Sziasztok!
Régóta kerestem már olyan topicot, ahol az aranyérrel bajlódók beszélgetnek és megosztják egymással az aranyér kezelésvel kapcsolatos tapasztalataikat.
Sajnos eddig nem találtam, ezért indítom útjára ezt a topicot.
Szeretném, ha elmondanátok javaslataitokat, kipróbált módszereiteket, amivel kezeltétek az aranyeres tüneteket.
Külön kérném azokat, akik már átestek aranyér műtéten, hogy mondják el az ezzel kapcsolatos tapasztalataikat!
Nagyon bízom benne, hogy tudunk egymásnak segíteni!
Radek
Van, hogy semmilyen tünete nincs még a III-IV. fokú aranyérnek sem. Ha belül van , akkor nem látszik az aranyeres csomó, de az orvos meg tudja nézni, főleg ha tükrözést csinál, de van, hogy egy kis tölcsérszerű valamit tesz be (talán anoszkóp?), és azon keresztül kukucskál :) Külsőnél egyértelműen látható szabad szemmel. Ha a méretére gondolsz, mindenképpen van olyan nagy, hogy látható legyen. Ha nem vagy megelégedve a dokiddal, menj el máshoz is, a dokik is tévedhetnek. De ha az is azt mondja, mint az első, nagy valószínűséggel, igaza volt.
A számok I-IV-ig, az aranyér súlyosságát, előrehaladottságát mutatja. És igen, lehet I-II. stádiumból az idő múlásával III. vagy IV. stádiumú. Ezért kell korai stádiumban kezelni krémmel, kúppal stb., és odafigyelni, hogy laza legyen a székleted, megfelelő, rostban gazdag étkezéssel, sok folyadékkal például. Ezekkel nagy valószínűséggel megelőzhető, hogy romoljon az állapot. De ez sok mindentől függ: nehéz fizikai munka, stressz, székrekedés, öröklött hajlam, ülőmunka, terhesség mind oka lehet, és ronthat rajta. Sok honlap foglalkozik ezzel a témával, pontosan le van írva minden, és táplálkozási tanácsokat is találsz. Érdemes megnézned, és betartani, amit ott írnak.
Szerintem a te esetedben nincs nagy baj, nem kell eltúlozni a problémát, viszont most hogy diagnosztizálták nálad ezt a "kedves" kis betegséget, annál inkább hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Szerencsés vagy, hogy nem okoz nálad igazi problémát. Ha csak ezen a fórumon körbenézel, láthatod, mások mennyit kínlódnak vele, úgyhogy ezerszer is: MEGELŐZÉS!!!! És amint baj van: doki, de szűrővizsgálatként akár rendszeresen is elmehetsz évente-kétévente.
Én is akárhányszor elmentem az orvoshoz újjal megvizsgált semmit nem érzett pedig fájt. Aztán egyszer tavaly vmi műanyag szerkezettel is megvizsgáltak ott láttak 2-3 db I-II stádiumú valamit. Ez átalakulhat III-as stádiumba? Én még soshasem véreztem csak egy gondom van ha két napig kemény a székletem megfájdul.
Szia Sec1, köszi a gyors választ. Szerintem ahova én kenem ott nyálkahártya sincs meg semmi, talán ezért is mondta a doki, hogy még véletlenül sem belülre. :)
Amúgy bíztam valami ilyesmi válaszban... igazából ez a szteroidos rémtörténet kb 7-8 évvel ezelőtti crohn betegek és súlyos vastagbélgyulladásos esetek kezelése kapcsán merült fel... bíztam benne hogy egyrészt nem mindegy milyen gyógyszer hova került, meg hogy az orvostudomány sokat fejlődött azóta.
