Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
Tudomásom szerint ez a dobrudzsai törökök egy részére áll (a tatárok is így kerültek a mai román tengerpartra), de csak egy részére, a Nyugat-Rodopéban pedig a mai napig a törökök jelentik a többséget. Akiket nem telepítettek, illetve nem a XIX. században váltak törökké. Sokkal korábbi és bonyolultabb a helyzet.
Az attól függ, hogy te mit tekintesz "vértöröknek"... Nem véletlen egyébként, hogy a szakirodalom soha nem törökökről beszél, hanem oszmánokról. Oszmán Birodalom, oszmán sereg stbstb. Az európai területeken elég rita volt a török etnikumú emberfia. A magyar hódoltság területén a helysőrségek legnagyobb részét balkáni eredetű katonák adták. A politikai és katonai vezető rétegbe a legritkábban jutottak be törökök, és ez összbirodalmi jellegzetesség.
Szerbül is ki kellett volna adni, legalább a martalócokra vonatkozó részt:)
Egyébként külön kell választani az iszlamizációt és a törökséget. Mert ugyebár kialakult a Nyugat-Balkánon a jelentős létszámú albán és bosnyák iszlám hívők, ugyanakkor éltek köztük, ha nem is túl nagy számban etnikai törökök is. A trákiai mozlimokat nyugodtan vehetjük etnikai töröknek is. A bulgáriai törökök meg ide is, oda is tartoznak... s akkor még nem beszéltünk a pomákokról és hasonló extrákról... vagy az elszlávosodott bolgárból lett renegát török akkor mi is ?:)
Hogyne. Főként a délszlávokkal volt ilyesmi. Egyik ismert alak volt, (ha igaz) Tomory Pál, akinek Tomorovics nevű vérrokonai ott álltak a mohácsi síkon, a túloldalon. De a Balkánon ez általános lehetett, meg bárhol, ahol katolikus ág harcolt a protestánsok ellen, stb,stb.
Aha, a törököknél még a szultán sem házasodott, hanem csak nőket tartott a háremben. Kvázi ágyasokat, rabnőket.Sokat politikai túszként adtak be oda. Ui. féltek tőle, ha legyőzi másik sereg és elveszti a családját a szultán, akkor zsarolhatóvá válik. Ezért csak "laza kapcsolatban" élt a nőivel, kivéve egy nőt, az anya-szultánát.:)
A többnejüségben élő társadalmaknál mindig érdekelt, meddig lehet valakit az eredeti nemzet -törzs-nép eredeti nevén nevezni.Pl.. török...
Ez a kérdés már sokszor vita téma volt baráti körömben, nevezetesen a hunok esetében. Azt gondolom a törökök sem nagyon rínak ki a sorból.
Tudom a janicsárok nem házasodhattak, de az egy más dolog.
Pl.. a hunok is többnejüségben éltek..vegyünk egy eredeti tiszta vérü hun ill. török férfit, a kérdés szemszögéből mindegy..
Elmegy háborúzni,élve marad, zsákmányt ejt, lessz pénze még feleséget hozni a házhoz ( vagy lehet hogy rabol magának.. szerbet,magyart, görögöt,németet.. hisz sokfelé harcoltak) aztán a születendő gyermek, már felerészben lessz tiszta vérü hun ill. török.
Ha fiú akkor felcseperedvén a szultán által kihirdetett dzsihádban elmegy harcolni. Valószínű ha életben marad és megengedheti magának feleséget viz a házhoz.
Jobb esetben a szomszéd félvér lányát, roszabb esetben egy tiszta vérü idegent.
Megint higul a vérvonal.
Az oszmán birodalomban pedig nem volt probléma ha rabként indul a karrierje,a hunoknál sem, hisz nagyvezir is lehetett a szeráj rabszolgájából.
De azt hiszem a neveltetés ami döntő, ha törökek nevelik akkor török. Bár ez vitatható.
Hm, szóval már az akindzsik se voltak törökök. Adódik a kérdés, hogy a szpáhikon, meg néhány tiszten kívül végül is voltak törökök a török seregben?:) Lévén a janicsárok keresztény gyerekekből lettek nevelve, az akindzsikről most írtad, hogy balkáni renegátok, a tatárok tatárok, s még voltak szövetséges segédhadak, mint pl. románok, vagy magyarok...
A következő kérdésem az oszmán könnyűlovasságra vonatkozna.
A XV-XVI. századi magyar krónikák a pirossipkás akindzsik portyáitól hangosak, a XVII. sz-ra azonban az oszmán hadszervezetben a könnyűlovasságnál a krími tatárok kiszorították az akindzsiket.
Hogy ment végbe ez a váltás, lehet-e valami konkrétabbat tudni róla.
Korábban valamelyik kartács azt írta, hogy a Habsburg birodalmi haderő egy alakulata 1532-ben Alsó-Stájerországban megsemmisített egy nagy portyázó akindzsi alakulatot, ami állítólag olyan súlyos vérveszteséggel járt, hogy az akindzsik eltűntek az oszmán hadigépezetből.
Igaz ez vagy csak aféle kései legendáról van szó?
Az igaz, hogy az akindzsik békeidőben az Észak-Balkán meghatározott körzeteiben tanyáztak és aféle félkatonai szervezetben éltek, mint mondjuk az oroszoknál a doni kozákság?
És az igaz, hogy az akindzsik etnikailag főleg a balkáni népek renegát (muszlim hitre tért) fiaiból tevődtek össze?
