Sínek, amiken a vonatok gurulnak...
Ide várjuk azokat a képeket melyek a sínekkel kapcsolatosak. Humor, sínek gyártási évszámának fotói, rossz sínheggesztés, fura váltó stb...
Próbáld ki! Tegnap előtt így "nyaltam el" a futószőnyeggel..:)))) Vagy amikor kapaszkodsz a hegyoldalon: magad után "gyűröd" a talajt. Ami a sineket hátramozdítja, az a tapadási surlódás.
Én viszont vitatkoznék ezen korrekt válasz egy részével, mert bár teljesen logikus, hogy
"...a jármű gyorsításkor maga felé húzni, lassításkor pedig magától eltolni igyekszik a pályát."
mert tudtommal ellenpélda is történt már az egyik erőműnél (talán Visontán?).
Ha jól emlékszem a történet az hogy, a rakott vonattal a mozdony az erőmű felé (fölfelé) végig "húz" (a síneknek lefelé kéne menni), visszafele pedig üresen jön és (szinte végig)fékez tehát a síneknek ekkor is lefelé kéne menniük, De Nem a sínek fölfelé(!) a nagyobb tengelyterhelésű vonatok írányába mendegéltek!
Érdekes mi?
Bár nem vagyok PFT-s de van pályás könyvem amiben ez benne van. Majd jövő héten berakom pontosabban.
Nagyon korrekt válasz !!! Annyit hozzátennék, hogy az eltérő irányt nagy valószínűséggel az ágyazat inhomogenitása illetve az ezzel (is) összefüggő nem egyenlő pillanatnyi keréknyomás (a kocsiszekrény billenése) okozza. A nem egyenlő keréknyomás a sínmezőre csavarónyomatékként hat. Viszont azon gondolkodom, ebben kérek véleményt, hogy az ívek miként hathatnak a sínvándorlásra. Ui. a belső (kisebb rádiusz) sínszál ellenállása, mivel a hajlítás miatt nagyobb benne a feszültség, kisebb vándorlást "enged", mint a külső. Így egymáshoz képest "elcsúszás" van.Üdv: F.
Tapasztalatból mondom, hogy nem döccen nagyobbat a vonat bármely keresztezési darabhoz képest. Teljesen átlagos, kicsit zajos, de az a Bax, pardon Ba-w sajátossága.
Nem reped el a kerék. Miért tenné? Itt is egy darabon a nyomkarimán gördul, mint sok esetben egyes keresztezési darabokon. Ha nem felfutósínes lenne, akkor alulról sem támasztaná meg a nagyvasúti sínszál...
Az ok nem ismeretlen, sínvándorlásnak hívják, és azért alakul ki, mert a jármű gyorsításkor maga felé húzni, lassításkor pedig magától eltolni igyekszik a pályát. Jól fenntartott pályán elvileg ilyen nem fordulhat elő. Onnan lehet könnyen észre venni, hogy a vágánymező egyik végén a hevedernél az illesztés gyakorlatilag eltűnik, a másik oldalon pedig megnő. Egyvágányú pályán általában a két sínszál eltérő irányba szokott váándorolni, aminek a keresztaljak elferdülése (l. a képet), és így nyomszűkűlés lesz a következménye. Káros azért is, mert a keresztaljban található sínszegek, síncsavarok ilyenkor kilazulnak, így a kivetődés valószínűbb, illetve könnyen vaksüppedés is kialakulhat.
Védekezni ellene több féle módon lehet, pl. osztott sínleerősítéssel, ami a sínvándorlást megakadályozza, illetve Oetl-kengyellel, amit a leerősítés két oldalára kell felhelyezni, vörösizzó állapotban. Segít, ha a pálya kellően alá van verve, mert a jó felfekvési helyről és a kellően tömör ágyazatról a kereszalj nehezebben mozdul el. De ha már elmozdult, akkor valószínűleg majd iszapzsák is ki fog alakulni.
