Megvan! A hajóskapitány 46 éves. A fehér cipôt a mérnök hordja, s a neve Béla (nem a cipôé).
Kedves DP! Ám hajítsanak rám követ a többiek, hogy a nevükben is beszélek, de azt hiszem, hogy egy kissé túlbecsülsz bennünket. Mi csak afféle jámbor nyelvelôk vagyunk; igazságtalanul bánsz velünk! Személy szerint nekem az egész szöveg egyébként tetszik, mi több, egyenesen a kedvemre való csak tudnám, hogyan jelentkezhet valami jogcímként! S mit jelent az, hogy az egyéni vállalkozó vmit a vonatkozó adó megfizetése mellett számol el. No meg, hogy miért a jövedelemadó személyi, miért nem maga a jövedelem? Biztos itt van a Kupa elásva!
Egyébként, hogy ne csak a hülyeségemet fitogtassam, ha jól értem, azt kérded: miért vonható le az APEH szerint az éttermi számla áfája. Föltételezem, hogy a válasz a 4-es pontból eredeztethetô, az ugyanis arról szól, hogy mikor NEM vonható le. Nos, keressünk egy olyan alpontot benne, amely nem igaz! (A formális logika szerint ugyan ez nem elegendô, de ...) Szerintem rögtön az a) meg is felel e célnak. Tézisem szerint a repit, magyarul a vendégek degeszre tömését és leitatását a fônök egészben vagy részben a saját adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel. Magyarul a fônök (tudod, akinek alanyiságot eredményezett a tevékenység) a cég tevékenységét olajozza a vendégek megvályúztatásával.
Szakértôi díjam személyijövedelemadóelôlegbefizetés-igazolás mellett adóalap-korrekciós jogcímű.
Elnézést kérek, kicsit sokáig tartott, amíg összeszedtem a vitaindító joganyagot, értelmezéseket, stb.
Kezdjük akkor a reprezentáció körüli gondommal.
1.) Definíció a reprezentáció fogalmáról:
reprezentáció, reprezentáláslat1. képviselet 2. vkinek hivatali állásával, rangjával, hivatásával együtt járó, hagyományos formákhoz kötött módon való megjelenése, magatartása, ténykedése
reprezentállat1. képvisel 2. rangjához, hivatali állásához mérten él; társadalmi tekintélyt tart, mutat 3. jó fellépésée van, tud szerepelni 4.ritk ábrázol, mutat
(Forrás: Bakos Ferenc Idegen szavak szótára)
2.) Definíció a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényből:
reprezentációs költség: az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel, ital és az ezen felül nyújtott szolgáltatás, az üzleti ajándék, továbbá az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezésen, a taggyűlésen, közgyűlésen, igazgatósági, felügyelőbizottsági értekezleten felmerült költségek általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül;
3.) Definíció a személyi jövedelmadóról szóló törvényből:
reprezentáció címén az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel 0,5 százalékának megfelelő igazolt kiadás, de legfeljebb évi 100 ezer forint, azzal, hogy reprezentációs költségnek minősül az üzleti vendéglátás keretében biztosított étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott szolgáltatás (szállás, utazás), az üzleti ajándékozás, az állami ünnepekhez, évfordulókhoz és társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó nélkül), kivéve ez utóbbit, ha természetbeni juttatásként, a vonatkozó adó megfizetése mellett számolja el az egyéni vállalkozó;
4.) Rendelkezés az Általános forgalmi adóról szóló törvényből:
Nem vonható le az előzetesen felszámított adó, ha az adóalany a terméket és a szolgáltatást
a) egészben vagy részben nem az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységéhez használja fel, hasznosítja, kivéve, ha a terméket és a szolgáltatást részben a 7. § (3) bekezdésében meghatározott célok elérése érdekében használja fel, hasznosítja;
b) közvetlenül tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz (30. §) használja fel, hasznosítja;
c) üzemanyagként közvetlenül személygépkocsi üzemeltetéséhez használja fel, hasznosítja.
(2) Nem vonható le az előzetesen felszámított adó továbbá:
a) ólmozott és ólmozatlan motorbenzin (vtsz. 2710 00 27, 2710 00 29, 2710 00 32, 2710 00 36) beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
b) a személygépkocsi beszerzése esetén, ha a beszerzés nem továbbértékesítési céllal történik;
c) a távolsági és helyi személytaxi-közlekedés (SZJ 60.22.11) igénybevétele esetén.
(3) Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységhez és az adóalanyiságon kívüli tevékenységhez egyaránt kapcsolódó beszerzések között arányos megosztás nem alkalmazható, az ilyen beszerzések adótartalmát - teljes egészében - le nem vonható adóként kell kezelni.
5. APEH értelmezés
1994/319. APEH iránymutatás
A reprezentációs költség fogalmának értelmezése
A reprezentációs költségnek az árbevétel 0,5 százalékát meghaladó része az 1994. évtől külön adóalap-korrekciós jogcímként jelentkezik. Ezért külön jelentőséggel bír a reprezentáció fogalmi meghatározása és ezzel kapcsolatban az általános forgalmi adó megítélése is. Tekintettel arra, hogy mind a két adónem eltérő fogalmakat használ, indokolt a kölcsönös kapcsolat tisztázása.
