Szerintem nincs veszíteni valód. Legfeljebb, ha kiültetéskor még nagyon kicsinek találod őket, veszel melléjük néhany nagyobb palántát, hogy legyen korábban is valamennyi.
Ezt nem rég találtam, lehet érdemes lenne kipróbálni.
"Megszabadít a gyomoktól
Ha szeretnénk megszabadulni a gyomoktól a kertben, de nem szeretnénk gyomirtót használni, akkor keverjük össze 1 liter ecetet, 2 evőkanál mosogatószert és 4 evőkanál keserűsót. Keverjük jól össze és öntsük egy spriccentős palackba és permetezzük le vele a gyomokat. Vigyázzunk, hogy más dísz- vagy konyhakerti növényekre ne szóródjon."
Ha a pesto tetején egybefüggő (általában oliva-) olajréteg van, nem romlik meg. Persze, felbontás után frigóban kell tartani. De ha jól kifertőtlenített üvegbe van eltéve, a tetején az olajréteggel, amit le lehet róla önteni a felbontáskor (nem muszáj megenni), akkor az sokáig megmarad avasodás nélkül.
Az egy éve eltett, decemberben megkezdett pestonak semmi baja, finom. Volt elrakáskor a tetején egy leheletnyi olaj, de ez megkezdéskor szétfolyt rajta. Azóta is időnként kiveszek egy picit belőle, olyan íze van, mint eltevéskor. Mondjuk én a hűtő alsó rekeszében tárolom őket, egy szatyornyi medvehagymából kb. 6 erőspistás üvegnyi lett, ez elfér ott. Lehet, hogy a beledarált olajos magvak is tartósítják.
Évek óta csinálom, ötletszerűen, hol ebből-hol abból rakva hozzá, de eddig még egy éven belül sosem romlott meg.
A felsorolt növények mind nagyon meghálálják a föld nedvesen tartását. Nem szeretik az eláztatás-majd napokig aszály ciklusokat. Nálam már volt locsolókanna1, szektorlocsoló2, négyszögesőztető3 is. Ezután áttértem a csepegtető öntözésre4, majd a csepszalagra5.
A cukkini azért kényes, mert szinte csak hajnalban lehet beporozni a virágokat, van olyan eset, amikor ilyenkor még nincs megfelelő rovar. Sajnos ezt is későn tudtam meg. Ilyenkor érdemes egy kan virágot leszakítani és kézzel beporozni a termőket. Egy porzós 8-10 termőt képes megtermékenyíteni.
Megfigyelésem szerint a dinnyék megfelelően párás környezetben több termést hoznak. Lehet ez a föld folyamatosan nedvesen tartása is. Nálam a gyomok6 végzik a párásítást, de mindenki úgy csinál, ahogy akar.
1 Nagyon fárasztó, időrabló, nem garantált a siker.
2 Ez sem vált be, állás ide, állás oda, szivattyú be-ki, mégsem mindig jöttem ki jól a dolgokból, már ami a termést illeti.
3 Ez nagyon jó volt, kevesebbszer kellett pakolgatni (kétóránként négyszer átraktam és le volt tudva ~ 800 négyzetméter), a földet sem iszapolta be, nagy területet lefedett(200 négyzetméter), csak hát az élettartam/ár arány nem volt igazán megfelelő.
4 Már írtam lentebb, sörösdoboz&petpalack. Napi egy-másfél óra alatt letudtam a locsolást az egész kertre. Kettő tő paprikának a legnagyobb kánikulában is elég volt 0,5 liter víz. Akkor termett a 100 tő mindenféle paprikán több mint egy mázsa. A paradicsomoknak és a dinnyéknek is elég volt egy napra 2 liter víz/tő.
5 Eddig ezzel volt a legkevesebb macera. Idén jön az új módi, ahol is megszűnnek a csapos indítók és szektrorokra lesz bontva a kert.
6 Véletlen megfigyelés, s ami működik, azon bizon nem változtatok.
Hmmm, a tőről leszedett, harmatos padlizsánt csak fel kell vágni szeletekre (és meghámozni sem kell, csak enyhén besózni, alig), majd sűrű palacsintatésztába forgatni és kisütni :) Isteni :)
Izgulok, hogy legyen valami az én palántáimból is. Ez a fehér fajta amúgy is sokkal kevésbé keserű, még öregkorában is.
Van egy széle sáv kerítésen kívül ahol nem tudok fűnyírózni. Mindig harcolok a gazzal. Most kitisztítom a részt ahogy csak tudom, és bevetem ezüstös hölgymállal. Talajhoz simuló szép talajtakaró növény, virágzásban csodaszép, és olyan sűrűn benövi a talajt, hogy semmi gaz nem nő meg közte. Tavaly már vetettem a kert széle és a szomszéd között. Került közé here is, de nem bánom mert az is szép és alacsonyra nő.
Gyomirtóztam egy kicsit, még van egy kevés az 1 literes Glialkából, amit néhány évvel ezelőtt vettem. 4200 ft volt ráírva és megdöbbentem, hogy milyen drága volt már akkor is, 3-4-5 vagy nem tudom hány éve. Most nézem a neten, hogy ugyanaz az 1 literes kiszerelés 9-10-11 ezer ft! Hogy lehet ez??
Nincs valami olcsóbb gyomirtószer, ami ugyanolyan hatásos, mint a Glialka?
Nem vittem túlzásba a gyomirtózást sosem, de ami ilyen drága, azt már csak elvből se veszem meg.
Én is azért vetettem most padlizsánt mert minden olyan őrült drága, csak hüledezek az árak láttán.
A mostani kertemben a zöldpaprikának csak bőre van, húsa nincs ha trágyázom akkor se. Itt még nem volt padlizsán, most megpróbálom. Fontolgatom, nem-e kéne venni venni majd 1 palántát is, hátha hamarabb terem mint a saját.
Tavaly nem lett cukkinim, a sárgadinnyém is minden évben rosszabb lett. De megint megpróbálom, mert magát a dinnyét már nem tudom megvenni. 1 zacskó magból meg akár több is lehet.
Most én is nevelek ún. törpe (és fehér) padlizsánokat, majd meglátom, mi lesz belőle: ) De ezek a törpék is képesek megnőni nagyobbra, ha jók a körülmények.
Még sose ültettem, ez lesz az első, remélem, sikerül.
Mi is nagyon szeretjük - és milyen drága lett, őrület -, ezerféle elkészítési módja van, nagyon egészséges.
Ez a "törpe" nevelésű fehér nem annyira hosszúkás, inkább gömbölydedebb, és állítólag hamarabb is ad termést.
Érdekességként megemlíteném, hogy a magbörzén kaptam 13, vagy 14-ben lejárt (már pontosan nem emlékszem),
csávázott orosz RETEK vetőmagot.
Nagyon nagy csomaggal volt, és úgy voltam vele, hogy a homokos talajban majd kiderül mit produkál, ha kihajt,
veszteni valóm nincs, csak az a kis munka amíg a talajt előkészítem, és elszórom a magokat.
Beáztattam egy éjszakára, mert gondoltam adok neki egy kis "segítséget", és tegnap láttam,
hogy igaz sokára, de elkezdett sorolni. Én balga elszórtam az összes magot, jó vastagon, most ha mind kihajt majd valami mód ritkíthatom, hogy értékelhető feje nőjön :))
Ezek szerint a lejárt retekkel is érdemes több év (még talán 10 év), távlatában is egy kísérletet tenni.
Biztos lesz, csak későn, Én ezért szeretem a tojáspadlizsánt, mert az kicsi, habár ha jó a talaj akkor egész nagyokra is megnő, nem kell neki annyi idő mint egy normál padlizsánnak, és bőtermő.
Jó pár éve 2 bokrot vettem a piacon, de a kettőn annyi padlizsán volt, hogy még a szomszédoknak is rendszeresen jutott.
Pár éve nekem a cukkini nem nagyon terem, holott mindenfajtát próbáltam már, és ezért tértem át a "mini" tojáspadlizsánra,
mert főzeléket még nem készítettünk belőle, de minden mást már igen, így tökéletesen helyettesíti a cukkinit.
De a padlizsán palánta nagyon szereti a meleget, és már jártam úgy, hogy amikor kivittem a fóliába,
majdnem minden levele lesárgult, mert hiába volt két fátyolfólia, nem tetszett neki a hűvös éjszaka.
Én 80 százalékban fóiában tartom a paradicsomot és a paprikát 20 százalék azért van kint szabad földön, hogy ja bent permeteznem kell akkor kintről is tudok szedni termést. És egy szállal ültetek mindent.
Nekem az üvegházamban van ősszel vetett Matador spenót, hihetetlen méretű húsoslevelei vannak. Ugyanaz a szabadföldön normál spenótnak néz ki. Csak sajnos szabadföldön az elvetett, kikelt egy spenótsorból 2 tövet hagytak meg a csupasz csigák. Az üvegházban is leették a fél sort, azt januárban újravetettem. Az is szedhető már, de meg sem közelíti az ősszel kikelt spenótot méretben.
Akkor maradnak bent. Az a baj, hogy holnap hazamegyek, és akkor édesanyámra marad a hurcolás.
Szépek a palánták; mit is mondtál, hogy kettesével, vagy egyesével érdemes ültetni. Helyszüke és a biztonságos kelés miatt párban vetek mindent. A paradicsomokat szét szoktam szedni, ha mindkettö kikel, a paprikákat eddig egyben hagytam. Jó erös palánták, csak mindig ki akarnak nézni az ablakon.
Annyit tudok, hogy az árus a nagybanin vette, tehát nem ő termesztette, ő csak haszonnal tovább adja. Így nem biztos, hogy tudja a fajtáját. Legközelebb lefényképezem.
Bokrok alá tettem, pl. a Te Hortenziád alá. Gondoltam, egész vidám, hogy a bokrok körül narancssárga, körülötte meg barna, de most körülötte csupasz maradt, mert a darálék elfogyott, szalmát meg ilyen helyre nem akarok tenni.
Láttam már ágyasba lerakva festett mulcsot. Azon kívül, hogy ronda, valószínűleg más gond nem lesz vele, növények mulcsozására készül. Ahol láttam, ott bokrok alatt volt, de másnak se szabad, hogy ártson.
Jövő hét kedd, szerda, csütörtök hajnalban elég erős fagyok lesznek. Gödöllőn -3, -4, -2, nálunk valószínűleg pár fokkal még hidegebb. Nálad biztosan jobb lesz a helyzet, Budapesten belül is jó helyen laksz, de az összes melegigényes palánta megsínylené. Ha el nem fagy, a paradicsom belilul és lemarad a fejlődésben, a paprika lekornyad, ha nincs bent fűtés, tönkre is mehet.
Az üvegházban éjjel alig van melegebb, mint kint a szabadban.
Mindegy mikor vetetted, a kinti hőmérséklet a lényeg.
Siettemben tegnap két nagy hülyeséget is elkövettem. Buzgalmamban, hogy minél nagyobb rész be legyen csomagolva, mielött elmegyek, elövettem az utolsó két régi, bolti mulchanyagot, ami még volt itthon, avval a szándékkal, hogy az elökertet becsomagoljam vele. Hihetetlen mennyiségek kellenek még egy ilyen viszonylag korlátozott felületre is. El se tudom képzelni, hogy hogyan lehet így zsákonként beborítani valamivel akár egy kisebb ágyást is. (Ugyanez a véleményem az aranyárban zsákonként vásárolt bolti marhatrágyáról is; mire lenne elég egy zsák?) Amikor kibontottam az egyiket, láttam, hogy az anyag benne darabos és természetellenes narancssárga színü. Gondoltam, nem baj, idövel majd kifakul, és az elökert legszebb évelöi alá tettem. Csak amikor már kiszórtam láttam, hogy ez valamivel be van festve. De csak késöbb jutott eszembe, hogy ez akár valami a növényeknek káros anyag is lehet. Elképzelhetö ez? Lehet ilyesmi forgalomban? És ha igen, mi legyen? Összeszedjem és kidobjam? Ráadásul tegnap az esö is rájött.
A másik nagyon jó darálék volt, de olyan régi, hogy már részben porló földszerü anyaggá vált. Ezt meg jól eltékozoltam, random helyen szétszórtam az elökertben ahelyett, hogy exkluziv célokra eltettem volna. Ezen már nem lehet segíteni.
A lutea kell, hogy szaporodjon magától is. Előbb vagy utóbb meg fog máshol is jelenni.
Eredetileg egy tövet kaptam, most már gyomlálom. Van még cheilanthifoliám, azt is. Szeretem mindegyiket, de a fóliában útban vannak, és van még egy-két kisebb termetű növény, amit el tudnak nyomni.
Ez a cava. Nekem lutea van és solida (utóbbi a kék-fehér, vagy inkább lila-fehér, a lutea pedig a sárga, a rózsaszíneket nem tudom, hogy hívják). Igen, ilyen cava-magokat kaptam, azok tényleg feketék.
A többinél akkor megvárom, hogy azok is feketék legyenek.
Én még korainak tartom, a többivel még várj, míg fekete magok lesznek a tokokban. Esetleg csomagold be valamibe, hogy ne szóródjanak szét, bár remélhetőleg valahol a kertben akkor is kikelnek, csak nem biztos, hogy jó helyen, és persze rá is kell ismerni, hogy melyik az a csíranövény, amit meg kell hagyni, akárhol is van, legalábbis eleinte.
Széthordtam a szalmát; már majdnem becsomagoltam az egész kertet, -pont a zöldséges kivételével- ott most ugye meg kell várni, míg kikel a vetemény. De nagy kétségeim vannak. Összességében úgy látom, hogy takarásra alkalmasabb a jó ágdarálék, de az most nincs. A virágágyásba az elökertbe és az utcai ágyásokba pedig nem fogok szalmát tenni.
Én meg bedugdostam a hagymákat és elvetettem a sárgarépát. Átraktam rájuk a szúnyoghálót is. Most még nem lenne fontos, de nemcsak a kukacok, hanem a macskák ellen is véd.
Kicsit furdal a lelkiismeret, hogy elfoglaltam a macskák porfürdőjének nagy részét, de majd csak találnak helyette valamit.
Aztán nekem is át kell telepítenem az öntözőrendszer odavaló részét. A közeljövőben talán még nem kell, de most könnyebb, amíg nincsenek nagy növények.
Igen? Nekem küldtek ilyen magot, de hiába vetettem el, nem lett belőle semmi. Amikor hagymát kaptam, abból lett, igen, és nagyon is örülök, hogy vannak keltikéim.
Csepegtető szalagot használok a sornövényekhez, ősszel föltekerem, tavasszal vissza, a nap miatt vékony mulcsot rászórok. A fák tányérjába tömlőről engedem a vizet.
Geofiton növény, azaz ha elvirágzott, úgy visszahúzódik, hogy meg se találod. Érdekes, hogy te szabadulnál tőle, én meg ültetem, de nem mindegyik nő ki (magom van, nem tudom, az jó-e ehhez).
Én imádom, épp azért, mert amikor még szinte üres a kert, gyönyörűen virágzik, aztán eltűnik, mintha soha ott nem lett volna.
Tehát most, virágzásban csípd el, amíg látod, hogy hol van.
Az a baj, hogy közben körülötte mindenhol kikelt a zöldborsó. Ha meg nem kelt volna ki, akkor pláne nem merném bántani, mert akkor nem látnám, hogy hol vannak a borsók.
Ha addig ásol, míg meg nem találod a gumóját, és azt átülteted, akkor azért csak lesz az árnyas részen is. Mire ki lehet ültetni a palántákat, valószínűleg elkezd száradni, akkor már szerintem lehet bolygatni.
Más: a veteményes ágyás kellös közepén minden évben kihajt az odvas keltike. Nem tudom, hogyan hurcoltam be, de mindig kihajt, annak ellenére, hogy ott rendszeresen ások, kapálok, ültetek. Mostanra még jól el is szaporodott. Nem tudom hogyan telepíthetném át egy méltó, nyugodt helyre, anélkül, hogy kárt tennék benne; ásóra szemlátomást nem hallgat. Pedig van egy jó árnyas háborítatlan kertrész, ahol ideális helye lenne.
