Minden, ami nagyformátum: fa- kardán- és műszaki gépek; tájkép és portré; lyukak a harmonikán, a kazettákon és a fotós magánéletén; tippek és trükkök, mit hol: nagyítógép házilag, szpotméterek, filmek, filmcserélő sátrak, zónarendszer, valamint: kit, mikor és miért néztek hülyének legutóbb (GPS koordinátákkal); meg Miért Nem egy Kamerás Mobil?
Az obi(ko)n van a mélységélesség gyűrű - amely forgatható, m és ft beosztású. A váz oldalán van a kihuzat skála, amely nem mutat (táv)métert, csak kihuzat hosszat, mm-ben.
Vannak még mélységélességi táblázatok a kezelési útmutatóban objektivekhez és közgyűrűkhöz is, de collstokot sajnos nem adnak a géphez, azt külön kell beszerezni mindenkinek.
Ejnye Bandi, mondanám, hogy köszi a kiegészítést, de nekem VAN RB-m (is), látom rajta a skálát, de ugye nem akarod azt mondani, hogy azt használni is lehet ?
Az RB balgnis-kihuzattal állítja a leképzési arányt, max. 46 mm kihuzata van bármelyik obit vagy közgyűrűt is tesszük be. A gép jobb oldalán olvashatjuk le azt, hogy hány milliméter a kihuzat a közelpontnál (legyen mondjuk) 42 mm, és azt is, hogy mennyivel kevesebb a kihuzat átállva a távolpontra. (exhas legyen) 26mm. A két adatot kivonhatod egymásból = 16 mm. Eddig süti. Innentől kezdve mit csinálsz ? Honnan tudod, honnan olvasod le, hogy a 42mm-es kihuzatnál mennyi a tárgytávolság? Az objektiven lévő, elforgatható skálát hová állítod, ha nem tudod ezt az adatot ? Ja persze, ha van egy jó hosszú collstock, akkor mutatkozik némi esély.
Igy gondoltad, ezt valóban használhatónak gondolod ?
Nekem az RB-n ez a fajta élességkalkuláció nem vált be. Ha van ötleted, komolyan érdekel, légyszi.
1., f2 van. A p robusztusabb, de tud olyat is, amit az f nem, erről nem tudok referálni.
2., "kétpontos élesség" Azt gondolom, mindíg, mindenki 2 pont között "élesít", legfeljebb nem tudatosan gondol a közelpontra és a távolpontra. Ha tájképet fotózunk, a végtelen a távpont, de az már rajtunk múlik, az előtérből mennyit kivánunk élesen leképezni. Egyrészt az objektív kiválasztása, másrészt a rekeszelés, mint tudatos választási lehetőség. Ha nem a végtelen a távolpontod (pl. egy autó, amely tőled 3-8 méterre áll, akkor a megrendelős természetes elvárása, hogy a kocsi hozzád legközelebb eső részétől (közelponttól) a legtávolabbiig (távolpontig) élesen legyen leképezve. Ezt pl. egy középformátumú, vagy kisfilmes gépnél úgy kontrollálhatod, hogy lehúzod a rekeszt és próbálsz kukucskálni a sötétben, aztán vagy látod,vagy nem. Lehet úgy is, ha van az obidon mélységélességi skála (pl. Mamiya RB, RZ 67-eseken nincs) hogy nyitott rekesznél leolvasod a közelt, megjegyzed, majd a távolit, megkjegyzed és megnézed, hányas rekesz szükséges, és a két megjegyzett táv közé teszed az abszolút élességet, s rekeszelsz. A sinárnál mindez nyitott rekesznél történik. A dolog fontossága akkor válik plasztikussá, ha pl. esti felvételt kértek, és vakuval, vakukkal kell világítanod, derítened. Ilyenkor az ember szeret csak annyira rekeszelni, amennyire szükséges, mert a vaku (vagy halogénlámpa) teljesítménye nem végtelen, minek többször villantani, mint a szükséges. (volt műterni szitum, hogy feltétlenül kellett az f45, s ehhez 55 villantás kellett az 1m x 1m-es hazylight-tal a 4x5"-ös síkfilmre.) Ha portrét fotózol, kevébé szokás rekeszelni, de ott is fontos, hogy azt kapd élesen, amit elterveztél. Legyen-e éles az orra hegye, legyen-e éles a füle, vagy mögötte a háttér ? A korábbi beírásomnál még plasztikusabb a dolg, ha ferde síkot, ill. testet képezel le (pl. klaviatúra, videokészülék stb.) akkor az objektiv, ill. hátlapdöntéseknél fontos, hogy tudd, mettől meddig kívánsz "élesíteni", hány fokot forgass, mennyit rekeszelj. Ezek mind-mind a két pontos beállítások történetei.
