Most nagyon őszinte leszek: a többit el sem olvastam :(((
Nem, mintha nem érdekelt volna, csak én a várakat nézni szeretem, meg az alaprajzaikat tanulmányozni, de pölö a történetük eléggé hidegen hagy. szal nem lett volna nagy segítség. Dea név elég volt, hál is tennek.
Igazából nekem is csak a név segített. abban sem voltam biztos, merthogy oroszul a kraszn- tő pölö nem szépet, hanem pirosat jelent, ugyebár... De mindegy, mázlim volt :)
Ha szabad egy találós kérdést...
Melyik várról írt így Mikszáth?
"Tótul azt jelenti: »gyönyörű erdőcske«, hanem ez a név nem illik rá, mert egy mészkősziklás hegyen áll, mely éppen nem tűri meg a fát, hanem kopáran fehérlik a messze vidéknek.
A vár keletkezését így mesélik kukoricahántás közben a Gömör megyei öregek.
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag juhász ezen a tájon, de olyan gazdag volt, hogy nem tudott az aranyaival mit csinálni.
A gazdagsága onnan lett, hogy mikor egyszer a nyáját legelteté a Somhegyen, nagy rakás aranyat talált és egy követ. Hazavitte az aranyakat, a követ pedig odaadta a gyerekeinek, hogy játszadozzanak vele.
Később észre veszi, hogy a kő világít éjjel.
- Hm, ez jó lesz - gondolá -, legalább nem kell fáklyát égetni!
S elvette a követ a gyermekektől.
A követ azonban meglátta egy izmaelita nála, s meg akarta tőle venni.
- Nem adom a követ pénzért, mert pénzem van, hanem odaadom egy borjas tehénért.
Az izmaelita elhozta a tehenet, de a juhász gyerekei nagyon szerették a követ, hát így szólott:
- Nem adom oda a követ a tehénért sem.
- Hát tudod, mit - mondá az izmaelita -, egy egész gulyát adok érte.
Szeget ütött most a juhász fejében ez az ígéret, s miután ezentúl minduntalan kérték, csalogatták tőle a követ a környéken lakó bérlők, és még messzeföldről is jöttek e végből hozzá ravasz kalandorok, belátta, hogy a követ nem tarthatja tovább magánál, mert megölik érte, hanem hát ha már így van, elviszi ajándékba magának a királynak.
Ült pedig a trónon ekkor IV. Béla.
Ehhez ment a juhász s átadta neki a követ, hogy jó lesz vele játszani a királyi gyerekeknek.
Béla király megörült a kőnek, mert gyémánt volt s olyan nagy darab, hogy ki sem lehetett mondani az értékét.
Nagy tisztességgel látta vala el a juhászt s tetszésére bízta, hogy kérjen tőle valamit.
- Csak azt engedd meg, királyom, hogy hét juhaklot építhessek magamnak a földeidre.
No, ugyan ezt a csekélységet miért tagadta volna meg a király a szegény juhásztól.
Hazament a juhász és hét várat épített a talált pénzen. (...). Tudom, megörült nekik a király, mert bizony szükség volt rájok nemsokára.
A juhászt Bebeknek hítták, s nevével sokszor sok századon át találkozunk a történelemben.
Negyedik Béla óta egész Ferdinándig mindig a Bebek családé volt .... Együtt támadt e család e várral s míg csak egzisztált, mindig övé volt.
Pedig nehéz harcokat kellett itt vívni nemegyszer. Legnevezetesebb ezek közt, midőn Bebek Ferencet az 1556-iki országgyűlés Ferdinándtól való elpártolásáért számadásra hívta fel s ő meg nem jelenvén, száműzetésre ítélték s ellene Detrik és Pukheim vezéreket küldték teljes hadi felszereléssel s több mint ötezer katonával.
1556-ban kisasszony-napja előtti vasárnapon, a várbeliek kitörtek az ostromlókra s azokat szétverték s egész Rozsnyóig kergették, ágyúikat s hadi felszerelvényeiket elfoglalva.
...
A Bebekek után a koronáé lett a vár és királyi kapitányok védelmezték. 1575-ben Andrássy Péter uramat találjuk ott parancsnoklón, ki Erdélyben valami praktikába keveredett Báthory István fejedelem őnagysága ellen s rengeteg javaitól megfosztatván, ide Magyarországra menekült s itt Rudolf király mint »ideiglenes alkalmazást« adta neki e várkapitányságot.
