Olyan, ami alapján leszabják nekem a falakat, és a tetőt CNC-vel, és ami alapján az önkormányzat ad használatbavételit, mivel 100 légköbméter alatt vagyunk (egy faipari mérnök barátom megcsinálta). :)
Egyik rajznak sem a témája az épület alapozása, így ebben szeretném meghallgatni a hozzáértőket. Te mit ajánlasz?
felszerelnék a szelemennek két 10x20-as gerendát- fogópárként a két oszlopra - ehhez 20 magass és 6 cm széles csapot kell késziteni az oszlopon, ez szarufaméret, 1.4 méteres 10x2o -as könyököt (hónajkötést), bevállazva a fogópárok közé és csapszékkel csapolva a két oszlopba. A vállak az oszlopokon és a könyökökön úgy kimerevítik a sarkokat, hogy biztos megtart egy 3.5 méteres hosszú cserepes tetőt.
A fogópárok közé, a könyökök felső vége, be kell építeni 6x20-as profilt, így nem tud majd kifordulni.
A két oszlopot vissza kell támasztani a falra. Erre elég két palló, amit az oszlopon a szelemenek alatt bevállazol 2+2 cm és egy-egy konzolt készitve, felszerelsz a falra. A visszatámasztás húzva van.
Nagyon masszív oszlopvasalatot kell késziteni, olyan amit a boltokba leket kapni, az nem elég erőss.
Ja és a két oszlopot nem szerelem a tető két szélére, hanem 50cm beljebb, akkor az alatámasztás csak 6 métert és a fogópárokat kilógatom 50+50 cm.
De meg tudom ezt tervezni oszlopok nélkül is, csak szakmunka kivitelezni. 2017-ben belinkeltem ide egy ilyen szerkezetet. Ehhez hasonlót, csak egy masszívabbat.
Korábban kérdezgettem már itt garázs alá való lemezalap témájában, a garázs terve végre megvan (<100m3 alatti), érdekelne milyen alapot kellene ez alá önteni.
A garázs adatai:
-6x6 méteres alapterület, -5x15 pallóváz falak, -32 fokos sátortető, fogópárokkal összefogva, rajta cserepes lemez fedéssel (helyi előírás az ekkora tető).
Amit én kitaláltam alá alapozás:
10-15 cm 0-32-es andezit, rajta 15 cm vasalt beton (C16-20, mixer). A vasalása úgy nézne ki, hogy körbe futna egy kvázi fagygerenda, ami 6-os átmérőjű, 10x10 centiméteres kengyelekből állna (30 centis sűrűség?), bennük 4 db 8-as vassal. A körbe futó fagygerendán belül raknék 3 db ugyan ilyen gerendát kvázi erősítésnek (1,5 méterenként lesz így egy).
Mennyire hülye ötlet ez? Vagy beledobunk egy hálót (mekkorát?) és csókolom?
Esetleg olyat árulj el még, hogy van-e valahol lépcső a teraszhoz, illetve nyílászárók hol lehetnek a a 7 méteren belül. Mondjuk ha a 7 méter közepére esik valami nagyobb ablak-ajtó, akkor esetleg nem szerencsés pont elé tenni egy középső oszlopot.
Rajz / vázlat jó lenne. Olyan amit más is ért, nem csak a kérdező.
"extrém keresztmetszettel igen? "
Igen, végül is 100m-nél hosszabb hídgerendák is vannak. De itt fa gerenda lenne a legegyszerűbb és 7m fesztávnál az már szép nagy és nagyon drága. Vagy szegezett rácsostartó. De az oszlopoknak a ferde tető oldalnyomását fel kell venniük vagy vissza kell kötni valami vonórúddal a házhoz a szerkezetet.
Terasz fedést szeretnék megoldani féltetővel. 7m x 2,8m a terasz test alapterülete, 28fokos tető lenne kerámiacseréppel + ablakok síkjában polikarbonát, cserép alatt lambéria.
A 7 métert szeretném 3 tartó oszloppal megoldani. Szarufák a túllógás miatt 3,8m fesztáv, 15x5 (7.5?) keresztmetszet.
Ez esetben hogy érdemes méretezni a szelemeneket és a tartó oszlopokat? BSH és KVH gerenda is szóba jöhet, sőt, efelé hajlanék a küllem miatt is.
A 7métert gondolom ez utóbbiakkal sem tudom megúszni 2 oszloppal? :D (vagy extrém keresztmetszettel igen? )
Vakolatlan garázsról lévén szó kapu fogadásához kivakoltuk az érintett falszakaszt de mivel a garázs padló szintje lentebb van mint a vízszigetelés így ott kicsit tanácstalan vagyok. ( a padlószint megemelése a vízszigetelésig nem opció) A lábazat sajnos nincs egy vonalban a vakolt felülettel de a garázskapu szerkezetének sima felület kell így muszáj lenne valahogy szintbe hozni a lábazatot a vakolt fallal.
Nem akartam simán össze vakolni mert akkor rávakolunk a vízszigetelésre és gondolom a lábazatról felszívja a vakolat a vizet. Arra gondoltam hogy csemperagasztóval szintbe hozzuk a lábazatot a fallal, a vízszigetelésnél pedig hagyok egy 1-2 cm es rést. Vagy esetleg a frissen vakolt felületet alját a vízszigetelésnél bekenem bitugéllel és az lenne az elválasztó réteg a csemperagasztó és a vakolat között.
2 éve csináltattuk a tetőt. Régi cserép, lécek, bádogozás le.
Szarufák toldása, hogy a szigetelés fölé kinyúljon bőven, fóliázás, csatorna, bádogok, ellenléc, cserépléc, cserepek fel 212m2.
Munkadíj 1,5 milla, cserepek minden kiegészítővel 1,5 milla, faanyag, bádogok, lazúr és egyéb apróságok 800 000.
Azóta szerintem a munkadíjra rá lehet számolni 30-50% emelkedést, abból kiindulva amiket mostanában hallani. Az anyagok is 10-20-30%-ot drágultak.
Cserepeknél érdemes megvenni a lezáró és szegélycserepeket is. Igaz nem olcsók, de kisebb a hibalehetőség, mint bádogozásnál. Illetve szerintem szebb is, bár ez egyéni vélemény.
Amivel egy minimálisat tudsz spórolni az a konténer. Ha sikerül a régi cserepeket elvitetni ingyen, azzal megspórolod 1-2 konténer árát. Meghirdettük a helyi Facebook csoportban és 2 héten belül elhordták.
Köszönöm a válaszokat! Bocsánat tényleg pontatlan voltam! 40 éves a ház és új cserép kéne rá! Gondolom fólia kell tetőléc cserép és csatorna! Mivel megsaccolni sem tudom milyen árak vannak ezért kérdeztem ! 1,5 , 2 ,25 vagy 3 milla kb! Igénybe szeretnénk venni a 3 millás támogatást! Kellenének új ablakok is! Ezért kérdeztem hogy kb mennyi ;)
A cellás polikatbonátot le kell zárni a végeken, akkor többet tart. Csak olyat vegyél, amelyiken a védőfólián írja a paramétereit (mindenféle paramétert ír: altámasztási távolságot különböző szerelési szög esetében, szakitószilárdságot, színt, UV védelmi paramétereket, mennyi fényt enged át, stb. ). Ezek lapok nem olcsók.
Akkor tart a legtöbbet, ha nem használsz a rögzítésére garniturás csavarokat, hanem alu profilokkal rögzíted a szarufák mentén (ezek elég drágák). Ezekkel rögzítve módszerrel rögzítve nem recseg.
De min. 16mm vastagot kell szerelni.
A cserepet és a polikarbonátot el kell választani egy speciális szegélylemezzel, amit a cseréplécekre szerelsz.
Ilyet nem hiszem, hogy készen kapsz.
Ezt kell megcsináltast, horganylemezből. A cserepet rávágod, a polikarbonánot rátolod és lefogatod egy garniturás alunium profillal, a cseréplécekbe.
Egy másik megoldás az lenne, hogy készitesz fából egy dobozt (létra), üvegfalccal ellátva, amit felszerelsz a tetőre, a kerületére szerelsz bádogot, és veszel egy 12mm vastag edzett üveget, egy darabból, amit megfelelő tömitővel felülről beszerelsz a doboz tetejére- ha a tömitett részre ráborul a bádog, akkor nem eszi meg az UV.
1500mm szélesen, max. 6 méter hosszan legyártja egy jó üveges cég és fel is szerelni. Ez talán sokkal jobban nézni ki egy előtetőn. Két sáv üveget, megfelelő tömitővel össze is lehet úgy illeszteni, hogy soha nem folyik be a víz. Vagy a dobozt elválasztod egy hosszanti elemmel, amibe két üvegfalc van és arra szerelsz egy garniturás aluminium profilt.
Létezik kompakt polikarbonát is, 4-6-10 mm vastagságba, de asszem drágább mind az üveg, én azt szoktam szerelni átlátszó előtetőkre. Szerintem az néz ki a legjobban.
Nálad mit jelent a tetőcsere? Csak cserép, vagy teljes faszerkezet, fólia, szigetelés, etc..... mert nem mindegy és ennyi infóból nem lehet megmondani.
cs. a tetőléc és a héjalás -- általában 50 -70 éves tetőknél aktuális, a jó viszont 80 felett.
A tejes szerkezet csere,
Tehát ács szerkezet, lécezés + héjalás . Ez a legdrágább. A jó tetőnél is csak 90 - 100 év felett aktuális , az igazán jónál az ács szerkezet 130 - 150 évet simán kibír.
A másodiknál és a harmadiknál már a bádogos szerkezetek is cserélendők. Vápák, t.ablakok szegélyek és sok más.
A munkát jól körül kell írni, csak úgy érdemes belevágni.... különben szívás.
Sziasztok! Csak kalkulálni szeretnék hogy kb 200 nm tetőt cserélése kb mennyibe fog kerülni! Anyag és munkadíj! Nem a legolcsóbb anyag de nem is a legdrágább! Ha csinált mostanában valaki ilyet akkor az megírná az árát? Köszönöm!
Rendben, erre figyelni fogok, egyelőre a pontos típusára nem tértünk ki csak annyit tudok, hogy 10 mm vastag lesz. Most hogy jó idő van többet nézelődök a városban egyelőre nem láttam ilyen felesbe megoldott (cserép/polikarbonát) gépkocsi beállót bár a vállalkozó azt mondta megoldható.
Nem gondolom, hogy a só csinálta, mert ez volt a beton első tele és egész télen felénk 2-3 alkalommal sóztak mert nem volt többször indokolt. A garázsban ahol az autóról lecsöpög a víz, ott semmi baja (a garázs beton 2 éves).
Ősszel a fagyok és sózások előtt is látszódott már a baj, de csak később kezdett porladni (még a fagyok előtt).
Egy 6 méter széles kocsibeállót szeretnénk két autónak építettni. A kocsi beálló a ház előtt helyezkedne el, az egyik felére pont a konyha ablakből látnánk rá, elég közponi hely jó világos, így azt találtuk, ki ,hogy ezt a világosságot a jövőben is jó lenne megtartani, így kb. a kocsibeálló tetejének fele polikarbonáttal lenne bevonva a másik fele pedig cserepezéssel. Igazából az lenne a kérdésem, egy ez mennyire kivitelezhető, mire kéne figyelni, nem tudom mennyire "unortodox" egy ilyen jellegű megoldás. A cserép lenne szerintem végig az egyész tetőre ez ideális, biztosan időtállóbb és az árnyékolással sem kellene utólag foglalkozni csak félek, hogy sok fényt lefogna a konyhából.
köszi! becslés szerint mindkét födémet 1100kg/m2-el számoltam, így az össz tömeg 264t,55m a fal, nyílászárókat figyelmen kívül hagyva, az 4.8t/m. 30-as fal esetén 0.16n/mm2. jól értem, hogy ez bizakodásra ad okot, és érdemes statikust keresni, aki majd figyelembe veszi a teljes szerkezetet, alapokat, nyílászárókat, vagy ez már az az érték, ami becslés szerint is kritikus?
Kétszárnyú,3m széles és 2m magas zártszelvényből készülő kaput szeretnék majd csinálni. Ennek a kapunak az oszlopaival kapcsolatban lennének kérdéseim,amik szintén zártszelvényből lennének: Milyen legyen itt a zártszelvény mérete? Betonozás gondolom fagyhatár alá kell, de szélességre mekkora legyen, a betonba kell-e vasalás stb. ?
Becsléssel magad is megpróbálkozhatsz. A padlásfödémet 800 kg/m2-el, az emeleti födémet 1100 kg/m2-el számolva szorozd be a födém területével. Add össze a teherhordó falak hosszát és a föntebb kijött terheket osszd el a falhosszal. Az így kapott eredmény 1 fm. falra eső BECSÜLT ÁTLAGTERHELÉST fogja adni. Ha ebből egy felületegységre eső terhet kiszámolod akkor (vagy n/mm2 vagy kg/cm2) lesz róla sejtelmed, hogy mire számíthatsz. De ez csak BECSLÉS, ha biztosat akarsz tudni akkor fordulj statikushoz. (ne építészhez)
Házunk bővítésén gondolkozunk, tetőtér fele mozdulnánk. 90-ben épült alápincézett ház, a falazat leier könnyűbeton, (~3n/mm2) lakószint falai habisol téglák. Olvasgatva, szigorodtak a feltételei a statikai jóváhagyásnak, így elbizonytalanodtunk, mielőtt belevágnánk. Tájékozódásképp, van valakinek tapasztalata bővítéssel, hasonló körülmények között? Akár szilikát, könnyűbeton ház felfele bővítésével kapcsolatban.
Az is lehet, de attól még kell javítani. Másrészt jó vizes lehetett a beton bedolgozáskor, jól látszik a macska nyoma. Ezen túlmenően gyaníthatóan nem egyenletes a minősége sem.
Tavaly augusztusban betonoztuk az udvart és a hidat (kb. 110 m2). A hídon jelentkeztek a képeken látható foltok (5-6 m2 van kb. fél cm mélyen elporladva, a többi helyen csak foltos). Most hogy pár napja nem volt eső és ki tudott "száradni" valamennyire, olyan mintha a foltok vizesek lennének.
Szeretném ha megállna a porladás, hogy ne menjen tönkre teljesen (az udvaron semmi probléma).
Tudna valaki segíteni, hogy mivel és hogyan kéne utókezelni a felületet?
Nem az örökkévalóságnak olcsó garázskaput szeretnék csinálni fa keretre rárakott üregkamrás polikarbonáttal, vagy trapézlememezzel , azaz valami nagyon könnyű borítással. A cél: a jelenleg ajtó nélküli garázsba 1-2 hónapja bejár a környék összes macskája, és odapiszkit, ez ellen kellene valamit tenni. ( Ecet és bors, mint riasztó mellett) A léc keret anyagban vagy gyalult 2,5x5 vagy "egalizált, szinte gyalult minőségű"2,8x4,8 anyagban gondolkodom. Valamelyik léc típus jobb lehet? ( árban kb egyformák) Vagy tudnátok más keret anyagot javasolni? ( max heti 2x mozog az autó)
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Ha nincs befove a deszka, akkor nem kell lebontani.
Amikor az acsok bontanak, akkor mindenkeppen szolnak ha be van fove, mert nehol beszakad. Ezert akarja az acs bontani.
Ha nem volt megoldva jol a parazaras belulro, akkor 80%-ek, hogy a deszka meg van fove. Magyaran: nedves lesz telen a belso parakicsapodastol es nem tud kiszaradni, majd nyaron nagyon felmelegiti a napsugarzas.
Ha nincs befove, arra lehet paraatereszto foliat es ellenlecet szerelni, meg egy reteg deszkat/OSB es a zsindelyt, de igy 7 cm megno a teto sikja, amit lefuggozve tobb.
Ha lebontjak a deszkat, akkor is 5cm no a teto. Ezzel szamolni kell, altalaba a csepeges a csatornaba nem passzol, igy azt is cserelni kell.
Elnezest, de valamiert nincs magyar billentyuzetem.
Igen, egy olcso profil es nagyobb legrest biztosit, a trapezlemez szinte teljesen zar, semmifele para nem tud rajta athatolni. Csak a szellozoreseken.
Ezzel nyersz meg 2.5 cm a teto teljes hosszaba, noha nincs csak 5 cm legresed a folia felett, de szamit, mert a huzatatot egy picit felgyorsitja a legresbe.
"Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz."
Egy kérdésem lenne ehhez a hozzászóláshoz:
Nekem most olyan a rétegrendem, hogy zsindely, deszka, szarufa, és a szarufa + deszkákra ment belülről u alakban a páraáteresztő. (majd szigetelés, párazáró, gipszkarton)
Ha felújítás (?) lesz, akkor szeretném cserélni a zsindelyt.
Az egyik ács azt mondta, hogy ilyenkor leszedik a deszkát is, és új ellenléceznek + alá páráteresztő fóliát rögzítenek, majd erre jönne az OSB + zsindely.
A kérdés az lenne, hogy van értelme felszedni a deszkákat, nem lehet arra ráverni egyből a szarufákon az ellenlécet?
Így is meglenne a garantált légrés, elég lenne csak a zsindelyt leszedni, és nem kell új párazáró sem. A kérdésem csak az, hogy problémát okozhat-e később bármikor a fent lévő deszkasor.
Az eresznel, utolso tetolec helyett vegyel egy muanyag profilt, ami 2.5 cm magass, oda lehet csavarozni az ellenlecekhez es uregek vannak rajta.
Eresz szellozo elem a neve, ebbol van fesus is, neked fesu neluli kell.
Ilyen.
Akkor a csereplec vastagsagaban is tud szellozni.
Fent a gerinznel is erdemes ezt a profilt szerelni, ott oda kell figyelni, hogy a lezáras biztositsa a legrest.
Mi le szoktuk deszkazni a szarufakat- gyeren, mert amikor a hoszigetelest beszereled a szarufak koze, megvan a eselye, hogy elzard a legrest, ha tablas gyapottot hasznalsz.
Szarufákra rárögzítem bramac léccel a páraáteresztő fóliát, majd ennek a tetejére jönnek a tetőlécek és erre az atikondenzációs filcel ellátott 38-as trapézlemez. A féltető elejét és hátulját madár hálóval látom el.
Melléképületre lemeztetőt szeretnék tenni, olyat amin van atikondenzációs filcbevonat. Kell-e alá pára áteresztő fóliát tenni, ha hőszigetelő is szeretném a tetejét. Egyébként egy féltetőről van szó.
Nálunk ez totál rendben volt kb 95-96-ig, amíg volt külön főiskola és egyetem. Előbbi a kivitelezésre, utóbbi a tervezésre volt kihegyezve (tapasztalat, mindkettőt elvégeztem), de aztán jöttek az összevonások, meg jött M. Bálint, akinél több kárt szerintem kevesen okoztak az oktatási rendszerben és lett bolognai módszer, meg külön bsc és msc képzés, a főiskolai karokon is nyomják a tervezést (ami nem rossz, de ha tervezési jogosultságot is kapnak, akkor nem értem mi értelme egyetemen tanulni, ha meg nem kapnak, akkor miért kell nekik emelt szinten tanulni).
Régen sokkal nehezebb volt tervezői jogosultságot kapni is, ma már ez is más. Van kollégám, aki nyelvvizsga hiányában nem kapta meg anno az oklevelét, tavaly ugye mindenkinek kiosztották, november óta pedig már teljes körű jogosultsága van, pedig egy perc tervezői gyakorlata nincs...
Szóval igen, hígul a rendszer tervezői oldalon is, ami szerintem nagyon nagy baj.
Nálunk külön van kezelve a műépítészet és a műszaki egyetem, a műépítészek alig tanulnak valamennyi statikát, ez a francia iskola, a tiétek a német.
De a műépítész jön a koncepcióval, ő veszi fel a munkát, ő fizeti a szakágiakat.
Csakhogy ez is felhígult, megjelent egy Y generácios társaság, aki a nettről veszi az ihletet, talán nem csiszolta eleget az agyát ahhoz, hogy végigondoljon egy koncepciót és abba beágyazza a funkciókat.
Gyakran parazita elemeket tartalmaznak a terveik és ráerőltetik az elképzelésüket a szakágiakra, azok valahogy megoldják a problémákat, de néha elég nagy marhaság sűl ki belőle.
30 éve is láttam olyan kőműves mestert, aki a kóta vonalakat felcserélte a vasalási létrával, úgy szabta le az anyagot, és szerelte be a vasalást. Még ő volt megsértődve, amikor szóltam. (Vasbeton ellenlemez volt, kb. 1,5 méteres taljvíznyomás ellen.)
Pár éve (2018 lehetett talán) egy kiviteli tervemnél azt mondták, hogy úgy csináljam, hogy pékek és szabók fogják "olvasni" és hogy mindent rakjak fel a tervlapra,mert a műleírásba úgysem fog senki egy betűt sem elolvasni...
volt ilyen régen is, de el tudom képzelni, hogy most gyakoribb.
nekem húzott karú lépcső volt, amit nem volt hajlandó terv szerint kizsaluzni. meg kellett említeni, hogy ha ő nem, akkor muszáj lesz mást keressek, meg el kellett magyarázni kőműves szaknyelven (bazdmeg, bazdmeg). Egy napot duzzogtak, de megcsinálták.
