Sajnos tenyleg horvat interpretacio, ezert nem tudom elolvasni es amennyire latom, ti sem. OK, akkor probaljuk ki mit tud a tudomany.
InterTran évi 1848. köszönhetően fenyeget Magyar revolucije plusz -a a eszme -ból körülbelül gyártás megismételhetetlen emberek -val Fenian igen megtesszük csinál Horvát pomađari ", Emberek egybehívás válogatott Jelačića részére Horvát olcsó plusz vrhovnog parancsnok Horvát felfegyverzés , -on egy nagy elégedettség svekolikog Horvát emberek. Tilalom Élelmiszerek azonnal által svom előléptetés kiadás kiáltvány körülbelül áthúzás jobbágyság -on egy nagy buzgalom minden Horvát. Magyar plusz -uk inas " magyar " kikötő csinál mogli kibékít -val valóság igen megtesszük Horvát dobila részére vođu Pravda Horvát hazafi , akkor volt csinál megbízás fiú svim média plusz ugrás igen megtesszük tönkrement plusz rágalmazás olcsó -ban szemek -ból Bécsi csevej plusz Horvát emberek. Tilalom Élelmiszerek csinál közbenjárás igen megtesszük csinál megállapodás -val Magyar -hoz megfejt mirnim keresztül , korlátoz -ból hogyan volt minden Horvát kívánság epe- visszautasít one's beleegyezés plusz -ból hogyan volt átmenő Pešte bejön drske plusz magas - kezelt fenyeget mint aki : " között hozzánk pusztán kard tud eldönt ", van nem vajon társ mint mi fegyverraktár keresztül facsarás plusz megsemmisíteni kötekedő hajlam politika Magyar terjeszkedési politika. Azután írott támogat J.J. Strossmayera plusz írott -val 4. rujna -ba egy melyik lehurrog trónol visszanyerhető sva matrónához illő plusz azon az én -m becsület , kemény mellett tüneti gyógyítás : " én magam -on egy ez supersession megjelölt pótlás Vaših ellenség ", tilalom Élelmiszerek összehúzó szer házigazda -ba egy Varaždinu , ezek 7. rujna kiadás kiáltvány -ba egy melyik objavljuje háború peštanskoj Kormányzat , és nem Magyar emberek. -BA EGY kiáltvány még kérdés : " mi hoćemo hasonlóság plusz egyenlőség svih emberek plusz nemzetiség , melyik žive alatt korona Magyarország. Mikor ezentúl minisztérium Magyar gondolkodó , nehogy tud kölcsönad önmaga -hoz ezek kerített következésképpen nam megtalálás imád plusz hív -ból kötelesség , igen megtesszük megüt zadnje , még akkor is ha csinál levél fegyver " Tilalom Élelmiszerek -val hív : " melyik Készítő igen megtesszük plusz jólét elszánt! " Kréta -ból egy jellegét meghatározza házigazda átmenő Varaždina 11. rujna 1848., igen megtesszük egy étlap Pravda Horvát emberek. Azért -val Schwechata nadomak Beču , tilalom bölcs ratnom stratégia első cséplőfa topovima által Magyar házigazda koju ezen gyalogos szilárd kirohanás aláíró unassembled. Élelmiszerek azért 1. November ušao -ba egy Bécsi mint egy vezető vojskovođa azután Arany Napóleon , és trónol Ferences szerzetes József Plusz. ki 1848. bejön részére Ferdinand V. , név olcsó hely tenens -hoz megfejt plusz dalmát Azután sikeresen ájul Bécsi revolucije , 13. Augusztus 1949. rugózott plusz Magyar revolucija. Sajnos , -on egy később idő Bécsi kert megkezd előad egy jellegét meghatározza politika abszolutizmus jól - tudni még mint egy " agglegényéletet él abszolutizmus ", ellen melyik akar csinál tilalom Élelmiszerek bóros ügyes keresztül amíg jellegét meghatározza megszűnés -ból élet 20. Május évi cseng. 1859.
