A várat mind Tállya, mint Mád felől meg lehet közelíteni. Szerintem Mád irányából érdemesebb mert sokáig kiépített úton lehet menni. Azt követően pedig az erdészetnek vannak földútjai amelyek elég közel futnak a csúcs alatt. A közelben halad végig egyébként a kék túra útvonala is.
Az utak egyébként a szőlő területek miatt épültek ki. Útközben (Mád irányából) egy patakot is keresztezni kell, amelyet egy helyen feldúzzasztottak és most halastóként használják. Kb 1-1.5 km onnan egy jelölt forrás is található, amely iható (ízes és jéghideg).
Ez nagyon érdekes oldal, bár a szabolcsi földvárat itt sem említik :-(
Viszont láttam a tállyai várat említeni. Van szerencsém ismerni a helyét. Sajnos nagyon keveset lehet látni belőle, mert teljesen benőtte az erdő. Elég sokat kell keresni de érdemes.
Több részletben írom le mert a hálózatom nem hajlandó egy kicsit hosszabb szöveget sem elküldeni.
Mégiscsak megtaláltam. Két várrom van Mecseknádasd környékén, az egyik a részletesen leírt, feltárt Schloßberg a 6-os út mellett, a másik Mecseknádasd és Óbánya között, ez a Réka-várrom.
A Füzéri várba van belépő, pár hete voltam ha jól emlékszem 200 Ft, diák 100. A felújítás is folyamatosan megy. Nem messze a szlovák magyar határtól Nagykövesden (Velky kamenec) van egy szép, hangulatos kis várrom. A pácini határátkelőhoz van a legközelebb. Sátoraljaújhely felől is lehet menni érdemes útbaejteni a kastélyt Borsiban ami Rákóczi Ferenc szülőháza, Azt is elkezdték már felújítgatni, látogatható.
Csupka /* 41 */ (hü de nem szeretek gépelni) :-)
A községtől nyugatra alig 1 km-re a Halász-patak (vagy népnyelvén
Rák-patak) mellett, A 70 m magas Várhegy lapos tetején, A
Slossbergen találjuk a külső és belső várból állt nádasdi vár
maradványait.
A kb. 205 m hosszú, legnagyobb szélességében 36 m, kelet-nyugat
irányba húzódó várudvart terméskőből rakott 3 m vastag fal övezte,
melynek maradványai egyes szakaszokon, mintegy 1 m magasságban ma is
megvannak. A feltárás során a vár délnyugati részén, a belső vár
falánál egy épületnek, valószínűleg az őrség lakásának, és egy
köralaprajzú torony falmaradványaira bukkantak. Valószínű ezen
a tornyon keresztül vezetett az út a vár felvonóhidas kapujához. A
várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső
vár oldalán egy 10 m széles, 1.5 m mély árok húzódott. Ez az épületsor
feltehetően egyszintes volt, fazsindely tetővel fedve, és itt
helyezkedett el a palota is. Ezen a részen egy kb. 8x4.5 m méretű,
többszintes toronyépület maradványait találták meg, amely valószínűleg
ugyancsak kaputorony lehetett, mert ennek 3 m széles kapubejáratát is
feltárták.
A most folyó régészeti munkák bizonyára újabb adatokkal fognak
szolgálni a nádasdi vár építéstörténetéhez.
A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés
szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés.
II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében "terre
bissenorum de Nadasst", mint a nádasdi britek földjével
határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol
történész leírása szerint 1022-ben Szent István korábban két angol
herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Később a
király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek
Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agatha házasságából
született Szent Margit - Skócia királynőlye -, kinek szülőhelye
feltehetően a nádasdi vár lehetett.
A vár tényleges létezésére vonatkozó oklevelet a pécsi káptalan
1296-ban adta ki, melyben bizonyítja hogy a Kórogyi nemzetségből
származó Clebus comes utódai "Zeliz" (Zseliz) nevű peres birtokra
vonatkozóan békés egyeséget kötöttek és ezen oklevélben
"possessionis et castri Nadas"-t említik birtokukként. Egy 1309-ben
kelt oklevélben "arx Nadas"-ként szerepel A nép Réka várnak is nevezi
de ilyen alakban okleveleinkben nem fordul elő.