Egyébként tényleg bízni kell az orvosban, ez valóban jó tanács. Főleg ezen a területen, ahol azért nem mindegy hogy milyen doki mit hogyan csinál. Üdv
Nem konkrétan aranyér kapcsán, de szteroid tapasztalatom is van :) Van, amikor kell a szteroid, mint egyszeri radikális megoldás. Szerintem ne tarts tőle, az a lényege hogy nem szabad túl sokáig és túl sokszor alkalmazni. Vannak pl. szterodios orrcseppek is, szinte nap mint nap alkalmazzák emberek probléma nélkül. Én is használtam ilyet. Akkor azt mondta a fül-orr gégész, hogy egy a fontos: ne használjam 8-10 napnál tovább. Egyrészt mert rá lehet szokni, beáll a szervezeted rá, és ha nem használod, egészségesen is produkálod a tüneteket (pl. ebben az esetben orrdugulás). És ebből következően hazavágja az ember immunrendszerét.
Nem tudom, pontosan hova kéne kenned, de nyálkahártyán keresztül biztos, hogy ugyanúgy felszívódik, mint a gyomorban. De a májban tuti nem okozhat gondot, mert ahogy írtad is, nem megy keresztül az emésztőrendszeren.
Lényeg, hogy bízz az orvosodba - különben, miért járnál pont hozzá -, és ha mégis kétségeid vannak, szerintem nyugodtan kérdezz rá.
Hja, akkor csak nekem voltak kellemetlen tapasztalataim az sztk-val. Mondjuk a sebész amikor vizsgált, ott hisztizett hogy már 4 óra és menni kéne haza, de még kint várnak a betegek.... aztán produkált egy olyan leletet, amire 1,5 évvel később szakorvos mondta hogy semmit nem ér tükrözés nélkül. Ráadásul semmire nem mentem vele (mármint sztk) mert sírtam-rítam hogy milyen durva panaszok vannak aztán ő az ég világon nem látott semmit. Se aranyeret, se semmit. Érdekes módon 1,5 múlva III. stádiumú aranyérből állapítottak meg szám szerint 3 darabot...
A műtét... hááát, ha tényleg minden jól megy már nem lesz szükség rá. Lehet hogy az én dokim kicsit erőszakosabb a többinél, ő azt mondta, ha a gyűrű ligatúra nem fogja megoldani, műtét lesz. Persze mondta, hogy lehet nem akarni, de azzal csak továbbgördítem a problémát.
Ja.. más kérdés, hátha hozzá tudtok szólni:
Múltkor azt mondta a doki, hogy írni fogunk szteroid-os kenőcsöt.... De mindezt úgy mondta mintha algopyrin lenne. Persze egyből összecsináltam magam, hogy szteroid, mert véletlenül volt egy collitis ulcerosá-s ismerősöm, akivel régen szteroidot etettek és valami iszonyat rombolást végzett a szervezetében. Aztán utána rájöttem hogy nyilván nem mind1, hogy tabletta formájában átmegy az egész emésztőrendszeren az anyag, vagy kívülre kenem valahova. Erről tud valaki valamit?
Most elkezdtem egy kenőcsöt, szerintem ez a szteroidos, nem mondta a doki, hogy bármi szörnyűségtől kellene tartani. Mondjuk mi a fenét tud csinálni az a szerencsétlen kenőcs ha csak kívülre kenegetik? Csak nem attól dobom fel a csizmámat. :)
Na de most komolyan. Csak vastagbél problémák kezelésében tragédia a sztreoid vagy féljek? :)
Teljes mértékben egyetértek veled arról, amit az orvoshoz menésről írtál. Mondjuk én az élet minden területén úgy vagyok vele, minek félni hosszasan előre, vagy kínlódni, amikor egyszer úgyis túl kell lenni a kellemetlenségen. A szorongás iszonyú rossz. Egy kis stressz természetes, de ráér az ember akkor rosszul érezni magát... vagy épp megkönnyebbülni :) Amúgy én is pánikbeteg voltam, bár nem hipochonderség miatt. Jól összejöttünk :)
Az Sztk-ról annyit, hogy orvosa válogatja. Ott is lehet nagyon jó és rendes orvos, nekem az volt. Most nem kockáztatok, és magánklinikára mentem. Itt például kicsit durvábban vizsgált meg az orvos, de műtétet nem fogok kórházban csináltatni. Nem az orvosban, vagy a műtét sikerében kételkedem, hanem az utána való ellátásban, ápolásban. Ha kevés is, de ebben van tapasztalatom. Ezerszer inkább otthon, mint kórházban kínlódok. És itt éjjel-nappal hívhatom az orvost, ha valami van. Megmutatták a műtőt, ahol lesz az esemény, a kórtermeket, ahol fekhetek, addig a pár óráig, amíg kell (tv, wifi, stb.), pedig TB-re megy, mégis maximálisan emberként bántak velem, ami egy kórházról nem igazán mondható el (tisztelet a kivételnek).