Nekem eddig nem nagyon volt dolgom fagykárral. Hogy lehet megállapítani, hogy történt-e ilyen. A Leanderek friss hajtásai, amik még nem láttak hideget, definitiv lógnak, mást nem látok. Vagy ezt csak akkor tudja meg az ember, amikor már látszik, hogy nem lesz termés? A sárgabarackfa már elvirágzott, de a virágok még rajta vannak, ezért nem látom, hogy van-e valami baja. Az öszibarack virágzik. A többiek még nem.
Nekem Tibi azt javasolta, hogy a csapokat félig nyitva hagyjam télre, mert annak van olyan mélyen fekvö része, amiben megállhat a víz. Csapok nálam is fagytak már szét.
És annyi nyomás nincs a jó pumpa ellenére sem, hogy kiugorjanak. De ha a kútból elfogyott, a hálózatot is ráeresztem, akkor se ugrottak még ki sose. Inkább a vastag csövek szoktak az összeeresztéseknél gyakran leugrani; ilyenkor persze ömlik a víz.
Ehhez persze hozzátartozik, hogy elég jó nyomópumpám van, amit ha elzárok, aktívan visszaszívja a rendszerben maradt vizet. A kert enyhén lejtös is, tehát már a gravitáció folytán sem marad a rendszerben víz.
Amiket Taormina emleget, és nálunk is vannak olyanok, azok mikroszórófejek, nem tudnak szétfagyni. Nálunk idővel elkopnak, mert homokos a kútvizünk ill. néha leesik egy-egy a rögzítő karóról és rálépek, azt persze nem bírják.
Nálunk néha csapok fagynak el, de ha ősszel nem felejtek el egyet se kinyitni, akkor ezt meg lehet úszni. Vannak nagyobb szórófejeink is, de azokból kifolyik a víz, még nem fagytak el.
Én a vékony vezetékeket is kint hagyom, nem lesz semmi bajuk.
Tartok tőle, hogy ha folyton kihúzgálom a fővezetékből, ki fog tágulni a lyuk és egy idő után magától kiugrik, mikor beindul a locsolás. Néha így is előfordul.
Nem tudom, még nem próbáltam. Ill a gerincvezetékek le vannak ásva, az lenn is marad. A vastag, merev vezetö- ill csöpögtetöcsövek kint maradnak a földfelszínen; eddig nem lett bajuk. A vékony, kb 5 mm-es rugalmas csöveket a fejekkel együtt ki szoktam húzni télire és elteszem a kamrába.
Hol mivel. A veteményesben most csak szalma lesz, az évelöágyásokban ami jut: szalma vagy darálék. A szölöben vastag takarás lett alul rothadó levelekböl, fölötte darálék. A csö meg egyelöre az ágyás mellett, mert még nem tudtam eldönteni, hogy hova kerüljön.
A végén még igazad lesz: a minden növényes topicban éppolyan mély meggyözödéssel tennék alulra, mint itt fölülre. Mindkettönek van hátránya: ha alul van, nem látom, mi történik. Ha fölül, esetleg nem jut el a víz, vagy nem annyi, a rendeltetési helyére. De mégse gondolom, hogy ez csak nézöpont kérdése; biztos megvan a "hivatalos" módja.
Az orkán erejű szél előtt tegnapelőtt levettem a fóliát a retekről, most meg így szakad a hó. Épp nincs mínusz. A hó miatt megfagyhat a retek? Takarjam be?
Ó, mire feltöltöttem a képet és megírtam ezt, már minden fehér odakint.
Nyersen nem javallott a fogyasztása, csak alaposan átfőzve (fejfájás, gyomorfájás, hányinger, hányás, stb), mert mérgező. De sebaj, én elajándékoztam a termést, mert a rokonék ecettel és tárkonnyal savanyították még a pörköltet is - nemhogy a leveseket. Na, ebbe nem kellett nekik másodszor semmi extrát belerakniuk. Amúgy lehet röhögni, de a palántázást jól bírja. Mármint április elején elvetni valahova (előszoba, szekrény teteje, ect), utána május közepén meg kiültetni a helyére [előtte sok mindenről halottam, hogy lehet palántázni, de babról még nem].
A hajnalkát nem ismerem, de a futós tűzbab az irgalmatlanul gyorsan nő - feltéve, ha nem a 'gugonülő' fajtát szerzi be az ember. Ráadásul eléggé dekoratív egy növényke a virágzása folyamán. Bocs a háttérért, de ép a ház szétbombázás közepette volt. Eléggé sokáig nyílatja a virágait, viszont a termésével nem voltam megelégedve, mert enyhén savanyú tőle a leves és a főzelék. Van aki savanyítja ezeket ecettel, de mi nem szerettük.
A 'futós' sarkantyúka a krumpli közében. Nincs a szárán kacs, nem kapaszkodik fel sehova, csak terül szanaszerte.
Sarkantyúvirágot szoktam vetni, ha szerencsém van magától is kel néhány. Jó időben szétfut, tavaly az aszályban örültem hogy életben van pedig kapott vizet. Most is nevelődnek a palánták.
Szagos bükkönyt egyszer próbáltam, csak szenvedett, nem is virágzott. Van még magom de nincs értelme vetni.
Én csepszalagot használok, azt meg nem illendő alulra rakni. A takarás alatt lévő csőbe pedig belefiallhatnak a gyökerek és onnantól menthetetlen a cső.
Sarkantyúka téma: Ha 30x30 centire veti egymástól a magokat az ember, akkor az alatt nem sok minden fog megmaradni, még a csalán sem tör át rajta ha belombosodik. A vizet kívánja.
Ennek ellenére már talán sose fogom megtudni, hogy a csövet a takarás alá, vagy fölé rakjam-e, pedig úgy tünt nemrég még itt több kollega is a fejét fogta, hogy tényleg létezik még olyan kertész, aki ás, gyomlál és kapál. Úgy látszik, mostanra elriasztottam öket. Tintus szemlátomást még ás és kapál, hiszen a kép sarkában ott áll a gép. Egy kis fünyesedéknél persze mindegy lenne, de az nálam nem keletkezik. Komolyabb takarásnál meg nyilván nem mindegy, hova teszem a csövet.
Serlegloncot még sose ültettem. Futó sarkantyúkával mintha próbálkoztam volna, de nem lett futó.
Szagos bükkönyöm volt, de nem érezte jól magát, többet nem ültetek. Több szál volt, de satnya lett és nem bokrosodott. Az illata se annyira jött be, inkább petúnia, Mirabilis és díszdohány.
De videón láttam már szép szagos bükkönyt, úgyhogy lehet, hogy valamit nem jól csináltam.
Én a 16-os csepegtető csöveket a föld felszínére rakom és ha elindul a fűnyirás akkor a nyesedéket is rárakom.
A fóliába elültettem a tavalyi megcsírázódott krumplikat ez szokott a korai újburgonya lenni . Az idén megfizethetetlen lesz majd a boltokban....
A florimó földben keltek a paprika és paradicsommagok semmi gond. És ebbe palántáztam is azzal, hogy 1/3 arányban kapott még komposztált marhatrágyát. Nagyobb Lyuku gyümölcsös ládán azért ezt is átrostáltam. 7-10 nap és következik a dinnye, cukkini, uborka, tök vetése.
Itt fölötte van. De van aki a takarás alá rakja. De van a csepegtető szalag, azt alá rakják. Ui. ott inkább szivárog a víz. Van benne egy béléstast, ami szivárogtatja a vízet.
De ha nem jól tudom, akkor valaki javíthat. Vevő vagyok minden jó tanácsra.
A múltkor úgy láttam, hogy a talajtakarás (ásás és gyomlálás helyett;-) hatalmas népszerüségnek örvend. Esetleg akik ezt alkalmazzák, meg tudnák mondani, hogy ahol csöpögtetö csö van (évelöágyások) ott a csövet a takarás alá, vagy a tetejére kell-e tenni.
SWEETIE: Az íze a pomelóra, formája a grapefruitéra hajaz. A gyümölcs húsa fehéres, sárgás pont mint a szüleinek, viszont egyáltalán nem keserű mint a grapefruit. Inkább édeskés és nagyon lédús. Szinte alig van benne mag.
Én sem szeretem a telejesen fekete földet. Egyébként se használom tisztán, mert összetömörödik a tetején meg ilyen ragacsos kicsapódás keletkezik. Igény szerint szoktam keverni, de homokot és kókuszrostot mindig teszek hozzá. A nem nagyon igényes nagyobb növényeknek szoktam komposztot is hozzákeverni, de elhatároztam, hogy friss, azévi komposztot nem fogok zárt edényben használni, mert tele van gilisztával. Tudom, hogy nem növényevö, de ki tudja odabent mit csinálnak. A növények nem szokták szeretni. A kerti föld nálam tisztán hasznavehetetlen cserepes növények számára.
Vakamikor nekem is sikerült olyan fekete föld szerűt venni, nem volt jó. A kezem is befogta, alig tudtam lemosni. Nem emlékszem a nevére.
Idén fele Florimo általános virágföl, és komposzt keveréket használok fele-fele arányban.
Évek óta ezt a virágföldet használom. Van aki nem szereti, nekem bevált. Jövőre lehet hogy csak komposzt és kertiföld keverék lesz, mert nekem már drága a virágföld. Most 500ft-al lett drágább az 50l-es.
Az enyém sima virágföldben van. Apropo virágföld: Még Januárban vettem két ötkilós zsákkal, sajnos nem írtam fel, hogy ki zsákolja, kitűnő apró szemcsés fekete föld. Nem rég vettem két 20 kilós zsákkal, hát ilyen szemetet, amióta kertészkedek még nem vettem.
Mire átrostáltam, egy zsáknyi maradt, nem is lett elég a palántákhoz.
Én a Manót febr. 1-én kezdtem csíráztatni, ma ilyen:
A tetején mindkettőnél megjelent a virágkezdemény.
Nálam ablaknál van 18-20 fokos szobában, nappal mikor eléri a hőmérséklet a 10 fokot, kiteszem. A piciket is kiviszem, hogy mozgassa a szellő a szárukat, ez talán erősíti. Azok nyúltabb szárúra nevelem, hogy mélyebbre tudjam kint ültetni. A 2 manó cserépben lesz.
De nem biztos, hogy ez a legjobb, csak úgy emlékszem, Zsur csinálta. Lehet, hogy először érdemes kipróbálni, amit Belohin ír, tapasztalatom egyik módszerrel sincs.
Úgy tudom, nálunk kissé savanyú a talaj, és nincsen olyan növényem, ami igényelné a savanyítást.
Igazán lenyügözöek a bölcs, mélyen megalapozott és elvitathatatlan szaktudást tükrözö hozzászólásaid, de hogy a mínuszos trollt is benned tisztelhetjük, arra végképp nem számítottam.
Úgy rémlik, régebben Zsur (hová tűnt vajon ő is?) ventilált kénport használt. Neki alapjában véve savanyú talaja volt, de mintha némely érzékeny növénye kapcsán ezt említette volna. Ez nem hangzik túl bonyolultnak, bár nem mélyedtem el benne, még nem volt rá szükségem.
De húúú az is borzasztó nagy munka, az első fenyőerdő(kb 5 perc) vastagon, tonnaszám a fenyőtű mulcs,1/2 óra és tele a csomagtartó, a sósav is bonyolult(1kupak/10l víz) és ezt a savanyú igényű növény tövéhez és mindjárt jól érzi magát. De, hát ez is annyira nem egyszerű:(
Köszönöm a tanácsot. Eddigi ismereteim szerint a talaj csak enyhén meszes; el se tudom képzelni, hogyan lehetne egy ekkora kertet savanyítani; éppen elég lesz mindent becsomagolni;-). A probléma a legkülönbözöbb pontokon és -növényeken jelentkezik.
Vashiányra gyanaxom. Írtad korábban, hogy lúgos kémhatású a talajod. Az pedig gátolja a vas felvételét. A vas szükséges a klorofill képződéséhez, ezért a vashiány és a magnéziumhiány hasonlóan tud megjelenni.
A vas abszolút hiánya ritka, tehát nem biztos, hogy azzal kell öntöznöd, inkább savasítani próbálj először.
Hanem nincs itt valami nagy baj, ha már a gyomok is ilyenek?
Valami rejtélyes sápkór kínozza a legtöbb növényemet a fáktól a szobanövényekig. Az egyik öszibarackfám levelei jóformán kifehérednek a szezon közepére. Valami hiányzik nekik, de nem tudok rájönni, hogy mi.
Megkezdtem az életmüprojekt kivitelezését: itt a régi magaságyásból kinyert, kb. közepes minöségü anyag látható. 1,5 m³-re becsülöm. A következö képen az új magaságyás van. Az utolsó képen az elsö becsomagolt kis ágyás látható. Alul tavalyi rothadófélben levö levelek vannak, rajta ágdarálék. Hogy a csöpögtetöcsövet az anyag alá vagy fölé tegyem, még nem tudtam kitalálni.
Hogy a módszer hatásos és föleg fönntartható-e, azt nem tudom. De aki azt mondja, hogy evvel idöt és munkát takarít meg, az alaposan elnézte az óráját. A módszer rendkívül munka- és anyagigényes; a ráfordított idö többszöröse az ásásnak, ilyen mennyiségü anyagot meg a jó ég tudja, honnan fogok rendszeresen elöteremteni. A darálék gyakorlatilag elfogyott, szalmát jövö héten kapok, levelek legközelebb ugye összel lesznek, ilyen mennyiségü komposzt pedig legközelebb öt év múlva fog keletkezni, ha szétszedem a magaságyást, ami egyébként nem áll szándékomban, csak azért tettem, mert megette a fene a nylont benne. A gombatrágyát és a komposztot öszre tartogatom, az évelöágyások most csak egyrétegü darálék vagy szalmatakarást kapnak.
Valaki ismeri esetleg Christot? Müvésznek kiáltotta ki magát, a müvészete pedig abból a szemfényvesztésböl állt, hogy gigantikus tereptárgyakat csomagolt be:
Bocsánat, nem erre gondoltam, csak nem akartam faragatlannak látszani, hogy nem válaszolok. Sajnos a perceim meg vannak számlálva; délelött dolgozok, délután gazdálkodok, de még rengeteg munka van hátra, nem fogok tudni most Gödöllöre utazni. Újraraktam a magaságyásokat és belekezdtem ebbe a takarási projektbe, de elötte mindent tökéletesen gyomtalanítni kell, mert én nem hiszek benne, hogy nem törnek át rajta. Vagy ha nem, akkor viszont az évelö haszonnövények se fognak tudni.
Megrendeltem az ágdarálást úgy, hogy egyetlen cm ágam se maradt, mert az egész metszési melléktermék belekerült a magaságyás aljába. De azt írták, hogy az önkormányzat arra törekszik, hogy minél több anyag maradjon a lakosságnál. Nos én megírtam, hogy nagyon szívesen átveszek egy egész kocsirakomány darálékot. Ehhez a takaráshoz rengeteg anyag kell. Félretettem öszröl két nagy zsák levelet; egyetlen vékonyka ágyásra lett elég; jó büdös, félig rohadt volt már. Most már csak egy nagy kupac komposzt van, ami kijött a magaságyásból, valamennyi gombatrágya és néhány zsák darálék. A komposztot és a trágyát viszont öszre szánnám, hiszen legutóbb még fölástam, és akkor trágyát is forgattam be.
Látom magyarázatra szorul a fóliám. Azért kellett cserélnem mert a tavalyi jégkár tojásnyi lyukakat ütött rajta és pár hete a vihar ezekbe belekapaszkodva repesztette széjjel a lepelt. Az én vázam annyira vastagon rozsdás, hogy 6 évig simán kibírta. 17 mikronos volt az a fólia.
Csak hangosan gondolkodva... a műanyagok nem homogén anyagok, van bennük mindenféle adalék. UV-ellen, lágyításra, stb. És ezek nem stabilak. folyamatosan párolognak el.
Ezért is van pl az, hogy "öregszenek", keményednek, törőssé válnak.
Ha a váz csöve közvetlen kontakban van a fóliával, akkor direktben kapja. És lehet, hogy a fólia anyaga meg pont nem szereti ezeket a gőzöket.