Huuuu, ez borzalmas... Talan angolra:
annual ring 1848. due to threat Hungarian revolucije plus his the idea of about making unrepeated people with Fenian yes we do does Croatian pomađari ", People convocation had chosen Jelačića for Croatian cheap plus vrhovnog commander Croatian armies , at an large contentment svekolikog Croatian people. Ban Foods had instantly per svom promotion edition manifesto about cancellation villeinage at an large zeal all Croatian. Hungarian plus their valet " Hungarian " haven't does mogli conciliate with reality yes we do had Croatian dobila for vođu Pravda Croatian patriot , then have been does errand boy svim media plus leap yes we do ruined plus libel cheap in the eyes of Viennese chateau plus Croatian people. Ban Foods does had intercession yes we do does agreement with Hungarian to solve mirnim via , limit of how have been all Croatian wish bili refuse one's assent plus of how have been through Pešte come in drske plus high-handed threat like the : " betwixt to us merely sword can decide ", is not whether mate than what armory via wring plus unmake pugnacity politics Hungarian expansionism. Afterwards written support J.J. Strossmayera plus written with 4. rujna into a which boo throne retrieving sva matronly plus upon my honor , hard by palliation : " myself had at an this supersession specified substitution Vaših foe ban Foods astringent host into a Varaždinu , these 7. rujna edition manifesto into a which objavljuje war peštanskoj Government , and does not Hungarian people. INTO A manifesto had yet issue : " we hoćemo likeness plus parity svih people plus nationality , which žive under crown Hungary. When hence ministry Hungarian thinker , lest can lend oneself to these fenced consequently nam finding worship plus call of duty , yes we do smite zadnje , even though does leaf weapon " Ban Foods with call : " which Maker yes we do plus welfare stout-hearted! " Cretean from an features host through Varaždina 11. rujna 1848., yes we do a menu Pravda Croatian people. So that with Schwechata nadomak Beču ban wisely ratnom strategy first thrashed topovima per Hungarian host koju hereupon infantry solid sortie signed unassembled. Foods had so that 1. November ušao into a Vienna as a leading vojskovođa afterwards Gold Napoleon , and throne Francis Joseph Plus. who had 1848. come in for Ferdinand V. , name cheap locum tenens To solve plus Dalmatia Afterwards successfully collapse Viennese revolucije , 13. August 1949. sprung had plus Hungarian revolucija. Unfortunately , at a later time Viennese yard begins performs a features politics absolutism well-known yet as a " Bach absolutism ", versus which would does ban Foods boriti politic via until features cessation of life 20. May annual ring. 1859.
Nna, ez se sokkal jobb. Azert az latszik, hogy volt vmi "Tilalom Élelmiszerek azonnal által" meg "egy nagy buzgalom minden Horvát".
A lenyeg azonban ez lehetett:
Horvát kívánság epe- visszautasít one's beleegyezés plusz -ból hogyan volt átmenő Pešte bejön drske plusz magas - kezelt fenyeget mint aki : " között hozzánk pusztán kard tud eldönt ", van nem vajon társ mint mi fegyverraktár keresztül facsarás plusz megsemmisíteni kötekedő hajlam politika Magyar terjeszkedési politika., ambar objavljuje háború peštanskoj Kormányzat , és nem Magyar emberek.
De a vege csak az lett, hogy
Sajnos , -on egy később idő Bécsi kert megkezd előad egy jellegét meghatározza politika abszolutizmus jól - tudni még mint egy " agglegényéletet él abszolutizmus "
Ki volt az a marha, aki abban a helyzetben, '48 nyaran azt mondta a horvatoknak, hogy "koztunk csak a kard donthet"? Elelmiszertilalom szerintem nem volt, azt csak a barom forditoprogi hozta ki valahogy a "Jellasics ban" kifejezesbol...