1. A társasági adó (3.§ 14.)
A reprezentációnak három válfaja nevesített:
- az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint a kapcsolódó természetbeni ellátás (szállás, utazás);
- az üzleti ajándékozás nem magánszemélynek, hanem üzleti partnernek;
- az állami ünnepekhez és évfordulókhoz, társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége.
2. Az általános forgalmi adó
Az áfa-törvényben a reprezentáció nem nevesített, kezelése csak az általános szabályokból vezethető le.
- A pusztán ajándékozási célú beszerzés esetén (az adót is tartalmazó 500 forint feletti egyedi beszerzési árnál) a beszerzésre jutó általános forgalmi adó nem vonható le [áfa-törvény 33. § (1) bekezdés a) pontja], saját előállítású ajándék esetében pedig adófizetési kötelezettség jelentkezhet [áfa-törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja és 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjai].
- Hivatalos éttermi, vendéglátói számla esetében, továbbá élelmiszer közvetlen bolti beszerzése esetében - amennyiben üzleti partner megvendégelését szolgálja - az adó levonható.
3. Következtetések - összefüggés a két adó között
A társasági adótörvény szerint a reprezentációs költség magában foglalja a vissza nem igényelhető általános forgalmi adót is. Így a következő esetek fordulhatnak elő:
a) a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonható, tehát nem része a reprezentációs költségnek;
b) kis értékű ajándék [áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 6.) pontja] esetén az általános forgalmi adó levonható, tehát az áfa nem része a reprezentációs költségnek;
c) a magánszemélynek történt (adót is tartalmazó 500 Ft feletti egyedi értékű) ajándékozás esetén - ha nem reklámtevékenységről van szó - a forgalmi adó nem vonható le, tehát ez is része a reprezentációnak;
d) az állami ünnep, évforduló, társadalmi esemény, munkahelyi megemlékezés alkalmából nyújtott vállalati vendéglátás a le nem vonható forgalmi adó következtében szintén tartalmazza a reprezentáció részeként a forgalmi adót.
(PM. Jövedelemadók főosztálya 62.357/1994., PM Forgalmi adó főosztály 64.418/1994. - APEH 9240204861 Adónemek főosztálya, AEÉ, 1994/11.)
Nem tudom egyértelműen levezetni, hogy a vendéglátóipari egység vagy a bolt számlájával alátámasztott üzleti célú (vendéglátóipari egységben vagy munkahelyen történt) vendéglátás esetében az általános forgalmi adó levonhatóságát, miért engedi meg az idézett APEH iránymutatás?
Szerintem annak a tenyészetnek, amelyiknek az "A vagy B" értelme nem világos, nem lehet eléggé szaporítani a szót. Ha úgy akarják, juszt sem lesz egyértelmű a szöveg, hiszen ezért fizetik ôket. (S különben is, egy régi Dakota-mondás szerint hosszabb kákán több csomó van.)
Dír Dagkotta miszter!
1-etértek Önnnnnnel. De ne is haraguggyin, az egyértelmű adószabájok nem frankük, azt az adóhivatal is megérti. Akkor miből fogunk élni?
ádám
Igazán megtiszteltél véleményed kifejtésével. Köszönöm.
Attól tartok alapvetően igazad van. De a mezei pórnép -mint pédául az ügyfeleim és én- ezen kommunikációra alkalmatlan jogi szövegekből állapítjuk meg az államnak fizetendő közterhek összegét.
Ez kőkemény pénzügyi kérdés, ezért álláspontom szerint nem megengedhető a többértelmű fogalmazás. Arról nem is beszélve, hogy a jogalkotásról szóló törvény ezt kifejezetten tiltja.
Inkább szaporítsák a szót, de legalább értelmezhető legyen a szöveg. Jelen ismereteim szerint szaporítják is a szót, viszont egyre érthetetlenebbül.
Jó napot!
Nekem úgy tűnik, fél szavakból is értitek egymást. Hát, én nem mindent értettem az eddig írtakból. A dologról azonban van véleményem.
Tudomásul kell venni, hogy a jogi nyelv a köznyelvtől és az irodalmi nyelvtől is különböző nyelvváltozat. Elsőrendű jellegzetessége a teljes szabatosságra való törekvés. A köznyelv lehet bizonytalan, és megengedheti, hogy a közlő pontatlanságait a befogadó helyesbítse.
Max Black A nyelv labirintusa című könyvében (127. oldal) egy példát hoz erre:
valaki félmilliót hagyott "könyörületességi vagy jótékonysági célokra" (Angliában). A hagyatékot megtámadták, és azt a Lordok háza végül megsemmisítette, mert nem volt értelmezhető a "vagy".
A jogi szöveg nem kommunikációra való, és akkor jó a minősége, ha teljesen egyértelmű. Ez viszont nagy redundanciát igényel. Különösen a nyelvtani bizonytalanságok miatt, amelyeket sokszor csak szószaporítással lehet kiküszöbölni.
Kis Ádám
Ebben a topic-ban próbáljunk meg egyértelműen -a magyar nyelv helyesírási szabályainak és értelmezésének megfelelő módon- írni, mondandónk pontos és érthető kifejezésének céljából.