"Esö után"-nekem egy régota foliázo tanácsolta , hogy tekerjem be a vázakat cca 10 cm széles lepedö csikokkal.Igaz az enyém müanyag váz , de a 2 évesnek vett folián a 3. szezomban sem látok "égési" sérülést.
A villánál fontosabb a szivoszál, ha nem tudsz emelgetni :))
Mi sikerült felrakni az új fóliát, a vihar szaggattából pedig még kijött a két ajtóívre való. Holnap dugom a dughagymát és a krumplit. Március 9-én vetettem és ma már pikíroztam a paprikákat és paradicsomokat. A boltban vásárolt fűszerpaprikát kell újra vetnem mert csak 2/3 mag kelt életre. Írtam a ledes megvilágításról nos nem nyúltak meg a kikeltek szép erős száruk van könnyebb őket pikírozni. Olyan gyorsan kinyíltak a kajszik és őszibarackok virágai, hogy éppen csak végeztem a metszésekkel de a lemosó permetezés idén elmaradt. Viszont sikerült megkezdeni a tafrina és virágmonilia elleni védekezést. Azt vettem észre ... elmult egy év és estére jobban elfáradok sőt vacsoránál alig tudtam a villát kezelni :))) Sikeres nap volt .
Igen, azok. Febr. 23-án kezdtem el csíráztatni őket, és 3 nap múlva kerültek földbe. Nagyon jól keltek. De pl. a tavalyi Freddy - erős almapaprika - 8/7 kelt.
A napégés jogos veszély. Tavaly sikerült is kicsit megkapnia a napnak az első leveleket, de nem vetette vissza őket, csak a levelek kicsit ezüstösebbek lettek. Egyenlőre az ideiken nem látom ennek nyomát. Tegnap vittem ki őket előszőr.
Wuxalt akartam első körben, mivel az, és keserű só van itthon, de mivel a Wuxal kifejezetten levéltrágya, azért féltem tőle, mert bár szeretem a reteklevelet is amíg zsenge, de itt a gumó lenne a lényeg, és mi van akkor, ha a Wuxal csak a leveleket hozza inkább "mozgásba"?
Mivel megkapta a sót, így várok egy hetet, és ha akkor sem éledeznek abban a tempóban ahogy kellene, akkor adok egy kis Wuxalt.
5 liter vízhez egy kávéskanállal, ezzel lehet akár naponta. Ha jó a föld, eleinte nem adok semennyit, akkor szoktam elkezdeni adni, mikor már kezdik kinőni az edényt. Ha az alsó levél fakulni kezd, akkor mindenképpen.
Káposztát évek óta savanyítunk. Minden évben Szentesi lapost szoktam vetni.
A karfiolra nem tudok tuti biztost, de tavaly a szomszédomék, akik eladásra is nevelnek palántákat, Nagykanizsán a mg.boltban olyan káposztaféle magokat vettek, amit szemenként lehetett kapni. Az árát nem tudom, a nevét sem. 5-5 palántát kaptam korai karfiolt és korai káposztát. Úgymond kipróbálásra. Bevált. Egy karfiol ment tönkre, de a másik 9 növény gyönyörű termést hozott. Nyár közepén. Hihetetlen volt. Nagyobb mg. boltban talán érdemes érdeklődni, foglalkoznak e ilyennel.
Ha van a közelben tök vagy uborka, akkor szerintem kár kísérteni a szerencsét. Mert jó eséllyel kikel, termést is hoz, de nem biztos az, hogy az a termés jóízűen elfogyasztható lesz.
Annak idején bagóért kínáltak savanyúságnak való s.dinnyét. 20-30 dekásak voltak, mind csupa zöld - kívül belül. Vettem belőle 30 kilót. Annyi baj volt velük, hogy nem jutottak el a savanyúságosüvegekig, mert véletlenül mind megettük őket. No, egynek a magját közkívánatra megszedtem, s a következő évben kettesével elvetettem őket, lett is vagy nyolc tő. Erős túlzással élve, a nyolc tőről tízféle dinnyét szedtem le, s csak elvétve akadt olyan, mint amiből a magot szedtem... Tehát optimális körülmények között sem árt ilyenekre lelkiekben felkészülni.
Az alsóbb levelekre értem hogy lassan tönkre mennek. De ettől még növekszik a növény és hozza az uborkákat. Mire az egész tönkremegy, már sok termés lejön. Nem permetezem.
Én mindkettőt szeretem. Csak ezeket veszem, amelyik éppen van. Annyi a különbség, hogy az egyik kicsit tüskésebb mint a másik, de most nem tudnám megmondani melyik.😀 Nem keserednek, bőven teremnek, álétalában apró korukban szedem le.
Tavaly elhatároztam nem veszek több dinnyemagot, mert minden évben egyre rosszabbúl sikerül. Most mégis vettem. A mag 330ft volt, és 2 évig jó. Ha csak 1 dinnye lenne az összes magból, akkor is olcsóbbra jön ki, mintha a csarnokban vennék 1 dinnyét. 😀
ma olyan drága volt a csarnokban minden, majd elájultam. A nyugdíj valóban infláció követő, ebben nem hazudtak. Az életben nem fogja utolérni.
Talán 3 hete vettem egy Florimo virágföldet tavalyi áron, 2.995 ft-ért. Ma vettem megint, de már 500ft-tal drágábban. Többé már virágföldet se veszek.😓
A Tintus által rendelt magokat is hűtőben kellett (volna) tárolni, de nálunk hűtő nem lévén a mélybe vándoroltak, és onnan lettek ültetve, majdnem mind kikelt.
Beszéltem egy paprika, és egy virágos őstermelővel, mind a kettő azt mondta, hogy sokkolni kell ültetés előtt a magokat, akkor jobb a kelésarány.
A borsót, és a babot mi is mindig be szoktuk tenni, de egy idő után kivesszük, akkor ezek szerint évekre (is) célszerű bent tárolni :)
15 foknál nem volt hidegebb a szélfogóban, és szerintem tökéletes volt neki a klíma,
mármint az ottani napi szinten szellőztetett levegő, ezért nem is támadta meg semmi.
Csak az Én figyelmetlenségem lehet az oka, hogy megfonnyadtak a feketék rajta,
de túl fáradt voltam mivel december 23-al költöztem, tehát még a karácsony is ott lihegett a vállamon.
De remélem az idei év sikeresebb lesz, habár ha csak ennyire jó termésem lesz a balkonban mint tavaly volt,
azzal is elégedett leszek.
Az idei terv 1 tulipán, 1 szőrös, és pár fekete átteleltetése + decemberben szüreteltem egy nem ültetett csak a virágos cserépben kelt paradicsomot, ezért arra gondoltam, hogy most kellene ültetni valamilyen jó fajtát, és azt bevinni, hogy télen saját friss paradicsomot tudjak enni, mert a zölden leszedett kényszerérett is jó, csak hát.
A hidegben is szokott kornyadni, ez a fajta nagyon melegigényes. A fagymentes növényteleltetőben nagyon hamar tönkrement, mikor még nem is volt igazán hideg. A kamrában se maradt meg. Csak a lakásban tudtam átteleltetni, de ellepték a tetvek, nem érte meg.
Január vége felé szoktam elvetni.
Egyébként meg, ha látod, hogy kevés neki a víz, akkor miért nem locsolod meg? Ha megtapogatva nedves a földje, akkor persze nem kell locsolni, de ha száraz, és az addig jól kinéző növény elkezd kókadni, akkor hamar meg kell locsolni és észhez tér. Nem heti akárhányszor, hanem mindig szükség szerint. Nyilván gyakrabban, mint a muskátlit.
Az enyémhez képest sokkal magasabb volt a Tiéd, ezért gondoltam, hogy az is magas fajta, de akkor ennek az az oka, hogy Te sokkal korábban ültetted el, mint Én?
Régebben 5-600 tő chilim volt ültetve, ezért tudom, hogy a szárán már elkezd száradni, ha nem szedem le időben, de nekem télen a lakásban valóban a locsolás hiánya miatt kezdett el száradni, még az éretlen is. Ha jobban megnézed a képet, látod, hogy a levelek is kezdenek már "vigyázzállást" gyakorolni, és a fekete is fonnyadt, aminek normál körülmények között még feszesnek kellene lenni.
Mivel egy fűtetlen, de mégis meleg szélfogóban volt, ezért nem tudtam eldönteni mennyit kellene locsolnom.
Mondjuk ezzel szemben az ugyan ott telelő muskátlik nagy részét sikerült "kilocsolni", 2 cseréppel maradt.
Így van ez amikor kezdő valaki valamiben, ki kell tapasztalni, hogy hol, minek mi az igénye.
Volt olyan év, hogy egy előszobányi, közel 150 tő muskátlit teleltettem át, de most 1 tucatot sem sikerült. :(
Jövőre akár milyen meleg lesz, nem fogom a muskátlit, csak havi 1 alkalommal locsolni,
a paprikát heti 2x, na persze csak ha sikerül ugyan ilyen balkonos történetet létrehoznom.
Nem jól emlékszel, a lila paprika egyáltalán nem magas. Valamivel talán magasabb, mint a Tiéd, de valószínűleg azért, mert korábban vetettem, volt ideje növeszteni még egy szintet. Most palántaként az összes paprika közül az a legkisebb.
Nem a locsolástól függ, hogy fonnyadt-e a paprika. Egy idő után elkezd a tövön fonnyadni, miután megérett. Nálam is, már nyár végén is a szokásos locsolás mellett. Ez egy ilyen fajta.
A paprika magok szépen kikeltek(bohóc,szőrös, fekete) ezek a fajták most vannak először, nem tudom milyen távolságra tehetem őket, magaságyás 120x240cm.
Nem tudom ,ki hogy áll vele, de ma már elkezdtem a fokhagymákat mulcsolni, fünyiroval apritott levéllel . Az elefántbol kisérletileg lett pár db,tavaly még csak egész hagymát növesztett. A foliában du. 30 fok volt.
Most? Leginkább semmilyen. De régebben az öregek műveltek olyat, hogy a baromfitrágyát leáztatták, majd ennek a levével 'dúsították' az öntözővizet. De nem szabad túladagolni, mert akkor kiéghet a vetemény - ráadásul nem éppen havannai szellő az illata a lének.
Végre elkezdtem systematikusan összegyüjteni az érdekes és számomra releváns hozzászólásokat, ami már évek óta esedékes volt, hogy ne kérdezzem meg mindig ugyanazt, mert közben elfelejtem a választ. Emlékszem, hogy arról is beszéltünk, hogy a paprikát kettesével vagy egyesével érdemes ültetni. De a végkövetkeztetésre már nem emlékszem.
három vagy négy évvel ezelött vásároltam a tanácsotokra kecskeméti lila padlizsán magot, méregdrágán, már akkor 460 Ft-ért. (Most biztos a duplája lenne). Évente elhasználtam belöle kb 15-20 db-ot, miáltal még a 3/4-e megvan. Most is vetettem belöle, egy szem se kelt ki, így most padlizsán nélkül maradok, mert még ha most újat vennék is, reménytelenül késö lenne most elvetni. Milyen jó lett volna, akkor valakiknek elküldeni a maradékot, más években meg más venne újat és küldené tovább.
Minthogy én szemenként vetem a magot, elég nagy veszteség, ha üresen maradnak. És sose tudom, meddig érdemes még várni.
Különösen, mióta sikerült ezeket a hosszú, magas 250 ml-es poharakat beszereznem, amiben két növényke kényelmesen elfér. Az ablak alatt levö fütötesten laknak, virágládáknak való tálcákon állnak, amin 10 vagy 12 db. pontosan elfér. Idönként tálcával együtt megfordítom az egész társaságot. Nem szokott se megnyúlással, se palántadöléssel problémám lenni. Ha melegebb lesz, kikerülnek az üvegházba, (ami másra úgyse jó; nem szeretnek ott a növények.)
Köszönöm a kedves fölajánlást, örülnék a viszontlátásnak, meg érdekelne a program is, és rengeteg fölajánlanivaló magom is van. Örülnék, ha valahogy eljutnának rászorulókhoz. De szombaton sajnos egész nap dolgozok. (9-16:00).
Más: kiszedtem az Oxalis deppeit. Valahogy el kellene, hogy jusson hozzád. Meddig vagy itt?
Szombaton magcsere lesz itt Gödöllőn, ami marad, azt elvinném. Akár oda is eljöhetsz értük, meg hozni lehet oda növényt, itt meg van adva, hol lehet jelezni a részvételt:
Én teljesen leszoktam a pikirozásról, mert volt olyan széria, ahol 0% volt a túlélök aránya. Egyszer egy rokonomtól gyönyörü szabadgyökeres paprikapalántákat kaptam; egy se maradt meg.
Évekkel ezelőtt sokan próbálkoztak a kis kikelt magok megvilágításával, hogy ne nyúljon meg a száruk a sötétben. Most erre sokkal praktikusabb megoldások vannak. Ledet vettem 18 watt/óra a fogyasztása (120 centi hosszú de több féle méretben létezik) ára 4213 forint volt csak egy villásdugó kellett rá 220 voltról üzemel.
Egy hosszú összehajtott törölközővel félig takartam felülről. 216 db mag kel, a paradicsomok két fajtája 5. napon.
Takarástól függ. De a hagymások mindig át szokták törni, akármilyen vastagon is rakom oda. Ezeknek hideghatás kell és ha megvan, akkor a világon semmi sem tartja őket vissza attól, hogy árkon-bokron át növekedjenek.
Mióta ládából palántázom szét a megfelelő távolságra, fejesedik. Amíg helybe vetettem és próbáltam ritkítani, addig nekem sem fejesedett. Hamarabb kellene kiritkítani, mint ahogy ehetővé válik, ha nagyon sűrű.
Ládába se vetem nagyon sűrűn, egyenként szoktam lerakosgatni két sorba a magokat kb. 1,5 cm távolságra egymástól. Így kiültetéskor szét lehet úgy szedni, hogy maradjon valamennyi föld a gyökerén. Némelyik persze lekornyad, egy-két levele esetleg el is szárad, de a végeredmény sokkal jobb, mint helybe vetve. A salátát nyáron is palántázom emiatt.
Nem az a lényeg, hogy gyom vagy dísznövény, hanem hogy évelő vagy sem. A magról kelő növényeket fogja vissza, ha egy évelő gyom már ott van az ágyásban, az ugyanúgy ki fog nőni, mint az évelő dísznövény.
Persze az se mindegy, milyen erőteljes a növény és milyen vastag a takarás. Egy kicsi, vékony növényke nyilván nem nő át egy olyan vastag takaráson, amin mondjuk egy rebarbara simán.
Ti hogyan intézitek, hogy fejes saláták teremjenek? Látom, hogy ládába vetitek.
Én helybe szoktam vetni, miáltal elég sürü szokott lenni. Ritkítani szoktam, és amit kihúzok, azt megesszük. De a maradékból sem fejlödik salátafej, hanem elöbb-utóbb magszárba megy, vagy megeszik a csigák.
Megpróbáltam ezeket a kihúzott salátákat mélyebbre elültetni, mert gondoltam, hogy esetleg azért nem lesz fej, mert nem elég mélyre van vetve, de fej abból sem lett. Viszont utálja az átültetést, ezért sem akarom ládába vetni.
Úgy látom, félreérthetöen írtam: az évelök kultúrnövények, akiket szeretnék megtartani: hagymások, és olyanok, akik télen elveszítik a lombjukat. Írtam lent példákat is.
Azért ástam föl, mert eddig mindig fölástam. Ösztöl szándékozom kipróbálni a módszert, de addig is takarnám az ágyásokat. az évelöket esetleg már véglegesen, a veteményest ideiglenesen.
Nehezen tudom elképzelni, hogy az ültetett évelök áttörik a takarást, a gyomok meg nem.
Átszúrta. A tarackkal könnyebb elbánni mert ott porhanyós a föld, sok gyökeret tudok kiszedni, de az apró szulák reménytelen, az mindent túlél. Betonjárda repedéséből nőtt ki, lefújtam kétszer glialkával, fél év múlva újra ott volt. Az is átment a kartonon, mulcson, de annak a gyökerét nem tudom csak kitépni, visszajön.
Nóra felszedtem a cukorrépát. A céklaszínűnek a répája is céklaszínű, a belseje is piros. Fehéret kóstoltam, nem finom. Így nem is hagyom hogy jövőre is helyet foglaljon.
