Különben a legszínvonalasabb lista mindkét esetben az Újpesté. 100 rúgott góllal és több, mint 300 lejátszott meccsel lehet felkerülni. Kovács Zoltán 89-nél tart, ha jól számoltam.
A könyvben Várnai a 9. és P. Szabó Gábor a 10. helyezett, 97 góllal. Valószínűleg a megoldás, amit mondtál, hogy csak 1926-tól számolták (profibajnokság)...
A futball '94 évkönyvben megjelentették az akkori 16 élvonalbeli csapat "örökranglistáját" NB1-ben lejátszott mérkőzések és szerzett gólok tekintetében a legjobb 10 játékost szerepeltetve a listán. Schlosser sem a Fradi, sem az MTK legjobb gólszerzői között nincs, holott vagy 6x gólkirály. Mindkét csapatnál 70 gól körül ért el a 10. legeredményesebb játékos. Igazából nem értem, hogy Schlosser miért hiányzik (a könyv elég megbízhatónak tűnik)? Más elsőosztályú csapatban nem játszott itthon, tudtommal.
Minden elismerésem a gyűjteményért és a kutató-munkáért! Esetleg 22. kerületi csapatok is szerepelnek a gyűjteményedben? Leginkább a Budafok érdekelne... Főként a II. vh előtti korszak. (Esetleg Nagytétény, Budatétény, netán Gamma?).
Egyébként a félkörön kívül még elvileg volt egy alapvonallal párhuzamos vonal is, ami a két oldalvonalat összekötötte. Mintha a 16-os vonalát tovább húzták volna. Ez meg valahogy a lesszabályban vett részt...
Kifogyhatatlan kérdéseim közül újabb hármat feltennék :)
Tamássy István dr. pályafutását szeretném "feltérképezni".
Bár 1911-ben született, mindössze 1933 és 1937 között van róla adat az első osztályból! 1933 és 36 között az Újpest, 36/37-ben a III. Kerületben játszott. Még annyit tudunk róla, hogy elméletileg a MAFC színeiben, 1926-ban lett igazolt játékos.
Több különlegesség is van vele kapcsolatban. Először is mindenhol nagyon jó játékosként tüntetik fel, holott alig játszott. Újpesten három szezon alatt összesen 26 meccse volt. A "csúcsidényében", 1934/35-ben játszott 12 meccset...
Aztán annak ellenére, hogy keveset játszott, kétszer is bekerült a válogatottba. Sőt, az egésznek a non plus ultrája az az, hogy nem csak a válogatottba, hanem az 1934-es VB-re kiutazó keretbe is bekerült! Mindössze 11 bajnoki és egy év első osztályú szereplés tapasztalatával! Ezt meg hogy csinálta? :)
Aztán pedig 26 évesen, hirtelen és nyomtalanul eltűnt az első osztályból. Már megintcsak érdekelne: ezt meg hogy csinálta? A III. Kerület játékostemető volt? Kármán mellett már ő is hiányzik az 1936/37-es, az óbudaiak számára kiesést jelentő szezon után...
Külföldi csapatoknál sem találom a nevét...
Hogy nem halt meg, az szinte biztos. Ha jól emlékszem, a Deák Bambáról szóló könyvben szerepel a neve 1943-44 környékén, mint valami MLSZ funkci.
A következő "áldozat" is szélső lesz.
Az 1919-es születésű Németh Antal az Újpest saját nevelésű játékosa volt. 1940 és 1942 között szerepelt lila-fehérben, majd a Vasashoz került. Az Angyalföldieknél kiteljesedett pályafutása. Míg az Újpestnél csak abszolút kiegésztő ember volt, alig jutott szóhoz, addig a Vasasban alapember, és 1943-ban, egy találkozón válogatott is lett!
Csakhogy erről a szépen induló pályafutásról 1944 után semmilyen adat sincsen... 25 évesen visszavonult volna? Esetleg meghalt a háborúban? Vagy mi történhetett vele? Nem találkoztam a nevével egyetlen első osztályú csapatnál sem 1944 után...
Ő is egészen bizonyosan nem futballozott külföldön.