A kórógyiak hűtlenségbe esve, birtokaikat Károly Róbert 1321-ben
elvette, de I. László király 1343-ban László pécsi püspök és
testvéreinek Philpus és Philpe-nek "castra Korogh el Nadas"-t összes
tartozékaival együtt visszaadta. Zsigmond király 1397-ben Maróti
Jánosnak adja érdemeiért más birtokkal együtt Nádasdot is, valószínű,
hogy csak zálogba, mert a Kórógyiak kihaltával, 1473-ban monoszlai Csupor
Miklós lett a birtokosa. Bár az adományozások során ez időben a
várról nincs említés, de a feltárás annak XV. századi fennállását is
bizonyította.
Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen
tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a
mohácsi csata után, mert ezt követően már nem említik.
A vár maradványait a környék lakossága hordta szét lakóházaik,
malmaik építkezéséhez. Az 1777.ik évi "Visita Canonica" csak
rommaradványként említi, míg az 1810. egyházi látogatáskor a romok
mellett egy rondellaszerű épület romjait is megemlítik, a hozzá
csatlakozó épület maradványokkal. Irodalom: Csánki D.: II.510. -
Mályusz E.:I.513. - Nagy I.: 1878.: IV.328. - Papp László: Rékavár
és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs 1967. Jannus Panonius Muzeum
füzetei. 12. sz. - Wenzel G.: X.233.
GroundZero/* 40(39) */
Kb. ilyesmi leírások olvashatóak a könyvben.
Mátyás király:
No, ebből lehet ötletet meríteni. Köszönjük!
Csupka /* 46 */
Gerencsér-várból tényleg nem sok maradt. Egy torony, kb embermagas
romja amit fényképen látok, de a Vértes turistatérképén is fel van
tüntetve.
Az apátság romjaira felhívta a bányaőr a figyelmünket, mint egyetlen
"vár" amit a környéken ismer. De nem volt már lelkes a csapat. :-(
"És egy kérdés: ismeri valaki a Rékavárat? Ha minden igaz, Mecseknádasd környékén van valahol egy hegy tetején, nagyon romos. Minden infóért hálás lennék."
Tudomásom szerint van egy Réka-vár nevű várrom a Mecsekben, de nem tudom pontosan, hogy hol.
Mecseknádasd várromja a Schloßberg.
"Magyaregregynél a Márévár milyen? Mert a Tájak-Korok-Múzeumok füzetsorozat adekvát része szerint ölég csúnyácska..."
Magyaregregynél a Márévár szerintem szép, érdemes megnézni. Nem tudom, a füzet mikor készült, szépen felújították. Nem nagy vár, és a múzeum-rész kicsit kopottas, de ha nyitvatartási időben mész, soha nem hallott helytörténeti legendákkal lehetsz gazdagabb...
Szigliget: az utóbbi években folyamatsan helyreállítják, falakat húznak, építik-szépítik + főszezonban bajvívó várjátékokat rendeznek, ami ugyan kevésbé autentikus, de a vár él!
Somló: szépen csöndben meglapul, igazi vadregényes, repkénnyel beszőtt falmaradványok, amit ha jól tudom felvettek a megóvandó romok listájára.
Egyik vár sem daliás múltjáról híres, de a környék és a kilátás sok mindent megér!!
Egyetértek (sajnos, egyre drágábbak is). Nekem is van elég sok, ha olyan helyen vagyunk, ahol van, mindig megveszem az aktuálisat. Azt hizsem Pesten a Fókusz Könyváruházban is lehet mindig kapni darabokat.
Csókakő valóban azért néz ki újnak, mert ha jól tudom, a falu elhatározta, hogy megmenti, kitisztítja és ezt társadalmi munkában végzik.
Gerencsérváron ne csodálkozz, azt hiszem, hogy szinte semmi sem maradt belőle és a helye sem azonosítható biztosan. Viszon ha már arra jártatok, nem néztétek meg (na jó, nem vár, csak egy kolostor :-)) a vértesszentkereszti bencés apátság romjait? Ez is fent van egy dombocska tetején, és eléggé sok megmaradt belőle, most épp felújítják, kicsit nehéz a kerítésen belülre menni, de egyik különleges kedvencem!
Vasárnap vártúrával telt a Vértesben. Csokis-tól kapott ötletből
kiindulva, Vérteskozma-ról indulánk pirkadatkor. Első állomásunk
Vitányvár. Remek kis rom. Sokkal kevesebb álló falmaradványt
vártam, így az első benyomás csak fokozta az élményt. Kicsit lihegős
futólépésben elfoglalni a várat, de nagyon megéri felkaptatni.
