Szerintem száz kérdésre senki nem fog válaszolni neked.
Kinek van kedve regényt írni ingyen :)
Tedd fel őket egyenként és jól megfogalmazva.
"szeretném üveggyapottal leteríteni. De. Hogyan oldható meg az esetleges közlekedés fenn, pl antennakábelek szerelése, vagy ha netán tartanék ott pár üres kartondobozt."
Az üveggyapot egész kis terheléstől is összelapul, erős terheléstől pedig véglegesen roncsolódhat, tehát a közlekedés és tárolás csak a gyapot terhelése nélkül javasolt. Vagy építesz a gyapot fölé egy (pl lábakon álló) dobogót/padlót amin jársz/pakolsz, vagy a terhelendő részen nem gyapotot alkalmazol.
Szerintem ez tök fölösleges. Ha iszonyú precíz akarsz lenni, akkor tegyél az ablak alá is meg fölé is szellőzőcserepet, és ne vágd ki a fóliát, mert az több kárt csinál mint hasznot.
A kondenzációs falikazán topicból irányítottak át ide, és látom, hogy sokat tanulhatok a fórumot olvasva, főként Nopanick leírásait olvasva (elnézést a többiektől ezért).
Még éppcsak pár oldalt futottam át, de kellene egy kis egyértelműsítés:
a képen a sárga tetőtéri rész padlóját (az alatta lévő hálószoba miatt) szeretném üveggyapottal leteríteni. De. Hogyan oldható meg az esetleges közlekedés fenn, pl antennakábelek szerelése, vagy ha netán tartanék ott pár üres kartondobozt. Arra gondoltam, hogy rakok rá farostlemezt, vagy hasonlót, hogy ne tapossam össze a gyapotot, viszont nem kellene e páraáteresztő fólia, vagy szellőznie a gyapotnak? Fenn nyáron igen meleg van, bár nedvesség nemigen jut be, a pára sztem igen. A sárgával jelölt részek szurkospapírral vannak bevonva, ami 1-2 helyes sajnos fel lett szakítva a cseréphozzáférés miatt (előző tulaj). Szigetelés nincs.
Ellenben a az alatta lévő hálószoba tetőtéri szoba (azaz a fentről lefelé futó tetőrész az oldalplafon), így ott a cserép alatt van egy kb 10-15 cm-es légrés, alatta fólia nélkül (!?!!) üveggyapot, az alatt fólia (ottt van, ha jól emlékszem). Szóval a gyanúm az, hogy a páratartalom a szarufák között leszökik, elvileg ugye az ott közlekedő légáramlat tartja szárazon a gyapotot. (Ide terveznék még további szigetelést is...)
Épitkezés elején járó,hitelben elmerülő szegény ember vagyok.Az alap már megvan és jövőre fogjuk a falat húzni.Egyenlőre még nincsen eldöntva,hogy isoteqből,vagy prokonceptből lesz a fal.
A ház tetőtér beépítésű lesz.Mind a kettő gyártónak van tetőeleme amit a gerendákra vannak rögzitve.Ezzel az állitásuk szerint megspórolható a lécezés és a fóliázás.
Szerintetek ha ezekből épitem meg a tetőtt az mennyire lesz jó??
Azért kérdezem mert a tetőtér beépitésnél fontos szempont,hogy a cserép és a szigetelés között legyen légrés.Ezeknél a tetőelemeknél viszont szerintem nincsen légrés és 17-14 cm szigetelést is kevésnek tartom.
Új építésü házunkon bramac reviva cserép került, alá bramac léc, alá páraáteresztő fólia
a szarufák 15 cm vastagok. A szigetelőanyag isover domo, amit már megvettem.
Kérdések:
1. hogy tudnám ezt a legeccerűbben betenni 15cmbe? Mert ugya a domo az emlékeim szerint 10/5-ös ergó 5cm vtg-ban van. (még nem bontottam ki)
2. Jah és mivel rögzítsem és hogyan? Drótra gondoltam vízszintesen, kb 20cmenként. Nem fog belőgni a fogópárok között? Nem vágja el a drót? hányast vegyek?
3.a vágási szélesség mennyire kell hogy pontos legyen, hány cm fér bele a tűréshatárba? (ne is lógjon be, ne is legyen légrés)
4. 15cm domo, + 5 cm domo a gipszkarton lécei merőlegesen elégjó szigetelés?
Kétszeres átszellőztetésű "tetőm" van és a tetőtéri ablakok főlé szeretnék fólia gyűrűt rakatni (ezt javasolták), mivel itt hiába van a légrés, a tetőtéri ablak megszakítja a szarufaközben felármaló levegőt, így az ablak fölött nincs a szellőző résben huzat, ami kivigye a párát.
Amit találtam (Bramac), az egy kalsszikus 10 cm átmérőjű gumi, amit a fólia kivágása után kell elhelyezni.
A problémám az, ha bejut némi csapadék a cserép alatt, akkor itt be fog folyni és eláztatja a szigetelő anyagot.
Vagy van másfajta fólia gyűrű is?
Előre is köszönöm a segítséget!
Íme amit találtam(a kép bal lasó sarkában lévő gyűrűre gondoltam)
Írtad, hogy: "A padlást CSAKIS a HIDEG oldalon szigeteld tovább!
(azaz felülről-kívűlről) Belűlről semmiképpen se."
Azt értem, hogy CSAK belülről ne, de mi van a prokoncept stb. házakkal? Ott kívül-belül szigetelve vannak a falak és a födém is (Vagy a födém nincs? Nem tudom). Ha egy hagyományos téglaházat kívül belül szigetelünk nem ugyanazt kapjuk? Az miért jó és emez miért nem?
Hát nem tudom... gyapotra rakott karton/hullámpapír réteget meglehetősen párafékezőnek érzek. Pláne ha valaki lezárja az illesztéseket ragasztószalaggal. Ha muszáj spórolni, akkor is legalább egy geotextília, az biztosan jól átszellőzik. vagy inkább semmise.
Van valakinek tapasztalata a gipszkarton mennyezet, és a fölötte lévő gyapot közé beköltöző egérrel kapcsolatban? Hogyan lehet onnan kizavarni/kiirtani?
Próbálkozok egérragasztóval, egérméreggel, de macerás mindig több helyen a szigetelést felhajtogatni, alá berakosgatni a cuccot.
Van értelme a födémre terített üveggyapotra hullámpapírt tenni, hogy ne koszolódjon el? Így könnyebben meglátszik az is ha valahol bejut a csapadék. Vagy csak kárt okozok vele?
Értem. Akkor másként kérdezem, hátha kapok végre választ. :) A tetőtér fölötti trészen - amit többnyire padlásnak szokott hívni a pórnép - a szarufák köze is ki lett szigetelve v. csak a gerendák között (meg valószínűleg a tetején) van gyapot?
Beton födémemet 8mely nem leszt használva semmire)szeretném leszigetelni. Üveggyapotra gondoltam 3*10 cm méretben. Kérdésem, hogy az üveggyapot nem esik össze a saját súlya alatt 2-3 év múlva? Ha összeesik, akkor elveszti az eredeti szigetelési képességét is? Van lényegi különbség az üveggyapot és az ásványgyapot között? párazáró fólia a szigetelés alá kell igaz? Hogy a nedvesség ne menjen bele az üveggyapotba? Lent olvastam valami galléról, de vigyen el az ördög, ha értettem, hogy az milyen habból készül.
Akkor a "berakjuk/befalazzuk a majorpankot" arra értették régen, hogy ott elválasztják a majorpankot a beltértől. Ha nincs tornác, akkor is. Szerintem egyről beszélünk.
:))) Elvileg a födémgerendákra szoktak szegezni egy collos deszkából telibe egy terítéket. Aztat híjjuk padlásdeszkának. Gyakorlatilag ez a hómi képezi a pallás padlóját. :)
Az általam ismert elterjedt réteg belülről kifelé:
vakolat, nádszövet, deszkázat (alsópadlás), légrés, deszkázat (felsőpadlás), sártapasztás (vagy föld feltöltés vagy perlitbeton), tető, gólya. Természetesen a gerendák az alsó és a felsőpadlás között vannak.
A házunk B30-as téglából épült, tűzfalas ház. A födém, betongerenda között betonpalló(? üreges hosszú betonelem.)
2+10 cm eps van a falakon (északon 4+10 cm). A tűzfalon a szigetelés a betonkoszorú fölött kb. egy méterrel ér véget. A nem tűzfalas falakon a stablont leszedtem és a palatetőig felengedtem az eps-t. A födém üveggyapotja kimegy a felengedett eps-ig és fedi a betonkoszorút is.
Jók ezek így?
A födémen a padlástér felől 10 cm üveggyapot itt-ott összetaposva. Itt az lenne a kérdésem, hogy kívülről rakjak-e a födémre még gyapotot, vagy inkább belülről tegyek a plafonra 2-3 cm eps-t? Mivel a födém kívülről is van valamennyire szigetelve, így talán nem olyan bűn a belülről szigetelés. Vagy igen?
Nekem pénteken megérkezett a 16-os grafit reflex (meg az összes egyéb szigetelő lemez) és az egész padlást csurig pakoltuk. Sajnos csak tavasszal fogjuk tudni elkezdeni a homlokzat szigetelését. Lehet hogy még idén a lábazattal azért bepróbálkozunk.
A koruregesnek is ennyi a lambdaja? Gyakorlatilag nem szigetel semmit? Ezt nem gondoltam...
Volt rajta 15cm uveggyapot, amit nehol elegge lejartunk. Ugyhogy most csinaltam 20cm eps-bol jarhato feluletet, a tobbi helyre pedig teritettem meg 10cm uveggyapotot. Szerintem atlagban mindenhol megvan a 20cm gyapot (probaltam elosztani a meglevo, letaposott gyapotot ugy, hogy mindenhol kb. ugyanannyi legyen). Szamolhatom ezt osszesen 20cm normal gyapotnak, vagy a taposas miatt szamoljak kisebb vastagsaggal/nagyobb lambdaval?
Ha szamolhatom 20cm normal gyapotnak, akkor ha jol nem tevedek, most U=0.21 korul van a fodemem.
Sziasztok, meg tudna mondani valaki, hogy a leier 20 centis korureges betonfodemnek mennyi a hoatbocsatasa? Kerestem mindenhol, de sehol nem talaltam. Itt a forumban kerdezte mar valaki, de neki meg plusz beton meg nem tudom mi volt rajta. Nekem siman a fodem van, alulrol glettelve, festve...
Sima műanyag lamellás redőny, szőrkefés alu sinnel. Az ablakok 1.1-es fa ablakok.
(A redőny egyébként beépitett, 4 cm szigetelés jutott a tedőnytok és a fal közé, de itt a fal el van vékonyitva 25 cm-esre. A redőnytokon van 6-12 cm szigetelés, változó.)
A fűtés megy már a hét eleje óta, mert most raktam össze újból a rendszert, és finomhangolom+légtelenitem.
Tegnap éjjel és ma hajnalban bevetettem a nemrég vett B&D lézeres hőmérőt. (reggel hatkor 1 fok volt)
- Ablak lehúzott redőnnyel - nem lehúzott redőnnyel: 1 fok különbség
- Lenyitható padlásajtó (tetején 8 cm EPS-el) meglepő módon nem huzatos, nincs hőmérsékletkülönbség a mennyezet többi részéhez képest
- lengő kutyajtó: 5 fokkal hidegebb, mint a bejárati ajtó más része
- tetősikablakok: 2-3 fokos hőmérsékletkülönbség a tető más részéhez képest, ez elfogadtahtó
- szigeteletlen lábazat (kilátszó szerelőbetonnal): 12 fokos volt! Állatira szökik a meleg körbe az 1 méter magas lábazaton, úgyhogy ezt nagyon gyorsan szigetelnem kell. A leszigetelt fal egyébként 3 fokos volt
- teraszlemez (padlófűtéses nappali mellett, külön épitve, elszigetelve (bár csak 5 cm XPS-el)): 10 fokos volt a beton a fal mellett, a faltól 2 méterre is 7 fokos. Tehát itt is szökik a meleg, de ezzel már nem fogok semmit kezdeni
Amúgy én is kevésnek ítélem a mennyezet fölötti 15 centis hőszigetelést önmagában, de az épületen mindenhol 20 centis kőzetgyapotot ír és így valószínűleg tudja a ház a négyzetméterenkénti 25kW alatti éves energiafelhasználást. Igaz ez így még nem passzív ház adat, de a legrosszabb esetben is alacsony energiásnak tekinthető.
Amikor kérdezik, hogy mennyi a fűtés, mondom kb. 50 ezer forint. Általában erre az a válasz, hogy ekkora házra ez elég jó. Amikor hozzáteszem, hogy "évente", látni kéne az arcukat. Tovább »
Szeretném megkérdezni, hogy ajánlott-e a pince aljzatbeton és a talajon fekvő szerkezeti betonlemez közé hőszigetelést tenni? 10 cm van a teljes rétegrendre. A pince alja -150cm-en van a talajszinthez képest, a betonfalon 10cm xps kívül.
Nem szeretném elveszíteni a kellemes nyári és enyhe téli klímát odalent.
Az elképzelésem 4 cm eps100 +6 cm beton. Ok ez?
Ezt értem, de a térkő fugája a fal mellett kezdődik közvetlen. A térkő-vakolat találkozást kikened, de a becsatlakozó fugán keresztül is leszivároghat a víz. Ha ez a vízmennyiség sok, akkor a térkő fugát is tömíteni kellene -> ez azért hülyén nézne ki meg pepecs meló lenne. Ha a vízmennyiség nem sok, akkor meg a fal mellett se kellene szerintem tömíteni. A tömörödött, néhányszor már megázott kvarchomok nagyon összeáll, nem hinném hogy sok vizet átengedne.
Bár már 15 centi feltöltésnél tartasz, ha nagyon aggódsz, esetleg az segíthet hogy lejtősre készíted a tükröt, és a járda/terasz széléhet dréncsövet raksz be, ami az esetleges bejutott/pangó vizet elvezeti (hogy hova - ez megint érdekes terület - saját szikkasztó vagy közterületi csapadékvíz-elvezető hálózat [egyes településeken van ilyen]).
Nem aggódnék emiatt. A térkő alá számottevő víz nem kerülhet. Ha behomokozod a fugákat és bevizbrálod, minimális mennyiségű víz fog alá kerülni.
Nem tiszta, hogy pontosan miből is van a feltöltés: zúzott kavics - ez murva? A sóder hajlamos arra hogy felszívja a nedvességet. Murvánál ilyen nem nagyon fordul elő.
A ház lábazatának "neki fogok tolni" egy térköves járdát.
A lábazati zártcellás szigetelés hálózva + 2x glettelve van teljes magasságban (60 cm), de műgyantás gyöngyvakolat még nincs rajta, ez későbbi project.
(Nem tudtam, hogy ott lesz a járda, ezért van végig beglettelve.)
Összesen 25 cm fog kilátszani a lábazatból, a többit "eltemetem".
Aggodalmam, hogy a tömörített 0-20 zúzott kavicsból nem tud olyan gyorsan elrohanni a víz, és felázik a glettelés, ledobja a későbbi lábazati színvakolatot.
Jelenleg 15 cm kavicsrétegnél tartok, amit tömörítés előtt jól belocsoltam.
Azt látom, hogy 2 nap után is fel van ázva 5 cm magasan.
Ehhez hozzájárulhat, hogy a kavics alatt a talaj jó kötött. (A tükröt kiszedés után eligazgattam alatta, egyenes, és ellejt a háztól).
Szeretném a későbbi felnedvesedést elkerülni, ezért arra gondoltam, hogy a térkő szintje alatt (mennyivel?) egyszerűen vízszintesen átvágom a hálózást + ragasztót.