Tegnap szedtem fel a retek utolját. Mostanra a föld feletti részük tönkrement, a föld alatti teljesen jó. Tőled tanulom a praktikákat, köszönöm. Az idei Húsvéti rózsa vetés kikelt az alagútban, most vetettem a 2 sor közé jégcsapot. Lehet, túl sűrű lesz, de most már mindegy. Majd idejében kezdem ritkítani. Nagyon sok kell, mert vettem egy kisebb lyukú reszelőt és így könnyen megrágom. Nagyon szeretem a retket. Tegnap egy tányérnyi reszelt retek volt a vacsorám.😀
Mi nagyon szeretjük. Majdnem olyan ropogós, mint a jégsaláta és a hosszúkás fejek helytakarékosak. A megszokott fajtánknak az íze is nagyon jó.
De például a sokat dicsért Little Gem nem ízlik annyira. Szóval nem mindegy, melyik fajta jégsalátáról van szó. A Rédei Kertimag nem írt a zacskóra fajtát. Az eddigi finom volt, a mostani meg fene tudja, milyen lesz.
Van ami átjön a mulcson, van ami nem. A tavaszi hagymások simán, a medvehagyma is. De a szurokfüvem tavaly majdnem kipusztult mire észrevettem, hogy rákerült egy talicskányi falevél. Még most is épp csak egy foltnyi pedig kb 1 négyzetméter volt. Gondolom genetikafüggő, ki mit örökölt.
" Ha viszont a gyomok nem tudnak rajta áttörni, mert olyan vastag, akkor az évelök se fognak tudni.
Ezt hogyan intézzem?"
Az évelő gyomokra azt szokták mondani, h. vastag kartonpapír legyen az alja. Fölötte a komposzt, levél, szalma, levágott fű, ami van. Ezen biztos nem tudnak átjönni. A tarack sem. Viszont ezt egy évig ott kell tartani, de minimum tavasztól őszig. Ennyi idő kell az évelő gyomok rartalékainak a felőrléséhez. A módszer hátránya, h. egy évre "parlagon" marad az a földdarab, amire alkalmazod.
Ha nem kifejezetten az évelőgyomok kiírtása a cél, akkor a vastag mulcsrétegen a hagymások, évelők... vígan átmennek.
Ezt a kartonpapíros módszert ki akarom próbálni a mezsgyén. Annak a rendben tartása mindig nagy kihívás.
Ahol a hagyma volt és ősszel a földben maradt szép újhagymákká osztódtak- nevelkedtek úgy, hogy majd most ősszel szándékosan egy méternyit benne hagyok. A tavaszi földmunkáig majd kifogy.
Ha felástad a talajt, akkor ne csodálkozz, hogy rengeteg gyomod lesz. Az ásás elősegíti a gyomok szaporodását.
Miért ástad fel? A gombatrágyát a talajra is tehetted volna, takarással.
Hogy mivel takarj, azt én nem tudom eldönteni, már jó sok mindent írtunk itt. A hagymások már áttörték a takart felületet mindenütt, nálam is, úgyhogy ez nem probléma.
A veteményt pedig amúgysem takarva kell elhelyezni, hanem a takarást abban a sávban széthúzva.
Talán két éve neveltem római salátát a fóliába... a paradicsomtövek előtt és akkorák lettek, hogy egy vödörbe csak tuszkolva fértek bele.... azért nem olyan zsenge mind egy május királya sali.
1. Évelöágyak takarása: az évelök egy rész ugye télire visszahúzódik (hagymások) vagy a lombja leszárad (mocsári Hibiscus, sisakvirág, harangláb stb.) Én még ugyan sose éltem, meg, hogy a takarás visszatartaná a gyomokat, igaz ugyan, hogy sose volt belöle annyi, hogy vastagon rakjam. Ha viszont komolyan el akarom kerülni az ásást és ki akarom próbálni ezt a vastag, réteges mulcsozást, akkor jó vastagon be kell takarni az évelöágyást is, benne a visszahúzódott növényekkel. Ha viszont a gyomok nem tudnak rajta áttörni, mert olyan vastag, akkor az évelök se fognak tudni.
Ezt hogyan intézzem?
2. Timing Végülis úgy értettem, hogy többségében azt tanácsoltátok, hogy a vastag mulcsozáshoz összel érdemes hozzákezdeni, és ezt én is így látom. Ezzel azonban két probléma is van:
a veteményest már most, ebben a szezonban is szeretném takarással védeni, tehát öszig szeretnék valami ideiglenes megoldást. Az ágyást összel fölástam és gombatrágyát forgattam be, úgyhogy gondolom mégegyszer most ne tegyek rá. Leveleket gyüjtöttem, de én azt nem szeretem takarásnak használni, (legföljebb alulra), mert széthordja a szél
Az anyagok egy része tavasszal keletkezik (ágdarálék, komposzt) mások összel (falevelek, növényi maradványok; paprika, pradicsom) a kettö között csak gyomok keletkeznek. Szalmát fogok szerezni. Hogyan idözítsem, úgy hogy a kellö idöben egyszerre álljanak rendelkezésre a szükséges anyagok?
Sikerült előkotornom a tavalyit, az is Rédei Delikátesz és fehér. Pont ugyanolyan csomagolás, mint a fekete. Fogok abból is vetni, van még üres ládám.
Kezd elegem lenni a Rédei Kertimagból.
Van valahol tavalyi fogott magom is, eredetileg abból akartam vetni, de nem találom. Ha sikerül megfelelő fajtájú római salátát nevelnem, fogok megint magot fogni, az a biztos. Csak meg kell majd jövőre találni...
Elvileg árulnak külön 'muskátliföldet', de hiába kerestem, nem találtam különösebbet a talajigényéről. Az biztos, hogy a pangó vizet nem szereti, de a teljes kiszáradást se. A komposzt szerintem csak használhat. Ha kötött a földed, növeli a levegő- és vízáteresztést, ha homokos, a vízmegtartást. A kémhatás lehet még érdekes, de erről nem szeretnek írni, milyet szeret.
Nem tudom, milyen földed van, de nálam a kerti föld nagyon darabos, cserépben sziklakeményre összeáll; szobanövényeknek nem szoktam adni. Szitált komposztot viszont bolti virágfölddel összekeverve igen. (Meg még egy kis homok, meg ez-az igény szerint: kókuszrost, perlit, tözeg.) De a muskátlik itt is nagyon igénytelenek, föként pedig igen számosak. Ugyan gyakorlatilag évente átültetem öket, de a ládájukba visszaforgatom a használt föld egy részét.
Én két fajta római salátát vettem, vetettem idén. Az egyikben sok van, fehér mag, azt szabadföldbe szórtam. Rédei Delikátesz mag. A másik Kiepenkerl, méregdrága, alig van benne pár szem, az fekete. Azt ládába tettem, szabadföldön az a pár mag eltűnne.
Nekem mindig a saját földben nevelt palánták sikerültek jobban. Erre a célra főként a vakondtúrásokat szoktam használni, az jó porhanyós, és tiszta. Gyomok, persze, kelnek, de nem annyi, hogy ne bírjak velük.
Ugyan; semmiség! Azzal is megelégszem, ha elárulod, hogy te magad minden évben új magokat veszel, vagy magad fogod öket. Nyilván megvan az oka annak ahogy csinálod.
Én soha semmilyen vásárolt földet nem alkalmazok tisztán; szerintem nem arra való. Olyan, mint a szörp; "higítani" kell. A saját föld alkalmazásáról viszont leszoktam, mert sok gyom kel a palántákkal együtt. Szerintem, ha jó minöségü a föld, az sem föltétlenül fontos, hogy palántaföld legyen, hiszen a helybevetett növények is beérik a kerti földdel.
Most vetettem római salátát egy ládába. Tegnap vettem a magot, örültem, hogy friss, 2022. minősítés.
Fekete magok vannak a zacskóban. Az eddigi megszokott fajtának fehér a magja. Hát nem vagyok boldog, azt a fajtát szeretjük, nem akartam variálni.
Rédeis mag. Ezeknek van más kép a leveles kelről a zacskón, mint amilyen fajta van benne. Meg ezeknek az Agria vetőkrumplijából lett egyszer valami korai, alacsony növési, nem tárolható fajta.
Megint rédeis az Agriám, nem kaptam mást. Ha valahol még kapunk, lehet, hogy inkább veszek még egyet, ezt meg odaadom valakinek. Mindenképpen Agriát szeretnék.
Nekem is jó volt. A palántaföldjébe vetettem, bent. Szépen fejlődtek a palánták. Tavaly és idén is a Jóföld palántaföldjét használom. Tavaly szépek voltak a palánták, és idén is elég jól keltek.
Érdekességképpen írom. Emlékeztek, tavaly többünknek nem jött be az Almira pari, ami úgy kezdődött, h. elég rossz arányban kelt. Idén váltottunk, Rugbi parit rendeltünk. Ez máris jobban teljesít, mert a 10 szem magból 10 kelt ki. Kíváncsi vagyok a folytatásra.
Lehet hogy én vagyok az egyedüli akinek bevált a Florimo általános. Benne a paradicsomok sziklevelesek, de a 2 Mano amiket febr. 1.-én indítottam szintén abban, jó ki9s tömzsi, szépen fejlődő palánták.
ma 1 dobozba vetettem őszirózsát, leveles kelt és tépősalátát. Szintén Florimo általánosba, de csak hogy spóroljak vele kicsit, adtam hozzá 1/3 rész komposztot. Majd ültetéseknél is hígítom a spórolás végett.
Én meg nem szedtem föl tavaly. Most van pár, ami csak egy szál, az gömb hagyma lehetett. És vannak hatalmas nyalábok, kíváncsi vagyok, mi lesz alattuk. Ezek nagy, gerezdes hagymák lehettek sarjakkal együtt. Vannak jó vastag szárak és kis vékonyak egy kupacban.
Az egy szem megpucolva bedugott sarjhagymácska megvan még, bár elég kicsi.
A díszkertben is van pár tő, azokat a szép virágja miatt raktam oda talán tavalyelőtt, vagy még korábban.
Múlt évben nekem is ilyen gyenge lett az arányom: kettő a kb. negyvenből. Ősszel megpróbáltam nedves homokba dugdosni őket félig; hát inkább megzápultak, még gyökérszál se nőtt belőlük.
A nagy gerezdekből már kikeltek, de idén azok se túl szépek, nem tudom, miért.
Kihajtott egy darab az elefánthagyma mellekhagymáiból. Kb 20 darabot pucoltam meg ősszel és eldugtam őket egy nagy cserép földbe. Kíváncsi vagyok lesz e belőle valami.
Itt is esett egy kis eső, remélem még lesz több mert nagyon nagy por van már.
Itt nem lehetett tegnap permetezni, fújt a szél. Most még jobban fúj.
Ha nagyon nem nőnek, adj nekik tápoldatot. Én Wuxallal öntöztem a vacak Florimóba ültetett palántákat, és helyrejöttek. Ez szerintem jobb, mint újra megbolygatni és átültetni. Azt majd csak ha kinövik az edényt.
A pikírozott palánták locsolásához még annyit, hogy a palántás poharak egy 5 centi magas műanyag ládikában vannak és a ládába öntöm a vizet és alulról szívják fel . Megemelem a ládát és érzem a súlyát, majd pár nap mulva is megemelem s ha könnyű akkor megint locsolok . Ezt ki kell tapasztalni.
Vetéskor gyümölcsös ládán átrostálom egy részét. Amit nem rostálok azzal 3/4 részben töltöm a vetőedényt és föléje a rostált kerül. Amikor pikírozok akkor marhatrágyás földel keverem.
A locsolásnál figyelni kell, vagy kell, vagy sem. Amíg kicsik, én se locsolok minden nap, mikor már nagyok, van, hogy naponta kétszer is. Függ attól is, hogy süt-e a nap, meg hogy mekkora az edény. Kis cserepet gyakrabban kell öntözni.
Ha megtapogatod a földet, és nedves, ne locsold. Ha száraz, akkor igen. Az is mutatja, hogy kell-e nekik víz, hogy milyen az edény súlya. Ha könnyű, locsolod, ha nehéz, akkor nem szabad.
Amíg használtam, tisztán használtam. Aztán romlott a Florimo minősége, visszatértem a jól bevált Florascához. Most abban vannak a palánták, tisztán.
A legutóbb vásárolt Florasca se olyan, mint régen. Most tele van fadarabkákkal, és kevésbé kötött. Ezen kívül gyomok helyett gombák nőnek belőle. Féltem, hogy most ebben se fognak nőni a palánták, ahogy a fadarabokkal tele Florimóban se, de szerencsére szépen nő benne minden. Úgyhogy ebből fogunk venni többet.
Többször ajánlottam már a terra-kert fórum magcseréjét. Csak 2 boríték árába kerül. Én ott szoktam elajándékozni a felesleges magjaimat és beszerezni is újakat. Egy része nem válik be, de van amit évek óta visszavetek. Persze idén már vége a folyamatnak, de ősszel jeleztem itt is amikor kezdődött a felajánlási szakasz.
A paprikamagokkal együtt küldted, ugyanolyan zacsiban, és csak a neve volt rajta. Én úgy emlékeztem, hogy ananászdinnye, de elbizonytalanít, hogy az interneten az egész másképp néz ki. Az enyém definitiv zöldbélü volt, és a héja sem egyenletes, hanem ilyen gerezdes, a barázdákban zöld. Fiatalkorában pedig egészen zöld, erösen szörös.
Mégegyszer fölvetném az ötletet, hátha megfordulnak itt új kertészkedök, (a régiektöl meg, akik hatodszor olvassák a rögeszmémet, elnézést kérek). A magmegosztásról lenne szó. Tudom, hogy az elosztás, postázás is pénzbe kerül, de a mai magárak mellett talán mégis megfontolandó. Nos paprikamagok esetében én majdnem csak azért csatlakozok a méregdrága rendeléshez, hogy ne kelljen egész zacskó magokat megvenni, amit még unokáim is látni fognak, mert 2,5 szem fogy belöle évente. Tehát kifizetek kb. ugyanennyit néhány szem magért, amiböl több zacskót is megvehetnék, de így legalább minden évben garantáltan friss a mag, biztosan kikel, és nem marad meg a 90%-a jövöre meg azutánra meg azutánra, miközben évröl-évre egyre bizonytalanabbul kel.
Újra meg újra fölmerül bennem az ötlet, hogy nem tehetnénk-e meg ugyanezt a többi magokkal is, amikböl évröl-évre egyre több halmozódik föl. Vannak olyanok, amik garantáltan 1-2 év alatt elfogynak, mert sok kell belölük, ilyen a petrezselyem, saláta, cékla retek, borsó, bab, meg a dughagyma. Viszont van, ami elvileg sose fogy el. Ma pl. karalábét vetettem, 60 centért vettem, 350 db. mag van benne, ebböl elvetettem 16-ot. Hasonló a helyzet az uborkával, padlizsánnal, dinnyével cukkinivel, nem is beszélve a saját fogású paradicsommagokkal, amiböl 28-at vetettem el 7 fajtából, de többszáz magom van, amit jövöre már nem fogok használni, mert megint lesz másik.
Érdeklödnék tehát, hogy van-e valakinek kedve osztozkodni.
A keményítőt a növény nem veszi fel a gyökerén át, hanem előállítja a cukorból, ami a fotoszintézis során keletkezik. Magvakban, gumókban pedig raktározza.
Hogy gyökéren át vagy sem, azt nem tudom, mindenesetre a tuja.hu ezt írja: "Keményítő (amilum) a növényvilágban a legelterjedtebb tartalék-tápanyag poliszaccharid. A növény szénhidrát-tartalékul használja és különböző alakú szemcsék alakjában raktározza a sejtekben."
De ahogy írtam, nem pont ezért használom, hanem más előnyei vannak: lehet vele tartani a sort az aprómagoknál szépen, nem tapadnak a kezedre és a hangyák is utálják.