"Úgy általában azért mindenki a megrendelőnek van alárendelve, az adja a megbízást, ő mondja meg a végső szót."
Tegnap délután volt egy rádióműsor ebben a témában. Mindenki arról panaszkodott, hogy a kivitelezők hogy elszemtelenedtek. Az egyik betelefonáló arról panaszkodott, hogy a konyhájában diagonálban lerakva szerette volna. Kivitelező mondta, hogy neki az több munka, jó lesz az símán is és ha ragaszkodik a diagonálhoz akkor álljon a sarokba, nézze onnan. Kérdezte tőle a megbízó, hogy mi lesz ha mégis diagonálba szeretné? Akkor elmegy. Elküldték. Amíg lesz megbízó aki nem hajtja el addig nem fog javulni a helyzet. Jó esetben. Ugyan ez vonatkozik a terv nélküliségre, szerződés nélküliségre és a költségvetés nélküliségre is. A számláról ne is beszéljünk. Ha nincs számla és szerződés akkor a kivitelező azt csinál a megbízóval amit nem szégyell. Megfogni ezek nélkül nem lehet. Ezért gyűlölik a tervezőket.
Ha szerinted a sóder is megfelel a felszivárgás ellen, akkor tényleg úgy érzem, hogy a tervező az asztal mögül az egyik szempontból legeslegszuperebb megoldást választja (kavics), és nem foglalkozik azzal, hogy feleslegesen túltolta, miközben még problémákat is okozott.
Nálam is sódert tömörítettek a garázs alá, senkit nem zavart. Hiszen jön rá a vízszigetelés, az a fő akadálya a víznek.
Egészen pontosan tömörítéstől nem lesz tömörebb. A felszivárgó víz ellen ugyan úgy megteszi a zúzottkő is és az még tömörebb lesz a kiszórt állapotnál ha tömörítik. Egyébként a sóderben se nagyon szivárog föl a víz, azért (is) alkalmazzák fagy ellen is. Valami nedvesség elleni szigetelés mindenképpen ajánlatos, akkor meg inkább sóder vagy zúzottkő mint mosott kavics.
"építész szerint nem tartják be az előírásokat, spórolnak a munkával, "
Valószínűleg igaz.
Az építész és a kivitelező között már az elejétől fogva megy az adok-kapok.
Itt jól látszik amit gyakran szoktam írni, a tervező és a kivitelező ellenérdekű fél. A többé-kevésbé normális eredményhez elengedhetetlen a kiviteli terv, rendes költségvetés (120-150 tétel) és a tervezői művezetés. A műszaki ellenőr SOHA, SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK SEM LEHET a kivitelező által ajánlott személy. A terv nem semmire sem jó papírrongy. Az sajnálatos, ha egy tervező nem ért eléggé ahhoz amit csinál. Építészeknél gyakran előfordul, hogy az építőipar mindenféle ágába beleszólnak akkor is ha nem igazán értenek hozzá. Az építész az építész tervező és nem gépész, statikus vagy elektromos tervező. Én sem szóltam itt bele semmibe a statikán kívül, ha néha mégis, akkor mindíg jeleztem, hogy ki az aki illetékes.
Ezeket meg lehet szegni, de nem ajánlatos mint a jelen példa is mutatja. Ebben a kérdésben szerencséje volt a kérdezőnek és a többiben?
Köszönöm mindenkinek, akkor ez a mosott kavics kiesett, mert selejtes munkát nem szeretnék kapni. A kertben nem tervezünk már semmit csinálni mostanában, és nincs kedvem évekig kerülgetni egy kupac követ hátha jó lesz egyszer valamire.
Az építész és a kivitelező között már az elejétől fogva megy az adok-kapok. Az építész szerint nem tartják be az előírásokat, spórolnak a munkával, a kivitelező szerint túl van minden bonyolítva, és még csak az elején tartunk.
Amit tudnának még megfelelő mennyiségben hozni az murva. Abból 12-20-as vagy 20-55-ös lenne. Ezek közül valamelyik megfelelő lenne, vagy inkább valami porosabb kellene, mert az jobban tömöríthető, vagy a talajpára miatt inkább olyan kellene, ami nem poros?
A mosott kavics gömbölyű, elcsúsznak a szemek egymáson, ezért nehezebb tömöríteni, a zúzottkő szögletes, egymásba kapaszkodnak a szemek.Az mondjuk jó nagy marhaság, hogy csak kamionnal hoznak ki, keresni kell másik céget a környéken.Eleve a kavics kupacban áll valahol, aztán arra pakolják, ami odaáll. Ha utánfutó, ha kamion. Lehet csak azért akarnak kamionozni, mert nekik csak az van, de mi van, ha te intézed a fuvarost?
Illetve, ha esetleg udvart is kell majd rendezni (kocsibehajtó-beálló-melléképület), oda még jó lehet a maradék kavics, már ha tudod tárolni.
Segítséget kérnék tőletek, házfelújítás, bővítésben vagyunk nyakig benne. A kavicsfeltöltésnél tartanánk, csak vita van az építész és a kőművesek között, emiatt áll a munka. Az építész szerint 8/16-os mosott kavicsot kellene tömöríteni, amire jönne az első betonréteg. A kőművesek szerint azt nem lehet tömöríteni, és zúzott bazaltot kellene hozassak. Az utóbbi anyaggal egyrészt az a gondom, hogy majdnem dupla áron van a kavicshoz képest, a nagyobb gond viszont az, hogy a helyi tüzépen csak komplett kamionnyi mennyiséget lehet rendelni, ami 20m3. Nekünk 12m3 kellene, így vagy kifizetjük a 8m3-nyi anyagot de nem hozzák ki, vagy kihozzák, és kerülgethetjük a kertben. A környéken lévő lehetőségeket végigfutottam, de nem szállítanak ilyet, vagy ugyan úgy komplett kamion a minimális rendelés.
Tényleg nem lehet tömöríteni a 8/16-os mosott kavicsot, vagy egy kicsit munkaigényesebb lenne ezért inkább a kifogást keresi a kivitelező?
(korábban én is szórakoztam alapozó + zománccal (Trinát). Most van itthon Alkyton, ezzel 2x lekentem egy zártszelvényt 2 éve minimális tisztítás után, eddig bírja.
A trinát alapozójára - vörös - barna zománncal mentem rá, 2 sor után is látom, hogy nem sikerült olyan szépre a "mű".
Idén utcafronti kerítés jön + kapu (40x40, 20x40) szerintem ahol rozsdás ott minimálisan megcsiszolom és megy rá 2 sor alkyton.
Ezt a kerítést kb 6 éve festettem valamilyen alapozó + fedőfesték kombóval, nem nagyon rozsdált át, inkább csak az UV eszi a festéket, és azért fogom csak lekenni, mert a léceket leszedem a festéshez.)
Be kell menni a helyi építési hatósághoz és meg kell kérdezni. A helyi építési hatóságnak joga van szigorítani (csak szigorítani) az országos előírásokon. Vagy el kell menni egy helyi építészhez.
Be kell szerelni egy nagyobb, 15x20-as talpszelement- belül a régi mellé, de valahogy le kell fúrni a födémre, legjobb teljesen átfúrni (alulról), így nem kell levedd a cserepet a tetőről.
Egy fémkomfekcióval is le lehet rögzíteni a talpszelement (kifordulás ellen), de az legalább egy 100x100x10-es (120x120x12) L profilból kell legyen kivágva, amit lefogsz a betonfödémre és menetsz szárral rögzíted a talpszelemenhez, talán 120cm lépéssel elég lenne.
Ha ez megvan, akkor 10-es betonvasból készitett fordított ácskapcsokkal meg lehet úgy kötni a szarufár a talpszelemenhez, hogy soha nem csúszik le. Kármit is kéne vágni (magyar nyelven horgolásnak nevezik:)))) ), de ebben az esetben csak fészkes horgolással lehet, ami már ácsmunka.
... le kell szigetelni, hiába fűtesz. A páraelszívás egy külön mesterség, nagyteljesítményű gépek és ventillátorok szükségesek, mert szinte folyamatosan át kell forgatni a belső tér levegőjét a gépek kondenzációs felületein. És nem is lehet üzemeltetni a rendszert, ha ott vagy a házba, mert olyan zajt és huzatot csinál.
Ha van, aki segítsen, össze lehetne szedni bontásból gerendákat, pallókat, bármit, amiből tudnál késziteni egy vázat a ház falaira kivűl.
Méterenként függőlegesen elég lenne, de kell egy palló lent a lábazat felett és egy fent az eresznél. A váz 12-15 cm vastag kéne legyen, talán deszkából is megtenné, ha kapnál egyforma széleseket, vagy lehasítanátok őket.
A vázat össze lehet állítani szegezéssel, csak a palló talpakat kell rögzíteni , pl. horganyzott fém fülekkel (dübel a falba és facsavar a pallóba).
Száraz szalma-széna, vagy a száraz moha, nagyon jól szigetel. Bakaságba, az éjjeli lővészgyakorlatoknál többszőr aludtunk -20 fokba szénakazalba készitett üregben.
Ledeszkázod (12-es OSB is megteszi- azt a késöbbiekben le lehet halózni és festeni is) a vázat körbe fél méterig az lábazattól, megtöltöd jó tömören szalmával, aztán a következő fél métert és így tovább.
A nyilászároknál visszazárod deszkával a síkokat.
Ugyanezt meg lehet csinálni a padláson is. A csángók így oldották meg a faszerkezetes házaik szigetelését- de mohát használtak.
Miért zsákutca a páraelszívó gép? Valamit ér, mert napi 2 liternyi vizet összegyűjt. Az már más kérdés, hogy elvileg 12 litert kellene a leírás szerint...
Lenne egy megválaszolásra váró kérdésem. Nemrég vásároltam egy telket, rajta egy lakóházzal, hozzáépítve egy istállónak csúfolt tákolmánnyal. Az eddig megszerzett információim szerint, kizárólag a főépület, tehát a lakóház van csak hivatalosan a telken. A terv az, hogy az istálló felújításra kerül, és a lakóház része lenne. Szükségem lesz bárminemű engedélyeztetési procedúrára hogy ez a felújítás megtörténjen? Hogy tudom elérni hogy az istálló is "hivatalosan" szerepeljen mindenhol? Az istálló feltehetőleg 10 évnél régebbi épület.
De ha már valaki ilyen helyzetbe került, akkor célszerű az életmódot is ehhez igazítani.
Egy helyiséget használni !
Korábbi felmenőim is szerény körülmények között éltek. Télen csak egy helyiséget használtak... jellemzően a konyhát. Ott volt tűzhely, majd minden ott zajlott !
Penész csak használt és fűtetlen helyiségekben keletkezik.
Az a pára mentesítő pedig zsák utca. Azt az elektromos energiát, annak költségét inkább fűtésre kell fordítani.
Sokkal többet fűteni és szellőztetni, ami ugye szezonban folyamatosan többe, sokba kerülhet. Vagy hőszigetelni, a falakat kívülről és a födémet vagy tetőt, esetleg nyílászárócsere is, ha szükséges. Ez egyszeri nagy kiadás, utána viszont alacsonyabb költségek, magasabb komfort. Harmadik lehetőség a költözés.
Penészedik a házam, mindegyik helyiség, szobák, fürdőszoba, spájz. A falak, a földön a csempe, de még a bútorok is.
Mit tudok tenni?
Évente párszor letörlöm hipós vagy ecetes vízzel, de telente mindig újra kijön, többször is.
A ház nincs beburkolva, fűtésre nincs sok pénzünk, így 13-20 fok között van a hőmérséklet szobától függően. Legjobban a külső, hidegebb falak penészednek.
Ha két kengyel közti távolság nem nagyobb mint a magasságuk kétharmada, azaz 25 cm akkor igen. Attól, hogy alul nincs vasalva még mindig erősebb mint az alatta levő talaj. Normális beton (min. C12, de inkább C16) illik hozzá, ha nem szulfátos a talaj. Szulfátos talajhoz szulfátálló cement ( régi nevén S 54) kell, betonminőség min. C16 de inkább C20.
12-es vas, 8-as kengyel, tehát 40x40 a kengyel külmérete, ahol alul és felül is 3 vas menne a 12-esből. Ez így működik figyelembe véve, hogy a sávalap alsó kb 50 cm-e vasalatlan?
"Konkrétumok 1m mély, 50 cm széles sávalap, a felső felében egy 40x40 kengyelezésű vasalás 2x3=6 futó vassal megfelelő lehet?"
Mekkora átmérőjű hosszvassal? Átm. 12-es az jó lehet. Egyébként félreértésben vagy, a 2*3 vasadból három az alsó és három a fölső. Az alsót nem úgy kell érteni, hogy 2x3 alul és a fölsőt, hogy 2x3 fölül.
"Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni."
Egyik sem helyes. A sávalap egy (nagyon) hosszú gerenda aminek a rehelése is és a megtámasztása is vonalmenti (megoszló) erő. Ha valamiért az alap eltörik akkor a törés6repedés helyén statikai szempontból csukló keletkezik. A többi szakaszon marad ami volt. Emiatt a húzott oldal hol lent, hol fönt van.A vas (eltekintve a kétszer vasalt szerkezettől) a húzott oldalon van. Miután nem lehet tudni, hogy hol fog eltörni, elrepedni ezért azt sem lehet tudni, hogy hol kell alul és hol kell fölül vas. Ezt úgy szokták megoldani, hogy szimmetrikus a vasalás. Annak elenyésző a jelentősége, hogy a sávalap néhány helyen megreped. Régen nem vasalták a sávalapot, csak ritkán, a lábazati koszorú feleslegessé tette az alap vasalását. Az Eurocode szerint kell a sávalapba a vas. Megoldható a kérdés úgy is, hogy az alsó vasalást a sávalap közepe tájára teszik, a fölső vasalást pedig a sávalap tetejére. De lehet lejjebb is tenni mind a kettőt. Gyakorlatilag majdnem mindegy, egy hajszállal jobb ha a fölső részbe kerül a vasalás. De a fordítottja is megfelelő statikai szempontból. A fölső vasalás annyival jobb, hogy ha a reped, akkor a repedés kisebb lesz. Lásd szögfüggvények.
Előre is bocs, ha lerágott csont a kérdés, de SÁVALAP VASALÁS esetén vannak kételyeim.
Ugyebár mindenki-mindig azt mondja, hogy általánosságban a vasnak a beton alján kell lenni, természetesen megfelelő betontakarással. Ezzel szemben sávalapnál meg azt mondják, hogy a vasnak a felső harmadban kell lenni.
Akkor most ez hogy is van??
A tippem az, hogy ez a "vas alul legyen" hozzáállás a gerendák-áthidalók és lemezek húzott övére vonatkozik, de sávalap esetén a cirka 1 méter magas betontömb esetén ez már nem működik vagy nem úgy működik és oda a vasat "fejgerendaként" pakolják be?
Amiket írtam azt a feltöltött tervek alapján írtam. Ha a megvalósult épület ettől jelentősen eltér akkor nem igaz. Aki ezt a házat tervezte/építette az értette a szakmát, de az épület átalakíthatósága nem volt szempont. Nem is nagyon lehet egyszerű módszerekkel. A minél egyszerűbb, olcsó kivitelezés volt az elsődleges és lehet, hogy egyetlen szempont.
A feltöltött "tervek" alapján. Nem ajánlom. Nagyon nem. Az alaprajzon be van jelölve 3 db. "F" gerenda. Egyik a válaszfal fölött van. A mai előírások szerint 12 cm-es válaszfal nem teherhordó. De a régi előírások szerint (háború végéig) IGEN. Az épület ugyan ennél újabb, de aki tervezte/építette az a régi előírások szellemében járt el. A lépcső nyílása miatt az a födémszakasz amire a lépcső érkezik az kétoldalon a határoló falra, harmadik oldalon az egyik "F" gerendára terhel. Már amennyire a "tervekből" meg lehet állapítani. Ha kiszedik a válaszfalat nem garantálható, hogy a födém nem jön utána. Nem is célszerű, mert a kinti szél bejön és körülnéz a szobában, majd kimegy de lehet, hogy nem üres kézzel. A nfödém vastagsága is változó, a terven látszik, hogy a lapostető részen vékonyabb.
Megbízhatóan csak úgy lehet átalakítani ha a födémeket elbontják és újat készítenek.
Sikerült megszerezni a régi tervrajzot, talán ez segít. Nem pont így készült el de a lényeg látható.A szoba felirattal párhuzamosan gondolom a gerendákat ha vannak. A szoba nehéz fákat szeretnénk kiütni. Lehet egyébként tényleg egy monolit vasalt födém?
Nekem gyanús az épület, hogy monolit födém a földszint fölötti födém (a ház szélessége, hossza nagyon hasonló). A ház külmérete és a falvastagságok (külső falak illetve ha bent is vannak vastag falak akkor azok helye és vastagsága) sok mindent elárulhat. Biztos eredményt csak a több helyen végzett feltárás adhat. A stílusa alapján a hatvanas évek második vagy a hetvenes évek első felében épülhetett. Hacsak nem lett jelentősen átalakítva. Kérdés hány szellőzőrács van az épületen és azok milyen messze vannak egymástól? Illetve a ház két ellentétes oldalán megvannak-e a szellőzők, szemben a másik oldallal. Ha nem, akkor más célt szolgálhatnak.
Ezek a szellőzők - mint ahogy írták - lapostetőhöz tartoznak. Ezek annak idején az e.gy. gerendás födém főlé készített perlitbeton hőszigetelés kiszellőztetésére is szolgálhattak. Meg kell mérni a födém vastagságát. Ehhez bontani sem kell. Pl. meg kell mérni egy födém alatti és födém fölötti ablak parapetének a magasságát, majd megmérni a parapet fölött a födém magasságát, illetve visszamérni a parapettől a padlóig. Ha a külsőből kivonom a két belsőt már meg is van. Az e.gy. gerendás béléstesteknél a teherhordó szerkezet magassága 19, 26 vagy 29 cm volt. Normális kivitelezés esetén. A mérésnél 1 cm ide vagy oda nem döntő. A perlitnek is kell vagy 15 cm. A kép alapján lehet, hogy a szellőzők párhuzamosak a gerendákkal, ekkor vékonyabb lehet a födém, de ez nem szerencsés a koszorú miatt. Meg kell nézni a födémet alulrók. Ha egy-két évnél régebbi a festés akkor a gerendák meglátszanak alulról (általában). Két oldaluk mellett van egy vékony repedés és vagy a födém festésében lehet árnyalatnyi eltérés. Jó lenne fénykép alulról fölfelé, de nem csak egy bolhányi miniatúra. A sarkok is érdekesek.
Azok valamikori szellőző nyílások lehetnek. nagy valószínűséggel ez egy lapos tetős építménynek indult, majd meggondolta magát a tulaj és ráépített még egy szintet. A lapos tetőnél voltak ilyen szellőzők... igaz valamivel több.
A gerendák irányának a megállapítása mindig feltárással a legbiztosabb.
A feltárás alulról a praktikus , pl. egy vasfűrésszel 1 - 2 cm vájat aztán kiderül mi van a födémben.
Sziasztok, nem tudom jó helyre írok--e ezzel a dologgal, de próbálkozom. Van egy, a képeken látható régebbi nyaralóház a családban melyet fel kell kicsit újítani.
A gond vele az, hogy nem tudjuk pontosan milyen födéme van az épületnek. Érdekesek ezek a szellőző lyukak oldalt, talán ez segít valamiben annak aki már látott ilyet, ismeri ezt. Azt gondoljuk, hogy hosszanti oldalon mennek a gerendák (az erkéllyel párhuzamosan) és ez azért fontos mert belső válaszfalat szeretnénk kiütni.
Tud valaki ennek megállapításában segíteni nekünk? szívesen veszünk minden információt , köszönettel előre is
Semmilyen. Bocsánat, de elfelejtettem odaírni, hogy ez csak példa, a számok hasraütéssel lettek megadva. Kerek, könnyen követhető számokat választottam.
Egy hőmérőt sem árt. Meg meggondolni, hogy mekkora lapokból legyen. Egyszerű matematika: Ha a fuga tud 1mm mozgást fölvenni, a ragasztó pedig 2mm-t akkor a kisebbik számít. Ha a lap 10 cm-ként nyúlik 0,5 mm-t akkor 1:0,5 az 20 cm. Nem véletlen, hogy a40-50 éve lerakott 15x15 cm-es lapok még most sem akarnak följönni. Ennek csak egyik oka volt az akkori átlag burkolók nagyobb szakértelme.
"Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?"
Ez a kérdés érdekelt volna.
Szerintem senki nem tervez ilyen rövid távra. Ha igen, akkor ott valami nem stimmel.
Az hogy nálam 20 év után egyszerre (nappali, terasz) kijött ez a probléma az talán véletlen, de valószínű korábbi hibás technológia, anyag. Én még nem terveztem, hogy ezt a részt felújítsam.
Így is a vétel után sok mást megcsináltunk, amit elavultnak, szükségesnek találtunk.
A rendszeres karbantartás szerintem elengedhetetlen és nem egyenlő a kárfelvevő x időnkénti (nagy)felújításával
Ha a százalékok (beépítési %, zöldterületi mutató stb.) megengedik akkor lehet bővíteni a házat úgy is, hogy építek egy másik házat és a kettőt összekötöm egy tetővel, ami alatt el lehet járni. Ekkora teleknél a telekmegosztásban nem hiszek. Nem ismerem a telek méreteit, de ha nem négyzet (vagy ahhoz közelálló) alakú, akkor lehet 2 béna telek az eredmény.