A másikban kicsit pontosítanék. Az orvos csak javasolhatja a műtétet. Azt, hogy valóban megcsináltatod-e (már ha nem életveszély van), te döntöd el. Tehát az ember tisztában lehet azzal, hogy már abban a stádiumban van, hogy szükséges, de mégsem veti alá magát, mert például fél a fájdalomtól. Én úgy oldottam meg ezt a kérdést magamban, hogy megpróbáltam felidézni a "fájdalmas emlékeimet" (császármetszés, amikor átvágják a hasizmot, aranyér, benőtt köröm kivágása, stb. csupa fincsi dolog), és rájöttem, hogy már nem tudom, milyen volt. Jobb esetben pár nap, de maximum két hét alatt a legrosszabb részen túl van az ember. És lásd, még mindig itt vagyok egészségesen. Amikor pedig nincs baj, az ember olyan, hogy felejt, és nem is gondol már arra, milyen volt. Persze könnyű tudni ezt reálisan átgondolva, sokkal nehezebb ténylegesen így érezni, de azért mégis valamit segít. Legalábbis a döntésnél. Amikor viszont a WC-n ülsz műtét után, ott már hiába gondolkodsz, akkor már gondolom inkább az orvosod legyilkolásának módjait tervezgeted :)
Én is az vagyok rendesen, ilyenkor a megoldás: a probléma végére kell járni. El kell menni a proctológiára (nem általános sebészet), még véletlenül sem SZTK-ba, hanem valami jó drága puccos magánklinikára. Lehet hogy drága lesz egy vizsgálat, de jól dolgoznak, higgyétek el. S ráadásul a test ezen részén nem hiszem hogy ne érne meg egy kis anyagi befektetést egy minőségi szolgáltatás.
Én voltam SZTK-ban is, meg se tükröztek , másfél év múlva az óbudai doki egyből kivágta a szemétbe a leleletet, hogy ez így semmit nem ér tükrözés nélkül. Ennyi erővel bármi is lehetett volna. Szóval ennyit az állami egészségügyről.
Szerintem nem házi módszerekkel kell küzdeni, hanem minél előbb diagnosztizálni kell a problémát és ha csak III. stádium, irány a gyűrűzés, vagy amit az orvos javasol. Kell hozzá mondjuk egy lélekjelenlét, de ha jól csinálják, tényleg megoldhatja a problémát. Ja, meg a műtétről majd az orvosok döntenek, hogy kell-e vagy sem, nem a páciens hogy "megműttetem magam".
A hipochondriával kicsit vigyázni kell, nekem ebből lett súlyos pánikbetegség, mindenfélét beképzeltem az aranyér helyett.....
Sajnos segíteni nem tudok, viszont nagyon drukkolok, hogy ez a beavatkozás is jól sikerüljön és várjuk az újabb tapasztalatokat. Én még nem döntöttem, el, hogy műtessem-e magam, még mindig bízok a gyógyulásban.
