Ha minden igaz, akkor valamikor 1927 körül jött létre a Budafok jelenleg is meglévő, Promotor utcai pályája. Ha jól emlékszem a korabeli Nemzeti Sportra, a pályavatón a Ferencváros volt a Budafok ellenfele (talán MK meccs volt?), és 10 ezren zsúfolódtak össze a lelátón. A fából készült részek azonban nem bírták a terhelést, és a lelátó egy része leszakadt. Sokan megsérültek, de senki sem halt meg.
Avarról rengeteg dolog van benne..Többek közt a pontos pillanata is érkezésének.
"Február 14-én,este fél 9-kor mély csend üli meg a Rákóczi öltözöjét,mikor a vezetökkel megjelenik minden idők legnagyobb bombázója,a legenda,Avar Ricsi."
Nagyon megszerették itt és ő is maradt élete végéig,az 5 éves hadifogságból is a pályára jött meg..Volt a Fő utcán egy bördiszmüves boltja is,meg dolgozott a helyi cukorgyárban is mint müszaki rajzoló.
És a Solymosi ideigazolásához is van avar történet...
Hanga János emlékezik:
"Valamennyiünk átköltözése(ti.Nagyváradi AC-böl jött a Rákóczihoz egyszerre Solymosi,Kovács,Záborszky,Hanga,Horotán,Fényes,Szöllösi,) Avar Ricsi ötlete volt.Ö beszélte rá a csapat mecénását,Graumann viktort hogy Nagyváradról erösitsék meg a csapatot.Akkoriban a NAC volt a legjobb magyar csapat,40-50 labdarugóval.Ennyi játékost a háborus odökben nem tudott eltartani a klub,ezért elengedtek minket Kaposvárra.Jómagam Nagybányáról kerültem Nagyváradra,a bajnokcsapatban fél szezont játszottam.De mivel korábban a Nagybánya nem adott ki,fél évre eltiltottak.Ekkor jött Graumann és azt ajánlotta,felmentet,ha aláirok.Igy jöttem a többiek után.Kaposvárról akkor annyit tudtam,valahol Dél-Dunántulon van..De azota ez az otthonom.A nagyváradiak közül csak Solymosi és Kovács béla nem telepedett le itt."
Kösz! Egy újabb sporttörténeti könyv, amiről nem tudtam... A 70-es évekbeli sztorit írd le. Gondolom valami bunda-ügy.
Cserébe kapsz egy kedves kaposvári vonatkozású történetet 1925-ből:
A Pécsi VSK–Bajai SE amatőr bajnoki mérkőzésen a bíró nem adott meg egy szabályosnak vélt gólt a pécsieknek. „A tömeg egyre zúg s már majdnem reménytelennek látszik a helyzet, mikor a rendőrség közbelép s hamarosan rendet teremt. Már amilyennek ez a rend nevezhető. Közben azonban már a tribünön is elcsattant pesti mintára egy pár pofon. Csak azt nem értettük, hogy itt, ahol csakis pécsiek foglaltak helyet a pályán, hogy születhetett a pofon, hisz mindenki a PVSK-nak drukkol. A magyarázatot azonban hamarosan megkaptuk, mert egyszer csak felhangzik a tribün egyik sarkában: – Üsd azt a bitang kaposvárit, az még most is ellenünk drukkol!”
Van egy kis problémám az ETO-Rákóczi sztorival. Az 1942/43-as idényben a másodosztályú bajnokságot öt csoportban rendezték, majd a csoportgyőztesek körmérkőzésen döntötték el, hogy melyik három csapat került fel az NB-be. A problémám az, hogy a Győr és a Kaposvár két csoportban játszott. A két érintett csoport első három helyezettje:
Széchenyi-csoport 1. Győri ETO 2. Szombathelyi FC 3. Érsekújvári SE
Zrínyi-csoport 1. Szegedi Vasutas SE 2. Kaposvári RAC 3. Kábelgyári SC (KÁSC)
Szóval nem értem, hogy a két csapat hogyan játszott egymás ellen tétmeccset?
Solymosi-Schlosser Norbert egyébként 1940/41-ben a BSZKRT-ban, 1941/42-ben a Nagyváradban védett. Ezt követhette a kaposvári kiruccanás, majd 1944 őszén az Újpest játékosa volt. Legközelebb 1946/47-ben, az MTK játékosaként tűnik fel a neve.
Ez sem teljes pályakép sajnos...
Egyébként "Lapát" volt a beceneve, és biztosan kevesen tudjátok, hogy válogatott kosárlabdázó volt!
Jutasi 1983-as Rákóczi Krónikájában megvan irásban is.Még az is,hogy az öregre hazafelé Györből Légrády,az egyik bekk "támad" a legbecsületsértöbb módon..:)
a legnagyobb,világbajnok kaposvári sztori azonban sokkal késöbb,a 70-es évekből van..:)))))))))
Ez a búcsú meccse volt,vagyis nyilván nem számol bele a statisztikáiba.Ugy maradt fenn a történet,hogy a Schlosser búcsúját az Mlsz évek óta húzta,halasztotta,valamiért,erre Slózi bácsi a KRAC hozzájárulását kéri búcsújátékának kaposvári megrendezéséhez.