Na igen, ebből egyértelműen látszik, hogy ez nem biztosítós eset. Nem a lapok törtek el, hanem befeszültek (Jenő jól mondja), se a ragasztó, se a fugázás nem volt kellően rugalmas. Eddig bírta.
Meg kellene nézni, hogy a HÉSZ mekkora minimális telekterületet ír elő. A 800m2 elég karcsú, így a megosztás szerintem nem fog működni. Ettől eltekintve egy másik házikó lehet, hogy felépíthető, de ezzel még futni kell egy kört a hatóságnál és rendeleti szinten is.
Lenne egy kerdesem ami nem biztos hogy ide tartozik, ha nem ide kerlek irjatok meg melyik topicba rakjam.
Adott egy kertes csaladi haz, telek kb 800m2 rajta egy ket szintes kb 120m2 haz. Szuleimmel ill tesommal lakunk itt. Van rajta meg jelzalog kb 8m, ingatlan piaci erteke kb 30-40m
Amit szeretnenk: a telket kette valasztani kulon kozmuvek, es vagy eladni, vagy tesom epitene maganak hazat (meg nem tudjuk). A lenyeg hogy hivatalosan szeretnenk megcsinalni hogy kulon haz szam legyen stb. Pl xy utca 34A, es xz utca 34B. ez jarhato ut? Ha igen kb mennyi ido es penz? Milyen hivatalokba kellene erdeklodnom? Mi a folyamat neve? Mivel jelzalog van rajta a bank mennyire tehet keresztbe?
Hőmérséklet-változás hatására minden kitágul és/vagy összehúzódik. Attól függően, hogy milyen hőmérsékleten készült. Ezért nagyon fontos, hogy a semleges (max. min. között félúton) hőmérsékletnél készüljön. Így csak kicsit tágul, kicsit húzódik össze. Ha hidegben vagy nyári melegben készül akkor csak egy irányú mozgás lesz, de kárpótlásul jó nagy. Mindig van némi mozgás, de ha az ágyazó/ragasztó réteg rugalmassága a hőtágulásnál (összehúzódásnál) nagyobb mozgást tesz lehetővé akkor később fog följönni a járólap. Türelmetlenebbek csinálhatják nagyobb lapokból is. Minél nagyobb a lap, annál hamarabb láthatja azt hogy a ragasztó elengedi. A lapot. Minden lap előbb-utóbb elválik az aljzattól, de a nagyobb hamarabb. Minél jobban eltér az építéskori hőmérséklet a semlegestől annál gyorsabb eredményre számíthatunk. A kettőtől együtt tud igazán gyorsan feljönni, ha még a rossz kivitelezés is előfordul akkor még az előzőnél is gyorsabban.
Sajnos a biztosító - a Groupama egyébként velünk mindig korrekt volt, évekig ott volt az összes biztosításunk és nem, semmi más közöm nincs hozzájuk :-) - szóval sajnos a szerződésben, amit sokan nem olvasnak végig, leírja, hogy az ügyfél feladata a kármegelőzés. Sajnos ebbe elég sok minden belefér.
A hibás munkáért meg nyilván a burkoló felel, bár annak tényleg előbb ki kellett volna jönnie.
Egyébként nem lehet, hogy a bentről távozó pára összegyúlt, lecsapódott és felnyomta a burkolólapot? Esetleg mozog a ház, a lap befeszült és eltört? Fényképed nincs véletlenül?
Köszönöm a válaszokat. Én is hasonlóan gondoltam, hogy amit szükséges azt az ember menet közben cseréli, felújítja. Ha az ember a saját házát rendszeresen karban tartja nem kell 20-30 évente cserélni, vagy nagy felújításban gondolkodni.
Természetesen más, ha a mázas járólap színe mintája már nem tetszik, akkor kicserélem, a fürdőre úgyszintén érvényes.
Pár éve vettük az akkor 19 éves házat. Gondolom a ház eredeti tulaja sem úgy építette, hogy 30 év után nagy felújítást akart volna végezni. Azért így is akadt sok minden amit már cseréltünk, felújítottunk
De azt kijelenteni, hogy egy jól lerakott járólap 15 év után cserélendő?
Kérdeztem a kárfelvevőt, hogy mi a szakmája. Mondta "építész". OK, de milyen, építész mérnök, technikus stb? "Mérnök" , de ezt olyan csendesen mondta, hogy talán ő maga sem hitte el. Rögtön hozzáfűzte, hogy kivitelező volt sőt vállalkozása is volt. Manapság egy becsületes vállalkozó tisztességesen meg tud élni az építőiparban. Erről ennyit...
Az egyik házban van a falban mindenféle vezeték és van legalább 50 db. un. dobozos kötés. Különféle technológiákkal.
Sokszor megkörnyékeznek a biztosítási ügyfél vadászok, hogy kitűnő ajánlataik lennének. Csak nekem, csak most.
Néha belemegyek a mókába. Elém raknak hol 30, hol 58 lapos biztosítási szerződést.
Mindig megkérdezem nekem is szabad é valamit javasolni , igen. De csak szóban. Pedig csak annyi a kívánságom, hogy az elektromos tűznél függetlenül, hogy szakszerű vagy nem szakszerű, mindig fizetnének.
Ráírni persze soha sem engednek semmit... így szerződés sem jön köztünk létre.
Ja kicseréltethetném az összes elektromos vezetéket... lenne legalább 1 - 1, 2 milla. Odáig nem jutottam.
Így inkább az égieket kérem, hogy kíméljenek.... na meg nem terhelem túl a hálózatot.
Sok mindennel foglalkozom. Így lakások bérbeadásával is .
Jönnek az érdeklődők a mustrára. Nézelődnek, kérdeznek, majd némelyik hogy benfentesnek /hozzáértőnek tűnjön, elkezdi sorolni, hogy mi mindent kell.
Mondta az egyik, hogy azt a falat le kell lambériázni, a másik hogy az egyik sarokban a parketta 3 mm-t lejt. Nem 3 -at hanem legalább 5 -öt, ha nem többet.
Meg minden egyéb ötlet, hogy mit kellene.
Nos egy használt lakásban sok mindent lehet, de hogy mi kell, azt azért másképpen kell értelmezni. Nagyjából a balesetveszélyes dolgokat kell elhárítani, amúgy pedig a végtelenségig lehet felújítani, pótolni cserélni.
Mondjuk a festést 8 -10 évente meg lehet ismételni, ha vigyáznak rá, néha el lehet nézni akár 15 évig is.
A mázolás.... a fa felületek /jobbára külső és belső nyílászárók / festését nevezik így. Nos azokat akár 25 évig is lehet használni. Mármint a festést, magát a nyílászárókat akár 100 évig is.
Csempe burkolatok ? Hát idővel divatja múltak lesznek, de amúgy akár 40 évet is kibírnak.
Padlóburkolatok. Belső és külső. Nekem vannak parkettáim, több helyiségben is tölgyfa 88 éves és 120 éves közöttiek.
Ha jó az alap, az ágyazás még sokáig tarthatnak. Tény hogy a lakkozás a felületükön lekopott, általában 40 évesek, lehetne lakkozni, de nem kell. Kell az energia és a pénz másra.
Van még laminált is több felületen is. Hát ezek tízen valahány évesek még nem kell azokat cserélni- van szőnyegpadló... nem cserélem pedig 25 - 27 éves, van un. műa. vizespadló... graboplaszt, nos 25 év után rátettem egy másikat.
Vagy az egyik fürdőszobában... van 3 is.Nos az egyikben volt, dugulás, roncsolásos helyreállítással. A szép kerámia padlót helyre állítani nem lehetett... tettem rá egy műa. burkolatot.
Kint. Az egyik háznál 30 év alatt tönkre ment a vakolat. Ronda málló volt, Újra vakolták. Mivel szar munkát végeztek, újabb 30 év és újra kellett vakolni.
Csupán annyi, hogy kispórolták, sőt volt ahol kilopták a cementet a vakolóanyagból. A 3. vakolásnál több cement, megfelelő --mosott folyami és nem bánya homok és egy vakolat tart akár 60 - 70 évig is.
Igaz néhol elkoszolódik, de azt a felületet már nem vakolni kell, hanem lehet festeni. Kitűnő külső falfestékek léteznek... 25 - 30 évente.
A tető bádogos szerkezetek, ereszcsat, lefolyók, kémény szegélyek, vápák stb.
Ha rossz anyagból van, 35 -40 év alatt tönkre megy, ha jó akkor tart akár 60 évig is . Az előbbit ki kell cserélni, az utóbbit lehet pl. 30 évente egyszer lefesteni.
Réz bádogosszerkezetet ne tegyetek fel... igaz tartana a végtelenségi, de 10 éven belül ellopják.
Na mi van még ?
Hát a tető. Igen gondolja Móricka, hogy azt mondjuk 50 évente kell cserélni. igen kell ha rossz.
Egy jó tetó azért különféle szerkezeti egységekbőll áll.
Az ácsszerkezet... ha jó tart akár 150 évig is . lécezés és a héjalás már nem ennyi. Egy lécezést és az alatta lévő lécezést szerencsés esetben 80 -90 évente kell
cserélni.
a 88 évs házamnál remélem még 12 kibír a pala és aléc.... a 120 évesnél tavaly lett cserélve a lécezés és a cserepezés + némi bádog.
a kémények reparálása. Amikor esedékes
Ja van nekem külső padozat burkolatom is több is.
Az egyik metlach... misungban - cementes homokba pacserolta a mester talán 35 éve. 26 nm. metlachi semmi baja. . A pacserolás a cementes homokba csapkodják a burkolatot valami nagy fával. Elavult technológia.
Egy másik kisebb teraszt én ragasztottam fagyálló ragasztóvak, 20 éve... Semmi baja.
És így tovább a végtelenségig.
Sok mindent lehet csinálni egy háznál, de csak azt kell megcsinálni ami baleset veszélyes, netán tönkre megy.
Sok minden függ attól, mikor kezdődött az a 30 év. :) De viccen kívül: szerintem a rendesen megszerelt alapvezetékezés (legyen az villany, víz, vagy gáz) simán kibír többet is, de például az alu MTK kábel begipszelve a falba, megtoldva rézzel már rövidebb idő alatt is az "akut életveszély" kategóriába sorolandó (Vagy át kell nevezni falfűtésnek. :-) ). A burkolatok inkább esztétikai okból avulnak el. Szín, minta, forma előbb kimegy a divatból, minthogy a csempe-járólap ténylegesen elkopna , de azért 20-25 év fölött azzal nem számolnék. Kivéve egy jól lerakott keményfa parketta, az örök élet, meg két nap. Anyáméké 80+ éves, igaz, nem lakkozott, így nem kopik olyan látványosan, és emeleti, így a vakpadló sem ereszkedett meg/korhadt el alatta. Aki engedte, hogy 1968-ban, a tatarozáskor az IKV lecserélje, annak már kuka lett. (Ezért mondtam, nem mindegy, honnan kezdődik az a 30 év.) De nagynénémék hasonló korú lakkozottja is jól bírja egy belvárosi lakásban. (Az a ház van vagy 120 éves, de 1935-ben fel lett újítva, gondolom akkor kaphatott új parkettát. 10-15 évenként újra lakkozzák, még kitart.)
Korábban említettem, hogy felpúposodott a nappaliban egyik napról a másikra a járólap.
Most ugyanez történt a tetővel fedett teraszon. Éjszakai hideg után rásütött a nap és a bordó színű lap feljött. Előjele nem volt, sem üreges hangja, sem elválás nem volt, 20 éve épült épület. Kihívtam a Groupama kárszakértőjét, hogy bejelentsem a kárt. Aki azt mondta ez nem káresemény. Fagyásra nem fizetnek, valamint egy háznál 15-20 évenként felújítást kell végezni és ez a járólap arra már megérett. 30 évenként egy háznál teljes felújítás illendő. A dilatáció hiányzik, mondta. A terasz kb 2,5x7m és csak 2 oldalon határolja fal. A lapon kopás fellazulás nem volt. Eszem ágában sem volt cserélni.
Leesett az állam amikor ezt hallottam.
Vajon akik a fórumon itt házat terveznek, építenek, építettnek ugyan ezt vallják, hogy 15-20 évenként felújítás ajánlott? 30 évenként nagy felújítás?
15 centi tömörített kavicságy lett betervezve, 3 soros tömörítéssel. Ti milyen követ használtok? Van aki 8-16-os osztályozott kavicsot, más 11/22-es zúzott bazaltot, megint más 20/55-ös murvát ajánlott.
A helikopterezés azért kel, hogy tökéletesen sík legyen az aljzat?
Igen, ez felújítás. 3x5cm szigetelés lesz, rétegenként eltolással, ezt mi fogjuk lerakni. Alsó 5 centiből lesz kivágva az összes cső, a csövek köré homok vagy purhab lesz, ezt még kitalálom.
A teleknek mi a beépítési szabálya? Szabadonálló, zártsorú, vagy oldalhatáron álló? Én elővenném a HÉSZ-t, és megnézném, egyáltalán mit lehet oda építeni, mert az ő tervezője is abból fog dolgozni. Megkeresed az övezeti térképen a telket, megnézed az övezeti besorolást, azt kikeresed a HÉSZ-ben (előtte azért nézd meg az általános részt is), és tudni fogod. A HÉSZ és a hozzá tartozó övezeti térkép is mindig fent van az önkormányzat honalapján.
A téglaboltíves födémeket meg kell terhelni. Pár munkánál, meg kellett javítani a födémeket (a geometriája már nem volt rendben), aláducoltuk és kinyomtuk a hibákat - kvázi megrepesztettük alúlról és kicseréltük a sérült téglákat és kikapartuk a régi maltert, aztán jött rá egy 4-5 cm aljzat, benne egy üvegszálas halóval, az szépen összefogta, arra duzzasztótt agyagot tettünk tőltésnek. Utánna XPS és aljzatbeton.
Fémgerendásnál (téglabetéttel) is érdemes valamennyi mosott kavicsot szerelni.
Az XPS helyett érdemes habosított betont önteni, kb. ugyanaz az ára és gyorsan megy, arra lehet aztán szerelni mindent és jöhet rá egy aljzat. A lefolyókat a habosított beton elött fektettük le.
A habosított beton köbmétere 200-250 kiló, nincs benne egyeltalán homok.
Minden településen van hatályos építési szabályzat. Ez szabályozza az egyes területi egységeken, hogy a telek milyen építési móddal beépíthető. Ha az utcában minden ház azon a telekhatáron van, mint a tiéd (ez az un oldalhatáron álló), akkor kb 0% az esélye,hogy a szomszéd építhet közvetlenül melléd.
Ha minden szomszédos telek zártsorúan beépített és az a kerítés csak ideiglenes már vagy 10-15 éve, akkor elvileg építhet melléd, de annak is megvannak a feltételei. Jó lenne egy utcakép...
Ettől függetlenül ha építenek a telken valamit, arról értesíteni fognak. Ha valami nem tetszik, akkor mint minden mással, most már ezzel is a területileg illetékes kormányhivatal építési osztályához kell fordulnod.
Ezt megteheted, amikor értesítést kapsz a tervezett projektről, ha viszont jogerős lesz a történet, akkor már késő.
Egyébként a települési honlapon magad is meg tudod nézni, hogy a HÉSZ mit enged és mit nem.
Én amikor felújítottam egyáltalán nem kavicsoztam. Tükörsima felületre 2x10cm XPS, arra fólia és jött a vasalt szerelőbeton. Arra mentek a villany, fűtés, víz csövek, (a lefolyó az egész alá le lett ásva) majd 5cm lépésálló kinépművészkedve a csöveket, habbal rögzítve hézagkitöltve, arra 10cm lépésálló. Ahol tudtam, hogy lesz súly ott mindenhol XPS lett. Rá fólia, 8-as vasháló, padlófűtéscső és aljzatbeton. Az elmúlt 10 év azt mutatja működik, a talajpárát az XPS+fólia szépen megfogja.
új épületnél nem szokás. Jobb, ha egybe van az a szigetelés, egy fázis, a réseket kihabozod... Mi ezt csináljuk a felújításoknál, ha teljesen kidobjuk a padló rétegrendjét ( de azért is, hogy ne kelllen anyi mosott kavicsot betermelni, mind amennyit kiástunk).
A Tervezők és a Hatóság az érvényes rendeleteket veszi figyelembe. Elsősorban. Másodsorban (ha lehet) a helyi szokásokat. Megtámadni csak a szabálytalan építkezést lehet. Ha a Hatóság szabályellenesen engedélyezte akkor is megtámadható.
Ha a házad nem a telekhatáron áll akkor egyszerűbb az eset. Itt nálunk legalább fél méterrel távolabb lehet építkezni a telekhatártól. Ha a te telkedre épít lerombolhatod, lesz ami lesz. Ha hagy némi távolságot akkor tegyen egy vízelvezető vályút a két épület közé.
Nem műszaki kérdés, de miért ilyen jó a viszonyotok? Sokkal olcsóbban és egyszerűbben lehetne megoldani, ha nem abból indulnátok ki, hogy a másik milyen szemét.
Sziasztok! Részben jogi, építésügyi kérdésben kérnék segítséget.
Adott a képen látható ház (ami a miénk, majd fel lesz újítva...)
Kb 100 éves, vastag falú, régi tömör téglából építve. Dongaboltozatos pincével, sőt, még a födém (plafon) is több apró kupola téglából kirakva...!! Rendes ácsolt tetővel...
A fakerítés meg a zöldes drótos kapu a bal oldali szomszéd (ha szemből nézzük).
Erre a telekre néz a mi házunk falán egy működő gázkonvektor parapetje, valamint két pinceszellőző nyílás a falon.
A probléma: Mi módon építkezhet ide a szomszéd, úgy, hogy a mi házunkban ne tegyen kárt? Pl alapásás, szellőzők eltömése, parapet megszüntetése....stb...
Egyáltalán nem szeretnénk, ha mondjuk nekinyomna egy nagy tűzfalat a falunknak, ami felnyúlna magasra...
Egyáltalán lehet ilyen? (esővíz elvezetés? hó felhalmozódás? beázás?)
Engem szükséges értesíteni bármilyen háztervről? Előfordulhat, hogy elmegyek nyaralni, és mire hazajövök már ássák a házam oldalát, meg nyomják a betont?
A legjobb az lenne, hogy a zöld kapu utánra terveznék a kocsibeállót...
Az utcában (egy régi óvárosi rész) van szabadon álló ház, zárt soros is, meg kapualjjal a szomszédhoz csatlakozó is.
Ha nekem nem tetszik valami, milyen hatósághoz fordulhatok? Egyáltalán foglalkoznának a kívánságaimmal?
Várom a hozzászólásaitokat! ..
( az a nagy kémény egyébként a padlásról indul ki, (alul egy falcsatlakozás lehet alatta) és füstölőként szolgált ! :)
Igen lesz, 15 centi szigetelés a padlófűtés nélküli részen, ahol meg lesz, ott 15 centi plusz a rendszerlemez.
A villany a hőszigetelés alatt lesz elvíve a gépészeti csövekkel együtt, így nem lesz kötözve semmi a hálóra.
A padlófűtéses és nélküli részek, ajtókkal lesznek elválasztva burkolat váltóval. Oda mindegyik cég azt mondta, hogy 1cm széles polifom csíkkal választanák el.
A helikopterezésről nem esett szó.
De akkor ha jól értem háló mindenképpen ajánlott bele. Erről a Vertex hálóról még sosem hallottam, ez is jó vagy csak látszat dolog?
A padlófűtéses részen már lesz és gondolom, hogy az anélküli részre is lesz szerelve valamennyi hőszigetelés.
Az előnye a hegesztett halónak az, hogy a villanyszerelők rá tudják kötni a csöveiket- azon kivül, hogy elvileg meggátolja a repedéseket.
Nagyon oda kell figyelni a padlófútéses rész és az anélküli diletálásánál.
De a 8-as háló értelmetlen, elég egy 5-ös haló. Ha helikopereve is lesz, akkor inkább a 0-4 homok és abba is kell üvegszál örlemény, hogy szépen csúszon rajta a gép.
estrich betonozásra kértem ajánlatot pár cégtől, és mindegyik máshogy csinálná. Egyes részeken padlófűtés, máshol nincs. A padlófűtés rendszerlemezzel készül. Szerintetek mi lenne rá a jó megoldás?
Pl.: Szolnokon a Járműjavító felé a Véső utca is tele van ilyennel.
Viszont sokkal jobb megoldásnak tartom, mint azt amikor "meglepetésszerűen" jött az önkormányzat által megrendelt aszfaltos járdaépítő brigád, megcsinálta frankóra a járdát, s a lakók utólag vágták szét az új aszfaltot. Természetesen nyílt szelvényűen, és mindenki két helyen. Megtörtént. Élmény volt arra babakocsit tolni.
Különös tekintettel a "A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni" kitételre. De egy kétágú létrával teljesen megfelelővé tehető. Mit tehet ő arról, hogy errefelé ilyen furcsa a járda?:-)
Földszintes ház nem beépített padlásterében a kémény mellett található egy fém szerelőnyílás. A nyílás mögött nincs a cserép alatt fólia, ki van vágva, így viszont pl a mostani viharos szélben egy kevés porhót visszafúj a szél a padlástérbe.
