Hát ja. Hogy ne nyúljak messzire: szédületes a tempó, ahogy pl. C.V. Tudor vérnáciból hopsz, filoszemitává vált. Itt is fordultak-nyergeltek szép számmal, de azért ekkorát azért mégsem.
Hát igen! A szavahihetőség, a kiszámíthatóság sosem tartozott a román politikusok erényei közé. Történelmi hagyományai vannak a pálfordulásaiknak. Razvan ma nem úgy beszél mint tegnap és ki tudhatja hogy beszél majd holnap?
Mindenesetre a szobrot már nem beszélheti le a talapzatról!
Razvan tényleg mondott szép és fontos dolgokat. Csak az a kérdés, hogy holnap vagy holnapután mit mond majd.
PS: nyilván értesültél, hogy a román országos lapok többségében egy sort sem írtak az avatásról. Ez is tanulságos.
Ez valóban reális veszély, azonban szerencsére -talán- tisztában vannak vele ott is. Legalábbis Arad igen normális polgármestere domnule Popa azt nyilatkozta, hogy a szobrot körülkerítik és polgárőrséggel védeni fogják. Úgy legyen, ámen!
Egyébként az, hogy a román kormányt Theodorescu képviselte, még mindig nagyon "tetszik"! A korábban ismertetett nyilatkozatai miatt _számomra_ szobor ügyben teljesen hiteltelen ember. Ő megy felavatni azt a szobrot, amit nemrég még nem talált olyannak, ami köztérre felállítható. Most azonban nagyon szépen beszélt. Román politikusok közt talán először mondta ki, hogy az aradi 13 tábornok egyike sem harcolt Erdélyben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Nastase azzal vétózta meg az aradi szoborállítási döntést, (még tavaly)hogy a szobor sérti a román emberek önérzetét. (ezt sosem értettem, hogy miért?) Ma már nem sérti. Annyit persze azért nem ér meg a dolog, hogy magas szinten képviseljék magukat. (Nastase Brüsszelben, hagyományosan magyarbarát mosolydiplomata Iliescu meg ki tudja hol "kellett" legyen) Úgyhogy a mi Péterünknek be kellett érnie a szoborügyben a román kormány legilletékesebbjével:Răzvăn Theodorescuval.
Ezzel csak félig értek egyet. Igen, ha azt nézem, milyen lepratelep lett a tér. És nem, ha azt, hogy ez a tér, valamivel jobb állapotban bárhol lehetne Magyarországon.
Jaj, hát annyira kilógott a lóláb. Percenként más és más ürügyet hoztak fel. Oszt most mégis. Örülök, csak félek, hogy egyik nap azt olvasom: ismeretlen személyek megrongálták és meggyalázták.
Én láttam a közvetítést a Dunán.(sajnos nem adták végig, újságban olvastam, hogy még jócskán tartott az ünnepség amikor az adás végetért)
Szóval tényleg nem illik bele abba a városképbe ami azon a téren van, de nem azért, amit a "Tódoreszku" mondott, hogy olyan XXI. századi lenne az tér. Hanem éppen azért, mert borzasztóan lepusztult , ráadásul most még a parkosítás sincs sehol. De legalább a szobor áll és szép! Feldobja a teret!
Elmegy helyette az a Răzvan Theodorescu művelődésügyi miniszter, aki tavaly úgy vélekedett,: "a Szabadság-szobrot nem kell újraállítani, mivel esztétikai szempontból nem felel meg a művészi elvárásoknak."
(megfelelő embert a megfelelő feladatra)
Kolozsvár első embere tegnap részt vett a városban 11. alkalommal megrendezett kelet-közép-európai vásár megnyitóján. Funar kilenc év után első ízben jött el az Expo Transsylvania kiállítási csarnokba, amit helyi megfigyelők a közelgő önkormányzati és parlamenti választásokkal magyaráztak. A körséta során a magyar pavilont is felkereste. Futólag megtekintette kéttucatnyi cégünk kínálatát, ám miután Kónya László, a kolozsvári főkonzulátus külgazdasági attaséja tokaji borra invitálta őt és kíséretének tagjait, a városvezető megtoldotta a magyarokra szánt idejét, sőt hajlandó volt lapunk kérdéseire is válaszolni.
Funar szorgalmazta a külföldi tőke fokozott szerepvállalását Kolozsváron. Ezen belül Magyarországról – a már itt lévő kis- és középvállalkozók mellett – a nagy cégek érdeklődésére is számítana. Vonzó képet festett Kolozsvár gazdasági helyzetéről, megemlítve a mindöszsze háromszázalékos munkanélküliséget, valamint azt, hogy a spanyoloktól az osztrákokig számos külföldi befektető hozta már ide tőkéjét. Ő és munkatársai – úgymond – mindent megtesznek a befektetőbarát légkör megteremtéséért. Egyúttal gratulált Magyarország EU-tagságához, és örült annak, hogy az unió ezáltal hozzájuk is közelebb kerül.
