"Nem a nyelvem mulik amin irod hanem a szamon amit ott kapsz."
Szégyellem magam, de nem bírom ki, hogy ezt az újabb súlyos tévedést ne javítsam ki. Tehát az IQ ugye mindig az adott populációra van normálva, tehát az ausztrálok átlag IQ-ja pont úgy, definíció szerint 100, min ahogy az átlagmagyaré is 100. Tehát bizonyám, hogy múlik a "nyelven is", egy ausztrál X-es IQ magyarországon nem X.
Amit 32 eveig nem hasznalunk az elkopik ezt meg egy tokkelutott is megerti meg ha ezt neked nehez is felfogni. Ezert toltod the az IQ tesztet ki magyarul en meg agolul. Nem a nyelvem mulik amin irod hanem a szamon amit ott kapsz. Erdeklodj utanna ha nem hiszed.
Nem, én soha nem ajánlok semmit. Én 1720 körül vettem egy kis részt (az aranypiacos középáron), és majd veszek ha elindul felfele vagy ha esik egy méreteset.
Ajánlani azért nehéz, mert nem tudni,hogy kinek mennyi és milyen pénze van (nem mindegy, hogy a likvid tartalékot akarja erre rátenni, vagy éppen egy "felesleges" pénzét, ami esetleg 5-10-20 évig nem kell neki) illetve mi a befektetési horizontja (pár hónap múlva eladom, jó lesz az örökösnek... stb. közt sok árnyalat van), illetve az sem mindegy, hogy első vétel, vagy már csak hozzávesz az ember.
Itt nincs topik azon tul tul, hogy hol a legolcsobb ma az arany, es hogy ma vegyek vagy holnap, meg neha egy weblink bemasolva. Ezt nem kell feltsed tolem VargaTamas.
Nyilvan tevedtem mikor azt gondoltan ha mar aranyrol van szo lesznek itt nyitott gondolkosasu emberek is, akik tobbet kivannak tudni arrol amibe befektetnek a fentieken tul.
Aki iteligenciat is keres a Silver Stackers forumon megtalal aminek oszlopos es alapito tagja vagyok, es ahol elet, ertelem, vetel, eladas is van es ahol fo idoben percenkent jonnek az ertelmes hozzaszsolasok az egesz vilabol, olyan taggoktol is akiknek az irasait itt csak web linkkent olykor olykor bemasolja valki. Nyilvan ott az olyanok mint te a nagyon zavaroak ugy hogy ezt a forumot neked szemely szerint nem ajanlom mert ott nem fog menni a suttyokazasod. Itt van a te vilagod. Elvezzed!
Az mar regen volt. Lassan ugyan de mindenki at all az egyseges neveire a szamoknak. Ideje is volna hogy ne lehessen felreertelmezni se tevedesbol se szandekosan.
A tevedest ki kell javitani ha maga a szam van rosszul ertelmezve a vilag mas pontjain elok kozott, de kotekedni ezen ha valaki nyilvanvaloan helyesen gondolja de sajat kornyezetenek nyelvebol egyenesbe forditja a szamot csak szellemi szegenysegre utal.
A politikusok is gyakran hasznalnak hasonlo taktikat, aminek az egyeduli celja a lenyegrol elvenni a figyelmet es minden szoba belekotni hogy a lenyegrol elvegyek a figyelmet es minden masrol beszelni csak arrol nem ami a lenyeg es amirol szo van.
In British English, a billion used to be equivalent to a million million (i.e. 1,000,000,000,000), while in American English it has always equated to a thousand million (i.e. 1,000,000,000). British English has now adopted the American figure, though, so that a billion equals a thousand million in both varieties of English."
Mit? Leírtad mennyi a heti kamatteher, leírtam, hogy sokkal-sokkal kevesebb, leírtad, hogy "Nyilvanos statisztika mindenki tudja akit erekel", utána néztem, kiderült, hogy 3 nagyságrendet tévedtél (10 méter vs. 1 centi), erre jössz ezzel:
"Ezen kar kotekedni..."
Ez nem stilus kérdése, egyszerű igaz-hamis probléma.
Azt se tudod, hogy hány nullával írják a "billiót", meg a "billion"-t és itt osztod az észt. Pont ennyire hiteles a legtöbb hozzászólásod. Ezerszeres, vagy ezredrész....
