Van egy kb. 45m2-es tetődarab, aminek az esővize eddig az udvarra folyt. El is nyelte a föld gond nélkül, nem állt a víz. Megjegyzem, az udvar kb. 2% lejtéssel bír hátrafele.
Most viszont járda lesz ott, ahol eddig a víz elszivárgott. Nem szerencsés, ha a víz a járdára folyik, el kéne vinni valahova. A következő lehetőségeket ajánlották:
- van kút, vigyük abba. A kútból locsolni akarok. Nem fog elkoszolódni az esővízzel belehordott portól, stb?
- ásni egy gödröt, bele kavics. A kérdés megint, hogy mennyi idő alatt fog ez is megtelni kosszal?
- elvinni a járda alatt, aztán tenni egy draincsövet, és hadd szivárogjon szét a földben.
Az biztos, én is kíváncsi leszek, mennyire tömörödik. Feltöltés előtt áztattam a talajt rendesen, aztán nagyobb betondarabokat ott helyben szétvertem és beledöngöltem samuval, aztán jött még rá vagy 15 cm sóder. Lassan jöhet a vibrátor...
Az a baj, hogy elég sok itt a bizonytalanság mert sokféle sóder, lapvibrátor, meg eső létezik, és mind befolyásolja az egyenlet végeredményét. De kíváncsian várom ki mit mer/tud erre tippelni.
Láttam olyat is, ahol csak az ajtós faltól lett lejtetve így, a többi faltól nem. Ez a megoldás feltételezi, hogy a fal vízszigetelve van, a lábazati része szintén lapburkolat/lábazati vakolat és a fugázás ott rugalmas, Uv álló.
Ez a fal melletti egy méteres sáv a terasz többi részéhez képest erősebb lejtése olyan szőkenősen jelent meg az agyamban, hogy az a fallal párhuzamos irányban lejt, és hogy az milyen hülyén nézhet ki...ma reggel ugrott be, hogy valószínűleg arról van szó, hogy a terasz közepe felé lejtésről van szó, tányérszerűen....hihi. De ez nagyon jó kompromisszumnak tűnik, és könnyen ki is alakítható.
nalunk szerencsesebb fogyasztoi tarsadalmakban tenyleg fogyasztanak a fogyasztok.
es nincsenek olyan baromsagok, hogy civil alapbol nem kaphat 10kW-nal tobbet, meg hasonlok. az ottani szolgaltatok tudjak, hogy ha valaki ker 20kW-ot, akkor azt azert teszi, mert fogyasztani akar. es ennek orulnek.
Kezembe került egy angol Tesco katalógus, benne elektromos -gondolom átfolyó- fali vízmelegítőkkel. Teljesítmény 8,5-10,5 kW. Van vagy tízféle, tehát nem túl egyedi dolog. Vajon mögé kötik az atomerőművet, ahonnan vasúti sínem jön az áram? (Ez testvérek között is 35-45 A.)
A parkettat megprobalom megorizni es nem lecserelni.
Megvan Erzsebeti emailcime, lattam hogy asztalos, mindenkepp megkeresem.
A vilagitas inkabb arra vonatkozott hogy: sima lampa, neon, ledes lampa, csillar, spot?
Az almennyezeti kerdes is inkabb a vilagitassal fugg ossze, ha spotlampakat akar az ember.
Lehet hogy marad a konvektor hiszen a gazcsovek mar oda futnak az ablakhoz. Ha cirkot szerelnek be akkor ujra kellene csovezni az ablakig a melegviznek es elbontani a gazcsovet. Akkor inkabb marad a gazkonvektor es bojler a furdoszobaba a melegviznek Milyen gazkonvektort ajanlotok? Jelenleg ketto van egy dupla nagyszarnyu ablak alatt de iszonyu ocska allapotban, ugyhogy mindkettot le kell cserelni.
Egyebkent ma lattam a Praktikerben egy olyan szegolecet a parkettahoz amiben elfutnak a kabelek. Nem tudja valaki a pontos nevet? Valami Arbo.....
Nagyobb terasznál elfogadható megoldás, ha a lejtést csak a fal melletti részen ~ 1 méteres sávaban ~1-2 cm/méter lejtéssel alakítják ki, a többi csak egy minimális lejtést kap, csak annyit, hogy ne "visszafelé" induljon a víz. Ilyenkor persze söprögetni kell a vizet, de az asztal nem billeg.