Családi ház födémszigetelést csinálok a padlásra.Oda teritenék le vastag müanyag fóliát,és rá a közetgyapotot.Cserép a tetö,a padlás födém az betonozott kb 50 éves.Jó ez a megoldás igy?
Nekem kb 20-25 évvel ezelőtti tapasztalataim vannak padlófűtéssel kapcsolatban. Kb öt centis salakgyapot táblák lettek aláterítve, máshol szintén öt centis hungarocell (hogy milyen teherbírású arról fogalmam sincs). És semmilyen távtartó nem volt, hogy a táblák ne tudjanak összenyomódni.
"Gyakorlatilag mindegyik, amelyik nem "lélegző"-nek van hirdetve."
Ez csak feltételezés, erre ne építsünk várat. Olyan termékeket mutass, amelynél oda van írva, hogy "párazáró" vagy "párafékező". De a legjobb az lenne, ha a gyártó valamilyen konkrét értéket is megadna.
"és (diszperzittel) festett, messze nem megy bele annyi pára"
Ebben a fórumban igen régóta keresünk megfizethető árú párazáró (vagy legalább erősen párafékező) kenhető anyagot (festéket, akármit). Én lennék a legboldogabb, ha pl a diszperzit jó lenne ilyesmire, de sajnos túl jó páraátereresztő.
Azért szerintem messze nem ilyen tragikus a helyzet, általában nem "kopasz" a fal belülről (sem).
Arról nem is beszélve, hogy egy jó kis műgyantás tökéletesen víz és párazáró külső színezés teljesen felborítja az elméletedet :)
Szóval a fal belülről vakolt és (diszperzittel) festett, messze nem megy bele annyi pára, hogy a téglának gondot bírna okozni normál működést feltételezve.
> A túl jó páraáteresztésű (úgynevezett "korszerű" :) téglákra állítólag valóban nem lehet akármennyi hőszigetelést rakni, mert bizonyos téglákhoz képest a vastag EPS réteg párafékezőnek számít.
Ezt én úgy értelmeztem, hogy csak max. x vastagságú EPS szigetelést tartasz értelmesnek/elfogadhatónak modern téglán.
Egy fal jó páravezetése akkor valósul meg, ha kifelé az egyes rétegek egyre jobban (vagy legalábbis egyformán) páravezetőek, mert így egyik réteg sem lassítja a párát annak kifelé haladása közben.
Egy vékony EPS réteg párafékező hatása jóval kisebb, mint egy vastag rétegé.
A különböző típusú téglák páravezetése között jelentős különbségek vannak, a tömör és a korszerű (soklyukú) téglák között állítólag 7-8 szoros különbség van, egyes téglák rosszabbak egyes EPS-eknél de nagyon sok tégla páravezetése lényegesen jobb az eps-nél.
Tehát ha figyelmbe akarjuk venni a fenti szabályt, hogy az egyes rétegek kifelé haladva nem lassíthatják a pára haladását, akkor a korszerű, soklyukú téglákra nem lehet bárrmilyen vastag eps-t rakni, mert egy bizonyos rétegvasatgág felett már az eps réteg páravezetése rosszabb lesz a tégláénál.
Viszont az is igaz, hogy bizonyos hőszigetelési jóság felett (ha a hőszgetelő réteg jósága legalább kb 5-6-szorosa a tégláénak) a tégla legkülső rétege sem kerülhet soha a harmatpont alá, ezért ott vízkicsapódás nem valószínű** az időnként (a leghidegebb órákban) 100 százalék közeli páratartalom pedig tudtommal nem árt semminek.
Tehát elmondhassuk, hogy ha egy korszerű téglából rakott falat hőszigetelünk, akkor
- vagy a külső szigetelő réteg ne legyen vastagabb annál, hogy páravezetése rosszabb legyen a téglarétegénél
- vagy a külső szigetelő réteg annyira jó legyen, hogy a tégla egyetlen pontja se kerülhessen SOHA a harmatpont közelébe (tehát égla hőszigetelése szorozva legalább 5-6-tal).
A fenti két szélső feltétel közé eső hőszigetelések MÁR akadályozzák a pára akadálytalan közlekedését, de MÉG lehetővé teszik, hogy a nagyonhidg órákban a tégla külső rétegében a fetorlódot vízpára folyékony vízzé csapódjon le.
Legalábbis én így gondolom ezt a dolgot...
És most jöhetnek a kérdések / cáfolatok / lehülyézések.
(**a pára feltorlódása 100 százaléknál megáll, változatlan hőmérséklet (és légnyomás) mellett SOHA nem lesz belóle kicsapódott víz, hanem, mivel elérte a telítettséget, egyszerűen "abba a térbe nem fér bele több lebegő vízpára")
amikor nagyon lemesz a meretekkel, es elkezdesz porusokrol beszelni, akkor minden megvaltozik.
nincs ertelme arrol gondolkozni, hogy a teglaban a viz most para vagy folyadek. benne van es kesz.
mi az hogy a keramia maga nem konnyebb mint a viz? ha ledaralod lisztte, akkor nagyobb lesz a surusege egynel, de majdnem minden olyan tulajdonsaga ami miatt teglanak hasznaltuk megszunik. az a porozussagaval egyutt adja azt az anyagot, amibol teglat csinalunk.
ott van pl a fa. siman amikor porszaraznak latod, es szilankosan torik, akkor kb 5-6% a viztartalma. amikor szaraz, es mondjuk butor, akkor 10% korul lehet. amikor frissen vagtak, akkor 50% vagy felette is lehet.
visszaterve a teglara, mindenkeppen lesz nedvesseg az anyagaban. csak nem mindegy mennyi. amig keves, addig ha megfagy is, nem csinal bajt, de ha sok szetfagy. lasd szar minosegu tetocserepek. persze a falban a tegla nem fagy meg. de amig nem telitett nedvesseggel, addig kepest ujat felvenni. ha megtelt, akkor nem, es akkor pl a felulete is nedves lesz, es jon a penesz.
nekem siman sikerult, egy kb 20cm pengehosszusagu szakacskessel. szepen filccel felrajzoltam a nejlonra, beledoftem, es korbementem. aztan kicsit a nyelet is benyomva a resbe, megegyszer. de vannak olyan tekercsek, amik gyarilag felbe vannak vagva hosszaban.
Hát ez jól hangzik, remélem a mienk is legalabb ilyen stabilra van csinálva, bár egy cserép kályha súlya elérheti 800-1000 kg-t is de némileg nagyobb felületen. Ha minden jol megy kitart. Ha nem akkor meg az asszony úgy is járólapot akar cseréltetni :D
Elek 39316-as hozzászólására reagáltam, ahol kifejtette, hogy szerinte a modern téglákra nem rakható EPS tetszőleges vastagságban. Nekem úgy tűnt, hogy ő felső határrra gondol. Szerintem inkább alsó határ van, amit ki lehet számolni konkrét téglatípusra (+ adott belső/külső hőmérsékletre/páratartalomra), és az fölött bátran mehet EPS további számítás nélkül is.
A tömör tégla kb. 1700 kg/m3 sűrűséggel bír, de hogy jön a sűrűség az egészhez?
91-ben épült házban lakom, két szint, csak padlófűtés. Fentről lefelé a 10-14 cm (!) vastag beton alatt vannak ugye a csövek (beton aljában), alatta kötőháló, alatta vízzáró fólia, 5 cm üveggyapot, újabb fólia. A gyapotot brutál betonvasakból álló rács tartja + a felette lévő vasalt beton merevsége.
Ez így ok, de akkor nem a tégla anyaga vezeti a párát, hanem a porózus kerámia megszívja magát, és a lukakban pára lesz ha elég meleg van, vagy víz, ha elég hideg van.
Vagy szétfagy.
Messziről nézve persze egyik oldalon víz be, másik oldalon víz ki, de ha ettől lesz baja az szerkezetnek, akkor ott valami nagyon el van rontva...
- azt értem, hogy lukas tégla könnyebb mint a víz, de a kerámia maga nem. Ugye?
Van valakinek tapasztalata arra nézve, hogy 20 éve padlófűtés alá milyen aljzat szigetelést építettek be általában? Esetleg ezeknek a szigeteléseknek mekkora a nyomó szilárdságuk? A kérdés azért fontos mert 3 éve költöztünk egy sorházba, amit 20 éve építettek padlófűtéssel, és szeretnénk egy csarépkályhát, ami viszont nem kis súlyú. Jó lenne feltárás nélkül meg saccolni, hogy milyen súlyt bír el.
A vázkerámia falazóblokkok belsejében levegővel töltött üregek vannak. Mivel a tégla porózus, a lakás páratartalma alapján a tégla celláiban is lesz előbb-utóbb pára. Az, hogy ez pára marad-e vagy vízzé csapódik le, az üreg hőmérsékletétől függ. Ha bőven van szigetelve, akkor - mivel a tégla legkülső ürege is majdnem szobahőmérsékletű - nem lesz kondenzáció a téglában (kivéve a 7/24 működő török fürdőt, ahol mindez mellett a vízszigetelést is kispórolták). Szerintem.
Szerintem pont fordítva van: modern téglára vékony szigetelést rakva lehet gond (HS 44-re 4 centi EPS), mert a pára valóban feltorlódik a tégla-EPS határon, de a hőmérséklet MÉG alacsony a vékony EPS miatt ahhoz, hogy pára formájában maradjon meg a pára, így kénytelen lecsapódni. Ha ugyanarra a 44-es falra felraksz 10-15 centi (méretezni kell mondjuk WinWatt-ban) EPS-t, akkor kb. szobahőmérsékletű lesz a tégla, így hiába torlódik ismét a pára a fal-EPS találkozásánál, szépen megmarad párának, nem csapódik le vízzé.
Akkor ez mivel sztétikailag szeretném ,egyébbre nem jó mármint hőszig szempontjából ,mint hogy gyönyörködöm benne,nyáron a meleg végett az alatta levő 40 mm -es légrés miatt nem jobb??
"de nem mindegy hogy egy 0.4 es falazatra teszem a szigetelést vagy egy 1.3 -as falra az előbbit lényegesen vékonyabb szigeteléssel fellehet javitani."
Kb hány forinttal olcsóbb négyzetméterenként az a "lényegesen vékonyabb" szigetelés?
Meg tudná nekem mondani valaki hogy:B30-as fal belül vakolt festett,kívűl vakolt ,kapart kőporoztott és 160 mm-es fehér habbal szigetelt és ugyanez a verzió de kívülrőll 8*40 es függőleges50 cmenkénti stafli vázra szerelt 20 mm-es lambériázás hőtechnikailag és hang szempontjából mit dominál??
Értem én hogy illik szigetelni a korszerűbb téglát is de nem mindegy hogy egy 0.4 es falazatra teszem a szigetelést vagy egy 1.3 -as falra az előbbit lényegesen vékonyabb szigeteléssel fellehet javitani.
"B30-as fal m2 ára 4000ft ra jött ki aminek 0 a szigetelése pl egy leier 30-as fal m2 ára 3900ft-ra jött ki"
Egy B30-asra gyakorlatilag korlátlan vastagságban rakhatsz EPS-t, a korszerű téglák jobb páraátersztő képessége miatt viszont ez korlátozott (hogy mennyire, azt nem tudom kiszámolni).
A négyzetméter árnál meg figyelembe lehet venni akár a beton falazóelemeket is ;)
"Szerintetek mennyit ront a rendszer hőszigetelési képességén a körbekenés hiánya?"
Ha a lapok körbe vannak kenve, akkor minden egyes lap mögött egy különálló levegő üreg van. Ha nincsenek körbekenve, akor az egész házfalad egyetlen nagy lapos levegő üreg, amelyet belülről fűt a lakás, így folyamatosan egy felszálló légáram (kéményhatás/huzat) "szeretne" kialakulni benne (tehát alul szívóerő, felül túlnyomás). Ha ezen erőnek bármilyen lehetősége van arra, hogy megindulhasson a függőleges légcsere (pici lyukak, vagy csupán részben légáteresztő lezárás alul/felül, vagy a táblák illesztéseinél), meg fogja tenni.
Ilyenkor minél vacakabb az alsó/felső lezárás, annál kevésbé ér valamit a hőszigetelésed, ha egyáltalán nincs lezárás (ilyen ház is létezik) az a folyamatos hideg léghuzat miatt gyakorlatilag olyan, mintha egyáltalán nem hőszigeteleted volna a házad.
Tehát ha ki lett spórolva a körbekenés, akkor NAGYON-NAGYON jól zárd le a légrést alul és felül és reménykedj, hogy a táblák közötti illesztési réseken át nem cserélődik túl sok levegő.
A mai energiaárak szerint a két említett tégla egyike sem alkalmas (ráadásul az előírások szerint sem) szigetelés nélkül külső falazatnak!
Viszont a B30-nak lényegesen jobb a hanggátlása és a hőtároló-tömege. Ellenben e miatt több anyag van benne és drágább (a munka is).
A teljes fal árát figyelembe véve kb. bruttó 16000Ft/m2-nél (munka+anyag: szigetelve, színezve, belül vakolva, glettelve) nem sokat számít az a ~500Ft (3%), ha zajosabb a környék. Ebből a pénzből nem nagyon lehetne megoldani a hangszigetelést...
Sziasztok, köszi a segítséget az átszellőztetett EPS üggyel kapcsolatban.
Van még egy kérdésem. Most, hogy nézegettem át a korábbi hőszigetelést (38-as fal + 5 cm EPS) azt látom, hogy az EPS lapokat nem kenték körbe ragasztóval.
A gyártó instrukciói szerint körbe kell kenni.
Szerintetek mennyit ront a rendszer hőszigetelési képességén a körbekenés hiánya? A levegő hőszigetel, szóval pusztán az, hogy levegő van a tábla és a fal között nem probléma.
Amit én problémának látok az az, hogy a szigetelés szélénél (pld. alul) a fal és az EPS közötti levegőt csak a színesvakolat választja el a kinti hideg levegőtől, tehát a levegő behűl. Viszont ez olyan elenyészően kevésnek tűnik a teljes falfelülethez képest, hogy azt gondolnám, hogy nem jelentős a hatása. (Más szóval, ha jól sejtem akkor a légrés a szélén hűl, de a teljes fali felületén fűtődik a fal által).
Valamennyi hűlés körbekenés esetén is lenne, mert a ragasztó nem hőszigetel, szóval így-is úgy-is hűlne ott a rendszer.
Az igazi kérdésem az, hogy jól látom-e a fentieket, illetve, hogy származhat-e annyi javulás az EPS lapok leszedéséből, amiből megtérülne (kevesebb mint 100 év alatt) a leszedés költsége.
Azért kérdem, mert a mostani (nem körbekent) 5cm-es szigetelésre még raknék kb 15 cm-t és nem akarom elfecsérelni a pénzem ha a körbekenés hiánya miatt durván hűl a fal és a szigetelés közötti tér (mert akkor csak ezt az egyébként is hűlő teret védeném a 20 cm EPS-sel.).
Én utána számoltam és az a helyzet ,hogy egy B30-as fal m2 ára 4000ft ra jött ki aminek 0 a szigetelése pl egy leier 30-as fal m2 ára 3900ft-ra jött ki és ebben igy csupaszon is ellehet lakni ,mert lényegesen jobb hőszigetelő mint a B30 ráadásul ezek az árak nem tartalmazzák a habarcsot és a munkadijat amiből szintén több kell a B30 hoz szóval manapság jóval drágább a régi korszerűtlen téglából épitkezni mint az újból ráadásul azt rögtön hőszigetelni kell ,mert télen biztos penészedni fog magában.