"papir rendszer elott mar sok probalkozas volt Kinaval kezdve"
És ott mikor "omlott össze"? Amikor jöttek a komcsik. És ők mit csináltak? Államosítottak, és elvették az aranyat is. Akkor most ez milyen érv volt megint? Ganz egal.
Ez ezer eve volt akkor meg nem voltak komcsik. Europaban csak 1601 ban volt eloszor papir penz a Svedorszagban.
"papir rendszer elott mar sok probalkozas volt Kinaval kezdve"
És ott mikor "omlott össze"? Amikor jöttek a komcsik. És ők mit csináltak? Államosítottak, és elvették az aranyat is. Akkor most ez milyen érv volt megint? Ganz egal.
"Eddig egy allami papir renszer sem maradt eletben".
Ezt ugy volt irva es kellett volna ertelmezni, hogy a jelenlegi most elo papir rendszer elott mar sok probalkozas volt Kinaval kezdve. Semmit nem tanultunk belole mert mind az adosagba bukott bele, mert vegul is nem a pairral van baj hanem a mogotte allo vagy nem allo fedezettel ezt kell megerteni.
Az USA jelenleg 4 billoit kolt hetente kamata. Ez 2016 kozel 10 billio lesz 2022 ben pedig tobb mint 15 billio dollar hetente, ha eljutunk odaig ami ketseges.
Amit en irok azt az iskolaban nem tanitjak. Sajnos.
Ne haragudj, de ennél egy pénzügyi szakközépben is többet tanítanak.
-----------------------
Ha nem hiszel a "fiat money"-ban, vagy "forgalomba bocsatasi hitel"-ben, szíved joga. Világos, hogy a rendszer csak kiszámítható jogi/pénzügyi környezetben stabil, ezt meg a mindenkori politikának kell biztosítania. A pénzünk annyira stabil, amennyire hitelesek a politikusaink. Ebben gondolom nincs köztünk vita.
Az, hogy egy adott politikai berendezkedést mennyire érzünk hitelesnek, már személyi megítélés kérdése, és mint ilyenen, nem sok értelme van vitatkozni rajta. Azaz mindenki, saját hite alapján dönt az arany/papíralapú befektetések arányáról, és ebben a kérdésben senkinek nincs a zsebében a "bölcsek köve", senki nem tud abszolút igazságot mondani. Mert nincs olyan.
-------------------------
Sokan hisznek abban, hogy vissza lehet térni az aranyfedezetre, be lehet tiltani a fedezet nélküli pénzt. A valóság az, hogy ameddig stabil polgári jog működik, addig erre nincs esély. A "naked short" ügyleteket sem lehet betiltani, mert ha a bróker nem kínálhatja, akkor majd a bukméker kínálja. Ugyanígy, ha csak aranyfedezetes pénz létezik, akkor majd szerződök valakivel arra, hogy egy évig dolgozok neki, ha ma fizet ennyit-meg-ennyit, és hopp, ott a "fiat money".
Nagyon sok problémával küzd a rendszer, de ezek javítható dolgok. Egy összeomlás során átmenetileg lehetséges, hogy visszatérünk az aranyhoz, egy forradalom pénze lehet a nemesfém, egy működő gazdaság/élhető világ pénze pedig a "hitelpénz" lesz.
Egyszerűen azért, mert a "fiat money" nem egy világméretű összeesküvés része, hanem a fejlődés egy lépcsője. Nem jó vagy rossz, de megkerülhetetlen.
--------------------------
De hogy zárjuk rövidre ezt a flood-olást:
Nem vitatom, hogy vannak problémák, csak azt a kijelentésedet, hogy "Eddig egy allami papir renszer sem maradt eletben". Ez ugyanis egyszerűen nem igaz.
NAOX“s -IQ kérdése- érdemes észrevenni, hogy az arany "értékőrző" jellege pont olyan megállapodások, hagyományok következménye, mint a papírpénzbe, vagy a polghári jogba vetett hit. Ennek semmi köze a nyújthatósághoz, ez egyszerűen társadalmi konszenzus. A kereskedő, aki a pénzrendszerbe vetett bizalom megingatásával próbál keresletet fokozni, az valójában öngólt rúg. És marad neki a vagdalkozás, meg az "ad hominem" érvelés.”
