jelenleg az 1541-es töltők durván erősebbek az 1551-eseknél. Ha jól emlékszem, ez az összevetés ráadásul még a legújabb trackloader előtti teszt volt.
Akármilyen jó felhozatallal is rendelkezik a +4 scene programozó vonalon, a C64-en 10x ha nem 20x annyi felkészült kóder van, akik a demok reszelgetésén dolgoznak.
Ennek egy erős része a zene és animációk melletti gyorstöltés, és eléggé elhúzott a mezőny az 1551 mellett.
Az 1551 ráadásul kezd igen ritka és drága termékké váni (törékeny a műanyag háza), így igazából már nem is nagyon lehet vele számolni, mint alap 264 kiegészítővel.
Maga az alap sebessége 4x gyorsabb az 1551-nek, de ha jobban belegondolunk, ez önmagában is elég kiábrándító.
Egyrészt a nyolc párhuzamos adatvezeték eleve nagyobb sebességet tenne ennél lehetővé, másrészt az IEC a HW támogatás nélküli bitkergetés miatt olyan lassú Az 1551-nek erre saját hardveres kiegészítője van, ráadásul direkt memóriacímre tölt (ha jól emlékszem).
Ha az 1551 protokolt korrektül megcsinálták volna, kb 20x gyorsabbnak kellett volna lennie az alap 1541 sebességénél párhuzamos buszon. Még a Jiffyt is le kellene aláznia.
Szerintem egyszer valami fórum témában volt már összehasonlítás 1541-es és 1551-es gyorstöltők között. Megpróbálom megkeresni. Ígérni nem ígérek semmit. Esetleg te is megpróbálhatnád megsasolni.
Megoldották dinamikus RAM-okkal is a C16 külső 64k-s bővítésnél is. Gondolom ott is az volt a kulcs, hogy legyen gyorsabb, esetleg "erősebb" (mármint erősebben hajtsa a buszt, mint a belső RAM). Van ilyenem, tényleg működik. Csak nem szeretem, mert ilyenkor "szembe" hajtanak a belső és külső RAM-ok és emiatt érzek némi bizonytalanságot az egészben. De plus/4-re nagyobb memóriát nem próbáltam meg ráakasztani így (egyébként ilyen alapon akár működhetne is, a vezérlő regiszter chip-select-jét külső áramkörrel is elő lehetne állítani). De én ilyet tutira nem használnék, mert elfoglalná a bővítő portot a SID-kártya elől (és abban sem vagyok biztos, hogy ez a szembe hajtás egyáltalán lehet-e elég erős, ha ráadásul egy vagy két 1551 paddle-n keresztül dugom a gépbe)
Ez nem tom milyen gép, de 99%, hogy valami Z80 alapú. A 6502 processzorcsaládnak (ide értve a C64 6510-esét, a plus/4 7501/8501-ét, a C64 8500-ját és a C128 8502-jét sőt még a 1551 floppy 6510T-jét is) $0000-nál nem lehet ROM-ja (már csak a nulláslap speciális helyzete és a $0100-nál levű fix helyű verem miatt sem)
Behálózott a "www", böngésztem egy kicsit. Plus/4 témájú cikkben találtam a rajzot: 200 kB RAM. Tudom, ez még semmit sem bizonyít. Még az sem világos, külső-e, vagy belső? És persze nem az itteni BANK feliratokra hivatkoztam a múltkor.
A gépem előbányászása viszont égetően szükségessé vált. Több belső fotót láttam, különböző variációkat (vagy a CPU, vagy a TED, vagy mindkettő papucsban – más képeken padlón). A sajátom vajon milyen?
A könyveim közt is kutakodnom kell! Azok nélkül csak nézek ki a fejemből. [Igaz, azokkal is, :-) ]
Illetve ez is volt az eredeti terv, a gép vásárlásakor kiválasztható külső professzionális modulok lesznek elérhetőek a géphez, és a vásárló azt választja, amelyikre szüksége van.
(amit a kereskedők utasítottak el végül, félve, hogy a modulok egy része a nyakukon marad)
Ehelyett lett a 4-az-1-ben SW, ami szerintem költségben is megdobta némileg a gépet, igaz megspórolták vele a külső nyákot és a műanyag házat.
Ha kellően gyors (belső RAM-oknál esetleg gyorsabb) SRAM-mal oldod meg a külső memória bővítést, akkor is bezavar a belső memória jelenléte? Az SRAM-nak nem kell RAS/CAS időzítőjel, olvasod oszt jó napot.