Nekünk az iskolában(jó vicc, szóval a Kvassay-ban) azt tanították, hogy ilyen akkor jön létre, ha a két sínszál (ismeretlen okból) egymáshoz képest ellenkező irányba vándorol. De ez a kép szerintem túl durva ahhoz, hogy nekem legyen igazam, úgyhogy: nem tudom :)
Igen. Olyan, mintha nem jött volna ki az aljkiosztás, és ezzel próbálták volna meg áthidalni. Valószínű nem erről van szó, mert ránézésre meg lehet mondani, hogy kijön a kiosztás. De akkor az mégis mért van?
Ki van írva, hogy építési terület. Aki oda bemegy, az magára vessen. A peron mellett van viszonylag normális út, azon el lehet menni. Vedd figyelembe azt is, hogy ez nem végleges állapot. A homokos ösvény helyén aluljáró építés fog kezdődni, ezért nem építették meg ott a peront. A végleges, teljes hossz egyébként 300 m lesz.
És az "Á" betű melletti döngölt homokos ösvényen lehet megközelíteni a II. vg. peronját. Esős időben terepjáró bakancs használata kötelező!
(Azt már meg sem említem, hogy az új peron 175 m hosszú, azaz 6 kocsi fér mellé. Ha ügyes a vezér, akkor 7. Ma találkozott az éa-i fszt. azzal a problémával, hogy a 8502 és a 9709 sz. v.-ok keresztjét kellett lebonyolítania, de mindkét vonat menetrendjegyzékében a "Megjegyzés" rovatban ez állt: A II. vg-ra nem járatható! Megoldás a nagyérdemű szerint?)
Hát nézze... Csehországban sajna még nem jártam, bár tudomásom szerint van ott is néhány érdekes vasútépítészeti megoldás, gondoltam ez is egy a sok közül :D Egyébként tényleg el akarok oda jutni sínt nézni, az itthonit már unom...
Jótanács az ilyen találós kérdésekhez, ne adj fogódzkodót más topikra feltett képekkel. Ha így teszel, az alább látott képrejtvényt senki sem tudja majd megfejteni :-)
A vezérünk mesélte, hogy a viharos napok reggelén mindig visznek magukkal láncfűrészt a reggeli első vonattal, és ha fa van a síneken, azt ott helyben összevágják és félredobják, de volt olyan is, hogy az utasok segítettek elhúzni a sínen lévő fát, mert vagy megvárják a PFT-t ami esetleg egy óra múlva jön, vagy 10 perc múlva mehetnek tovább...:-)
Nem biztos hogy a megfelelő topikban teszem fel a kérdést, de nem tudja véletlenül valaki milyen alapelvek szerint történik a váltók számozása? Ill. mely utasítás rendelkezik erről pontosan?
Hagyományos pályában a maximális sínhosszat a dilatáció és a hevederkötés szerkezeti kialakítása függvényében kell meghatározni. Alárendelt állomási és iparvágánynál az új építést, a felújítást, a kisforgalmú vonalak egyszerűsített korszerűsítését legalább 18,0 m-es sínhosszakkal kell tervezni. A sínek hosszúságát kitérőknél, vágánykapcsolatoknál és szigetelt síneknél az egyes típusok szerkezeti követelményei alapján, de mindig a vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelően kell tervezni.
A felépítményt folyó vágányban 1:20 vagy 1:40 síndőléssel kell tervezni. A síndőlés nélküli szerkezetekhez való csatlakozást a kifuttatás előírásai szerint kell megoldani.
Országos közforgalmú normál- és széles nyomtávú új vasutak építésénél a sínek az
- a nemzetközi törzshálózathoz tartozó vonalakon UIC 60, - az országos törzshálózathoz tartozó vonalakon UIC 54 és 48 - egyéb vonalakon 48
rendszerűek legyenek.
Közforgalmú keskeny nyomtávú új vasutak építése legalább 34,5 kg/m, egyéb keskeny nyomtávú vasút legalább 14,0 kg/m tömegű sínekkel történjék. A beépítendő sínek minőségét és a kapcsolószereket a várható igénybevétel alapján kell megválasztani. A sínvándorlás megakadályozásáról gondoskodni kell.
