Nekunk T-kabeles digitalis 3-as csomag van, 5090 FT/ho, tovabba kabelnetes internet 9900 FT/ho.
Mind a ketto szolgaltatas rendben van.
Sajnos HD adast meg nem ad a T-kabel de jovore tervezik a pekingi olimpiara.
Az kabel internet szepen es mindig hozza a 8/0.5 Mbit/sec-et, nem ugy mint az ADSL ami a korabbi helyemen ugyanitt a XX. keruletben volt csak 5,5 M-at hozott a 8M-bol.
Nálunk T-kábel és T-Online kábelnet van. 1 Mb-ért fizetek 4990 HUF-ot, a szolgáltatással nincs semmi probléma, megy rendesen, netezni pont elég ez a sávszélesség. Kicsit sokallom az összeget egy ADSL-hez képest, de nem vagyok hajlandó plusz telefon havidíjat fizetni.
Így van, akkor sztem egyetértünk, csak amit írtál, az sztem nem a példám hibáját támasztja alá.
Persze hogy nincs szerződésem a függönybolttal, mivel nem érzem szükségét, hogy legyen ilyen, anélkül is vehetek függönyt. Erre is utaltam korábban, amikor azt írtam, hogy a bolt nincs abban a helyzetben, hogy alapdíjat szedjen. Sőt, a szerződés hiánya csak egy ilyen ok a sok közül.
A Gázművekkel viszont van egy szerződéskötési kényszer, ha azt akarom, hogy szolgáltasson, márpedig nyilván akarom. Tehát itt sem a szerződésben lévő alapdíjfizetési kötelezettséget akarom, hanem a szolgáltatást, csak az egyik feltétele a másiknak.
A szerződéses feltételeket viszont ő diktálja, akkor pedig miért ne írná bele azt, hogy alapdíjat kell fizetnem, a korábban említett okok miatt.
Ha pedig valaki nagytételben, gyakran akar függönyt venni, azt sem alapdíjas fizetési konstrukcióban oldják meg, hanem rendeléssel, vagy keretmegállapodással, a rendelés visszaigazolásakor pedig a bolt közli a megrendelővel, hogy tud-e szállítani, és ha igen, akkor mikor és mennyiért. Ha meg nem tud, vagy nem jó feltételekkel, akkor az ügyfél átmegy a konkurenciához. Ez a verseny, amely a gázszolgáltatásnál nincs meg. Sőt valószínű, hogy egy gyakori, nagytételben rendelő vevőjét a bolt nemhogy alapdíjjal (=rendelkezésre állási díjjal) “büntetné”, hanem még kedvezményt is adna neki, hiszen örülne a nagy forgalomnak.
Azonban én az összehasonlítást nem az alapján tettem meg, hogy van-e szerződésem a szolgáltatóval vagy nincs, hanem az alapján, amire hivatkoztatok, hogy a Gázműveknél is és a boltnál is: 1. fix költségek merülnek fel a vevők számától függetlenül is, és 2. szolgáltatat (rendelkezésre áll) mindkettő.
A cégünk, ahol dolgozom, is szállít keretmegállapodás keretében irodatechnikai eszközöket. Részlet a keretmegállapodásunkból: “..becsült értéke az 1-10 részteljesítés esetében összesen nettó 3000 millió + 50% Ft.” Gondolom, ezt Te is viszonylag nagy összegnek találod (1 évre vonatkozik az adat). A lehívás gyakorisága és értéke nagyon változó. Viszont akivel kötöttük ezt a keretmegállapodást (egy állami szervezet), nemhogy rendelkezési állási díjat (= alapdíjat) nem fizet nekünk, hanem még a szokásos papírmunka háromszorosát is el kell végeznünk, és a nettó érték 2 % -át be is szedi tőlünk (vagyis rajtunk keresztül más állami szervektől, mert ebben a konstrukcióban szinte csak ők vesznek részt). Szóval ezek a feltételek, és nem volt muszáj szerződést kötni. Akivel kötöttük ezt a keretmegállapodást, ki is tért volna a hitéből, ha alapdíjat akartunk volna behajtani rajta. Tehát itt is az erőviszonyok szabták meg a (szerződéses) feltételeket.