A foliakérdéshez továbbra is szívesen fogadnék tanácsokat, esetleg konkrét linket. (Magaságyásba kell.) Arra szívesen szánok pénzt, hogy idöjárásálló legyen, de egyéb különleges tulajdonságra tényleg semmi szükség; csak arra való, hogy a lécek között ne szóródjon ki a föld
A baloldali ágat teljesen, előlre is jön valami, azt is levágod, majdnem kész a fa. Gondolom, azt felismered, hogy melyik a termő rügy, fölötte metszel, jövőre egész pofás fád lesz. Most még egy erős karót kell mellé leverni, s úgy kötözni, hogy egyenes legyen a törzs.
Ne sajnáld levágni az ágakat, mert a megmaradó ágon nagyobb szemű és ízletesebb gyümölcs lesz.
Jövőre lesz olyan ág, amit fel lehet hajtani, s a karóhoz kötözni.
Mögötte a földön vízszintesen egy frissen kiásott ijú szölö hever; ne zavarjon senkit; az nem tartozik a barackfához. Mint említettem, nem vagyok valami tehetséges fotográfus:-(
Hogy érted, hogy idöt nyersz avval, ha ki kell húzogatnod a fölösleget? Én inkább elég sok idöt szoktam ezzel veszíteni. A répának jó, de salátából így még sose lett salátafej, csak ilyen növénykék, amik rádásul hamar magba mennek.
Értem, de F1-es vagy nem? Vagyis elvethetem, vagy nem? A nevére nem emlékszel véletlenül? Azt hiszem ananászdinnye volt, de van még egy hasonló nevü. Nagyon finom volt, csak icipici, és nagyon késön érett. Szeretném újra megpróbálni
Kamillás vízben áztatom a magot, leszűröm, majd simán összekeverem a keményítővel. Ez nem lesz lötyi, ez száraz.
És azután szépen végig lehet egy papírlappal szórni az előkészített sávot, majd betakarni.
Én nem csinálok vetőmagszalagot, mert az arra jó, hogy ne kelljen kiegyelni a növekvő kis növényeket, inkább kihúzgálom, ami túl sűrűre sikerült. De sok időt nyerek ezzel a módszerrel.
Szerintem is mindenféle keményítő jó lehet. A lényeg, hogy fehér, jól össze kell keverni szárazon a maggal, és mehet is papírlapra, aminek a segítségével végig lehet szórni az adott sávban.
Én nem cicózok ennyit, az aprómagvakat én is kukoricakeményítővel keverem mindig, de főzés és zselésítés nélkül, úgy is működik jól. Szép fehér, tehát lehet látni a sort is.
Köszönöm. Én már fel sem ismerem a környéket annyire megváltozott. A mi szőlőnknek több mint 50 éve új gazdája van, és úgy látom mindenhonnan eltűntek a présházas kunyhók.
Én kint csak retket vetettem eddig, az alagút fólia alatt van. Hideg van, nincs kedvem kertészkedni, és értelme sincs, hidegek az éjszakák. Talán holnaptól nem fagy.
A parimagok elkezdtek csírázni, ma pohárba raktam őket. Dobozban kél a zöldség is, palántálni fogom.
Nem éppen a téma, de ma a nagy hószállingózásban nézelődtem a neten. Új felvételek vannak fönn, a Google autó az Óvirághegy I. útról a Csomagoló utcán átment az Óvirághegy II. útra. azt is leaszfaltozták. Ha van kedved,(meg időd) akkor lehet nézelődni.
Egyébként én is megmetszettem minden szőlőt és gyümölcsfát, hátra van még három öreg fa gallyazása és kivágása, de az nem sürgős. Még semmit nem ültettem el, talán hétvégén.
Még várok egy csomagot egy ismerőstől (öt szem mag) azt mondja másfél kilós óriás parik teremnek belőle.
Ha nagy a terület és kevés a kéz, korán el kell kezdeni. Lényeg, hogy lehetőleg még nyugalomban legyen a keringés. De minél későbbre tolva csökken az esély hogy a késői fagyok tegyék tönkre a már növekedő hajtásokat. Mert ha véglegesre és nem csak "előmetszették" a nagyja venyigét, akkor akár bukhatjákják a termést.
A vélemények megoszlásának az is oka lehet, hogy ellentmondó szempontok vannak. Ha korán metszünk, jobban beszárad a sebzés, nem fog annyira könnyezni. Ellenben a rügyek állapotát még nem látjuk annyira. Mondjuk egy ilyen télen a kevésbé strapabíró fajtáknak se volt oka elfagyni.
Még egy javaslat: ha most nincs elég anyagod a mélymulcshoz - és nem is igazán időszerű tavasszal -, akkor csinálj bakhátat. Már az is egy lépés a továbbiakhoz.
Én most magaságyásokban utazom, tehát nem csinálok mélymulcsot. De annyira sok különbség nincs, mert a magaságyás talaját is valamelyest hasonlóan kell összerakni (kivéve az ágakat-bogakat, amik ott alulra kerülnek).
en a helyedben geotextilt hasznalnek. az vizatereszto, nem fog az aljaban megallni a viz. vagy csak az oldalat szeretned befedni, hogy ne follyon ki a fold?
Még egyszer a foliához: NEM takaráshoz, hanem csak magaságyás kibéleléséhez kell, tehát semmi értelme, hogy különleges tulajdonságai legyenek. Minthogy a deszkák között azonban szokatlanul nagy távolság van, a déli oldalon fokozottan ki van téve a napsütesnek, ezért talán inkább nem vennék feketét. Eddig se olcsó közönséges folia volt benne, hanem olyan, amit UV-állónak árultak, de néhány év alatt megette a fene. Ezért keresnék most más, jobb megoldást. Ha esetleg van valakinek közvetlen linkje a rendelés helyéhez, azt is megköszönném.
Ez itt nem a mélymulcs topik, hanem a Házi veteményes. Minden módszernek helye van, és a lehetőségeket és az egyéni ízlést mérlegelve lehet választani közülük, vagy akár többet kombinálni.
Például ha valakinek tetszik, az egyik ágyásban lehet mélymulcs, ahová meg nem jut takaróanyag, ott akár kapálás vagy ez a fólia.
Nálunk is ágyásonként változó a művelés módja, attól függően, hogy mihez jutok hozzá.
Én úgy tudom, hogy a geotextil az filcszerű, nem ilyen szabályosan szövött. Mint egy nagyon vastag fátyofólia.
Geotextilre keresve bejön az is, ami a képeden van, de agröszövetre keresve csak az jön be.
Amúgy tulajdonképpen a geotextil is jó lehet taorminának. Arról nincs tapasztalatom, nem próbáltam.
Egy kb. másfél négyzetméteres darab jó vastag geotextilem van, ilyen,.azt még a vasútépítés során zsákmányoltam, a töltés alá építettek be olyat. De az ereklye, talajra téve nem használom.
Ha a magaságyáson belül van, és kívülről fedi a deszka, mindegy, milyen színe van. A szamócánál viszont gond volt, hogy melegszik, eperbefőttet szüreteltem, ezért lett onnan fölszedve.
Az előnyét az UV állóságában látom, nem fognak a kilógó részek szétfoszlani. Az egyéb fóliák se biztos, de csak UV állót szabad venni, az meg drágább.
Olyan az állaga, hogy könnyű vele dolgozni. Tulajdonképpen talajtakarásra is jó, ha csak a nedvesség megtartása és a gyommenteítés a cél. Ha van rá szórva szalma, nem fog melegedni. Viszont az öntözés annyiban problematikusabb, hogy átengedi ugyan a vizet, de nem gyorsan, és ha nem teljesen sík, lefolyhat róla a víz, és nem egyenletesen kap vizet a terület. A csepegtető csövet alá célszerű betenni.
Az árát nem tudom, meg kell nézni a neten. A drágább fóliával kell összehasonlítani, az olcsó fóliával csak a bosszúság lesz, mikor egy-két év után föltakaríthatatlan fecnikre foszlik szét, ahogy hozzáérsz.
Hátránya még, hogy szövet, a vágott széleken bomlanak a szálak. Én ezzel együtt szívesen használom, mert erős, tartós, és könnyen kezelhető.
Köszönöm az ötletet. Pontosan mi az elönye a közönséges foliához képest? És az nem gond, hogy fekete és nyáron 100 fokra melegszik? Az ára milyen a foliához képest?
És ha mégis a folia mellett döntenék, milyen paraméterekre kell ügyelni, hogy ne egye meg idö elött a fene?
Én elkezdeném. Nem mélymulcs lesz, de a semminél sokkal több.
Én nem mélymulcsos módon gazdálkodom, csak takarok azzal, ami a környezetemben éppen adódik, és ott, ahová jut, de szemmel látható a talajjavító hatása.
A levelek csúnya állapota persze nem baj, sőt. Csak tényleg hamar el fog tűnni, bár ez függ attól is, milyen fáról származik. A hárs pl. nagyon hamar eltűnik, a platán egy év alatt se.
akkor áldozza fel az ágyásai egy részét és ültessen zöldtrágya-növényt.
Bocs, de ezen csak mosolyogni tudok; összesen egy veteményes ágyásom van. Kicsi városi kertet müvelek, de minthogy minden cm-e meg van müvelve, sok a munka vele, cserébe viszont nagy a helyszüke. Nagyon meg kell gondolni, mire szánok helyet. A nem rögtön felhasznált anyagok tárolása is komoly gondot okoz.
Az agroszövet (az a fekete szálakból szőtt műanyag szőttes) nagyon tartós, legalábbis az, amit bő 20 évvel ezelőtt vettünk, az volt, és az újabbak is elég jól bírják a strapát. Eredetileg a szamóca alatt volt, ott nem vált be, de azóta is rakosgatom ide-oda, ahol éppen kell valami takarás. A vizet átengedi, de kiszóródás ellen szerintem jó lenne.
Nem is merev, könnyű beigazítani. Van többféle szélességben.
Nekem nagyon egyszerü magaságyásaim vannak, kb. 1 m³-esek és egyszerü komposztkeretböl lettek átkeresztelve, így a lécek között viszonylag nagy a távolság. A faanyag tehát nem értékes bármikor pótolható (minden évben ad egyet az önkormányzat), a foliának tehát elsösorban nem a faanyag védelme a célja, hanem hogy megakadályozza az anyag kiszóródását. Azt hiszem azonban, legközelebb nem fogom ilyen fölöslegesen magasra rakni.
köszönöm szépen, ezt a videot már ismerem és használom. A kész anyagot, amiböl sajnos sose keletkezik sok, eddig sokféleképpen használtam, ágyásokba, palántaültetésnél, de még szobanövények alá is. Most viszont egyrész elég sok lesz, mert szét kell szednem a magaságyásokat, másrészt itt arról szól az eszmecsere, hogy az ásást igyekezni kell elkerülni. Ezért kérdezem, hogy akkor mi legyen a komposzttal, ill. hogy ebben a rendszerben hol a helye- funktioja.
A szalmában alig van nitrogén, ha érett. Tiszta állati trágyát csak ősszel szabad lerakni, mert nem fog kellően elbomlani már a vetésig, illetve ültetésig, és kiégeti a növényt.
Ha valakinek nincs füve, stb., hogy a komposztban vagy az ágyásban megfelelő legyen a nitrogéntartalom, akkor áldozza fel az ágyásai egy részét és ültessen zöldtrágya-növényt.
Vannak köztük olyanok, amelyeknek nagy karógyökerük van és felhozzák a tápanyagokat a mélyből, ami bennük marad, vagy átadják a környezetüknek, illetve vannak nitrogénmegkötők, amelyek a levegőből származó nitrogént tárolják a leveleikben és a szárukban, mint pl. a vöröshere, fehérhere, facélia, ezeket aztán szépen le kell "kaszálni" (valamivel), és felhasználhatók mind komposztban, mind a rétegrendben középső rétegként, vagy annak kiegészítéseként.
Egyébként a zöldtrágyázás takarás szempontjából is jól működik: a talaj nem melegszik túl,és növelik annak szervesanyag-tartalmát.
Még javasolnám, ha lehet szerezni, a csalánt. Annál jobb nitrogéntartalmú növény nem kell. Ráadásul még rovarriasztó hatása is van.
Én kaptam tavaly egy nagyon nagy zsákkal, de akkor még nem volt kész a magaságyásom, így inkább csak a növények földjére terítettem - így is nagyon hatásos volt -, egy részét meg komposztáltam.
Az utolsó kérdésedre nem válaszoltam: minden nitrogéntartalmú réteg pótolja az istállótrágyát, hiszen a trágya is nitrogéntartalmú.
Ezért javasoltam neked középre komposztot, és esetleg vele összekeverve a gombatrágyát. Utóbbi is nitrogéntartalmú, csak hát már nem annyira hatásos, mintha még nem termeltek volna benne semmit, de azért maradt benne tápanyag.
A levágott fű is pótolná az istállótrágyát, de abból lehetetlen annyit lerakni, hogy az ilyen rétegrendnek megfeleljen. Ráadásul az is gyorsan bomlik, hipp-hopp, már sehol sincs.
Az 1. és 2. pontodra egyaránt ugyanazon módszerek jók. Nincs különbség. A legfontosabb mindkét esetben a talaj felépítése, humuszképzés, ettől lesznek szépek a virágaid, és ettől terem majd jól a termény is.
Alulra - a földre - mindig széntartalmú anyag kerül, lehet ágdarálék is. Erre teheted rá a kész komposztodat. Abban általában sok a nitrogén (ha sok zöld anyagot tettél bele). Szintén ide tehetsz még gombatrágyát is, bár azt én a magaságyásba javasolnám (én is oda tettem). A gombatrágya tele van mindenféle gombafonalakkal, nem szép. Bár néha kikel belőle gomba, tehát szüretelhető is :)
Ez a nitrogénes réteg.
Ennek a tetejére jön egy újabb széntartalmú réteg, pl. falevelek. Vagy szalma. Utóbbit azért szeretik használni, mert jól takar és jól tartja az alatta lévő réteg így a vizet. A falevél-takarásra azért ez nem teljesen igaz, mert az sokkal gyorsabban elbomlik, pótolni kell majd.
Ennyi, ilyen egyszerű. Ez a 3 réteg, amire szükséged van. Akár egyenlő arányban, akár úgy, hogy a komposztos réteged a legvastagabb.
Én gyomokat nem raknék bele, akkor sem, ha zöld. Azt inkább komposztáld. Ott majd elbomlik, az ágyásban meg kinőhet. A gyomokat viszont érdemes csak levágni, amikor kinőnek, nem muszáj a gyökerét is kihúzni, mert a bennmaradt gyökér is táplálja a talajt.
Ősszel a zöld növénymaradványokat komposztálhatod tavaszig, vagy pedig felhasználhatod újra egy nitrogénes réteghez. Ősszel, ha már vannak egy ilyen rétegrendben összerakott ágyásaid, akkor nitrogénes réteggel kell kezdened, majd annak a tetejére megint jön széntartalmú réteg (pl. falevél, szalma, széna).
A frissen metszett faanyagot kisebb darabokra kell vágni - nem muszáj ledarálni - és úgy rakni a magaságyás aljába.
A kész komposztot átrostálom 1*1 centis fémrácson aminek tetőlécekből egyszerű keretet csinálni. Az én keretem 100*100 cm . kb. Ha kész akjkor vagy egy helyre borítva letakarom vagy megy a felhasználási helyére. A rostáló olyan magas, hogy a talicskát alá tudom tolni így jó része egyből a talicskába megy ja kapával huzogatom.
Én drénlemezt raktam a magaságyásba. Az kemény anyag, a bütykeinek a magaságyás fala felé kell állnia, így nem éri semmiféle nedvesség a fát (mármint az én magaságyásom fából van).
Belül pedig megtelnek ezek a bütykök nedvességgel és majd leadják a földnek.
Másnéven Dörkenlemez, vagy felületszivárgó lemez.
Milyen magas a magaságyásod? Én a Praktikerben vettem, ott lehet méterben is, 1 méter széles, ebből 1 méternyi 990 Ft. De mivel nincs olyan magas a magaságyásom, így elvágtam ketté középen hosszában (jól vágható ollóval) és úgy tűztük rá - tűzőgéppel - a magaságyás falára belül.
Még így is van, aki azt mondja, hogy majd ez is elbomlik, és akkor majd mikroműanyag-szennyezés lesz a magaságyásban, de az biztos, hogy ha ez esetleg be is következik, akkor is sokkal-sokkal hosszabb ideig tart, mint a fólia. A fólia ugyanis tényleg nem bírja az UV-t, attól majd bomlani kezd (mármint ami kilátszik belőle).
