Megnéztem a Monarchia 1910 körüli közigazgatási és nemzetiségi térképeit, amelyből kiderül, hogy:
1) Stájerország délkeleti csücske az I. vh. előtt a Drávától délre eső területeket is magában foglalt, mint pl. a Slovenska Gorica vidéke.
Ezek a vidékek az I. vh-t lezáró Párizs környéki békék értelmében az újonnan megalakult délszláv államhoz kerültek, sőt a Dráva vonalától északra eső területeket is kaptak.
2) Ezek a részek ma a Szlovén Köztársasághoz tartoznak, annak északi vidékeit alkotják. A régió legfontosabb városa Marburg, de ez nem keverendő össze a németországi Hessen-tartománybeli Marburggal, ahol 1530-ban Luther és Zwingli nevzetes Úrvacsora-vitáját tartották.
Marburgot szlovén nyelven úgy hívják, hogy Maribor.
Azt tudtátok, hogy 1914-ben (az I. vh. kitörésekor) Stájerország akkori lakosságának több mint egyharmada (36 %-a) szlovén anyanyelvű volt.
Az I. vh. után a Párizs környéki békék Stájerország déli peremvidékét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták, ezáltal a szláv nyelvű népesség aránya csökkent.
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint Stájerország 1.183.303 lakosából mindössze 4.250 volt szlovén, ez kevesebb, mint fél %...
Tudom, hogy egyes körökben nagyon népszerű a bajor (bajuvár) = bój+avar elmélet, de a Bajuwari szó megfejtésére más elméletek is léteznek.
A Baju tagban több mint valószínű, hogy a kelta bój (Boius) néptörzs neve rejlik, a Wari szónak több magarázata is létezik..
Az egyik magyarázat szerint a Wari szó ősi indogermán szótőre megy vissza és férfit jelent. Vesd össze klasszikus latin vir = férfi, ill. olyan német szóösszetételekben, mint Werwolf vagy Wergeld, amelyben a wer tag embert, férfit jelent.
Tehát a Bajuwari (eredetileg Baio-warioz) szóösszetétel jelentése e szerint Bój férfiak vagy Bohémiából való férfiak.
A Bohemia szó - mint az köztudott - Csehország latin neve, eredetileg a bójok szállásterületét jelölték vele.
A bójok egy kelta nép voltak, akik Kr.e. I. sz. elején a Cseh-Morva-medencében találtak menedéket a germánok és a rómaiak kettős nyomása elől, majd a Kr. u. I. században a germán markomannok germanizálták őket.
Az én megközelítésemben tehát a Bajuwari vagy Baiowari népnévnek semmi köze sincs az avarokhoz.
Hutterernél ma már korszerűbb megközelítések is léteznek:
pl. az, amelyik a németalföldit (holland-flamandot) és az alnémetet (Plattdeutsch v. Niederdeutsch) tekini egy nyelvnek, míg a többi német nyelvjárást a szűkebb értelemben vett német nyelvnek (Hochdeutsch, High German).
Természetesen a skandináv és az északi-tengeri (angol és fríz) ismét egy-egy másik csoport, ez azonban már teljességgel OFF ezen a topikon:-)
No aztán nehogy azt hidd, hogy én olyan nagyon nagy germanista vagyok, nem is nyelvész a szakmám, de azért Hutterer István: A germán nyelvek c. könyvén csak átrágtam magamat.
Amíg nem vagy tisztában a germán nyelvek és nyelvjárások történetével, rokonsági viszonyaival, az egyes nyelvjárásokban található nem germán szubsztrátumok jelentőségével, addig nehéz érdemben nyelvészeti kérdésekről beszélgetnünk.
Amíg tagadod a bajorok germán nyelvűségét, addig elég nehéz itt érdemben bármiről is beszélgetnünk...
A mi esetünkben egyébként egyik sem, mert a stájer nyelvjárások - akárcsak az összes ausztriai német nyelvjárás, így a karintiai is - tipológiailag a bajor nagydialektusba (Bairische Grosdialekt) tartoznak.
A bajor nyelvjárások egyes sajátosságait pedig a nyelvészek egészen a bajorok törzsi nyelvéig vezetik vissza.
Persze szerinted a bajorok nem germán nyelven beszéltek, ugye?
Szerintem a különböző germán törzsi nyelvek kiegyenlítődése révén alakult ki.
A legnagyobb szerepet ebben a frank, az alemann és a bajor játszotta, a szász sokáig elkülönült.
Tkp. majdnem máig, lényegében az alsószászra vezethető vissza a mára már erősen visszaszorult, de északnyugaton a vidéki lakosság körében még használatos Plattdeutsch.
Úgy hogy a letelepedett többség nyelve győz. De őstörténetünk részei.
Amíg az őstörténet fő axiómája a nyelv, addig mi elsősorban Kárpát-medencei hunok vagyunk. Az önelnevezésünket adó nép a szabad, katonáskodó, magyarok beolvadásuk elött török nyelven beszéltek.
Magyarán, nem Árpád és népe hozta nyelvünket ide a tundráról.
"Természetesen az vagyok, sőt a nyelvilg asszimilálódott stájeré is. "
A stájerek nyelvileg germanizálódott alpi őslakók és karantán szlávok voltak, ez igaz.
Ha arra gondolsz, hogy asszimilált avarok is részt vettek a stájer etnogenezisben, valszeg igazad van, de ez - véleményem szerint - csak Alsó-Stájerországra igaz és az avar hatás ott is csak marginális jelentőségű volt.