Szia! Jó a függönyös példád, csak kicsit sántít. Te semmiféle kapcsolatban nem állsz az üzlettel: nincs szerződésed vele. Akkor veszel tőle függönyt amikor akarsz, de lehet, hogy egy hónapot kell várnod rá. Ha viszont szerződést kötnél vele, kérhetne tőled "redelkezésre állási díjat" annak fejében, hogyha vásárolsz azonnal megkapod a függönyt. Persze 1-1 függönynél ez hülyeség, de lehet, hogy nagy cégeknek, sűrű függönyváltással még meg is érné.
Azért számít fel a Gázművek alapdíjat, mert monopolhelyzetéből (természetes monopólium) és politikai támogatottságából adódóan megteheti. Ez könnyen lenyomható az emberek torkán, mivel könnyen megindokolható. A szolgáltatók úgy állapították meg az egységáraikat, (Ft/m3, Ft/KWh stb.) hogy az fedezetet nyújt a fix költségeikre is. Csak azt gondolták, miért ne vezessenek be egy alapdíjat, ha ez egy jól kalkulálható, tervezhető bevételi forrás, jól megindokolható, és persze ezzel is nő a nyereségük. Az alapdíj, ha a Gázművek a ténylegesen felmerült fix költségeit nézné, nagyságrendekkel magasabb is lehetne akár. Csak az már nyilván politikai kockázatot hordozna.
A ház földszintjén lévő függönyüzlet is számlázhatna havi alapdíjat a ház és a környék lakóinak, azokkal az indokokkal, hogy neki is merülnek fel fix költségei (árubeszerzés, bérleti díj, fűtés, világítás, bér, könyvelő stb.), függetlenül attól, hogy vásárol –e nála valaki, és mert biztosítja a függönyökhöz való hozzáférést a lakóknak. Nyilván azért nem számláz alapdíjat, mert nincs abban a helyzetben, hogy ezt megtegye.
A magáncégek esetében pedig üzletpolitikai döntés, hogy a bevételt hogyan akarják beszedni. (Legyen egy alapdíj, cserébe alacsonyabb az egységár; vagy ne legyen alapdíj, cserébe magasabb az egységár (lásd: pl. mobiltarifák).)
És miért NEM számított fel az E-ON Szolnokon 2006 októberében alapdíjat? Csak egy akkori számlát tudtam most megnézni, lehet, azóta már ott is bevezették az alapdíjat, hiszen miért ne tegyék, a fenti okok miatt.
Miért számít fel a gázművek alpdíjat, ha éppen nem is fogyasztok abban a hónapban gázt. Tudomásom szerint azért, mert a szolgáltatás rendelkezésre állásának vannak alapköltségei!
A melegvíz és fűtés biztosításának is vannak alapköltségei, függetlenül attól, hogy fogyaszt-e valaki egyátalán. Keringetés, karbantartás, kazánkezelés stb.
Azok a példák, hogy a lift, világítás, szemétdíj stb. költségei sem a használat alapján vannak szétosztva, ott sántítanak, hogy ezek használatát nem is lehet egyénekhez kötni. Vagyis nincs olyan hiteles, széles körben elfogadott, nem manipulálható, objektív, számszerű adatokat szolgáltató módszer, amellyel megállapítható, hogy a liftet, világítást stb. ki, kinek a vendége, mikor, hányszor, mennyi ideig stb. használta. A fűtési mérőórák pedig ezzel szemben azért elég pontos adatokat tudnak szolgáltatni.
Persze meg lehetne oldani a lift stb. díjainál is az egyénhez történő hozzárendelést, de gondolom, hogy az ezt lehetővé tevő rendszer (biometrikus azonosítás, nyilvántartó szoftver stb.) finanszírozását a Társasház nem nagyon szeretné.
Nem szólva arról, a rendszer valószínű, manipulálható lenne, (pl. a liftbe 3 –an szállnak be, de csak 1 azonosítja magát). Akkor kellene egy RFID (rádiófrekvenciás azonosító) rendszer is? Szóval elég bonyolult lenne az alkalmazása is, és valószínű nem is érné meg a kiépítés.