Odafentről hegyektől majdnem körbevéve, jó kinézni az elterülő
síkra, jó leülni a kövekre, király helyre építették a várat az elődök.
Többünk először tévedt a Vértes hegyei közé, más ez mint a Pilis,
Bakony, vagy a Bükk és a Mátra. Nem mindennapos látvány a szakadék
sem.
Gesztesvárat, a falu ellentétes oldaláról közelítettük meg. Ki
állva a Zsigmond szikla köveire, jól jött volna egy teleobjektív.
Megközelítvén azonban nekem csalódás volt. Nem hasonlítanám a
Boldogkő várához.
Délutánra visszatértünk Vérteskozmára, ami helyre kis falu.
Átautóztunk Csókakőre, ahol a következő táblába botlottunk a vár
felújítási munkálatok miatt október 30-ig zárva. Azért megnéztük, mi
is és mások is. Így legalább nem kért senki belépőt. Nem igazán
nyerte el tetszésünket. Furcsa kontraszt, hogy a vár falaiból kevés
áll, de azok olyan épnek és szép szegletesnek mutatkoznak, mintha
csak tegnap építették volt. A vár udvar tele törmelékkel, és az
alaprajz se nagyon követhető. Lentről, szemből mutatja legértékelhetőbb
képét. Azért a völgy, a vár mögött az izgalmasnak tűnik.
Még egy várromot szerettünk volna megismerni: Gerencsérvár-at,
Pusztavám mellet. Sajnos több helybéli megkérdezése után sem
találtuk meg - nem is hallottak róla -, így feladva ez legközelebbre
maradt.
A füleki várrom nagyon szép, bár ha valaki a kilátás miatt szereti a várakat, akkor ez nem az igazi. Benn van a városban, hasonlóan Egerhez, körülötte dombok. Azért érdemes megmézni. Reggel 7.05-kor indul a Keletiből a Salgó nemzetközi gyorsvonat Zólyomba, ezzel közvetlenül el lehet jutni Fülekre. Kb negyed 11-re van ott, mert Somoskőújfalunál sokat kell tökölni a határátlépéskor. Salgótarján területén van a Salgó-vár. Na, innen aztán van kilátás !!! Tiszta időben északon a Tátra havas csúcsaiig is ellátni, nyugaton a Börzsönyig-Budai-hg-ig, Keleten a Bükk és a Zempléni-hg, délen pedig a Mátra látszódik. Felejthetetlen élmény, mindenkinek ajánlom ! Maga a vár csak egy rom, de igen hangulatos. Kicsi vár, az alsó része kb 5x5 m-es, a felső része is nagyjából ekkora. A felső rész fölé nemrég emeltek egy fatetőt, ez egy nagyon jó ötlet volt. Többször voltunk már ott éjszakai túrán szalonnát sütni. A vártól kb 40 percnyi sétára van a Somoskői vár. A hasonló nevű magyar falu fölött van egy dombon, de sajnos szlovák területen. A várnak a tövéig lehet fölmenni, de ott egy rácskerítés van + 1 zord határőr, aki talán megengedi, hogy felmenj. Bár úgy hallottam, hogy a nyáron határátlépő lesz a vár alatt, és akkor majd gyalogosan fel lehet menni oda, de csak útlevéllel. Szintén szlovákiában, Fülektől kb félórányi vonatozásra ( Fülek-Rimaszombati vonal ) van Ajnácskő, ahol a faluban lévő dombon van a vár. Túl sok nem látható belőle, csak néhány falnak az alapja, de megéri felkeresni. Zólyomba is az előbb említett Salgó nemzetközi vonattal tudsz elmenni. A várban született Balassi Bálint, van is bent egy kiállítás, de az inkább a várról szól, nem a költőről. A váron van egy magyar nyelvű emléktábla is, amire a gyagyás szlovákok valami olyasmit írtak, hogy a középkorban Zólyom volt Közép-Szlovákia legnagyobb és legjelentősebb vára. Tudtommal Szlovákia 1993. január 1-től létezik. Egyébként a Salgó gyorsvonattal több várat is fel lehet keresni a korábban említettek közül: a pásztó-hasznosi várat a Mátrában, a Salgó-várat, a Somoskői-várat, szintén Salgótarján területén van a Zagyvafői vár, Szlovákiában a Füleki-várat ( Fil'akovo ), a Divényi-várat ( Divín ), a Véglesi-várat ( Víglas ) és persze a Zólyomi-várat ( Zvolen ). Ha már Zólyomban jártok érdemes elruccanni a kb 30 km-re lévő Selmecbányára ( Banská Stiavnica ), ahol két vár is van. Ebben a városban a várakon kívül is számtalan látnivaló van, szerintem a Kárpát-medence leghangulatosabb városa. Egyszer minden nagyar embernek el kell ide jönnie ! Zólyomtól nem messze van Besztercebánya (Banská Bystryca), és ha innen elindultok Breznóbánya felé (Brezno), akkor kb félúton megtaláljátok a Zólyomlipcsei várat (nemtom a szlovák nevét). Zólyom és a magyar határ között van Kékkő ( Modry Kamen ), szintén érdemes felkeresni, nagyon jó hely. Itt van valahol Korpona is (Krupina). Ha Kelet-Szlovákiába szeretnétek menni, ott is van pár vár: Gömör (Gemer): ez volt a névadója az egykori vármegyének; Betlér (Betliar): Rozsnyó (Roznava) közelében, bár ez inkább kastély; Krasznahorka (Krasná Horka Podhradie nevű falu fölött) szintén Rozsnyó mellett, itt játszódik a Fekete Város c. regény néhány jelenete, az egyik legszebb vár a Kárpát-medencében; Zemplén (Zemplín): közel a magyar határhoz egy földvár, a vármegye névadója.