De örülök, hogy idetévedtem! Rövid történetem: 4-5 éve fájdalmas aranyérrel küzdöttem, volt "gyűrűzésem", fagyasztás stb. Aki előtte áll, annak elmondom, hogy nekem a beavatkozás azért fájt, mert kívül volt egy gyulladt aranyerem, amit ezzel megbolygattak, egyébként belül semmi nem érezhető utána. És az a pár nap kínlódás, nem sokkal rosszabb, mint maga az aranyeres fájdalom. Nem kell félni tőle. Tehát visszatérve hozzám: most egy pár éve tünetmentes vagyok, pedig még szültem is közben, ám maradtak fájdalmatlan kinövések, és elhatároztam, hogy megcsináltatom. Igazából esztétikai szempontból szeretten volna javítani a helyzeten. Ezért elmentem egy klinikára, ahol lézerrel megműtenek. Ott az orvos azt mondta, hogy szép számmal van külső-belső aranyerem (pedig, mondom, semmit nem érzékeltem belőle)
A lényeg, amiért írok, hogy épp lézeres műtét előtt állok (helyi érzéstelenítéssel). Szeretném, ha valaki megosztaná velem a tapasztalatait. Azt sejtem, hogy fájni fog utána, 8-10 napig állítólag. Ezt kibírom... túl egy császármetszésen, mondhatni röhögve :) És a fájdalomtűrés szintje, úgyis egyénenként változik. Azt szeretném igazából tudni, hogy a műtét, hogyan zajlik, és mit érez közben az ember. Azt hiszem, inkább a pszichés része érdekel. És persze, hogy utána hány nap kell, amíg a napi teendőket el tudja látni az ember, meddig kell, hogy legyen valaki segítségnek mellém. Nekem ugyanis van egy pici lányom, aki ugyan már jár, de még azért emelgetni kell, pelusozni, ilyesmi.
Előre is köszönöm, ha valaki segít.
ui.: ha túl leszek rajta, ígérem, én is beszámolok. Remélem csupa jó tapasztalataim lesznek :)
bkata, én szültem 2005-ben. Nos... nem akarlak elkeseríteni, de akinek hajlama volt szülés előtt is az aranyérre, annak szülés után is lesznek vele problémái. Nekem az erölködéstől akkora lett, mint jól megtermett dió, 2 hétig menni nem tudtam. Érdekes módon teljesen megváltoztak a hormonjaim, mert szülés előtt soha az életbe nem volt állandóan tartó fájdalmam, ami hol gyengébb, hol erősebb! Folyamatosan szedtem és szedek azóta is székletlazítókat, zabkorpát keverek joghurtba, rostosakat iszom, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy normális állagú székletet produkáljak. (és sokszor ezek mellett is fáj, vécézés után legalább 2 órát biztos) Szülés előtt azt sem tudtam, mi az a zabkorpa, rostos italokat nem szerettem. Pedig volt aranyerem, de 2 hét alatt elmúlt. Most azonban beszélhetek arról, hogy két aranyeres roham között nekem folyamatosan fáj a székelés! Egy orvos javasolta, hogy két székelés között kenjem be a nyílást vazelinnel, mert lehet, hogy szűk lett és megrepednek a hajszálerek. Próbáltam és valóban bevált, csak aztán annyira idegesített ez a procedúra, hogy abbahagytam. De ma újra meglátogatom a patikát, nagyon zavar az a leheletnyi vér és a 2 órát tartó fájdalom.
6 hónapja temettük el anyukámat aki 49 évesen kapott tüdőrákot amit az orvosok nem vettek észre 2 évig. Véreset köhögött fogyott.....nem látnak azok semmit.
Én azóta vagyok megkattanva...engem régen nem érdekelt semmi fájdalom semmi műtét de 1,5 éve totál kivagyok. Az ember ma már mindentől rákos lesz.....érdekes nagyapáinknak fogalma sincs arról mi az a tisztítókúra meg sok zöldség gyümölcs mégis élnek 70-80 évig.