Tehát jobban jár mindenki, ha inkább fizeti a havi (jelenlegi) lift stb. díjat, mintha finanszírozná a fenti rendszer kiépítésének és fenntartásának összesen több százezres, vagy inkább milliós nagyságrendű költségét, és e mellé elszenvedné a korlátozásokat.
Még a földszinti lakók esetén sem mondható meg, hogy nem használják a liftet, hiszen lehet, hogy a teremgarázs-beállóból mennek fel a földszintig, vagy a felsőbb szinteken lakó ismerősüket látogatják meg lifttel. Vagy ha a tetőn kell javítani valamit az egész ház érdekében, és a munkások lifttel mennek fel, ez a lifthasználat is az egész ház költségvetését terheli, hiszen a javítás az egész ház (a földszinti lakókat is ideértve) érdekében történik. Mint ahogyan a tetőszigetelési munkát sem csak a felső szinten lakók finanszírozzák. Tehát a lifthasználat sem mérhető egyénileg.
Sztem ez az egyedi (hiteles, elfogadott stb.) hozzárendelhetőség a kulcsa a fűtésdíj elszámolás / egyéb közösségi használatú szolgáltatások elszámolása közötti megkülönböztetésnek.
A “szomszéd lakás fűtése” nevű jelenséget egyébként potyautas jelenségként emlegeti a közgazdaságtan.
Ahogyan írtam, ez körülmény. Arról, hogy a “potyautas” tulaj lakását akkor is fűtik a szomszédok, ha ő egyébként otthon sincs, nem a “potyautas” lakás tulajdonosa tehet, akkor miért őt kell büntetni.
Példa ennek analógiájára: a MÁV utasai évi kb. 100 milliárd Ft –os állami (adófizetői) támogatással élvezhetik a MÁV szolgáltatásait. Tehát azért kerül a vonatjegy “csak” annyiba, amennyibe, mert az állam az adófizetőktől elvett pénzből finanszírozza a MÁV működését. Itt is mondhatja az az adófizető, aki soha nem utazik a MÁV –val, hogy miért adják a tőle elvett pénzt a MÁV –nak.
Az analógia: adófizetőktől elvett pénz: megfelel a mi keringetési díjunknak; hiszen mindkettő fizetendő akkor is, ha a fizető soha nem veszi igénybe a kapcsolódó szolgáltatást. Sztem a megoldás: a MÁV utasa fizessen magasabb jegyárat, ha utazni akar, cserébe az állam nem terheli az adófizetőt a MÁV –nak szánt adóval alapból; nálunk pedig fizessen magasabb KWh egységárat, aki fűteni akar, cserébe nem lesz tőle elvéve a keringetési díj alapból.
Szóval a gondolatmenet alapján, a MÁV dotálása, a mezőgazdasági termelők évi 600 milliárd Ft-os támogatása stb. is teljesen rendben van. Sztem nem. Tudom, ez ismét hitvita (más fórumon olvastam régebben a témában véleményeket, és láttam, hogy sokan helyeslik pl. a termelők támogatását), ezért nem is kívánok ebbe mélyebben belefolyni.
Bego –nak: “a fogyasztás alapján kiszámolt összeg” –nek kell egyenlőnek lennie “a gázszámlával”. Ha ezt az egyenlőséget nem teremtjük meg, akkor van gond.
A “kazán gázórája” alatt természetesen a kazánhoz vagy kazánokhoz tartozó "Gázszolgáltatós" gázórát értettem, amely lehet a földszinten is, nem tudom, hol van helyileg. Bocs, ha félreérthető volt. Mint ha pl. azt mondom, hogy “a villanyórám” az sem azt jelenti, hogy a zsebemben van a villanyóra.
Nekem az a tanulság így összességében, hogy a fűtési díj elszámolásánál vannak érvek mindkét oldalon, és mint a mezőgazdasági termelők támogatásánál, nálunk is hit kérdése, hogy ki melyik megoldást tartja helyesnek.
Felmerült bennem egy kérdés a fazekas példáddal kapcsolatban: -ha nem 1 hónap időtartalomról van szó, hanem csak 1-2 óráról,akkor hogyan alakul a képlet? Melyik kerül többe: 1-2 órás hőntartás vagy a kihült víz felmelegítése? Mert a kazánunknál lehűlt a víz 20 fokra egy pár óra alatt, de még aznap visszakapcsolták, megindult a felmelegítés.