Olvasgatom ezt az angol szoveget Jelasicsrol, ami eleg furcsa angolsaggal irodott, amikor eszrevettem, hogy ez egy gepi forditas franciarol.
Elegge mulatsagos a szoveg, de hat egy geptol mit lehet varni. Talan aki tud franciaul, jobban megerti.
De meg mindig gondolkoznom kell, mi lehet ez a "round of applause", amit surun emlegetnek? Kit kellet korbetapsolni es miert? :-)
Na, mindegy.
"Brillians" katonai parancsnok, a szoveg szerint, de "sajnos", ketszer megvertek a sereget a lazadok. (Moga es Bem)
Gorgeit meg "arulo"-nak irja, ez a, akarki altal kotyvasztott, szoveg.
Mulatsagos olvasmany, de nem alkalmas tortenelmet tanulni.
A Jellasics családról ezt találtam, a bán verset is írt. A zászlóra kattintva átteszi angolba, csak ott a családfa nem olyan szép. Ide van kapcsolva, ha valakit érdekel más is.
A történelemhez még: Jellasics "48-as tevékenysége az európai forradalmak történetéből. Macartney magyar történelmének 7. fejezete, végén a 68-as kiegyezés lényege. Még egy feldolgozás, (a többi fejezet is érdekes). Hiába olvasgatom, a lélektani háttér mindegyikből hiányzik.
Pécsi Hungár Naptár Kp: Pedig akár együtt is felléphettünk volna Ausztria ellen. Ők is jobban jártak volna.
Ja. '49 után a labancok ugyanúgy lenullázták a horvát autonómiát, mint a magyart. Ez igy is maradt egészen a kiegyezésig - amit aztán szorosan követett a horvát-magyar kiegyezés.
A horvát zászló története autentikus leírásban. Érdemes a szöveget végigböngészni, szórtan ugyan, de vannak történelmi adatok is benne.
Jellasics érdekes alkat, hosszan el lehetne vitatkozni, hogy a nemzeti vagy a királyhűség érzése volt-e benne erősebb. Mellesleg nagy bajba manöverezte magát azáltal, hogy megszakította a kapcsolatokat Magyarországgal. A kormány viszonzásul nem küldte el a Horvátországban állomásozó hadsereg zsoldját. Bécs ugyan küldött pénzt, másodszor augusztus végén, úgyhogy a bán már csak a meginduló hadjárat alatti rekvirálásban reménykedhetett (ami be is következett). Serege is igen vegyes volt, kb. 20 000 főnyi reguláris katona, a többi határőr és horvát nemzetőr (ugyanolyan népfölkelők, mint nálunk). Valószínűleg az utóbbi rendezte a legnagyobb dúlást (mint a középkori török seregeknél, ott is a kísérő martalóc had pusztított leginkább).
Most így belegondolva, a magyar-horvát viszony igen érdekesen alakult a századok folyamán. A nemzeti állam eszméjének kialakulásáig (a 19. sz. elejéig) semmi különösebb gond nem látszik, igaz, sokáig állam sem nagyon volt. Utána is érződik az együttműködési szándék, de a kölcsönös gyanakvás megakadályozza a tényleges együttműködést. Jellemző a Hármas Kistükör 1848 elejére elkészült (csak már nem jelent meg, a gondos szerző pedig hozzátette a következő két évet is) részébe betett, 1845-ös keltezésű vers (szerzője ismeretlen). Minden refrénben nyugtatja a horvátokat, ne hallgassanak az ellenséges hangokra, a magyarok nem akarnak ellenük tenni semmi rosszat.
"A magyar települések között számosan - így Györök - nevükben is őrzik az ősi szőlőtermelő hagyományokat.
A Banyászó hegyi bor már a község mezőváros korában (1778) a határon túl ismert portéka volt. 1848 szeptemberében Jelasics hadtáp szekerezőit és a kísérő hadat szétverték a györökiek a környék falvainak segítségével. A hagyományos szőlőtermelést és feldolgozást folytató gazdák pincéi mellett a település nevezetessége..."