A padlopon a vízszintes sík kialakításán túl tapadórétegként is szolgál. Lényegesen drágább, mint a flexi ragasztó, ezért, ha csak tapadóréteg kell, akkor a burkolásnál a ragasztóval elő kell kenni vékonyan a felületet flexiragasztóval. (Kössön is meg egy kicsit, persze, mielőtt burkolnak rá.)
Egyébként akármilyen a burkolólap egyenetlensége, ha jól van megadva a lejtés (általában 1 cm/m megfelelő) és jól van lerakva, akkor a fugákban elfolyik a víz.
Ha nincs lejtése akkor is tudnak neki adni utólag pár centit. Természetesen, hogy mennyit az nagyban függ például, hogy az ajtónál mennyit tudnak csalni, meg tőled is, hogy áldozol e a többlet ragasztóba pénzt. Amúgy a kőművesek nem nagyon szoktak lejtést adni a terasznak max. 1-2 centit ami elég kevéske ha nagyon rücskös a kiválasztott lap. A szomszéd nem rég csináltatta a teraszát és 8 centi lejtést adtak neki pont azért mert nagyon érdes felületű lapot választott.
"A Baumit Szilikát Vakolatot színezve, speciális pigmenttel gyártva forgalmazzuk. Amennyiben utólag színezni szeretné, úgy olyan színező pasztával kell a színezni, amely lúgálló és egyszerre a teljes mennyiséget. A pigment utólagos hozzákeverésével a színtartósság nem garantált. Kérem forduljon ahhoz a kereskedő partnerünkhöz akitől a vakolatot megvásárolta, hogy a gyárunkban a színskála szerint átszínezzük a vakolatát, természetesen a felmerülő költségeket figyelembe véve."
Köszönöm szépen a válaszokat! Ezek tényleg megfontolandó dolgok. Mikre nem gondol az ember, míg ide nem jön :) Ez a lejtés asszem akkor adott, hisz már kész maga a terasz - ha nincs neki (majd ma megnézem), akkor utólag van megoldás?
Én is így gondoltam elsőre, de azért gondoltam rákérdezek. A fő kérdés mostmár csak az, hogy milyen színezőt is lehet ebbe a vakolatba belekeverni pontosan - megérzésem szerint nem biztos hogy jó bármilyen színező, de persze könnyen lehet, hogy tévedek. Erről esetleg van valami infód?
Kültérre lesz - a szilikát vakolat oka, hogy vakolható kőzetgyapotra megy.
Akár centis különbségeket is ki lehet egyenlíteni csemperagasztóval, csak baromi nehéz szépen burkolni. Szerintem megéri kiegyenlíteni, nem drágább, mint a flexi ragasztó.
A teraszt nem nagyon szokták padloponozni. Már csak azért az egyszerű okból kifolyólag is, hogy a terasznak lejtést szoktak adni. És a padolopon ha nem is folyik róla le, de pont ezt a tulajdonságát venné el a terasznak. Ha például sérült a beton, mert felfagyott azt általában úgy javítják, hogy fagyálló felxibilis csemperagasztóval kihúzzák síkra és tesznek bele még hálót is a normálisabb burkolók. A terasz lejtésére érdemes odafigyelni főleg ha nincs felette tető, mert nyáron csak simán megállhat a kosz a fugákban vagy ha rücskös lapot vásárolsz akkor a mélyedésekben, de télen még rá is fagyhat ami jó kis korcsolyapályát képes csinálni a teraszból akaratotok ellenére. Meg számtalan dolog van még amire figyelni kell a terasz burkolásánál. Csak fagyálló ragasztóval szabad dolgozni, ha olyan a terasz formája dilatációt kell bele csináltatni, mert különben szétrepedhetnek a lapok stb. A legfontosabb az, hogy normális szakemberrel csináltasd, minőségi anyagokból. Sajnos nagyon sok helyen láttam már kivitelezési hanyagságból eredő károkat, miden esetben az olcsó ajánlat nyert olcsó anyagból.
Butuska kérdés, de padloponozni jellemzően fa, stb burkolat alá kell, vagy illik járólap esetén is? Van valamilyen tűrés, amit még ragasztóval ki lehet egyenlíteni? A teraszt szeretnénk burkoltatni, most számolgatunk, egyelőre nem vettem bele aljzatkiegyenlítől, lécci ne is kelljen :) Na jó ez csak vicc :)