És ezzel kapcsolatban még egy kérdés: - egy fazék víz felmelegítése 50 fokra szerintem kevesebbe kerül, mint egy fazék víz felmelegítése 70 fokra . De ez csak egyszeri kiadás. Kívácsi lennék, hogy melyik fazék hőntartása kerül többe? Szerintem elméletileg egyforma lenne, hiszen ugyanannyi viz hőmérsékletét kell mindig 2-3 fokkal növelni (amennyit lehűl), csak kérdés, melyik hűl le hamarabb, ezáltal gyakrabban? Én úgy érzem, hogy a 70 fokos víz később hűl le, tovább tartja a meleget, ezáltal hosszútávon a magasabb hőfok lenne a gazdaságosabb. De cáfolj meg, ha nem így van.
((Azért kérdezem, mert mi mindig pöröltünk a fűtővel, hogy 50-60 fokos vízzel nem lehet befűteni a lakást (főleg az északi oldali hidegebb tetőtéri lakásoknál érezhető) de mindig azzal jöttek, hogyha magasabb hőmérsékletre teszik a kazánt, akkor nagy lesz a gázszámlánk és csak nekünk spórolnak. Most pár napig 70 fokos víz jött be, ezzel lehetett fűteni, megfelelő hőmennyiséget adott le ahhoz, hogy befűtse a lakást. Ha langyos a víz, rakathatok be 30 radiátort is, sosem lesz elég meleg, de a hőmennyiségmérőm meg pörögni fog! Szerintem.))
Szia! A mérőóra félreolvasását azért írtam, hogy érzékeltessem, hogy ezzel a számítási módszerrel (a teljes szétosztással) nem a saját fogyasztásomat fizetem. Pedig, ahogy írtad, a mérőórák alapján pontosan ki lehet számolni, hogy mennyit kellene fizetnem. De mi van akkor, ha a fogyasztás alapján kiszámolt összeg nem egyezik a gázszámlával? Akkor a többletfogyasztás okát szerintem ki kell vizsgálni és a hibát/okot meg kell szütetni. És ez (mármint, ha vmi gixer van) a teljes szétosztással nem derül ki!
Azt írod, hogy "a kazán gázórája". Minden kazánnak van külön gázórája? A mienk FÉG kazán. Annak is van? Ezt érdekes lenne megtudni, mert mi még a gázszámla "eredetiségében" is kételkedünk, ha tényleg van a kazánon is gázóra az jó lenne!
A kazános és a liftes példát azért írtam, mert szerintem egyértelmű, hogy nem lehet mindent a fogyasztás/használat alapján elosztani! Te azért vettél egyedi hőm.mérős lakást, hogy a saját fogyasztásodat fizesd, és ez igaz is, csak azt nem vetted figyelembe, hogy ez egy társasház! Ha családi házba költöztél volna, úgy fűthetnél, ahogy akarnál. De ha nem fűtesz akkor télen víztelenítened kellene, hogy ne fagyjanak el a csövek! Itt viszot ha nem fűtesz akkoris 18-20 fok van a lakásban. Vajon hogyan? A szomszédaid és a folyosó fűtenek téged! Na ezt kell plusszban megfizetned!
Engem tényleg érdekelne, hogy hogyan kellene pontosan kiszámolni a fogyasztást! Mi most ástuk bele magunkat mélyebben, de sehol sem tudják pontosan megmondani. A hőmmennyiség egyszerű, mert a kwh-t csak meg kell szorozni 3,6-tal, hogy megkapjuk a MJ-t. Ez még növelendő a hőveszteséggel (a kazán távolságából adódó lehülés - ezen lehet vitatkozni, hogy 10-20-30-...%-e) A víz átszámolása egyszerű lenne, mert biztos van vmi pontos adat, hogy 1 m3 víz felmelegítése hány MJ (persze függ attól, hogy hány fokos vizet kell hány fokosra melegíteni) de eddig nem találtunk egyértelmű adatokat: 240 MJ-tól 280-300 MJ-ig volt minden! És itt ugyanúgy a hőveszteség jönne még rá. Erre vonatkozólag tudnál nekünk segíteni?