És ugyanez a helyzet egy harmadik tehetséges szélsővel, Pozsonyi Ignáccal is. Ő 1941-ben a Tokodi ÜSC első osztályú csapatából került Újpestre. 1944-ig szerepelt lilában, és ő nem kiegészítő, hanem alapember volt. 1944 őszén még játszott, viszont 1945 tavaszán már se híre, se hamva egyetlen első osztályú csapatban sem...
Pedig mindössze 22 éves volt ekkor, ontotta a gólokat... szóval nagyon jó kis futballista lehetett volna belőle.
A XX. század eleji angol filmek közül a Tottenham-Sheffield meccsen a felvétel kb 10. másodpercétől a végéig úgy látszik, mintha az ötös előtt fel lenne festve egy félkör, ugyanúgy, mint manapság a 16osnál. Rosszul láttom? Vagy ha nem, akkor lehet tudni, hogy ez a félkör mi célt szolgált?
Berecz és Turay: az előző idényben még a Bocskaiban játszottak, a klub megszűnése után mentek a DIMÁVAG-ba, illetve a Gammába. Turay a "nagy" Turay öccse volt, így a becenevét is örökölte, ő volt a "kis suttyó". Egyébként Turay (aki még egy filmben is szerepelt) onnan kapta a suttyó nevet, hogy Angyalföldön, ahol felnőtt (bár Egerben született), így nevezték a rendőrt. (Mit mondjak, ritka hülye becenév:))
Földessy: a 25 éves könyv sokkal jobb, mint a 60 éves. Ráadásul vagy 600 oldal, szóval nagyon adatgazdag. Sajnos megvenni gyakorlatilag lehetetlen. Lg is vadássza, ha jól emlékszem.
OFF Ehhez egy adalék: nyolc éve vagyok az OSZK törzsvendége, és sajnos az elmúlt két évben brutálisan elszaladtak az árak. A mikorfilmolvasóban volt fejlesztés, most már könnyebb fotózni, de már pár oldalt is meg kell gondolni. Viszont a Nemzeti Sport szabadpolcos, és ez nagy előny. Amúgy kb. 60 tekercs a 45 előtti anyag, legalábbis úgy emlékszem. Már vagy kétszer végigtekertem:)
sjose-t és a többieket is "tesztelném" egy kérdéssel, amire én még nem találtam választ. :)
Újpesten - legalábbis ha minden igaz - két Kármán József nevű futballista rúgta a bőrt. Ráadásul nem is nagy időkülönbséggel.
Ők lennének azok:
Kármán József (1910-ben született)
1930/31: Újpest
1931 ősz: Újpest 1932 tavasz: Somogy 1932/33: III. Ker 1933/34: III. Ker. 1934/35: III. Ker 1935/36: III. Ker 1936/37: III. Ker. (kiesés)
1932-ben és 1933-ban U ill. B válogatott is volt. Egyébként jobbösszekötőként szerepelt.
Kármán József (1914. október 9.)
1929-36: URAK
1936-39: UTE amatőr
1939-44: Újpest felnőtt
Fedezetként játszott.
A kérdésem pedig az, hogy vajon két különböző, vagy két azonos játékosról van-e szó? Ugyanis nem tűnik egy túl gyakori névnek, viszont a dátumok közötti különbség meg azt indolkolja, hogy mégsem azonos a két ember...
Én kezdetben azonosnak vettem őket, és csak amikor megtaláltam a "második" Kármán születési dátumát, és korábbi csapatait, akkor választottam szét őket.
Gondoltam mindenre. Keresztnevek keverésére, hibás születési dátumra... de nem lettem okosabb...
Esetleg az "első" Kármánról nincs meg valakinek, hogy 1937 és 1944 között hol játszott? Az NB1-ben valószínüleg nem... esetleg maradt Óbudán?
Az MTK könyvekhez csak nagyon futólag volt szerencsém, így nem tudok vélemény nyilvánítani. A többiben természetesen abszolúte egyetértünk - ahogy ezt korábban már megbeszéltük!