Elnézést, lehet, hogy elkerülte a figyelmemet, de arra mondott valaki valamit, hogy kész komposztot hogyan kell fölhasználni, ill. annak hol a helye a rendszerben, ha nem akarjuk beforgatni?
És mégegyszer elnézést, tudom, hogy napok óta rengeteg vélemény született a témában, amik nyilván csak látszólag, hozzá nem értö számára ellentmondásosak, de ahhoz elég, hogy engem elbizonytalanítson:-(. Megtenné valaki, hogy még egyszer összefoglalja/lefordítja nekem az elhangzottakat? Célom tehát a következö: 1. évelöágyások betakarása úgy, hogy ne száradjon ki, és ne is kelljen fölásni 2. Veteményes terméshozamának növelése ÈS esetleg betakarása úgy, hogy ne száradjon ki, és ne is kelljen fölásni
Ehhez a következö anyagok állnak rendelkezésre:
- ágdarálék
- kész komposzt
- Falevelek
- gombatrágya
- frissen metszett faanyag, -még darálatlanul, de ez valószínüleg a magaságyásba kerül
- gyomok gyomlálásból
- összel növényi maradványok
Nem áll rendelkezésre, de próbálok szerezni: szalmabála
Nincs és nem is lesz:
- fü
- Istállótrágya
Kérdések:
- Hova, mikor és milyen rétegekben kell kihelyezni az anyagot?
- A rendelkezésre álló anyagok közül mi pótolja az istállótrágyát?
Nagyon nagy vonalakban: egyharmad nitrogén-, kétharmad széntartalmú anyag. Ezzel nem lehet mellényúlni.
Ezt szemre is ki lehet mérni.
Ha éppen nincs elég széntartalmú anyagod, akkor szerezned kell. Pl. fazúzalékot, az is széntartalmú. Gondolom, annak a beszerzése annyira azért nem lehet nehéz.
Vannak favágók, akik ingyen adnak ilyet. Vagy kevés pénzért.
Érdemes ezeknek utánajárni.
Legalsó rétegnek meg jó a kartonpapír is, de az nem a növekedési időszakban, mert lassan bomlik, inkább ősszel. Egyébként az is széntartalmú anyag.
Ha most, tavasszal nincs elég anyagod, akkor tedd el az egész projektet őszre. Amúgyis jobb ősszel foglalkozni vele,mert a tél alatt elbomlik és tavaszra már megindul a humuszképződés. Lehet már bele vetni és ültetni is, míg a tavasszal lerakott mélymulcs nem igazán működik, nem volt ideje összeérni, ezért jobb már komposztálódott szalmás lótrágyát beszerezni tavasszal.
De ha ez sincs, akkor majd lesz ősszel friss és falevél is lesz bőségesen, utána kell járni.
Én pl. templomkertből hozok falevelet, amit kidobnának a zöldhulladékos zsákban. Mindenki igyekszik szabadulni a falevelektől, pedig az egy kincs.
És komposztálj, addig is, a kész komposztot is fel tudod használni ősszel.
Nem muszáj ugyanezeket az anyagokat használni - erről már írtam -, a lényeg a megfelelő nitrogén-szén arány és az, hogy ezek együttesen legyenek jelen. Ekkor indulhat a humuszképződés.
A levágott fű remek talajtakaró (én is használom), csak ehhez kevés, arra jó, hogy ne gyomosodjon annyira a talaj, de még a vízvisszatartáshoz sem elegendő. Mivelhogy nem képez humuszt, nem komposztálódik, csak elszárad.
A semminél viszont úgy ezerszer jobb.
Ajánlottam a falevelet, az ingyen van. El lehet kérni a szomszédoktól, vagy autóval végig lehet járni a környéket, hol van kitéve ilyen zöldhulladékos zsák és rácsapni.
A levágott fű és a falevél kettőse már-már megközelíti azt, amiről szó van.
Amúgy lótrágyát ingyen adnak, nem tudom, mennyiért szállítanak, de érdemes érdeklődni - lásd trágyatérkép -, és sokszor ugyanott adnak szalmát is. Vagy esetleg már komposztálódott szalmás lótrágyát, az is nagyon jó, azt így tavasszal lehet használni. Igaz, az még nem fog humuszt képezni a földön, majd csak sokára, de abba ültetni már lehet.
Figyu, a sütőtők minden évben hoz kb 15-20 drb 6-12 kg-os darabot, finom édes, gesztenyés, karácsonykor asztalra tehető csenmege, de több kiló kandírozott rágnivaló, hamishúsleves meg a családnak szétosztogatott hányad. Szerinted nem jó a gyakorlat? persze hogy ha időm van megnézem, de nyilván a rám vonatkozó dolgokat fogom esetleg- fenntartással - mérlegelni.
Mondhattam volna egyszerűbben is, de akkor ha nem illeszkedik a trendi szövegelésbe, finoman mondom: nagy az értelenkedés.
Kár, hogy nem érted meg, hogy nem Iván tanár úr módszerét húzom le, hanem azt próbálom megmutatni, hogy más módszerrel is lehet lazább talajt elérni, mert nem áll mindenkinek módjába szalmából, trágyából stb-ből humuszt kreálni.
Mivel szerintem akik itt vannak, lehet, hogy főként nyugdíjas korosztály, és nem biztos, hogy olyan erőnléttel bírnak, mint egy fiatalabb,
vagy középkorú ember.
Tavaly előtt még Én is vettem két kockabálát, de már tavaly sem bírtam, idén meg ott tartok, hogy egy nagyobb cserepet beemeltem az autóba, és 3 hétig zsibbadt a lábam, mert a porckorongsérvem nem nézte jó szemmel!
Így meg kell 2x gondolnom, hogy mit teszek, hiába van ló, marha trágya a közelben, szalma stb,
Úgy gondolom illöen megköszöntük a tanácsaidat, és méltattuk a hozzáértésedet. A megfellebezhetetlen szakértelmeddel szerintem viszont fordulj orvoshoz.
A talajépítés technikája nem függ attól, kinek milyen földje van. Az általánosnak mondható, mindenütt egyformán működik.
A talaj élő organizmus, táplálni kell. Azt is nyilván mindenki tudja, aki idejár, hogy hogyan áll össze egy jó komposzt, milyen anyagokból (nitrogén, szén) áll, a technikák szintén csak ezen alapulnak.
A levágott fű nagyon jó, komoly nitrogénforrás (trágya helyett is), csak önmagában nem elég a talaj felépítéséhez, a humuszképzéshez.
A képek felbontása nem elég ahhoz, hogy teljesen biztos legyek, de én ezen a sarj-fán nagyobb problémát is látok, mint hogy honnan nőnek az ágai. Gyanús, hogy nem egészséges, olyan foltok és göcsörtök vannak rajta. (Összefügghet a sudár elpusztulásával.) Ha a fajtát szeretnéd megőrizni, de nem tudod a nevét ahhoz, hogy újat vegyél belőle, én a helyedben azt a forgatókönyvet választanám, hogy új magoncba mentés szemzéssel.
Olyat prédikálok, amilyet iszom: a ház kertjében, amit nyolc éve vettünk, örököltünk egy elhanyagolt, elöregedett őszibarackfát is. Finomat termett, de látszott, hogy már nem húzza sokáig, a fajtáról pedig fogalmam sem volt. Eldugtunk néhány őszibarackmagot, a legszebb kikelt példányba szeptember elején tettem belőle szemet, és most nevelgetjük az új fácskát. Az eredeti meg a szem kivágását követő évben megadta magát. Hozzátenném: ez volt életem első és egyetlen őszibarack-szemzése. Korábban inkább a körte oltásával voltak sikerélményeim.
Ha nincs most állati trágyád, akkor be kell érned zsákos komposztált marhatrágyával, amit bárhol lehet kapni. Bár én nem volnék abban biztos, hogy abban pont az van, ami rá van írva. De hátha, próba,szerencse. Ezeket minden bevásárlóközpontban lehet kapni.
Sajnos nem vagyok nagyon tehetséges fotográfus, nem nagyon jól kivehetöek a dolgok, de készítettem néhány fotot a kis fa helyzetéröl, meg a többiröl is. Az anyafát ma kivágtam: nagyon bájos jószág és nagyon erös ágai vannak, sokkal erösebbek és hosszabbak, mint az öreg fáké. De nem látom, melyik ágát lehetne fölhajlítani: a közepe teljesen üres, ahogy barackfához illik. De a törzse nem ér a térdemig.
Itt az a probléma látható, amivel mindig küzdök a barackfametszésnél: nem szépen, egyenletes halszálkamintában nönek a gallyak az ágakon, hanem egy csomoban sok. Sose tudom hányat és milyen hosszút hagyjak meg belöle.
Oh, ellenkezöleg; nagyon jó fényt vet rá, hogy egy ennyire ostoba, rosszindulatú és fölösleges hozzászólásra ennyire elegáns és szellemes választ adott. Én biztos nem fogtam volna így vissza magam.
Neked is köszönöm a rengeteg gondolatébresztö tanácsot; egyszerübb nem lesz ugyan töle a dolgom, de legalább egyre tisztább a kép.
A 88596-ban írtam, hogy mihez tudok hozzájutni, és mihez nem. Állati trágyához csak ebben a formában (gombatrágya). Fü nincsen, levelek vannak, darálékhoz hozzá tudok jutni. Szalmán dolgozom, de nem egyszerü mutatvány. Ma fölhívtam hármat, kettö nem vette föl, egy téves szám volt:-(
A gombatrágya nagyon jó, én is rakok most a magaságyásba bőven. Csak nem elég. Abban már egyszer leérett egy termény, tehát valamelyest csökkent a nitrogéntartalma. Kell mellé más komposzt is, amiben van még nitrogén.
Amúgy gondolom, tudod, hogy a gombatrágyában is lótrágya van.
Dehát nem kell azt állandóan csinálni, elég ősszel. Minden ősszel, persze, mivelhogy az előző évi addigra már teljesen összeesik, mindenféle ásás, beforgatás nélkül is.
Éppen az ásás az, ami kevésbé porhanyóssá teszi a földet, dehát nekem mindegy, mindenki úgy rontja el a földjét, ahogy akarja.
A mélymulcsos föld olyan, mint amit láthatunk a BBC kertészeti sorozataiban, amikor Monty Don lenyom egy ásót az ültetéshez, könnyedén és lazán, és ott van egy, fantasztikusan porhanyós földből álló luk.
Persze, nem rögtön, úgy 2 év azért kell neki, hogy ilyenné váljon.
Az én földem amúgy nem mélymulcsos, mert ehhez nem volt helyem, csak saját komposzt és falevél-keverék volt a földeken évekig, minden évben ősztől tavaszig. És már az én földem is ilyen. Azelőtt betonkeménységű volt. Most meg kézzel lehet "ásni", mármint ha akarnék ásni egyáltalán.
Én most magaságyásokat csinálok, már elő van készítve, raklapmagasítóból, és ott is tartom a rétegrendet, ami elő van írva. Amúgy hasonló a kettő, csak a magaságyásban alul fazúzalék, ágak, stb. vannak (de az is ugyanolyan széntartalmú, mint a szalma).
Ott meg lehet kérdezni,hogy esetleg szalmát is tudnak-e adni. Sokszor igen.
De van olyan is a csoportban, aki a sima személyautója csomagtartójában - persze, jól és többszörösen bebugyolálva - viszi el a lótrágyát a lovardából. Igaz, többször kell fordulnia.
Pedig ha nem hiszünk a leírásoknak, akkor legalább a saját szemünknek higgyünk. Az említett FB-csoport jelenleg 36 ezer embert jelent, ennyien csak nem tévednek :)
"Azt is írod, hogy a ganét nem forgatod be, csak kiszórod az ágyás tetejére, ahonnan magától eltünik. Èn sokat hallottam róla, hogy ha a trágya nincs beforgatva, akkor bizonyos tápanyagok elvesznek belöle. Hogy van ez?"
Ha letakarod szalmával, akkor nem vesznek el a tápanyagok. Szalma helyett - ahogy már írtam - jó mindenféle, széntartalmú anyag is, de a legjobb a falevél (már amikor van) lehetőleg frissen, de persze, "állottan" is jó, ha nincs más.
Nem szabad semmit a földbe forgatni, mert megsérti az ott élő és táplálkozó, a talajt építő élőlényeket, többek között azokat a fonálférgeket is, akik majd elpusztítják a csigákat.
Gyulai Iván módszerét sok-sokezren használják már, ahogy írtam, van külön FB-csoportja, ott lehet erről tájékozódni, ki hogyan csinálja.
Tavaly, a nagy aszály után a mélymulcsosok rekordterméseket mutattak be a csoportban. Hihetetlen volt. Hiszen minél melegebb van, a mélymulcsolt föld annál jobban terem (tavasszal pont ezért nem szabad elkezdeni mélymulcsolni, mert még hideg a föld, az egész rétegzés hideg marad, ki tudja, mikor kezd felmelegedni).
Olyan terméseket láthattunk a csoportban és olyan mennyiségben, hogy az ember szeme-szája elállt, az aszály dacára.
És keveset öntöztek, töredékét a szokásosnak, merthogy a mélymulcs tartja a vizet.
Gyulai Iván nem véletlenül címzetes egyetemi docens és ebből doktorált. Ráadásul ott vannak a saját tapasztalatai, meg lehet tekinteni a videóit a YouTube-on.
Lótrágyát ingyen kaphatsz, a lovardák még örülnek is neki, ha elviszed. A Facebookon külön térképet készítettek trágyalelőhelyekről, címekkel, telefonszámokkal, sokhelyütt szállítást is vállalnak, bár azt nyilván nem ingyen.
Ugyanígy szalmát is szoktak közzétenni, lovak alól.
Ha gondosan utánanézel, tudsz ilyen anyagokat szerezni.
Kieg: ősszel a szalma mellé (vagy helyett) falevél is jó. De ha szalmát pótolna a falevél, abból roppant sok kell. Így inkább kiegészítésnek jó. Tavaszra nem túl sok marad a falevélből, erre is kell gondolni.
Ha friss a falevél - sikerül akkor felszedni, amikor lejön a fáról -, akkor az még nitrogént is tartalmaz valamennyit, ha nem is sokat, így különösen jól segíti a lebomlást.
Van, aki csak falevelet használ takarásnak (az nem a mélymulcs), akkor a föld olyan lesz, mintha erdei föld lenne, laza, humuszos. Ezt nem szabad bolygatni, nem szabad fel- vagy beásni, mert megsérti a már kialakult humuszos réteget és a talajlakó élőlények is máshová kerülnek, mint ahol a helyük van a további bontáshoz.
A mélymulcsos technikáról, amit hazánkban Gyulai Iván (is) képvisel, de rengetegen csinálják, sőt, van külön Facebook-csoportja, amit ajánlanék tanulmányozni:
A technika különböző rétegen alapul. És persze, teljes no-till művelésen. Van, aki lasagne-művelésnek hívja.
Az alsó réteg mindig valami széntartalmú anyag, esetleg papírkarton, vagy szalma.
Erre jön az állati trágya, az mindig van a dologban, a szalma önmagában nem működik.
Általában a még nem komposztálódott lótrágyát ajánlja Gyulai Iván, 24 órásat (és jó esetben abban is van szalma valamennyi).
A felső réteg szalma.
Persze, jó más trágya is, de a tehéntrágyánál jobb a már komposztált, merthogy az erős, sokkal erősebb, mint a lótrágya (amit amúgy a gombatrágyához szokás használni alapesetben).
Ezek komposztálódnak ott helyben, megvan a nitrogén-szén arány, eközben szépen esnek össze.
Csak szalmával nem működik és ezt szerintem nem is állította soha senki.
A nitrogént a középső rétegben lévő trágya adja.
Amikor már kellően komposztálódnak a rétegek, akkor csiga sem lesz, mivelhogy tele lesz ez a felszíni komposzt olyan fonálférgekkel, amelyek kinyírják a csigákat (ezek a fonálférgek vannak a Nemaslugban is, ami biológiai szer csigák ellen). Persze, nem rögtön, de a második évtől biztosan.
