Az izzón folyó áramra van előírás, a feszültséget úgy kell beállítani, hogy ezt el tudd érni. Nem is mérjük magát a feszültséget az izzón, csak a tápsínen, egyszer.
Viszont a foglalatzárlatot érzékelnie kell (az áramértéknek 7 másodpercen belül 1,05 A fölé kell emelkednie), tehát a kábelhurok ellenállása nem lehet akármekkora. A MÁV-nál a térközjelzők izzói a térközök határán lévő szekrényből vannak megtáplálva, így ott viszonylag kicsi a távolság. :)
Ez a klasszikus, mondjuk XJ jelfogós, áramrelés berendezésekre igaz. Vannak olyanok, ahol viszont a jelző tövében van valamifajta végfok és ott kell feszültséget mérni (ott jellemzően 12V-ot, az izzó is ennek megfelelő). És vannak a szelektív kártyás, transzduktoros, referenciaizzós megoldások (D70 legtöbb jelzője ilyen), ott emlékeim szerint a belső és a külső izzó áramszimmetriája fontosabb, mint a konkrét áramérték.
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni, hogy az esetlegesen nagy távolságnál lévő feszültségesések elkerülése miatt mekkora feszültséggel vannak megtáplálva a jelzők izzói? Azt tudom, hogy 35V-osak az izzók, de egy nagy állomáson akár nagyon nagy távolság is lehet a jelfogóterem és a fényjelző között, ekkora távolságnál van azért feszültségesés is. De ugyanez a helyzet a térközöknél is, ott mennyi a jelzők és jelfogók tápfeszültsége a távolságok miatt? Köszönöm a válaszokat!
Palotán pár éve biztosan van már nyomógombos induktor, de a kurbli még kilóg a rendelkező készülékből (a tornyokba nem láttam be, lehet, hogy ott már nincs).
Kőfelsőn Fehér kapcsológombos a kijelölés. Tudtommal Miskolc-Repülőtéren lehetnek még ilyenek.
Kőbánya-teheren van nyomógombos kijelölés még a környéken, illetve Angyalföld elágazás, aki önmagának jelöli ki a vágányutat (az egy helyiségben lévő rendelkező és állítókészülék Rákosrendezőre és Kőfelsőre is igaz, de ott erre külön van szolgálattevő és váltókezelő).
Palota: a tekerős induktorok is működnek elvileg, de egy időben nem nagyon illett használni, mert lassabban, bizonytalanabbul működtette a blokkelemeket.
Mármint nyomógombos induktor? Rákospalota-Újpesten, Vácrátóton is van olyan, tudtommal más helyeken is.
Nyugati, Déli, Rákosrendező és még néhány hely meg egészen más, blokkelemek nincsenek, helyettük van nyomógombos kijelölés (vagy nincs - Nyugati). Meg kapcsológombos vágányút elzárás, jelzőállítás.
Ezek a berendezések általában integrált ipari számítógépek, amíg gyártásban van, kicseréled. Ha viszont megszűnik a gyártás, akkor megy amíg megy, aztán vége. Lásd Hatvanban a D70 kezelőjét.
Ameddig a 40-es személy még a periódikus engedély lejárati procedúra megújításkor megadja az áment újabb X időre. Ha időközben problémák merülnek fel akkor nincs hosszabbítás. Ez mindenre igaz akár egy izzó típusra a fényjelzőknél.
A Simis C akkor már igencsak kifutóban levő modell volt, mikor Tatára telepítették. Ketyegne mellesleg még vagy 10 évet, de ugye a karbantartás itt sem sikerült. Az osztrákoknál, németeknél vidáman üzemelnek még C-k, és még fognak is.
"Nekem valahol furcsa, hogy egy korszerű elektronikus bizber élettartama 20 év körül van"
Sajnos semmi furcsa nincs benne, ha maga a rendszer és az elemei úgy-ahogy elketyegnének pár évtizedet, az őt kiszolgáló informatikai háttér elavul, csere, pótlás baromi nehézkes.
Az erőművünk OFF gázturbinája is tök jól ellenne még két évtizedet a gyártáskori irányítástechnikájával, csak éppen bármely részegység meghibásodása esetén nehézkes lenne már a pótlás beszerzése (a gyártótól), és az irányítástechnika adatait feldolgozó informatikai környezet is elavult. Ez kb. minden digitális rendszer rákfenéje, de még a félOFF vasútmodellezők is csodálkozhatnak majd másfél évtized múltán, ha a mostani digitális lomjaikban kell cserélni valamit, vagy csak olyan eszközt találni, amin a mozdonyainak szoftvereit tudja futtatni...
Nekem valahol furcsa, hogy egy korszerű elektronikus bizber élettartama 20 év körül van, miközben az országban még nagyon sok helyen üzemel Siemens und Halske gyártmányú bizber. Amelyek idősebbek mint az 1001-es szili.
