Mondjuk az egy érdekes fölvetése Jánosnak, hogy a koppányozó turbómagyarok nem gondolnak bele abba, hogy talán az egykori Karoling területeken vezérkedő Koppány mögött nem annyira a "magyarok", mint inkább esetleg a hódoltatottak utódai állhattak.
A magyar történelem legfontosabb családja, az Árpád-ház titkainak nyomába ered két őstörténész új tanulmánykötete. Következtetésük elsőre meglepően hangzik: nem biztos, hogy az uralkodóház ugyanonnan származott, ahonnan a magyar nép. Van valós alapja az Attila-hagyománynak? Honnan származik István király pogány neve, a Vajk? Hogyan értékelik a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatását, mely a mai Afganisztán területén találta meg az Árpádok ősét? A HetiVálasz, a Válasz Online podcastja augusztus 20. előestéjén az ősök felől vizsgálja a Szent István-kérdést: vendégünk B. Szabó János történész és Sudár Balázs turkológus, történész.
Úgy tűnik, hogy olyat látsz bele ebben a névbe, ami nincs.
1. Nem Camardi, hanem Dzsamardi.
"Перевод имени Джамарды: на русский: Джамарды: на абхазский: Џьамарды; Транскрипция (транслитерация) Джамарды с русского языка: на английский: Dzhamardy"
2. Plusz arrafelé az egy keresztnév.
Ui.:
Véletlen egybeesés. Pl.
"A Magur sziget vs Szepesi-Magura, a Monte Baranta vs "magyar" baranta..."
Itt most csak az Árpádok lehetséges kavar voltát vetettem fel, ezzel kapcsolatos a DAI szabartoiaszfaloi-jának Perzsia vidéki (perszarméniai) jelenléte. Nincs nyelvi vonulat a dologban, megfelelő források hiányában nem is lehet.
És akkor ezt a rengeteg "törököt" a KM-ben várták volna nyelvi beolvasztásra a magyarok ("ungárok")?
Csakhogy a 9. században -- akár csak a 895-ös a honfoglalókkal is összehasonlítva -- érdemi KM-i népességnek nincs régészeti nyoma. Azaz a 9. századból több tízezer (!) "avar" sír hiányzik, alapul véve a 7 - 8. századi KM-i avar (kori) hagyatékot (70 - 80 000 sír).
Ez a Badacsony / Badakhšon már nagyon régi lemez, anno még én tettem fel forogni a különböző topikokban. Időközben az is tisztázódni látszott, hogy a bidakhš tisztségnévből képezték:
A szöveg egészéből, a szóhasználatból kitetszik, hogy jóval korábbi idősíkról beszél (38. fejezet az egyik új kiadásban: Lectum, Szeged, 2003, 98--99). Theophülaktosz Szimokattész beszámol egy 6. század végi jelentősebb etnikai kiválásról, tarniák, kuturgur és zabender csoportok költöztek át a nyugati-türköktől az Avar Kaganátusba: Ugyanebben az időtájban a tarniakhok és a kotragérok – ezek is a var és a khunni közül valók – megszöktek a türköktől, és Európába kerülve az avarok kagánjának a népeihez csatlakoztak. Azt mondják, hogy a zabenderek is a var és khunni nemzetségből valók. Az avarok így létrejött haderőgyarapodása tízezer harcosra rúgott." (VII, 8, 11 és 16–17)
Ez az etelközi kavarság/szavarság szervezhette maga köré a frissen érkező, nézetem szerint talán a besenyők által a Volgán át nyugatabbra tolt keleti-türk népelemeket. Amúgy is volt majdnem 300 évük a Volga--Káma vidékén mindenféle népelemet magukba olvasztani.
Íme Zamárdi településnevünk tökéleletes megfelelője az abkházoknál.
Ez érdekes, különös tekintettel a hatalmas zamárdi avarkori temetőre (központ?), no meg a szomszédos vörsire, ahol igazolt az avar "továbbélés". "Badacsony"-t Theorista már hozta, stb.