Ezutan majd te josz Naox. De eloszor azt kell megertened mi az a penz.
Kozvetlen arucserere alapulo gazdasagok mar joval a cseret szolgalo fizetoeszkozok felfedezese elott letztek. Annak ellenere hogy a penz ermek mar kozel 3000 eve leteznek arucserere alapulo gazdasagok meg leteznek es mukodnek. Sot a mai indirect vagyis allam adosagra epulo gazdasagok novekvo kaoszaban tovabb bovulnek mindenhol. Az arucsere gazdasag az ahol nincs “csereeszkoz” igy a termekek kozvetlenul cserelnek gazdat mas arukra. Hitel- vagy kocson adas kolcson vetel- termeszetesen letezik ilyen gazdasagokban. Viszint van egy jelentos (kritikus) kulonbseg. A kolcsonvetel vagy eladosodas lehetove teszi a szemelyt vagy egy csoportott, hogy tobbet fogyasszon mint amit megtermelt egy bizonyos idore. Az arucsere gazdasagban, ilyen kolcson termeszetesen lehetetlen mindadig amig a szemely vagy a csoport tobbet termelt mint amenyit elfogyasztott.
Ez a tobblet ami rendelkezesre all a kolcson adasara. Ezen tobblet nelkul nem volna mit kolcson adni.
Igazi Hitel versus “Penz” Hitel:
Ha csak egy konyvet kell megnevezni a gazdasagrol es penzrol amit mindenkinek el kell olvasni aki meg akarjak erteni a mai penzugyi gyengeseg okainak gyokereit akkor az a “Theory of Money and Credit”, Ludwig von Mises. A cim mar jelzi, es a konyv kristaly tisztava teszi a IGAZI problemat. Mises ugy hatarozza meg a “hitelt” mint “jelen aru csereje jovobeli arura” Ezutan tovabb megy hogy gondosan kulon valassza a hitel adast ket egyertelmuen kulonbozo kategoriaba. Van egy hitel ahol a kolcsonado fel adja az aru hasznalatanak a jogat egy egy elore meghatarozott idore, hogy az a kocson vevo rendelkezesere aljon. Es van a masik hitel ahol kontrol azon ami kolcson van adva nincs feladva a kolcson ado altal, annak ellenere hogy a kocson vevo rendelkezesere all. Von Mises az elsot aru hitelnek a masodikat pedig forgalomba bocsatasi hitelnek nevezi. A ketto kozotti kulonbseg kritikus es kulcsfontossagu.
Nem kevesbe kulcsfontossagu mint az a teny, hogy olyan arucsere gazdasagban ami nem hasznal fizetoeszkozt “forgalomba bocsatasi hitel” lehetetlen. Csak letezo arut lehet kolcson adni annal az egyszeru oknal fogva hogy jovobeli aru (meg) nem letezik. A forgalomba bocsatasi hitel letezesenek feltetele, letezese es altalanos elfogadotsaga a csereeszkoznek, (a penznek). A csereeszkoz tehat ket elu kard. Az egyik legnagyobb felfedezese az emberi agynak, mivel a gazdasagi novekedest lehetove tette. Ugyanakkor a legnagyobb veszelye is a gazdasagi viragzasnak es igy a szabad tarsadalomnak is mert csereeszkoz. Lehetove teszi barkinek aki megszerzi fuggetlenul attol hogyan jutott hozza, hogy megkapjon minden arut es szolgaltatast ami a piacon rendelkezesre all.
A penz egy gazdasagi termek ami csereeszkozze fejlodott. A becsuletes penz az egy meghatarozott keszlete valtozatlan mennyisegben es minosegben ezeknek a gazdasagi aruknak. A penz mint minden mas gazdasagi termek megszerezheto aruert cserebe. Ugyanakkor mint minden mas gazdasagi termek kocson is adhato akik rendelkeznek vele olyanoknak akiknek nincs. A kard masik ele akkor lep eletbe amikor nem szukseges feladi a penz feltti kontrolt, vagy egyaltalan szugseges rendelkezni vele ahoz, hogy kolcson lehessen adni. Ez a formaja a penznek kocsonadassal keletkezett. Valojaban nem letezik. A piacokon viszont a hatasa nagyon is valos.