Vetés és ültetés ebbe a mélymulcsolásba: El kell húzni a tetején a szalmát, ott van alatta a trágya (már valamennyire komposztálódva, reményeink szerint, tehát nem frissen), abba kell ültetni. A szalmát vissza lehet rá igazgatni, kelés után.
Általában ősszel kell mélymulcsolni, tavaszra már lesz valamennyi komposzt a rétegekből, így pláne könnyű bele vetni, vagy ültetni (a szalmát ott mindig széthúzni).
A későbbiekben, a következő ősszel már csak pótolni kell a rétegeket. Mivel az előző évi szalmával végződött, így jöhet megint egy kis nitrogéntartalmú valami (zöldtrágya, állati trágya, akármi), aztán a tetejére megint szalma, ezzel lehet nekimenni a következő télnek.
Oh, most nézem milyen keményen ítélsz felettem, így ismeretlenül, a figurát direkt eltúlozva, jó földbedöngölősen. Nem biztos hogy ez a most jó fény vet rád.
A baleset nyoma nem biztos, hogy látható. Vagy azt csinálod, mint Táltos, hogy egy ágat felhajlítasz leendő törzsnek - ha van erre alkalmas -, vagy előbb vágsz, és az új hajtásokból választasz.
Igen, ha már meglesz az új törzs, a felette levő részt érdemes katlanra alakítani.
Még egy kérdés: azt írod, hogy a többi ágat két szemre visszavágtad, majd a következö évben levágtad öket. Milyen célból hagytad meg akkor az elsö évben a két szemet és mi lett ezekböl?
Balesetröl nem tudok, ilyennek nyomát nem látom. Szerintem azért ilyen a fa, mert nem fának indult, csak egy kis gyökérsarjnak. Érdemes tehát avval kísérletezni, hogy elöbb létrehozok egy mesterséges törzset, majd azt megszüntetve katlan formájúra metszem?
Alapértelmezésben az őszibarack is úgy növekszik, mint más fa: van egy függőleges 'sudár', ami elágazik. A 'katlan' koronát mesterségesen, metszéssel szokták létrehozni, mert ennek a gyümölcsnek sok napra van szüksége. A te sarjadékod feltehetően azért ágazott el olyan alacsonyan, mert valami baleset érte a sudarát.
A fűnyesedéket, felhúzott, letermett bab és borsó szárakat, méteres disznóparéjt, apró zöld ágakat szétterítem egy pár négyzetméteren, tetejére lótrágyát szórok, majd oda vissza áttolom rajta a benzines fűgyüjtős nyírót.
Már írtam korábban, hogy egyszer volt kiváló minőségű sütőtököm (anyóstól), mindig eltettem a magját, az utódokra kb. a 3. évtől már rá se lehetett ismerni. Persze, nem mindegy, hogy a szomszéd termel-e valami takarmánytököt...
A dinnyét nem tudom, ha hibrid volt, akkor nem hinném, hogy érdemes.
A tökféléket csak akkor, ha nem volt a közelben azonos fajhoz tartozó más fajta. Például főzőtök és dísztök (turbántök kivételével, az sütőtök) együtt biztos, hogy nem jó, az utód keserű lehet. Cukkini, főzőtök, patisszon, Halloween tök keveredhet - hogy ez baj-e, azt nem tudom, valószínűleg úgy is ehető, ha dísztök nem volt, csak nem olyan.
A sütőtökökkel talán kisebb a keverés kockázata, ritkán nevelnek egymás közelében több fajtát.
Van saját magról paprikám is, a Topepót és egy bocskor jellegűt szoktam megszedni. Eddig, már pár éve, jó volt. A Tintusét nem szedem meg, nincs helyem kísérletezni.
A dszpaprikákat mind saját magról nevelem, a római salátáról is szoktam magot fogni, eddig mindig jó lett.
Most a Kecskeméti lila padlizsán magjával kísérletezem. Nevelek eredeti magból is, de kipróbálok pár tövet fogott magról.
Ha a veteményes egész szezonban takarva van, fellazul, forgatni nem kell. De ültetéskor elkerülhetetlen némi forgatás, emiatt a szalma-apríték keveréket csak úgy ajánlom, ha ültetés-vetés előtt gondosan félrehúzod, nehogy összevekeredjen a talajjal. Szalmát már fogattam be ültetés előtt, és szemmel láthatóan ártott.
Szerintem jobb lenne a szalma vagy apríték alá egy kis trágyát is tenni, akkor a trágya is védve lenne, szinte, mintha beforgatnád.
Nálunk a palántázott növények helye takarva van, ha van mivel. Ültetéskor félrehúzom a takarást, megy bele a növény, aztán takarás vissza.
Amit magról vetek, annál nálam is csak a sorköz takarás jön szóba, mikor már elég nagyok a növények és nem tudják kikotorni a rigók. Vagy letakarom az egészet csirkehálóval, a fokhagymám most úgy van, így a lombot se fújta le a szél és a macskáim se kaparják szét.
Köszönöm a tanácsokat és az újabb elgondolkodtató szempontokat.
Úgy látom, a legnagyobb gond a veteményes, ha úgy látod, hogy az apríték is, a szalma is csak elvonja a tápanyagot és nem keletkezteti.
Nekem itt meztelen csigákkal nincs sok problémam: barnák egyáltalán nincsenek, hanem azok a szép fekete parducmintásak, amikre egyszer azt mondtad, hogy hasznos "ragadozók".
Annál több sajnos a házas csiga, minden színben és méretben. Azok szörnyü károkat tesznek.
És mégegyszer a magvetésröl, ill. a saját fogott magok fölhasználásáról. Általában ettöl el szoktatok tanácsolni avval, hogy az utód nem lesz fajtaazonos. De mindenképp probléma ez? Én háromféle magot használok:
Méregdrága, szemenként vásárolt, általában paprika magokat, mert mindenki eltanácsol töle, hogy a sajátot használjam
Olyan növények, amiknek nincs kedvem a magjával molyolni, vagy éppen megesszük öket, ezért ezeket évröl-évre megvásárolom: saláta, retek, borsó, bab, répa, cékla stb.
A paradicsom magját évek óta magam fogom; eddig sok panasz nem volt a fajtaazonossággal, kivéve azt, hogy édesanyám saját maga nevezi el öket, éspedig nem egészen konzekvensen:-(
De mi a helyzet a tökfélékkel, dinnyével, szárazbabbal? Föl lehet használni a saját magokat? Lesz belöle valami? A babnál pl. nekem elég mindegy, hogy milyen, csak teremjen. Vagy attól is kell félni, hogy az ilyen módon vetett növények nem csak nem fajtaazonosak, de nem is teremnek? A bab pl. méregdrága, és alig van valami a zacskóban. Tavalyról maradt valamennyi, ami a bokron elszáradt és begyüjtöttem. De használható ez? És a dinnyemagok és egyéb tökfélék?
A meztelencsigát nem behurcolod, csak akik már ott vannak a kertben, beleköltöznek és jobban szaporodnak.
Szerintem az anyagot lehet folyamatosan rakni, ahogy hozzájutsz, az a lényeg, hogy az így kezelt terület folyamatosan takarva legyen. Én legalábbis így csinálom a takart ágyásokban.
Nem hinném, hogy a takaróanyagon keletkező penész probléma lenne. Más gombák élnek korhadó anyagokon és mások élő növényeken.
Szoktam nézni a youtube-on egy csatornát, ahol nem ásnak semmit. Ott mindent 5-10 cm komposzttal takarnak, a faaprítékot is komposztálva használják. Én rózsák alá használtam aprítékot frissen is, jó volt úgy is, de nem volt nagyon vastag. Saját anyag volt, az sose olyan sok. Kb. 5 cm lehetett, a gyomokat már nem engedte kinőni és később lebomlott, javította a talajt. Nem néztem, hogy van-e az alján penész.
Szerintem évelőkhöz, cserjék alá jó az apríték, a veteményesbe nem, mert ott valamennyi biztos beforgatódik belőle, és akkor elvonhat némi nitrogént a talajból. Ugyanúgy, mint a szalma tisztán, trágya nélkül.
Én a gyomot a komposztba rakom (a szomszédét is), takarásra nem használom. Előfordulhat, hogy legyökeresedik (tyúkhúr, gombvirág pl.), és Te nem biztos, hogy időben ki tudod húzni az útban lévőket.
Lombbal szoktam takarni, nálam is várakozik néhány zsákkal a tavaszi felhasználáshoz, például a hagymát majd azzal szeretném betakarni duggatás után. Szépen átnő rajta. Az őszi fokhagymán most a szomszéd cseresznyelombja van, már nő.
Ez atéma továbbra is megoldatlan: mihez kezdjek a kinyert anyaggal? Beforgassam, vagy terítsem az ágyás tetejére? Gondolom egy jó része meg úgyis visszakerül az új magaságyásba, amit viszont ezúttal azt hiszem nem fogok ilyen magasra építeni.
Eszembe jutott egy probléma, az öszibarackfák sajnos nem olyanok mint a többi fa, hogy a közepén van egy vatag törzs, amiböl ágak nönek ki, hanem ilyen lapos, katlan formájúak; az ágak tehát szétterülnek. Ezt rendesen végzi is a kis fa, csakhogy nem kb. másfél méteren, ahogy szokás, hanem mindjárt a föld fölött.
Még nem vagyok kész, de jobbnak láttam elküldeni, mielött elszáll az egész.
2. A veteményesben, ill évente mozgatott virágágyásban viszont nem látom, hogy hogyan lehetne ezt megvalósítani; egyáltalán hogyan ültetem el a növényeket, ha egy ekkora réteg fedi a földet? És továbbra is: szerintem itt mindenképp szükséges a trágyautánpótlás. De hogyan kerül ez a földbe? Úgy gondolom, hogy itt hasznosabb volna a kontrollált és következetes talajtakarás, de csak a növények és a sorok között, hiszen ezek helye nem csak évente, de év közben is többször változik. Arra jutottam, hogy a legcélszerübb lenne erre szalmával kevert ágdarálékot használni, hogy ne tudjon elrothadni, penészedni. Összel meg azért valahogy mégiscsak forgatni.
Elnézést, akit zavar, hogy "hangosan" gondolkodom, de csakugyan nagyon foglalkoztat a téma. Azért nehéz kitalálni a módját, mert csak sokára derül ki, hogy valami müködik-e, és a hibákat is legkorábban a rákövetkezö évben lehet kijavítani. Amire eddig jutottam:
Az évelöágyásokban szívesen kipróbálnám a módszert, kérdés, hogy hogyan tudok ilyen mennyiségü anyaghoz jutni, és utána a folyamatos utánpótlásról is gondoskodni. Érdekelne még, hogy az elkészítés és utánpótlás kizárólag összel, egyszer egy évben történik-e, vagy bármikor az év során. A rendelkezésemre álló anyagok a következök: - vegyes darálékhoz a jövö hónabna jóformán korlátlan mennyiségben tudok jutni. A kerületünkben önkormányzat által szervezett ágaprítás folyik, (miáltal eladtam a saját aprítómat, amivel csak a baj volt), és a legtöbb ügyfél nem kéri vissza a keletkezett anyagot. Beszéltem viszont a vállalkozóval, aki azt mondta, hogy vastagon alkalmazva az anyagot alul könnyen megpenészesedik. Emiatt egyébként is aggódom, hogy a vastag réteg, ahelyett, hogy lebomlana, összeáll. Az is aggaszt, hogy nem nyújt-e ez a vastag, "ellenörizetlen" réteg a hasznos mikroorganizmusok mellett kártevöknek is kiváló menedéket. - van egy negyed autónyi gombatrágyám; azt idén összel akartam volna beásni. - Fünyesedékem gyakorlatilag nem keletkezik. - Keletkezik viszont ipari mennyiségü gyom, gyomlálás kapcsán, azonban a gyommagvak miatt ennek a felhasználásától is tartok. Élö gyomokat meghagyni pedig definitiv nem szeretnék. - Összel keletkezik persze még rengeteg zöldhulladék a letermett növényekböl. Nem tudom viszont, hogy ezt milyen formában használhatnám föl; egész növényeket nem szívesen dobálnék szét az ágyásokban. - Az idén összel az összegyüjtött leveleket, amik már nem fértek a komposztra se dobtuk ki, hanem zsákokba összegyüjtöttük. Most itt rohadnak az udvaron; a fölújított magaságyásba akartam fölhasználni. - az interneten láttam, hogy kicsi szalmabálát is lehet venni, de még nem tudom, hogyan juthatnék hozzá, mert nagyon messze vannak. Meg az is aggaszt, amit Nóra mondott, hogy meztelencsigákat hurcolhat be vele az ember. - az állati eredetü trágyautánpótlást viszont továbbra sem látom, és azt sem, hogy ha hozzájutnék is, miképp kerülne mindez a földbe, ha nem ások.
Nekem volt egy pont ilyen cseresznye fám. A legszebb oldalágat felhajtottam s odakötöttem egy mellévert karóhoz, az összes többi oldalágat két szemre visszametszettem. Következő évben az oldalágakat mind levágtam. Most a törzs 1.5 m magas, kezd fa alakja lenni.
Volt egy kis termés kiesés, ráadásul a fa törzse nem a legszebb, de valamit valamiért.
Nagyon foglalkoztat ez a téma pro és kontra: ma alaposan körülnéztem, és azt láttam, hogy az öszi trágya ott, ahol nem sikerült tökéletesen beásni, ugyanúgy hever a föld fölszínén, ahogy négy hónappal ezelött odahánytam. Senki semmit nem forgatott be vagy hasznosított belöle.
Azt hiszem, az évelöágyásokban, amik nem sokat változnak évröl-évre nagyon szívesen kipróbálnám.
Neked is köszönöm a választ. Az világos, hogy metszéssel kellene alakítani, de sajnos nincsenek "alsó" és "fölsö" ágak; egy "rétegböl" áll az egész, amely azonban már kb 40 cm-re a földtöl szerteágazik. A fát jelenleg tehát könnyebb átugrani, mint megkerülni, mert széltében viszont egyre terebélyesebb.
Köszönöm a választ. Van ugyan néhány fölfele törö ága, de ez nem segít a problémán, hogy a törzse nagyon rövid; kb. 50 cm az egész. Nem tudom, azt hogyan hosszabbíthatnám meg.
Nem tartom magam szakértőnek a kérdésben, de a véleményemet le tudom írni.
Ha ugyanolyat terem, mint a régi fa, akkor ezzel nincs probléma. (Akkor se lenne, ha másfélét teremne, de olyat, amivel elégedett vagy. Bár az alanyok nem erről híresek.) A fácska kicsit hamar ágazik szét. Ha ez nem tetszik, mert nem férsz oda a tövéhez, akkor vagy rá kell venni, hogy hozzon fölfelé menő hajtást - ehhez valószínűleg vissza kell vágni -, vagy ültetsz egy magoncot, és szemzel rá ebből a megtartani kívánt fajtából. Aztán azt alakítod tetszésed szerint.
A kérdés első felét nem értem. A 88555 hozzászólásodban a kis barackfára kérdezel rá. Sokat nem értek hozzá, de szerintem egész biztos, h. metszéssel kell alakítanod. Ha magasabbat akarsz, akkor az alsó ágakat leszedni, hogy a felsők hajtsanak. A Facebookon 3 metszéssel kapcsolatos csoportot is látok. Egyiket sokáig követtem, szerintem ott biztos segítenének neked.
A fűnyesedéket én is megbecsülöm az összes mulcsozott füvet egész évben felhasználom még a szabadföldi hagyma sorokat is vastagon múlcsozom és az a jó benne, hogy betakarításig nem kell gazolni.
Ha elég vastagon van pakolva az anyag, a talajfelszín nedves marad. A giliszták könnyen közlekednek benne, behúzgálják a növénymaradványok egy részét és rögtön hasznosítják is. Így részben beforgatódik magától.
Nálunk a diófa alatt lehet jól megfigyelni a giliszták tevékenységét. Ott van hagyva a lomb nagy része, ahová leesett, és sok helyen lehet látni a földből kiálló, diólevélbél készült kis tölcséreket. A fű között is szoktak lenni ilyenek, ahol maradt némi lehullott lomb. Ezeket a giliszták készítik, esténként a talaj felszínére is ki szoktak bújni, hallani a motoszkálásukat.