Lehet a szerelőnyílás mögé fabrikálni, esetleg "készen kapni" valamit, vagy egyszerűen csak vágjak oda egy fóliadarabot?
A kupis koron már talán (?) túl vagyunk, most jönne az a rész, hogy lassan vissza is tudjanak vonulni valahová, ha úgy gondolják.
Az idősebb szobája teljesen elkészült - 1 személyre - a kisebbiknek most lenne ez folyamatban (új szekrények, ilyesmi), illetve ha lehet, ez a térbővítés, akkor előtte azzal.
Nekem pszichológiailag nincs jó érzésem ha belépek a szobájukba, pedig az én dolgozóm alapterületre kisebb - kb 8 m - viszont nincsen benne sem ágy, sem ferde sík.
Egy gyerek akkor területen csinál kupit, amekkora rendelkezésére áll. 5 évesen is, 15 évesen is. Másrészt amekkora a szobája, ott alakítja ki a saját életét, ha hagyjátok neki. Nekem 4,5 m2-es szobám volt, és a "nehéz sorsú" rózsadombi barátaim mindig azt irigyelték, mert az olyan kuckós volt. Hát, az tény, hogy nálam nem volt sem hangverseny zongora, sem bicikli a szobában, meg az ágy is fel volt csukva a falra, és mégis jó volt, mert azt csinálhattam vele, amit akartam, amíg a pormacskák nem másztak ki a konyhába. :-)
- két gyerekszoba, 4x3 alapterület, a 3-m-n van egy 10-s Ytong válasz.
- a metszet így néz ki a 3-m-s síkon: 2,7 magasság, 1,45 vízszintes, kb 2,6 a ferdesík (45fok) és a térdfal 75 cm.
A térdfal azért (is) lett ilyen alacsony, mert 10 évvel ezelőtt amikor leszedtünk a gipszkartont, akkor láttuk, hogy kb szó szerint nem volt a szarufák között semmi ( 5 cm üveggyapot ráütve a zsindely alatt lévő deszkákra).
Ekkor megkapta a normál rétegrendet + a szarufa síkkal párhuzamosan felkerült még kb 20 cm hőszigetelés keresztbe. Emiatt esett le a térdfal magassága kb 95-ről 75 cm köré.
Az egyik szobának utcafronti ablaka van, a másiknak 2 tetőtéri, talán M08 méretben.
Ha a közös szakaszra kerülne egy 4-5 méteres függőleges szakasz két 120x120 ablakkal, az überkirályság lenne.
A tető állapota nem rossz, de időnként potyog róla a tególa, nagyon igénytelenül és csúnyán csinálták meg meg több mint 20 éve.
A gyerekek még fiatalok, de biztosan jobban éreznék magukat egy nagyon légtérben, ahol nincs ott a szobában ez a sok helyet elfoglaló ferde sík.
(meg ha esetleg 1-gyel többen lesznek majd a szobában, akkor sem lenne rossz, ha több m3 hely van)
Van most egy csapat, akikkel több dolgot csináltam vagy másnak csináltattam az elmúlt évben és elég megbízhatónak tűnnek.
Lenne egy zsindelycsere, esetleg kéményjárda egy lehetséges kondenzációs miatt + ez a kutyaól szerűség 4-5 méter hosszan.
A legjobb lenne talán végigvinni ezen az oldalon egy térdfal megemelést - és esetleg több ablakot betenni, de ahhoz egyáltalán nem értek, meg az szerintem egy csomó plusz meló:
- leszedni a szarufákat,
- (addig mi tartja a másik oldalt)
- téglázni, koszorú,hőszigetelés a tűzfalaknál, brr..
- meg valami statikussal tervezővel számoltatni, hogy jó lesz-e úgy, stb.
Először ez az engedélyes rész lenne az érdekes, utána meg a számok.
Jól gondold át! Nálunk a két gyerekszobában van 2-2 kutyaól, míg nálunk egy szem tetősík ablak, az is a legkisebb, kb. 60 centis. A mi szobán sokkal, de sokkal világosabb, mint a gyerekeké. (Igaz, cserében nagyobb esőnél nálunk kopog az eső a bádogon.)
"Az a kérdésem, hogy ilyen jellegű átalakításhoz - meglévő szabályos tetőbablakokat síkját "átállítom függőlegesbe" - kell-e valamilyen engedély, jóváhagyás vagy bármi?"
Attól tartok, hogy valami kell. De ezt az építészek jobban tudják.
45 fokos tetőteres, utcafrontra merőleges nyeregtetős házam van, és kinéz nemsokára egy tetőfelújítás.
A felújítás közben 2 szobának a tetőtéri ablakait szeretném kiváltani függőleges szakasszal kb 4(2-2) m hosszan (kutyaól szerű megoldással).
A gyerekszobákba szeretnék normál függőleges ablakokat, hogy a komfort és tágasság érzetet megnöveljem.
Jelenleg a szobák 3 m szélesek és a 1,5 métertől már kezdődik a letörés a 75 m magas térdfalig. Az induló belmagassággal nincs gond, az több mint 2,5m.
Ez a tetősík sík az én oldalamra néz befelé (?) - ha szembe állok a telekkel, akkor a ház a telek jobb oldalára telekhatár mellé van tolva, ez a kiváltás pedig a bal oldali tetősíkon történne - nem pedig a "hátsó" szomszéd felé, ahová elvileg nem nagyon lehet ablakot sem tenni (szembeállok a telekkel és a jobb oldali házat értem alatta).
Az a kérdésem, hogy ilyen jellegű átalakításhoz - meglévő szabályos tetőbablakokat síkját "átállítom függőlegesbe" - kell-e valamilyen engedély, jóváhagyás vagy bármi?
A szomszéd ház földszintes + erre az oldalra hivatalosan nem is néz rá semmilyen ablakkal.)
A kiszámoló oldalon látott linkeken látom, hogy milyen szép légifotók készülnek időnként, azért is kérdem.
Én ősszel csináltam valamit, nem volt hidegebb éjszaka 5 foknál, nappal jóval melegebb. Emlékeim szerint még 3 nap múlva is "taknyolt" a beton. (Lehet hogy mi is túlhígítottuk)
Láttam, hogy pár embernek volt kérdése felújítás és új ház építés kapcsán. Én mindig az epitoabc.hu-t keresem ilyen témában, mert amellett, hogy nagyon részletes, de még hasznos (néha viccess) infókat osztanak meg. Remélem másnak is segít. W.
Nem kell locsolni! Aljzatbetont nem szokás, nem viszünk be vizet a házba, egy könnyűszerkezetesbe meg aztán végképp nem. Ahogy írták a nyílászárókat érdemes befóliázni, ha akarsz, illetve történik munkavégzés bent, akkor lehet fűteni is, illetve a párával is lehet kell majd kezdeni valamit. A betont is takarhatod sima fóliával, vagy ami van, de az 1 hetes beton azért már nagyon nem ugyanaz, mint a friss beton, aminek komolyan árthat a fagy.
Nem tudom mennyire lehet felelősségre vonni majd. Mivel takarjam le? Sima PE fólia? Ebből egy réteg vagy több? Amúgy már járható a beton, a felületét sem lehet már megsérteni, biztos hogy friss betonnak kell ezt tekinteni?
Mivel könnyűszerkezetes ami tűzveszélyes nehéz mást mint elektromos fűtést elképzelni a hideg időre. Amúgy koksz kosarat mondtam volna. Ha megoldható a felügyelet gázpalackos hőlégfúvó sem árthat. A fagy előtt, ha nem tudsz fűteni már ne locsold a betont próbáld a nedvességtartalmát csökkenteni, persze ez nem segít a kötésen de legalább nem lesz benne sok víz ami megfagyhat.
Miután eddig az átlag hőmérséklet +5 fok alatt volt ezért gyakorlatilag friss betonnak kell tekinteni. Ki csinálta a betonozást? Ha esetleg gond lesz a betonnal az eddigiek miatt akkor felelősségre kell vonni. Sürgősen le kell takarni. A betont.
Ok, tehát ez az időszak nem számít bele a kötési időbe, értem. De hogy érted, hogy a fagy árt neki? Mi történhet elméletben a betonnal ilyen esetben? A több mint 1 hét kötés ami eddig lezajlott csak jelent valamit nem?
Illetve mit tudnék tenni, hogy enyhítsek a problémán? Be tudom fóliázni a nyílászárókat, de nem tudom mennyit számíthat ez. Egyéb ötlet?
Épülő fa könnyűszerkezetes családi házunknál jelenleg nincsenek még bent a nyílászárók, a falak kívül OSB lapozva vannak, belül bekerült a kőzetgyapot, rá a párazáró fólia. Belül nincsenek még válaszfalak, az aljzatbeton kicsit több mint egy hete lett megcsinálva, vizes felállások megvannak, jelenleg vízrákötés nélkül.
A következő napokban a mínusz 15-25 fokok sem elképzelhetetlenek. Tehet ez a hideg bármilyen kárt ebben az épületben így, hogy nincsenek nyílászárók?
Köszi, de ez magastetőre (20º-60º) való, én lapostetőre keresek.
Viszont jogos a felvetés... anyagilag jobban járok, ha berakok egy ilyet a ferde tetőbe, plusz szerelek pár lépcsőt a kibúvó és a lapostető pereme közé. Csak utána kell néznem, mik a jelenlegi előírások.
rég jártam erre, hadd kérdezzem meg, mekkora költségvonzata van készíttetni vasbeton koszorút egy 30-as falra? Oromfalat kell hozzá visszaszedni, talán az nem tétel, de mondjuk a koszorú vasalással, zsaluzással, anyaggal, betonnal, munkadíjjal hogyan volna számolható kb?
A beépített tetőterünkben van egy majdnem lapos (2 fok lejtés) tetős rész, kb. 4*4 m-es, itt jön fel a lépcső. Mivel sötét, és a kémény is a sarkában megy fel, amihez momentán nincs belülről kijáratom, gondoltam, beszereltetek egy világítóablakot, ami tetőkijáratként is funkcionál.
Sajna csak óriásiakat találtam (Velux: 100*100 cm, Fakro: 90*90 cm) a gerendaköz jóval kisebb. Vagy csak bénán kerestem?
90*60-as méretekben találtam még elektromosan nyílót is, de csak 15 fokig nyílik fel. És nem úgy tűnik, hogy ezeket ki lehetne akasztani, hogy kijáratként felnyissam.
A Fakro csinál ekkora tetőkijáratot, viszont abban nincs üveg, le van burkolva.
Van esetleg tippetek?
Persze kivágathatnám a gerendát is, vagy rakhatnék egy tetőkijáratot + felülvilágító ablakot (árban sem rosszabb), esetleg felülvilágító helyett szimplán fényvezetőt.
Nem mész vele semmire. A csupasz lemezen is befordul és visszamászik a víz. Az élére kell valami, amiről lecseppen. Lehet egy folytonos vastag sziló csík is elég lenne a fonákjára, de nem akarok kísérletezni rajtad.
Amit sr1 írt az jó. A lényeg az, hogy legyen több mint 2cm hosszú, (tapasztalati érték) nagyjából függőleges, lefelé álló felület. Ezt vízorrnak hívják.
AZONBAN! Ha nincs meg a lemezek között a használt profilhoz, a gyár által megadott mértékű vízszintes átfedés akkor bárhol beázhat!
Nem lehet bevágni ezt a filcet? Bizonyára be lehet, mert miért ne lehetne. Akár a trapézlemez végével párhuzamosan pár centi szélességben eltávolítani.
veszel egy 20mm vastag PIR lapot, felvágod 10cm széles sávokra. Készitesz egy pallóból egy tartót, amit lerögzited a PIR sávot facsavarokkal. Ráteszed egy munkasztalra és késsel + gipszkarton reszelővel megcsinálod a negatívját a trapézlemez alsó profiljának (egy fém vinlivel kirajzolod a lépépését a trapézlemez hullámainak- ferdén kivágod a késsel a vonala-aztán kireszeled). Felhasítod a 10cm sávokat három egyforma szélességre. Jó éles cuterrel menni fog.
Szerzel egy Z-alakban meghajlított csepegtető lemezt, horganyzott lemezből. 1.5cm felfele+9-10cm víszintes+3cm csepegtető lefele+1.5 cm csepegés felfele.
Alulról, acél asztalos szorítokkal felfogatod a PIR sávokat és a csepegtettő lemezt a trapézlemezre és felülről átfúród gumi garnitúrás lemezcsavarokkal, úgy hogy a csepedtető lemez éle kb 4cm lógjon ki a trapézlemez élétől.
Ha egy szuterén- akkor olyan nincs- hogy alúlról ne tudd szigetelni. Mennyi az alaptalp mélység a padlószinttől?
Arra nem gondoltál, hogy dobj ki 40-45cm az egész padló rétegrendből, aztán tömőrített kavicságy-5 cm szerelőbeton- vízszigetelés-15cm xps- 6-7 cm gyengén vasalt aljzatbeton-burkolat?
Ezt így kell megoldani. Másképp élhetetlen.
Ha a falak is vizesednek, akkor hagysz egy 15cm szellőzőrést a falak mellett, azaz odáig öntöd a szigetelésnek való 5cm szerelőbetont.
Fűtessz és szellőztetsz rendesen 1 évet és minden porszáraz lesz, feltéve, ha nincs talajvíz. Olyan meleg lesz a padló, hogy mezitláb járhatsz.
Ok, közben megnézegettem a különféle lehetőségek nyomószilárdságát, hővezetési tényezőit, eddig nem figyeltem el rá, hogy a PUR tábla akár lehet jobb is ilyen szempontból. És van sűrűbb, nagyobb nyomószilárdságú is, több gyártó kínálatában is. Köszi a tippet.
Azt írtad, hogy az emeleten van a helyiség, aztán azt hogy szuterén jellegű.
Mindegy, ha a födém alatt a tér nagyon huzatos- vagyis folyamatosan hűl- főleg ha 25nm van szó, 2 cm XPS hab, vagy PUR nem sokat ér, még akkor is, ha a PUR 40% jobb szigetelő mind az XPS.
Szerintem mindenképppen a földém alá is be kéne szerelni valamennyi hőszigetelést (pl. PUR habot fújni) és felül PIR lapokat szerelni.
Természetesen aljzatot fűteni csak akkor érdemes, ha alulról jól le van szigetelve.
Most hirtelen nem tudom mennyiben jobb a nyomószilárdsága a pur táblának mint az xps, de nagyon köszi az ötletet, a szendvicspanel meg tök jó ötlet, mert az egész kemény felülettel bír, ennek utánajárok, köszi!
Az, szívóág, de nem portásfülke, nagyságrendileg 25-30 m2-es stabil szuterén "jellegű" helyiség.
A gond az aljzatfűtéssel, hogy kevés a betáp hozzá. Illetve meg lehet csinálni zónákra osztva, és zónás vezérléssel intelligens vezérléssel teljesítménykorláttal. De betáp gyanánt nincs + 2-3-4kw-unk ami kéne, így ez a zónás vezérlés átgondolnád alatt, ha már csak pár fokot emel a padlón az is tök jó. Viszont sajnos iszonyat mértékben menne lefelé a hővesztrség :-(.
a kérdezőnek: ne zárd le légmentesen a garázst, tudjon szellőzni. ennyi. irreális elvárás, hogy egy ilyen mobilgarázsban ne legyen talajpára. sokkal több vizet fogsz bevinni, amikor vizes autóval beállsz, és rácsukod az ajtót, nem a talajól jövő pára lesz a fő páraforrás.
Ha lábakra állítod (elég magasra), hogy alatta legyen helye a gyepnek, akkor úgy megoldható, meg kell hozzá egy lábakra állított rámpa is amin fölmegy az autó.
Nem a megfelelő technikus terminust használtam. Szóval a felület nem gyeptégla, hanem gyeprács. A kivitelező megspórolta egy normális betonfelület kiépítését, így ezek a betonból előre öntött rácsok vannak letéve, kitöltve némi homokos kavicsos anyaggal. Feltételezem a rácsok alatt megfelelő tömörített felület van, mivel maga a felület vízszintes és stabil. A nedvesedést nem úgy kell elképzelni, hogy több cm vastag vízréteg áll a garázsban, hanem esőt követően nyilván átnedvesedik a rácsok alatti és közötti homok és a garázs falaitól kb 20 cm-es sávban nedves a rácsok közötti talaj. Tehát a stabil padló adott, a nedvesség kizárására kellene valamilyen megoldás. Bocsi, hogy félreérthető voltam.
... , így lehet, hogy nem az a célravezető megoldás.....
Hát nem az !
"a gyeptéglákat nem tervezem felszedni, erre a felületre kellene egy térkő vagy vékony beton réteg, ami elbír egy kb. 1,4 tonnás személyautót."
nem is kell azt felszedni elpusztul magától is..
Gyeptéglára beton ??? Nobel díj várományos vagy ? Ugyan ez a térkőre. Komoly talaj munkákat igényel.
A beton amúgy nem kipárologtat, hanem 28 napig intenzíven szilárdul, majd még tovább. Bonyolult szilikát kémiai folyamatokkal, Vizet beépít és vizet lead.
A legegyszerűbb megoldás : megépíted a garázst , leteríted egy olcsó PVC vagy más szőnyeggel és használod. A gyeptégla idővel eltűnik.
A garázs célja az autó üvegfelületeinek szárazon tartása, hogy mindig indulásra kész legyen.
Hogy a víz ne jusson be.. némi tereprendezés se árt.
A lakók .... jelen eseteben a tulajdonos társak mit szólnak ehhez ??
Elég speciális problémában szeretnék segítséget kérni. Adott lenne egy társasház udvarán álló könnyűszerkezetes "mobilgarázs". A garázs a meglévő gyeptéglás felületre került elhelyezésre, azonban alulról bejut a nedvesség, amit szeretnék a lehetőségekhez képest leszigetelni. Mivel nem szeretnék a lakókkal hadakozni, a gyeptéglákat nem tervezem felszedni, erre a felületre kellene egy térkő vagy vékony beton réteg, ami elbír egy kb. 1,4 tonnás személyautót. Több helyen olvastam, hogy a friss beton kipárolgása korrodálja a garázsban álló autó, így lehet, hogy nem az a célravezető megoldás. Esetleg megoldás lehet valamilyen gumi/pvc szőnyeg leterítése? Az ötleteket, javaslatokat előre is köszönöm.
A felületet az döntse el, hogy mennyire kell takaríthatónak és kopásállónak lennie. Alá meg minnél job hőszigetelő kell. PUR táblákat is lehet venni, ha nem kell sok, kibírható. Vagy akár szendvicspanel. Ha ez termék, lehet egyedi szendvicspanelt is tudnál gyártatni hozzá. (két acéllemez között purhab)
Ez így olyannak hangzik, mint egy szívóágra került portás fülkéje. :-) Egy elektromos fűtőpanel/fűtőszőnyeg/fűtőfilm (sok néven fut) beiktatása az XPS és a laminált közé nem lenne jó? Csak 200-250 W/m2, amitől nem izzad a bakancsa, de odafagyni sem fog.
Adott egy helyiség, ahol alulról dől /sugárzik be a hideg helyi sajátosság miatt, így valahogy kellene szigetelni - ráadásul belülről. a másik probléma, hogy kevés a hely, néhány cm jön csak szóba. Nem kell passzívház, de a talaj felől a hideghatás eszméletlen, cipőben is lefagy a láb, ezt meg kéne akadályozni - lehetőleg aktív fűtés nélkül (helyi kis melegítő dolgokat tervezünk, pl ahol huzamosabb ideig üléssel tölti valaki az időt).
Ráadásul emellett az aljzatnak lehetőleg masszívnak kellene lennie.
Eddig az alábbi gondolatok születtek:
1. 2 cm xps, azon masszívabb laminált, 13-14mm környékén.
2, 2 cm xps, arra szalagparketta, bár ez benne erősen vet fel kérdéseket
3. 1 cm xps, erre betonyp esetleg osb lap és erre valamilyen jobbfajta laminált.
Van esetleg valakinek valamilyen jó ötlete a helyzet megoldására? nem lakóterületről van szó, így esztétikailag sokminden elfogadott. Viszont sajnos a beépítési magasság nagyon kevés, és nagy csoda emiatt nem lehetséges, de amit lehet megtennénk ezügyben..
A garázsunk feletti helyiséget szeretném kialakítani dolgozószobának a padlástérben.
A garázs porotherm födémrendszerrel készült, felül csak a beton van.
Erre szeretnék valamilyen száraz technológiás padlót fektetni, mert nem szeretnék már betont felhordani a felső szintre.
25 m2-ről van szó.
Két lehetőségen gondolkodom:
1. A betonra 5x5 stafnik párnafának letéve, közte 5 cm-es EPS100 hőszigetelés. (Maradt meg EPS100 az építkezésből). Erre OSB lap, majd laminált padló. A fűtés pedig mennyezetfűtéssel megoldva.
A párnafák közé szorosan beszabott EPS nem fog nyikorogni?
2. Valamilyen száraz technológiás padlórendszer, amibe tudok fektetni padlófűtés csöveket.
Tudtok ajánlani ilyen rendszert? Van vele tapasztalatotok? Én eléggé elvesztem a netes kínálatban.