A "szőlő tövestül való szüretelésére" nyílvánvalóan Pákoztd előtt kellett sort keríreni.
Íme az idézet:
"A hadsereg valódi rablócsorda... rablófőnöknek tűnök fel önmagam előtt... Csapatonként hajtják táborunkba a juhokat. Amit meg nem foghatnak, lelövik. A szőlőhegyeket ellepik, és nemcsak leszüretelik, hanem több évre el is pusztítják"
Ez a véleményük a horvát - magyarok ellen küzdő - tiszteknek saját csapatukról.
1. Mo.képes története (Magyar Könyvklub). Így van leírva benne szó szerint. Tényleg.
2. Szőlőt sok helyütt termesztenek nem csak a nagyobb borvidékeken. De útba eshetett akár: a Villányi, Mecsekaljai, Balatonboglári, Soproni borvidék is.
Ezeket hol találtad?
Két dolgon akadtam meg:
1. Jellasics tényleg nem fogadta volna el a magyarok által kínált horvát függetlenséget? Ezt valahol képtelenségnek érzem.
2. Milyen szőlőhegyek vannak Pákozd és Győr között?
Én ezeket találtam kiegészítésként:
-A magyar vezetés a horvát autonómiát és a belső nyelvhasználatot elismerte szó nélkül.
- Ezzel azonban nem érték be, el akartak válni Mo-tól (és még pár megyét is magukkal vittek volna). Eleinte a magyar kormány "nem ment ebbe bele".
- A válságos helyzetre való tekintettel azonban a magyar kormány kész volt Horvátország teljes függetlenségét elismerni, de Jelasic elutasította azt (sic).
- A horvát bán - seregében osztrák tisztekkel - átlépi a Drávát szeptember 11-én. Tokba dugja a horvát zászlót és kibontja a császári lobogót.
- Miután rablócsorda módjára pusztítanak a Dunántúlon (saját tisztjei írják!), Pákozdnál a kétszeres túlerőben lévő horvát seregre verséget mér az újonc magyar haderő. Ő azonban nem hazájába vonul vissza, hogy védelmezze azt a magyaroktól, hanem katonáit kardlapozva Győrön át elhagyja az országot. Ezzel a szüretet is befejezte (ugyanis az útjába kerülő szőlőhegyeket is több évre elpusztították).
Pedig akár együtt is felléphettünk volna Ausztria ellen. Ők is jobban jártak volna. Talán ha nem a magyarellenes, ("császárbarát")Jelasics a vezérük másképp is rendeződhettek vona a dolgok.
De a történelemben nincs ha. Tény hogy mindékét fél követett el hibás lépéseket.
Na, kezd alakulni. Azért a magyarkodás csak nem maradt el, ugye Pécsi polgár?! :-)))
Egykicsit OFF: tavaly nyáron egy kollégám az Isztrián nyaralt. Beszédbe elegyedett (angolul) egy ottani sráccal és kérdezte, hogy mit tud a 800 éves közös történelmünkről. Gyakorlatilag SEMMIT nem tudott róla. Ez vajon általános lehet?
Hát, meglehetősen nagy a homály a horvát-magyar viszonyban. Beleolvastam néhány könyvbe, de alig találtam valamit. A horvátok is nagyvonalúan, egy két mondattal átlépik a 48-as időszakot, majdnem többet találni a nyakkendő eredetéről (a kravátli valamelyik horvát lovasalakulat viseletéhez tartozott eredetileg). Azt is most tudtam meg, hogy a horvát trikolor is 1848-as, Horvátország piros-fehér és Szlavónia kék-fehér színeinek egyesítésével alkották (mint a brit lobogót - teszem hozzá én).
