Köszönöm a segítséget. A vakolattal a festő szerint nincs olyan baj ami miatt le kellene verni. Valamire figyeljek amikor csinálják, hogy biztos tuti legyen? Nekem valami Rigips-es gipszes vakolatot mondott a festő és dryvit hálót, hogy ők ezzel oldanák meg. Arra mindenképp akkor figyelek, hogy kaparják le teljesen a régi festéket.
-diszperzit lekapar. Orbitális szopás ez a része. (Igazából diszperzitet családi házban el kéne felejteni, nagyon jó mészfestékek vannak helyette, azt nem kell lekapargatni) -utána ez a hálós-gletteléses megoldás az tuti.
Sziasztok! Kicsit hasonló problémával küzdök mint topikolos fórumtársunk. Nálunk a következő a probléma: Régi körülbelül 70 éves ház kisméretű tömör téglákból építve. A vakolaton minden szobában hajszálrepedések hálózzák be a falat ami esztétikailag baromi ronda. Hívtam kőművest és festőt is, hogy miként lehetne ezeket eltűntetni végleg, mert 2 éve festettünk és nem szeretnénk ebből rendszert csinálni. A kőműves természetesen leverné a vakolatot és újravakolná az egészet ennek költsége 2.000ft lenne négyzetméterenként ami elég sok főleg mert elég nagy a belmagasság és a ház sem kicsi. A festő 3 lehetőséget mondott: 1. letapétázzák a falat rendes tapétával és akkor elég sokáig nem jönnek elő a repedések. Mi nem szívleljük a tapétát így elvetettük az ötletet. 2. Letapétázzák a falat sima fehér papírral és akkor olyan eredményt érnek el mintha tapéta lenne rajta és még nekünk is jobban tetszik. 3. Leglettelik az egész falat valami gipszes vakolattal és tesznek bele olyasmi hálót mint amit a hőszigeteléseknél használnak. Ez tetszene a legjobban, de az itt elhangzottak elbizonytalanítottak. Jelenleg diszperzittel van festve a fal és erre kerülnének fel az előbb felsorolt rétegek. Szerintetek mi lenne a legjobb megoldás?
nem a szögletes szemcsés homokra gondolsz? mi azt használjuk bejavitásra,meg huzosabb helyre.gondolom, mert nagyobb a felülete. vakolat előtt meg mi mindig nedvesitünk, téglafalnál is.
Mármint mit csináltam-e? Csemperagival taknyolást? :-)) Azt nem de a csempeszegőt téglaházban raktam már vissza egy pár év után, mert az a mésszel a hátoldalán fordúlt le a falról. De viccet félretéve. Igen, csináltam, bár nem terrasannal. A nedvesítés az egyik lelke a tartós vakolatnak a vályogban: hamar kikapja a nedvességet az anyagból. Aztán a sok folyami homok. A túl sok sárga, vagy bányahomoktól gyenge, porlik. Cementet tényleg csak egész keveset tegyetek bele, és esetleg a mész mellé egy kis mészpótlót, is lehet tenni bele: képlékenyíti is, és légpórust is képez. Tapasztani még nem tapasztottam, az egy másik dolog. A lócitromot, tehénlepényt azért tették bele, hogy szálerősített, repedésmentes vakolatot kapjanak: paraszt system:-))
leesett. a nutot azt hittem csak a nutfederes lapra irod.
minnel kozelebb kellene legyen a pf cso a tetejehez, kulonben nem jon at a meleg. a falfutesnel 15mm gipszkarton hataban van a nut, es abba van a cso beleragasztva.
a ket szemben levi lap hataba szinkronban belemarni a nutot nem lesz egyszeru. a ziment-nel az alulemez arara egyszer rakerdeztem, de nem emlekszem. valami 5-6000 per m2 volt.
Nem, bár az sem olcsó... Az ehhez való pf rendszer ára a gond. Spec rendszerlemez nútokkal, fém vezetőlappal ami a csőtől a szárazesztrichnek átadja a meleget:
A perlitbeton meg ugye nem jó pf-re, mert rossz hővezető.
Tehát a most meglévő deszkázat+OSB tetején fut a gépészet, ez feltöltésre kerül lépéshangszigeteléssel, majd erre menne 1 15mmes rigidur 8mm núttal (felül), rá a csövek, rá második 15mm rigidur 8mm núttal (alul), azaz ezek közrezárják a pf csöveket és átveszik a hőt. Csinálnak így falfűtést is. Erre én tennék még 1 rigidurt, az meg burkolható.
Ami a legjobban bevált: 200-as szeggel sűrűn bedrótozni, legúzolni, majd Terralittal a megfelelő vastagságban vakolni és mosott homokkal simítani. Örökös mint a nyomorúság.
A csemperagasztó (tartósan legalábbis) nem marad meg a vályogfalon. Nem tudom miért, csak a végeredményt láttam többször. 3-4 év után gyakorlatilag önálló felületként viselkedett. Ahogy már említették a csemperagasztó drágább a vakolatnál. Szerintem vagy gipsz alapú vakolattal kellene próbálkozi, vagy valamilyen lélegző vakolattal. Tapasztalatom ugyan nincs vályogban. Hagyományosan tapasztották, amikor az agyaghoz ló vagy tehénytrágyát (nem emlékszem pontosan melyiket) kevertek, ami száradás után szagtalan, de gondolom ezt nem szeretnéd :-) Gipszkarton esetén a rögzítési pontokhoz fakockát illik betenni (kifelé szúkülő oldalú csonka kúp alakú deszkalapot gipszelnek be), ugyanis a műanyag dübel is elenged idővel.
Ki mondta, hogy a cement, meg a vályog nem szereti egymást? A sóder magas agyag tartalma rontja a beton szilárdságát, de ez más történet. A nedvesedő, vízszigeteléssel nem rendelkező vályog falra NEM célszerű erős cement vakolattal vakolni, (valamint egy univerzális csemperagasztónak nevezett dologgal:-) ,mert befelé nem engedi a falban lévő nedvességet kiszellőzni, ezért az fentebb kúszik!
A vakolat ára, magyarán malter kb 200-300 között van. Ehhez lell még valamenyi szeg+ nádszövet, esetleg drót. Ha a kartont, + lécet nézed az sem lesz olcsóbb.
Lehet, hogy egy (egyébként nem láthatóan vizes) helyiségnél elég az alsó részt zöldből összerakni, ha számít minden fillér. Plusz némi szellőzőnyílás az előtétfal aljára-tetejére, hogy valamennyire át tudjon szellőzni.
szerintem meg műanyag is van benne,meg cement is. érdekes modon nem mugyantának irták a csomagon,hanem muanyagnak.
egyébként ha felázik a fal,és csak azért nem gipszkartonoztok,mert hátha tönkremegy,ennek az esélye csamparagasztónál is megvan.lehet nem a ragacs meg tönkre,hanem a falból esik le.