Lenne még egy kérésem: most kaptunk egy levelet az SZMSZ módosításához fűtésügyben. Az áll benne: "a hivatalos korrekciós tényező a kazánbeállítás szerint 2,4!" Ez vajon mit jelent? 240% -os veszteséggel működik a kazán? Tudna vki segíteni?
"Ugyanilyen korrekt dolog, hogy a lift működtetéséhez is minden lakó egyformán hozzájáruljon, mert igenis napi szinten tapasztalom, hogy ereje_teljében_lévő lakók is lifttel mennek fel az 1. vagy 2. emeletre (fitt életmód rulez). Ez természetesen mindenkinek alanyi joga, DE ezek után okafogyottá válik a lift-használat egyenlőtlenségén való elmélkedés."
Bizonyos részben egy lakás (végfogyasztó) által felhasznált energia nyilván kihatással van a környezetére. (Az utcai lámpa is bevilágít alsóbb szinteken... :)
Fent a hetediken én még egyszer sem kapcsoltam be a fűtést huzamosan, mert alaphangon 20 fok van. A folyosókon/közlekedőkön még melegebb van, sokszor elég kinyitni a bejárati ajtót kicsit melegedni :)) Ez pozitív télen, negatív nyáron (de ilyen a fizika).
Ennek ellenére korrekt dolog hogy minden lakás egyforma mértékű "alapdíjat" és "keringetési díjat" fizessen, amely gyakorlatilag a rendelkezésre állási költség. (bármikor megnyitva a csapot, termosztátot jön a meleg, EZT kell megfizetni).
Ugyanilyen korrekt dolog, hogy a lift működtetéséhez is minden lakó egyformán hozzájáruljon, mert igenis napi szinten tapasztalom, hogy ereje_teljében_lévő lakók is lifttel mennek fel az 1. vagy 2. emeletre (fitt életmód rulez). Ez természetesen mindenkinek alanyi joga, DE ezek után okafogyottá válik a lift-használat egyenlőtlenségén való elmélkedés.
Számos olyan eleme van egy társasháznak, amelyet kiemelten egy-egy lakói csoport intenzívebben használ (pl.: én garázson keresztül jövök-megyek, nem a bejárati ajtón át), DE mégis egyenlő közteher viselelés van a költségeit illetően...
Olvastam a hozzászólásaitokat, és valamit megjegyeznék. Az, hogy valakit a "szomszédai fűtenek", sajnos nagyon is valós példa. Sajna ismerek ilyen családot (ugyan nem ebben a házban), és biztos, hogy nem ők az egyedüliek, akik így gondolkodnak. Képesek az egész telet minimális fűtéssel (vagy kizárólag a szomszédaik fűtésével) kihúzni.Pedig nem rossz anyagiak között élnek. Sőt!
Ettől függetlenül szerintem is mindenkinek egyformán kellene állni a keringetés költségeit, hiszen -ahogy ez elhangzott- a szemét és lift, stb. költségeit sem arányosítjuk. (talán még akkor sem, ha valaki direkt tönkreteszi a liftet).
Bego –nak: az, hogy félreolvassák egy üzlet fogyasztását, sztem nem kiindulópont, ez itt nem érv.
És nem tűnt fel senkinek (a leovasónak sem) az irreális fogyasztás??? Tehát ez egy abszurd eset.
Ráadásul, ha keringetési díjat kellett volna fizetnetek, ugyanígy előálhatott volna ez az irreális fogyasztás, legfeljebb az alapdíj miatt “simított” összeget kellett volna kifizetni. Vagyis az üzletre kevesebb hátralék jutott volna, mivel fizetett volna ő is “keringetési díjat”, így ezzel együtt kisebb lett volna a hiánya. Azután ezt a kisebb hiányt kellett volna kifizetni a lakóknak. De mivel a “keringetési díj” elég kevés a 100.000 Ft –hoz képest, így is lett volna mit fizetni a lakóknak.
A kazán gázórája egyértelműen megadja a ház összfogyasztását, amiben benne van a “fogyasztás és a gázszámla közötti különbség” is és az is, ha “a kazán többet eszik”. A tények makacs dolgok, nehéz velük vitatkozni.