Szeretném a házunk konyha-étkezőjét (ami inkább nappali az igazi nappaki mellett) lassacskán felújítani. Járólapos most, de már van vagy 27-28 éves. Egyszer járt nálam egy mester, aki a fürdőt újította fel, akkor kérdeztem, hogy rá lehet-e új réteg járólapot tenni. Megkopogtatta és azt mondta, hogy nem, mert mischungos (nem mozog egy lap sem, nem hupog, de van olyan, ami el van repedve). Folyamatosan agyalok, hogy mi lenne jó. Esetleg laminált padló a meglévő járólapra? Vagy inkább felszedni és új járólap? Az a gondom, hogy van 4 benti kutya, 1 benti macska és még mi is:) Pont úgy van a nappali, hogy nem lehet kikerülni, rögtön ez jön a bejárat után. Egyrészt nem tudom, létezik-e olyan nem horribilis árú laminált padló, ami bírná a strapát a konyhában és a kutyakörmöket is (esetleg közületi)? Gondolom, ezt megfelelő alátétekkel rá lehetne rakni. Ha mégis járólap csere lenne, van-e valami új technológia, amivel gyorsabban mehetnek a folyamatok? Nem tudunk elköltözni sajnos pár napra ekkora állatsereglettel sehova sem. Azt is meg tudnátok esetleg adni, hogy a bontás után hogyan nézne ki a rétegrend, mik a folyamatok és azok mennyi ideig nem járhatóak, használhatóak?
Köszi szépen még egyszer! Kitalálom, ha odáig jutok. Leginkább -gondolom- attól függ, hogy a helyi emberrel beszélve mi lesz. Ha nincs a Bobcathez kis kanala, és 50-es alap kell, akkor sok lesz a beton. Ha kézzel kell kiásni, akkor annak lesz költsége. (Az én derekam már nem bírja úgy az ásót, mint 30 éve. :-) ) Szóval lehet, hogy egy sík tükör, és vasalás éri meg majd a legjobban. De egyelőre még várom, hogy az önkormányzat mit mond, lehet-e a telekre gazdasági épületet, vagy nyaralót tenni szennyvíz bekötés nélkül, vagy házi szennyvíztisztítóval. (A csatornához átemelő kéne, de annyit nekem nem ér a dolog, akkor inkább meg sem vesszük ezt a telket.)
15 cm vtg. vb. lemez már elmegy jelen esetben szegélygerenda nélkül is. A szegélygerendás megoldás nem olcsóbb, vagy nem sokkal, de több munka. A metszet szerint is lehet csinálni de a szegélygerenda alatti sóder/zúzottkő elég a lemez alatt is. Rézsüvel följebb lehet jönni.
A lemez szabad szélében mindig jóval nagyobb az igénybevétel mint beljebb. Jelen esetben a tetőből és a falakból származó összes függőleges nyomó és HÚZÓ (esetleg, ha a szél az erősebb) erőt a szegélygerenda veszi föl és osztja szét. Ha elég vastag a VASBETON lemez akkor a szegélygerenda elhagyható.
Köszi szépen a részletes válasz! Gyakorlatilag kitermelek 30 centi termőföldet (már ha van annyi), csinálok egy tükröt, beterítek annyi 0-20-as murvát, amennyi tömörítve 10 centi lesz, körben bezsaluzok-bevasalok egy szegélygerendát (súly, szél- és hóteherre számolva), a "köztes részt feltöltöm és tömörítem további 10 centivel, aztán jöhet a beton? A végeredmény egy "alulbordás lemez", azzal az "apró" különbséggel, hogy maga a lemez nincs vasalva. (Ha meg méretezés azt adja, hogy 20 centiből nem jön ki a gerenda, akkor nyilván mélyebbre kell menni.) Valami ilyen?
Ha az ágyazat elég tömör a beton lemez alatt akkor nem vagy alig keletkezik benne hajlítás vagy nyírás (átszúródás). Ebből az következik, hogy a dilatáció szab határt a méreteknek. 4x8m még menni fog egyben is. Azonban szegélygerenda kell. A vasalt sávalap azóta előírás ami óta az Eurocode van érvényben. A talajcsavarral nem szimpatizálok, nehéz jól becsavarni. (házilag gyakorlatilag nem is lehet) A szélnyomást, szélszívást érdemes figyelembe venni.
Ugyanez az alapozás egy földszintes, maximum 4*8 méteres, faszerkezetű nyaralónak (15-ös gerendaváz, kitöltő szigetelés, kívül-belül lambéria, esetleg belül gipszkarton, 40o-os tető, de beépítetlen tetőtér) elég lehet? Ha egyszer konkrét lesz a dolog, nyilván tudok rá folyóméter súlyt számolni, tehát ha azt megmondod, meddig "vagyok jó" egy ilyen 10 centi körüli lemezzel, az is nagyon elég. (Az alternatíva a talajcsavar, plusz gerendaváz, (vagy beton alaptestek, és arra a gerendaváz, mint a klasszikus Erdért faházaknál), de annál ez jobban tetszik, mert ugye itt megvan az aljzatbetonom is egyben. És hát ilyet nem az örökkévalóságnak épít az ember, szóval a vasalt sávalap erősen túllőne a célon.
80-as évek elejéről-közepéről származó csempét vertem le egy téglafalról. Maga a burkolás is azonos korú lehetett. Itt-ott már felpüffedt a csempe, mert a nyílászáró cseréje előtt vizet kaphatott a fal. Alatta a ragasztóréteg és néhol a vakolat annyira el volt öregedve, hogy egy kis aláütögetést követően szinte levált magától. Úgy döntöttem, hogy a helyenként málló vakolatot tégláig leverem. Kérdésem az, hogy ha ezek után mélyalapozóval lekenem a téglafalat (tehát közvetlenül a téglákat), akkor arra mehet-e a csemperagasztó vakolatként. Utána amerikai csempét (farost hátlapú panelt) ragasztanék a falra a saját szerelőragasztójával. Ez így oké? Egyszerű, nem fogazott glettvassal felhordhatom a csemperagasztót? Utána simítanám, vízszintezném.
"10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb."
Ha a beton alatt elég tömör az ágyazat akkor lehet elég és nem föltétlenül kell bele vas. Ha nincs jól tömörítve akkor nem elég a 10 cm. 10 cm vtg. betont lehet vasalni, de nem sok értelme van. A belső erők karja gyakorlatilag majdnem nulla. A teherbírást úgy kell kiszámolni, hogy szorozzuk a belső erők karját a vas mennyiségével és szilárdságával. Mennyi lesz a szorzat, ha az egyik tag közel nulla?
Elméletileg elég lehet 10cm vasbeton, a vasalás a kérdés benne. Viszont, amennyiben hőszigetelni akarod, akkor ne "lépésálló" hőszigetelést tegyél bele. Amit a köznyelv lépésállónak nevez, az EPS-N100, ez kevés egy garázsba, oda inkább EPS-N150 szükséges, de tehetsz EPS-N200-at is, vagy XPS-t, tuti, ami tuti.
A szinten tudsz emelni, pl tömörített sóder feltöltéssel.
A melléképület tetejét szeretném hőszigetelni. Féltető, cserepes lemez van a tetején, a problémám, hogy a lemez alatt párazáró fólia van pára áteresztő helyett.
Mivel lehet így hőszigetelni, hogy ne rohadjon be a szigetelés? Üveggyapot gondolom nem megfelelő erre a célra, mert felülről nem tud kiszellőzni?
Lakóházon belüli garázs, de nem lett feltöltve szóval kb 45 cm el alacsonyabban van mint a lakótér ami jó is mert így legalább be lehet hajtani autóval.
Valószínű anno nem fejezték be mert nincs bevakolva és vízszigetelve, valami beton van bent bár szinte szó szerint csak bele lett hányva szóval "szerelőbetonnak" jó lesz. Kerül rá vízszigetelés (+ lehet 5 cm lépésálló hőszig is - lesz fűtés is) és ezt követné a beton. Ahogy néztem 15 cm-et kényelmesen lehet emelni a szinten és akkor még be is lehet állni.
10 cm vasalt beton elég lenne? egy autó állna bent + 1-2 polc stb.
Az még hozzájött, hogy meg lett emelve stáflival(5cm-el )a gerendamagasság, + ennyi höszigetelö került rá.Az emelés miatt a csatorna kampokat is ujra kellett rakni,+ 25fm álványozás. Külsö- belsö vápánál vágni kell.Saját kisteherrel hozták a cserepet 3 forduloval, mert igy nem a földröl kellett felszedni.
Nem orabérben voltak és nem tököltek, ez ennyi volt....
Hát ez jó sok idő, én kevesebbre gondoltam volna...
Még 92-ben csináltuk anyámék házát, ami 100 m2 körül volt. Ott öten voltunk, azok közül kettő látott már tetőt de egy sem volt szakember.
Cserép le, léce csere, új bádogok és cserép vissza volt 3 nap. Azóta is jó.
Úgy saccoltam gyakorlott 3 szakembernek nem kerülhet több időbe 7 -8 napnál a 200 m2 tető.
Mondjuk 8x3 =24, napi bruttó 30 ezerrel számolva még mindig csak 720 ezer.... Hát nem tudom, meglátjuk, de millió felett már elgondolkodom hogy megcsinálom magam valahogy részletekben.
Némi tetőfelújításra volna szükség. Kis szerkezeti ácsmunka, újralécezés, fóliázás és verébdeszka csere a terv.
Kilencvenes évek végi tatai cserép van fent , arra gondoltam veszek bontottat és abból kiegészítve visszatesszük ami most fent van. A szaki szerint akivel beszéltem ez nem volna túl jó, mert az ilyen régi cserepek már nem fognak tökéletesen passzolni egymáshoz.
Igaza lehet, vagy annyira mégsem nagy probléma ez, inkább más megfontolás motiválhatja ezt a véleményt .
Volt már előtte itt egy másik tetőfedő, aki nem említett ilyesmit, viszont 2.1 millió+áfa munkadíjat kért, amit kizárt hogy kifizetnék. 200 m2 tető, úgy gondolom 7-10 napos munka lehet 2-3 hozzáértő számára. Szóval szerintem ez legalább háromszorosa az elfogadható árnak. Ti mit gondoltok nagy vonalakban a munkadíj kérdésről?
Van egy kb. 5,5 m x 3,5 m bruttó alapterületű, kb. 3 m gerincmagasságú féltetős épületem. Gyakorlatilag 6 db 30x30-as vasalt zsalukő oszlopon elhelyezett féltető, egy kis előtetővel. Amikor építettem, még 50 m3 volt az engedély nélkül építhető épület. Szeretném kibővíteni, a jelenlegi hosszabb oldal mentén "tükrözni", 100 m3 nettó térfogat alatt maradnék, így kevesebb papírmunkával jár.
A 3 méteres gerincmagasság elég alacsony hajlásszögű tetőt eredményezett, így ezt is szeretném egy méterrel megemelni és egy teljesen új tetőt építeni. Hogy célszerűbb a magasítást megoldani?
- Húzzak fel még négy-négy sor zsalukövet a középső három oszlopra, és ennek a bővítmény oszlopnak a vasalatát ragasszam bele a meglévő betonba?
- Ácsoljak egy 1 méter magas, 5,5 méter hosszú "keretet" pár helyen merevítve magasításként a jelenlegi taréjszelemenre, azzal megegyező keresztmetszetű (12x12 cm) gerendából?
- Hagyjam a taréjszelement a csudába, és támasszam egymásnak a szarufákat, plusz a jelenlegi taréjszelemen magasságában fogópárokkal fogassam össze őket.
A tetőfedés alapján vannak a különbözőek a beépítőkeretek nem olcsó/drága a különbség, a szakkereskedésben megmondják melyik cseréphez melyik kell. A gyári beépítési útmutató pedig a korábban berakott videon van ami a Velux gyári ajánlása.
Helló. A cserepet nagyából lekell szedni. Kb amekkora az ablak. Az ablakot rákell tenni a cseréplécre, és be rajzolni, annyit kell levágni a lécből, amennyi belóg. az ablakon van 3-fajta gallér. Az első a cseréplécre. A második, és a harmadik. egy ólomlemez. Az kell a cserépre hajtogatni.
Tető ablakot kell cserélnem, ahogy elnéztem nem egy NASA program, de mi határozza meg hogy a tetős síkjában hol helyezkedjen el, néztem beépítő videót, de ott a keretre 4 fület csavaroztak fel, és annyi, de gondolom nem mindegy hova csavarozom, kinek milyen vastag a tetőléc és a cserép. Erre van valami szabály?
A kazánon van beállítva 50 fokos előremenő hőmérséklet. Van egy elosztódoboz, abban vannak a különböző körökhöz tartozó csövek és szelepek (bocsánat, laikusként írom le).
A csöveket a padlóban vezették el, és a radiátoroknál a padlóból jönnek fel, de amikor épült a ház (2016/17) azt mondta az építtető, hogy ez nem igazi padlófűtés, de helyenként érezni fogom nyilván, hogy meleg a padló. Ez így is van, egy hosszabb fűtés esetén érezhetően meleg a járólap (most már meg fogom mérni, mennyire :D).
A házunkban a kazántól a radiátorhoz vezető csövek a padlóban vannak elvezetve. A fürdőszobában járólap van.
Gondolkodtunk rajta, hogy a fürdőszobában a meglévő járólapra (alátétlemezzel) klikkes rendszerű vinyl padlót tennénk. Nemrég olvastam viszont az ilyen termékeknél, hogy egyes típusaik bár rakhatóak padlófűtés felé, de maximum 27 fokos padlóhőmérséklet esetén. Egy hosszabb fűtés esetén a fürdőszobában lévő járólap érzésre ennél melegebb szokott lenni (a kazán 50-55 fokos előremenő hőmérsékletre van beállítva), bár nem mértem meg semmivel.
A vinyl esetén ez a hőmérséklet azért van megadva, hogy hatékony legyen/maradjon a padlófűtés, vagy azért, mert a nagyobb hőmérséklet kárt tehet a vinyl padlóban?
Azért manapság a 200 literes bojler már nem időszerű.
A vezérelt áram és a nappali (24 órás) közötti különbség nem jelentős. v. 23,4 ft 24 órás 38 ft /kWó... korábban 50 %-kal volt olcsóbb.. A magyarázat a hálózat kímélési szempont volt.
De ha már megvan akkor miért ne használjuk.
Van még egy másik szempont is . A 120 -nál nagyobb bojlereket két embernek kell felszerelni. A 120 liter a határ. És ez bizony az árakban is meglátszik.
Amúgy a 20 év egy jó érték.
Nálunk 35 évig 120 literes volt, de mostmár elég a 80 literes is. Azzal is legalább 150 liter melegvíz nyerhető a vezérelttel.
Egyébként a tartálynak a lábak által bezárt területen kívülre kerül a súlypontja akkortól belép amiket írtam. Amíg a tartály nem mozdul meg addig a falban nem keletkezik erő a tartály miatt.
Ha a falat átfúrják és a másik oldalára tesznek egy elosztó lemezt annak többféle előnye van. Kihúzás ellen nem csak a dübel súrlódása dolgozik, hanem a lemez kerületén keletkező nyíróerő is. A teherelosztó lemez megnöveli a falnak a hajlításra gerendaként figyelembe vehető szélességét. Nincs azonban a teher oldalán a felfüggesztésből számítható nyíróerőre.
A dübel katalógusok a megengedhető húzó és a nyíróerőt adják meg.
"De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs"
A víztároló súlypontja nem a fal síkjában van, hanem azon kívül. Ez a távolság a súlyából számítható nyomaték karja. Az alsó-fölső támaszok távolságából, a víztároló súlyából és a súlypont fal előtti távolságából számítható a tiplikben keletkező erő. Szokásos esetben fölül húzás, alul nyomóerő van. Ezen kívül a rögzítő csavarokban nyíróerő is keletkezik. Magában a csavarban is keletkezik hajlítás, mert a tároló súlya a falon kívül, a támaszerő pedig a falon belül keletkezik, de ez nem szokott jelentős lenni. A tároló (teher) súlyából számított - csavarokban, illetve tiplikben keletkező - húzó - ill. nyomóerő igyekszik a falat hajlítani.
Igen elbírja. Ha átvanfúrva a fal akkor biztosabb. és a túl oldalt egy alátéttel biztosítani. Vakolatsíkon belül. A 150l tároló nehéz. De a súly. A tipli és a fal találkozásánál tőbe húzza. ahhoz hogy leessen a 150l tároló. A csavart tőbe kéne elvágnia. De olyan nincs:)
Tíz centis Porotherm téglából épült válaszfal elbír 150 literes indirekt tárolót? Kézbe véve olyan vékony kis vacaknak tűnik ez a tégla... bár a falra rögzített dolgokat és a falak, dűbelek&csavarok teherbírását én mindig túlaggódom :)
Maga az anyag nem egyenletes, tehát a jobban sikerült iránynak nagyobb a teherbírása, de a különbség nem nagy. Irányonként a támaszok száma, távolsága számít. A teherbírást 2, 3, 4 és 5 támasznál másképp kell számolni (leegyszerűsítve).
" a 70 -es években kezdték alkalmazni a parkettákat.. Újra. addig megtette a linoleum , műanyag padló, a szőnyegpadló meg az egyéb olcsóság."
A Visegrádi utcai ház ahol korábban laktam az őtvenes évek végén vagy a hatvanas évek elején épült. Vizes helyiségekben kő, többi helyiségben parketta. Nem luxus lakótelep. Másrészt ha tényleg olyan hullámos a régi akkor a rárakott új is az lesz ha taknyolják.
Nem lesz nagy baj. Ha alattad is szoba van, elmegy ,.
Ki kivétel ha alattad funkcióváltást hajtanának végre. Pl. fürdőszobát , mosó konyhát rendeznének be, Te meg leszoknál a fűtésről. Akkor idővel elvizesedne a parkettád.
De mázlid van, mivel emeleti tehát nem földszinti.
Nagyjából ismerni kellene a födém szerkezetet.
Mondjuk a 70 es években már fa födémet nem építettek, főleg nem emeletes házakban. Tehát valami beton gerenda - béléstestes variáció. Sok féle van, lényegtelen -nálad. Arra tettek mindig valami feltöltést (salak perltbeton vagy ami volt ).
A lényeg ,hogy nagy baj nem lehet.
Az hogy ronda a parketta hullámos, hézagos az az anyag minőségétől... gyatraságától és a lerakó igénytelenségétől adódik.
Marad ott ahol van. Mehet rá a laminált, némi hab alátéttel. Azt majd az üzletben megmondják. 2 - 4 mm között.
Jó munkát.
Ha mázlid van az ajtó aljából se kell levágni.
A földszintes lakásoknál viszont ezer kór van a mi a parkettát gyötri.
Az lenne a legjobb ha betonra ragasztott parketta lenne. Azt ragasztották forró bitumenbe, ( bonovit ) majd különféle ragasztókba, jellemzőjük a rondaság.
Azt kifelejtettem, hogy ez egy második emeleti tégla lakás, egy ugyanilyen hálószoba van alattunk. Sajnos nem tudom, hogy mi van a parketta alatt, ez még az eredeti cucc a 70-es évekből.
pára szempontból az a kérdés, hogy mi van a parketta alatt!
lehet anyaföld, álpadló, parketta, de lehet beton, vízszigetelés, beton, parketta is. Vagy akár pince, beton, parketta, vagy lakótér is lehet alatta. pár szempontból mindd nagyon más.
Laminált padlót tervezek lerakni, 50 éves parketta tetejére. A felület alapvetően sima, de itt-ott előfordulnak kisebb-nagyobb megsüllyedt részek (gondolom a szekrénysor miatt), max. 3 mm szintkülönbséggel. Néhány elem között hézag is megjelent, a legdurvább 5 mm széles, de tipikusan max 2 mm, de úgy gondolom/remélem, hogy ez nem okoz gondot, át lehet hidalni (itt nincs szintkülönbség)...
A kérdésem az, hogy milyen alátétet érdemes tenni a laminált padló alá, a parketta tetejére? Először 5 mm vastag XPS alátétben gondolkoztam, de jobban utánajárva elbizonytalanodtam, nehogy az XPS túlságosan gátolja a pára távozását a régi parkettából...? Esetleg jobban járnék farostlemez alátéttel, hasonló vastagságban, vagy vékonyabb XPS alátéttel (a laminált padló 10 mm vastag lesz)?
A panelházak sokat bírnak.A m2-kénti ugráló embereket biztosan. Ha nincs más. Közben a szelet is. Sőt, a havat is. Van olyan, hogy mértékadó terhelés. Ennél az összes lehetséges variáció közül a legrosszabb számít. Egyébként nem föltétlenül a legnagyobb súllyal történő terhelés a legrosszabb.
filozófiai kérdésem lenne épületszerkezetek terhelhetőségéről.
Mi súlyt bír egy panelház? Valami nem túl életszerű, de elképzelhető példára gondolok, például ha minden négyzetméterére beáll egy 100 kilós ember, beleértve a lépcsőházat, stb, majd azok bulizni kezdenek, ugrálnak (nem szinkronban), azt kibírja? Közben az orkán lökésszerűen fújja oldalról az egészet...