Ami itt lejátszódott, az a hogyan csináljunk a potenciális szövetségesből egy pillanat alatt ellenséget. A 30 pontnak csak a kivonatát találtam, ez semmiben nem tér el a pesti 12 ponttól, de amit természetesnek talált a pozsonyi országgyűlés magyar viszonylatban, azt elszakadási törekvésnek nyilvánították a horvátoknál. Ez pedig a nemzeti önrendelkezés, a tartománygyűlés helyett népképviselet (parlament), önálló pézügy, hadügy, stb. Ezekből az áprilisi törvények csak a latin helyett a horvát nyelv használatát engedték meg. Ahorvátok meg sértődötten hazamentek és tovább bővítették a követelések körét. Igényt tartottak Szerém, Pozsega és Verőce vármegyére, a Határőrvidékre és Dalmáciára. Az irányítást átvette az időközben bánná kinevezett, odahaza rendkívül népszerű Jellasics. Jellasics közismert volt a magyarellenességéről (Péterváradon született 1801-ben), ezért a horvátok bíztak benne, hogy megvalósulnak az álmaik. Április 25-én hozott rendeletében megtiltott minden kapcsolatot a magyar kormánnyal és kimondta az elszakadást. Erre Kossuth javaslatára Zágráb megye élére kineveztek egy magyarbarát horvátot főispánnak, ami újabb olaj volt a tűzre. Innentől már csak a rossz és a mégrosszabb lépések között lehetett választani.
Ennél sokkal kevesebbért sikerült fellázítani a szerbeket. Az ő petíciójukat mai szóval kulturális autonómia kérésnek lehet mondani (egyházi-, iskola-, nyelvhasználati ügyek), de Kossuth az egységes politikai nemzetre hivatkozással elutasította. (Kossuth legalább később okult belőle, ld. Dunai Konföderáció terve). A szerbek is hazamentek, a következmény pedig Szenttamás, Fehértemplom, stb.
OFF
Mivel én csak most hallottam erről a nyelről először, nem merném felvállalni az indítását. Persze hacsak nem egy kérdés formájában. Tehát nyitod, vagy nyissam?
Az EU-val kapcsolatban nem vagyok ennyire pesszimista. Itt nálunk túl gyorsan jött és túl sokat várunk tőle. Nyugaton azért ez természetesebb dolog.
A mostani Magyarorszagon mar nem lehet visszacsinalni az allamnyelvet. Se latinra, se interlingvara, se semmire. Viszont az EU-nak nagyon is szuksege lenne egy "allamnyelvre" (hivatalos nyelvre) - es nekunk is nagy szuksegunk lenne arra, hogy ilyesmi vegre eloalljon. A "nekunk" alatt az egesz terseg nepeit ertem (A Kossuth-fele Dunai Foderacio teruletet).
Tartok tole, hogy ez az EU dolog elobb utobb kifullad - mert hogy "folulrol" csinaltak es nincs mogotte igazi ossznepi egyutterzes - ha valami nagyobb tortenelmi vihar szetveri (marpedig szoktak lenni itt - Europaban - viharok), akkor "magatol" nem all ossze ujra. Addig viszont van meg egy kis ido, jo lenne arra hasznalni, hogy ismet beszelo viszonyba keruljunk a szomszedokkal. Nem allamkozi szinten, hanem csak ugy.
Egyebkent tenyleg jo lenne egy interlingva-topik, inditsunk egyet!
Ez a latin nyelv, mint államnyelv gondolat jó. Csak tényleg nem élő. Van valami topik erről az interlingváról? Legyen! :-)) Remélem nem olyan elfuserált, mint az eszperantó. Annál nem tudtak elszakadni az indoeurópai nyelvektől. Megmaradt a sokféle igeidő, a három nem, stb. A magyar jó alap lenne, csak a toldalékolásunkkkal és a magánhangzó egyeztetéssel nem tanulható nyelv - bár nagyon logikus!