Proctológushoz menj ahogy H. is mondja de nekem ott sem találtak soha semmit pedig fájt mint az állat....2 évig azt hitték hogy a farokcsontom fájt. Aztán a NŐGYÓGYÁSZOM tanácsára tértem rá a rostdús táplálkozásra és elmúlt a 2 éve tartó fájdalmam. Ennyit róluk mindegyik csak túrkált (volt egy orvos aki még élvezte is és nem titkolta) aztán semmi.......
Kedves H. nagyon szépen köszönöm a válaszodat.....most már egy kicsit le kellene pattannom erről az oldalról meg a netről mert én bizony hipohonder vagyok.
Én nem tudom nekem mi csíp meg éget hónapokig mikor az ég világon nincs ott semmi nem hat a detralex nem hat a kúp a krém semmi.......egyszóval nem kéne állandóan ezzel foglalkoznom és akkor talán.......
Mindegy, mindenkinek minden jót tünetmentes napokat :-)
Nem szedem folyamatosan a Detralexet. Több, mint fél éve aranyeres rohamaim voltak és akkor csináltam egy pár napos kúrát. Amint jól vagyok el is feledkezem a szedéséről. Aztán csak egyszer-egyszer szedtem 1-2 napig, amíg fáj. Mostanában kezdtem kúra szerűen szedni, kb. másfél hétig, de most annyira jól vagyok, hogy megint nem szedem. A csomókkal kapcsolatban, nekem volt, hogy elmúlt, amikor már azt hittem nem fog sosem. De azért persze kellene, egy doki, aki megnyugtatna, vagy nem. Nekem beljebb van egy kis polipszerű másfél centis nyúlványom is, inkább ezen izgulok, hogy mi lehet...
A körzetim mondta, hogy olyan sebészhez kell fordulni, aki proktológus is. Zuglóban, a herminán a két sebészfőorvos az, és a körzeti szerint jók is. Persze, merne csak mást mondani a kollégáira :) Szóval én is készülök dokihoz, csak még gyűjtöm a bátorságot.
Vannak tapasztalataim a terhességgel, szüléssel kapcsolatban is. Ha elegendő folyadékot, rostot fogyasztunk terhesen, akkor nincs gond kb. a 6-7-hónapig. Ahogy a baba elkezd jobban nőni, kicsit elnyomja a beleket, ami miatt komoly székrekedések lehetnek, ebben az időszakban, rettenetesen kell figyelni az étrendre, mert ez okoz igazán aranyeret. A szülés csak egyszeri erőlködés, ha ekkor kijön az aranyér, hamar el is múlik. Szóval inkább az utolsó két-három hónap, ami nehezebb.
A NETEN annyi mindent olvastam én is, hogy teljesen hipochonder lettem. Tény, hogy jobb félni, mint megijedni, azért kérdezgetek a fórumon is.
Ha már a rákról beszélünk, mi az, ami nem okozhat ? Azért ennyire nem lenne szabad félelemben élnünk. Rendszeres szűrés, meg megfigyelés a legjobb megelőzése a bajnak, ezzel nyugtatgatom magam.
Végülis urológusnál is voltam a nyáron ellenőrzésen (biztos, ami biztos), csak azt nem tudom, hogy az aranyérproblémákkal foglalkozik -e ... Bár nem mondott semmi negatívot a vizsgálat után.
Tényleg, a hivatalos útja az aranyeres panaszok orvosi ellenőrzésének a Körzeti orvos -> Szakrendelés ? Ezt ki tudja megmondani ?
Én még csak 28 éves vagyok és kíváncsi lennék azokra akik már szültek hogy mire kell számítsak.
Lassan szeretnék babát de kicsit aggódom hogy mi lesz az aranyérrel szülés után ha már most is nehezen tartom rendben. Persze ez nem tart vissza ettől a fantasztikus élménytől.