A túl jó páraáteresztésű (úgynevezett "korszerű" :) téglákra állítólag valóban nem lehet akármennyi hőszigetelést rakni, mert bizonyos téglákhoz képest a vastag EPS réteg párafékezőnek számít.
Viszont elméletileg elképzelhetőnek tartok olyan átszellőztetett légrést is, ahol a tartófal és a hőszigetelés között van egy légrés, de akkor ezt a légrést nem a külső, hanem a lakás belső levegőjével kell átszellőztetni (tehát a téglafal alján/tetején a légrést a lakással összekötő szellőző lyukak legyenek).
Pesze ilyenkor a tégla hőszigetelése nem számít bele a faléba**, mivel annak mindkét oldalán szobahőmérséklet van, viszont a páraproblémák meg van oldódva.
(**mondjuk meg is érdemli mindenki, aki ilyen "korszerű" téglát vásárol marhadrágán, ahelyett, hogy azt a pénzt is hőszigetelésre költené ;)
A második-, fordított rétegrendet lesz kialakítva. A zúzott kő helyett, 5-6 cm beton réteg lenne 6-os vashálóval. Azért gondoltunk a betonrétegre, mert abba beletudom ágyazbi a korlát oszlopainak felfogatásához szükséges csavarokat.
A lábazati szigetelés már majdnem kész, csak a vegére akadt egy kis probléma. Van egy 7 méteres szakasz, ahol a szomszéd és az én házam között 55 cm hely van. Ez még nem elég, mert ez a köz le van betonozva kb.15cm vastag betonnal. Itt az alap felső szintje 35-45cm magasan van a 15cm-s beton felett. A szomszédnaél 5cm szigetelés van a föld felszinig, és a fal túloldalán pincéje van.
Mivel ezen e szük helyen nem tudom felverni a betont és szinte lehetetlen leásni ezért a küvetkező megoldásra gondoltam:
Az alapot földfelszín felet leszigetelem (10cm XPS), majd vízszintesen (a 15cm vastag betonra) is fektetek 10cm vastag XPS-t. Ezzel a módszerrel kihaladok a szomszéd háza sarkáig (az enyém kb. 2 méterrel hosszabb). Onnét már normálisan le tudom szigetelni a ház alapjának további részét és a két ház közötti beton felületet is. A vízszintesen lerakott XPS-re védelmére teszek egy sor téglát habarcs nélkül.
Mi Tyvek Supro páraáteresztő fóliát használtunk, ott pl a belső fele volt sima (apró perforációkkal) és a külseje szürke és bolyhos (azaz bolyhosítható, ha megsikálnám), és tuti, hogy jól raktuk, szóval nem mindíg kívül sima.
Az átszellőztetett légrés a nevében foglalja, hogy "átfúj" rajta a szél.
Az ilyen légrés SOHASEM a fal-hőszigetelés között van, hanem a fal+hőszigetelés ÉS külső burkolat (lambéria, tégla, stb) között. Az már csak mellékes, hogy ez a hőszigetelés többségében kőzetgyapot, pont a páraáteresztés miatt.
Van az átszellőztetett légrésnek létjogosultsága. Természetesen az ilyet körben páraáteresztő szalaggal le kell zárni, azaz "a szél nem fog átfújni" rajta.
Ettől függetlenül ez itt most valóban hülyeségnek hangzik, hiszen a fal nem fog párát átereszteni.
A szigetelés vastagságát kell úgy megválasztani, hogy a harmatpont a hőszigetelésbe essék, akkor nem lesz páralecsapódás, penészedés.
Egész jó úton jársz.... csak az 5cm légrés alalt nem kéne szabadon hagyni a gyapotot
a hideg oldalon, mert a cserép nem hó és vízzáró szélben-viharban :-(
Mivel, a képen látszik, hogy a cserép alá anno nem került ellenléc+páraÁTERESZTŐ fólia, ezért utólag
legalább nagyjáből pótolni kell ezt a hiányzó gyapot védelmet, a ferde részen, némi barkácsolással...
A lényeg, hogy a ferde részen a cserépléc alatt legyen - 3-5 cm légrés amiben a szabad levegő tud áramlani! utólag lécekkel kialakítható, lényeges, hogy "függőlegesen" át kell tudja járnia levegő mert az itt áramló levegő viszi nyáron a meleget a cserép alól és egész évben pedig, a nedvességet ami a cserépen át bejut ill. a párát ami a gyapotból kikerül, és ez a szárazon tartás gátolja meg a fa/gyapot gombásodását-büdösödést, összeesését esetedben ez a alighanem a téglák bontásával jár, hisz valahol
be kell engedni a szabadtéri levegőt a légrés aljába a fólia-cserép közé,
amit aztán a légrés teteje után valahogy ki is kell jusson újra a szabadtérbe !
- páraÁTERESZTŐ fólia célja, hogy a cserép között a szél által bevert esőt-havat ne engedje a gyapotig eljutni! a bejutott nedvességet elvezeti! tehát az alsó szélét ahol a bejutó víz megjelenik a csatornáig kell eljuttatni (vagy valahogy megoldani a víz el/ki vezetését) miközben a vizet felfogja, a gyapot felől a párát átereszti magán! így a légrésben áramló levegő magával tudja vinni a cserép alól a szabadba.... plusz a fólia télen nem engedi a légrésben áramló hideg levegőnek, hogy a gyapot külső részét kihűtse, így javítja a hatásfokot
- ...és csak jöhet aztán a gyapot.
-------------------------
Ennek a résznek tehát így kell kinéznie:
- szabad levegő - cserép - cserépléc - szabad levegő által ÁTJÁRHATÓ légrés!!! PÓTOLNOD KELL!!! lécekkel a szarufák oldalain, amik tartják a fóliát - páraÁTERESZTŐ fólia PÓTOLNOD KELL!!! az előbbi lécek fogják tartani... - gyapot a szarufák között, amennyivel tele lesz (15 cm fér be, ha jól értem), - 5x10 cm-es pallóből "lécezés" élére állítva, a szarufákra merőlegesen közte a 10 cm gyapottal (a szarufák hőhídja ellen) - páraZÁRÓ fólia (akár hőtükös) légmentesen rakva - 3 cm lécezés vagy gipszkarton fémváz, lég- és szerelő résnek - gipszkarton - festés - lakótér
Lenne egy amatőr kérdésem, most készülök tetőt szigetelni, 15cm+10cm ásványgyapottal.
Ahogy olvasgattam arra jutottam, hogy a következő lenne a módszer:
Van ugye a tetőcserép alatt a tetőléc, az alatt hagynák 5cm légrést, majd 15cm ásványgyapot, erre keresztbe 10x5cm-es anyagból ellenlécezés, közé még 10cm ásványgyapot, majd erre párazáró fólia. Aztán egyszer majd ha beépítem a tetőteret, a gipszkarton alatt hagyok még 3cm légrést.
Kérdés hogy ez így jó-e, valamint a képen látható élére állított kisméretű téglákat szedjem-e ki, hogy legyen értelme a szigetelés fölötti légrésnek, vagy maradjon ahogy van?
Ja, a házon külső hőszigetelés is lesz, de sajnos arra már csak jövőre kerül sor.
A ház hőszigetelésével kapcsolatban beszélgettem egy mérnökkel, aki azt mondta, hogy páratechnikai okokból a házamra átszellőztetett légréssel (azt hiszem ezt a kifejezést használta) kéne feltenni az EPS-t. Mert a téglámon több pára megy át, mint az EPS-en és a fal és az EPS között feltorlódik a pára. Ami rossz.
Ha jól értem ennek a dolognak az a lényege, hogy beépítenek egy "szellőzőt", ahol a felesleges pára el tud távozni a fal és az EPS közül.
Kérdésem: az EPS-sel kapcsolatban azt olvastam, hogy a táblákat körbe kell kenni ragasztóval. Ha viszont a táblák egyedileg zárt cellák (bocs a konyhanyelvért) akkor hogy tud a pára a ragasztóanyaggal lezárt térből kimenni? Arra gyanakszom, hogy valamit félreértek, csak nem tudom mit.
Ha valaki röviden le tudná írni, hogy ez hogy műxik azt megköszönném. Ha magyar v. angol nyelvű linket adtok azért is hálás leszek!
Meg egy kerdesem lenne. Az asszony mar pedzegeti, hogy jo lenne valamikor beepiteni a tetoteret... A teto felepitese a szokasosnak mondhato 15cm szarufa, szurke, szovott tetofolia, ellenlec (vagy mi), kereszt-lecezes, cserep. A kozetgyapotos szigetelesnel gondolom problemas ez a tetofolia, mivel parazaro. De mi a helyzet a helyben fujt szigetelesekkel? Amiket lattam abrakat (pl. itt), ott kozvetlenul a tetofolia ala volt fujva a hab. Ez azt jelenti, a jelenlegi tetofelepites modositasa es legres beiktatasa nelkul is megoldhato lenne egy ilyen rendszer nalam? Mert annak kifejezetten orulnek, ha nem kene azt a foliat paraateresztore cserelni, illetve nem kene legresre pazarolni a szukos helyet...
"Arra lennek kivancsi, hogy egy 100 wattos futoszal hany fokra melegszik fel?"
Az a kérdés, hogy az a 100 wattnyi hőenergia hogyan tud eltávozni belőle.
Ha az ágymelegítődet zászlóként kilógatod a nulla fokos téli szélbe, akkor a fűtőszál felülete kb plusz 3 fokos lesz.
Ha összetekered jó kicsire és becsomagolod egy jó vastag paplanba, akkor akár annyira is felforrósodhat, hogy felgyújtja a házat (ha nincs benne hővédelem).
Normál használat közben pedig kb 35-45 fokos lesz.
Nem teljesen tartozik a temahoz, de hatha tud nekem segiteni valaki. Arra lennek kivancsi, hogy egy 100 wattos futoszal hany fokra melegszik fel? Mondjuk pl. egy 100 wattos agymelegitonek hany fokos lesz a felulete?
korábban (2009) volt már szó itt a Thermo-dam EPS lapokról. Azóta esetleg gyűlhettek tapasztalatok a termék minőségéről, a lapokkal való munkáról... Szóval akinek ilyen irányú tapasztalata, véleménye van szívesen venném, ha megosztaná.
nekem is az a tapasztalatom, hogy he nincs mechanikailag beledorzsolve, akkor nem szivja be, hanem leszalad az egesz. glettelt fal+falfix temaban a henger eselytelen, hosszu szoru kefe mukodik. aljzatbetonon is probaltam, ott a henger is mukodget, mert addig toszogatod, amig elkezdi szivni, de a kefe ott is tuti.
Nálam úgy van hogy a szerelőbeton kimegy a ház alól és a terasz ajzatbetonját is képezi (egy lemez a terasz és a ház szerlőbetonja) és mivel hegyen vagyunk nem merem átvágni a házvég lábazatának szigeteléshez. A tetején lévő 15-20 centis szerelőbeton átvágásával van értelme foglalkozni a vékonka szigetelés elérésének érdekében v. ezt végleg beszoptam?
Valahol azt olvastam, hogy nem szabad szórni, de hogy miért, azt nem tom. Pedig a dörzsölt valokat gödröcskéinek a mélyére valószínűleg sem ecset sem henger nem juttatja le a mélyalapozót, a szórás pedig bejutna oda is.
Pedig hatékony lenne
a mélyalapzót egy egyszerű permetezőbe betölteni (ahhoz is szokott lenni szórófej hosszabbító),
egy pici valamilyen festéket/színezőt hozzákeverni, hogy lehessen látni, hogy melyik felület van már kész
és akkor a fal alját a földről sétálva megszórni ameddig fel lehet nyúlni, a többit meg létráról.
27 az az 55. Annyi meg simán lehetséges, hosszabb szőrű hengerrel, nem akadálypályásított fallal. Kicsit meg kell hígítani az alapozót, aztán lehet csapatni :). Védőszemüveg ajánlott.
A bitumenre gondoltam en is, de az olvasztas miatt eleg maceras nekem. Lehet nezek inkabb valami kulteri szilot, mint mondtad, egy telet talan kibir...
Feladvány: Lakott térben menne egy 5 cm XPS-ből tytannal összeragasztott lapos csatorna (belül 5x20 cm, 2,5 m hosszú), amiben kinti levegő közlekedne időnként. A csatorna áramlás hiányában át tudna melegedni szobahőmérsékletűre. Majd, a legrosszabb esetben megindulna benne akár -25 fokos kinti levegő, óránként akár 60 m3. De ez csak 10 percig történne, utána olyan 20-25 m3 csordogálna óránként.
Kell-e tartani páralecsapódástól (elég-e az 5 cm vastagság)?
(Ja, ez egy utólagos külső levegő bevezetés lenne a kályhámhoz, szekrény alá rejtve.)
Sziasztok, a jardanknak egy resze sajnos a haz fele lejt egy picit, eppen annyit, hogy egy kis viz osszegyulik a fal toveben. Jovore tervezem, hogy jardalapokkal leburkoltatom az egeszet, akkor majd eltuntetjuk a lejtest. Kerdes, hogy addig csinaljak-e vele valamit? Van esetleg valami olyan vizszigeteles, amit konnyen fel lehet hordani, mondjuk ecsettel? Vagy siman szilozzam vegig a problemas reszt?
Tényleg: hol vannak mostanában jó kis eps akciók? (mondjuk az elkövetkező 2 hétben)
Ezeknek kb kb 8-10 centi eps kellene marhaolcsón. Eredetileg ötöt akartak, de mondtam, hogy nálam a kutyaólon van annyi, legyen legalább 12-15, tehát a 8-10 centi egy kompromisszumos érték :)
Ha valaki nem akarja ide írni, az emailbe is írhassa. Köszi.
Viszont azért kérdeztem a nedvesített hátoldalú eps-t (vagy a falat), mert az odanyomás után a hőszigetelő és a fal közötti üreg levegőjének magas páratartalma valószínűleg jelentősen meggyorsíthatja a hab megkötését.
...ami látszólag nem fontos, de szegény helyen nincs pénz állványra, ezért a felső sorok felrakásakor a létra az alsó sorokra fog támaszkodni.
"Nem volt kedvem nekem se mélyalapozni, úgyhogy lombszivót fújásra állitva (lehet röhögni) lefújattam róla a port,"
Én egyszer valakinek magasnyomású autómosót javasoltam ilyesmire (legalább 30-50 centiről, mert közelről leviheti még a vakolatot is), az talán hatásosabb még a lombfújónál is:)
Nálam a régi házrészen stabil kőporos vakolat volt. Nem volt kedvem nekem se mélyalapozni, úgyhogy lombszivót fújásra állitva (lehet röhögni) lefújattam róla a port, és szakszerűen felragasztottam a 8 cm-t. Másfél éve fent van, de sziklaszilárd.
Valamelyik nap kellett egy szellőzőcsövet kidugnom a falon, hát nem adta magát könnyen a hab...
Hozzá kell tenni, hogy 3 méter magas körbe a fal, tehát nincsenek oromfalaim.
Megy majd rá a következő réteg valamikor, szerintem nem lesz gond a tartással.
Erről jut eszembe, már megint engem kérdezget valaki, mert olykor úgy látszik mintha értenék az ilyemihez:
Adott egy kőporos vakolat, állíólag atomstabil, alig porlik a felülete, ezért meg szeretnék spórolni a mélyalapozást, mert kb egy évig tartana mire ecsettel végigkenegetik azt a kb 120 m2 rücskös felületet.
A kérdés a következő:
ha csinálnak kőporra egy egy táblás próbaragasztást (habbal, 10 cm eps, a táblának relatíve nagy felületén) és az másnap (egy-két órával később?) már csak darabokban jön le a falról,
akkor elmondható-e, hogy talajszint felett kb 5 m magasságig (saját felelőségre) fel vannak mentve a mélyalapozás és a dübelezés alól?