Papirpenz es a “Bizamon alapulas”
Minden piacgazdasag kifejlesztet egy csereeszkozt, vagy penznt. Ezt ugy tette meg, hogy megkereste melyik fajta aruk vagy egy bizonyos aru ami a legjobban kereskedheto a piacon. Mikor ez a felfedezes megtortent – es ez tobb ezer eve volt- ez az aru vagy csoprt aruk lettek a penzek. Az aru csoport amirol szo van a nemesfemek, elsosorban arany. Az arany penze valt es altalaban erme formajaban kerult forgalomba. Viszont ohatatlanul az arany utani koveteles is forgalomba kerul. Ezeket a bankok adtak ki. Egy ervenyes koveteles aranyra az arany igazolasi bizonyitvany, amit akar mikor be lehet cserelni magara a penzre, aranyra. Ha a bankban levo arany mennisege egyenlo az aranyra kiadott igazolvanyokkal akkor a vagyonkezeloi bizalmatlansag nem is merul fel. Amikor a bank tobb aranyra kiadott igazolvanyt hoz forgalomba mint amennyi aranya van bevaltasra akkor ez a tobblet kiadas a “Bizamon alapulas”
A bankok tobb szaz evvel ezelot felfedeztek ezt a kis ugyes trukkot, nem sokkal a (papir) penz helyetesitok kifejlodese utan. Minden papir egyforma volt. A teljes visszavalthatosaga penzre (aranyra), vagy vilagosan ra volt irva, vagy egyertelmuen koztudott volt. Mindaddig amig a bankok eleg aranyat taroltak, hogy az elvart bevaltasokat fedezzek biztonsagba erzetek magukat. Viszont ahogy az ido mult az atvaltasi arany a penz helyetesitok es az aruk kozott elezdett csokkeni.
Hogy megkisereljek megoldani a problemat meghoztak “Peel's Bank Act” torvenyt Angliaban 1844 ben. Ebben az alt hogy minden “bank jegy” penzre (aranyra) valthato kell legyen. A baj csak ott volt, hogy a bankok is tovabbfejlodtek kozben. 1844 re a “Bizamon alapulas” kiadasa mar nem papiron tortent hanem kolcsonok kiadasanak formajaban. A bankok felfedeztek a hitelnovekedest, amirol a “Peel's Bank Act” nem rendelkezett. Mivel a bankoknak meg lett tiltva hogy fedezetlen papirokat adjanak ki, igy a bank kolcsonok idoszaka kezdott el. A hitelbovules sajat eletere kelt. Azota is felelmetesen tundokol.
Hitelbovules es Hivatalos fizeto eszkoz
Ahogy a 19. szazad haladt elore, ugy a bankok problemai az egyre novekedo “Bizamon alapulassal” ahogy csek szamlakat is nyitottak az ugyfeleik szamara. Elkerulhetetlenul a “lelkesebb” resztveveok bajba is kerultek amikor nem tudtak visszavaltani papirjaikat amiket kocsonokkel hoztak letezesbe. Ez as helyzet jellemezte azt az idoszakot amit "Wildcat Banking" nak neveztek- kulonos kepen az Egyesult Allamokban. Ezen a ponton ket irany volt amin a bankok mehettek. Vagy feladjak hogy papirokat adnak ki –kozvetlenul es/vagy kolcsonok formajaban – azon a penzen tul amit tartanak es amit be is tudnak valtani. Vagy olyan utat keresnek biztosak legyenek, hogy az emberek sose jonnek be a bankba azert hogy a penz helyetesitot bevaltsak. Szuksegtelen mondanon, hogy a bankok a masoidik utat valasztottak
A keso 1800as es a korai 1900 as evekben a bankok az egesz fejlett vilagban megszutettek a sajat papirpenzuket kiadni (penz helyetesitot). Az eljarasi folyamata ami forgalomba kerult penz kozpontositva lett. Mire az US Fed megalakult 1913 vegere a kozponti bank let az egyetlen aki “penzt” adott ki. Az ereje ennek az uj forma penznek a “legalis fizeto eszkoz” statuszaban rejlik. Legalis fizeto eszkoz “penz” amit a kozponti bank bocsat ki lett az egyetlen legalis ut hogy az adosagot fizessuk. A bankok tudnak meg hitelt adni, de csak a kozponti bank hozhatja letre azt az eszkozt amivel az adosag megszuntetheto. Hitel teremtes igy biztonsagosnak tekintheto – legalabis a kozponti bank, es a legalis fizeto eszkoz szoszoloi szerint. Vegul is a kozponti bank penzugyi “megrohanasa” lehetetlen.