Reményét fejezte ki, hogy az észak-erdélyi autópályából a Szamos-parti város is profitál majd. Funar szerint a sztráda a magyar határtól két-három év alatt megépülhet Kolozsvárig. Megismételte: főleg a nagy magyar vállalatok érdeklődésére számít. !!Közbevetésünkre, miszerint a magyar olajtársaság romániai központja Kolozsváron működik, ám Mol-töltőállomások létesítését hosszú éveken át éppen ő tiltotta városában, Funar úgy reagált: ezek téves információk.
Komolyzenei koncertlátogatást helyezett kilátásba a játékosoknak a román labdarúgó élvonalban szereplő Universitatea Craiova tulajdonosa arra az esetre, ha elveszítik a hétvégi bajnokit.
"Ha kikapunk itthon a Petrolul Ploiestitől, akkor jövő héten az egész csapatot elviszem a helyi filharmonikusok előadására. A klasszikusok minden futballistának nagy kihívást jelentenek" - mondta vészjóslóan Dinel Staicu főrészvényes a vasárnapi meccs előtt.
A polgármesteri hivatal immár két éve harcol az egyre jobban szaporodó csókák ellen, szaporodásukat nagyon nehéz megállítani — mondta kedden Minodora Fritea, a polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának igazgatója, miközben a kiküldött alpinisták sorra verték le a sétatéri fákról a csókák tojással teli fészkét. Az akciót folytatják, ugyanis a városháza felügyelôi körülbelül 500 olyan fát azonosítottak, amelyen több csókafészek található — tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékeseitôl.
A csókafészkek elsôsorban a Mikó és a Kôkert utcában, a Babes parkban és a Sétatéren találhatók. — A fiókák kikelte elôtt akarjuk megsemmisíteni a fészkeket. Tudomásunk szerint a csókák Ukrajnából jöttek két évvel ezelôtt, mivel nálunk melegebb van. Normális körülmények között számuk 5–10 ezer között kellene hogy mozogjon, de Kolozsváron ennél sokkal több van belôlük — tájékoztatott Fritea, hozzáfűzve: a városi tanács 50 millió lejt hagyott jóvá a hasonló akciókra.
Megtudtuk: szombaton a pataréti szemétdomb környékén ismét csókairtás lesz. — Az eddigi hét vadászat során körülbelül 5 ezret sikerült kilôni — tette hozzá a polgármesteri hivatal ellenôrzô osztályának igazgatója.
A keddi fészekrombolás több órán át tartott. Az alpinisták elôbb a Ion Moina stadion mellett, a Sport Szállodával szembeni fáknál láttak munkához. A riporter helyszínre érkezésekor egy tojásokkal teli fészek máris a földön hevert. — Jól teszik, hogy irtják ôket, nem sajnálom a csókákat, túl sok van belôlük, nagy zajt csapnak — mondta az egyik járókelô az akció láttán. Corsei Laurentiu, a Carpatia Alpina társaság munkatársa pedig a sajtónak úgy nyilatkozott: nem tehetnek semmit, mivel a városháza alkalmazta ôket. — Szerintem van helyük az erdôben fészket rakni — vélekedett.
Az ornitológusokat viszont nagyon felháborította az általuk törvénytelennek tartott akció. Lapunknak nyilatkozva Sándor D. Attila, az Ornitológiai Egyesület képviselôje kifejtette: a polgármesteri hivatal durván megszegte a védett területekrôl szóló (2002/462), a környezetvédelemi (1995/137) és vadászati törvényt (1996/103). — Mindhárom szigorúan tiltja, hogy a költési idôben tönkretegyék a fészkeket vagy a tojásokat, éppen ezért feljelenést teszünk a városháza ellen — mondta a madártani szakember. Sándor D. Attila arról is beszámolt, hogy a sajtóból már értesültek hasonló akciókról, ezért március 31-én tiltakozó levelet küldtek a városházára, amelyben kérték a fészkek tönkretételének azonnali leállítását. — Semmilyen választ nem kaptunk. Ehelyett máris elkezdték a törvénytelen fészekrombolást — jegyezte meg felháborodottan Sándor D. Attila. Hozzáfűzte, hogy amennyiben idôben értesültek volna a keddi fészekrombolásról, a helyszínen tiltakoznak, sôt értesítik a rendôrséget és az illetékes környezetvédelmi szerveket is.