http://www.magyar.sk/index2.php : ez egy szlovákiai magyar nyelvű honlap, ahol találsz egy csomó érdekes dolgot pl Fülekről, Selmecbányáról, Ajnácskőről, Léváról, Komáromról, Érsekújvárról, Pozsonyról.
A TKM lista fenn van a www.nexus.hu/tkm címen. Az olyan füzeteket, amelyekből az egyesület tart példányt raktáron, jobb esetben lehet kapni a Könyves Kálmán körúton, ahol a helyiségeik vannak. Meg láttam TKM füzeteket a Magyar utcában is, a múzeumi könyvesboltban.
Ha már könyvek: van még egy nagyon használható, a címe: Vártúrák kalauza. Sajnos nekem csak az első kötet van meg, ami a Dunán inneni és az alföldi várakat tartalmazza, abszolút használható leírásokkal történelmi ismertetőkkel. A Sport kiadó adta ki jó régen. Azóta is vadászom a többi kötetét.
És egy kérdés: ismeri valaki a Rékavárat? Ha minden igaz, Mecseknádasd környékén van valahol egy hegy tetején, nagyon romos. Minden infóért hálás lennék.
A Regélő Magyar várak c. könyv a felelős,. hogy várbolond lettem :)
Sapi, ez az alattam említett könyv nagyon ínycsiklandozóan hangzik - legalábbis a címe :)))
Az Erdély várai az én kezemben is volt, de nem teccett. Nemtom már miért, de úgy döntöttem, hogy nem kell. Asszem nem volt épp 2 fillér, és én a Magyarországi magyar várakba vagyok szerelmes amúgyis :)
Van otthon még pár könyvem, majd megnézem a címüket pontosan.
Ja, és ha jól emléxem, Boldogkőváralja dél-nyugati határában is van egy földvár egy domb tetején, a turistatérképünk jelölte, de csak pár faldarab volt ott.
Magyaregregynél a Márévár milyen? Mert a Tájak-Korok-Múzeumok füzetsorozat adekvát része szerint ölég csúnyácska...
Télleg, ti nem gyűjtöttétek ezeket a füzeteket? Nekem a kastélyok és várak témakörében van jópár, de tuti egy csomó nincs :(
Ma láttam Füzérről, egy képet ami csak két hete készült, valóban ott
az említett tető. Első reakcióm nekem is az volt: Kérnek már belépőt?
Szintén ma, kaptam egy könyvet kölcsön: Kiss Gábor: Várak, Várkastélyok, Várhelyek
Magyarországon. az egyik lektor az általatok említett Gerő László. 1984 Panoráma. "...az olvasó igényeihez alkalmazkodva, azok történeti
adatainak bővítésére helyeztem a hangsúlyt. Tartózkodtam minden száraz
és nehézkes ismertetéstől, arra törekedtem, hogy e mű az olvasó
számára minél könnyebb és élvezetesebb olvasmány legyen." Megyénként sorolja fel a várakat egy rövid helyrajzi és történeti ismertetővel
Flora
Igen, "akarom", szeretném.
Neuschwanstein alatt, nem kaptam ingerenciát, hogy lássam belülről is. Papád véleménye sem egyedülálló.