Ha kicsit benedvesítik a falat habbal történő ragasztás előtt, az gyorsítja a kötést?
Kedves Nopánick, tudnál mutatni olyan hivatkozást, ahol a kivitelezőt meggyőző doksi lenne arról, hogy PUR habbal fel lehet ragasztani a 30cm EPS-t, nem kell hozzá dübel, és tartósan x évig megtartja?
A véleményetekre, illetve a segítségetekre lenne szükségem.
Adott egy aránylag jól szigetelt ház (14 cm grafit a falakon és 10 cm expert a lábazaton) , aminek van egy közös kb 25 m2 falrésze amely közös a garázzsal.
A garázst én nem igazán szeretném leszigetelni, illetve fűteni ezért a szigetelő azt ajánlotta, hogy magát a közös falat szigeteljük le a garázs felől az alábbi rétegrenddel:
garázs légtér
gipszkarton (szellőzőkkel)
légrés
páraáteresztő fólia
10 cm kőzetgyapot
téglafal
Szerintetek elég, ha a közös falat szigeteltetem "csak" a fentiek szerint, vagy inkább a teljes garázst (falak+födém)?
valahogy az nem hagy nyugodni, hogy ha leburkoljak mondjuk 30x30-as lapokkal, es valaki egy lap sarkara ugrik, akkor hihetetlennek tunik, hogy az nem fog annyi benyomodni, hogy valami repedjen. az acellemez is elgondolkoztato, es logikusan hangzik, hogy a hotagulassal nem lehet gond. tulkepp kozelitunk a vashalo es vekony beton dologhoz, ami meg az oldschool megoldas.
2x50mm, ha már a 100-as a cél? Amúgy szerintem bátran mehet a 80-as, 10% összenyomódásához 8 tonna kell egy m2-re, ennek még a tizede se hinném hogy várható.
Sziasztok, rakodofeluletet akarok csinalni a padlasra, de a kozelben sehol sem talalok 10centis eps100-ast... Szerintetek rakhatnek helyette eps80-at? Ugyis lenne rajta valami boritas.
Mi úgy jártunk épp a héten, hogy a terasz- ház között szigeteltünk xps-el pont a fórumon olvasott és kapott tanácsok alapján.
A szigetelés a terasz szakaszán a sávalap aljáig lenyúlig. Igen ám, de szerencsétlen méretezés miatt a lábazati falazó épp a szigetelésre esett. Nem szélesítették ki az alapárkot ezen a részen kellően.
Így a szigetelés betonból kinyúló részét le kellett vágni. A földben bent van, csak már nem lóg ki, mert oda került a lábazati és majd a tégla.
Mi lenne a legjobb megoldás?
Jó, ha a lábazatot, ezen a szakaszon felfele úgy szigeteljük, hogy a földben lévő mellé lesz egy 5-10cm átfedés. Vagy van okosabb ötlet is?
nopanick koszi a valaszt! hat nem nyugtattal meg :)
Meg anno BBB mondta, hogy legalabb falvastagsagnyival (a belso padloszint vonalatol) le kell menni a szigetelessel kivul. Valahogy sejtettem, hogy ez lesz. De annyira lassan lehet haladni, hogy az nem igaz. Tul jo betont kevertunk faterral :)
Ugy gondoltam, hogy a betont lereselem a tetejerol, aztan az alatta levo feltoltest kikaparom valahogy. De meg mindig csak beton, beton... Ha sikerul is, az is jo moka lesz, mert ugye a feltoltes (akarmennyire le lett dongolve anno) behullik a "kikapart" reszre.
Reselesnel meg kulon szivas, hogy a kireselt resz faltol tavolabbi oldalan - a nehez hozzaferhetoseg miatt - a reselo szara mindig "lecsuszik", igy nem egyenes lesz az az oldal, hanem rezsus.
Amugy a teraszunknal meg a szigeteles elott megtortent ez a manover. Nyilvan ott akkor sokkal gyorsabban is ment. Ott kb 25 cm-re engedtem le a 10cm-s XPS-t es nem is volt semmi nedvesedes. Ezert lettem volna inkabb arra kivancsi, hogy mi esetemben a tuti minimum(!) amivel le kell menni.
Akkor lehet, hogy pára szempontjából a laminált padló is problémás lenne? Ezek szerint - jobb híján - marad az osb közvetlenül ráfektetve a polisztirol lapokra?..
Hát nem tudom. Parketta alá szerintem mindig külön fektetnek polifoamot és párazáró fóliát. Illetve manapság - ha jól tudom - már létezik kombinált, párazárós polifoam is. Meg aztán, végül is az osb is párafékező, úgyhogy nagy csodák nincsenek; a hőszigetelés hideg oldala (is) mindenképpen párazárt lesz valamennyire, hacsak nem valami extra porózus anyagot(?) teszünk rá.
nopanick A segitseged kernem egy kis WinWatt szamitashoz.
Adva van egy szigetelt haz, ahol a kulso lepcso nem lett elvalasztva szigetelessel a faltol. Sajnos ez miatt kicsit nedvesedett belul a vakolat. Elkezdtem felreselni a lepcso/fal talalkozasat. Mivel eleg nehezen hozzaferheto, ezert inkabb kicsit vastagabb XPS-t raknek be. A melyites eleg macera. Jo, ha 10cm-t tudtam lejjebb menni.
Nekem tavaly sikerült vennem félárra leárazott zsaludeszkát. Tehát 25e Ft volt m3-e, azaz 40 m2-nyi egybefüggő felület.
Most lesem az akciókat, mert megint kellene, részben szintén "járda" kialakitásához a padláson a gyapot fölé.
Viszont tavaly vettem a "Megmaradt épitőanyagok" topicból egy pesti csókától 16 mm-es MFP lapot, 600 Ft/m2 áron. Ami aztán lement 300-ra, lehet van még neki (sok volt még utánam is).
A gipszkartont végül elvetettem. Amellett hogy nehéz, merev és könnyen reped. Ráadásul ha vágni kell belőle, egy idő után úszik minden a gipsztörmelékben.
Az is megfordult a fejemben, hogy valamilyen olcsó laminált padlóval burkolom le a felületet. (Noormális? :)
Volt néhány m2 maradék padlóm, próbából szépen összeraktam a már hőszigetelt polisztirolos felületre (alá polifoamot terítettem, ahogy kell :), elég strapabírónak látszik, nem inog, nem billeg (és még jól is néz ki).
A baj csak az, hogy 1200 Ft/m2 ár alatt nem nagyon találni laminált padlót. Márpedig ez azért így drága mulatság lenne.
Mindenki csak pakolja a padláson az erősen párafékező osb-t közvetlenül a polisztirolra, a lakás felől meg nulla párazárás... én nem lennék ennyire bátor.
Jajaja ez így pontos, nekem csak nagyjából rémlett hogy anno láttam ilyet a fatelepen. én végül azért nem vettem, mert nekem "tömegnek" kellett, az meg az OSB-nek nagyobb (ft/kg jobban jön ki). Az OSB egyébként egész jó párazáró meg vízálló addig amíg a bevonat le nem kopik róla, utána viszont rohamosan pusztul... (látom a sufni tetején). A laposabb részen már be is ázott (azóta befedtem bitumenes lemezzel) a meredek részen nem ázik mert leszalad róla a víz.
Kipróbáltam a gipszkartont. Kiválasztottam egy 1 m2-es lapot. Végül is úgy tűnik működne a dolog, csakhogy egy nagy baj van vele: bazi nehéz! Ez az 1m2-es kis lapocska is van vagy 10 kiló.. Úgyhogy azt hiszem a gipszkarton ugrott.. valahogy nincs kedvem 1 tonnát megmozgatni hőszigetelés címén..
Sokfelé hirdetnek kistáblás, használt, megmaradt, bontott betonyp vagy ck lapokat, nagyságrendileg gipszkarton árban... Én inkább ilyet próbálnék szerezni, ha van a közeledben... jobb és olcsóbb mint az OSB. Gipszkartonnal nem próbálkoznék...
Beépítetlen tetőteret szigetelek (monolit vasbeton födém), tehát nem kellenek pallók, a polisztirol lapokat simán a födémre fektetem két rétegben (alatta párzaráró fólia). Ezek a lapok H80-asok, tehát lehet rajta óvatosan sétálni (lehetőleg persze nem lábujjhegyen), de ez így nyilván nem "üzemkész" állapot. Erre a szigetelésre fektetnék le valamilyen nagyobb mechanikai szilárdságú lapot (osb, vagy egyéb), hogy a teher el legyen osztva a polisztirol lapokon, vagyis a kvázi pontszerű terhelés miatt (járkálás) ne legyenek tele egy idő után a lapok kráterekkel.
Úgy gondoltam erre esetleg egy vastagabb gipszkarton is elegendő lehet, hiszen a funkciója csak a terhelés elosztása lenne.
A vizet a gipszkarton persze nem szereti, de itt gyakorlatilag kizárt, hogy vizet kapjon.
Van is fönt néhány gipszkarton lap maradékban, mindjárt ki is próbálom mennyire működőképes az ötlet...
most csinálom a tetőtéri födém hőszigetelést 5 + 10 cm polisztirol lapokkal. Először úgy terveztem, hogy osb lapokat fektetek majd a tetejére hogy járható legyen, viszont most azon gondolkozom, hogy esetleg gipszkartonnal oldanám meg. Egy 12,5 mm gipszkartonlap m2 ára 485 Ft.. gyakorlatilag féláron van az osb-hez képest.
Nagyon elrugaszkodott ötlet gipszkartont fektetni osb helyett?
A hét végén meg tudtam nézni egy kb egy éves padlásszigetelést: 2 x 10 centi (szintén knauf) üveggyapot
Alsó 10 centis réteg vastagsága: 9 centi. Nem azért, mert kezd összerogyni, hanem azért, mert egy centit összenyomja a felette lévő réteg, ez már a lerakás után öt perccel is 9 centi vastag volt.
Felső 10 centis réteg vastagsága: 11-12 centi (hullámos a teteje).
Szia én is ezt tapasztaltam a knauf olcsó kategóriás gyapotnál viszont én vegyesen raktam ,mert vettem ursa df 42 est ami szintén egy olcsó kategóriás gyapot ,de elég nagy a különbség a 2 között mert az ursa 1nm kevesebbet rak 1tekercsbe és igy is nagyobb a tekercs tömege ráadásul az sokkal jobban kirugja magát néhol még vastagabb is lesz mint 10cm a knaufról ez nem mondható el jó ha eléri a 8cm ert vélményem szerint korrektebb anyag az ursa és nem kerül többe mint a másik.
Értem amiket írtál és megpróbáljuk akkor a 20 cm.-t megoldani.
Megdöbbentőek a számok amiket a megtérülésre írtál.
Egyébként kíváncsi leszek mit fog hozni, a gázszilikát falra 8 cm.-es EPS került, valamint az ablakok cserélve 3 rétegű üvegesekre, sajnos az értékét nem tudom most.
11 vodor (kb. 110-130nm feluletre) Weber.pas silicate gorduloszemcses szilikat vakolat (R510) vakolat 460D szinben melyen a bolti ar alatt elado. Iranyar: 7000 Ft/vodor. Megtekintheto/megveheto Pecsett.
A termek szavideje ugyan lejart (1 eves), de fagymentes huvos helyen volt tarolva. A napokban lett vele bevakolva a mellekepulet. Tehat a szin "eloben" is megtekintheto.
Ha jól emlékszem ajánlottár PUR habot a vastag, 30 cm-es szigetelés felragasztására is. Többen azt mondják, hogy mszály dübelezni, mivel a PUR hab pár év alatt tönkremegy, szétporlik. Mi a véleményed?
A lábazatot valószínűleg duplán szeretném üvegszövetezni (az útmutató is ajánlja, persze sokminden mást is ajánl, ami szerintem már tényleg túlzás), hogy keményebb legyen (a 2. réteg az első megszáradása után kerülne fel), és ne sérüljön meg könnyen majd gyerekbicaj, meg egyebek miatt, így az egyik réteget még feltesszük a homlokzati szigetelés előtt, a másikat meg a rajzod szerint, a homlokzati szigeteléssel együtt.
Köszi, 8 cm-rel lesz vastagabb a homlokzati, mint a lábazati, tehát nem lesz egybe hálózva.
Ezért is gondoltam, hogy a homlokzati EPS-nél nem lenne hálóval aláfordulás, mert lesz rajta vizoros hálós sarokvédő profil. Jól gondolom, hogy ekkor felesleges aláfordulni hálóval, hisz a homlokzaton lejövő háló a vizor alja felett ugyis le lesz vágva 1 cm-rel?
Érdemes egy 6 mm vastag OSB-t (vagy más egyebet, amit könnyű lesz kszedni) rátenni a 10 cm-es lábazati XPS tetejére, arról indítani a homlokzati EPS-t, majd ha az megkötött, akkor kivenni ezt az 6 mm-es lemezt, és akkor lesz hely beragasztózni az EPS alját is, hogy a hálós vizoros élvédő odaragadjon? 10 cm-es háló van a sarokvédő profilon, és ugye 8 cm-rel kijjebb vagyok a homlokzati EPS síkjával, mint a lábazati XPS síkja. A 6 mm-es helyet meg ki lehet tölteni odavaló arillal.
10cm (2x5cm) Knauf ásávnygyapotnak mi a trükje, hogy kirugjon?
Kigörgetés után sok helyen még az 5 cm sem közelíti meg, viszont ha kicsit megpofozgatom/megrázogatom néhol eléri a 10cm-t, viszont Én 10m hosszan szeretném egybe leteríteni a födémre, így kicsit körülményes (számomra)!
Ma vettem a Metroban egy B&D készüléket, katalógusnevén "Hőszivárgásérzékelő". (12e Ft)
A készüléket mikor bekapcsolod, és ráirányitod valamilyen felületre, azt veszi referenciának. Van rajta érzékenységskála (0.5, 3, 5.5 fok), és ha a referenciánál hidegebbet érez, akkor a zöld fény kékre vált, ha melegebbet, akkor pirosra. Emellett természetesen kiirja fokban is az értéket.
Nagyon jópofa cucc.
Tökéletesen megmutatta, hogy hol hiányoznak még szigeteléseim, és hogy az a rohadt lengő kutyaajtó mekkora rohadt nagy hőhid.
Meglepő módon a redőnytokoknál a falat nem nagyon (0.5 fokkal csak) érezte hidegebbnek a mellette lévő területtől, de majd a nagyobb hidegekben kiderül, hogy mennyire hőhidasra épitettem :)
Jah, a falfűtés szét van kapva, tavasz óta nem volt bekapcsolva, mégis érzi a falon, hogy melyik részen van a falfűtés, és hol nincs.
Legnagyobb segitséget szerintem majd a fűtés összerakásánál fog adni, amikor a keverőszelepekkel szarakodok.
Egyszóval meglepően jó cucc, szerintem korrekt áron.
A francba! Volt egy honlap, ahol tavaly kértem online ajánlatot építőanyagra (EPS), és kiküldték egy csomó szállítónak. Jöttek is gyorsan ajánlatok! De most nem találom (csak az ajánlatok vannak meg, de azegyik se hivatkozik erre az ajánlatkérő honlapra). Olyasmilehet mint ez: http://zoldtech.hu/piacter/ajanlatkeres , csak nem kifejezetten megújulókra, hanem bármire.
az meg hogy? nem csak elpakoltatok? vagy torik a szeg? nekem a szegekbol maradt a vegere, mert volt hogy a dubel tonkrement beuteskor, de a hozza tartozo szeg megmaradt.