Elmondta: a csókavadászat ellen nem tiltakoztak, ugyanis az nem költési idôben történt, és a csóka vadászható faj.
Az ornitológus szerint a csókák elsôsorban a természetes ellenségek, mint például a vércse és héja hiánya, valamint a háztartási hulladékok jelenléte miatt terjedtek el. A városházára küldött március végi levélben az áll: elôbb a csókák élelem- forrását kell megszüntetni, a hulladékok megfelelô tárolása révén. Ugyanakkor felkérik a városháza illetékeseit, hogy elôbb vegyék fel a kapcsolatot az ornitológusokkal, s csak ezt követôen lássanak hozzá a csókák irtásához — áll a Dan Hulea igazgató és Sándor D. Attila kézjegyével ellátott levélben.
Az egyesület kedden újabb tiltakozó levelet juttatott el a városházára.
A gyűjtésre emlékszem, magam is támogattam.
Az eskülő elmaradása azért csak negatív történéssel koronázza az egész folyamatot. Kár, hogy nem lehet felhőtlenül örökölni.
Azért megnéztem volna Funar Gyuri arcát, amikor először halotta a hírt;-)
"Gozner Gertrud
A KORRUPCIÓ MAGASISKOLÁJA
Bélelt borítékokkal és márkás whiskyvel húsz vizsga is elintézhető
[19.4.2004]
Nem szükséges magyarul tudni, hogy elvégezz egy magyar tannyelvű egyetemet – derítette ki a Reporter Incognito forgatócsoportja. Dokumentumfilmjük szerint a romániai egyetemeken kenőpénzzel minden elintézhető.
A Prima tévé titkos forgatócsoportja, a Szemtanúk legutóbbi műsorukban az egyetemeken is eluralkodó korrupciót vették nagyító alá. Titkárnőkkel és professzorokkal beszéltek, akik beleegyeztek, hogy a magukat diáknak álcázó újságírók több tanévet végezzenek egyszerre, csakhogy beiratkozzanak hozzájuk és kifizessék a több száz dolláros tandíjat.
Riportjukból azt derült ki, hogy az országszerte egyre-másra megnyíló magánegyetemeknek nem az a céljuk, hogy átadják a tudást a fiataloknak, hanem egész egyszerűen minél profitábilisabb vállalkozássá szeretnének válni.
A Szemtanúk csoport tagjai körbejárták a romániai állami és magánegyetemeket, hogy kiderítsék, kenőpénzért cserébe lehet-e egyetemi diplomát szerezni, vagy a vizsgákat elintézni. „Munkájuk” során legkevesebb három vizsgát intéztek el ezzel a módszerrel, és egy lépésre állnak attól, hogy egyenesen a harmadéven kössenek ki, miután gyakorlatilag megvették egy egyetemi kar dékánját.
Noha nincs benne a hivatalos tantervben,
a csúszópénz adás leckéjét az évek során mindegyik diák kitanulja – állítják a Szemtanúk, akik szerint pénz és ajándékok segítségével az egyetemi hallgatók vizsgákat tesznek le, szakokat végeznek el és végül diplomához is jutnak.
Még ha túl nagy tudománnyal nem is maradnak a tanuló évek után, az egyetemisták – a jövő hivatalnokai, mérnökei, üzletemberei vagy ügyvédjei – kétség kívül hasznos dolgokat sajátíthatnak el arról, hogyan igazodjanak el a világban.
Például az egyetemen megtanulhatják, hogy kik a megfelelő közvetítők a csúszópénz átadásához, vagy hogy milyen jelek alapján hozza a tudomásunkra a köztisztviselő, mekkora összeg kell legyen a borítékban, hogy megoldja a gondjainkat.
A Reporter Incognito forgatócsoportja ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy nem szükséges magyarul tudni, hogy elvégezz egy olyan egyetemet, ahol az összes tantárgyat ezen a nyelven adják le. Legalábbis erről biztosította őket a kolozsvári Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem titkárnője, aki arra is rábólintott, hogy már két év után is letehetik a licencvizsgákat.
A riporterek humorosnak,
ugyanakkor meglepőnek találták, hogy a kolozsvári Sapientia Egyetemre anélkül lettek volna hajlandók felvenni őket, hogy egy árva szót sem tudnak magyarul. A riportereket az intézmény egyik titkárnője fogadta, aki – szerintük – nem nagyon értette, amit mondtak.
A nyelvi különbségek miatt többnyire tekintettel, gesztusokkal, jelbeszéddel kommunikáltak egymással, és sikerült elérniük, hogy a titkárnő egyenesen a másod- vagy a harmadévre fogadja el beiratkozásukat.