A 881-es forrásadat ungárjai meg simán lehettek a karolingok ellen lázadó avaroszlávok, kapkanjuk vagy éppen tudunjuk vezérletével. Hogy részesei voltak-e a DAI türk szövetségének, s ha igen, milyen minőségben, jó lenne tudni.
A DAI szövegéből kihámozható, hogy a Levedivel Levédiából együtt "nyugatra ment" hét törzs alkotta meg Etelközben a törzsszövetséget, senki helyit (pontuszit)/csatlakozottat ("avaroszlávok") nem kooptálva.
A KM-i "ungárok" -- ha egyáltalán voltak itt érdemi létszámban, amit síradatok nem támogatnak -- meg 822 - 881 közt bőven pacifikálva lettek frankischéktól, a Conversio szerint békés adófizetők az avar bantusztánba begyűjtöttek.
bizánci "királytükör" a kangar háború kapcsán egyébként jó eséllyel a kavarok régebbi történetét beszéli el, amiből kiemelendő egy szabar néptöredék "Perzsia vidékére" költözése.
Miért is hozott volna egy alapjában véve aktuálpolitikai munkába egy 200+ évvel korábbi történetet a császár -- és azt is csupán a két résztvevő nevének hasonlósága miatt? Ráadásul nála a "kangar" nem is népnév, csak egy besenyő csoport jelzője? Ezek az elméletek még akkor vetődtek fel, amikor valamiféle "kaukázusi" kapcsolatot szignáltak ki a kóborolgató magyaroknak (nyelvészeti alapon), melyek, ma úgy tűnik, marhára nem is voltak -- nem lehettek, hiszen 800 előtt még a Volgán túl dekkoltak vitéz eleink, azaz a leendő honfoglalók nem-kavar komponense.
Már Czeglédy megmutatta, hogy ez a -cs végződés nem magyar sajátosság. Bár értelmezhető a magyarból (mint oly sok minden, főleg kis torzítással, Álmos apánk személynevével bezárólag): "Gyóni magyarázatával kapcsolatban legfeljebb arra kell világosabban rámutatnunk, hogy a Tarmač névben a -č nem magyar képző, hanem már az átvett török formában is megvolt."
Íme Zamárdi településnevünk tökéleletes megfelelője az abkházoknál.
Az ilyesféle adatok el kéne, hogy gondolkoztassák az embert. Újabban egyébként Uhrman vitatta Bulcsú kavarságát, amivel kapcsolatban egy ilyen információ birtokában ismétlődő kételyek merülnek fel, bár más, keletibb párhuzamot is hoztam ennek az avar kori központnak az elnevezésére.
Czeglédy: "A kangar–szavárd háború színhelyéről és időpontjáról a császár semmit sem mond. Tekintettel azonban arra, hogy a kangarok 541-ben szerepelnek a Kaukázustól délre, a kazár birodalom kialakulása, tehát 550–600 után viszont a Volgától nyugatra egyetlen forrás sem tesz említést róluk, továbbá arra, hogy a szavárd név a magyarok esetében is igen régi időpontra mutat, valószínű, hogy a kangar–szavárd háború a VI. vagy VII. században, de mindenesetre 750 előtt jóval ... játszódott le. A szavárdok egy része ekkor költözött Etelközbe".
Az adatait többféle forrásból és idősíkból összeszűrögető bizánci "királytükör" a kangar háború kapcsán egyébként jó eséllyel a kavarok régebbi történetét beszéli el, amiből kiemelendő egy szabar néptöredék "Perzsia vidékére" költözése. Czeglédy külön tanulmányt szentelt a kazár Tarmacs 730. évi arabokkal szembeni betörésének, amikor is a nyugati-türkök Balandzsárban székelő alattvalójaként al-Jarrāḥ örményországi muszlim helytartót is megölte. Ekkoriban a kazár uralkodó még nem volt kagán, csak bég, mindenesetre az ő alakulatai voltak hivatva védeni a perzsa végeket a Nyugati-Türk Birodalom kötelékében.