Garázsépítés, szomszéd garázsa mellé, ami olyan közel van hogy utólag az egyik falra már nem lehet csavarral rögzíteni a hőszigetelést, ezért a kőműves azt ajánlotta, hogy falazás közben erre az egy falra felteszi a szigetlést ragasztással.
(5 cm "hungarocell" szigetelés)
Mit gondoltok csak a ragasztás megtartja ezt a szigetelést. a két fal között kb 10 cm távolság van szélvédett, zárt helyen van.
Ezt a részt sajnos vakolni sem fogjuk tudni.
Mennyire lehet ez tartós?
Ha valakinek jobb ötlete van azt is örömmel veszem.
Mert olyat kell venni amit szigetelés tetejére gyártottak, az még a talicskát teli betonnal is úgy megtartja, hogy sem be nem nyomódik sem a fóliát nem tépi el. Fóliából meg erőset kell venni nem a folpack jellegűt. Az ilyen távtartó vékony műanyagból van és tökéletesen feltölti a beton.
Átlag mixerbetonnal (KK) van tapasztalatom, ahol a hálóemelgetés nagyon jól működik. Ha kiemeled a hálót és alámegy a beton utána leteheted a hálót és járkálhatsz is rajta, nem süllyed már vissza. A háló megemelésének inkább akkor lehet hátránya, ha túlemelik a hálót és felé nem jut elég beton, vagy valahol elfelejtik megemelni - de megfelelő odafigyeléssel ez teljes jó megoldás. Másik verzió, ha 1 réteg beton, háló lefektetés, utána még 1 réteg beton, csak ebben a verzióban gyorsnak kell lenni, nehogy kötésben eltérés legyen a két réteg között.
A távtartózásról pedig annyit, hogy nagyon sűrűn kell rakni (kb fél méterenként, tehát 4db/m2 + a szélek), mert különben nagy súly esik 1db-ra és besüllyed az alatta lévő rétegbe, ami kavicsfeltöltés-hőszigetelés jellemzően.
Konkrétan mi távtartózással kezdtünk, de nem működött a bő m2-enkénti elhelyezése miatt, ezért a hálóemelgetés maradt..
Miért nem emeled meg távtartóval 2cm-re a hálót? Akkor tartana is valamit. Én 20cm Fibrostir-re raktam 10 cm betont amit duplán rakott 6-os 150x150-es hálóval bevasaltam, vígan megáll rajta az Ytong válaszfal ( A válaszfal alá, biztos ami biztos alapon, keresztbe raktam 10-es vasakat 1m-es pálcákból ) Így a válaszfal terhelését a beton olyan nagy felületen osztja el, hogy nem lehet belőle baj.
Ahol a FIBROSTIR-t megkapod 25e-ért ott egy AT100 mennyibe kerül? Csak a viszonyításképpen, mert olyan szinten szórnak az árak, hogy én általam nézett árral nem bátorkodnám összehasonlítani...
13 cm hőszigetelést raknék a padlóba. Padlófűtés lesz, acélhálóra kötve, bár ekkor az acélháló azért a beton alján van. Épp hogy van alatta némi beton. (Kőműves emelgeti picit a hálót, hogy menjen alá anyag.)
Semmi baja nem lesz a habnak. Természetesen összenyomódik valamennyit, de az alakváltozás az egyenletes terhelés hatására azonos lesz. 15-20 cm-nél én szoktam javasolni egy 4.2-es acélhálót a betonba, hogy tényleg azonos mértékű legyen a süllyedés.
A válaszfalakat pedig természetesen a szerelőbetonra rakják rá, SOSEM a szigetelésre. Az XPS sem kivétel, arra se mehet. Utólagos válaszfalazásnál pedig meg kell nézni, hogy milyen az aljzatbeton, de 90%-ban nem szokás rátenni. Kétszer egyrétegű gipszkarton válaszfal még csakcsak, de a 2x2 réteg pl már necces.
"Talajon fekvő padlóba ATN100 hőszigetelésre gondoltam, de a tervező szerint ennek már akkora az összenyomódása, hogy nem szabad ilyet betenni. XPS-t javasol."
Kérdezd meg tőle, hogy hány milliméter összenyomódást számolt és ez hogyan jött ki neki
és vigyorogva figyeld azt a hebegést-habogást meg mellébeszélést, amit a tervező úr produkálni fog ezután.
Az ATN100 nevében a 100 azt jelenti, hogy 100 kilopascal (10 tonna per négyzetméter) nyomás hatására nyomódik ösze 10 százalékot.
Tehát pl 1 négyzetméter 10 centi vastag ATN100-as 1 tonna súlytól 1 millimétert nyomódik össze.
Kérd meg a tervezőt, hogy mutasson rá a rajzon arra a négyzetméterre, amelyikre szerinte 1-2-3 tonna súly fog nehezedni. Hacsak nincs kandallód / hőtároló víztartályod / óriási akváriumod akkor valószínűleg nem lesz ilyen a lakásban.
Közben válaszolok magamnak. Az ATN100 egy négyzetméteren kibírna 10Tonnát. De az ajánlás szerint csak rövid ideig bírja ki az anyag szerkezeti változás nélkül a 10%-os összenyomódást. Tartóssan 2%-al szoktak számolni. Olyan adat pedig nincs. Erre azt találtam, hogy ilyenkor a 10%-hoz tartozó nyomásérték felével számolnak, az adja a 2%-ot. Az 5T négyzetméterenként. De ha pesszimista vagyok és a 10T ötödével számolok akkor is 2T. Tehát ha nincs bútor a szobában akkor majdnem 1 méter vastag betont elbírna, és nem lenne belőle gond. 1 méter nem lesz csak 7-8 cm. Tehát még bőven jöhetnek be bútorok. Szerintem elbírja.
A tervező amúgy a szigetelés vastagsága miatt tart tőle, de százalékos adatok vannak megadva, szóval szerintem most az, hogy 5cm vagy 15cm a szigetelésvastagság az ebben az esetben tök mindegy. Persze 15 cm esetén a 2%-is már három millimétert jelent. De gyanítom ennyire leterhelve sose lesz.
Az egész akkor lenne érdekes, ha a válaszfalakat a szigetelésre terhelné rá... Akkor már én is félnék ettől az egésztől. De valszeg ezen a félelmemen az XPS se segítene :)
Talajon fekvő padlóba ATN100 hőszigetelésre gondoltam, de a tervező szerint ennek már akkora az összenyomódása, hogy nem szabad ilyet betenni. XPS-t javasol. De abból a leggyengébb is több mint duplaannyiba kerül... Szerintetek tényleg nem szabad ATN100-at használni ilyenre? ATN150-et használjunk?
Belső falak 10 cm-es itong falak lesznek. Ez a csomópont hogy néz ki? Gondolom az itong átmegy a hőszigetelésen, nem terheli, csak kicsit hőhidas lesz. Ebben az esetben csak az úsztatott betonréteget kell elbírnia a szigetelésnek. Ezt se bírja el?
Három cégnél többet lehet találni, nekem öt helyről van áram, de az biztos, hogy szembetűnően kicsi szórást mutatnak.
Én is most fogom cellulózzal szigeteltetni a födémet, illetve oldalfalra is kerül. Az biztos ,hogy drága 2-3x , magam az 1000 Ft-os kőzetgyapothoz viszonyítom, az ennél drágább kőzetgyapotnál mindenképp a cellulózt választanám . Amiért a cellulóz mellett döntöttem , a helyi adottságok miatt a celulózzal lehet megvalósítani a hézagmentes kitöltést, ami a nagy előnye álítólag.
Még egy dolog: Mivel a tető 2 éves, akkor lett a cserép alá páraáteresztő fólia is (ellenléc is van légréteggel), ezért az üveggyepotra nem terítettem. A gyapot teteje szép sárga, nem látszik rajta por vagy bármi más.
Két éve én is terítettem a padlásra egy 10 cm-es réteget. Ahova a macska lépett, ott a talpának megfelelő területen pár cm-esre összenyomódott az üveggyapot, de máshol is vékonyabb lett kicsit.
Homlokzati szigetelésből megmaradt 40m2 12-es vastagságú Austrotherm Grafit Reflex szigetelőlap (20 bála) Normál ár alatt eladnám ha valaki elvinné az udvarból (Dunakanyar - Szob területén van jelenleg) Van hozzá 200 db 20cm hosszú műanyag beütőszeges dűbel is.
Azt a szigetelést én csináltam, megfelelő fóliák voltak kívül meg belül, meg bramac cserép, meg rézf@szú bagoly, az anyag nem volt nedves, és egyáltalán nem kapott vizet.
A gyapot összesett a felére.
Empirikusan ennyi az észlelés.
Szigeteljél tetőteret üveggyapottal, és nézzed meg 5 év múlva mi van a burkolat mögött.
Az üveggyapotnál említett "lazább szerkezetű anyagokról" óhatatlanul a reklámtáblákon hirdetett akciós Baumax (vagy egyéb hasonló áruházi) akciós termékek jutnak eszembe. Tehát nyilván üveggyapotból is lehet minőségit venni (és akkor már nincs akkora árelőnye), vagy akciós gagyit, amivel csak a bosszúság van. (Vagy én vagyok rosszindulatú.) :-)))
Itt bal oldalt a "Hőszigetelő anyagok"-ra kattintva bejön egy csomó fajta anyagról egy csomó információ.
Feltételezem, hogy objektívek. Itt azt írják róla, hogy
Vízfelvétel nedves közegben: minimális
Vízfelvétel hatása a hőszigetelésre: nem csökkenti
Páraáteresztés, "lélegzés": lélegző
Ugyanez pl. üveggyapotra:
Vízfelvétel nedves közegben: Minimális, de a lazább szerkezetű anyagok érzékenyek a nedvességre, ami az anyag kiszáradásáig a hővezetési tényező növekedését okozza.
Vízfelvétel hatása a hőszigetelésre: Csökkenti a hőszigetelő képességet.
Páraáteresztés, "lélegzés": pára- és légáteresztő.
Nyilván én csak közvetett információkat tudok mondani. Ha valaki ismer olyan házat, amit cellulózzal szigeteltek, szívesen venném, ha leírná tapasztalatait.
1954-ben épült családi ház a miénk, kisméretű téglából. A padlásréteg: vasbeton gerenda, közöttük salakfeltöltés, rajta pár centi vastag agyagtapasztás.
Beköltözés előtt csak a padló alá csináltunk kétrétegű betont, közéje hőszigeteléssel, mivel ezt beköltözés után nagyon nehézkes lett volna. És bizony augusztusban éreztük, hogy ripsz-ropsz átmelegszik, szeptemberben meg, hogy elég hamar lehűl. Szerettem volna idén ősszel leszigeteltetni, de jövőre lesz még egy olyan javítás/építés, ami miatt az építészmérnök kérte, hogy inkább utána csináljuk. Így legalább lesz összehasonlítási alapunk.
Érdekes, hogy árkartellt írsz.
Én három céget találtam. Első cég bevallotta, hogy egy éve kezdtek (volna) ezzel foglalkozni, de én vagyok az első érdeklődő. Kvázi lebeszélt magukról. A másiknál a honlapon jelzett nyitvatartási időben nem vették fel a telefont (többször is próbálkoztam). A harmadik meg készséges és tájékozott is volt. Az ő honlapjukat neveztem meg korábban. Több céget nem találtam, sőt ezekre is elég nehezen akadtam rá.
Így (ha a cellulóz mellett döntök), össz-vissz egy cégtől tudok rendelni. Ők viszont kivitelezést is vállalnak (pontosabban az árban benne van), ami azért szimpatikus, mert minőségi kifogásnál utólag nem lehet arra hivatkozni, hogy "Az anyag kiváló, de ki volt az a hülye, aki ezt így építette be?"
"Ha mondjuk 1-2 tél alatt megtérül a gyapotszigetelés, akkor a cellulóz mondjuk 4 tél alatt."
Attól függ, hogy milyen és hova. Mert lehetséges olyan gyapot hőszigetelés is, ami 20 év alatt térül meg (pl már hőszigetelt tetőtér feljavítása), ha ez helyett alkalmazol cellulózt, akkor a megtérülés különbsége nem kettő, hanem húsz évvel későbbi időpont,
ilyen esetben esetleg már arra kell gyúrni, hogy még életben legyél akkor, amikor a megtérülés utáni forintnyerségből összejöjön az első üveg sörre való ;)
...szóval át kell gondolni ezt a cellulóz-dolgot.
Szerintem ha nem lenne ez az ocátlan árkartelljük a cellulóz hőszig. gyártóknak, akkor az egyik leg-eltejedtebb hőszigetelő anyag lehetne. Másképen fogalmazva szerintem fele áron a mainál kb ötször többet, harmad áron meg talán százszor ennyit tudnának eladni.
"A cellulóz azért nem terjedt el, mert nem annyival jobb, mint amennyivel drágább."
Eszerint jobb, ezt megnyugató olvasnom.
Az árak: amit te írtál, aszerint nekem 20 cm szigetelés kb. 90e Ft-ra jönne ki gyapotból, míg cellulózból 220e Ft + kiszállás 40e Ft (sajnos az ország túlsó csücskében lakom, mint a kivitelező cég). Tehát tényleg jóval drágább lenne. Igaz, a gyapotnál házilagos kivitelezéssel számolunk. Ha szakemberrel csináltatnám, gondolom még 10-20-30e Ft-ot rá kell szánnom.
Ha mondjuk 1-2 tél alatt megtérül a gyapotszigetelés, akkor a cellulóz mondjuk 4 tél alatt. Igazából ez sem rossz. Ha hosszú távon (mondjuk 15-20 év múlva) jobban tartja magát a cellulóz, akkor egyenesen megérte. Természetesen senkit nem akarok rábeszélni, engem csak az fogott meg, hogy a résekbe jól bele lehet fújni, és közben elképzeltem, ahogyan ehelyett a gyapotot kínlódom bele ugyanoda (közben ügyesen össze is nyomom, tehát tönkreteszem).
Saját tapasztalat. 20 éves a házam, porszáraz (tényleg) a padlástér. Az előző tulaj zöld emberke volt, már akkor is hőszigetelt. 1991-ben (!!!) 10 centi üveggyapotot terített a szarufák közé, majd rá keresztben 10 centit, majd újabb 10 centit a tetejére.
Mára (a most éppen lebontott) üveggyapot 15 cm-re roskadt saját súlyától. Hegyek között lakom, porterhelés minimális, a gyapot szép sárga még most is, nem penészedett - összeroskadt. ismétlem, vízszintesen terítve!
Ja és a felső 10 centis réteg vastagsága kb 5 cm. Helyenként még közötte van az 1991-es szállítmányozási papír hogy 10 centis vastagságú volt a tekercs, és a tulaj is ezt állítja.
A tulaj nem hülye, vigyázott rá, magának és családjának csinálta a házat csak egy válás miatt el kellett adniuk annó.
És nem spórolt vele, kaptam még vagy 5 zsáknyi fel nem használt szintén 10 centis vastagságú gyapotot (originál) de persze a tekercsek értelemszerűen nem mérvadóak (azok is el vannak amúgy lapulva).
Aki nem bontja ki 10 év múlva a hőszigetelést, használjon EPS-t, közetgyapotot de én üveggyapotot (bár olcsóbb) nem ajánlanám csak olyan helyekre és kiszögellésekre ahová a gyapot pont merevsége miatt nem jó (pl. bojlert körbeszigetelni, ilyenek)
Sokszor elhangzott már. A legjobb szigetelés a közetgyapot, az üveggyapot összeesik. A kőzetgyapot fölé (tehát a külső levegő felé) célszerű páraáteresztő de vízzáró fólia terítése (ilyen pl. a solflex nyár, ez tükrös is ráadásul, értelemszerűen kifelé tükrös oldallal)
A páraáteresztő fólia fölé vagy légrés kell vagy (pl. födémnél) maga a levegő.