Két dolgot külön kell választani. Az egyik, hogy statisztikailag milyen alaposan dolgozzák fel egy klub történetét. Ebben az Újpestről nagyon jó anyag van. A másik, hogy vannak-e olyan könyvek, amelyekből az eredményeken túl a klub társadalmi beágyazottságát is meg tudjuk ismerni. Ebből a szempontból az Újpest-könyvek nagyon gyengék, az MTK viszont ebben erős. A klubról megjelent négy (vagy öt?) könyv közül az első (Fodor Henrik, 1913) nagyon jó, de a 75 éves évfordulóra megjelent kiadvány is egészen jó. Mindenesetre a mai napig megjelent legjobb futballtörténeti könyv szerintem Földessy János 26-os kötete, a 25 éves a magyar labdarúgás és az MLSZ. Akinek van rálátása a sporttörténeti irodalomra, szerintem egyetért ezzel.
Én szerintem viszont az UTE dokumentáltsága tragikusan gyenge, és ráadásul rendkívül régiek a meglévő könyvek (kivétel nélkül minden megvan természetesen).
Szerintem a Vasas és az MTK is jócskán előttünk jár a klubtörténeti kutatásban... sajnos...
1926 és 1935 között a következőképpen szerepelt az UTE amatőr csapata a Blasz amatőr I. osztályú bajnokságaiban:
1926-27:
Springer csoport, 3. helyezett
1927-28:
Springer csoport, 9. helyezett
1928-29:
Springer csoport, 2. helyezett
1929-30:
6. helyezett (egységes első osztály!)
1930-31:
5. helyezett
1931-32:
7. helyezett
1932-33:
5. helyezett
1933-34:
Pártos csoport, 2. helyezett
1934-35:
Bíró-csoport, 1. helyezett. Majd következett a már idézett országos amatőr bajnoki döntő az SBTC ellen. Érdekesség, hogy a kiírás szerint a Nemzeti Bajnokság kiírása miatt a BLASZ 1. helyezettje a Nemzeti Bajnokság I. osztályába jutott volna. Ám mivel az UTE profi csapata, az Újpest FC már ott szerepelt (ráadásul szintén bajnok lett, a klub 50. éves jubíleumán), ezért az NB-be a második helyezett Törekvés került. Ekkor is adminisztratív okokból nem került fel az UTE amatőr.
Az UTE a következő játékosokat adta a BLASZ válogatottba 1926 és 1935 között:
Alscher Ödön, Balló Jenő, Futó Gyula, Gyárfás Béla, Kállai Lipót, Kolozsvári Gyula, Kulcsár Béla, Mersva Károly, Müller Pál, Neumann György, Schweitzer József, Szalay Antal, Wachsmann György, Wilhelm II. Ferenc.
Az országos amatőr válogatottban szerepelt egykori UTE játékosok:
Kállai Lipót, Szalay Antal, Tunyoghy Gyula
Egyébként a már az 1935-ös országos döntőben is szereplő Kolozsvári Gyula bár az első csapatnál sohasem játszott, figyelemre méltó edzői pályát futott be. A 30-as évek végétől a 70-es évekig nevelte a gyerekeket az Újpest utánpótlás edzőjeként. Ha összeszámolnánk, biztosan legalább 100 később NB1-es futballistává lett játékos került ki a kezei közül. Továbbá 1954-ben, 17 mérkőzés erejéig az Újpest felnőtt csapatának is az edzője volt. Fia, ifj. Kolozsvári Gyula szintén évtizedekig dolgozott Újpesten utánpótlásedzőként.
Egy kis érdekesség a végére: 1927 és 1931 között egyébként folyamatosan a Dérivel, Pusztaival felálló Törekvés volt a BLASZ bajnoka!
Valami eszméletlen módon irigyellek :) És egyben gratulálok is a gyűjteményedhez!
Én egyelőre csak az Újpesti futball első 10 évében megjelent minden újságcikkel tudok büszkélkedni (1899-1908). De remélem, idővel sikerül bővíteni a kincseket :)
Konkrétan ezeket a klubokról összeírt dolgokat honnan szerezted? Könyvből, vagy Magad szedted össze?
Zsengellér elméletileg tényleg a második legjobb góllövője a magyar bajnokságnak! Ám néha harmadik helyre sorolják, ez esetben Schlosser előzi meg. Hogy miért? Általában vita van Schlosser góljai számáról. Bár bizonyosan nem tudom, ám sejtem, hogy azért, mert egyes statisztikák beszámítják, mások meg nem számítják be az 1914 és 1916 között, különböző bajnokságokban (hadi kupa, Auguszta serleg, stb.) szerzett góljait.