"Világos: Tarkatzu-ban (Tarkacsu) Tarka a színnév, -cs a magyar kicsinyítő képző, -u a magyar tővéghangzó. Így török (eredetű) szó, magyar képzővel ellátva = magyar tulajdonnév"
Igen, attól függ, mikortól számítjuk magyarnak... Mint a felhozott adatokból láthattad, törökül lovak megjelölésére használták 'foltos' értelemben, innen került az ukránba is (tarkacs). De hogyan jutott a Kaukázusba? Türk kazár eredetű-e El-Tarkacs város neve? S az ottani kabaroknak van-e köze a DAI kavarjaihoz, akiknek kiválása megroppanthatta Kazáriát, a besenyők feltűnésével valamilyen összefüggésben?
Nem vitás, Árpád elsőszülöttje török nevet viselt, noha Bulcsú és Tarmacs személynevétől eltérően nekem nincs infóm arról, hogy a Tarkacs a Kazár Birodalomban akkoriban mint személynév használatban lett volna-e.
A topik felvezető szövegét viszont módosítanám. A három kavar génosz kitüntetett szerepe a DAI-ban, első helyre rangsorolása a katonai-védelmi együttműködésre alapozott törzsszövetségen belül éppen arra mutat, hogy eköré az etnikailag világosan elkülönülő mag köré szerveződött az egész 9-10. századi türk alakulat, mint az a Salzburgi Évkönyvek 881. évi bejegyzését figyelembe véve kikövetkeztethető: „Sol obscuratus est a tercio usque ad sextam horam. Primum bellum cum Ungaris ad Weniam, secundum bellum cum Cowaris ad Culmite.”
Nézetem szerint a fő tisztségek közül se véletlenül hármat említ a DAI -- ahogy az se írható a véletlen számlájára, hogy a kazár személynevet viselő Bulcsan/Bulcsú és Tarmacs/Termacsu mellett épp a gyula tisztség viselője látogatott legmagasabb szinten Bizáncba.
A 881-es forrásadat ungárjai meg simán lehettek a karolingok ellen lázadó avaroszlávok, kapkanjuk vagy éppen tudunjuk vezérletével. Hogy részesei voltak-e a DAI türk szövetségének, s ha igen, milyen minőségben, jó lenne tudni.
"Anonymus szövegéből kihámozhatóan ugyanis a honfoglaló háború említett szakasza Bácsalpár–Titel környékén zajlott, ahová Laskai teszi Álmos halálát. A Szalán elnevezés talán egy megszokott személynévi kreáció Anonymustól: valójában Szvatoplukról van szó, mint a Képes Krónika írja, az exjegyző viszont itt is megalkotta szereplője nevét egy település neve alapján (Szalánkemén)"
Szlan > Szalán (=só, sós)
1210-ben Zoloncaman néven említik először (=sós kő, kősó). A rómaiak idején Acumincum nevű település állott itt. Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely.
A magánhangzó betoldására lásd: Zlatna > Zalatna (=arany, aranyos).
Zalatna (románulZlatna,németülKlein-Schlatten, vagy Goldenmarkt,latin neve Ampelum, majd Auraria Minor,szászulKleinschlatten).
Zalatnai, Aranyosi: mindkettő létező vezetéknevünk.
"Bár az időrendi egybeesés kifejezetten csábító, bizonyítékok hiányában mégsem állíthatjuk, hogy az ujgur kagáni család kapcsolatban állt volna az Árpádokkal. "
Hagyd már abba. Ne akard meghatározni, hogy mi helyes és mi nem.
Évek óta folyik az adatok, források felülvizsgálata, érdektelen, hogy neked mi tetszik, mi nem. Az Ügyek téma is hiteles, nemcsak B.Szabó és Sudár urak foglalkoznak/tak a témával, akárcsak az Árpádház neveivel.