A legmesszebb azonban Zsil-völgye egyetemén jutottak, ahol a titkárnő segítségével három vizsgát is sikerült letenniük úgy, hogy egész félévben az oktatási intézmény felé sem néztek, és természetesen a vizsgákon sem jelentek meg.
Azért esett a forgatócsoport választása a petrozsényi tanintézményre, mert az egyik bukaresti kerület polgármestere, Cristian Popescu (alias Piedone, a PSD helyi alapembere) szintén nemrég ezen az egyetemen záróvizsgázott közgazdaságtanból. A filmesek feltetették magukban a kérdést, hogy egy kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező bukaresti miért pont egy bányászvárosba megy tanulni?
Újabb indokot szolgáltatott az intézmény tesztelésére, hogy Ion Iliescu államelnök itt nyitotta meg ősszel az új egyetemi tanévet. A riporterek azzal keresték meg a Petrozsényi Tudományegyetemet, hogy már rendelkeznek egy diplomával, és szeretnének a menendzsment szak második évére beiratkozni.
A dékán, Ilie Mitran jóváhagyta a kérvényt,
ezzel a Szemtanúk ismét az egyetemisták soraiba léptek. Legközelebb a téli vizsgaidőszakban keresték csak fel az intézményt. Összesen 20 vizsgát kellett volna letenniük, hogy átiratkozhassanak a harmadévre. De a szorgos tanulás helyett ők inkább az egyetem titkárnőjéhez fordultak.
A titkárnő nagyon készségesnek bizonyult, rövid ismeretség után máris elmagyarázta, hogy milyen ajándékokkal kell beállítani a dékánhoz, hogy engedékeny legyen, sőt ő maga járt közben az egyik tanárnőnél, hogy a riporternek ne kelljen letenni az egyik vizsgát.
Hamarosan a kulisszatitkokba is bevezette a Szemtanúkat, miszerint a többség csak közvetítő révén hajlandó a pénzadományokat és egyéb figyelmességeket átvenni. A barátságuk a titkárnővel odáig fejlődött, hogy az személyesen járta végig a tanárokat, hogy kipuhatolózza, melyik mennyiért hajlandó eltekinteni a vizsgától.
Így egy nap alatt a Szemtanúknak három vizsgán is „átmentek”. Lassan közeleg az újabb vizsgaidőszak, de a titkárnő megígérte, hogy azt is elintézi. Hamarosan megkapjuk a menedzsment diplománkat, anélkül, hogy egy könyvet a kezünkbe vettünk volna – állítják a filmesek.
A petrozsényi Tudományegyetemen
R.I.: Milyen tanárok elérhetők? El lehetne intézni?
T.: Igen!
R.I.: Kivel?
T.: A dékánnak vigyetek egy karton Kent cigarettát, és egy üveg…
R.I.: Whiskyt?
T.: Igen. Valami jobb fajtát! A tornaórával kapcsolatban nem tudom, mit mondjak. Vegyetek valamit! Ne menjetek oda üres kézzel!
R.I.: És a többi tantárggyal kapcsolatban? Hol lehet megtudni?
T.: Majd én megérdeklődöm nektek.
R.I.: Ön szerint jó ötlet pénzt adni?
T.: Hát… vannak professzorok, akik elveszik, de hogy is mondjam, csak közvetítőkön keresztül. Nem veszik el a kezedből, mindenki óvatos.
R.I.: Ön nem tudna segíteni nekünk?
T.: Megnézem, mit tehetek.
A dékán nem volt hajlandó elfogadni az ajándékot, ezért ismét a titkárnőhöz fordultak.
R.I.: Jó kapcsolatban van a dékánnal?
T.: Én igen. De még van két személy, akiért közben kell járjak, ezért nem vállalhatok fel még egy harmadikat. Kötelezettségeim vannak!
R.I.: 50 eurót tudunk adni, maximum százat. 100 euró, és akkor már nem adjuk az ajándékot.
T.: Rendben, megpróbálom. Viszont megérdeklődtem a gazdasági elméleteket. A tanár egy nő, Codruta Dura. Holnap reggel itt lesz, és akkor beszélek vele.
Másnap:
R.I.: Most adjam át a pénzt?
T.: Igen, most add át, amit Codrutanak szánsz.
R.I.: Ez a millió az öné…
T.: Rendben. Köszönöm!
R.I.: Ez a millió a tanárnőé..
T.: Jól van!
R.I.: És 50 euró a dékán úrnak..
T.: Igen.
R.I.: Az ajándékot is oda kell adni?