Az allam finanszirozasa
Ahoz hogy sikeres legy vagy akar csak az alapveto szuksegleteidet megteremtsed minden tarsadalomnak szuksege van azokra az eroforrasokra, amikkel az elet, szabadsag es magantulajdon amenyire lehetseges megvedheto. Ez az allam feladata, akinek a jogszeru es alapveto feladata hogy orizze, ovja es vedje azok eletet akik felett szabalyoz. Mintahogy a penz is ugy az allam is egy ket elu kard. Ahogy az oregek mondjak a tuzrol – egy huseges szolga, de egy reteget ur. Mint minden tarsadalmi egysegnek igy az allamnak is szuksege van eroforrasokra, hogy funkciojat ellathassa. Ha ezek a funkciok csak a jogos szerepere korlatozodnak akkor a szukseges eroforrasok mersekeltek. Ha viszont az allam funkioja nem annyira korlatozott, akkor egyre kielegithetetlenebbe valik polgarai eroforrasai leszipolyozasaban.
Az allam egyedulallo ket kardinalis szenpontbol. Eloszor is monopol helyzetben kell legyen az eroszak alkalmazasaban, mint elofeltetelekent annak hogy feladatat ellathatsa. Masodszor funkcioja reven (legyen az torvenyes vagy sem) kozvetlenul semmit sem termel mint kezenfoghato erteket, igy mukodese egy direkt kolsege azoknak akik felett kormanyoz. Ha meg elkepzelheto lehetne hogy ezek a kolsegek onkentes alapon folyanak be pelda meg nem volt ra. Helyette az allam mindig ugy vonta el fentartasi koltsegeit polgaraitol, hogy arrol beleegyezesuket soha nem kerte.
Egy “korlatozott” allam korlatozza a modszereket amikkel elvonja a koltsegeit. A polgarhaboru kivetelevel peldaul a USA nem vetett ki jovedelmi adot. 1810 ben az USA lakossaga 7.3 millio volt amibol 1.2 millio volt rabszolga. 100 evvel kesobb a lakossag 92.2 millo volt. 100 ev alatt a (nem rabszolga) lakossag tobb mint 15 szorose lett. Az aranyos koltsege az amerikai allamnak nem egeszen tartott lepest. 1810 ben az amerikai allam $53 millot koltott. 1910 ben a koltsegek csak alig tobb mint 13 szorosaval nottek $694 milliora.
A polgarhaborus evek kivetelevel az amerikai allam mukodesenek csak egy jelentektelen reszet fedezte kolcsonbol. 1910 ben a teljes allami adosag valamivel kevesebb volt mint a polgarhaboru vegen 1865 ben. Ket generacion keresztul az amerikai allam jovedelmenek a hatarain belul elt.
Az a ket generacio volt az idoszak ami olyan igazi gazdasagi novekedest hozott ami peldatlan az US vagy a vilag tortenelmeben. Nem volt jovedelmi ado, nem volt kozponti bank, nem volt egyseges legalis fizeto eszkoz. Az allami adosag stabil maradt a teljes idoszak alatt. Nem volt fedezetlen adosag sem jovobeli igeretekre. 1910 ben a US jovedelmi ado, es kozponti bank kezdete elott a US allam egy fore eso kiadasa $7.50 volt es allami adosaga $28.20. Hasonlitsad ezt ossze mi tortent 100 evvel kesobb. Az allami adosag tette ezt lehetove.
A legjobb es a legrosszabb.