3., A súly. a., piszok nehéz. b., rossz a kérdésfeltevés. Koffer kell, abban van a cucc, nincs mese. A sinárnál (linhofnál stb) nem úgy működik, hogy "kiveszem a vázat, egy kazit és egy alapobjektívot". Hová tennéd ? Fognád a kezedben ? Ha műtermben vagy, nem bontod meg a koffert, de ha külsőzöl, akkor is abban marad a cucc, hiszen ez nem a nyakban lóg egy alappal, vagy zoommal. Viszed az egészet. Nekem a gyári kofferban fixen benne van a váz, 4 obi, a tükörház és a nagyítófeltét, egy rövidebb és egy hosszabb kihuzatnövelő rúd, a normál- és a ww balgni, a fénymérő. Ez, a kofferrel együtt úgy 15-20 kg.
(na jó, előfordult már, h épületfotózáshoz menve kiraktam a telét, éppenséggel súlycsökkentési célzattal. Van egy Linhof gyártmányú optikai keresőm, "kukucskám", amelybe bele vannak gravírozva a különf. obik látómezői, csúszkával nézhetem meg, milyen obi kell majd. Ezzel megyek előre felmérni a terepet, elég gyakran magammal vittem. Ma már átvette a helyét a digikamera, az "jobban memorizál" :) Ez sok felesleges gépcipeléstől kímél(t) meg, hiszen nem mindegy, tudom-e előre pontosan, hová fogom felállítani a gépet és melyik obit teszem be. Amúgy is lassú a nagyformátum, ezzel tudom kissé gyorsítani.)
Kell továbbá egy méretes állvány (statív :) is, ugye, az újabb 10 kg körül van. Olykor külön táskába kell tennem a roll- és síkfilmkazettákat, színszűrőket stb. Ha világítani kell, vakuk vagy halogénlámpák, azok állványi, hosszabbítók, ne is soroljam. Nagy cepekedés ilyenkor az élet. Aztán mégis, ha kész a 4x5"-ös dia, az ember csak ámul-bámul, gyönyörködik. (jó esetben)
Speciel 9x12-est a szkennerhez adott adapterrel. Neked mi bajod van vele? Remekül működik. Az más kérdés, hogy én a műanyag kereteket általában nem használom, kivéve a 9x12-est és néha a kisfilmest. A 6x6-ost ki sem próbáltam, egyszerűen nem tudtam rájönni, hogy hogyan kellene vele boldogulni. Lehet, hogy valami kimaradt a gyári csomagból, de az enyémhez nincs is tető, fedőrész, vagy minek mondjam, hanem a műanyagban 6x6-os lyukak vannak, még a film szélének sincs helye. Hogy lehet ebbe belerakni akár rollt, akár felvágott filmet? Fogalmam sincs.
Megoldásom meglehetősen egyszerű és csúnya, viszont jól működik. Az eredeti műanyag keretek 1.2 mm-re tartják az üvegtől a szkennelendő filmet. Vettem ilyen vastagságú papírkartont (konkrétan egy -- az IKEA-ban kapható volt -- ronda fotoalbum borítóját áldoztam fel) s abból csináltam olyan sablonokat, hogy a filmet pár miliméteren mind a négy oldalán fogja, illetve, ha roll, akkor két oldalt. Tussal feketére festettem. Minden ilyen sablonból két pontosan egyforma kell, a kettőt a "gerincüknél" cellux ragasztó fogja össze. A film nem sérül, emulziós részhez nem ér semmi, az alsóba fektetem a filmet (cérnakesztyű!), a "tetejét ráhajtom, az utóbbit a szkenner teteje szépen rászorítja. Igy szkennelek minden méretet, egészen nagy méretű diákat is (a külföldi múzeumok néha csodálatos diákat küldenek, 13x18cm, 18x24cm vagy még nagyobb méretben), soha, egyikkel sem volt problémám.
Egyébként, amíg a saját sablonokat meg nem csináltam a 6x12-es műanyagsablonnal szkenneltem a rollt, valóban vigyázni kell, hogy a szkennerből kilógó film ne karcolódjon, de nem egy megoldhatatlan feladat.