Alatta ugye maga a gyapot. Két vagy több rétegben. Egy réteg a szarufák közé, hézagmentesen, a másik átfedve átlapolva hogy a szarufák maguk sem legyenek hőhidasok. Ha ferde rész célszerű felkötni cikkcakkban vagy van aki dróthálózza.
Alá (lakótér felé) páraZÁRÓ fólia kell hogy benn tartsa a párát, a fóliaillesztéseket is átlapolva ragasztva kell csinálni, mindenhol párazáró módon (fal-mennyezet találkozása pl. rugalmas tömítővel rögzíteni a fóliát a falhoz!)
Párazáróból is van tükrös, ezt a lakótér felé kell fordítani, majd alatta légrés és álmennyezet.
Tehát a rétegrend:
gipszkarton (vagy más mennyezet)
gipszkartont tartó fémváz (egyúttal légrés is)
párazáró fólia tükörrel a lakótér felé
szarufák, köztük gyapot
felettük 90 fokkal elfordítva átfedve a szarufákat újabb gyapot réteg
Én nem vagyok szakember, csak hasonló cipőben járok, így kicsit utánaérdeklődtem a padlásszigetelésnek.
1. Én is hallottam, hogy az üveggyapot/ásványgyapot összeesik. Egész pontosan a portól, amit magába szív. Igaz ezt olyantól hallottam, aki másféle szigeteléssel foglalkozik, tehát nem objektív forrás. Viszont azt összehasonlító honlapon olvastam, hogy ha ezek az anyagok nedvességet szívnak magukba, akkor összeesnek és romlik a hőszigetelésük.
2. Mekk Elek ezermester azt írta, hogy párazáró fóliát tegyél a hőszigetelés FÖLÉ. Azt nem írja, hogy alája tenned kéne. Így a házból jövő pára nem tud kimenni, megreked a fóliánál. A hőszigetelő réteg felső széle hideg, alsó széle meleg. A felső, hideg szélénél megreked a pára, és ott lecsapódhat és máris nedves a gyapot - legalábbis én tartanék ettől. Lehet, hogy rosszul okoskodok, de ha ezt választod, azért szakemberrel beszéld át, hogy hova kell és hova nem kell tenni párazáró fóliát.
3. Egy fontos dolgot nem írtál: lépésálló legyen-e a szigetelés?
Én sem akarok naponta padlásra mászkálni, de cserepek megigazítása, kéményjavítás, netán ritkán használt dolgok fent tárolása miatt ragaszkodom a lépésállósághoz. A nem lépésálló gyapotra ha rálépsz, már nem lesz olyan, mint előtte. A lépésállót meg aranyárban mérik. Ezért azt szokták csinálni, hogy gerendákat/fakockákat raknak le és azokra pallót vagy OSB-lapot (vagy valami hasonlót) tesznek. Ha neked is így lenne, akkor beszéld át szakemberrel, milyen távolságra rakd a tartóelemeket, hogy ne nyomódjon be a palló vagy OSB-lap.
4. Nemrégen én is tettem fel kérdést padlásszigetelés ügyben. Konkrétan én az ásvány/üveggyapot, a hungarocell táblák és a cellulóz hőszigetelést akartam összehasonlítani. Erre nem reagált senki, nyilván, mert a cellulóz hőszigetelésről senki sem tudott érdemben bármit is mondani (előtte levő hsz-okban sem került elő). Így magam olvastam utána a témának, és - milyen érdekes! - ez tűnik a legszimpatikusabbnak. Mielőtt megveszed az üveggyapotot, azért nézd meg azt a honlapot: www.ladanyi.hu ;-)
5. Ha az ásvány/üveggyapotot választod, ügyelj rá, hogy a szélekhez, sarkokhoz is kerüljön szigetelés, különben hőhidak keletkeznek. Itt nemcsak a meleg szökik el, hanem a pára is lecsapódhat, amitől a padlás (vagy akár alul a mennyezet) penészesedni kezdhet. Nekem azért is volt szimpatikus a cellulóz szigetelés, mert befújják mindenhová, tehát ez csak hatékonyabb lehet, mintha így-úgy gyömöszölöm be a sarkokba. Egyébként a cellulóz sem lépésálló, tehát ott is kell építeni egy szerkezetet, hogy járhass rajta. Ez viszont lehet pl. targonca-raklap is, mert a tetején járkálsz, alája meg be lehet fújni a cellulózt.
6. Kérdezted a penészesedést. Nem tudom, milyen ablakokra cserélted, de gondolj erre: bent pára termelődik, azt ki kell vezetni. Ha az ablakon nem megy ki, akkor a falakon minimális része fog távozni. Amíg a padláson nincs párazáró fólia, addig nagyrészt fölfelé megy. Ha lesz párazáró fólia, akkor arra sem tud menni. Nem a hőszigetelésen múlik, hanem a párazáráson. Építészmérnökök mondták, hogy az ablakcsere csak a falszigeteléssel együtt vagy utána történjen, ezzel lehet a penészt megelőzni. Hogy nálad lesz-e, az persze ezer más körülménytől is függ, de én biztos nem mertem volna az ablakkal kezdeni.
Érdeklődj más helyeken is, ne vedd készpénznek sem azt, amit én írtam, sem azt, amit más! Ha tudsz, keress, hasonló szigetelésű házat és kérdezd a lakókat a tapasztalatokról. Ne feledd, az interneten mindenki akkora szakembernek mondja magát, amekkorának akarja, és nem fogod tudni rajta számonkérni, ha rossz tanácsot adott!
A pur hab nem dagad meg annyira, hogy nem is lehet felfektetni a hungarocellt?
Neopánick, ez amit belinkelt, ez végülis nem purhab, ugye? azt írja, hogy 8-10m2-re elég 1 flakon. Ezt hogy kell elképzelni, pöttyöket kell rakni vagy be kell kenni teljesen a hungarocell hátulját?
Elég a 2 cm, mert csak azért akarjuk, hogy le lehessen ezzel a szemcsés kültéri vakolócuccal, mint a panelokon, kezelni, hogy ne érhesse víz a lapokat. Lesz majd, nem is tudom, 5 vagy 10cm gyapot a külsö fal és a belsö gipszkarton között.
Sztem PUR hab. Vékony csíkot nyomsz, vársz egy percet, h elkezdjen dagadni, és akkor rakod fel. Persze kell vmi rögzítés is, amíg megköt a hab. Esetleg rögtön csavarozni.
Fűtetlen tér nálunk egy tárolóhelység. A területen nem lehet külön szerszámtárolót építeni/elhelyezni. Így ez a ház egy "kinövése" lesz. Kívülről azért lesz leszigetelve, hogy a házhoz csatlakozó fal ne legyen hőhíd. Így az is kap 7 centi grafitot. (a teljes tárolót nem akarom 15 centivel körbeszigetelni). És hogy a belső tér felől se legyen gond, így a belső tér felöl is kapa közös fal 7 centit. Belülről szintén nincs kedvem az egész tárolót körbeszigetelni a fal csatlakozása miatt, hogy az belülről se legyen hőhid.
Csináltam egy móricka ábrát... Barna a fal, szürke a szigetelés, ahol duplán van, ott 15cm ahol szimplán, ott 7.
Remélem látszik. (függőleges felső vonal, és a vízszintes alsó 15 cm. A maradék 7 cm).
van egy faházunk, most cisnáljuk, a falak 19mm-es vízálló nút-féderes faforgács lapok a baumaxból, ezt szeretnék leszigetelni: 2 cm hungarocell, erre az a háló és a vakolatfesték vagy mi. DE a legfontosabb, hogy hogyan tudjuk a hungarocellt erre a lapra ráragasztani? MIVEL lehetne? ami lehetöleg olcsó is. A ragasztáson kívülpersze oda is lesz csavarozva, de alegnagyobb gond, hogy nem tudjuk mivel lehetne odaragasztani.
A kiszámítás volt az érdekes. A csomóponttal tisztában vagyok. Csak a Winwattban nem jöttem rá, hogy milyen rétegrenddel kell számolni, mert a lábazat különböző részén különböző értékek vannak.
Neopánick rámutatott, hogy ha nem foglalkozok a mögöttes szerkezettel, akkor is elég 14 cm. Ennyi hely pedig van, mert 15 cm lesz a hőszigetelés a falon. Ugyan kiszámítani még mindig nem tudom pontosan. De mostmár nagy baj nem lehet :)
Neopánick! Légyszíves adj valami támpontot arra, hogy hogyan tudom kiszámolni a lábazaton szükséges hőszigetelést. U = 0,25-öt támasztottam célnak. De nem tudom egyenlőre helyesen kiszámolni. Nem tudom milyen rétegrenddel kell számolni. (Belülről kifelé: kavicsfeltöltés, beton, ragasztó, hőszig, vakolat?) De itt nem mindegy, milyen vastag kavicsréteget nézek (változik ugye mert az alap tetejénél a teljes ház alatt kavicsréteg van, lejjebb viszont már csak részben, legalul meg egyáltalán nincs). Gondolom az se mindegy, hogy a lábazat egy része a föld alatt van, egy része a föld felett. Amúgy talajon fekvő padló van, és a padlószint kb 40-60 cm-ert ki van emelve a földből.
Amúgy WinWattban próbálok kalkulálni, de a lábazatra még nem láttam semmi példát, hogy kell számolni. Falak, födém, padló már megvan, már csak a lábazattal harcolok....
Én már csináltam ilyet, ha ügye kezű vagy és értesz valamit a villamossághoz akkor te is csinálhatsz. Vagy megveheted az enyémet. :-)) Vagy egy gyárit párszáz ezer forintocskáért.
Mivel az ablak és ablakszárny között nagyobb rés van, szilikonnal ki szeretném tölteni. Mivel kell megakadályozni, hogy a szilikon ne ragadjon hozzá a szárnyhoz?
A csövek felett és alatt, azoktól kb 25 centire tekerj a meglévő hőszigetelésbe eps dübeleket (mivel itt nem lesz nagy tehelés, ide a hasonló külsejű gipszkarton dübel is jó lehet és tized ennyibe kerül!). A dübeleket én egymástól kb 15-25 centinként raknám, egymáshoz képest (cső felett/alatt) cikkcakkban.
Ebbe facsavarokat tekernék (nem az aranysárgát, hanem horganyzottat!), majd ezek segítségével drótoznám (vékony és horganyzott dróttal!) a falhoz a minimum 20 centi vastag (és kb fél méter széles) üveggyapot csíkot.
A drótot ne feszítsd meg nagyon, mert összelapítja az üveggyapotot és az 5 centisen már nem hőszigetel túlságosan,
viszont ügyelj arra, hogy alul + felül rendesen (és vastagon) hozzásimuljon a meglévő hőszigeteléshez.
Nekem is pont ez villant be reggel felébredve (hiába a tudat alatti dolgozott a problémán :) ), egy kis különbséggel: EPS ragasztó habbal rögzíteni a hálózott glettelt felületre az EPS-dobozt. Persze nem tudom, hogy mennyi idő után állna meg, lehetne elengedni, meg hogy egyáltalán alakalmazható-e a már glettelt felületen. Ebből a szempontból az általad ajánlott Mester kartusos anyag, mit tud? Ráteszem az EPS-re a ragasztót és mennyi ideig kell a falhoz szorongatni, hogy ott is maradjon?
Azért is jó ötlet ez az EPS-doboz, mivel van egy csomó megmaradt grafitos EPS homlokzati hőszig darabom. A nagyja 12cm vastagságú. Elég lehet ez egyszeresen körbe (3/4 részen). vagy inkább duplán érdemes? Közvetlenül a cső mellett legyen, vagy egy kis légrés (1-1 cm oldalanként)?
Arra is gondoltam, hogy alul, felül EPS ragasztva, közéjük meg szálas anyag, hogy adott esetben könnyen meg lehessen bontani, ha valami miatt meg kellene kukkantani.
Én egyszerűen levágtam a 10 centis gyapotból 50 cm szélességű darabot, azt rátekertem többszörösen a csőre, és kötöződróttal ráfogattam. Amikor megvoltam a csőszakasz teljes hosszán, akkor kapott még egy kötöződrót spirált végig, hogy a darabok is összeálljanak.
Őszinte leszek: nem túlzottan örülök! Persze ez nem nektek, szól, hanem a kivitelezőnek, hogy ezt miért nem hozta fel, ill. eleve miért így építette a csöveket.
Ezt a 20-30cm gyapotot milyen módon lehet felerősíteni a cső köré 3 oldalról, hogy ott is maradjon? Régi kőzetgyapot csőhéjakkal (alúksírózott kívülről) érdemes szórakozni? Félbevágva neki tolható lenne a csőnek és falnak, csak hát ez is hogy maradna ott fenn?
Egy ötlet a felfogatásra: valamilyen erős szalaggal falról indítva és falon végezve a hőszigetelés átragasztása, aztán hosszában, a csővel párhuzamosan alul és felül 1-1 léccel a szalagok falra felragasztott részeinek leszorítása (ha elengednének a glettelt hálóról (EPS szigetelés van a térdfalon).
Természetesen ha van valami egyszerűbb, kézenfekvőbb és azt elmondjátok, azt nagyon megköszönöm!
Sziasztok! Hétvégére tervezzük a szinezést. Felmerült néhány kérdés.
- Egy mester azt mondta hogy a második glett előtt ha a 3 éve glettelt felüket nem porlik nem kell alapozni. Igaz lehet ez?
- A második glett felhordását tekintve milyn hőmérséklet megy még el? (három éve október közepén gletteltem, és az egyik sáv amit este csináltam, reggelre pöttyös és fehér lett. Gondolom hideg lett neki)
"Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e ill. kell-e ezt a csőszakaszt fokozottan hőszigetelni pl. csőhéjakkal, vagy az alap szivacs-cső, amibe bújtatva vannak elegendő."
Mínusz sok fokos légtérben vezetett fűtéscsöveket még akkor is megéri jól hőszigetelni , ha csak rövid szakaszról van szó. Mivel szerencsédre olyan helyen fut, ahol nem kell szépségdíjra törekedni: én vennék egy tekercs legolcsóbb üveggyapotot és legalább 20-30 centi vastagon becsomagolnám azokat a csöveket. Ha a fal mellett megy, akkor nem muszáj körbetekerni (elég csak 3 oldalról lezárni), hiszen az nem baj, ha egy kis hő a lakás felé "szökik el".
De ez csak a hőveszteség elen és nem az elfgyás elleni védelem.
"Várható itt elfagyás veszély, ha pl. a radiátorokon lévő termoszelep teljesen lezárva marad, azaz a meleg víz nem áramlik át a csövön? Vagy a lakásból származó "hulladékhő" mindig van annyi,"
Hőszigetelt falon kívül, a levegőben futó, a lakásból odajutó hulladékhő gyakorlatlag nulla. Ha még az áramlás is leáll, akkor megkezdődik a lehűlés, AKÁRMILYEN JÓL hőszigetelt az a cső. A hőszigetelés nem fűt, csupán lassítja a lehűlést. Ha nincs sehonnan hő utánpótás, akkor akár fél méteres hőszigetelés alat is elfagyhat a csöved, legfeljebb nem három óra, hanem három hét fagy kel hozzá.
Nem tudom, hogy egy ilyen termoszelep mennyire tökéletesen zár, de ha mindig marad egy pici áramlás és amíg éppen megy a fűtés+keringetés, addig nem félnék a fagyástól. Minden más esetben igen.