A kazáncserés példád:
Ha a kazán elromlik és ki kell cserélni, azt a közös költségben fizetett felújítási vagy nem tudom minek nevezett alapból kell fizetni, mert nem állapítható meg egyértelműen, hogy pontosan kinek a fogyasztása miatt romlott el a kazán. Hiszen lehet, hogy pont abban a pillanatban romlott el (pl. egy áramingadozás, vagy nyomásingadozás miatt), amikor egy keveset fogyasztó lakó nyitotta meg a melegvízcsapját. Tehát ezt nem lehet egyértelműen megállapítani.
A fűtési díj az órák miatt viszont pontosan mérhető és elszámolható.
A liftes példád jó lehet, hallottam is ilyen kezdeményezést más házból. Meg lehet ezt is vitatni.
Azért vettem egyedi fogyasztásmérős lakást, hogy pontosan a fogyasztásom után fizessek. Látom, hiba volt.
Ha ”keringetési díj” néven alapdíjakat akartam volna fizetni, vehettem volna panellakást is, valamivel olcsóbban.
Válasz annak a hozzászólónak, aki a magas számla miatt méltatlankodott:
Ezt írtad: “ha csak 20 ember fűt…” Ahogyan írtam, ha csak a fűtési szezonban fűtünk, ez nem fordulhat elő.
Főleg az egész telet tekintve nem fordulhat elő.
Így a felvetésed egy hipotézis, én viszont a valóságról írtam.
A “szomszéd fűtése” pedig elkerülhetetlen, legfeljebb hőszigeteléssel csökkenthető lett volna, ez pedig a kivitelezés jellemzőihez/minőségéhez vezetné a témánkat.
Ezenkívül a “szomszéd fűtése” miatti többlet díjfizetés nem bevett gyakorlat, legalábbis én még nem hallottam erre példát az egyedi gázórás lakásokból.
Idézet a tájékoztatóból:
“A keringetési díj kiszámolása a következő módon történik: A teljes gázszámlából levonásra kerül (…) majd a teljes fűtésfogyasztás, (…).
Ebben a képletben mekkorának van véve a “teljes fűtésfogyasztás”???
Minél kisebbnek vesszük, annál nagyobb rész marad “keringetési díj”- ként. Szóval hogyan lett megállapítva a fűtésfogyasztás?
Ez a keringetési díjas elszámolás azt eredményezi, hogy az átlag alatti fogyasztású lakások hozzájárulnak az átlag feletti fogyasztású lakások fűtésdíjához. Így jön létre egyfajta “simítás” a díjakban. Vagyis, aki nagyon keveset fogyaszt, az is fizet 3000 Ft –ot, aki pedig rengeteget fogyaszt, az sem fizet többet (ezt csak tippelem) 10000 Ft –nál. Ez "Normális"???
Az, hogy mennyire jön ki 1 KWh díja, a rendszer hatékonyságától függ. De ezt az elszámolás torzításával kompenzálni nem helyes.
Képzeld el, ismerem a váltószámokat, központifűtés-és csőhálózat szerelőként is, és közgazdászként is.
És az szerinted “NORMÁLIS”, hogy a legutóbbi fűtésdíj elszámolásomban a fűtési díjam aránya 0,8 % -volt, a keringetési díj pedig 99,2%???
A kazán lekapcsolását buta dolognak tartom, de azzal nem értek egyet, hogy az ismételt felfűtés többe kerül. Amikor keringetjük a vizet, akkor is van jelentős hőveszteség, de a víz hőmérsékletével a veszteség nő, mert hőátadás egyik hajtóereje a hőm. különbség. Tehát van egy fazék vizem, amit hőn kell egy hónapig tartani az erkélyen (pl. 50°C), az sokkal többe kerül, mint pl. 1 hónap után ismét 50°C-ra felmelegíteni. Ezért is van a hőmennyiség mérés ellenére is az időjárásfüggő szabályozás, az éjszakai csökkentett üzem (10°C-al alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet). A fazék víz jelenti a társasházak esetében a fűtési gerincvezetékeket.