Vagy valaki kihasználja otthon a helyet és befúr mondjuk 20 darab 8as lyukat a plafonjába, mert lógatni akar róla polcot, stb...
Ne csavarozd le a vázat a födémhez, csinálj egy létra vázat tedd le és arra csavarozd, a cuccok amik rajta vannak majd lenyomják a födémhez. Gondolom ez csak a szigetelés miatt kell, hogy járható maradjon. Vagy csak néhány staffnit csavarozz le, felfelé nem esik semmi ;-)
Örülök, hogy leírtad a tapasztalatid, mert nekem is lesz egy olyan projekt, hogy a lakásban lévő garázs feletti terültből csinálnék egy padlástéri szobát.
Ezt az alábbiak szerint terveztem eddig:
- betonfödémre kiszintezve rögzíteni 5x5-ös stafnikat (beütő dübellel) egymástól 50 cm-re (tengelytáv 60 cm) így közé tehetők a megmaradt 5 cm-es lépésálló polisztirol tábláim
- a kiszintezett stafnikra jönne az OSB
- erre a megfelelő alátét fóliával vagy habbal laminált padló
Amit nem tudok, hogy a 60 cm-es tengelytáv esetén milyen vastag OSB-t tegyek, hogy utána a laminált padló ne hajoljon be járkáláskor.
12-es OSB szimplán, Esetleg 12-es OSB két rétegben, vagy vastagabb OSB?
A 18-as OSB is működik, de ha már dolgozik és pénzt költ, miért ne csinálja meg jól saját magának az a járófelületet?
Össze-vissza fog állni az a OSB, mert a födémgerendák beépítésénél nem foglakoztak azzal, hogy a felső lapjuk vízszintes legyen. Másodsorban, idővel elcsavarodik a födémgerenda, ha nincs ledeszázva az alja és a teteje is.
Anno nekem lakószoba padozatát kellett megoldani. A beton nem jöhetett számításba a hatalmas mennyisége és min. 28 napos szilárdulása miatt ( ok 3 nap múlva köt, de a szilárdulásnál vizet veszít, tehát rá építeni nem lehet ) Egyébként is 20 nm -es szobába mennyi beton kellene- 15 cm vastagságban ?
Rengeteg..
Így lett a beton helyett hőszigetelés .
Előzetesen volt már egy beton, de se víz, se hőszigetelés nem volt rajta. Volt helyette homok, párnafa , vakpadló és szegelt parketta. Ami alul volt elkorhadt. Kerek 80 év alatt.
Ki a homok---- 20 x 0,15 az kb.
3 m3... rengeteg talicska.
A natur beton letisztítva, vízszigetelve, majd élére állított pallók 5x 15 cm-esek, közé hőszigetelés, rá OSB 18 mm -es . A kereskedő tanácsára nut - féderes, mert a sima olcsóbb, de síkba állítani lehetetlen
Az OSB szegelve ... ideiglenesen, mert a szegelésses nyikorog. Facsavar végleges rögzítés.. Az OSB felületre hab alátét és végül laminált padló... 15 éve kitűnő.
De ez nem padlás, hanem lakószoba. A Pallók tengelytávja úgy 50 cm.
Ehhez jó lenne tudni, hogy az a bramac cserép pontosan milyen is. Elég macerás lehet a beépítés és ennek a belső felületén kondenzáció is létrejön, szóval legalább a tetőn belül hőszigetelni kellene vagy a kondenzvizet valahogy megfogni.
Ja és lehet, hogy erre a cuccra épp nem igaz, de előtte célszerű megnézni, hogy mekkora cső fér bele. Lehetnek meglepetések...
Ha simán függőlegesen vezeted a csövet, hideg időben kondenzálódhat a pára, és visszacsoroghat. Érdemes lenne valami kondenzvíz gyűjtő megoldást beleépíteni.
A cement a betonból nem hal ki. Mert a sóderon kívűl semilyen idegen anyaggal nem találkozik a cement. De a malterból azért hal ki a cement. Mert a cement és a mész ellenségek. Régen 100-évvel ezelőtt nem is raktak cementet a malterba, ez csak utólag lett egy kicsit okosítva. Ha a régi házaknál gyenge a vakolat? Akkor mindig egy kis cement tejet kever a szaki, és korong ecsettel lekeni a felületet. Azért mert a cement halt meg, azt kell potolni nem a meszet, vagy a homokot.
A koszorút nem a habarcs tartja fent! Ha a tégla méretpontos lenne habarcs nélkül is helyén maradna a rajta lévő súly miatt, gondolj a PUR habos falazásra. Inkább kiegyenlítő/teherelosztó szerepe van annak a habarcsnak.
Nyilván az ideális ha a habarcs rendben van és meg lehet majd villanyszerelésnél vésni anélkül, hogy kitolod a téglát a helyéről!
" bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
Inkább a mész kötés az , ami idővel nem funkciónál.
Régebben amikor még a cement nagyon drága volt.... nem 40 vagy 55 éve , hanem 100 - 120, akkor általában meszes vakolatot alkalmaztak. Kitűnő volt mind fal építésre , belső vakolásra. De a külső vakolás már bibis volt .
A levegő széndioxidja, korábban a szenek égésénél a kéndioxid miatt a vakolat egy re rosszabb lett mállót és levált.
tehát a külső vakolatnál feltétlenül kell a cement.
kell azért más is pl. a homok megfelelő minősége ... folyami és nem bánya homok.
De ágyazásra bármely homok jó.
Ismétlem :
"bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után "
A rómaiak cementje még most is ott van ahová rakták... jó régen volt.
Nem hiszem hogy valami baj lenne abból hogy az utolsó 2-sor tégla hidegben lett ráfalazva a meglévőre. De ha így is van? Akkor majd a vasalt betonkoszorú összefogja. A régi 100-éves házak se azért állnak még mert jó a malter, hanem azért mert beálltak a téglák a helyükre. A maltert közben szét lehet morzsolni kézzel:) bármilyen jó malterból a cement kihal egy idő után.
"Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor."
Amíg fagyott, nem lesz baj. Majd ha kienged elválik. Ha a téglák is egymástól akkor ajánlatos lesz visszabontani. Azért kérdéses, hogy mielőtt megkötött volt-e már fagy. Ha csak kötés után akkor megúsztad.
Egy már álló garázs , de inkább kocsi beálló hátsó falát raktuk késő ősszel, majd a hideg miatt leálltunk- Jött a 'mindentudó' mester és ebben a fagyos időben a két utolsó sort felrakta.
Megkapta a pénzét és lelépett.
Milyen baj lehet ebből ? Nyilván megfagy, de azért csak kienged valamikor.
Beszerelsz egy cserepet, aminek van egy 110-cső kimenete.
Az álmennyezeten átvezetsz egy 110-es PVC csövet, abba egy erőss ventillátor és amikor a ruha szárad, folyamatosan működtetted.
Ki kell nyitni az ajtót, vagy az ajtóra kell vágni egy szellőzőrácsot, hogy ne csináljon vákumot a ventillátor. Így néz ki.
Ha van egy térdfa vagy tűzfal, akkor azon is át lehet vezetni, oda egy 160-as csövet is be lehet építeni, van erre a méretre is ventillátor.
A páraátereztő fólia nagy páranyomást nem tud átengedni,
létezik egy módszer, amit kétszeresen átszellőztett tetőnek neveznek, le kell deszkázni a szarufákat- , és kell hagyni egy légrést a deszkák és a hőszigetelés között, azt is ki kell szellőztetni.
Bramac léc de a vastagabb kB 2x olyan magas mint a sima tetőléc. Akkor kiszárítom a padlást, utána, viszek fel a fürdőbe párátlanítót, teregetést meg megoldják máshol. Padlás feljárón felszökik a pára meleg levegő, azzal nem tudok mit kezdeni hiába szigetelt feljáró.
Bocs, hogy beleugatok - ebben az időben nem fog kiszáradni. Vihetsz fel fűtést, de egész télen gondolom nem akarod működtetni. A téli hideg levegő is bejut, úgy tűnik a belső párazárás sem az igazi. A fólia felülete hidegebb, mint a levegő, kicsapódik rajta a nedvesség, a szaruzaton kb szintén.
Én a teregetést a fürdőben megszüntetném, folyamatos páraterhelést jelent egy viszonylag kicsi helyiségben.
---
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Ha valóban páraáteresztő, akkor átmegy az, csak most nagy a terhelése és hideg a felülete.
A légrés milyen vastag? Mert ha csak egy bramac léc, akkor ott nem sok a légmozgás.
Fürdőben van 2 db ablak ellentétes oldalon egymással szemben, pont kereszthuzatot lehet csinálni. Veszek párátlanító gépet. A fenti fürdőben van a mosógép, a kazán, fürdőkád, teregetés :/
A problémám az hogy nyitva van a padlás ablaka résnyire 1 napja, de nem tudom hogy fog kiszáradni ilyen időbe.
Lehet felteszek egy fűtő ventilátort és megpróbálom kiszárítani, mert a szarufáknak ez rohadtul nem tesz jót.
Azt sem értem hogy a pára áteresztő fólián miért nem megy át a pára, szellőző cserepek is vannak a közelben, légrés is van a cserép és a szarufák között az ellenléc végett...... nem értem.
Fürdőnek nincs ablaka? Ha van, zuhanyzás közben lehet bukóra nyitni, zuhanyzás/fürdés után meg teljesen kinyitni, hogy kimenjen a pára. Mostani időben 5-10 perc alatt lemegy a páratartalom normális szintre, aztán becsukhatod vagy bukón éppcsak résnyire hagyhatod az ablakot. Páravezérelt elszívó ventilátort is rakhatsz a fürdőbe ha nem akarsz ablakot nyitogatni vagy nincs is ablak.
Közben észre vettem hogy két db szpot lámpa is ki volt csúszva a helyéről, vissza nyomtam őket, viszont semmi víz nem volt a környéken, ott száraz a gyapot
Sziasztok voltam fent a padláson és észre vettem hogy az északi oldal párásodik a pára áteresztő fólián apró páracseppek vannak 😐tavasszal, nyáron, ősszel még nem volt semmi.
Ez a tetőtér feletti padlás, alatta fürdő van a tetőtér fele egy nagy fürdő. Álmennyezet gipszkarton felette tükör fólia, azon 40 cm gyapot. Fürdőbe teregetünk télen.
Arra gondoltam hogy lehetséges hogy felszökik a pára a fürdőből a lenyitható padlás feljárón keresztül, hisz nem lehet hermetikusan zárni és így felszökik a pára?
A tető bramak beton cserép léc, ellenéc, pára áteresztő fólia, szellőző cserepek is vannak bőven. Kemény van középpen, de nem látok beázást a badogozásnál, beázás 100 %-ra kizárva. Még annyi hogy a padláson van egy kis kibúvó ablak, ott az üveg belső fele párás és a cirkó keményen is a padláson keresztül megy ki.
Mi lehet a megoldás?
Tettem fel tablettás párátlanítót, a fürdőbe meg veszünk profi párátlanító készüléket, ez egy pillanatnyi megoldás, de nyilván ezzel kell valamit kezdeni :/
Nekem 2 kéményem van. Az egyiket sosem használtuk, így elbontottam. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy kell hozzá engedély. Minden évben jönnek a kéményseprők, egyszer sem szóltak érte, nem is fizetek utána.
Sajnos a kéményt pár héten belül bontani kellene, kazán meg csak tavasszal kerül be. Van egyébként új gáz terv szóval nem kellene, hogy gond legyen a fali kivezetéssel.
Várd meg előbb a kondis kazán telepítésének a megvalósulását, mert lehet hogy a
" falkivezetéssel." nem fog menni.
A levegő bevezetés még csak elmegy, de a kivezetésnél keresztbe tesznek és akkor jól jön az a meglévő kémény mint segéd
szerkezet.
Ha mégis megy falkivezetés nyert ügyed van, bonthatod a kéményed. Általában a kéményesek ragaszkodtak korábban minden kéményhez... bevételi forrásuk volt a sok sok nem használt kéményből is.
Ok, ezt így értem, hogy a "rejtett" gerenda belesimul a födémbe, de egy 15 cm vastag kis fesztávú födém esetén abban a 15cm-ben nem igazán lehet szerintem gerendát értelmezni, de javítsatok ki, ha tévedek, úgyhogy muszáj kicsit kilógnia a síkból - jelen esetben lefelé. Bár az is igaz, hogy innentől számítva az már egy alulbordás födém..
"Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt?"
Rejtett gerendát nem lehet látni. Attól rejtett. Egyébként rejtett gerenda az amikor egy lemez egy vagy több sávját jobban megvasalják -kengyelezik is - mint a többi részét. Vastagsága megegyezik a födém vastagságával. Ami vastagabb és kiáll a födémből az a borda. Ha lefelé akkor alul, ha fölfelé akkor fölülbordás a födém. A fölülbordás jóval ritkább mint az alulbordás, mert így a lemez nem növeli a borda (gerenda) teherbírását hajlításra csak a támasz fölött többtámaszú lemeznél.
A :rajta: nem stimmel az hozzászólásomban. Ha nem egy nehéz gépet tart a födém, teljesen értelmetlen. Ha meg nehéz gépet tart, akkor 15cm vastag födém nem elég.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
"Gondolom élére rakva a tégla."
Nem ! Nem élére van rakva, hanem egysoros fal, tehát a valamikori u.n. nagyméretű téglából épült 14 cm vastag fal.
Az élére rakott téglafalat kant sornak nevezik, az úgy 6 cm, vakolva több. A régi mesterek néha erre is ráfanyarodtak. Nálam egy 3,2 m magas 3 m hosszú fal állt 50 évig amíg le nem bontottam Fürdőszoba és kamra választó fala volt.
Csak a rakás alatt volt kritikus. Aztán az egyik fivér szintén kant kialakítással épített un. teniszező falat. 3 m hosszú 2.3 m magas.
Két vb. oszlop közé.
Akkor egy ennél lényegesen kisebb méretű fold alatti akna miért ne lehetne ilyen vastagságú falból ? Ez egy doboz elvén működik.
Egy akna építésnél keverik az ajánlást és az előírást.
A kettő nem ugyan az.
Ha ezt egy közszolgáltató teszi, az visszaél a monopol helyzetével és ezzel kárt okoz !
A műszaki és kereskedelmi életet kb. 10 ezer szabvány szabályozza.
Ezek alkalmazása hasznos, de kötelezően csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő esetekben kell alkalmazni.
Hogy mik ezek azt viszont mindig törvény írja elő.
Pl. a szabad kereskedelmi forgalomba csak szabványosított termékek kerülhetnek.
De egyénileg bármely fogyasztó megállapodhat egy gyártóval a szabványtól eltérő árú gyártásáról. Ha az a vagyon és életvédelmi szabályokkal nem ellentétes.
Az építőipar szereplői legtöbbször nincsenek tisztában ezzel a ténnyel.
És ebből ered a túlméretezés gyakorlata, ami főleg a beton alkalmazásánál dominál.
Gondolják ha valami túl van méretezve, abból baj nem lehet.
"Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába"
Nem akarom beszámítani, mivel a gerendák gyakorlatilag csak azért kellenek, hogy a födémet tartsák.
Ezen túl kösz az infókat, úgyhogy a végeredmény az a számomra kedvező verzió, hogy a 30cm keresztmetszet úgy is működik, ha "mellette" van a födém és nem pedig "rajta".
Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába akkor is lehet a gerenda és a lemez fölső síkja egy szinten, de a lemez vasait a gerendába a korábban írt módon be kell kötni. Ekkor - ha fölül nincs bekötve csak alul - a lemez és a gerenda találkozásánál repedések várhatóak.
A gerenda melletti lemezsávot ( a lemezvastagság hatszorosáig) be szabad számítani a gerenda szélességébe HA a vasalás alakja és mennyisége megfelelő. Ilyen lemezvastagság mellett a nyomott rész magassága kisebb lesz mint a lemezvastagság, tehát a gerenda saját szélességéhez hozzá szabad adni a hatszoros lemezvastagságot (vagy kevesebbet). AZONBAN ha ezt a sávot beszámítom akkor a gerenda fő és kengyelvasai mennyiségre és alakra ennek meg kell, hogy feleljenek.
"b 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba,"
Igen, ez a jobb megoldás, de a vashajlításnak (kengyel) ennek megfelelőnek kell lennie, a födém vasait pedig be kell kötni a gerendába. A vasak lehorgonyzási hossza 40-50 D beton és acélminőségtől függően. A húzott vasat mindig a gerenda, oszlop ellenkező oldaláig kell vinni és ha nem elég a hossza akkor ott kell meghajtani, hogy kijöjjön a 40-50D. A lehorgonyzási hosszt számolni kell, de ez a hossz nagyjából jó.
Köszi a válaszokat, az "egyben kiöntés" nem kérdéses innentől kezdve, eldőlt.
De a másik kérdésem az lett volna, hogy ha elméletileg kb 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba, így nem a "gerendára", hanem kvázi mellé menne a födém. Tehát így a gerenda alsó síkja csak 15cm-el lenne lentebb a födém alsó síkjánál. Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt? Ja és a fesztávok továbbra is 3-3,5 méteresek csak..
"Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog. "
Föltéve, hogy nem kap nagyobb terhelést.
"Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás."
Ezt inkább nem minősítem.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
Gondolom élére rakva a tégla.
"
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton. "
A szolgáltató 15 cm v. lemezt írt elő az általa egyébként nagyon gyenge sémáján.
Oldalfal 10 cm vasalt beton, fenék 10 cm és a födém -re 15 cm vasalt betont.
A fesztáv amúgy csak 80 cm.
Az természetes hogy a tájékozatlanoknak ajánlást ad, de az nem, hogy a valós vagy vélt hatalmával visszaélve mindenféle előírásokat kényszerít az ügyfeleire.
Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás.
A helyzetkép.
Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna. A téglákból rakott fal teteje betonnal fedve. Maga az akna egy 4 mm -es 1 x 1 m -es acéllemezzel fedve. Tény hogy nem könnyű... pontosan 31.6 kg. 57 éve van ez még mindig rendelkezésre tudtuk bocsátani az aknát / 4 évente mérőcsere és évente leolvasás /Az ajánlásban max 25 kg az előírás, de ezt elvágva teljesíthető a kívánalom.
Tehát röviden .... károkozás hatáskör túllépés miatt.
Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog.
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton.
Az egész szerkezetet lehet egyben betonozni. De - ahogy sr1 is írta - a vasalást készre kell csinálni. A gerenda teherbírása sokkal nagyobb ha a födémmel egybe van öntve. Ehhez csak az szükséges, hogy össze legyenek vasalva. Ha a gerenda kengyelezésének a fölső szárai megfelelő hosszban be vannak nyújtva a lemezbe (min. 6v, de inkább L/4) hosszban akkora lemezből is egy sáv a gerenda közelében gerendának számít, ha pedig L/4 hosszban benyúlik FÖLÜL!!!!! a lemezbe a kengyel akkor a lemez teherbírása is nagy mértékben megnő ÉS kevésbé fog repedni. Megfelelő ellenőrzés esetén vékonyabb is lehet (nem biztos).
Az kiszaluzsás - vasalás-öntés lépései: megcsinálod a falat és a pillért egy magasságba. Pillér vasalását a födém tetejéig készited el, vissza kell hajtani a négy pillér vasat- tehát födém tetejétől 45 cm lejebb kell elkésziteni a falzat és a pillér betonját is.
Utánanna kizsaluzod a födémet a koszorukat a falakra és a két gerendát. Beszereled a koszorú és a gerenda vasalását és megcsinálod a födém alsó és felső vasalalását is, amit bekötsz a koszorú és a gerendák vasalásába. Mind a négy sarokba be kell szerelni L vasakat- négy darabot, így sarokmerev lesz a szerkezet. Aztán kiöntöd.
Ha a gerenda 45 cm magass, akkor hat szál vas kell legyen benne és a koszoruba is.
A zsaluzsást azzal kezded, hogy megcsinálod és kitámasztod a fenekét a gerendáknak, aztán a belső oldalait a koszorunak és a gerendáknak (17 cm-vel lejjebb kell legyen a zsalu felső éle a födém szinítjétől, utánna a födém zsaluzását, beszereled a vasalást és kivülről lezárodod a gerendákat és a koszorukat. 45cm magass gerendának és koszorunak min. 60 magass külső oldalt kell késziteni és a külső zsalut be kell kötni a vasalásba is.
Adott egy L-alakú falrész és egy pillér, ahol a pillérre és a fal két végére két vasbeton gerenda kerülne, majd az egészre egy vasbeton födém. A fesztávok nem jelentősek 3x4méteres az egész történet.
Itt egy mórickarajz, ahol kék a pillér, zöld a két VB gerenda, a sraffozott a 30-as fal.
A gerendák 30cm keresztmetszetűek lennének a VB födém 15cm.
A kérdés az lenne, hogy megoldható-e, hogy egyben menne az egész story kizsaluzása, kibetonozása, tehát csak a pillér és a falak adottak, utána a gerendák 30cm-e és a födém 15 cm betonja is egyben készülne, mégpedig úgy, hogy a gerendák felső síkja és a födém felső síkja egybe esne, tehát 15 cm-vel lenne lejjebb a gerenda alja, mint a födém alja. (Nem pedig 30 cm gerenda és még arra 15 cm födém, ami már együtt 45cm)
Jó, gondolom, hogy többet tart a gerenda, ha önmagában megvan 30 cm és majd rákerül még 15 cm, de egyrészt hely szempontjából is jó lenne 30cm-ből kijönni, másrészről egy lépésben kibetonozható lenne.