Én azt a fűtéscsövet csövet az oldalfal külső hőszigetelésén BELÜL vezetném (habár ettől még mehet magán a falon kívül), minden más esetben én aggódnék a fagyásveszély miatt.
Én egy csőhéjat mindenképpen raknék rá, már csak a hőveszteség minimalizálása végett is. A fém elágazóelemeket meg boritsd be üveggyapottal, és drótozd rá :)
(ezek az elemek sokkal fagyásveszélyesebbek, és nagyon sok hőt vesztenek)
"Tudatlanul azt gondolom, hogy mondjuk egy N vag O vagy H vagy akármilyen atom jön ki az anyagból."
Nem hinném, hogy a gyártás során olyan folyamat játszódna le, amely szétválasztana bármilyen molekulát.
Ha mégis, az csak úgy lehet, hogy az azonnal reakcióba lép valami mással, de akkor ugyanott vagyunk helycsinálásilag.
Ismétlem: az aerogél gyártás utolsó fázisa tudtommal soha nem vegyi folyamat, hanem (legalább) két anyag KEVERÉKÉNEK fizikai szétválasztása (pl alkohol elpárologtatása).
Ráadásul a fényképek alapján arra gondolok, hogy még a kisebb lyukak is nagyságrenddel nagyobbak, az ilyen gázmolekuláknál.
"Ez a többi gáz csak a saját parciális nyomásáig tölti fel... vagy rosszul gondolom ?"
Szerintem attól, hogy egy üregnek olyan szűk a bejárata, hogy csak egy hidrogén molekula fér be rajta, annak a feltöltődése nem áll le addig, amíg a vákuum teljesen ki nem egyenlítődik, tehát végül normál légköri nyomás lesz benne, csak éppen kizárólag kis molekulájú gázok keverékéből. Pesze én nem vagyok szakértője ennek a területnek (se).
Úgy képzelem el, mint egy gyümölcs-szelektáló lejtős rázóasztalt, amelyen enyhe lejtőn különböző méretű gyümölcsök haladnak egyre nöbekvő méretű lyukak felett: az elején kis lyuk van, amelyen csak a kis méretű gyümölcs juthat át addig, amíg a lyuk alá lógatott zsák színültig meg nem telik, elvégre mindig jön újabb kis gyümölcs.
Ez kissé zavaros lett, de azért remélem érthető :)
a tetőtér felújítást megelőzően a fűtési rendszer tágulási tartálya (nyitott rendszer) a fogópárok feletti szigeteletlen padlástérben volt elhelyezve és sosem volt vele gond. Az is igaz, viszont, hogy a régi fogópár-födém hőszigetelése mindössze 10 cm paplanos kőzetgyapot volt, tehát a lakás felszálló hője (a tetőteret nem fűtöttük) biztos bőven elegendő volt ennek fagyvédelmére.
Az alábbiakhoz szeretném a véleményeteket kikérni:
Tetőterünk átalakítása során a fűtés csövek egy részét meg kellet hosszabbítanunk, hogy egy újonnan kialakuló szobát is lehessen fűteni. Ezen csőhosszabítások egy belső - tehát nem a talpeszelemen alatt, hanem a födémen 1,4 m-rel beljebb lévő - térdfal (kb. 2 cm vakolat, 15 cm lyukacsos tégla) külső, nem lakott és nem fűtött oldalán helyezkednek el. A térfal kívülről (12 cm grafitos EPS), a talpszelemen és a térdfal közötti födém szakasz pedig felülről (kb. 25 cm cellulóz) hőszigetelt.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e ill. kell-e ezt a csőszakaszt fokozottan hőszigetelni pl. csőhéjakkal, vagy az alap szivacs-cső, amibe bújtatva vannak elegendő. A sarok-, ill. leágaztató elemek egyáltalán nem kaptak hőszigetelést.
Várható itt elfagyás veszély, ha pl. a radiátorokon lévő termoszelep teljesen lezárva marad, azaz a meleg víz nem áramlik át a csövön? Vagy a lakásból származó "hulladékhő" mindig van annyi, hogy ebben a szévédett zugban (tetősík-födémsík-térdfal alkotta háromszög) nem mehet 0 fok alá a hőmérséklet? A fűtésszerelő szerint nem lesz gond, elvégre azért tette oda, én viszont egyre bizonytalanabb vagyok.
Ha hőszigetelni kell, akkor milyen vastagságban érdemes, kell? Vagy nincs értelme a hőszigetelésenk, hiszen, ha a termoszelep zár - a szoba nem igényel fűtést - akkor a csőben nincs meleg víz, a hőszigetelés pedig önmgaában nem fűti fel?
Egyébként úgy gondolom, hogy csak a felső (előre menő) csövekkel lehet gond, mivel az alsók (visszatérő ág) benne van a cellulózban. Persze. lehet, hogy ezügyben is tévedek.
hőszigetelési jóság a panel egészére vonatkoztatva a gyártás napján: 0,017 W/m2K
hőszigetelési jóság a panel egészére vonatkoztatva 10 éves viszonylatban: jobb, mint 0,029 W/m2K
De olyan oldal nem érdekel, hogy: "Gyártunk mi mindenféle vákuum paneleket, amelyek közül akad olyan is, amelyiknek a mértani közepén, a gyártás napján és megfelelő csillagállás esetén akár 0,0000001 W/m2K hőszigetelés is mérhető"
"Amibe nem fér be a légnyomás zömét adó nitrogén/oxigén..."
Ha egyáltalán létezik ilyen sűrű aerogél (nem ismerem a gázmolekulák méreteit), akkor is
1: a levegőben nem csak oxigén és nitrogén van, ha ezek nem férnek be a résen, akkor az ürget kitölti valami kisebb molekula: pl hélium, hidrogén, vízpára vagy mittomén. A vákuum igen ravasz jószág: csökkenni akar bármi áron ő.
2: a gyártás során hogyan jöhetne létre az aerogél belsejében vákuum? Hiszen tudtommal a legtöbb aerogél gyártási eljárás utolsó fázisa éppenhogy a fagyasztásos "szárítás".
Még valami: az életszerű megoldások között 30 évig változatlanul fennmaradó vákuumot KIZÁRÓLAG minden irányból zárt ÜVEG burkolatban tudok elhinni,
minden más megoldásnál (pl vékony alumínium fólia, szupernájlon zacskó vagy garanciás busman varázsló) vagy maga a gyártó is bevallja, hogy előbb-utóbb ez a vákuum nem lesz vákuum (tehát bármilyen lassan is, de visszatér a rendes légköri nyomás), vagy átsorolom a parasztvakítás kategóriába.
"Az aerogél végülis olyan spéci üveg, amiben nagyon apró buborékokat hoznak létre, spéci eljárással."
Mely oldalon olvastad ez?
Az aerogél gyártási eljárása éppenhogy igyekszik megakadályozni, hogy zárt buborékok maradjanak benne,
hiszen egy gélből távolítják el a folyékony komponenst, amiben ha zárt buborék maradna, abban csak folyadék maradhatna, ami éppenhogy rontaná az anyag hőszigetelését.
Itt van néhány mikroszkópos kép aerogélekről, hogy lásd, nincsenek bennük zárt terek/buborékok. A térbeli szerkezetük hasonló a mosdószivacsokéhoz:
Arra gondolok, hogy az aerogélekben az üregek mérete talán annyira kicsi, hogy az talán már összemérhető az oxigén és nitrogén molekulák méretével és a hővezetés ugyebár rezgés-átadás... de az ilyesmihez sajnos nagyon nem értek, utána kellene olvasni.
"Vagyis ebben a levegő hőszigetel! ami lambda=0,025-0,026 W/mK !!!!!"
Hát igen... ha az ember logikusan gondolkodik, akkor
ha a csupasz és álló levegő önmagában (tehát hősugárzástól és minden egyéb tavaró tényezőtől mentesen mérve) 0,025 W/mk,
akkor BÁRMILYEN hőszigetelő anyag, amely levegő és levegőnél rosszabbul hőszigetelő anyag keveréke,
az csak rosszabb hőszigetelő lehet, mint a levegő magában.
Tehát hacsak nem speciális gáz vagy vákuum van a levegő helyén, az anyag hőszigetelése nem lehet jobb a 0,025-nél (de még egyenlő sem).
Tehát elvileg nemhogy az aerogél törmelék, de még egy tömör aerogél tömb hőszigetelése sem lehet jobb ennél az értéknél (hiszen az sem áll másból, mint kb 98% levegő és 2% térháló-anyag).
Tehát a jelek szerint a levegős (tehát nem gázos és nem vákuumos) aerogélek hőszigetelési értékei kapcsán világszintű átverés/félremagyarázás/parasztvakítás áldozatai vagyunk. Aki szerint mégsem, szívesen meghallgatnám (fizikai érvekkel alátámasztott) magyarázatát.
"Gyártása során a szilika-alkogélből óvatosan eltávolítják a folyadékot, helyét levegővel töltik ki, s így kapják meg a 99,8% levegőt tartalmazó végterméket. Vagyis ebben a levegő hőszigetel! ami lambda=0,025-0,026 W/mK !!!!! Hogy, a jó francban lesz ebből 0,0131 végül ?!"
Itt nagylekűen elfeledkezel a pár pont hozzászólással általad említett határfelületi lambdáról. Ugyancsak, mekkora légbuboréknak 0,025 - 0,026W/mK a labdája? Ugyanis ebben az anyagban, mint az EPS-ben is pont a nem áramló levegő szigetel, amiből minnél kisebb egy légbuborék, annál jobban teszi a dolgát.
Igen, én is néztem az R értékes grafikont és az 1 inch-es vastagságra vonatkozó R=10-ből nem épp 0,0131-es lambda (vagy az eredeti adatlapon lévő 0.0145) jön ki hanem pont a duplája.
A lambda=0.0145 egyébként az ASTM C 518 szabvány szerint van megadva ha valaki szeret ilyenekben búvárkodni.
Na mindegy is, majd veszek 3-4 centi vastagságnyit a bejárati ajtóm melletti pár négyzetméteres falra ahova a 16cm-es grafitosnak nem sikerült kihagyni a helyet és meglátom milyen.
"Miért, a grafitos EPS-t, Ecosy üveggyapotot milyen értékekkel tervezed be?!"
Konkrét termék megnevezését kérem és megmondom a tervezési értéket
(vagy azt, hogy megfelelő információk híján nem foglalkoznék azzal a termékkel).
"Ha van egy műszaki adatlapja, CE tanusitványa az anyagnak, akkor az azt jelenti, hogy azokkal az adatokkal be lehet tervezni."
Ismételm: a CE tanúsítványnak semmi köze ahhoz, hogy valódiak-e a gyártó által megadott értékek.
És a műszaki adatlap is lehet látványos, ám hiányos.
"szemben a te fórumon fikázásoddal."
Mit fikáztam és hol? Mindössze felhívtam a figyelmet egy honlapon néhány, szerintem figyelemre érdemes jelenségre, aki tanulni akar belőle, az megteheti, szerintem az életben igen sok pénz megtakarítható ilyen gondolkodással (aminek persze nem nagyon örülnek azok, akik a nem-gondolkodókól próbálnak meggazdagodni ;)
Miért, a grafitos EPS-t, Ecosy üveggyapotot milyen értékekkel tervezed be?!
Állitsak fel egy saját labort, és az alapján mérjek ki mindent, majd csak azokkal az értékekkel tervezhetek be szerkezeteket?
Ha van egy műszaki adatlapja, CE tanusitványa az anyagnak, akkor az azt jelenti, hogy azokkal az adatokkal be lehet tervezni.
És légyszives ne oktass ki felelősségről, mert valahogy kurvára olyan érzésem van, hogy több száz épület tervezésénél van tervezői felelősségem, szemben a te fórumon fikázásoddal. Sőt, van tervezői felelősségbiztositásom is, ha egyáltalán hallottál ilyesmiről.
Jártam már biróságon is épületkár miatt, mint tervező. M=1:5, M=1:10 arányú szerkezeti csomópontokkal dolgozunk, amiben az is le van irva, hogy ha odafingik a kőműves, akkor hány percig kell szellőztetni... Érdekes módon minden esetben a kivitelező lett elkaszálva, mert Ő "gondolta úgy", hogy egyszerűbben is jó lesz.
"ez feljogositja a beépitésre ezekkel a paraméterekkel. Be merem tervezni,"
De MILYEN paraméterekkel mered betervezni? Hiszen egyik terméknél sincs megadva a termék hőszigetelési jósága!
Kiszámolod magad a honlapról összegyűjtött értékekből?
Nincs vidámabb pillanat a bíróságon, amikor egy kártérítési perben a felperes egyetlen érve úgy kezdődik, hogy "én úgy gondoltam...". Ne "gondold" sehogy. Vagy rá tudsz mutatni egy konkrét hőszigtelési értékre, ami a gyakorlatban nem bizonyult valósnak, vagy a te bajod (saját felelősséged) hogy a honlapon innen-onnan összeszedett adatok alapján te mit gondoltál.
A CE tanúsítványnak meg semmi köze a termék hőszigetelési értékéhez, vagy a vevők korrekt tájékoztatásához.
Még mindig nem érted, hogy az átverés/csalás nem fizikai, hanem jogi probléma. NEM AKAROM KISZÁMOLNI, az értéket adja meg a gyártó minden konkrét termékére, egyértelműen és számonkérhetően.
Amennyiben a gyártó erre nem hajlandó, az legalábbis gyanús.
Meggyőztél, a 10 cm-es grafit reflex lesz....Mellette a redőnyöket is kicseréljük alu hőszigeteltre. Remélem ez azért észrevehető a fűtésszámlán akkor is, mikor nem gázzal fűtök, hanem fával vagy brikettel. Csak gázból elfogyott évente 2500m3 átlagban, brikettből (3400Ft/q) 50q+ 300m3 gáz elő és utószezonban). De a brikettnél 2-3 fokkal melegebb is volt! Nézegetve a tegnapi megtakarítást, talán egy százast évente jelent nekem is majd. (cirka 180m2)
Mivel van műszaki adatlapja, mivel a műszaki ellenőr beszerezte a CE-s tanusitványát az anyagnak, ez feljogositja a beépitésre ezekkel a paraméterekkel. Be merem tervezni, és kicsit nagyobb a felelősségem ezáltal, mint egy fórumban pattogás...
Olyan vagy, mint a viccben az öregember, amikor meglátja a zsiráfot :)
Feltételezem te is felnőtt fejjel követted végig a mobiltelefonok fejlődését. Egy féltenyérnyi 1 cm vastag szarral tudok netezni, fényképezni, van benne GPS, több memóriája és háttértára van, mint a középiskolás gépteremnek összesen, és még sorolhatnám...
Az aerogél gyártása nagyon leegyszerűsítve: végy egy gélt és tartalmának folyékony komponensét teljesen cseréld le levegőre úgy, hogy a szárazanyag komponens térbeli szerkezete ne omoljon össze közben (ez a legnehezebb), hanem maradjon meg egy mikron méretű anyagdarabkákból álló porszáraz térhálónak. Másképpen: fogj egy adag lekvárt és vond ki belőle a vizet (valóban lekvárral is meg lehet csinálni, sőt asszem úgy fedezték fel, hogy fizikusok kajával hülyéskedtek).
Ez alapján el tudod képzelni, hogy fizikailag milyen egy aerogél tömb: meglepően sokáig lehet növelni a terhelését, de egyszercsak öszeomlik a finom térbeli rácsszerkezet.