Szimaptikus az okfejtésed a latinnal kapcsolatban, valóban jobb lett volna a latint hagyni. Ebből a hibából tanulnunk kell.
De azt komolyan gondoljátok hogy "ükapáink" 1848-ban expanzióban gondolkodtak.
A Horvát Királyság önnálóságának megnyírbálására törtek? Ez lett volna a legfontosabb gondunk, célunk? Miből gondolhatták ezt a horvátok?
Azt mondják, például az eszperantó azért nem futott be karriert, mert nincs kultúrája, irodalma, nincsenek hétköznapjai; és mert nem él, nem is lehet igazi nemzetközi nyelv. A latin se élő nyelv, 100 éve se vol az, de kultúrája, nyelvi emlékei, múltja van. Álítólag ezért hamvába holt a mesterséges nyelvekkel való kísérletezés.
Az unióba nem értették bele Horvátországot, a horvátok helyzete mindig kényes kérdés volt a magyar államiságon belül, főleg azért, mert arra már kevés magyar élt, vagy nem is élt egyáltalán, úgyhogy tényleg meghódított területről van szó.
Lehet a környező népeket gyalázni, persze, de egyről ne feledkezzünk meg: a tót jobbágy, a román hegyi pásztor, a horvát halász szemében a magyar földesúr, illetőleg ezen keresztül mindenestül a magyarság volt az elnyomó. Innen az ő magyarellenességük.
A nyelvi problema az egesz reformkoron keresztul eket vert a horvat es magyar orszaggyulesi kuldottek koze. A horvatok sziklaszilard allaspontja mindig is az volt, hogy a Magyar Korona orszagainak hivatalos nyelve a latin, s mivel a hivatalos nyelv kerdese kozjogi kerdes, ezt megvaltoztatni csak konszenzussal lehet.
Meg kell mondani, hogy ebben a horvatoknak volt igaza.
A nemzeti nyelv favorizalasa es az erre alapozott allami nyelvi egynemusites egyebkent ossz-europai orulet volt az egesz XIX. szazadban - a franciak kezdtek, de aztan mindenki boldogan folytatta (Franciaorszag is soknyelvu volt a forradalom elott - talan ha a lakossag 30%-anak volt anyanyelve a francia - a tobbi nemetul, provanszalul, bretonul, baszkul es meg ki tudja hogy beszelt).
Tehat a magyar kozgondolkodas ilyen iranyu torekvesei mogott nem a mai ertelemben vett "magyarkodas" huzodott meg, hanem nagyon is europaiak voltunk ebben a vonatkozasban. Tulsagosan europaiak.
Valaki korabban azt mondta ebben a topic-ban, hogy a latin akkor mar "anakronisztikus" volt. Ha a korabeli europai tendenciakat nezzuk, akkor ez igaz, de ha a konkret magyarorszagi helyzetet (pontosabban: a Magyar Korona orszagainak helyzetet, melyek Magyarorszag, Erdely es Horvatorszag voltak ebben az idoben), akkor ez egyaltalan nem igaz. Itt meg akkor is (a XIX. sz. derekan jarunk) minden muvelt ember - nemzetisegre valo tekintet nelkul - tudott latinul (mert tanulta az iskolaban). Dedanyam gyerekkoraban, a XIX. szazad vegen (joval a kiegyezes utan!) pl. ebednel az egesz csalad csak latinul beszelt - reszben hogy a gyerekek szokjak, reszben hogy a cseledseg ne ertse (de persze ertettek :)
Marmost arrol, hogy ez mennyire volt anakronisztikus... Az EU-ban hany hivatalos nyelv van? En mar nem is tudom kovetni. Marmost az osszes hivatalos EU dokumentumot - hitelesen! - le kell forditani az osszes hivatalos nyelvre. Es amennyi papirt ott gyartanak, ez valami iszonyatos melo es baromi sokba is kerul. Sokkal - sokkal! - egyszerubb es olcsobb lenne, ha egyetlen hivatalos nyelv lenne es forditani csak a hivatalos nyelv es a nemzeti nyelvek kozott kellene.