Igazából, ha jobban belegondolok igy ez már két kérdéses dolog, ahol az első az, hogy a 30cm gerendakeresztmetszet működhet-e úgy, hogy "mellette" van a födém, nem pedig "rajta", a másik kérdéses rész meg a gerenda és a födém egyszerre kibetonozása. (Ha a gerenda kötési idő után lehetne csak rápakolni a födémet az jelentős plusz idő.)
Molly dübel eltávolítására (roncsolás mentesen) van lehetőség, tapasztalata valakinek?
Fürdőszobában helyeznék fel egy kisebb fali szekrényt, dupla gipszkarton + csempe falra, de eszembe jutott, hogy az egy dolog, hogy erősen tart, de egy felújítás / csempe csere esetén mit tudok majd kezdeni a helyükre szépen befeszült fém dübelekkel? Vagy simán beüti az ember a fal síkjába, és rá kerül az új burkolat?
Vagy esetleg gondolkozzak el más rögzítési lehetőségen (pl. erős kétoldalú ragasztó szalag)?
Ez esetben még ha biztonságosan meg is tartja a szekrényt (nem nagy, 100x30cm), kérdés
Némileg leegyszerűsítve - az oldalkertbe semmi olyan építmény nem állhat, ami a beépítési százalékba beszámít. Így a lépcső sem.
OTÉK 35§(1)
"Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat."
A lépcsőt a házikó mögé kell építeni, ha megoldható.
Szerintetek, ha egy HÉSZben az van, hogy "Szabadon álló beépítésnél az oldalkert az építménymagasság fele, de min. 3 m kell legyen.", akkor tetőtér beépítésnél külső lépcsőt sem lehet építeni a 3 méteren belül? Az a problémám, hogy szeretném beépíteni a tetőteret de ha belül lenne a lépcső, akkor az sokat venne el a házból, viszont ahova külső lépcsőt lenne érdemes raknom, ott a ház falától a kerítés 3 méterre van
"Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)"
Hát nehéz lesz !
A betonoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy szilárdulás után /nem a kötés, az más /
nehéz vakolni, főleg nehéz szintén betonszerű kopó réteget rávinni.
Korábban a kötés után - az kb. 1 nap - még cementes habarccsal lehetett szép sima felületet képezni.
Erre már nem lehet.
Lehet viszont különleges technológiával felvinni kopó téteget. Ez valami műa kötésű, rendszerint kétkomponensű massza. ( pl. a Kemikál gyártmányok ) ... ezt ajánlotta a J.. is .
Lehet viszont égetett és mázas kerámiával bevonni, ragasztásos technológiával.
Hozzáértők segítségét kérném: készült egy kültéri lépcső novemberben, ami nem let bepucolva, így most nem túl szép (nem lesz burkolva). Be lehet ezt még pucolni tavasszal? Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)
Ha nem, van valamilyen megoldás, amivel mégis be lehet pucolni, hogy szép formája legyen?
Az alaptest teherbírása függ attól is, hogy milyen magasan van a föld az alaptest két oldala mellett. A kettő közül a kisebbik takarás számít. Ha szakaszosan ássák ki (nem egyben az egész hosszon) akkor nem szokott belőle baj lenni. Ha valaki nem hiszi akkor ellenőrizze otthon amikor az asszony tésztát gyúr. (ha még gyúr...) A tésztából csináljon egy cipót, majd nyomja bele az öklét. Oldalra-fölfelé ki fog jönni a tészta. Láttam kutat ásni. Meg szekrényt is süllyeszteni. Sőt, számoltam ilyeneket. Az mindig problémás volt, hogy mennyi a talaj és beton közti súrlódás és mekkora a vágóél alatt a talaj teherbírása. Magyarul mennyit kell kiásni ahhoz, hogy elinduljon, mekkora legyen a súlya, hogy ne akadjon meg és mekkora legyen a vágóél szélessége, hogy meg is álljon ahol kell.
"Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet."
Ilyeneket ne írjál, mert van aki elhiszi, hogy mindig igy van. Van ilyen is. Talaja válogatja.
Az alap a pince fala 47-50 cm, mikor lebontottuk róla a válaszfalakat, akkor lemértem. Felszedtunk mindent leastunk az egész házban az alapok között 60 cm ert és új Rétegrendet csináltunk, vizszigetelés stb.
Ha igaz az a 10 nm, és az egyik metszeten a pince faltávolság 3,4 m. Akkor a másik méret 2,8.
De lehet akár négyzetes is a pince , akkor 3,3 x 3,3 m. Mindegy..
A körítő falak jó vastagok min. 25 cm, de inkább ennél vastagabb. Ez is mindegy.
Nyugodtan le áshatsz az alap aljáig... a rajz szerint kb. 2 m.
Sőt mehet tovább 5 -6 cm-t és akár az alap alá is áshatsz. No jó azzal csak 1/3 -ig. Aztán az egyész kibetonozva és csak az alapszéleinél némi vas. másutt pocséklás.
Az aggódóknak.
Látott valaki kutat ásni. Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet.
"Leáshatok 10 nm en 210-220 ig, hogy legalább legyen egy használható belmagasságom?
Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval.
Vagy statikust kéne hívnom? "
Igen a pincealap aljáig leáshatsz biztonságosan. Tovább már meggondolandó. Habár ha eléred az alap alját még mehetsz kb. 10 cm, de azt később ki kell betonozni.
"Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval."
Mind a kettő pénzkidobás Ilyen csak a szabadban csinálunk.
10 nm -en elég egy 5 -6 cm vasalatlan beton. Ahol addig döngölt padozat volt.
Valójában a ház maga nem a pince alapján áll a pince alapján, mellék falak voltak amik már nincsenek, e gerendák vannak rajta tálca salak, fentről csak ennyi terhet kap, meg egy lépcső kar eleje ami pont 2 db e gerendára esik, de nem az egész mert a főfalba is be van kötve, vasalva.
Gondolom itt ami a ház alatt van föld agyag a pince fal másik oldalán az nyomja befelé a pince falat alapot, befelé és azért kell a támasztás. Most sincs nagyon támasztás 160-170 cm belmagasság van én 190 et szeretnék minimum ,ha lehet hinni a rajznak akkor 2 méter mélyen alap van, ha nem érem el az alap alját a leásással, akkor elvileg mehet? Asok egy gödröt, csak szinte szikrázik a csákány olyan kemény meg köves.......
Igazából 40 cm ert ásnék le abból 15 cm ert vissza töltenék. Így kapnék 190 minimum belmagasságot. A rajzon is ha megnézed sokkal mélyebb a pincének az alapja a házénál. Az megoldás ha teljesen leások egy gödröt az alap mellett, hogy kiderítsem milyen mély és ha a 40 cm leásva még bőven az alap felénél van akkor gond nélkül mehet a történet, mert marad elég föld az alap mellett belül?
Pince körül sokkal mélyebb alap van mint amin maga az épület van.
Alaptalp feltárás kell és valószinű, hogy alá kell falazni, amennyit leásól. Ha agyagos a föld, akkor lehet, hogy csak vésőgéppel lehet kikaparni az alap alatt a talajt, ámbár 40 év alatt nem tömörödik össze annyira a talaj az épületek alatt. Ha a fal több mind 50-es, csak belülrő aláfalazvam, min. 70% a falvastagságnak alá kell falazni és kell késziteni egy belső támasztást is, ha érdekel leírom pontosan, hogy kell ezt zsaluzni. Ezt szakaszosan kell kivitelezni.
Semmiképpen nem lehet egy pince alapot a belső támasztás nélkül hagyni, ha kicsi, akkor sem.
Hívhatsz statikust is, de én sohasem ástam le olyan pincét, aminek ne maradt volna 25cm támasztása, aztán arra jött az új rétegrend.
Szoktunk hagyni egy szellőző aknát a falak kerületé mentén, de ha tiszta agyag akkor nincs miért.
A geotextil szerepe hogy ne nőljön a gaz, de szellőzzön a föld, ki tudjon száradni. Vagy amit említessz, de ha csak arra kell van ezerféle dolog rá gondolom, de a geotextil sem drága.
Már így néz ki a ház, a pince az etkezde és a lépcső egy része alatt van. 60 cm ként E gerenda, betontálca, salak, padlopon,6 mm-es hőszigetelő lap, 12mm es laminált lap.
Kint a terasznak 1 méter mély beton alap vasalva 45 cm széles, azon 4 sor zsalukő, betonozva vasalva, benne teli salakkal azon 10 cm beton vashálóval, pince fele 10 cm lábazati nikecellel szigetelve.
Sziasztok tanácsra lenne szükségem adott egy 81 Ben épült 9x10 es kádár kocka, frissen fel újítva +tetőtér beépítéssel, rajzon 140 x50 es alappal, valójában mélyebb a vizet 120 cm nél a föld alatt furtuk át az alapot, nem alatta mert ki tudja meddig áshattunk volna.
Van a ház alatt aminek az alap területe 90 nm, egy 10 nm-es pince. Ami a rajzon 190 cm belmagasságú, valójában 160 cm leástam egy gödröt most van 180 cm, de elején szén por volt most már sárga agyag, erre felé ilyen a föld, tehát szerintem, nincs aljzatbeton ahogy a rajz mutatja. Kérdésem a következő.
Leáshatok 10 nm en 210-220 ig, hogy legalább legyen egy használható belmagasságom?
A zúzottkő alá, de attól is függ, hogy milyen a talaj és mennyit volt ásva a bekötések miatt, ha új épületről van szó. Ha vannak zöldterületek is, akkor kötelező. Minden kivitelezési tervbe írja a rétegrendbe.
" Jelentem az ősszel ástunk ki 85 cm mély árkot és csak 35 cm széles, de csak felül, lent már csak ásó nyom max 20 cm"
Van olyan talaj amiben meg lehet csinálni, de nem mindegyikbe. Amellett ásóval leásni egy 30-40cm-es árokba nem valami jó munka. Én nem csinálnám. A kérdéses háznál kb. 22m a sávalap hossza, 10 cm-el keskenyebb alaptestnél ezzel megtakarítható kevesebb mint 2m3 beton. Viszont annyit kell vele szenvedni, hogy megutálja még az életét is, kivéve ha törpéket alkalmaz.
A betonpadlóba kell kb 370 kg vas, ha tisztességesen meg akarja csinálni. Ha csak n.b. minőségben akkor kb. 118 kg. Ha ideiglenes jellegű sufni lesz az építmény akkor se szabályos, de elmegy. Esetleg az első nagyobb széllel az akárhányadik szomszédig. Egy ekkora építményre 2 tonna körüli a max. szívóerő. Ha az építmény súlya ennél nagyobb akkor nem kell ilyentől tartani. Ha úgyis lesz betonpadló akkor annak a súlyát érdemes fölhasználni.
Én is kb 1-éve építettem egy faházat 65-nm. OSB-ből. 50-cm mélyalapot ástam. Egy sor zsalukővel 15-cm szélessel, és ráraktam a falakat. A közepét meg egyben le betonoztam.
Mivel műhelyként is funkcionálna talán emiatt gondoltam ekkorát. Tavaly nyáron csináltattam egy beton teraszt kb 30nm2 lett. És 500k volt a végén durván. És szeretném egyrészt olcsóbban megcsinálni másrészt meg lehet nem tudnám szintbe húzni egykönnyen.
Na kérem a magyar építőipar dicsőségére a következőket.. Adva van egy Balaton parti üdülő övezet a híres , de inkább hírhedt építőipari cég soklakásos üdülőket épített és mindet el is adta. . Minden csurom víz a földszinten. Megy a vita a talajvíz fogalmáról és szintjéről.
Azon megy a vita továbbra is , hogy az építő azon mondatát hogyan kell értelmezni.
Le van írva a műleírásban, hogy " a területre jellemző talajvízszint " a belső padlószinthez viszonyítva - 0,5 m... a belső padlószint pedig - 0,35 m.
A szakértői véleményben az egyik készítő, H-né P.J. mint személyes véleményt /megjegyzést / leírja , hogy
"50 éve vagyok Zamárdiban ingatlan tulajdonos és szinte minden évben megtelnek az árkok csordultig vízzel, tehát a talajszinten jelenik meg. Ennek függvényében furcsa , hogy az épületet a talajszint alá süllyesztették, de bizonyára ez építészeti koncepció volt "
Nem kellett volna ennyiért szakértőt fogadni, hanem ahol nád/sás nől, csak azt megvenni ami kb. 1 m-re van megemelve.
A kérdezőnk nem vásárolni fog egy kész faházat, hanem építeni.
Ha vásárolna pl. egy ennél azért szerényebb méretű valamit... szép fából, azt ráhelyezhetné bizonyos számú beton túskóra .
Hogy mennyi az a túskó szám ... hát a mérettől függ. Na meg a szállított faház alsó szerkezetétől. Egy 2 x3 m -es kalyibát pl rárakhatunk 9 db . tuskóra vagy annyira amennyit a gyártó előír.
Hogy azért alulról ne rohadjon az a drága építmény és a víz se follyon bé.
Amúgy a Balaton partján neves ( ??? ) építőipari cégek a terepszint alá is viszik néhol az méregdrága építményeiket és még el is tudják adni a palira vett polgároknak.
Ha az erődet és az anyagiakat nem kíméled akkor hatalmas alapot készítesz.
De mivel ez egy könnyűszerkezetes ház lesz /konkrétan faház /, sőt csak házikó, a minimális alap elég.
Hogy mekkora az a talajviszonyoktól függ.
Elsőre egy sávalap mondjuk 60 cm -re leásol egy ásó nyomra és kitöltöd egy kommersz betonnal, ha van beton törmelék is az is mehet bele... csínján.
Ez 22 fm. Ki kell ásni ennyi árkot kb. 4,2 m3 föld megmozgatás és valamivel több beton... konkrétan 5,5 m3 megfelelő minőségű beton.
A talaj viszonyokon kívűl ismerni kellene a belvíz viszonyokat is valamicske emelés is kell. 1 esetleg 2 lépcső fok.
Legyen 1 , tehát kb. 18 cm -rel a terepszint főlé mégy (még ha műhely is ). Ez plusz 1.7 m3 beton.
Az a kitermelt föld már adott... igaz a belső részre , az 4.2 m3 szétterítve csak 17 cm.. némi pótás kell het, de ha víz és hőszigeteled az aljzatot nagyjából elég.
Ha van vasad és nem idegenkedsz a vasalástól lehet vasalni is .
Ja most jön a nagykönyv szerinti elképzelés. A faház és ha műhely a cél, megfelel. Némi fagy mozgás meg se kottyan ilyen szerkezetnek.
Vagy egy vb. lemez vasalva ahhoz is kell 3 -4 m3 beton némi kavics ágyra. Plusz sok -sok vas. Azaz beton acél.
A sávalap ugyan olyan rendes alap mint a lemezalap. A talaj teherbírása miatt teljesen elegendő egy 40cm széles sávalap. Ezt azonban nehéz kiásni, 50 cm széles gond nélkül építhető (kényelmes). Ha az épületnek lesz padlója is akkor a lemezalap sokkal célszerűbb összevasalva a fagygerendával. Kérdés, hogy miből lesznek a falak és a tető. Ez abból a szempontból számít, hogy ha túl könnyű akkor elfújhatja a szél. Bárki bármit is mond...
Nem tudom jó helyre írok e. Sávalap vagy alap készítésében kérnék tanácsokat. Tavasszal szeretnék építeni egy faépületet műheéynek és tárolónak. Mivel várhatóan minden olyan szaki akit megbíznék ezzel el lesz foglalva az épitési támogatás miatt. Így muszáj leszek magam végezni.
Egy kb 5x6m-es épületet szeretnék. Ennek elég lenne sávalapot készíteni vagy rendes 6x5m-es alapra van szükség.
A vékony 1-es vezetéket kár, fölösleges nagyobb megszakítóra cserélni. Mert túlterhelés esetén. A vékonyvezeték ég el. Nem a bíztit veri le. (hosszútávon gondoltam)
a biztosítékot néha cserélik és nem olyant tesznek be amilyent kellene.
Ez ellen azzal kell védekezni, hogy hozzánemértő nem szerelhet villanyt.
A másik védekezés meg az, hogy sehova nem tesznek 1.5mm2 alatti vezetéket. Hiába csak 40w izzó lesz rajta, akkor sem. És szabályos kotőelemeket használnak, ha csak a kapuvsengő megy róla, akkor is. És persze az aljzatban nincs kötés sehol. Ez nyilvánvaló.
:) Az a sok szépcső. ahány csövet látsz. Annyi lakásba van leosztva a fővezeték. Nyilvánvalóan ez egy nyolc lakásos társasháznak a villanyszerelése, egy nyolcdarabos villanyóráról. Amit a lépcsőház bejáratánál lehet látni ha belépsz. magánlakáson belül ekkora villanyszerelés nincs, még a mesébe se:)
De mint írta az egyik topiktárs /89 / mi lesz a dobozokkal, amikben a kötések vannak ?
A dugaljak még csak hagyján a padlótól 10 cm -re, de már egy villanykapcsolónál is kellene kb. egy m felfelé menni és a mennyezeti világításnál meg lényegesen többet. Nálam pl. az egyik lakásban van vagy 40 doboz. Egyszer egy biztosítási érdeklődésnél külön kitértem erre, hogy ezt hogyan vesszük a szerződésbe , Az ügynök kitért előle én meg nem kötöttem biztosítást.
Egy másiknál szintén rábeszéltek volna a teljes vezeték cserére.. Nos mondja a 'mester ' a csillárban nagy a terhelés a z 5 db. világítótesttel. Miért mert ott 5 db 60 -s égő van. De mondom 5 db 15 W -os lesz. Na szóval nem lett 750 eft-os munka .... a 'mester' nagyon szerette volna. Ahol igazán nagy terhelés volt várható oda egy falon kívüli takart vezetékkel megoldottam.
A villany egy ravasz dolog.
Túlterhelésnél éppen a kötéseknél lép fel kritikus dolog... jobb az ha 'szem előtt' van.-
Teljesen szabályos,manapság új építésnél szokás így csinálni, példa kép itt. Symalen csőben (ez van a képen is, narancssárga színű erős cső) lehet vezetni, az teljesen alkalmas erre a célra.
Biztos lehet ilyet. ha egyenesen megy a cső/vezeték? De konnektorok? A kapcsolók? Hogyan lesznek leszedve a fővezetékről, ami a betonba lesz? Minden konnektorhoz/kapcsolóhoz. kell egy összekötődoboz. Vagy az is a betonon lesz? A falat mindenképp vésni kell.
Hogy szabályos-e abban nem vagyok biztos, de meg lehet csinálni strapabíróan. Acélcsőben, elég nagy sugarú ívben simán vezethető. Végül is a falban is úgy vezetik. Egy elektromos szakembert kell megkérdezni.
BuÉK Mindenkinek! Szerintetek épületen belül, mennyire szabályos az aljzatbeton alatt vezetni az áram vezetéket? Lehet jól megcsinálni, megfelelő csövezéssel, vezetékkel?
Nem szeretném körbe vésni az egész lakást, az aljzat meg ugyis fel van szedve burkolás miatt.
Ha nem titok,akkor mond meg hol laksz.Mondok boltot,hol tudsz venni bádogot. Ott adnak bádogos embert. Csak az van jövőre indul ez a támogatásos dolog szakem nem igazán fogsz találni. Ha mégis akkor az olyan is.
Egyedi rétegrended van, agyalj még rajta, szerintem az utolsó a pluzibilis és ha keresel kapsz egy jó bádogost, most januárba egy kicsitk leáll az ipar.
Két nap alatt kész kell legyen, ennyi anyag van készleten egy szakcégnék.
Mindent a bádogos kell lehajtson, de általába a jobb szakik egy bádogos műhellyel dolgoznak, akiknek van 6 méteres hajlitógépe és mindeféle más gép is.
Az Bauder membránost megoldást mindig kiadom egy szakvállakozónak. B@szott drága. A hőszitelelés fele is jön egy aljzatbeton és arra a PVC szigetelés. Arra még egy aljzat, ami védi... de ez járható lapostető rétegrend.
hát még tanakodok, van amelyik kivitelező szerint átereszt annyi párát a pvc amennyi elegendő (osb vel alatta), vagy amelyik azért betenne páraszellőzőt, én most azon gondolkozok, hogy a magas oldalon egy légrést hagyva kiszellőzne a tető.
Gondolom azért van a fórum hogy érdeklődjek, hátha belebotlok valami okos emberbe aki tudja mit beszél, nyilván óvatosan kell kezelni minden információt de nem veszt vele semmit az ember.
Egyébként az attika fal tetejének hőszigeteléséről érdeklődtem, nem a tető rétegrendről ahova végülis eljutottunk.
Beszéltem több tervezővel is, de mivel nem szükséges egyszerű bejelentés így nincs terv.
PVC fedés OSB re teljesen elfogadott az összes PVC vagy akár TPO vagy bármilyen hasonló anyagot előállító gyártó útmutatása alapján. (könnyűszerkezetes lapostetős házak is így készülnek pl...)