De az Andrássy családnak nagyon megtetszett ez a hely s az »ideiglenességből« olyan »véglegesség« lett, hogy még a mai napig is az Andrássyaké a lakható vár.
Természetes, hogy ennek a megtartása ezentúl se volt kényelmes dolog. A kuruc csaták nem zajlottak le nyomtalanul fölötte se. Hol a kurucok lőtték, hol a labancok, amint ezek voltak künn vagy benn. Kétszer is megvolt cserélve a szerep!
Egyszer a Thököly ellen küzdő Schulcz tábornok egy álló esztendeig tartotta megszállva nagy haddal s mégsem vehette be, míg a vár ura aztán hallotta Thököly bukását, maga is átment az udvar hűségére.
Jó Rákóczi Ferenc kurucai egypár év múlva megint csak benéztek és harcoltak benne.
Hanem aztán ez »utolsó« is volt.
Azóta mély csend van ... A harcos idők jeléül legfeljebb néhány ócska ágyú ásít ott a várfokon, egyik pláne ezzel a bemutatással: »Franciscus Bebek me fieri jussit 1547«.
Jó is ez a csend ott.
(...´)"
A fűzérradványi tényleg nagyon szép és akit esetleg érdekel, a Zempléni Művészeti Napok keretében minden évben van "Bál a kastélyért" (idén azt hiszem, a Hot Jazz Band is játszik ott, részletes programot a Zemplén Index oldalán találtok, és is onnan tudom :-).
Erről a lászló-tanyairól nem tudok, nagyon régen voltam, mintha az amolyan vadászház-fogadó szerűség lett volna inkább mint kastély, úgy emlékszem.
Van viszont egy Károlyi-kastély Füzérradványon mellette hatalmas szép botanikus-kert.
Régebben szanatórium volt, most már fokozatosan újítják fel, az elkészült részek szépek, kiállítás van benne korabeli tárgyakkal, bútorokkal. Ugy tudom szállót, éttermet is terveznek a többi részébe.
Nem messze innen Hollóháza után Kékeden is van egy kis kastély, nagyon szépen fel van újítva csodálatos parkkal, jelenleg kastélyszállóként működik. Érdemes mindkettőt megnézni.
Ha már itt tartunk, tud valaki valamit a lászló-tanyai Károlyi kastélyról? Tavaly nyár végén épp mintha megnyitás előtt lett volna, gyögyörűen felújították az egész épületet, már csak a kastély közvetlen közelének a parkosítása volt hátra. De azóta sem hallottam róla semmit. Lehet, hogy teljes egészében megánkézbe került és becsukódott? Annál már egy kastélyszálló is jobb lenne :-(.
Igen tényleg a határon van. Megközelíteni csak Magyarország felől lehet, viszont a csúcs, pár méterrel a szlovák határ mögött van. Az oszlopra rá is mázoltak b*zi nagy SK feliratokat ismeretlenek. Legalábbis tavaly ősszel ilyennek láttam.
Viszont az nem igaz, hogy a kék kiindulópontja, hiszen az Hollóházán van, onnan Bodó-rét - László-tanya - Nagy-Milic - Füzér - Nagybózsva ... Írottkő útvonalon megy. Véletlenül épp itt van mellettem a kéktúra füzetem. Ebben levő adatok alapján Füzér - Nagy-Milic táv 5.2km. Szóval nem 10-20km a táv a határtól, mint az korábban írtam, hanem 5 km.
OK, Füzér ügyben megadom magam, csak a meglehetősen régi emlékeimre hagyatkoztam, van ez így.
Viszont a Nagy-Milic, mint a kék kiindulópontja, nem a határon van???
Tudom, nem találós kédéseket akartok olvasni de kíváncsi vagyok ki ismeri fel ezt a várat leírás alapján:
A Vértes hegységben, a Csák nemzetség ősi birtokán a 13. században épült. 1326-ban cserével jutott Károly Róbert birtokába. Az erődítmény elavultával Nagy Lajos a közelben új várat építetett, amely 1422-ben tisztségül került a Rozgonyiak birtokába. 1445-ben Újlaki Miklós szerezte meg, akinek fia a 15. század végéig birtokolta. A 16. század elején enyigi Törököké lett, ők azonban csak rövid ideig élvezhették zavartalanul, 1529-ben már ostromolták a törökök, akik először 1543-ban el is foglalták. A 16-17. században gyakran cserélt gazdát, a gyakori ostromok következtében a 17. század második felére teljesen leromlott. A 18. században a birtokos Eszterházyak engedélyével a majki rendház építéséhez használták fel.