A polgarhaboru es az elso vilaghaboru kozott a US volt a legszabadabb nemzet amit a vilag eddig latott. Ennek nehany egyszeru oka volt. Az allamnak nem volt elso joga polgarai vagyonara, es nem volt jovedelmi ado. Az allam jovedelme hatarain belul elt es mukodott. Kis koltsegvetesi hiany egyik evben kompenzalodott koltsegvetesi tulsullyal a masik evben. Ennek eredmeny volt az, hogy a polgarhaborus adosag csokent ebben az idoszakban. Az allam nem adott onmaganak kizarolagos jogot hogy penzt bocsasson ki vagy hozott letre kozponti bankot. Nem volt szocialis joleti allam es ezert nem voltak jovobeli igeretekre se elkotelezetsegek allmi igeretekkel. Az eredmeny az volt, hogy az eletszinvonal novekedett a periodus alatt, nagyreszt azert mert a penz vasarlo ereje novekedett – a masik oldala a csokeno araknak. A masik oldalan a sprektumnak allnak a tejhatalmu kormanyok vagy a totalitarius allamok. Ilyen allamok valsagosan tulajdonukkent tekintik nepuket. Ami nincs kifejezetten megengedve az torveny altal tiltott es szigoruan buntetendo. Gazdasagi szamitas lehetetlen, mert a piac nem engedelyezett hogy mukodjon. Az “arak” kiadvanyokban vannak rogzitve es nem szabad piaci arakon. Az allami koltsegvetes es alami adosag nem birnak jelentoseggel mert az allam jon eloszor. A piac hianyaban es a piaci arak a totalitarius allam hatalmon kivul alnak, igy a vegeredmeny a letezo ertekek gyors lepusztulasa amit osszeomlas es ehezes kovet. A totalitarius állam túlélheti egy darabig, de csak azáltal, hogy nepenek tobseget eletre szolo szolgasagra vagy egyenesen rabszolgasagba taszitja.
A kozzeppont?.
A legnagyobb gazdasagi es politikai megtevesztese a huszadik szazadnak, hogy eppen azok vesznek korul ma is akik oroksege fenyegetve van, azzal az szandekkal hogy megvan a mod arra, hogy belealjunk a szabad es a totalitarius tarsadalom koze. Az elkepzeles az hogy az allam nem tartja kontrol allatt az emberek eletet, csupan a cselekedeteiket a piacon. Vagyis “Beleavatkozik” a gazdasagba.
Mint Ron Paul is mondta “A dajka allam nem tud fenmaradni”. Annal az oknal fogva, hogy a gazdasagba valo beavatkozas koltsege mindig olyan pontra no, hogy azt mar nem birja el az egyre fogyatkozo termelekeny szekrora ugyan annak a gazdasagnak. Ha a “dajka” vagy “joleti” allam korlatozva lett volna azzal a penzzel amit az allam kozvetlenul el tud venni a nepetol adok, meg dijak formajabnan, akkor sose erhettunk volna el olyan mereteket amin most vagyunk. Gazdasagi beavatkozas idovel allami kolcsonoket igenyel. Anelkul nem lehet fentartani.
1913 ban az amarikai allam felhatalmazta onmagat, hogy megadozza a jovedelmeket, es a hatalmat a bank kolcson szokasokra a bank kiadvanyal, vagyis a kozponti bankkal. Ammit a kozponti bank “ a Fed” kiadott volt a hivatalos fizeto eszkoz. Senki mas nem adhatott ki forgalmi csereeszkozt. Raadasul csak a Fed altal kiadott papir – “csereeszkoz” hasznalhato adosag kifizetesere. Es az egyeduli kibocsatoja ezeknek a papiroknak termeszetesen csak a Fed lehet.
Ezzel a ket rendelkezessel, az USA megszunt ugy letezni mint teljesen szabad orszag. A most legalis fizeto eszkoz “penz” amit a Fed kiadott elkezte vesziteni a vasarlo erejet. A bankrendszer felgyorsitotta a hitelek letrehozasanak a gyakorlatat hiszen most mar a Fed vedelmi haloja alatt volt. Ez vezetett "Roaring '20s" evekhez. Amikor az bedolt a tozsdevel egyutt az evtized vegen, kolcsonosok is bedoltek, es a bankok is a fedezetlen kotelezettsegeik sulya alatt. Az allam ujra valszut ele kerult. Vissza megy az ertekere bevalthato penz helyetesitokhoz, vagy alatamasztja a bankokat az allam dirket hatalmaval. Ujra az allam a masodik utat valasztotta.
Az eredmenye az USA ban a joleti allam rohamja lett. Oriasi allami beavatkozasok novekedesevel a gazdasagban, es az allami kolcsonok felhalmozasaval. Hogy betonba verjek ezt az oirasi allami hatalmat a lakossag felt, a penz ki lett tiltva a rendszerbol torvenyek altal. Az allami papir vagyis a Federal Reserve Notes nem volt tobbe visszavalthato aranyra vagy akarmi masra, csak meg tobb allami pairra. Egy uj “tartalek” lett a penzugyi rendszer mogott – az adosag papir amit a US kincstar adott ki.