Az olcsó ipari megoldásoknál (és pl az aerogéles ruhákban) nem nagy arogél táblák/kockák vannak egymás melett, hanem finom aerogél törmelék, olyasmi, mint a homok. Namármost képzelj el egy olyan 5-10 mm vastagságú valamit, amelynek az a feladata, hogy ezt a "homokot" ne engedje szétszóródni, miközben dolgoznak vele. Ha ez nem steppelt (mint egy paplan), akkor térbeli szerkezete kell lennie, amely hajtogatás közben is magában tartja a homokot. Tehát ez nagyító alatt kb olyan lehet, mint egy laza filcréteg, amelynek szálai között (valószínűleg ragasztó miatt) megmaradnak a szemcsék. Tehát egyrészt mikroszkóppal nézve az aerogél szemcsék között szinte "átfúj a szél", ráadásul magának a hordozó filcnek is távolról sem nulla a hővezető értéke.
Egy ilyen kombinált filc eredő fajlagos hővezetésének 0,02 W/mK értéknél sokkal jobbat nemigen tudok elképzelni, persze én nem vagyok szakember, csak amolyan mekkelek.
Ismét megkérdezem: mennyi az 5 mm vastag SPACELOFT-5 nevű termék hőszigetelési értéke és mennyi a 10 mm vastag SPACELOFT-10 nevű termék hőszigetelési értéke?
A szövegben nagyjából a következő olvasható (a sorok közötti rejtett tartalommal együtt):
"Termékünk négyszögletes lapokból áll, a gyárban frissen elkészült lapok mértani középpontján 0,004 W/mK fajlagos hővezetési tényező mérhető**, ez azonban idővel romlik, mert a vákuum nem tökéletes, ezért a lapok belsejébe szép lassan bejutó levegő és annak páratartalma ezt az értéket kissé lerontja.
** az alumíniummal burkolt lapok peremén ennél picivel (kb 100 000-szer) rosszabb hőszigetelési érték mérhető, de erről nem szeretünk beszélni"
Sehol nincs egyetlen termék hőszigetelési értéke sem. Ha szerinted van, akkor mondd meg a konkrét termék nevét, vastagságát és hővezetési értékét W/m2K-ben.
Ha esetleg mégsem találsz ilyet, akkor gondolkozz el azon, hogy vajon miért gondoltad azt, hogy az oldalon látható 0,013-as érték bármelyik termékükre vonatkozik. Nem-e az történt-e véletlenül, hogy te AZT AKARTAD, hogy az vonatkozon és ezt elhitetted magaddal? És ha megvásárolod a terméket és kiderül, hogyaz nem azt tudja, akor hova mutogatnál a honlapon, hogy téged becsaptak? Sehová, mert NEM ÁLLÍTOTTÁK SEHOL, hogy amit megvettél tőlük, annak 0,013-as a hőszigetelési jósága.
Meg kell tanulni a sorok között olvasni és milliókat takarithatsz meg, mire elkészül a házad ;)
"Nálam egy társasháznál problémát okoz, hogy a lakott tér feletti terasz megfelelő hőszigetelése miatt a lakónak felfelé ki kell lépnie a teraszra."
Egy vasbeton terasz tövénél (ahol a falba becsatlakozik) megközeítőleg ugyanolyan jóságú hőszigetelés ilik, amilyen magén a házfalon van. Márpedig ahogy az aerogél árakat ismerem, lehet hogy olcsóbb lesz lebontani a teraszt és egy hőhídmenteset (hőhídszegényt) készíteni a helyére, vagy újraépíteni 10 centivel lejjebb :)
"(www.aerogelszigeteles.hu)"
Ezen az oldalon nem találtam egyetlen olyan terméket sem, amelynek meg lenne adva a hőszigetelő képessége (W/m2K).
Lehet, hogy nem parasztvakítás, de nekem mindig gyanús, ha azt látom, hogy hozzáértők véletlenül mindenütt ugyanazt a "hibát" követik el...
Nálam egy társasháznál problémát okoz, hogy a lakott tér feletti terasz megfelelő hőszigetelése miatt a lakónak felfelé ki kell lépnie a teraszra. (azt most hagyjuk, hogy milyen megrendelői hülyeség miatt nem lehetett ugrást rakni a födémbe)
Vagy kellene 15 cm kőzetgyapot
vagy 8 cm XPS (+alulra 5 cm)
vagy pedig 3 cm AEROGÉL.
Megbszottul drága anyag, általában hőhidak feljavitására használják, nem pedig kétszer 20 m2-es terasz hőszigetelésére. A megrendelő azonban kifizeti... 0.013 W/m2K az értéke, 12e Ft/m2 az ára centijének (megközelitőleg)
"Egyébként a hungarocellnél tízszer jobban hőszigetelő anyag kereskedelmi forgalomban NEM LÉTEZIK."
Ez így ebben a formában nem igaz, mert van, csak nem túl olcsó, és az alkalmazástechnológia más mint az EPS-nél, a gyárban méretre gyártott panelt nem szabad vágni.
Építőiparban még nem túl elterjedt, de már alkalmazzák.
Nem hallottam még róla, most megnéztem a honlapot.
Nekem egy kicsit gyanús. 1 mm megfelel 10 cm hungarocellnek? Elképzelni sem tudom, miféle anyag lehet. Viszont ugyebár interneten keresztül azt mondanak róla, amit akarnak. Rendelj, fizess, aztán ha mégsem olyan jó az anyag, akkor bottal ütheted a nyomukat?! Én ebből nem kérnék.
Köszi! Ezt próbáltam már kihozni, hogy itt miért lett ekkora az érték, de sehogy nem sikerült. Ezek szerint nem is lehet :)
Mondjuk az érdekes, hogy elvileg ő WinWattal számolt... és látszólag a winwatt generálta a doksit is...
Esetleg tudnál segíteni korábbi kérdésemben is:
"Szintén a 2019-es minimumkövetelményt mekkora hőszigeteléssel teljesítené a 25cm zsaluelem lábazati fal (nincs pince mögötte) (célérték: U = 0,25?), a talajon fekvő padló (célérték U = 0,25), és a padlásfödém (célérték U = 0,14) ez utóbbi esetben valamilyen járható, pakolható megoldás esetén."
Ezeknél hogyan kell számolni?
Esetleg tudja valaki, hogy a 2019-es minimum az a mai besorolásokkal milyen osztályba sorolást kapna?
Én kérdeztem pár napja (hete), hogy a régi heratekta a beton áthidalókon és a koszorúkon fent maradjon-e 12 cm EPS alatt, vagy cseréljem le. Akkor azt mondtátok, hogy az 5 centi heratekta elég jó, csak kis különbséget okoz. Azóta kiderült, hogy a felső koszorún és az emeleti áthidalókon csak 3 centi van.
Mindenféle kalkulátorokkal kiszámoltam és arra jutottam, hogy ha a házat 12 cm normál EPS-sel borítom (38-as NF porotherm), de a koszorúknál, áthidalóknál azonos vastagságú grafit-reflex EPS-t használok akkor itt kb 0,02-0,06 W/m2K-nel lesz rosszabb a hőszigetelés. Ez még OK?
Ahány kalkulátor annyi féle eredményt kaptam de az eredmények 0,23 és 0,16 között szórtak.
Mekkora az a különbség ami már érezhető (párásodó) hőhidat okoz hideg téli napokon?
Nálunk hangszigetelés nem kell, mert nagyon csendes a környék... És a háromrétegű ablaktól is csak azért tartok picit, hogy túl csendes lesz minden.....
"Mint látod, ezek a méretezések maximum 7. osztályos tudásszintet kívánnak.
Szóval bármikor, bármelyiknek utána számolhatsz, ha akarsz :-)
(inkább az adatok összegyűjtése időigényes, ha még nincsenek meg)"
Hát most ásom bele magam a dolgokba, miután az energetikustól megváltam több probléma miatt. Most valszeg az lesz, hogy rátok és az internetre bízva magam kitalálok szigetelésméreteket. És majd ha a ház megépül, akkor kell úgyis energetikai tanúsítvány, és akkor kiderül, hogy hogy számoltunk.... Nagy baj nem lehet, mert nem valószínű, hogy az energetikus által mondott értékek alá mennék. (egyedül a fal van szerintem túlbiztosítva, a többire nagyon karcsú dolgokat számolt...)
Ez a fal túlbiztosítás kérdés is elsősorban csak azért érdekes, mert a hőtároló tömeg növelése miatt gondolkozok B30-ason. Viszont, hogy melyiket választom, az majd ott és akkor az árajánlatok alapján fog eldőlni. És a lényeg, hogy az építési engedélyben milyen vastag fal legyen összesen? Mert ugye a B30 és a 30NF is 30cm. De nem ugyanannyi szigetelés kell rá. Tehát mondjuk 45 cm-erbe befér e mindkét esetben. Vagy vékonyabban is elfér...
Igy már nem hangzik rosszul a dolog kérdés az áram szolgáltató mindig átfogja e venni elfogadható áron a megtermelt energiát ill.ha tömegesen elterjed akkor szeretett államfőink nem e fogják megadóztatni hisz az államnak valamiért nem igazán érdeke hogy kevesebb energia felhasználás legyen.Szerinted milyen elektromos fűtéssel lehetne kiváltani a meglévő cirkót ami megfelelő hatásfokon működik a hőszivattyút leszámitva mert azt nagyon drágán épitik meg.
A porotherm 30 NF-re azt mondod, hogy a kicsi páraellenállása miatt nem kerülhetne rá hab. A páraellenállásban aztán tényleg nem vagyok otthon, viszont arra nem lesz pénz, hogy szálasanyaggal szigeteljünk. Tehát akkor más téglát kell mindenképpen választanom? A többi téglánál is lesz szerinted ilyen gond? Mert akkor mindenképpen vastagabb téglafal kell, hogy polisztirollal szigetelhessünk?
Visszatérve az energetikusom számítására: a porotherm 30 NF-re is kaptam valami páragrafikont, aminek az értelmezését korábban már kifejtetted... Az alapján én megfelelőnek értékeltem, mert a kék vonal alatt van a zöld vonal, és az jó :) Persze ez a 15cm grafithoz tartozik aminek az energetikus szerint U = 20. az értéke. Tehát mostmár tényleg nem tudom mi van...
Napelem által termelt felesleges energiát - alkalmas rendszer esetén - az elektromos hálózatba visszatáplálhatod, és az oda "bepufferelt" energiát télen visszakaphatod. Ehhez mondjuk célszerű éves elszámolást választani az áramszolgáltatónál.... Persze ez csak matematikailag jön ki úgy, hoygy télen szeded vissza ezt az elektormosságot, a lényeg, hogy az elektromos fogyasztásodból "levonódik" az általad termelt áram mennyisége.
Még nem értek pár dolgot. Te a Porotherm 30 NF + 9cm grafitossal számoltál U = 0,2-t. Webes számolgató program 10 cm grafitossal (9-et nem tud) számolt U = 0,189-et. Az energetikusom számolt ki ugyanerre a téglára 15 cm grafitossal U = 0,2 (!!!). Ez hogy jöhetett ki? A rétegrend látszólag jó, a grafitnál a lambda 0,034 W/mK, a téglánál 0,165 W/mK. Ezek jó értékek? Hogy jöhet akkor ki ennyire más eredmény? (Félreértés ne essék simán lehet, hogy az energetikus cseszett el valamit, mert sajnos trükkök százait, és hibák ezreit véltem felvedezni idáig az anyagában...) Valaki mond erre valami magyarázatot? (Energetikus elvileg mindennel számolt: vakolat ragasztó stb. De az nem ronthatna a szerkezeteten...) (Kívül -2, belül 20 C fokkal számolt.)
Szia nopánick ne vedd kötözködésnek a hozzászólásomat lehetséges hogy butaságokat fogok mondani de az valószinüleg azért lesz mert nem értek ezekhez a rendszerekhez ill. nem vagyok tisztába a képességeivel és én is szeretném megtudni hogy érdemes e komolyabban foglalkozni a napenergia hasznositásával.A hozzászólásodat azzal kezdted hogy ezek a rendszerek nem képesek nov.15-márc.15 között jelentős energiát termelni (amit magam is igy gondolok hisz ha megfigyeljük ebben az időszakban jellemző leginkább a ködös ,párás, borult idő és csak elvétve süt ki a nap +a nap sütéses órák száma is alacsony) pedig ha fűtés rásegitésben gondolkozunk akkor pont ebben az időszakban kellene nagyon a +energiaforrás mert ekkor van a leghidegebb.A hozzászólásod végén azt irod hogy a napelemet akár fűtésre is lehet használni a kérdésem az lenne hogyan lehet ennyi energiát tárolni ami kitudja elégiteni egy ház fűtés szükségletét ill. még egy fontos megjegyzés ezeknek a rendszereknek is van gondolom egy élettartamuk és nem tudom hogy ez idő alatt képesek e kitermelni a beléjük fektetett nem kevés pénzt.
Köszi Neopánick az infókat. Összegyűjtöttem pár téglát, és a gyártók honlapján lévő adatokat, de elég hiányosak az infók. Van olyan gyártó, aki az anyagszükségletet úgy adja, meg hogy 1 KÖBMÉTER falhoz szükséges téglák száma... Bruhaha. Ki akar 1 köbméter téglafalat építeni? A baranyatégla hőátbocsátási értékét hol találtad meg? Mert én nem találtam...
No itt vannak a téglák táblázatban: Aki esetleg tud más gyártót, vagy a ki nem töltött adatok helyére adatot, az jelezze, és akkor frissítem a táblázatot...
Csak arra szerettem volna rámutatni, hogy a megtérülés számítás nem egyenlő egy osztással...
Ha az első pédád alapján továbbszámolok a számaiddal és megcsináltatná valaki az összes szigetelést U=0,2 falhoz méltó szintre (fal, padló, mennyezet, lábazat, ablakcsere) akkor a gázművek fizetne neki éves 40000Ft-ot a fűtésért és melegvízért + alapdíj :)))
Nem lesz 35eFt-al drágább az autód értéke egy 35e Ft-os lejátszótól, de esetleg előbb tudod eladni, vagy ha nem is adod el, addig sem az index kattogására kell autóznod :)
Egy jól szigetelt házat biztos szívesebben vesz meg bárki. És a komfort, megtakarítás addig is jobb.
Nem is beszélve arról, hogy ha most van 1mio Ft-od, nem biztos, hogy Pártunk és Kormányunk egy-két közeli intézkedését követően az az 1mio Ft elég lesz akár egy tele tank benzinre.
Mindenféle számoklgatás nélkül: szerintem napos időben X mennyiségű fürdővíz felmelegítéséhez szükséges elektromos napelem kb tízszer annyiba kerül, mintha ugyanarra a célra napkollektort használnál.
"A rajzolat pedig részemről kissé túlbisztosított, körben teljesen, aztán belül cikk-cakkban , úgy, hogy csak pár centi maradt a habcsíkok között."
En is hasonloan ragasztottam ket tablat egymashoz, a korbe habozas utan mindig kicsavartam picit a pisztoly csavarjat, hogy gyorsabban jojjon az anyag es "besatiroztam" habbal a kozepet.
Melyik dimenzióra gondolsz a vastagsággal? A két lap között 1-2 mm lehet maximum. A rajzolat pedig részemről kissé túlbisztosított, körben teljesen, aztán belül cikk-cakkban , úgy, hogy csak pár centi maradt a habcsíkok között. Ha tippelnem kellene, akkor a felhelyezés után olyan 80%-a a lap felületének ragasztós lett. Ez az én dilim, sokmindent túlbiztosítok. Így olyan 8-10 m2-re volt elég egy flakon ragasztó.
Aki esetleg tud más gyártót, vagy a ki nem töltött adatok helyére adatot, az jelezze, és akkor frissítem a táblázatot...