A tervező is ugyanezt a rétegrendet adja amit én leírtam meg hisz ez egy létező rétegrend amit a lapostetők között kéthéjú hidegtetőként definiálnak. Ezeknek a tetőknek az egyik fontos eleme a szellőzés amelynél már sokszor a tervező is széttárja a kezét, és javasol páraszellőzőt, áttörést az attikán vagy a magas oldalon is kiszellőztetni légréssel. Nálam 20-60 cm magasságú légrés van a szigetelés és a faszerkezet között ami teljesen kielégítő légrés szempontjából, csak a levegő mozgása kérdéses mert 3 oldalról körbe van zárva (a 4. oldal viszont nyitott 10m hosszon). Volt tervező aki nem a szellőzés kérdését vitte volna tovább, hanem tenne szigetelést (5cm) az OSB és a vízszigetelés közé így megakadályozva a páralecsapódást.
Ezt csak az egyébként nagyon hasznos "Olyan is lesz" komment miatt írtam.. Biztos létezik tervező aki talál megoldást erre a problémára, de én három személlyel már felvettem a kapcsolatot és egyik se volt túl meggyőző. Magam is építőmérnök vagyok bár más vonalon mozgok, de 1-2 anyagot áttanulmányozva semmi újat nem hallottam egyik tervezőtől se. Szóval ha lenne esetleg tervem, és rétegrendem netán megrajzolt csomópontom is, attól még lehet az még olyanabb is mintha magamtól találnám ki esetleg egy tapasztalt kivitelezővel.
Ez egy 35 éves ház, ami teljes felújításon esik át. Jelenleg 4 fokos szarufákon hullámpala van, és néha intenzív csapadék esetén be is ázik + hőszigeteljük a födémet és attikát így mindenképp lekerül róla.
Mivel az ácsszerkezetet elvileg nem módosítjuk csak a fedés anyaga változik így egyszerű bejelentés nélkül menne, ezért nincs tervező és rétegrend se. Szimplán magam és a kivitelezőkkel együtt agyalok, hogy melyik megoldás legyen.
Nyilván a korcolt fedés is egy jó megoldás lehetne, csak igen ahogy mondtad az már attika fal magasítást jelentene + szarufa emelést innentől kezdve meg már egyszerű bejelentés. Egyébként már így is 7,8 m körül van az attika fal teteje a járda szinthez képest :),
És igen, kellene egy jó bádogos szakember, ami szintén nehéz ügy :D
Hát nemtom ki tervezte az a házat, de kitalálhatott volna egy rétegrendet, akkor nem kéne a fórumon megoldást keress....
Láttam pár tervet, egyszerű bejelentésre... hát azzal nem lehet kivitelezni a házat... részletrajzok nincsenek...
A PVC fólia inkább irodaépületekre való, ott van belső szellőztető rendszer. Fém födémekre használján, de a csatonázását elég körülményesen lehet megoldani.
Az egyetlen biztos megoldás az klasszikus kettős állókorcos változat.
Asszem annak elvileg 7 fok a minimun, a megy hajlásszöge 5 fok is, ha nincs tetőáttőrés vagy hózug. Nem tudod kifalazni magassabbra az atikát? A szarufákat meg lehet emelni pár fokot.
Horganylemezből kéne, de létezik a Lindabnál és a Rukkinál is olyan lágy lemez, aminek minkét oldala festett. Vannak atika és eresz lészletek, amiket ki kell vitelezni szakszerűen, ehhez egy jó bádogos kell, akinek van korcológépe is, és tekercsből egy darabba meg tudja oldani a kb. 9 méteres salnikat. 55cm széles salnikat kell késziteni.
itt vannak részletrajzok is az állókorcos fedésnek.
hát igen fém tetőben is gondolkodtam egy darabig de sajnos a szarufák hajlásszöge csupán 4°.
klikkes korcolt lemezek is 7°-ig ajánlottak, persze egyéb kitételekkel amiknek nem felel meg a tető ( minden oldalon túlnyúlás, hossztoldás nélkül stb)
T35 trapézlemez alkalmazható talán 4°-ig ha jól emlékszek a leírásokra, de gondolom az is hossztoldás és attika falak nélkül működne. Ezen sokáig filóztam, hogy legyen akkor ez hiszen olcsó is és egyébként semmi nemlátszik belőle max az udvarlábas szomszéd látja.
De aztán a környéken felkerestem 1-2 háztulajdonost akik hasonló épületnél trapézlemezre váltottak és kiderült, hogy extrém nagy záporoknál (amik mostanában azért vannak sajnos) itt-ott vissza ázik a tető.
Ezután jutottam el az OSB-PVC vonalra, az osb párazáró képessége miatt gondoltam már egyébként deszkázatra is de azt meg nem annyira szeretik a szigetelők.. szinte bármelyiket kérdeztem inkább a 22mm osb-t ajánlotta.
Valóban ezen a pára dolgon lehetne még agyalni, de ha a magas oldalon kapna a PVC egy pár db páraszellőzőt az kevés lenne?
Ok, de hova fog távozni az a pára, ami áthatól a betonon?
Ha készitesz egy szinte tőkéletes belső párazárást a födém alatt- amit szerintem nem lehet megcsinálni (amúgy meg lehet, de nincs hozzá elég türelmes szaki), akkor rendbe lenne, de ki kell szellőztetni a párát a belső térből.
Azt a PVC szigetelést az OSB-s lapos tetőre nem tartom jö megoldásnak.
Ha a szarvatara készitesz egy szakszerű kivitelezett korcolt lemezből egy héjazatot és kialakítasz egy 7cm vastag légrést (ledeszkázod a szarufákat, szerelsz rá egy páraáteresztő fóliá), aztán 7cm ellenléc, cserépléc és a korcolt lemez), akkor talán-talán kiszellőzik a pára, anélkül, hogy bárminemű párazárással védnéd le a szigetelést. Persze a légrést az eresznél és a vele szembe levő atikánál ki kell szellőztetni, de valamennyi pára asszem átmegy a korcokon is, ha pl. klikkes gyári korcolt lemez.
Én a párazárás úgy képzeltem el, hogy a beton födémre teszek valami párazáró fóliát (solflex tél pl) és akkor a hőszigetelés és a "tetőtér" már védve van a belső térből távozó párától. Esetleg még az attika falra is fel lehet hajtani teljesen a tetéjéig a párazárót és akkor a fűtött térből nem kerülhet pára elvileg a tetőtérbe.
+30 fokos magasstetőnél két légréssel megoldva, 30cm kőzetgyapotnál nem kell belső párazárás, mert nagyon nehezen alakul ki harmatpont, több hétig kell legye nagyon hideg- nappal is.
De mivel a gerincen átfúj a szél, a légrés folyamatosan szellőzik (Bernulli tőrvénye).
Megszívtam már pár lapostetőt.... főleg nagyméretű garázsoknál.
Gondolkozz: a fűtött térből jön kifelel a pára.
A OSB 3-as párafákező (valamikor lehettet kapni OSB1-est is, az páraáteresztő volt), de PVC-én sem fog áthaladni sehogy, belül meg fog állni és tönkreteszi a hőszigetelésedet, mert 8x10-es szinte lapos felületet lehetetlen oldalról kiszellőztetni.
A födémre kell önteni egy lejtbetont.
Van egy párazáró bitumenes lemez- ragasztható vagy melegíthető, amit a betonfödém lejtbetonjára szokás szerelni.
A nehézlemez úgy van készitve, hogy két réteg sávosan át van lapolva egymáson- amit én ismerek az ez: BauderTHERM DS 2- de talán létezik sokkal olcsóbb is a piacon.
Így a betonfödémen áthaladó pára ki tud szellőzni az atik belső oldalán, ha ez a lemez fel van vezetve az atikra. Ehhez az atik belső oldalát le kell vakolni.
Ha ezt megoldod, akkor a rétegrended helyes.
Namost: neked három oldalon van atika. Létezik egy módszer, hogy mind a három atikon is kivezesd.
Van egy 8x10-es téglalapod, egy 5x8-métert leragasztasz a 8 méteres irányba és két darab 2.5x8 méterest a 10 méteres irányban.
Ha ügyes a kivitelező, meg tudja oldani a lejtbeton úgy, hogy legyen három esése. Kb. 5-7mm esést kell adni. méterenként.
De még abba sem vagyok biztos, hogy kell a lejbeton, burkolt lapostetős teraszoknál van egy-két szifon és arra adjuk az lejtbeton esését, kivezetve az atikon a párát, sosincs probléma.
Hát bízok benne, hogy szakszerűen lesz megvalósítva viszont erről az attika fal belső oldali pára kivezetésről nem hallottam a kivitelezőtől.
kéthéjú hidegtető lesz egyébként, beton födémre kerül párazárás és hőszigetelés majd a födémen lévő ácsszerkezet lesz OSB vel borítva és PVC vel lezárva így a hőszigetelés és a záró rétegrend között lesz egy kb 60-20 cm ig változó légrés. (mellékeltem egy kiegészített rajzot), attika fal csatlakozásnál lesz fóliabádog fém sarokidom, falak tetején és az eresznél fóliabádog
10x8m a tető egy egy irányba lejt, azon az oldalon van 10m hosszú eresz
egyébként körben U alakban 8+10+8 fm attika fal. Az eresznél a szarufák között be tud menni a levegő, a magas oldalon pedig gondolom kell pár db páraszellőző, bár a kivitelező erre azt mondta hogy talán páraszellőző se kell mert a pvc-nek ugye van egy kis páraáteresztő képessége.
Ha a pvc szigetelés szakszerűen lesz kivitelezve, azaz a pára ki lesz vezetve az atik belső oldalán is, akkor tegyél az atik tetejére is hőszigetelést.
Anno az átkosban a szakközépiskolában még volt minden évben 1 hónapos szakmai gyakorlat. Csemperagasztó nélkül valami mischungot felkentünk a falra, fugakereszt nélkül feltettük a 15x15-ös fényes fehér csempét, és reménykedtünk, hogy nem borul le az egész:DDD
:)) biztos egyszerre írtunk? De az biztos. Hogy nagyon nehéz volt szerezni csemperagasztót. 20-évvel ez előtt. meg malterba raktuk a csempét. Nem kellett vakolni se, de az is biztos! Hogy mióta van mindenfajta csemperagasztó.. azóta 60%-al több burkolni tudó emberke van. Igaz hogy vakolni nem tud. Csak burkolni egyenes falra:)))
Sajnos tényleg nem ismerem ennyire részletesen az akkori technológiát, sorry, viszont abban biztos vagyok, hogy ha fater tudott volna ragasztót szerezni, akkor legalább a saját házában nem bohóckodik ilyen alternatív megoldásokkal (:)).
A misung mint idegen szó rémlik, de ahogy olvasom most ezt a cementtejes akármit, ez is ismerős "technológiának" tűnik hallomásból (:)).
Ahhoz képest hogy a papa kőmíves volt nem jól tudod a fogalmakat , nem ismered a technológiát.
A misung az a cementes homok, félig vagy majd száraz. Abba a különféle padlólapokat rakták ( burkoló tégla ,cement lap, metlachi stb ) később már az égetett mázas lapokat is.
A csempét egy nagyon meszes, enyhén cementes , nagyon képlékeny (sűrű) habarccsal ragasztották a falra. A habarcs jó vastag volt, elérte néha a 2 cm-t i
De ezek a technológiák már a múlt.
A váltás nyilván nem egy két év alatt történt.
Ja nagyon régen már a rómaiak is misungba rakták a mozaikjaikat. Mert a cementet már ismerték.... aztán elfelejtődött.
Volt csemperagasztó. De csak a jobb/tehetősebb helyeken. Mert nem volt annyira elterjedve akkor. Nekünk szakiknak. Nagyon meg kellett magyarázni, hogy miért? és hová kell a nagyon drága ragasztó. Mi is beáztattuk. És malterba raktuk a csempét. Nem kellett akkor a vakolni, meg a járólapot (misungba) cement, homok. lehúztuk egyenesen, vízszintbe. És cement tejjel meglocsoltuk, és ment a járólap rá, de azonnal.:)
Ha a betonra rávan kötve a csemperagasztó. Azt nem kéne felszedni semmivel. Mert azért az elég nagymeló. és nagyon poros is. Inkább a meglévő ragasztót, ami már rávan ragadva a betonra. Le kéne kicsit glettelni. Ragasztóval simára. És arra már mehetne bármi, laminált is, és ismét járólap.
A lerakás előtt a beáztatás hiányát, rossz minőségű ragasztót el tudom képzelni.
Most valahogy javítanom kellene. Egyenlőre nem akarom a teljes nappalit újra rakatni. Valószínű majd később az lesz. (A laminált padlón is gondolkodom)
Milyen géppel lehetne felszedni a "ragasztót" a feljött helyeken, hogy nagy port ne okozzak? Esetleg létezik valami nagyon vékonyan kenhető ragasztó?
Valami ideiglenes, gyors, egyszerű megoldást akarok a javításra, addig amíg tavasz nem lesz, illetve el nem döntjük milyen burkolat legyen a végső megoldás.
Későbbiekben gondot okoz a most 10cm-es járólapból vágott szegély. A fűrészporos tapéta miatt az alacsonyabb laminált padló, vagy netán padlószőnyeg szegélyhez a falat ki kellene javítani, ha nem a járólap maradna.
Így van. Úgy lett kevergetve a ragasztó valahogy. De nem volt az igazi,
A csempét mi akkor áztattuk be? Ha malterba raktuk. Egyébként vannak még most is nem fagyálló járólapok. És az a baj vele. Hogy nagyon gyorsan kapja ki a vizet a csemperagasztóból, és ezért nem ragad le rendesen. Csak ideig-óráig van rendbe a dolog.
Én úgy látom az a lap nem fagyálló. De lehet hogy sima/beltéri alapragasztóval lett lerakva. abból gondolom, mert 20-évvel ez előtt nagyon vadászni kellett a flexi ragasztót. Régebben, a Mesterek rendszerint csinálták az. hogy egy-két Fandli cementet tettek a vödör csemperagasztóba, így több lett, gyorsabban száradt, de viszont nem tapad. Lehet itt is ez történt.
Igen: vannak olyan 30x30-as gresszlapok, azaz öntött lapok, amelyek a szakszerű burkolás után 5-10 év után így felpattogzanak.
Volt egy típus, asszem indiai vagy kínai, évekig árulták (ólcsó volt). Több nagyobb épületbe a hosszabb folyósókon felpattant +5 év múlva a burkolástól, úgy hogy 45 fokba volt szerelve, 2mm fugával, Mapei ragasztóval.
Az egészet ki kelett cserélni. Szerintem hőtágulás.
De még olyat is láttam, hogy egy gyengén szigetelt emeleti monolit födémről (alatta egy nagy garázs), ami 1994-ban épült, 2017-ben egy kemény fagy után minden szobába felpattant a padlócsempe.
Mert a drót sem az első hajlításra törik. Sokszor ugyan az az igénybevétel, folyamatosan gyengül és egyszer csak annyira elgyengül, hogy nem bírja tovább. Ha hidegben lett lerakva akkor melegre tágulni akart, de a ragasztó nem engedte. A sok próbálkozástól a ragasztó lelankadt és azt mondta, hogy csinálja tovább a fene. Ez az én gyanúm. Nyilván ahol a leggyengébb volt a ragasztás ott jött föl először. Amikor följött annyi, hogy már nem feszült annyi akkor utána nem jött föl több. Vagy más oka volt. Ha valakinek van jobb ötlete ne tartsa magában.
Elképzelhető, hogy annak idején hidegben rakták le. Közben azért voltak biztosan nagyobb hőmérsékleti különbségek is. Miért várt ilyen sokáig?
Semmi nem volt (mozgás ugrálás) a nappaliban ami kiváltotta volna hogy most feljöjjön. Először kis földrengésre gondoltam. (Az utca forgalma is távol van)
Szerintem elfáradt mint a drót a sok hajtogatástól. Továbbá a semleges hőmérséklettől távoli hőmérsékleten lett lerakva, valószínűleg hidegben és nem is tökéletesen.
Simán lehet, hogy nem megfelelően rakták le, hogy miért pont ott dobta fel arról fogalmam sincs. A víz a padlóban jó tipp volt, olyan nálam is volt de padlófűtéssel. Kicsi fuga nem rugalmas ragasztó...
Tegyél fel képet a feljött lapok helyéről és a lapok hátoldaláról.
Oka az volt, hogy a fűtéscsövek a padlóban mennek a radiátorok felé, a fürdő vízszigetelése meg hagy kívánni valót maga után. Az adott fűtési szezon kezdetén mikor "bedurrantottuk" a cirkót a fél fürdő recsegés-ropogás keretében feldobta a járólapot...
Ülök a nappaliban és szokatlan zörejre lettem figyelmes. Egyszer csak a kerámia padlólap recsegve felemelkedik. Lassan egy nagyobb területen ropogva feljön. 20 éves ház, radiátor fűtés.
Rémisztő volt ahogy ez 1-2 perc alatt lejátszódott.
Nem tudom elképzeli mi okozhatta ennyi idő után ezt a feszültséget? Aznap nem volt extrém hőmérséklet különbség sem az alatta lévő garázs és a nappali között.
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett."
Amit írok az csak akkor lehet igaz ha a föntebbi utcák magasabban vannak.
A felsőbb utca az gondolom magasabban van. Olyat már láttam és hallottam, hogy egy alacsonyabban épített épület elvágta a talajvíz útját és az visszaduzzasztott, de ilyet még nem. Nem állítom, hogy biztosan nem igaz, de kételkedem benne. Ha a talajvíz lenne akkor az nem csak egy pontban áztatná az épületet. Én továbbra is repedt vízvezetékre vagy titkos emésztőgödörre gyanakszom.
Egyetlen esetben lehet igaz, hogy az új épületek okozzák, de annak elhanyagolható az esélye. Ha a talajrétegződés ARRA LEJT. Ki lehet próbálni, hogy megkérdezed, hogy arra felé ha van ásott kút akkor abban milyen mélyen van a víz? Pl. Ha nincs ásott kút akkor kell találni egy másik kérdést.
Ha van hova levezetni, akkor a külső drén elég. De le áss az alaptest aljáig és ezt csak szakaszosan szabad kivitelezni. Csak van olyan eset, hogy nagyon lassan szarad ki a fal a drénezés után. Be kéne injektálni a falatt a lábazat felett, de drága az anyag, ami tényleg jó. Megcsinálni nem nagy ügy.
Meg van a turpisság oka... Sikerült egy régi "Öreggel" beszélni.
A 90-es évekig semmi gond nem volt az épülettel. /"1 éve vettük a házat, de az már beton padlós, lehet ott is gondok lesznek idővel, nem is merek rágondolni... :-( "/
Majd elkezdtek építkezni a felsőbb utcákban. (Szfvár, Öreghegy), és megjelent a talajvíz főleg a pincékben.
Ezért a pincék 90%-át megszüntették, mert használhatatlan lett.
Most elgondolkodhatok hogy mit tegyek. Lebontom az egész "sufnit" /nem szeretném/, vagy valahogyan körbe szigetelem a terméskő alapot kívül belül.
Gondolom azért nem látszik a faltól távolabbi részen a víz nyoma, mert ott már nincs a talajvízből. Ennyire nem értek hozzá.
Azon jár a fejem, hogy kívülről a terméskő alapra mit érdemes kenni. Az hogy a ház köré, dréncső/geotextil+kavics+beton az
Vízműnek van egy haszonjárműve, csatornakimosásra. Mielőtt nekifogsz ásni, ki kell hívni őket, nyomják le a csövűket, majd megmondják ők, hogy pontosan hol van elgugulva, ott áss- be is lehet kamerázni. De ha el van duguilva érdemes kiásni az egész levezetést és kicserélni, mert val. hogy megsűllyedt a talaj (vagy az akna) és valahol eltőrt a cső.
Köszönöm:) Már elég rég csinálom, kb 2-hete. munka mellett persze. Bontottam, vakoltam, szigeteltem. Meg a csempe. elég is volt. És még ott a fugázás:)
Üdv ! Szép lett ,grat ! :-) Annyit ha nálam készült volna ,akkor nem mennyezetig csempéztem volna ,hanem valahol az ablakot teteje felett kicsivel v eseteleg elvágólag az ablak spallettával(ablakmélyedés) ,de ez persze izlés kérdése !:-)
Sajnos eleg alaposan at nezni a fogadofeluletet, ne legyenek malo reszek, jol ki kell mosni egy eross vizborotvaval, majd szardas utan ra lehet huzni egy
glettvassal.
Olvasd el a zsakon a hozzadott viz mennyiseget, azt be kell tartani, +5fok felett lehet hasznalni,
Sajnos a billenő garázskapunk alatt a garázs aljzata nincs vízszintben, van benne egy "gödör". A kapu alsó gumitömítése így nem zár az aljzatbetonhoz. A gumi és a beton közötti rés 0-3 cm közötti. Milyen anyaggal lehetne ezt a hézagot kiegyenlíteni? Csak a kapu alatti ~10-20 cm-es sávban szeretném kiegyenlíteni (5-10 cm a kültér felöl és 5-10 cm a beltérben), így egy kis bukkanó lenne a kapu alatt.
Én most építettem be Velux-ot, nagyon kigondolt, a beépítő keret is egyszerűen felrakható, magamnak be tudtam építeni. A Roto-t néztem a testvéremnél, engem nem győzött meg.