De ez a kisebbik problema. A nagyobbik az, hogy gyakorlatilag nincs europai kozvelemeny (regen volt!). Az europai velemenyformalo ertelmiseg ugyanis nyelvi hatarok menten megosztott, egymassal nem beszel, egymas irasait alig olvassa. Peldaul legyetek szivesek es mutassatok nekem olyan website-ot, ahol europai polgarok aktualis europai politikai ugyeket targyalnak. Persze olyan van, ahol nemet polgarok targyalnak europai ugyeket, nemetul, nemet szempontbol, s ha valaki beesik valami mas orszagbol - es tud nemetul - akkor azzal is szoba allnak. Ugyanez letezik francia, olasz, spanyol, brit, stb. vonatkozasban is. De ez soha nem igazi europai parbeszed, hanem mindig europarol szolo nemzeti parbeszed. No, tud-e valaki europai politikai magazint? Olyat, ami sulyaban osszemerheto a Times-szal vagy a Newsweek-kel? Ugye hogy nem. Igy az EU politikajanak es intezmenyi strukturajanak tenyleges alakitasa nemzeti kormanyok altal kinevezett tagokbol allo bizottsagokra marad, no meg a brusszeli burokraciara. A bürgerinitative (polgari kezdemenyezes) igy EU szinten gyakorlatilag nem muxik. Ez nagyon nagy baj es komoly kerdeseket vet fel az EU hosszutavu stabilitasat, sulyos valsagokkal szembeni ellenallokepesseget illetoen.
De ne menjunk nagyon messzire, mert mit tudunk mi a kornyezo orszagok szellemi-politikai kozeleterol? Ugyebar ebben a specialis esetben pl. az lenne a normalis dolog, ha megkerdeznenk egy horvat csavot, hogy o mit tanult az iskolaban 48-rol - es altalaban mit tart errol az idoszakrol a horvat kozvelemeny. Miert nem tesszuk meg? Hiszen itt vagyunk az interneten es itt - allitolag - nincsenek hatarok. No de milyen nyelven kerdezzunk? Angolul? Nemetul? Es hol kerdezzunk? Valami horvat nyelvu politikai forumon? Nyilvan van ilyen, de hogy talaljunk ra? Es ha meg is talajuk, valaszol-e valaki, ha ott elkezdunk pampogni angolul v. nemetul?
Szoval szerintem ukapaink sokkal jobban tettek volna, ha megmaradnak a latin mellett. Ettol meg nyugodtan beszelhetnenk, irhatnank, olvashatnank magyarul - ha eppen tetszik. De talan egyben lehetett volna tartani egy olyan politikai nemzetet, ami azelott 800 evet kibirt a latinnal mint allamnyelvvel, utana meg viharos gyorsasaggal elemeire hullott. Ha igy lett volna, azzal nyilvan mindenki jobban jart volna (nem csak mi magyarok!). Mert ugye szomszedaink kozul aki pl. "gyoztes" volt a II. vh-ban, lenyegileg ugyanazt kapta jutalmul, mint mi buntetesul a veresegert...
Es ugyebar a nyelvi probleman meg mindig nem vagyunk tul, az, mint fentebb utaltam ra, meg mindig itt magasodik elottunk. Ha rendbe akarjuk tenni ezt a terseget (es egyebkent egesz europat is) valaha, akkor kell talalnunk vmi kozos nyelvet, anelkul nem megy.