T.: Igen. Közben elintéztem a gazdasági elméletek előadójával. Nem kell elmenj a vizsgára! Holnap 12-kor benéz és beírja a jegyet a naplóba. A tornatanárral kapcsolatban: beszéltem a titkárnőjével, és azt üzeni, hogy vegyél neki egy üveg italt és egy csomag kávét. A többit majd elintézi ő. "
Amiért örülni lehet, az a nyerés ténye és a perköltség megtérülése.(amire az Erdély topicban annak idején gyűjtés is indult)
Abban viszont sajnos igaza van a srácnak, hogy amit kiharcolnak azt megtehetik, amire lemondóan legyintenek azt elfelejthetik. Funar és bandája semmit nem ad nekik, ha nem muszáj. (ezért is jó lenne, ha végre elmenne a sunyiba!)
Én voltam Kolozsváron olyan lakodalomban, ahol ezt a problémát elkerülendő az egyházi esküvő a Szent Mihály templomban volt, a polgári pedig Marosvásárhelyen. Mert ott lehet azt mondani, hogy igen (a menyasszony vásárhelyi)
Pert nyert egy kolozsvári pár a magyarul kimondott, boldogító igen miatt
2004-04-20 11:06
Pert nyert egy kolozsvári fiatal magyar pár három évvel azután, hogy az anyakönyvvezető előtt a román mellett magyarul is megpróbálta kimondani a boldogító igent.
Herédi Zsolt és Füsy Katalin 2001-ben szerette volna hivatalossá tenni a már jó ideje tartó élettársi kapcsolatukat. Számításaikat azonban áthúzta Vasile Gherman kolozsvári anyakönyvezető, aki a szélsőséges nacionalista nézeteiről hírhedt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester egyik közeli munkatársa.
A pár házasságkötésének tervezett időpontja előtt egy héttel jelent meg a román hivatalos közlönyben a helyi közigazgatást szabályozó törvény, amely kimondta: azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az illető kisebbséghez tartozó személyek számára a városvezetés köteles olyan anyakönyvvezetőt biztosítani, aki ismeri a házasulandók anyanyelvét.
"Esküvőnk előtt azonban elutasító választ kaptam a hivataltól, ezért úgy gondoltam, hogy legalább a feleségemnek kimondom anyanyelven a boldogító igent" - mondta Herédi az MTI-nek. A szociológus végzettségű fiatalember merészsége azonban nagy vihart kavart, a magyar szó hallatán az anyakönyvvezető kirohant a teremből, és nem volt hajlandó folytatni a ceremóniát. "Néhány nappal később az Egyesült Államokba kellett utaznom, ezért mindketten megpróbáltuk jobb belátásra bírni a konok hivatalvezetőt, de ő továbbra is elutasított" - mondta.
A házaspár a bíróságon kereste tovább igazát. A mintegy húsz megjelenést és rengeteg időt igénylő per végül a házaspár szempontjából kedvező módon ért véget, a bíróság 50 millió lejes (mintegy 310 ezer forintos) kártérítést ítélt meg számára.
A bírósági döntés már tavaly szeptemberben megszületett, de az érintetteket mindeddig elmulasztották tájékoztatni. Herédi hosszas utánajárás után végül törvényszéki végrehajtóhoz fordult. Ez utóbbi csak március 16-i keltezéssel kapta meg azt a jóváhagyást, amely lehetővé teszi, hogy behajtsa a pénzt a polgármesteri hivataltól. A végrehajtó kénytelen volt a behajtás radikális módszeréhez folyamodni, mivel kétszer kérvényezte a kártérítés kifizetését, de mindkét alkalommal elutasító választ kapott a városházától.
Herédiék a kedvező ítélet ellenére sem fognak most már összeházasodni. "Már nem éri meg" - mondták az MTI-nek, hozzáfűzve, hogy a legutóbbi népszámlálási adatok alapján Kolozsváron a magyarság számaránya 20 százalék alá esett, a törvény módosítása pedig amúgy sem tenné lehetővé, hogy anyanyelvükön tegyék hivatalossá élettársi kapcsolatukat. A párnak egyébként már gyermekeik is vannak.
"Megalázó lenne, ha ismét Gherman elé kellene állnom, és románul kellene kimondanom az igent" - mondta Herédi, hozzátéve ugyanakkor: kiábrándította őt az esetük visszhangtalansága, hiszen egyetlen magyar fiatal házaspár sem követte példájukat. Herédi szerint ha mindenki ragaszkodott volna anyanyelvéhez, rá lehetett volna kényszeríteni a városházát, hogy magyarul is tudó anyakönyvvezetőt alkalmazzon.