Az orta eredetileg a török lovasnomád korszakból származó szervezeti egység, a 14-15. században 50, majd a 16. századtól nagyjából 100 embert jelent. Vezetője a csorbasi volt, és tényleg azt jelenti, hogy a leves basája:) Onnan ered, hogy az orta a nomád korszakban akkora egységet jelölt, amekkorát egy kisebb helyi vezető egymaga el tudott látni élelemmel. Azaz a főnök volt az élelem ura:) Egyébként ennek a hagyománynak a folytatása, hogy a szultánt a janicsárok az "atya, aki enni ad nekünk" melléknévvel illették. Az odabasi, aki az egy barakkban elszállásolt egységet (oda) vezette, nagyjából a főhangyának felel meg.
Számos janicsár lázadás volt, nem csak az említett. A szultán halála utána belső viszályok során nem egyszer a janicsárok voltak a döntő elem, aki mellé áltak az lett az utód. Az új szultánok egyik legelső intézkedése ezért az volt általában, hogy megajándékozták a janicsárokat...
Azt tudtátok, hogy a kiváltságait féltékenyen őrző janicsárság a XVIII. sz.-tól kezdve a társadalmi és katonai reformok legfőbb akadályozója lett az oszmán Birodalomban.
III. Szelim szultán (ur. 1789-1806) pl. nyugat-európai mintára akarta átszervezni a hadsereget, szintén egy janicsárlázadásnak esett áldozatul.
Fia, II. Mahmud volt az, aki 1826-ban rendkívül véres eszközökkel felszámolta a janicsárságot. Ekkor egyes források szerint közel 20 ezer janicsárt mészároltzak le a birodalomban a szultán parancsára.
Elhárult az egyik legfőbb akadály az oszmán hadsereg korszerűsítése elől.
Nagyjából ezután kezdődött meg az európai mintára felszerelt és kiképzett gyalogság felállítása.
Egyébként a Cossacks nevű számítógépes stratégiai játék is ilyen piros-zöld egyenruhában dobja föl a janicsárokat, mint amilyenben a 3. kép bal oldalán lévő tiszt látható.
No nem mintha ez mértékadó lenne:-)
A janicsárhadtest szervezeti egységeinél én még emlékszek oda, ill. ortanevezetű egységekre.
Az oda, ha jól tudom, lényegében az egy körletben elszállásolt janicsárokat jelentette, lényegében a tized vagy raj szóval fordítható?
Az orta pedig nagyjából a századnak felelne meg?
Azért teszek kérdőjeleket, mert most emlékezetből írok és nem vagyok biztos benne:-)
Az oda parancsnoka az oda-basi volt, míg a janicsár-századosokat csorbadzsinak hívták a török csorba - leves szóból.
Ti. állítólag a janicsárok marha nagy rzüstökből kapták a levest és az egy üsthöz tartozóak alkottak lényegében egy századot. A csorbadzsi, azaz a százados egyik feladata az volt, hogy ügyeljen rá, hogy mindenkinek jusson elegendő leves.
Persze, lehet, hogy ez csak Jókai romantikus belemagyarázása a dolgokba.
A janicsár hadtest (odzsak) szervezeti felépítése igen bonyolult. A hadtestnek autonóm vezetője csak egy volt, a janicsár aga, a többi janicsár tiszt és vezető neki volt alárendelve, fegyvernem és szakszolgálat szerint. A janicsár odzsak nem csak a reguláris katonákból állt, hanem a janicsár aga alá volt rendelve – mint a janicsár hadtest szervezeti alegysége – a kiszolgáló-személyzet, illetve néhány, a janicsárok soraiból kialakult seregtest. A janicsár hadtest háromféle csapattípust ölelt fel: 101 jaja dzsemáatot, 34 szekbán bölüköt, és 61 aga bölüköt (a janicsár aga közvetlen alárendeltségében lévő bölükök ). A 101 dzsemáat élén a jajabasik álltak, 100 egyszerű jajabasi és 1 bas jajabasi (rangidős jajabasi). A dzsemáatok számsorozása és felosztása a janicsár hadtest kialakulásakor betöltött feladatuk szerint történt, elnevezéseik a későbbi időkben már nem fedte teljesen szakterületüket, néha elnevezésükhöz már semmi közük nem volt , egyes dzsemáatok elnevezése pedig a békeidőben ellátott feladataikra utal. Az egyenruhák (valamint a csapatzászlók és más megkülönböztető jelképek) csapategységenként és koronként különbözőek voltak/lehettek.
Pár kép:
Kép 1. - Az egyik legkorábbi fenmaradt nyugati ábrázolás egy janicsár tisztról- Gentile Bellini 1479-1480 k. Kép 2. - Janicsár puskás és janicsár íjász a 16. század végéről. Itt látható az eltérő fegyernemek miatti egyenruha-különbség. Kép 3. - Janicsár tisztek a 17. századból
a legtöbb forrás szerint a janicsárok kék színű posztóegyenruhát hordtak.
Ugyanakkor az egri vármúzeumban ki van állítva egy janicsár díszegyenruha, ami az alatta lévő táblácska szerint a Török Köztársaság ajándéka. Ez a remekbe szabott darab viszont nem kék, hanem paprikapiros.
Most akkor hogy is van ez?
A hétköznapi egyenruha (gyakorló) volt a kék, a díszegyenruha meg a piros?
Vagy netán egyes alakulatok ruhája kék, míg másoké piros volt?
Vagy netán a közkatonáké volt kék és a tiszteké a piros?