_NINCS_ RAMEN vonal a plus/4-ben! A TED dönti el ($ff3e/$ff3f), hogy RAM vagy ROM kerül olvasásra. Ha RAM, akkor ő generálja a belső RAS és CAS jeleket. (RAM sor és oszlop kiválasztó jelek). Ezeket el lehet vágni, hogy ne jussanak el a beépített RAM-okhoz, de gyárilag nincs erre semmilyen tiltó jel beépítve.
A külső RAM bővítésekkel kapcsolatban elég sok ellentmondás van és van vita rendesen.
Általában akik értenek hozzá, azt mondják, hogy amíg nem iktatjuk ki a belső RAM-okat, egymással szemben dolgozik a külső és a belső memória, és minimum bizonytalan a külső RAM modul működése.
A kevésbé hozzáértők (mint én) általában a későbbi dokumentációkon N/C lábbá változott RAMEN vonalat emlegetik a bővítő porton, mint bizonyítékot, hogy meg lehet csinálni a külső bővítést.
No meg azt, hogy egyébként az van ráírva a portra kívülről, hogy MEMORY EXPANSION. :-)
Az a helyzet, hogy az előbbiek próbálkoztak, de eddig csak belső módosításokkal sikerült megcsinálniuk a külső bővítést, még akkor is, ha alkalmazták a RAMEN vonalat (aminek a használatát valóban látni lehet Solder (vagy Hannes) régi (belső!) 256K-s bővítőjénél.
Valamint amikor előkerül egy-egy külső bővítő modul (amit régen boltban is lehetett kapni), ezeknek a dokumentációja is egy-két alaplapi módosítást kér a vásárlótól. Úgyhogy tényleg elképzelhető, hogy a külső memória bővítés soha nem működött megfelelően vagy stabilan az alaplap "mókolása" nélkül (és a RAMEN vonal csak egy terv volt, aminek a megvalósítását dobták a projekt során)
Valami van. Csak az nem alkalmas memória bővítésre. Van lehetőség külső ROM bővítésre, meg csúnya erőszaktevésre, amivel még mindig nem fogsz tudni kompatibilitást biztosítani mellékhatás nélkül. És rosszul emlékszel.
Valaminek lennie kell, mert a masina alaphelyzetben is lapoz RAM ROM között. A szövegszerkesztő (és társai) szintén csak átkapcsolással érhetők el. (Ha jól emlékszem, van BANK utasítás a BASIC 3.5-ben.)
Tulajdonképpen kellemetlen helyzetben vagyok, mert szakirodalom és gyakorlat nélkül beszélgetek. (De ez fájjon nekem!)
Informatikai ismeretségi köröm nincs, budaPesten élek.
Az I/O térképet én is a gyárival kombinálva gondoltam.
Amikor először beszóltam ide, akkor még fogalmam sem volt, mire használhatnám Négyeskét (ha elővenném). Az bizonyos, hogy semmiféle belső bütykölésbe nem akarok belemenni. (A veterán autók is csak akkor kapnak OT rendszámot, ha gyári eredetiek. Én is így akarom a Pluszit megőrizni.)
Egyébiránt meg abból indulok ki, hogy amióta számítógép létezik, azóta azt nem lehet eladni a bővíthetőség (igérete) nélkül. Tehát a Plus/4-en is meg kell lennie az összes vonalnak, amelyek a külső tár használatához kellenek. Bár a géphez készült botkormány, kazettás egység és puhánylemez meghajtó, de memóriakártya már nem – a gyors kudarc miatt.
Kalandosabb kedvűek esetleg kipróbálhatják a mégolcsóbb kategóriában az ARM alapú SBC-ket, mint a Raspberry Pi vagy hasonszőrű társai. Manapság ezek már meglehetősen kigyúrtak, szóval talán elég a teljesítmény egy plus4emu-t futtatni, és forrásban nem csak az, hanem ilyen-olyan kereszt-fordítók is fellelhetők, mint a CC65, vagy a Macro Assembler AS és ki tudja még mennyi más. Persze kérdés még a billentyűzet és egér, bár az egy PC-hez is kell, illetve a megjelenítő, de az szerencsés esetben a házi TV-vel megoldható.
BTW ha a memória IC-ket nem kiforrasztod, hanem kivágod a helyéről, ugyanott vagy. Ronda meg minden, de a 256K/512K RAM már úgyis az új processzor mellett figyel.
