A fejlődés exponenciális, önmagát gyorsítja. A barlangrajzok 30000 évig tartottak, a piramisok már csak 5000-ig, a középkor ezerig, a számítástechnika meg pl. 50 év alatt alakította át gyökeresen a világot. Szvsz összeáll a kép.
Nincs nyoma kezdeteknek, fejlődésnek, haladásnak, sőt, szinte azonnal dokumentálható a hanyatlás.
Miért ne lenne nyoma? A priamis a barlangrajzhoz képest szvsz határozott haladás.
1. Miből gondolod, hogy kihalt? Ő a cro-magnoni, a homo sapiens sapiens, a ma élő ember. A neandervölgyi halt ki, akinek mellesleg nagyobb volt az agykoponyája, mint a mienk, viszont semmiféle művészeti alkotás nem maradt utána.
2. Tegyük fel, hogy igazad van. Az ember 30 ezer évig csak vegetál, aztán egyszerre három különböző helyen magaskultúrákat hoz létre. Ráadásul rögtön a legfejlettebb formában. Nincs nyoma kezdeteknek, fejlődésnek, haladásnak, sőt, szinte azonnal dokumentálható a hanyatlás.
"Mit csinált az altamirai ember, aki az őt körülvevő világ művészi erejű ábrázolására volt képes, 25 ezer éven keresztül? "
Sokmindent, de a legfontosabb, hogy kihalt.
Ettől függetlenül nem látom, hol itt az ellentmondás:
30 000 éve vadászott, gyűjtögetett, rajzolt a barlang falára, rokoni csoportokban éldegélt.
6 000 éve földet művelt, épített, írt-olvasott, törvényeket alkotott, társadalmat szervezett.
Ha nem erőltetik a tempót, ennyi fejlődéssel el is lehet lenni 25 ezer évig. (Ha meg közben itt-ott kihalnak, akkor a fejlődés egyes szakaszait meg kell ismételni, azzal még tovább tart a dolog)
Tegyük fel, hogy felemelnénk valahogy az Antarktisz jegét, mint egy fedőt, hogy alánézzünk. Vagy megröntgeneznénk a területet. Ekkor le tudnánk rajzolni a partvonalat, azt összehasonlíthatnánk, amivel akarjuk, és levonhatnánk egy csomó, a mi szempontunkból teljesen irreleváns következtetést. A jégmentes Antarktisz ugyanis egészen másképp nézne ki, ha lekerülne róla az a néhány százezer, vagy néhány millió tonna/négyzetkilométer teher, ami most nyomja. Persze az új formáját nem azonnal, és nem egy-két földrengéssel érné el.
Tehát a kérdés az, hogy egyáltalán mit várunk el, mihez akarjuk hasonlítani Piri Reis vagy Oronteus térképét.
Most érkeztem ide, átnéztem az eddigieket.
Szép vegyesfelvágott lett dogonokkal, Nibiruval... ; - )
Ami Oronteus térképét illeti, a Hapgood-féle átrajzolást alaposabban megnézve erős rosszallásomat kell kifejeznem.
Az eredeti térképen van egy "felhasítás", amit cirádákkal töltött ki a rajzoló. Hapgood körvonalrajza, amit utána "modern" vetületbe átszerkesztett, ebben a felhasításban is térképet tartalmaz. Innentől kezdve, ha az eredmény komolytalan, ha ezt lehet, akkor bármit lehet, tetszés szerint Antarktiszt, Afrikát vagy a Városligeti-tavat.
Azaz ha Oronteus térképét értékelni akarjuk, átrajzolhatjuk magunknak.
kiran, igazán berakhatád ide ezt az Orontheus térképet, már láttam többször, de nincs kéznél, neked meg bizta megvan. :) Jót tenne a topicnak, tudnánk miről beszélünk. A Piri Reis félét se ártana.
predi
Légy szíves mondd el, hol látsz te a pirireis térképen kontinens méretű szigetet? Én látok egy Afrikát, látok egy Délamerikát, egy sereg szigetet, de egyik sem kontinens méretű. Lehet, hogy te kevered egy másik térképpel? Piri reis térkép tudtommal csak 1 db létezik.
A térképnek ez a része szerintem elég pontos, hiszen te is, én is és talán még mások is egy mai térkép segítségével gond nélkül azonosíthat rajta földrajzi helyeket.
ez nem is döntő érv, döntő érv nincs, de sok kis érv lehet, és ha ezek mind egy irányba mutatnak...
azért gondoltam a csütörtökre, mert ha pénteken leírom, amit gondoltam, akkor lesz egy hétvége gondolkodási időd:)
én csak a következők miatt gondoltam fontosnak ezt a folyót:
ha a térkép az 14-15. sz körül készült, akkor nagyon fontos lehetett egy ilyen folyó egy sivatagos vidéken, mint édesvíz forrás az arra hajózók számára. ráadásul akkoriban jórészt a partok mentén haladtak dél felé, tehát látniuk kellett (volna)! azaz, ha a jelzett időben készült (volna) piri reis egyik forrástérképe, akkor azon ez a -nem létező- folyó túl nagy hiba lenne, tekintettel arra, hogy a környék többi földrajzi pontja a helyén van!
az amozonas viszonylag jól azonosítható, mert a torkolata egy szigetet zár közre (marajo-sziget). elég nagy sziget.
azért elég sok szeizmikus vizsgálatot végeztek az antarktiszon. csak a maud királynő part előtti szigetek miatt lenne fontos. én még csütörtökig keresem, aztán feladom, de úgy kevésbé lesz hatásos a dolog.
hamarosam előállok egy értelmezéssel a piri re1is térkép déli részéről, az igazi segítség egy olyan térkép lenne, amely jég nélkül ábrázolja a kontinenst. ha estleg ebben te vagy bárki más tudna segíteni, az nagyon sokat jelentene, akár pro, akár kontra!
Üdv kiran!
megnéztem nyugat-afrikát:
két azonosítási pont lehet afrika két legnyugatabbra eső pontja, a zölt-fok (dakar) és a fehér fok (kb. mauritánia és nyugat-szahara határán) dakar alatt a gambia, fölötte a szenegál folyók jól azonosíthatóak. aztán van -a mai marokkó területén- még egy, szerintem a sebou folyó. ami engem érdekelne, az a szenegál és a sebou közötti folyó, éppen a fehér-fok alatt. és max egy időszakos folyómedret találtam arrafelé.
nem a legjobb térkép a területről , de erről a területről beszéltem, és állandó folyót ott nem jelöl a national geographic térképe. a cartográfi atlaszom sem.
(ennek ellenére elnézhettem!)
Az altamirai, szaharai barlangrajzok, amelyek a homo sapiens sapiens elképesztően magas kultúrájáról árulkodnak, a legszigorúbb kronológia szerint is 30 ezer évesek.
A történelem első ismert, adatolt civilizációját, a sumerekét, i.e. IV. évezredre datálják. Mit csinált az altamirai ember, aki az őt körülvevő világ művészi erejű ábrázolására volt képes, 25 ezer éven keresztül?
Elfogadott tudományos magyarázat - ismereteim szerint - nincs. Az "izolacionalisták" szerint mindez csak mítosz, nincs ténybeli alapja. A "diffuzionisták" egyiptomi, vagy föníciai partraszállásra voksolnak.