A novekvo allami adosag elleni erv:
Ez a eset mar ekesen kimutatkozott a mult szazadok tortenelmeben. A feljegyzett tortenelem kezdetetol kezdve az elso helyen alo osztonzo ero az allmi adosagok kibocsatasara es azok felhalmozasara a haboru. A modern idokben a totalis haboru koncepcioja ami a nemzet teljes felnot lakosagat bevonja a francia forradalom utan kezdodik a Napoleoni haborukkal. Waterloo utan 1815 tol a vilag egy haboru mentes evszazadon ment keresztul mint tortenelmi record. Ez az idoszak akkor ert veget amikor az utolso el nem kotelezett nemzetkozi “dontobiro”, az USA belepet az elso vilaghaboruba 1917 ben.
Egyetlen nemzet se fizette vissza az allami adosagokat amiket az elso vilaghaboruban felhalmozott mivel minden haborus nemzett kilepett az arany fedezt alol a haboru kezdeten es sose tert vissza. A penz helyetesito amit fizettek (egy rovid ideig) es ezzel fizettek az adosagok egy reszet az mar nem ugyanaz a penz volt amit az allamnak eloszor kolcson adtak. Amint az evszazad tovabb haladt a pezek amiket a kozponti bankok kiadtak mar semi mas nem volt mint csak egy “zalog” a nemzetnek jovobeli produktiv kapacitasa eleneben.
1971 ben amikor az USA az utolso nemzetkent megtagadta hogy bevaltsa fizeto eszkozet aranyra barkinek is a jovo meg let pecsetelve. Az allam a kozponti bankjan keresztul egyeduli kontrollal rendelkezett az egyeduli csereeszkoz (dollar) felett – a torveny szerint. Ez az eszkoz nem volt bevalthato semi masra csak “torvenyes penzre” – a toveny szerint. Ez a csereeszkoz kellett hogy haszalva legyen minden nyilvanos es magan adosagra – a torveny szerint. Amig a magan adosok meg mindig meg kellett keresek az adosaguk torlesztesenek az arat, az allamnak nem kellett. Ok csak elvettek azoktol akik megkerestek es/vagy csak kolcson vettek a semmibol es igy hoztak letezesbe – a torveny szerint. Egy oriasi kirobanasa a “nemzeti adosagnak” igy garantalva volt – a toveny szerint.
Az adosag egy befejezetlen tranzakcio. Egy szerzodes amibe onkent lep bele ugy a kolcson ado mint a kocsont kero, hogy elcsereljen jelem arukat jovbeli arukert. Minden gazdasagi tranzakcio feltetelezi a letezeset az aruknak amik cserere kerulnek. Ha nincs aru akkor nem tud letre jonni a tranzakcio sem.
A piacon egy kolcson akkor sikeres a kolcson adonak amikor a kolcson feltetelei telesen teljesultek a kolcson vevo altal. A kolcson vevonek pedig akkor sikereds ha miutan megfelet a feltetelenk es visszafizatte a kolcsont valmi tokeje is mardt belole. Ha a kolcson feltetelek nem teljesultek akkor mind a kolcson vevo es a kolcson ado is vesztesek. A kolcson ado elveszti egy reszet vagy esetleg az egeszet is amit kolcson adott. A kolcson vevo pedig esetleg bortonbe is vegezheti, de legalabis nehezebbnek vagy lehetetlennek talalja, hogy mas kolcsonhoz jusson a jovobe. A “magan” vilag piaci vilagba a kolcson adonak nics hatalma hogy elovarazsolja amit kolcson ad a semmibol, es a kolcson vevonek sincs hatalma hogy elovarazsolja a “fizetest” hasonlo modon. Az arut vagy penzt elobb meg kell termelni vagy munkaval meg kell keresni, es aztan meg felre is kell tenni. A kolcson visszafizetese hasonlo modon tortenik. Minden piacon torteno kolcson eseteben az eroszak nem lephet a kepbe. Senkit nem lehet arra kenyszeriteni hogy elfogadjon “legalis fizeto eszkozt” amirol az mondjak az minden magan es koz adosagot kifizet.
