Tudom, ezerszer volt már szó róla, de az ET mi? Az ami a kezelési útmutató szerint "besajtolási mélység"? Mert könnyűfémfelnit keresek az autómra (Micsubik Outlender), de 46-os ET nincs, max. 42.
Kész csoda hogy olyan marha vagyok hogy elpazálok egy fújásnyi gázt. Aki tudja a tutit csak nem rak mögé semmit, ha az atyaisten mondja neki, akkor sem fogja elhinni. Szóval ez nem maradt el. ;)
Megcsináltam: 2db ugyanolyan 15" alufelnire feltettem 2db 195/65 R15 ugyanolyan hibátlan gumit. Megtöltöttem az egyiket levegővel, a másikat gázzal, 2bar nyomásra állítottam be. A töltéskor 25C-fokot mutatott a hőmérő.
Kitettem a napra, mellé a hőmérőt, a legmelegebb ponton, mikor 49C-fokot mutatott, az alábbi nyomások voltak:
levegős: 2,35bar
nitrogén: 2,1bar
Nem is gondoltam volna hogy lesz ekkora különbség (10%) terhelés, komolyabb melegedés nélkül! Jövő héten nyomásmérővel, dokumentálva megcsinálom újra, tized pontossággal.
Majd ha láttál már családját elvesztő szülőt, aki életben maradt egy baleset után, és akinek élete végéig ennek a terhét kell hordania, akkor megtudod milyen "jó" duma ez !
Gázügyben: Turán Frici pálya BMW-je kerekét egyszer feltötték gázzal. Profik. Klímás műhelyben kiszívták a levegőt az összeszerelt kerékből és feltöltötték gázzal. Amikor verseny közben a gumi futófelülete 110 fokos volt, (RÁÉG A KEZED) 0.2 atm nyomás különbség volt a levegős kerékhez képest.
OK, akit nem érdekel az elméleti háttér, de a gyakorlat igen, az végezze el a következő kísérletet:
fogjon két egyforma kereket, fújja fel az egyiket levegővel, a másikat valami mással, pl. nitrogénnel, vagy nitrogén-argon keverékkel. Gondoskodjon arról, hogy a két kerék nyomása és hőmérséklete minél jobban egyezzen.
Ezután rakja ki mindkét kereket a tűző napra, fél óra-egy óra múlva tapasztalja, hogy a hőmérsékletük jelentősen megemelkedett. Mérje meg ekkor a nyomást az abroncsokban, és láss csodát, a nyomások egyformák! A hitetlenek vigyék hűvös helyre a kerekeket, várják meg amíg lehűlnek, majd újra nyomásmérés, - és a nyomások most is egyeznek! Lényeges persze, hogy a bezárt gáz mennyisége ne változzon, vagyis egyik kerék se eresszen!
"Ezek a sűrűség értékek az illető elemek folyékony halmazállapotára vonatkoznak, de ki akar pl. folyékony nitrogént "önteni" a gumiabroncsba?!"
Hidd el, tisztában vagyok azzal, hogy a gázok nagy részének a sűrűségét forráspontjukon lehet megadni. Viszonyításképpen írtam. (amúgy megjegyzem, a forráspontnál még nem feltétlen cseppfolyós...)
"Ez hogy jött ki?! A 205/55 R16-os abroncs térfogata több mint a kétszerese ezeknek!"
Neked hogy jött ki a kétszerese?? (ha majd publikus lesz az e-mail címed, elküldöm a számítást, itt egy kicsit hosszú lenne)
"A gumiabroncs töltéseknél használatos nyomás és hőmérséklet tartományban messzemenően tökéletesnek tekinthetők az emlegetett gázok! (N2, O2, Ar, stb)"
Ezt az állítást mire alapozod? A gyakorlat nem ezt mutatja...
""pV=RT" -hát ez pl. egy fizika vizsgán az elégtelennek már elégséges feltétele...."
Frappáns válasz... természetesen 1 mol gázra érvényes. Nem gondoltam, hogy hozzá kell tenni, ha már kitüntetéses ötös valaki...
gyárthatják azért, mert az új japó belpiacos Civic Type R-en 225/40R18 méretben van RE70... de mondjuk a bridgestone japán oldalán nem találtam semmit az RE70-ről... ugyhogy valószínüleg nincs az én méretemben még japánban sem :(
Kell hozzá venned először egy 300bar-os argon-nitrogén palackot. Személyautóba nem nagyon fér be...;) Amúgy bármelyik komolyabb gáztöltőnek van ilyene vagy hasonlója.
Hírek