Erröl a bizonyos Győr elleni meccsröl maradt fenn irott formában megemlékezés,egy akkor játszó kaposvári játékostól,töle idézve:
"..Azzal kezdödött,hogyGyőrben a mérközés elött Schlosser edzönk tört magyarsággal adta meg a taktikát ugy,hogy az ellenfélröl vajmi keveset tudott.a fián kivül senkit nem ismert a csapatunkbol sem.
(..) a három gól után az öreg Slózi szidja a gyerek(Solymosi kapus)anyját,vagyis saját feleségét,immár tökéletes magyarsággal"
Schlosser jóval kevesebbet játszott külföldön. Az Aston Villa grundcsapatban indult a pályafutása, 1906-16 között játszott az FTC-ben, majd 1922-ig az MTK-ban, ekkor a cionista VAC edzője lett (ami azért furcsa, mert abban a klubban kizárólag zsidók szerepeltek, úgy tűnik, az edzők esetében nem voltak ilyen szigorúak). 1923-ban Norvégiába ment ki, 1924-ben a Wisła Krakówba távozott, majd 1925-ben a Wiener AC-ba (itt havi 640 pengőt keresett - 36 évesen -, többet, mint az Amateuréban játszó Konrádok, szóval nagyon jól csengő neve volt). 26-ban a Fradiba tért vissza, majd az 1927/28-as idényben a Budaiba került (tehát a Hariháromba).
Tudja valaki, hogy ki a magyar első osztáyban szereplő játékosok abszolút korelnöke? A válogatott játékosok közül Gabrowitz Emi az első, ezt tudom. (a második Hajós Alfréd)
Micsoda könyvekről tudsz. :) Ezt valami antikváriumban, könyvtárban fel lehet lelni?
Az interneten találtam más köynveket is (pl. Orth és társai, Schlosser Imre és a magyar futball 35 éve, stb. - nem idézem pontosan a címeket), ezeket is érdemes megpróbálni valahogy megszerezni, elolvasni?
Én hallottam beszélni Schlossert egy felvételen, a 100. magyar-osztrák előtt az öltözőben sztorizgatott Puskáséknak. Kicsit furcsán beszélt, ez tény, de ezt inkább betudtam a régies szóhasználatnak, azt nem mondanám, hogy törte volna a magyart
Ezt én nem tudom (bár nem is tőlem kérdezted:)), de azt pl. tudom, hogy Schafferék németül beszéltek otthon. Talán Slózi emlékirataiból is sok minden kiderül (Fél évszázad a futballpályán 1906–1956. Budapest, Sport, 1957)
Ma berámol hármat a Honvédnak, és máris közelebb van az áhított top10-hez! :D (különben személyes vélemény, nem nagy kedvencem Kovács Zolit, de a mai focinkban minden tiszteletet megérdemel az ilyen szintű klubhűsége - a maiak közül még Lipcsei (gólok, meccsek), Kenesei (gólok), és Illés (meccsek, gólok) tűnik fel nagymúltú fővárosi klub "öröklistájában")
Avar katona volt,amikor behivták,schlosser lett az edző.Pont egy NB1-be jutásért küzdő Rákóczinál,akik két ponttal vezették a bajnokságot,1943-ban.Győrbe utaztak,ahol 2:2 félidő után,5:2-re nyert az ETO.Elég nagy botrány volt,mert a győri 3 gólt a kapusunk,solymosi gyakorlatilag beengedte.Hazafelé meg a csapat lebuktatta a két Slózit,mert gyanusan átzsirosodott egy pakkjuk,amiböl 16 kiló szalonna került elö...A fennmaradz memoárok szerint a magyarul törve beszélő öreg Slózi érezhette a baklövését,mert az öt vérig sértő és rátámadó KRAC játékosok ellen nem kért fegyelmit a klubtól.a poén az,hogy a KRAC akkori főtámogatója egy hatalmas húsgyár igazgatója volt..neki nyilván 16 tonna szalonnát is megért volna az NB1:))
Késöbb volt még egy olyan eset,hogy az mlsz nem adott engedélyt Schlossernek tovább edzösködnie Kaposváron,mert nem volt semmilyen edzöi képesitése,és lejárt a neki szánt türelmi idö.Ekkor igazolt el Solymosi kapus is egy fövárosi klubba,mert az örege sem maradt...
Schlosser legutolsó mérközése illetve búcsúmeccse a Kaposvári Rákóczi AC-ban-igaz Kaposvár válogatott néven-a magyar katonaválogatott ellen volt,1944 július 9.-én.
Gólt nem rúgott,4:2-re nyert a válogatott(Sárosi dr-al,Tánczossal,Deákkal,stb).A KRAC kapuját Solymosi,Schlosser fia védte.