De hát én csak egy felületes, a káprázatos látványnak bedőlő, turista vagyok. Ráadásul az "örült elme" és mítosza, a wagneri mese birodalom, számomra érdekesség. Be kell vallanom, nekem tetszett ez a giccses vár.
Van egy földvár Borsodban is, Edelény szélén, a borsodi földvár. Elég érdekes, csak kicsit lehetetlenül állították helyre, és szűkmarkúan bántak a magyarázattal.
Nem egészen vár, inkább erőd, de fantasztikus a Monostori erőd Komáromban. Elképesztő építmény, árok- és kazamatarendszer, irtóztató falak, hatalmas terek. Érdemes megnézni, ha még nem.
Füzérrel kapcsolatban: mikor tavaly ott voltunk, én annyit észleltem, hogy tető került végre a kápolnára (legalább nem áznak tovább a gyönyörű gótikus faragványok benne,) meg egy ajtó is, és mintha lent a parkolóban, ahonnan felfelé visz az út, valami belépőjegy-féléről lett volna említés, ehhez képest nyitva volt az egész, a várkápolna ajtaját kivéve. Jelenleg szerintem takarítják a törmelék alól a meglevő falakat. A sodronyköteles felvonó is megvan.
A Gerő-féle Várépítészet nekem is magvan, továbbá rendszeresen jelennek meg Csorba Csaba tollából különböző kötetek: Legendás váraink, Regélő Váraink stb. Van még egy érdekes kiadványsorozat a címe: Castrum Bene, három kötet, ha jól emlékszem, nekem kettő van meg. Építészek-régészek-művészettörténészek tanulmányai vannak benne a várépítészetről, várakról.
Ne haragudj, hogy ilyet mondok, hormoSapi, de az apukám, aki nagy vár+várrom-rajongó és "szakértő", egész életében mély megvetéssel emlegette Neuschwansteint, mint a giccs legmagasabb fokát. Gondolj bele, tulajdonképpen majdnemhogy tegnap épült, egy őrült ízlésficamaként. Egyébként ilyen várkastélyok vannak Németországban _eredetiek_ (középkoriak), az egyikben jártam is, de hogy hol... még gyerek voltam. Ha akarod, megkérdezem aputól.
Neuschwanstein reklámozásáért biztos kikapok. Nekem azért tetszett, ha még nem is olyan ódon, mint az eddig felemlegetettek. A látvány mindenesstre meggyőző, egy igazi mesepalotát enged sejtetni.
hS
Még egy kőnyvajánlat amit csak szorgalmas antikvárium látogatók szerezhetnek be:
Erdély várai(ha pontosan emlékszem). Sajnos egyszer ott kellett hagynom mer éppen szegény vótam, fizetésig meg nem maradt mög.
* a hegyről minden irányba jól lehet startolni
* állítólag autóval már nem szabad felmenni,
* egyébként Gyulakeszi felől talán jobban lehet megközelíteni
* a starthelyen a várat Lipót robbantotta fel
(ő nem siklóernyős)
a siklóernyősők starthelykatalógusában szerepel ez a felsorolás. A várnak tényleg csak nyomai látszanak. A kilátás miatt érdemes felmászni, Ellátni a Balatonig. Csobáncról van szó.
Az tenyleg jo lehet.
Varak: Vitany, Gesztes, Oroszlanko
Barlang: Gant, Oroszlankovel szemben, Nagy-Csakany oldalaban
Ez? (Kicsit ismerem a Vertest.) :-)
A fórummal kapcsolatban kaptam ma két mail-t.
Ime két idézet:
* mottó: csak állatoknak... vagy azoknak sem hehe
felette kellemesnek ígérkező utacskát :) terveltem ki Vérteskozmai kiindulóponttal 3db v. esetleg csak 2 vár és egy jófajta szakadék továbbá ha időnk engedi néhány barlang felkeresésével
kb 36km
* az érdeklődőnek érdemes belátogatni a www.libri.hu oldalra és ott rákeresni a vár szóra mert van még a témában egypár érdekfeszítő irományocska
Dévény meglelve. Aszem a nyáron mindenképp meg kell látogatni.
Füzéri várban utoljára üstökös nézésen voltam. De már azelőtt vagy tíz éve(meg közben egy párszor) is ottláttam egy sodronyköteles felvonót. Meg tatarozásra utaló nyomokat, de tényleges változást semmit.
