Felvetődött egy fotós sztorikat, anekdotákat megbeszélgető topik igénye. Mival az úttörő ahol tud segít, megnyitottam ezt a kis kávéházi szegletet.
Lehet kérem, folyvást, folyvást! Halljuk a történeteket!
Azokon a helyeken nem jártam még, csak a londoni scientic-ben 11 éve. nyitástól zárásig valamennyire végigámultam, és egy része le is volt zárva. De a Trafalgar téri ingyenes képtár is hasonló (csak az csurig van turistával és nagyon ügyes rajzolókkal). A British múzeum viszont 1 óra alatt megvolt, na az egynagy nulla - hulla tömény semmi, legalábbis nekem abszolút érdektelen volt. Madam tusseud-nál röhögtem egyet a kilóméteres soron, és elmentem inkább a Buckinham elé lecsekkolni tényleg nem mozdulé meg a strázsás. Tényleg nem :)
És hogy kissé ontopik is legyen, két spanyol csaj engem kért meg, hogy lefotózzam őket a bigbennel háttérben, telefonfülkéstül, nem messze a Downing10 kukkolókaputól. Aztán persze én meg őket, így van egyetlen egy árva fotóm bizonyítékként, hogy ott jártam :) de a spanyol csajokat senki nem hiszi el :(((
Jártam a (Kodak) Eastman gyüjtemény házban, az is jó félnapos anyag, de megéri.
Nagyon rákészültem pár éve a Guggenheim meglátogatására, egy napot szántam rá az előzetes infók alapján, de sajnos lett belőle egy óra, nem az én hibámból.
Moholy dolgait irodalomból ismerem, a Kepes Magyarországra hozott dolgait meg közvetlen, tehát lehet hogy megér egy misét.
Kell rá 1 nap, ha szépen csendben meg akarod nézni az egészet. Sok film, fotó, festmény, dia van, kicsit túl sok is, de ha beszellemülsz nem bánod meg. (öltözz fel, nagyon nyomatják azt a tetves klímát)
Jujj! :) Inkább egy revolvertárcsa fix lencsékkel, s nem csak távolra, hanem közelre is, "makrónak", ha már úgyis ott az a vacak érintőképernyős bejelző.
Nem vagy egyedül :) Egy marketinges, aki egy új fényképezős telefont kapná feladatul, pont fordítva fogalmazná meg s úgy poénja is lenne.
Jut eszembe, csodálkozok azon, hogy még senki sem árult a mobiltelefon lencséjére tolható, revolver-szerűen forgatható többdarabos cserélhető "optikát", hasonló elven mint amilyen a zenit12-hez is készült anno. Sokszor jól jönne egy "zsebteleobjektív". :)
Valamikor réges régen -1970?-, volt az Esti Hirlapnak fotós csapata, és volt egy fotó főszerkesztő Bak....... Gyuribácsi. Egy nagyon bohém, de minden tudással és hájjal megkent szakember. Egyszer egy ifjú titán letámadta, ( nem egyedi eset volt) hogy neki minden vágya, hogy nála dolgozhasson, és átadott egy mappát képekkel és személyes életrajzzal. Az öreg elolvasta az irományt, szép lassan megnézte a képi anyagot, majd visszadta nagy kedvesen az albumot, és azt mondta, "ha a képeid is elérnék azt a szinvonalat mint az életrajzod írása, akkor már régen nálam dolgoznál".
Na jó , csak viccelek, de ez is kicsi mondjuk. Az X100-as fuji esetleg jó lenne, ha a fuji kapcsolna és kihozná az X200-at modjuk M bajonettel. Rendesen odasózna a pirospontosnak :))))))))))))
Használat szempontjából pl. egy Pana G3 mennyivel csökkenti a lajkához képest az alanyhoz való közelkerülést, vagy a feltünésmentes fotózás lehetőségét?
Nem is a bonyolultság, végülis vegyszer van (R09 meg foma fixir) hivótankom nincsen, no meg szkennerem :SSSS És hiába hivom elő, a negákat csak nézegetni tudom az a baj :(
Köszönöm a fórumokat, ismerem és olvasgatom is őket ha időm engedi :)
Az ok Ő volt az első fotográfus aki a vas függönyön túli "szabad" világról hozott hivatalosan kiadott képanyagot.
Az albumban nem kis szerepet vállalt a tipográfiában jártas barátja, akinek köszönheti az igényes szerkesztést.
Amúgy megosztotta a fotós szakma véleményét. Szolarizálta a képek többségét és kemény monokróm grafikussá tette. Kritikusai szerint pont a hippi világ képeinél a megfelelő színes anyag lett volna érdekesebb a szocialista erkölcsön nevelkedett magyar nézőnek.
Lőrincz György a könyv megjelenését követően hamarosan diszidált és nagyon fiatalon halt meg ámerikában. Tulajdonképpen eme könyve után komoly fotográfiai tevékenységet nem folytatott, depressziós lett itthon és kint sem találta meg boldogulását.
Meg kell említeni állítólag 27 ezer példányban kelt el a New York - New York 1 hónap alatt!
A kritika megint megemlíti a 70-es évek elei magyar éhséget a nyugati világ információi iránt.
Nem csökkentve munkásságát és tehetségét ha ma adna ki ilyen albumot a kutyát nem érdekelné és jó ha 500 példányban jelentetné meg egy kiadó, akit persze ki kell fizetni ha msá nem szponzorokkal!
A sokat kritizált pártállam dotálta a művészeti kiadványokat, persze erősen nézte mit.
Ezért szenzáció az említett könyv 70-es évekbeli megjelenése!
Ez van!
A fotó albumok nagy alkotókkal már kevés magunkfajtának jelentenek izgalmat.
Az átkosban még egyszerű munkás ember is vett polcára egy egy Kornis vagy Benkő Imre albumot.
Ma megnézném a ValóVilágot bambulo magyar polgár polcán hány db festészeti repró vagy fotó album található?
Köszi. Kiskoromban nem tudtam róla semmit, de mivel Amerika-rajongó voltam, megvettem a New York, New York című albumát. Most előkerült egy beszélgetés alkalmával, a neten rákerestem, és láttam, mennyi jót írtak róla. Ott olvastam azt is, hogy fotoriporter is volt, akkor jutott eszembe ez a topic.