Meg olyanokat olvasok a neten (néha azt kívánom ne lenne internet) hogy a végbélrákot előidézheti a gyakori aranyér mert állandóan írritálja a nyálkahártyát...... grrrrrr elég rosszúl hangzik.
Amúgy nekem sosem vérzett még de ha már 2 napja vérezne én elmennék orvoshoz...de csak azért mert a NETEN olvastam hogy más is lehet a vérzés mögött.
A keresztanyámnak annyira vérzett hogy azt hitte hogy megött mire a nőgyógyásza mondta hogy a végbeléből jön a vér......ekkor elment a sebészetre ahol az orvos nem hitt a szemének......akkor volt az aranyere hogy meg kellett műteni.
haresmilla! Mióta szeded Detralex-et? Én most végzek az első dobozzal, nem mondom, használt, de még elő-elő fordul egy-egy megerőltetőbb székelésnél, hogy vérzik. Persze ahogy nézem, ez nem is csoda, mert a dudorom csak nem húzódik vissza véglegesen. A székelés után néhány órával visszahúzódik, de kicsit akkor is érezhető. Amúgy egész jól vagyok már, de sajna elmúlni valszeg nem fog. Minden esetre kíváncsi lennék meddig kell szedni a gyógyszert, mert hozzákötni nem akarom magam. Arra gondoltam, hogy ha lemegy az egy doboz, akkor megvárom milyen lesz.
Szerintem is az aranyér összefügg a lelki dolgokkal. Ha megszabadulok egy stresszes időszaktól, hirtelen alul is jobban leszek. Ezotérikusok szeint, hátsó fertályunk egészségi állapota lelkileg az önbizalomhiánnyal van kapcsolatban...
Vérzésről: Kétféle vérzést tapasztaltam eddig. Az egyik vécézés után, illetve közben jön, ez a székletrendezéssel együtt 1-2 héten belül jön rendbe. A másiknál spontán, a kijáratnál megpattant valami és az utcán, vagy a villamoson is elázott a hátsó fertájam a vértől. Ez kétnaponta tartott egy hétig, és amikor eldöntöttem, hogy most aztán tényleg elmegyek a dokihoz elmúlt, és azóta sem jött elő. És a Detralex nekem is sokat segít... És azt hiszem, a sport és a mozgás is...
hybe, hidd el, ez a nőknek ugyan olyan kellemetlen, mint a férfiaknak:( Nos, 1-2 nap? Nekem ilyen nem volt, igy nem tudom, hogy ez mennyire normális. Hátha van itt valaki, akinek hasonlóan több napig vérzett és ad neked erre választ.
Kedves Meldor és Haresmilla nagyon szépen köszönöm a válaszokat.
Szerintem lehet ez már nálam pszichés mert nekem ez a kiszáradt kidörszölt érzés 4-5 hónapig szokott tartani......Nem fáj csak nagyon odafigyelek rá lehet hogy saját magam akadályozom gyógyulásomat.
hybe, elpattant az ér, azért véreztél. Ez mindenkinél, akinek kijött az aranyere, így van. Sajnos nekem is. Például - hiába nincs most aranyeres fájdalmam - nekem minden második vécézésnél leheletnyit vérzik. Nekem Detralexet kell vennem, hogy megerősödjön az ér és ne pattanjon el. Persze, orvosnak is meg kell(ene) mutatnom, csak hát...
Nos, nekem ez a csípő érzés kb 1 hétig szokott tartani. Addig kenegetem Neogranormonnal. Szerintem ne piszkáld, hanem kenegesd és hidd el, el fog múlni. Nem figyelek rá egész nap, mondjuk erre időm sincs:-) Bekenem reggel és még elalvás előtt, ennyi időt fordítok rá. Az, ha kapargatod, esetleg még el is fertőzödhet, miért kapargatod, viszket? Mert arra is nagyon jó a Neogranormon!! Szép napot neked és mindenkinek!