---
Ennél pontosabban az OVSZ a beépítendő sínekről nem rendelkezik.
A sebesség, tengelyterhelés, évente átgördülő tengelyek száma együtt ad valamilyen sínkeresztmetszetre, aljtávolságra vonatkozó igényt [...] Ugyanakkor a nagyobb szelvény melegben a kivetődésveszélyt növeli, ez ismét visszahat az aljakra, a leerősítésre, az ágyazatra
Tehát minden mindennel összefügg.
Van valamilyen jelenkori szokás arra nézve, hogy milyen adottságú vasútvonalon (talajviszonyok, éghajlat, forgalom, szokásos vonattömeg stb.) mekkora sineket ajánlott alkalmazni? Ha nincs ilyen ökölszabály, te fel tudál egyet vázolni?
Ha jól tévedek a kecskeméti átmenőben rosszallottad a 48-asokat.
gondolom a gyengébb sínre kisebb tengelyterhelésü járgányokat lehet engedni
Általában nem. A nagyobb keresztmetszet önmagában valóban lényegesen nagyobb tengelyterhelést tesz lehetővé, de ezt a mai viszonyok közt sem használjuk ki, legfeljebb túlsúlyos, tengelytúlterhelt küldeményeknél. A sebesség, tengelyterhelés, évente átgördülő tengelyek száma együtt ad valamilyen sínkeresztmetszetre, aljtávolságra vonatkozó igényt. A 60-as sín a terhelést jobban elosztja, tehát ugyanolyan viszonyok között az ilyen pálya iránytartása jobb, tartósabb lehet. Ugyanakkor a nagyobb szelvény melegben a kivetődésveszélyt növeli, ez ismét visszahat az aljakra, a leerősítésre, az ágyazatra.
elmagyarázná valaki, hogy pl. miért jobb a 4x/5x kg/fm sínnél a 6x? gondolom a gyengébb sínre kisebb tengelyterhelésü járgányokat lehet engedni.. a lajtán túl/nálunk mi a szabvány/szokás?
Amúgy meg szabad a gazda, én semmi furcsát nem látok: módosított "LM" alj (48/54 kgfm sínhez), Vossloh Skl-1, 54 kgfm sínek, aljkiosztás normális, zúzottkő normális :)
Hát igen! Nem 54 kgfm sínek, hanem 48 kgfm sínek, egyvágányú fővonali pálya általmenegető fővágányában, közelmúltbeli felújítás után. Ez a furcsa egy kicst kissé.
Nekem az már önmagában furcsa, hogy hogyan lehet ez az aljat LM-nek nevezni, amikor nem is kompatibilis a hagyományos LM-mel :) Úgy látszik, a betonaljak jelölése terén legalább akkora már a káosz, mint a személykocsiknál.
Amúgy meg szabad a gazda, én semmi furcsát nem látok: módosított "LM" alj (48/54 kgfm sínhez), Vossloh Skl-1, 54 kgfm sínek, aljkiosztás normális, zúzottkő normális :)
Tegnap hasonlót láttam a Bakonyban, a Győr-Veszprém vonalon. Ott is néhány 10 méteren belül volt az 1907-estől 1993-asig sokféle évjárat. 20-as, 30-as, 50-es, 60-as évekből. De csak a legfiatalabbat kattintottam le.
Meglesem majd a gyártási évet, ha sikerül kihámozni a rozsdából. Azt elfelejtettem idefirkantani, hogy szerintem valami keskeny nyomközű vasútból származó sín lehet (azért is érdekes, hogy itt nálunk Füreden mit keres), mert a normál nyomközű vasútnál használt sínhez képest jóval vékonyabb.
/ u.i: holnap du. megyek ,,valahova", majd küldök 1-2 képet este. ;-) /
...ezen viszont már - sajnos- nem fognak gurulni ! Ez egy (vagyis 2) nemtomhánykg/folyóméter tömegű síndarab. De ahol láttam, számomra rejtély mit keresett ott ... ?