Az allam SEMMIT nem termel. Es mivel semi nem termel igy nincs is semi gazdasagi modja arra hogy fentartsa vagy visszafizesse az adosag kotelezetsegeit amiket magara valal. Letezese kizarolagosan “politikai”. Az egyetlen mod hogy az allam szolgalni tudjon, vagy visszafizessen akarmilyen adosagot amit magara valal csak ugy lehetseges ha elveszi azoktol akik erteket termelnek. Azok akik az allam teljes hitere es hitelere epitenem azok arra epitenek hogy az allam majd gyakorolja a teljes puszta politikai hatalmat es erejet. Arra epitenek hogy az allam elveszi majd a fizetni valot az allampogaraitol – vagy – manipulalja a kolcson felteteleit (altalaban a kamatok manipulalasaval) - vagy – leertekeli a “legalis fizeto” eszkoz vasarlo erejet (nyomtat), hogy a “fizetes” lehetseges legyen. A valosag az, hogy az allam “hitelezoi” mind a harom emiltett modszerekre epitenek. Minden allami hatalom kulcsa az a kepessege, hogy tobbet eljen fel mint amit beszed adokbol es dijakbol. Amig ez a hatalma nincs megfekezve, adig a golbalis penzugyi valasgra sincs lehetseges megoldas. Amig ez meg nem szunik, adig igazi politika szabadsag sem lehetseges.
Ha beteszed a aranyat a bankba hogy megorizzek amirol kapsz egy szerzodes a kozponti banktol es mikor kered hogy kivegyed azt mondjak hogy nincs azt ugy hivjak hogy bedoles.
Amikor a konkvisztádorok megérkeztek Amerikába, akkor folyton aranyat követeltek a bennszülöttektől, azok meg nem értették, hogy minek kell nekik ennyire az arany. Az aranyat ők is használták díszítésre például, de nem tartották különösen értékesnek.
"mindenki elfogadja azt a játékszabályt, hogy az arany értékes: ezért van értéke."
Érdekes, hogy az egymástól elszigetelt kulturákban (legtöbben) ezt elfogadták. Akár itt az európia kontinensen, akár a keleti részek (kina, japán), de a dél és középa,erikai kontinensen is. És mindezt úgy, hogy nem sok kapcsolat volt a kulturák közt.
A stabilitás, mint olyan egy hiú ábránd. Családban, cégben, gazdaságban, mindenhol. Okos ember nem vágyik rá, mert a világ márcsak olyan, hogy változik, fejlődik, öregszik. Nem stabil.
Hazugság azt mondani, ostobaság olyan elvárást támasztani, mely stabilitást tételez fel. A tenger hullámzik, a csónak billeg. Ha nem billegne, elsüllyedne.
Ezért az okos ember elvárása nem a stabilitás (mondhatnánk rigiditásnak is, de az szarul hangzana, pedig jobban kifejezné, hogy mi is a baj a "stabilitással"), hanem a kihívásokra adott releváns, gyors, ügyes válasz.
A papírpénz rendszer nem "eleve rossz", de a kihívásokra a különböző országok másként és másként reagáltak. Az angolok elvesztették a világ 2/3-a fölött az uralmat, és a pénzrendszerük kibírta. Talán mert okosok voltak, és nem lehetett a döntéshozóikat kiflicsücsökkel megvenni. Pont a font léte az, ami bizonyítja, hogy megfelelő pénzpolitika mellett a papírpénz rendszer fenntartható. Ha kell, emelni kell a fedezet mértékét, mindig figyelembe kell venni az adott kor társadalmi elvárásait, stb. Intézkedni kell, jól, okosan, hitelesen.
----------
Az arany merev, rigid, állandó. Ha a gazdaság ettől függene, akkor alig-alig lenne fejlődés. Ha a gazdaság jól működik, akkor az arany bukó (pl. "stabil" válallatok részvényekben denominált értéke csökken). Ha bizalmi válság bizalmi válságot ér, akkor az aranynak újra helye lesz a befektetések között.
De rohadtra nem "egyedül üdvözítő" dolog, hanem egy szar helyzetben, egyenként is rossz alternatívák közül egy kevésbé rossz.
----------
pl. azért is szar befektetés, mert túl sokan érdekeltek abban, sokkal jobb dolognak hazudják az aranyat, mint ami.