Általában a vezérlőkön be lehet állítani azt a külső környezeti hőmérsékleti értéket, amelynél a fűtés leáll. Ilyenkor természetszerű, hogy a víz lehűl, amit este a hőmérséklet ismételt csökkenése esetén újból fel kell fűteni.
A fűtési keringetés díjával egyet értek, mivel ez egyfajta rendelkezésre állás, hasonlóan a szemétdíjjal. Üres kukánál is meg kell fizetni a havidíjat. A rendelkezésre állásnak vannak költségvonzatai: pl. kazánházi elektromos energia, hőveszteség a gerincvezetékeken, karbantartás, kazánkezelés.
A másik probléma, amit egy-néhány társasháznál megfigyeltem, hogy a kisebb lakások egy része, amelyik jól körbe van véve, szinte nincs is szükség a fűtésre. Nem beszélve a strangokról, melyek falai falfűtésként üzemelnek. Tehát az egyik keringetési „veszteség” itt keletkezik. Sajnos hőszigetelés van is meg nincs is a vezetékeken.
Zárt lépcsőházban hőmennyiség mérő nélkül elhelyezett radiátor fogyasztását is csak az fizesse, aki fűt?
Üdv.
HAli! Szeretném a véleményemet megosztani veled, egy pár mondatban. A Vörösmartyban lakom, bár ne laknék. Mi minden hóban megállapodott összeget fizetünk ,ktg+víz felm.+ fütést. Nyáron is fizetünk ,de nem ez a legnagyobb baj,hanem az ,hogy egy évben egyszer van elszámolás, még ez sem vészes ,de nem jó. A gond hogy befizettemkkb:116 000 Ft+++ év végén kb:150 000 Ft fizes még be , 15 napon belül, ügyvédi felszólitásra. TUDOD MENNYI VOLT 1 KWH 30 FT, szerinted ez normális??????? Gondolkogy el egy kicsit: Ha csak 20 ember füt, akkor az a 20 ember fogja a gázszámlát kifizetni???? Mennyi akkor a gáz ára ????? Ismered a váltó számokat????? Ha CSAK 2 EMBER FÜT, TE KIKÜLDENÉL NEKI 400 000 - 400 000 Ft-os számlát!!!! BOCSIKA DE TE IS NAGYON ROSSZUL GONDOLKODOL????????? PALOTÁT KI LEHET FÜTENI!!!!!! ÉS aki nem füt mert a szomszédja füti, na meg a folyosó, AZ MEG MEGKÁROSÍTJA A LAKOTÁRSAIT!!!!!Ez aztán a jó ,dolog!!!! CSAK EZ NAGYON NEM JÓ, ÉS SENKI NEM GYAGYA. GÁZ VAN NAGY GÁZ:)(:
Szia! Nálunk a Vörösmarty-ban pont így számolták el a fűtést és a melegvizet, de ez nem jó! Ugyanis tavaly félreolvasták az egyik üzlet fogyasztását (11 000 kwh-val) és ezt emiatt a módszer miatt a többiek fizették ki! Azóta sem kaptuk vissza ezt az összeget! Pedig ez ca.100 000 Ft volt. Most pedig a fűtő felmodott és bosszúból lekapcsolta az összes kazánt !!! Az újbóli beidítása (a több ezer liter víz újbóli felfűtése) többszázezer Ft-ba kerül! Azt is csak azok fizessék meg akik fűtenek ??!! Biztos minden módszernek megvan az előnye is és a hátránya is, egyik sem teljesen igazságos és pontos, de a mérőórák alapján pontosan ki lehet számolni, ki mennyit fogyasztott.
A hőtartási díj tul.képpen a fogyasztás (+hőveszteség) és a gázszámla közötti különbség, de ez nem biztos, hogy mindig csak hőntartás. Lehet, hogy a kazán működik rosszul, többet "eszik".....stb Véleményed szerint, ha a kazán elromlik és ki kell cserélni, akkor az új kazán vételárát a fogyasztások alapján kell szétosztani? Mert ha én több melegvizet használtam és többet fűtöttem, miattam jobban romlott a kazán? Vagy ugyanez az eset pl. a liftnél: aki az elsőn lakik kevesebbet fizessen, mint aki az ötödiken? Minden ilyen problémát a közösktsg-ből finanszíroznak, azt pedig m2 v. tul.hányad alapján fizetjük.