Így készült pl. Konok Tamás festőművész, Záborszky Gábor festőművész albuma és számos más könyv, igaz, ezek töbsége még az előddel (Epson volt az is, most fejből nem tudom a típusszámat, de az mind felbontásban, mind denzitásban gyengébb), amellyel szintén meg voltam elégedve. Ezzel a szkennerrel pedig mindent (na jó, szinte mindent) meg lehet csinálni.
Közben ez lett gyanús: lehet, hogy más-más adaptereket kaptunk? Én az Epson perfection 4990 PHOTO hangzatos nevű szkennerről írok, amelyhez 4 adaptert kaptam: 9x12-est (használható), 6x12-est (rollfilmhez, kényszerből használható), 24x36-ost (használható) 6x6-ost (teljesen használhatatlan)
Üdv!
És rollt? (igazából a rollműanyaggagyi az, ami szerintem a leghasználhatatlanabb. A teteje azért, mert képtelenség beleerőltetni a filmet és karcolja a kilógó felét, az alja meg mert 4x5-ös és nekem speciel akkora filmjeim nincsenek...)
Fotókartonból gyártottam egy sablont, amibe bele tudom ejteni a filmet, de nem vált be, mert szkennelés közben felmelegszik és pöndörödik a film.
Közel egy éve használom az Epsont. Mostani árát nem tudom, én még 100 fölött vettem. Abszolut meg vagyok elégedve vele. Mind ff-et, mind diát sokat szkennelek (könyvkiadónak, albumba), s gond nélkül hozza a nyomdai minőséget. Szerintem a gyártó által megadott paraméterek lényegében igazak. Közel azt tudja, mint az 5-6 évvel ezelőtti dobszkennerek. Lehet hülyének nézni, de így van. Más kérdés, hogy hogyan szkennelsz, a hozzá adott gagyi műanyagkeretek sokszor használhatatlanok.
Az Epson 4990 szvsz jó választás, mondjuk én személyesen nem ismerem, de sokan dícsérik. Ha részletesebb véleményre vagy kíváncsi, a fotolistáról pagrus használ ilyet a melóhelyén, ha gondolod magánban elküldöm a mélcímét, értekezz vele.
Nekem Danes-Picta féle kalibrációs izékém van és 3200Perfection-öm: ez utóbbi nagyjából 3D környékén teljesen megdöglik. Az előbbi 4.2-nél még fekete, de majd Ali bátyó megméri pénteken.
Az, hogy pénteken Monokróm parti és egy kicsit Monokróm-Nagyformátum parti is, az mindenkinek megvan, ugye?
Nekem van egy kodak it8/q60 kalibracios diam, azon alul van egy 32lepcsos szurkeskala. Azzal lehetne valamit mericskelni hisz azaz atlatszoto a kukk feketeig tartalmaz minden lepcsot. Ha ez attjon egy szkenneren akkor mar csak az a kerdes hogy a sotet reszeken levo kepek mennyire zajosodnak. Persze ezt csak igy kutyafuttaban mert van egy csomo leiras, hogy valojaban hogyan is kell hasznalni.
Az rendben van, hogy nem tud olyan minoseget mint egy jobb filmszkenner, de azert nem rossz, cserebe ezt 8"x10"-ig tudja. Meg biztos van jobb is de hat a limitalt a koltsegvetes. eBayon szoktak lenni ocsoert kiszolgalt dobok (ha valakinek van hol elhelyezni akkor az sem rossz, mondjuk egy nemet vagy osztrak cuccon meg terhek sincsenek es elhozni is konnyebb).
Azon az oldalon ott van meg jonehany szkenner tesztje (meg egy csomo nyomingae), egesz kulturalt kis site.
azt a démaxot tesztelni kell, nem hiszek benne. a dob tud igazi 4 démaxot... csinálj valamit Ali bácsival, ami 1 d-től 5-ig megy, oszt kiderül, igazából mennyit is tud...
És amit a Sinar értékéről, kvalitásairól írsz, én is ilyesmiket olvastam a neten, ezért tetszett meg, összehasonlítva más, nagyon jó kvalitású, híres gépekkel, márkákkal. Bár persze, mindennek a gyakorlat a próbája.
Neked milyen típusú Sinarod van/volt, milyet használtál?
És: továbbra is érdekelne, hogy mi ez a két pontra-élesítés?
Meg, amit a fejlettebb gépek a p-k, x-ek tudnak, amit az F-ek mondjuk nem, az asszimetrikus mozgás/ok?
Ja, nemrég találtam egy Sinar-könyvet a neten, igaz oroszul, de az nekem megy:
