A magyar központi költségvetést, és egészében az államháztartást irányító döntéshozók az elmúlt évtizedek bevált gyakorlata szerint a bevételi oldalt (az állampolgárok terheit) próbálják meg ezúttal is növelni a korábbi fiskális egyensúlytalanság oldására. Mindeközben a sikeres stabilizáció alapja a kiadási oldal szerkezetének, tartalmának tartós átalakítása, ám ezekről ma Magyarországon nincs kialakult elképzelés, sem szakmai konszenzus. Valamint arról sem, hogyan lehetne a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot érdemben javítani, ezáltal is hozzájárulva az államháztartási fegyelem javulásához és a hiány érdemi csökkentéséhez.
Célunk, hogy ez a topic megindítsa ezt a szakmai vitát, közös platformot kínálva különböző érdeklődésű és hátterű szereplőknek. Hosszú távon reméljük, hogy a fórum kinőheti magát akár ilyen jellegű szakmapolitikai döntések társadalmi normakontrolljává is. Várjuk mindazon hozzászólásokat, akik az államháztartási kérdésekhez közgazdsági, jogi, szervezési, intézményi javaslatokat szeretnének fűzni, szigorúan párt, vallás, és egyéb fanatikus meggyőződés semleges alapon. Kérjük, hogy az állításokat és javaslatokat indokolják meg a szerzők, bizonyítva a javaslat költségvetési egyenleget javító hatását. Amennyiben egy-egy vita nagyon speciális szakmai irányba megy el (ilyen lehet pl. a gyógszer-, vagy az energiaár támogatás), akkor arra külön topicot indítunk.
A Gyurxány? Mert egyszercsak szólt neki a Veress Jóska, hogy már csak egy 3/4 év van választásig, de egyre nagyobb a kaki?
A Megyó? Mert megnyerte a választásokat egy lúzer párttal, és be akarta váltani az igéreteit, és közben meg kiderült, hogy a költségvetés nem is az, aminek látszik?
A Viktor? Mert kidobta az okosokat, meg a mértékleteseket maga mellől?
Hát hogy van ez?
Igazából a végén mindig az derül ki, hogy Árpád elb@szta az egyezkedést Szvatoplukkal...
Nem off: a kvt politikai kérdés, a politikai váltásnak pedig alapfeltétele lenne, hogy váltás világos legyen: HONNAN - MIRE.
Nos, a 'honnan'-t Gyurcsány szereti elsinkófálni. Nem véletlenül.
Ok, ne is folytasd, értem! :))))
Én ezeket a bullshiteket helyből ugrottam, de igazad van: ha már bullshit szinten sincsenek meg a jó kulcsszavak, akkor akármi is lehet, de kicsi az esélye a pozitív kihozatalnak.
Egy további megjegyzés/meglátás: naggyon diplomatikusan kerülgeti mindenki azt a kérdést, hogy miért, hogyan kerültünk ebbe a helyzetbe. Pedig nem mindegy. Sem az idevezető út, sem a felelősök (track record, hitelesség, stb.) miatt.
No jó, elkezdem, akkor. Bocs, ha néha nem folytatom, csak ugye, húzni is kell a szekeret... :o)
"súlyos makroegyensúlyi hiányok keletkeztek leginkább az államháztartásban, s ennek elengedhetetlenül szükséges (megkezdõdött) korrekciója rövid távon tovább nehezíti a versenyképesség javulását."
Ez ilyen féligazság. Valóban nehezíti, mert az adórendszeren nem enyhít nagyon a mostani csomag. Ugyanakkor, ha hiteles a csomag, lassan csökken a kamat, az infláció, akkor a befektetői bizalom is nő, ami további munkaheléyeket jelent. -> azaz már rövid távon javulhat a versenyképesség.
"Magyarországon csak akkor lehet társadalmi és egyéni (családi) méretekben kedvezõ életszínvonalra és szociális körülményekre számítani, ha a magyar gazdaság perspektivikusan versenyképes marad, s erre támaszkodva a felzárkózás az EU-átlaghoz dinamikusan folytatódik. Ez (PPS-ben, vásárlóerõ-paritáson mérve) legalább évi 4%-os GDP-növekedést igényel."
Ja, feltételnek feltétel, de vica versa nem feltétlenül igaz. Azaz, ha nő a GDP, attól nem feltétlenül nő a aaz egyén/család jóléte. Várhatóan inkább csak a társadalmi különbségek nőnek, az iskolázottsági szint mentén - azaz, azoknak lesz jobb, akik be tudnak a fejlettebb folyamatokba kapcsolódni...
A hátrányos helyzetű térségekben, alacsonyan iskolázott csoportok jóléte bikkfányit nem változik, viszont a szociális kiadások nőhetnek, viszont ezek a csoportok akkor sem tudnak bekapcsolódni a folyamatokba, ezért húzzák vissza a versenyképességet.
Honnan a fenéből jön ez a 4%???
"Az eddigi elemzések és a nemzetközi tapasztalatok alapján a magyar gazdaság új versenyképességi modellje az elkövetkezõ években fõleg a következõkre épülhet: a) Karcsúbb, hatékonyabb, hatásosabb és igazságosabb állam. b) A tudásgazdasági és az innovációs erõforrások jobb hasznosítása. c) Legálisabb és magasabb foglalkoztatás. d) A gazdaság fehéredését és a befektetések növekedését elõremozdító adórendszer. e) A vállalkozások mûködését jobban elõsegítõ üzleti környezet."
Ezt vajon mire alapozza? Mégha el is hiszem, legalább pár forrást felsorolhatott volna! Én pl. a karcsúbb államban nem hiszek, csak a jobban működőben. (de abban is kicsit idealistán és naivan! :o))
Szerintem egyébként a kulcs:
- Tudás & technológia
- Alkalmazás, gyakorlás
- megfelelő környezet (mind politikai, mind társadalmi, stb..)
természetesen mindegyikhez különböző mértékben tud hozzájárulni az Állam.
"Egy ezekre a fõ elemekre épülõ új versenyképességi modell a gyorsan bõvülõ EU-forrásokkal együtt jó eséllyel lényegesen gyorsítani tudja a gazdasági fejlõdést még a költségvetési kiigazítás körülményei között is.
Az alábbi tanulmány ehhez - a tudásgazdaság, - az adórendszer és - az üzleti környezet területén vizsgálja a gazdaságpolitikai alternatívákat."
Lehet, hogy csak én vagyok borúlátó, de az EU-s források ebbe a folyamatba kevéssé szólnak bele. A technológia-innováció kritikus tömegéhez kevés (Magyarország kicsi...), az adaptációt nem támogatja hatékonyan, a környezeti tényezőkből pedig csak az infrához tud hosszászólni (azt pedig sokszor jonb lenne, ha nem tenné!)
nem hagyjuk kihalni, nyugi! :o) Csakhogy igazából sajnos munkaidő is van, és pl. néhányan pont azon dolgozunk, hogyan szülessenek olyan mechanizmusok, amik a költségvetés egyensúlyát igyekeznek javítani...
Iagzából az a gond persze, hogy ittend olyan mechanizmusokat, politikákat kell átalakítani, amelynek rövid távon csak azt látod, hogy kinek nem az érdeke, és nehéz koalíciós partnereket találni hozzá. Pl. említed a tömegközlekedést. A MÁV-ban ülő hatalmasoknak (akik szerintem mindkét oldal felé be vannak ágyazva) miért lenne érdeke egy vasúti átalakítás, liberalizáció + regionális vasúti hálózat? És te is, mint fogyasztó, nem rögtön vennéd észre, hogy ja kérem, most már jobb a menetrend? A Volánok is még egy jó darabig nem lesznek arra késnyszerítve, hogy lecseréljék a 40 fő s IKARUS-okat 10-20 fős Tranzitokra, pedig lehet, hogy a falusi iskolákhoz az kellene...
De azért nem rosszak az ötleteke, lehetne velük vitatkozni! :o)
Ha még emlékeztek, a kormány +400 mrd-ot tervezett be a kvt-be. Egy tételt azonosítottak nekem a napokban: 4-es metró 40 mrd. Mivel ez nem került elköltésre, ennyivel tuti kisebb lett a hiány. :))
Sziasztok! Legutóbbi hozzászólásomhoz néhány kiegészítést teszek, egy pár olyan feladat, ahol égetően fontos lenne, hogy az állam segítsen, és lehetőleg minél korábban, annál jobb (hosszú távon szerintem nagyon megtérül): – Tömegközlekedés fejlesztése: azt még csak megértem, hogy egyes nem kifizetődő vasúti szárnyvonalakon szüneteltetik a személyforgalmat (költséges pályafenntartás stb.), de cserébe mi lesz a buszközlekedéssel? Egyébként tudtommal tizenöt-húsz éve is drága volt az üzemanyag, de az akkori időben félóránként járt a busz olyan falvakba, ahova ma jó, ha egy-kétóránként megy. Ilyen viszonyok közt nem lehet csodálkozni, ha kevesebben szállnak buszra (és még a zsúfoltság stb.). Beszélgettem olyannal, aki a jegyárleszállításról úgy vélekedett, következő naptól tönkremenne az üzlet. Mondtam, hosszabb távon viszont tán elég rugalmasan működne a kereslet, mert az (autós, hétvégi autós) embereknek idő kell a váltáshoz. Erre nagyot nézett. A tömegközlekedéssel meg lehet spórolni üzemanyagot (egy busz menet közbeni motorteljesítmény/utas hányadosa jóval kisebb, mint egy autóé, a vonatról meg ne is beszéljünk. Meg lehet tehát spórolni környezethasználatot (kőolaj) és -terhelést (károsanyag-kibocsátás). Baleseteket is. Stresszt is (mennyivel jobb egy utasnak a buszon könyvvel a kezében, mint a sofőrnek!). Elő lehet vele segíteni a falvak versenyképességét a városok mellett. És arról se feledkezzünk, hogy a teherforgalom céljából pedig a vasutat kell leginkább fejleszteni! – Erőművek, energiaszállítás és -felhasználás korszerűsítése: távhővezetékek, házak hőszigetelésének feljavítása. Úgy látom, a panelprogram keretében az utóbbi sikeresen megvalósul. Most legalább a Kelet-Európából jövő gondok ráébresztik az illetékeseket, hogy az energetika fejlesztése elkerülhetetlen (vagy ez politikai önállósodási törekvés az EU-ban?). – A hazai tulajdonú üzleti vállalkozások támogatásával: egészséges, ha az állam egy bizonyos fokig protekcionista. Helyes tán, ha a falusi bácsi boltját megbírságolják, ha találnak néhány befőttet, amelynek tegnapelőtt lejárt a szavatossága, de nincs rendben, hogy a nagyáruházak esetében relatíve jóval kisebb szigort alkalmaznak, ha egérpiszokban is úszik a polc (a sok bóvliról ne is beszéljünk, amit árulnak). – Oktatás rendbetétele: csak jelzem, valamikor jobban működött. Ez az ágazat az egyik leghosszabb távú, de egyik legkifizetődőbb befektetés, az egészségügy mellett. Egyik gond a szakmai képzés: túl sok a diplomás, túl kevés a szakmunkás. Másik gond még súlyosabb: rendbe kell hozni az iskolák (és a családi háttér) nevelő szerepét: nem feltétlen csak a fegyelmezési módszerek túlszabályozásával, hanem a kultúra befogadására való felkészítéssel, helyes értékrend közvetítésével. Kell, hogy a tanárok és a diákok, tanárok és szülők közt meglegyen a kellő kapcsolattartás, végső soron a diák javára válik. Szükséges, hogy az állam – a demokrácia keretei közt – szabályozni tudja, az iskolákban, a használandó tankönyvekben az európai vagy az amerikai kultúra jelenik-e meg. – Biztonság, igazságszolgáltatás: felháborító, hogy míg a rendőrök szervezetten ártatlanokra lőnek, addig randalírozók nyugodtan elhordhatják az építkezés állványait és az utcaköveket. Vagy hogy napokig, hetekig központi téma, vajon mekkora nagy függelemsértést követett el két fickó – ugyebár az egyperces munkahelyi tánc Magyarországon nem törvénysértő? Mi lenne, ha az illetékesek egyszer komolyan vennék legalább az élet ellen irányuló olyan tetteket, mint az autós ámokfutások vagy az élelmiszermaffia?! Nemrég legalább valaki nyilvánosan is felismerte, a balesetmegelőzéssel komoly anyagi áldozatot is meg lehet takarítani. A MEGA-botrány (és sok egyéb) pedig arra is rávilágít, ma Magyarországon a céges bűntetteknek egyszerűen nincs személyi felelőse! És mikor kezdik el végre a feketegazdaság tényleges lefaragását? Eközben hatalmas pénzek folynak az államtól a médiába - és amit ezen művelnek, az egyre kevésbé közszolgálat (ld. rendőrtánc ügyének felfújása). Ugyanígy nem adnék állami pénzt a pártoknak sem, vagy csak ha érdemleges céljaik vannak, és akkor se sokat.
Még sorolhatnám, mi mindenre lenne szüksége Magyarországnak mind gazdasági, mind jogi és morális szempontból. Mindez csak egyéni véleményem. Inkább nem akarok unalmassá válni, rátok bízom a folytatást, és várom az észrevételeiteket is! Ezt a rovatot pedig ne hagyjuk kihalni! Üdv, Turcsiorrú.004
A pénzlapátolás sem biztos, hogy olyan szép lesz, ha elérünk az n+2-ig. Csak én több száz millió megnyert, de lehívásra kerülni sosem fogó pénzt láttam. Részben a megszorítósdi, részben a támogatási szerződés aláírásától várható administrative burden, részben rossz projekttervezés miatt.
Ua. a helyzet, mint amikor hiánypótlást nyújtasz be egy kérelemhez. Ameddig a hiánypótlást nem teljesíted, addig az elbírálási folyamat nem indul el. Itt az elbírálásra 4 hónapot biztosít magának Brüsszel (ami lehet kevesebb, de nem több), és az akkor indul, amikor a kifogásaikban foglaltakat orvosoltuk. Addig lehet tárgyalni, meg minden, de ha sokat totojázunk, akkor ezek a tárgyalások időarányosan veszítenek komolyságukból.
nincs ezzel semmi baj, nincs az kobe vesve, hogy az uj ciklus elso eveben be kell inditani az osszes programot ;)
azert szerintem egy-ket ev mulva elgondolkodnak mayd azok, akik benyaltak az nfh-sok nagy kozpontositasi terveit, es szetkaptak egy olyan rendszert, ami abszorpcios szempontbol a legjobban teljesitett a nagyobb ujonnan csatlakozok kozott, leginkabb annak ellenere, amit az nfh ez ugyben alkotott ;)
persze az is eleg szomoru, hogy szoba sem kerul azok politikai felelossege, aki miatt a valasztasokra ugy allt (illetve nem allt) a tervezes, ahogy.
Nade ha az nsrk és minden op el lenne most fogadva, akkor már sok hónapja be lennének adva, és sok hónap alatt csak megírták volna a nyomorult akcióterveket. Persze az intézményrendszer oldaláról nem tudom mi lenne, kicsit el volt tájolva, aki a KSZ értékelést nyár végén-ősz elején csináltatta meg, sehol nincsenek még se az IH-k, se a KSZ-ek, azonkívül, hogy van nevük meg kinevezett vezetőjük.
igen, kb az elbiralasi folyamatot fuggesztettek fel. gondolom, ez azert lehet gond, mert kitolodik az op-k elfogadasa, azaz a bizonytalanabb projektek beinditasaval varni kell. de ahogy nezem, ha az nsrk es minden op most el lenne fogadva, akkor sem allna egy lepessel sem elorebb a felhasznalas ;)
Egyébként ahogy én értem, NEM a tárgyalásokat szüntette meg, sőt, most volt 16-án tárgyalási forduló Bp-en. Valamilyen számomra nem teljesen világos 4 hónapos OP elbírálási határidőnél áll(t?) az óra.
Értem én, csak szerintem meg nem ez a fő szívás! :o))
Egyébként kezdem átérezni a bürokráciával kapcsolatos frusztráltságot. ;o) Ui. kaptam egy levelet az APEH-tól, hogy nem valottam be a (kötelező) magánynyugdíjamat. Felhívtam őket. Kérdezi a bácsi, melyik adószámomon? Mondtam fene se tudja, én eddig azt hitztem, hogy csak egy van. Kiderült, hogy van több is - pl. olyan is, ami akkor volt aktuális, amikor egyetemista voltam. Hogy ennek mi értelme van, hogy minden tevékenységemet más adószámon tartásk nyilván, és mindegyik után külön bevallást készítsek, no ezt nem sikerült felfognom... Na jó, Ok, a bankomban is különböző számláim vannak, de ott belépek a neten kerszetül, és felfogom, hogy mikor melyiken mennyi az egyenlegem. Itt meg 1. nem tudok belépni. 2. nem tudok olyan szolgáltatásokat intézni 3. Fingom sincs, hogy mivel mi a gáz, csak ha megfenyegetnek, hogy lebüntetnek. Komolyan gondolom, hogy a magyar adórendszer legnagyobb nyertese a könyvelői szektor...
Szervusztok! Hűen a topicindító vezérgondolatához, felvetem az elgondolásomat, hogyan lehetne az országot kihúzni a kátyúból. (Hozzá kell tennem, ez csak a magánvéleményem, egyébként nem vagyok gyakorló közgazdász, csak a fejem után próbálok gondolkozni.)
Az érthető, ha kevés a pénz, fokozottan takarékoskodni kell. (Valójában takarékoskodni mindig kell.) Azzal talán most ne foglalkozzunk, miért kevés (hova tűnt) a pénz. De ez nem adhat alapot olyan intézkedésekre, amellyel magunk alatt vágjuk a fát. Ahogy Hegedűs Zsuzsa is megmondta egyszer: ha egy határidős tartozást úgy rendeznek, hogy elveszik az illető lakását, aztán esetleg mehet kukázni a szerencsétlen, azzal semmilyen össztársadalmi érdek nem fog megoldódni. Ha ezt lefordítjuk az állam költségvetési hiányára, ugyanez érvényes, csak még szélesebb körben és hosszabb távon ható következményekkel. A leghelyesebb tehát, ha a vagyoni hiány rendezése érdekében hitelszerződéseket kötnénk, akár nemzetközi színtéren is. Persze nem mindegy, milyen feltételekkel, és mivel biztosítjuk a pénz visszafizetésének hátterét. (A hitelszerződések sokszor fordítva sülnek el, ha a feltételek nem biztosítottak, ld. kádárizmus bukása.) Egyik feltétel, mutassunk hosszú távra szóló, értelmes terveket, amelyekkel sok pénzt lehetne megtakarítani. Másrészt az egész mögött hiteles emberek legyenek. Mivel Gyurcsány nem az, kiállhatna a fejlesztési elképzelésekkel a Fidesz-KDNP, de az MSZP jobb része is, nekik most nagyon nem szabadna engedniük a gyurcsányi zsarolásnak. Valamint van elég sok szakmai és civil szerveződés, az országban nem lehet, hogy csak a politikusok a döntéshozók. Persze nem tudom, az aktuális kormányzati hatalommal mindebből mi valósulhatna meg. Látjuk, hogy a még igazságosnak tűnő intézkedések is visszafelé sülnek el. Egyik példám erre a gázártámogatás, már korábban írtam, sok milliomos vállalkozó "törvényesen bliccel havi kétmillió fixszel". Másik példa az extrémsport-balesetek TB-je: a döntéshozók szerint még a tudományos kutatás és a kirándulás is túl extrém. Sokat csodálkozom (nincs persze min), miért drágább a tömegközlekedés, mint ha öt felnőtt utazik egy autóban. Az állam a tömegközlekedés terén most éppen a koncessziószerű együttműködésből is kivonja magát, ha pedig teljesen a piac törvényei uralkodnak majd itt is, az utasoknak csak rosszabb lesz. Privát cégeket állami eszközökkel szabályozni viszont eléggé kétélű fegyver, nemde. Igaz, már semmin nem csodálkozom, amióta az IC-ken is állami pénzből folyik a mocskolódás. Valljuk be, a kormányzat sok mindenen spórol, amin nem kéne, de ha valamivel ideig-óráig marasztalni tudja a híveit, akkor semmi nem drága.
Még egy valami, konkrétan a "gyógyuljon olcsóbban" nevű kampányról, szakmabeli ismerősömtől: Az azonos hatóanyagú gyógyszerek a hatóanyagot nem azonos koncentrációban tartalmazzák, alkalmazkodva a különböző betegségek igényeihez. A vivőanyag pedig a felszívódás tér- és időbeliségét befolyásolja nagyban, ezenkívül néha embere válogatja, ki melyik anyagra érzékeny. Nagyon örvendetes, hogy ezt a hülyeséget kezdik levenni a napirendről. Nem tudni, eddig vajon mennyi kárt okoztak vele. Milyen (szak?)emberek dolgoznak a Fegyverkereskedő minisztériumában?!
Gyerekek, ne együk olyan forrón a kását! Ad. 1. a nagy projektekhez korábban is külön döntésre volt szükség (bár nem túl fair megoldás, hogy rögtön átnyomja a bürokrácia a kormányra a döntést) Ad. 2. Azért e fölött az összeghatár fölött is vannak feltételek. Ad 3. A másik ügy: Ez a korábbi gyakorlat folytatása. csak korábban a BM egyik "felülről nyitott" alapját keresztelték át.
A nagyobb baj az, hogy most így akarnak lenyomni olyan projekteket az önkormányzatok torkán (pl. csatornázás), aminek később a fenntartását nem bírja majd fizetni az ök...
Hihető, mert (hosszú idő óta először) megadják azt is, hogy miből áll össze. Más kérdés, hogy nem lenne szabad egy tételben kivenni, mert ismétlődő tételekről van szó, azaz időarányosítani kellene (azaz csak kb. 75% vehető ki). Azt nem adták meg (legalábbis itt nem láttam), hogy a bevételt korrigálták-e felfelé. Ha igen, akkor gond lehet. Érdekes lenne a részletes levezetést megnézni.
Kisebb lett a tavalyi áht-hiány - brutális lesz a negyedéves deficit 07.1.17 16:02
A tavalyi államháztartási hiány kisebb lett a prognosztizáltnál. A PM szerint az idei első negyedévben az egész évre tervezett deficit több mint fele összejöhet, szezonális hatások következtében.
Frankó. Egyedi kormánydöntés, ahogy illik. Megint belógatták a mézesmadzagot a haveroknak és a lobbistáknak. Örömkönnyek, stb. (Csöndesen elfelejtjük, hogy az SZDSZ anno mit rugdalta ezért a FIDESZ-t.)