A "keringetési díj" valójában a keringtető szivattyúk által fogyasztott áram díja, amely a közös költségben jelenik meg.
Az elszámolásban használt díjat legfeljebb "hőntartási díj" -nak lehetne nevezni, de ennek szerepeltetése sem igazságos, ugyanis aki többször használja a fűtést, annak többször van szüksége erre a "hőntartásra" is, mint költségtényezőre, tehát sztem az az igazságos, ha mindenki az igényeinek (fogyasztásának) megfelelően, arányosan fizeti meg ennek (is) az árát.
A legutóbbi számlában szereplő "keringetési díj" szerepeltetése abban az esetben lenne célszerű, ha előállna az az eset, amely az ismertetőben szerepel, vagyis hogy 1 hónapig senki sem fűtene. Ez az eset, ha csak akkor megy a kazán amikor muszály (a fűtési idényben) kizárt. Ráadásul a kazán termosztátjának le is kell kapcsolnia, ha az időjárás miatt senki sem használná a fűtést a lakásában.
Egyszerűen a kazán fogyasztását kellene elosztani az egyedi fogyasztásmérők által mért összesített fogyasztással, és ezt az arányszámot megszorozni az egyedi fogyasztásokkal. (Ahogyan girnyoka írta lentebb, ha jól értettem, a Vörösmarty házból.)
Így lehet, hogy valamivel magasabb lenne az egy fogyasztási egységre jutó díj, de így tényleg mindenki annyit fizetne, amennyit fogyasztott.
A melegvíz elszámolását a fentiek analógiájára gondolom helyesnek.
Mi is erzsébeti újépítésübe lakunk.Nálunk a fütés alapdíja 803 Ft, a melegvíz 800-1200-ig/m3, a fütés kb 15Ft.A házban lévő kazán teljes fogyasztását ossztják vissza a lakások mérőórái által mért adatokra.Nálunk meg a melegvíz ára kicsit sok föleg ha még hozzáadom a díjbeszedő által kiküldött számlát és így kijön 1m3 melegvíz 1600ft-ra.Szóval lehet hogy olcsóbb volna fazékban melegíteni a vizet.
Én a Vörösmarty házban lakom, nálunk gond van a fűtéssel ill. annak elszámolásával. Szeretém tudni, hogy nálatok miből áll össze a fűtésszámla: már tudom, hogy a kazán alapdíja 641 Ft, van keringetési díj ca.1200 Ft, de mennyi 1 m3 víz és 1 kwh fűtés ? És még erre jön vmi más is?
Nálunk éves elszámolás van: az idei elszámolásban 591 Ft/m3 és 30 Ft/kwh volt a két szorzó. Mi a vizet kevésnek tartjuk, a fűtés pedig baromi drága. Mi az alapdíjat a kkltsg-ben fizetjük a gázszámla fenmaradó összegét pedig teljesen szétosztják a lakók között erre a két tételre (a fogyasztásmérők csak költségmegosztók) Jó lenne tudni más újépítésű ház adatait is. Köszi: b
Hali! Szeretném tudni ,hogy a 641Ft kazán alapdíj az havi, de ennyi egy hóra vagy m2, vagy légm3,vagytul hányad???????vagy lakásonként ennyi? Keringjen a gáz nem víz az???? még 1282ft és az hogy??++a fogyasztás??? Köszike
Az ehavi gáz/fűtés számlában mi ez az új elem, keringetési díj címszó alatt? Elég soknak tűnik, ahhoz képest hogy 641 forint a kazán alapdíj, és akkor rájön még a kétszerese hogy keringjen a gáz????? 150 lakásra vetítve óriási havi pénz ez, mire megy el??????
Szerbusztok! Nektek nagyon jó a közös képviselötők,szívessen cserélnék veletek. Nálunk az INTEGRIT XX:Semmit nem csinál .Nagyon sok gond van a mi házunkal.2- év után.A fütés a leg szarabb. Remélem sikerül már leváltani a k.k.és akkor nekünk is "ő" lesz.