Innentol a sajat agylovesemet mondom, de azert csak figyeljetek: azonnal be kellene vezetni az altalanos iskolaban (egyebkent europaszerte, de kulonosen itt a Karpatmedenceben es kornyeken) elso idegen nyelvkent az Interlingua oktatasat. Ez mesterseges nyelv ugyan, de tulkepp a kozepkori latin modernizalt - es nagyon szigoru szabalyok szerint felepitett es karbantartott valtozata. Amennyire ez csak lehetseges a kozos europai szokincsre epul, a grammatikaja, fonetikaja pedig sokkal egyszerubb, mint barmely nemzeti nyelve. Ugyanakkor vitathatalanul indoeuropai, sot, neolatin nyelv, tehat tovabbi europai idegen nyelvek tanulasat nagyon jol megalapozza.
Ha ukapaink nem hulyek, a hagyomanyos magyar allamnyelv mara, az n-edik nyelvreform utan kb. olyan lenne, mint most az Interlingua. Meg most, szazotven ev kihagyas utan is szinte folyekonyan tudja olvasni az ember az Interlingua-szovegeket, minden elozetes tanulas nelkul is. Tulkepp konnyebben, mint magat a latint.
Erre persze azt mondjatok, hogy itt az angol, tanulja meg mindenki azt, minek vacakoljunk egy matematikai konstrukcioval (az interlingua alapjait Peano, a nagy olasz matematikus rakta le, az a ficko egyebkent, aki elsokent axiomatizalta a szamelmeletet). Csak hogy ez nem megy. Soha senki nem tud ugy megtanulni angolul, mint az, akinek ez az anyanyelve. Kulonosen ha nem tolt el eveket angol nyelvteruleten. Ez hatalmas versenyhatranyt jelent egy angol altal uralt vilagban mindenki szamara, aki nem angol anyanyelvu. Azt is fel lehet hozni, hogy iszonyatos mennyisegu anyag csak angolul erheto el (pl. mara a tudomanyos szakirodalom szinte egesze), tehat mas nyelvet elsokent nem is erdemes tanulni. Erre azt mondom, hogy: gepi forditas. Ha ezt csak angol -> interlingua vonatkozasban kell megcsinalni, akkor - legalabbis specialis teruleteken - elfogadhato minosegu forditasokban remenykedhetunk, plane ha bele is tesszuk a fejlesztesbe mindazt az eroforrast, ami jelenleg szetforgacsolodik.
Az egesz csak politikai akarat kerdese: torvenyt kell hozni, tanarokat kepezni es belevagni. Aztan lobbizni a tobbi orszagban, hogy ok is terjenek mar eszre.
ps. A marciusi 12 pont kozul az utso, a 12.-ik igy hangzik: Unio. Ezt ugy szoktak magyarazni, hogy Magyarorszag es Erdely uniojara (egyesitesere) vonatkozik. Nem tudja vki veletlenul hogy az ifjak beleertettek-e ebbe Horvatorszagot is?
Szóval ez az a bizonyos szövegrész.
Szerintem itt nem konkrét támadásról vagy harci cseleményről beszélnek, hanem a horvát önállósodás bárminemű megnyirbálási kísérletéről, vagy ennek lehetőségéről. Jellasics a horvátok nemzeti hőse, mert igyekezett mindent megtenni a horvátok bizonyos fokú önállóságáért, és ebben a helyzetben attól sem riadt vissza, hogy elfogadja az osztrákok segítségét. Valószínűleg komolyan tartott attól, hogy az április törvények és az új magyar kormány hatására a magyarok megerősödnek a Habsburg-birodalmon belül, márpedig a magyarok megerősödése sose hozott jót a horvátoknak.
Igazad lehet Szabolcs. Talán a legnagyobb valós sérelmük az lehet hogy Zrínyi Miklós ilyeneket írt le hogy: Ne bántsd a MAGYART!
Meg Mátyásról és Szent Lászlóról (aki ugyebár "annektálta" a Horvát Királyságot) is igen szép dolgokat írt, ahelyett hogy a horvát nemzet sérelmeit ecsetelte volna.
Szerinted az hogy "defends Croatia against attempts of Hungarian occupation and unites all Croatian provinces" mely események árnyalása. Esetleg a "határvillongásoknak"?