A kifordulás eleinte egy kicsi dudornak látszik és ezt lehet belülre visszafordítani. A kis pukliról az ember nem gondolná, hogy belülről jött. Kb. 2-3 napig fáj intenzíven és 5-7 nap alatt múlik el, ha az ember nem teszi vissza. Ha visszateszi és bennmarad, akkor 1-3 nap alatt gyógyul. Legalábbis nekem.
Olvasgattam az utolsó pár oldalon a hozzászólásokat, de mivel az egész topikot nincs se kedvem, sem időm elolvasni, megkérdezném tőletek :
Két napja igen rendes dudorral és fájdalommal jelentkezett az aranyerem (először életemben), ami tegnap este egy kisebb erőlködéskor (székeléskor) "eldurrant". Alaposan vérzett, de amennyire tudtam, kitisztítottam, betömködtem gézzel, hogy ne legyen probléma (dolgoznom kell sajnos ..). De még mindig kicsit vérzik ...
Kérdés : Mikor múlik ez el ? Orvoshoz szaladjak ? Valami szer vérzéscsillapításra ?
Nagyon örülök ennek a remek topicnak, itt végre kényelmetlenségek nélkül tudok erről a picit kényelmetlen problémáról beszélni. Nekem 14 éves! korom óta van időközönként jelentkező aranyerem. Most 28 vagyok. Most voltam a gyógyszertárban. Egy Doxiproct nevű kenőcsöt vettem, kicsit drágább volt, mint amit először ajánlottak (a nevére nem emlékszem), s remélem hatásos lesz némileg. A Varázsdiót ismerem, szerintem nagyon jó. Mostanában nem vérzik ha előjön, s a duzzanat sem nagy hálistennek. Csak az a bizonyos "nyomós" érzés ilyenkor. Kiváncsi leszek ennek a kenőcsnek a hatására. Tapasztalatok? Üdv.
Ebbe én is beleszólok, mert a kifordult nyálkahártyáról sokat tudok, ugyanis nekem is azzal kezdődtek a problémáim. A doki szerint, van akinek gyengék a kötőszövetei, és ezért kifordul, kitüremkedik. Az egyetlen megoldás, hogy vissza kell tenni. Nem könnyű, de krémezve - én varázsdió krémet használok - és ellazulva vissza lehet nyomni. Van amikor makacsul újból kicsusszan, akkor megint vissza. Így nem nyúlik tovább a kötőszövet. Minden székelés után ellenőrizni kell, hogy a helyén maradt-e, ha nem, akkor rögtön vissza, mert percek alatt is megnyúlik és akkor nehezebben marad a helyén. Úgy vettem észre, hogy a Detralex ezt is feszesebbé teszi.
Csípős érzésem nekem is szokott lenni, valószínüleg hámhiány okozza, ezért jó rá a neogranormon, ami hámosító. És a szakirodalomban is említik, mint az aranyér velejáróját.
Sztem ezzel a farokcsont dologgal sok nő van így sajna én néha szex közben is érzek kicsi kellemetlen érzést a farokcsontom környékén. Az orvosok azt mondták majd ha szülök az jó lesz mert a gyerek vagy visszatolja vagy letöri hahahah vicces. Ezt a csípő kiszáradt érzést nagyvécézés után jobban érzem, meg ha piszkálom. Sajnos totál hülye vagyok hogy piszkálom...látok ott egy kicsi rózsaszínes hólyagot....már arra is gondoltam hogy herpesz vagy gyulladás a sok piszkálástól.
Neked meddig szokott ez az állapot tartani? Mert amúgy nem fáj csak kicsit kellemetlen. Vmi olyasmit is hallottam hogy kifordult a végbélnyálkahártyám....hát én ezen is valahogy csak röhögni tudok. Ez szted még aranyér? Mert ez nem is fáj úgy mint egy aranyér csak kellemtlen.
Jó munkát (ha dolgozol) Lehet ha nem figyelnék rá annnyira nem lenne gáz.