne.
Amúgy ennél a sokat emlegetett hajónál nem lenne mindenkinek jobb és egyszerűbb megoldás, ha túlméretes szállítmányként két éjszaka alatt felhoznák a tóhoz?
Mondjuk a téli csapadékkal (és annak olvadásával) ma már tényleg nem lehet számolni...
Ezzel együtt úgy tűnik, hogy az éves csapadék összeg nem változik olyan radikális mértékben a klímaváltozás miatt (főleg, ha évek között is simítunk), tehát a többlet tartalékolással ki lehet bekkelni a kisvizes időket.
Idén pl. vélhetően 120 felettről kezdünk nyarat, ami gyakorlatilag biztossá teszi, hogy egy hosszú, meleg nyár után is lehet hajózási célú eresztés.
Persze. Nem vagy vészmadár, csak egy ócska troll, aki hülyeségeket beszél. Itt az ideje, hogy lábadra húzz egy méretes meaclumpát és eljárj bennük egy latinos Canossát! :-D
A kommunikáció szerint pont azért törölték a minimális szintet, mert a jósistenen kívül senki nem tudott hatást gyakorolni rá. Egyébként ez a +70 cm volt.
Régebben alkalmaztak ún előürítést, hogy legyen helye a téli-tavaszi csapadéknak, szerintem ezért volt egyáltalán ez a fogalom. Akkoriban szigorúbban tartották a +100, majd a +110 cm maximumot.
Többlet víz elvezetés miatt 2021. január vége-március vége között volt utoljára.
2021 júniusában volt utoljára nyitva a régi szilip, de az valami külön dolog lehetett, talán a Sió felmérése a hajózás miatt. Úgy emlékszem, hogy 8-10 nap volt összesen.
Lehet, hogy hülye felvetés, de a minimumszint alapján az elmúlt 20 évben (mióta van ez a topik), hoztak már bármilyen vízeresztéses, vizmegtartási döntést?
"Meggyőződésem, hogy számos szűrő- és szikkasztómező tapasztalata van már a hazai mindenféle vízes szakma birtokában"
A talaj a legjobb tisztító. Egy 60-80 cm-es talajrétegen átszivárgott szennyvíz minden paramétere elsőosztályú egy kivételével. A szennyvízben levő ammónia (és szerves nitrogén) nitráttá alakulva eljut a talajvízbe.
A tisztított szennyvizet tehát egy rét drénezésével tovább lehet tisztítani, de a nitrát az marad. Vagyis: a tisztítótelepen mindenképp denitriófikációt kell csinálni, úgy lehet a rétre ráerszteni, majd a Velencei-tóba vezetni.
Előbb fognak zsilipet nyitni szeptemberi 90-nél, mint júniusi 120-nál...
Kevés jelentőséget tulajdonítunk a balatoni üzemi vízállási minimumoknak, de egy azért pont van: nem lehet a minimum alatt ereszteni. De felette lehet.
Tehát ha az adott őszi hónap minimuma mondjuk 70, akkor 90-nél simán ki lehet nyitni a csapot egy tizenpár centis eresztésre.
Külön probléma ennek politikai kommunikációja, de azt megoldják... A szezon előtti vízpazarlás sokkal rosszabbul kommunikálható, mint a szezon utáni.
Más kérdés, hogy ha folytatódik az özönvíz, akkor hol lesz a határ, ami felett tényleg bevállalják a tizenvalahány mínuszt nyár előtt is. Ahogy nézem, a középső országrész kapott most durvábban, a Zala könyéki vízgyűjtőre jóval kevesebb esett.
Mondjuk én egy percet nem várnék, ha feltételek adottak, inditanám. Esélyes, hogy ősszel kevesebb víz lesz, bár volt már ellenpélda is (2005, 2014), az csak erősíti a szabályt.
Az excel ügynök holnap, mikor megnyitja az aktuális számokat, erőst fog verejtékezni, esetleg bele is sápad, továbbá előfordulhatnak hypoxiás tünetek is. A lassanként múló kilendülés után a varázsszámok ugyanis valahol 115 körül fognak játszódni.
Kizártnak tartom, hogy 112-nél nagyobb számot dobjon a gép, mi több, a legvalószínűbb megfejtésnek a hetek óta jól bevált 111 tűnik. :-)
számottevő próbálkozásai dacára, érdemleges/érdemi értelem hiányában a fürdésre alkalmatlan pocsoJába fulladtak a jóslatai. (de nem a centiken kell vitatkozni)
vagy
elment lángost sütni a halott déli partra.
mindenesetre a szezonnak annyi, ezt a vak is látja.
