Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Vannak itt tőlem jobban hozzá értök, egyszerűben: folyamatos pid vezérelt digitális kijelzésű termométer és termosztát 3 érintkezős relés kimenettel. Természetesen lehet kalibrálni, a relé munkafázisát (bontás v. zárás) tetszőlegesen tudod be állítani, jezi felül pirosan az aktuális hőmérsékletet (akár 1000°C ig) alatta zölden a relé bekapcs. hőfokát.
K érzékelővel renkivül gyorsan reagál a hőmérséklet változásra. (fűst járatban ajánlatos a hosszabb érzékelőt használni).
Az én nedvességmérőm ez a típus: md-2g. Esetleg akinek szintén ilyen van,mennyi a max amit mérni tud vele?Nekem 39%-nál kiakad,és itt olvasok 4x%-okat is.No nem mintha ez számítana,csak érdekel.
Neked van néhány típus, ha jól emléxem.:D Lehet kellene vennem egy másikat is, mert a 4 tűs eBay túl szépeket ír, nem hiszek neki. Néha még 5% is van rajta.
Na, meg ne sértődj már! Bocsánat, de nem érveltél. Azt írtad, mert jobban felborul a rétegződés. Kérdeztem miért, erre matekóra következett a felületek-térfogatok témájában. Megnéztem a linket, de nem nagyon bírom a németet. Mindegy, megpróbálom megguglizni. Vagy lefordíthatnád:D 3 kapcsolás? Ja, két párhuzamos is van. Összekötőkkel és anélkül.
Magam is jónak tartom mindkettőt egyébként, vannak előnyök, hátrányok mindkettőnél. Azzal kezdted, hogy a Szakszer kapcsolás volt az alap (ami párhuzamos) aztán mégis sorost csináltál. Ez a döntési folyamat érdekelt, ennyi.
Ez pl. párhuzam. Valszeg egyébként a párhuzamos ellen szólhat egy olyan érv, amikor a két tartály nem egyforma magas. Pont mint nálad. Bár ez lehet, hogy mégsem gond. A szivattyúnak ez mindegy, de álló helyzetben ki akarhat egyenlítődni a meleg szintje. Ezek szerint ki is fog. Tültésnél talán nem is olyan nagy gond, legfeljebb a végén a visszatérő gyorsabban ugrik meg. Ha a leszívás folyamatos, akkor (mivel az összekötő T-n keresztül szív a keringető) a víz egyformán fogy a két tartályban, azonban a magasságkülönbségből adódóan az egyes tartályokból nem egyszerre fogy el a meleg! Egy idő után az tömzsi melegéhez a nyurga hidege keveredik:( Más a helyzet, ha mindig van idő a kiegyenlítődésre. Ha a két tartály egyforma, akkor ennek nincs jelentősége.
Vagy ez csak egy felesleges aggódás? Kíváncsi vagyok az üzemeltetési tapasztalataidra. Ha tényleg így van, akkor eltérő tartályoknál kötelező soros, azonosoknál mindegy.
Atus65 olvtárs így oldotta meg:http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=106833607&t=9147701
Én is így csináltam meg,igaz nemrég lett kész,eddig egyszer fűtőttem fel a pufikat még szigetelés előtt,hogy minden ok-e.Van egy 500 és egy 650L-es tartályom.A650L-es keskenyebb és magasabb,ebben gyorsabban melegedett a víz,de a 2"-os csövön szépen kiegyenlítődött.Csak érdekesség,a pincében vannak a tartályok,nem volt még 20C-nál hidegebb,szigetelés nélkül 23:00h-másnap09-00h-ig 21C-ot hült a víz :-)
Nagyon igaz, amit írsz, hadd menjek túl picit. Ez nem csak a száraz fára igaz, hanem nedvesre is, sőt minden higroszkópikus tulajdonságú anyagra! Rövid távon csak a külső rétegre van hatása a plussznak vagy mínusznak*. Nap mint nap méregetem a rakás napos oldalát, amire az eső is ráver időnként. 5 és 4O% között változik, akár 2 nap különbséggel:) Ha ezt a légszáraz, de kívül pl. havas vagy megázott hasábot 2 napig a kazán mellett "érleled", a külső réteg elveszti a plusszt, de belül nem lesz jelentős változás (ahogy ázáskor sem volt). Ha komolyabb hatást akarsz gyorsan, növelni kell a bevitt energiát és megfelelő szellőzést biztosítani. Ezt írta a szakirodalom. Hagyományos módon pl. füsttel lehetett jó eredményt elérni. A füst meleg és mozog.**
*Nyilván hosszú távon ennek a külső rétegnek van hatása a belsőkre, így az egész keresztmetszetre. Víz csak ezen a külső felületen keresztül távozik vagy érkezik. A szakirodalom szerint a folyamatosan párolgásban (víztartalom leadásban) tartott külső réteg mintegy szívó hatást fejt ki a belsőbb, nedvesebb rétegekre, amitől a víz folyamatosan kifelé áramllik a fában. Sejtről-sejtre. Nedvesítésnél ugyanez van visszafelé.
**Akinek túl meleg a füstgáz, esetleg csinálhat faszárítót. Zárható lemezdoboz (akár szigetelt is), amibe oldalról egy ajtón bepattintod a fát (tartókra, hogy ne érjenek egymáshoz), amúgy meg átmegy rajta a füst. A következő napi adagot gyorsan előkészíti:) Kazánházban ez is elfér, nappaliban már bajos.:DD
Miért is? A rétegződés nem borul fel egyik esetben sem. Feltételezzük, hogy a visszatérő tényleg hideg és a tartály aljára érkezik. Nem lesz különbség. Valami megfoghatóbb ok kellene:)
A terelőnél nem a lyukas felszálló csőre gondolsz, amiben addig megy a víz felfelé, ameddig már nem talál nálánál hidegebbet és ott kilép a furulyából és leparkol? Ennek az a nagy előnye, hogy a padló, radiátor, bármi visszatérőjét egyaránt teheted alulra, mert nem fogja felborítani a rétegződést. Elvileg. Azért szerintem valamennyi kavarodás lesz mindenképp. Meg aztán ha a radiátoros visszatérője keveredik a padlóéval már eleve meg vagy lőve. Persze van akinek tiszta rendszere van. Esetleg túlméretezett, mint Weldingnek, akinek a radiátoros vissza már szinte hideg.
Milyen ötlet, ha kevert esetben a radiátoros visszatérőjéből keverném ki a padlót? Ami onnan visszatér az már tuti jó lehet a puffer alján. Ez csak egy kósza ötlet, nem biztos, hogy van értelme.