A fóliába évek óta csak fűnyesedéket és lombot pakolok, ezeket bőven, trágyát nem. Mindig szép ott a paprikám, nem látszik, hogy hiányozna nekik valami.
Jónak tartom én is a mélymulcsos módszert, ismerek egy kertet is, ahol hasonlóan gazdálkodnak. Ezzel együtt nem fogok erre átállni, mert a jelenleginél több szerves anyagot csak sok utánajárással tudnák beszerezni, és ez már nekem nem éri meg. A szomszédból megkapok minden növényi hulladékot, két ház elől az utcáról szoktam behozni, ott nincs közte szemét. Szalmát már nem használok, mert tele lesz spanyol csigával.
A valamivel vékonyabb, de már jól fedő és nedvesen tartó takarással is jó eredményeket lehet elérni. Ez kb. 5-10 cm, állandóan megújítva. A porcukorszerűen szórt fűnyesedékkel még nem. Ha nem elég az anyag, inkább kis területre rakom vastagabban, mint nagyobbra vékonyan.
Mindent elsöprö Facebbok-undoromon fölülkerekedve ezt is megnéztem; nagyon érdekes. Azt hiszem, ehhez az egészhez legföképpen egy gyökeres, fejben történö paradigmaváltás szükséges. (Leginkább a sajátomban.) Azt hiszem, évelöágyásokban, kontrolláltan mindenképp érdemes kipróbálni. Ám míg az elöbbi video egyértelmüen megválaszolja, hogy miképp kerül a rendszerbe állati eredetü szerves anyag is, itt nincs más, mint a puszta kerti hulladék. Én azért fás szárú anyagot csak aprítva használnék.
De mi van azokkal a régi "elöítéletekkel", hogy a komposzt pusztán nem elegendö, és avval, hogy bármit is csak alaposan beforgatva lehet használni, különben a. elvész a tápanyag egy része b. nem bomlik le, mert a talajlakó mikroorganizmusok egész egyszerüen nem férnek hozzá.
A normális komposztálóban történö komposztálásnál is kénytelen voltam átállni a kétéves ciklusra, mert évenkénti fölhasználásnál az anyag 3/4-ét dolgavégezetlenül vissza kellett tennem. Kétéves periodusnál persze sokkal jobb a helyzet, de a halom tetejét egy jó fél méteren így se lehet rögtön használni, és a "jó" réteget is csak rostálva, a többi megy vissza pihenni.
Neked is köszönjük az érdekes videot; azt is megnéztem. ...és a differenciált hozzáállást is: nem vagy nem föltétlenül lesz kevesebb a munka, de ezek szerint megéri.
Ami mutatja hogy van gyakorlatom,egy komoly cégnél voltam gondnok, karbantartó, ahol mindenhez kellett érteni. Tehát eltudom dönteni hogy dr Gyulai Iván módszere zseniális, ami nálam a gyakorlatban is beigazolódott és aki kreált problémákra hivatkozva az ásást ezzel szembe helyezi, nem értii e módszer hatalmas jelentőségét,azzal nem tudok mit kezdeni.
Akkor csak ásd a kemény kertedet! Milyen jelentős terület? Egy komposztálló, meg a szalma, a képződő zöld meg menetközben felhasználódik, de megint csak a problémákat keresed. Innen nem foglalkozom veled!
Csakugyan életben hagyom őket. Amiket meg a madaraknak adok, azoknak is a földben hagyom a gyökerét. Tehát nem gyomlálok, kapát is csak vetéskor fogok a kezembe (többnyire). Megvan a módja mindennek, csak ép még kísérletezek vele erőteljesen - ha valami beválik, akkor azon nem fogok változtatni a jövendőben, ha nem muszáj. Pl. a burgonyát sem permeteztem már évek óta és még sincs krumplibogár. Csak a megfelelő gyomnövényt kell a sorába vetni. Már csak a spanyolok ellen kellene valami hatásos és vegyszermentes megoldás. :/
Fogalmam sincs, hogy mi tűnik el és mi nem, de a csapadék és a giliszták el szokták intézni a beforgatást.
Azt írod, hogy "A gazak közül jelentős mértékben szelektálok, így csak azok maradnak életben, amikkel nincs sok gond". ùgy érted, hogy a gyomokat csakugyan életben hagyod az ágyásban? Vagy elöször kigyomlálod és -szelektálás utan- a tetejére teszed? Ha utóbbi, akkor úgy, ahogy van, vagy elöször fölaprítod?
Azt is írod, hogy a ganét nem forgatod be, csak kiszórod az ágyás tetejére, ahonnan magától eltünik. Èn sokat hallottam róla, hogy ha a trágya nincs beforgatva, akkor bizonyos tápanyagok elvesznek belöle. Hogy van ez?
Ez csakugyan nagyon érdekes video, tegnap éjjel megnéztem; köszönjük, hogy megosztottad. Nagyon jól is magyaráz a készítöje. Az is biztos, hogy a módszer hosszútávon nagyon jó. De hogy kevesebb munka lenne? Csak az elmagyarázása és bemutatása több, mint fél óra volt. Ezalatt én fölások két kisebb ágyást, ahhoz nem kell más, mint egy ásó.
Viszont semmiképp sem érdemes lebecsülni a hozzá szükséges anyagok elökészítéséhez, beszerzéséhez, elöállításához, kihordásához szükséges idöt, és azt sem, hogy némelyik köztes tárolása is óriási területeket igényel. Csakugyan nagyon szívesen kipróbálnám a módszert, akkor is, ha nekem sokkal több munkának tünik, mint az ásás, de itt, városi környezetben csakugyan nem látom, hogyan juthatnék hozzá ezekhez az anyagokhoz ilyen mennyiségben, ráadásul rendszeresen. És ez egy kis szalmabálával nincs elintézve: nekem itt ezekböl kb. csak a vizelet áll rendelkezésemre.
Óhhh micsoda probléma, vannak kis bálák. Kezdem úgy érezni hogy nem a megoldás inkább a problémák felé húztok. Egy kert (200 4 szögől) így 7 x fölött belehalnék, az Iván féle mélymulcs többszörösen kevesebb munkát ad. Na ezt tessék mérlegelni nem a problémákat gyártani!
De azért gyüjtögetek ezt-azt. Összel pl zsákokban eltettem az összes összegereblyézett levelet, ami már nem fért a komposztra, hogy majd jó lesz valamire. Darálékhoz is elég rendszeresen tudok jutni, és a gombatrágya fele is megvan még. Kérdés, hogy mihez kezdjek mindezekkel. Magaságyás, takarás, vagy egyszerüen komposztáljam?
Pedig ennél egyszerűbb, zseniálisabb módszert nem ismerek, sokkal kevesebb munka, ( főleg derékkímélő)persze nem az első év után. Nézd akinek ez akadály hogy hol tároljon ezt, meg hol szerezzen be azt, attól tartok annak nehéz lesz jó tanácsot adni.
https://youtu.be/m5ZzMWQtA30 34- től a megoldás, nálam működik, tavaly a batáta ilyen bakhátakba szépen termett. A területet felásni, gerebjézni, bakhátat felhúzni, völgyet belocsolni és az Iván által megadott keverékekkel feltölteni. Az anyagok beszerzése sem ördögi, tavalyelőtt 5000- ért szalma körbálát vettem 2 évig elég volt. Közeli ismerősök a kerti hulladékot odahozzák, trágyát sem nehéz szerezni.
Azaz. A csirkék is szeretik, ha a szára a föld felett el van vágva||tépve, akkor nem hajt újra. A fagyokat sem szereti igazán, könnyű kordában tartani.
Azt én nagyon terhes gyomnak tartom; magról nagy tömegben kel, olyan gyökérzete van, hogy fél kiló föld kijön vele, ha ledobom, a szára is legyökerezik. Egyetlen érv szól mellette: állítólag ehető.
A titok nyitja az, hogy mindig takarva legyen a talaj és a talajéletet ne semmisítsük meg minden évben sokszor. Nálam mulcs + zöldmulcs (aka.: gazak* és virágok) van egész évben a kertben. A gazak közül jelentős mértékben szelektálok, így csak azok maradnak életben, amikkel nincs sok gond, illetve nem nyomja el a haszonnövényeket. A ganézást is úgy oldom meg, hogy ősszel kiszórom a ganét, tavaszra többnyire el szokott tűnni. A talajt csak a burgonya környékén szoktam mélyen (~25 centi, ásóvillával - de már nem forgatom a földet, csak megemelem egy kicsit) fellazítani, illetve a gyökérzöldségek házatáján. A többi vetemény esetében vetéskor 2-3 centit megkapálok (csak a sorát) és megy bele a vetemény, mellé meg a csepszalag. Eddig bevált. Mondjuk tavaly a burgonyát sem töltöttem, csak pár hetente fellazítottam a környéken a talajt - bár a felszedésekor erőteljesen megpiszkáltam a talajt, de kapott pár köbméternyi faaprítékot. Idén majd kiderül, hogy hogyan sikerült a dolog.
De. Az első év az nem volt egyszerű, meg a második sem. A harmadik évben volt némi kényszerpihenő, így csak fűkaszával volt művelve a föld. :/ Tavaly nem volt sok macera a kertben, bár gyomosodott rendesen a nemkívánatos fajtákból. Viszont eltűnt a parlagfűinvázió. Kíváncsi leszek az idei év mit fog kidobni. Eddig az őszi fokhagymák szépnek mutatkoznak, a saláta vetőmag meg selejtesnek tűnik. :/
*Marad: libatop, tyúkhúr, kákics, disznóparé, paprikagaz (amit már Nóra egyszer kitotózott, de elfeledtem a nevét), pásztortáska, pipacs, meg ilyesmik. Minden más nemkívánatos vendég számomra.
A mai utolsó témám az utóbbi idöben sokat tárgyalt magaságyás kérdése. (Prologus: tegnápp jártam az Auchanban, hogy megvásároljam az ezévi dughagymakészletemet, az egyetlen fajta, ami nálam megterem; Sturonnak hívják, eddig csak ebben az üzletben láttam. Ebböl az alkalomból lettem figyelmes egy "háromemeletes" magaságyásra, nem találjátok ki, mennyiért. A háromemeletes annyit jelent, hogy 3 x 3 , kb 10 cm széles deszka van összedugva, pontosan ugyanúgy, mint az én, ingyenes komposztálókeretböl készült magaságyásom, ami viszont 10 "emeletes". Nos elárulom: 16000 Ft volt.)
Nos az ágyásaim elérték azt a kort, amikor azt mondják, hogy szét kell szedni, és újraépíteni, de sose értettem, hogy miért? miért nem lehet egyszerüen fölül évente pótolni az elveszett, összeroskadt anyagot?
Sajnos azonban ettöl függetlenül az enyémet csakugyan valószínüleg szét kell szedni, mert a béléséül szolgáló folia sajnos megadta magát. (Bár egész biztos még így se vagyok, mert az anyag így sem szóródik ki belöle.) Ez a konstrukció egyetlen hátránya, hogy minthogy komposztáló keretnek készült, a lécek közötti rés elég nagy, ezért kellett bele a folia. Bizonytalan vagyok tehát, hogy szétszedjem-e, és ha igen, az így kinyert anyagot hogyan használjam föl? Egyszerüen terítsem szét a veteményesen, az üvegházban vagy az évelökön? És ha igen, megint a szokásoso kérdés; ér bármilyen anyag is valamit, ami nincs tisztességesen beforgatva, csak az ágyás tetejére téve? Összefoglalva tehát az érdekelne, szétszedjem-e egyáltalán (elég nagy munka lenne), és hogy ha igen, mit csináljak a kiszedett anyaggal?
Tintus, megérkeztek a paprikamagok, köszönet értük; tegnap elvetettem, remélem, még nem késö, de csak most jutottam ide. Már sokszor mondtam, hogy nálam minden rettenetesen lassan fejlödik, a paprikák is sokszor csak öszre lendülnek igazán mozgásba, úgy, hogy október végén, amikor az ásás van, tömegével szedem le a zöld paprikákat é végzem ki a legjobb eröben levö növényeket. Ezért próbálok inkább nem annyira hosszú vegetációs idejü fajtákat keresni. Otthon csak cserépben tartottam egy-egy koktélparadicsomot és egy tulipánpaprikát. A paradicsom októberben kezdett kötni, néhány szem még most is van rajta, a paprikát pedig januárban arattam.
A dinnye, amit tavaly küldtél, nagyon finom lett, három növényen négy kis dinnye érett be, de a szezon végén azon is még több tucat apró termés maradt. A legjobbnak eltettük a magját. Szerinted el lehet vetni?
Végre találtam megfelelö pótlást a tönkrement tejfölös poharaimnak: a paprikák ide kerültek. 250 ml-esek, ami sokkal nagyobb, mint az itteni vézna yoghurtos poharak. Hosszú, vékony formátum, így egy virágláda-alátétre 12-en szépen elférnek. Ugyan helyszüke miatt most is kettesével vetettem, de tanácsotokra ezúttal egysével fogom ültetni.
Ezek pedig az utolsó tejfölös mohikánok:
Mégegyszer a közegröl: régebben nagy mügonddal összeállított saját keveréket használtam, de most nem csináltam túl nagy gondot belöle; csak általános virágföldet kevertem össze homokkal. A változás csak annyi, hogy homoknak boltban vásárolt finom tiszta játszóhomokot használok; nálam ebböl mindig nagyon sok fogy, mert v´sárolt földet sohasem használok tiztán, mert megnyálkásodik, összetömörödik.
A következö kérdés inkább filozófiai, és sokszor, sok vonatkozásban beszéltünk már róla: ez a szántás- ill. esetemben ásás nélküli földmüvelés. Nagyon kötött talajom van, de minthogy már majdnem száz éve müvelve van, a termörétege szerintem azért nem olyan rossz. Én minden évben az utolsó cm²-ig fölásom, mert a szezon végére úgy összetömörödik, mint a beton, meg öszze-vissza szövik a mindenféle gyomomk, gyökerek. Ha nem csinálnám, következö évben csak csákánnyal lehetne megmüvelni. Minden évben forgatok be trágyát (régebben) vagy gombatrágyát (mostanában), mert ahhoz tudok nagyobb mennyiségben hozzájutni. Mütrágyát nem használok.
Összel az ásás után óriási rögök keletkeznek, ami a fagy hatására aztán szétporlad és tavasszal szépen elgereblyézhetö. Az egyenként ültetett palántákat, amik nem árnyékolják be magukat, takarni szoktam, de mostanában már nehezen jutok jó fühöz, és az nagyon hamar el is tünik. Ezért tavaly ágdarálékkal takartam. Bár tartottam töle, hogy az vagy nem rothad el, vagy esetleg a folyamat árt a növényeknek, a szezon végére szépen eltünt a darálék. Ennek ellenére a termés legtöbbször szerény, legföljebb közepes, és elég tanácstlan vagyok, hogy min lehetne/kellene annyira gyökeresen változtatni, hogy ez jelentösen javuljon. Sokat hallok róla, hogy ehelyett sokan 30-40 cm-es takaróréteggel dolgoznak, és se nem ásnak, se nem kapálnak. De hogyan lehet ennyi anyaghoz jutni, és milyen anyag az? És hogyan lehet így ültetni vagy vetni és egyáltalán rendben tartani az ágyásokat? Kinek van ezzel tapasztalata?
Elnézét, megfeledkeztem róla, hogy már majd egy éve nem tudok írni ide, hiába kérem a moderátorok segítségét, ezért nem is nagyon próbálkoztam többé. Most megfeledkeztem róla, és elszállt egy jó hosszú hozzászólásom. Az összes browsert végigpróbáltam, és egyetlenegy müködik közülük, de ki akartam próbálni, mielött az egészet újra írom. Egy csomótémát és kérdést hoztam, elnézést, ha olyat, amit nemrégiben tárgyaltatok.
Elsönek mindjárt itt van az alábbi aprócska barackfa kérdése. A gyümölcsfaállományom nagy része még mindig nagyapám telepítése a múlt század harmincas éveiböl, és mostanra lassan elhagynak, bár mindent elkövetek, hogy életben tartsam öket. Az újonnan telepítettek vagy nem maradnak életben, vagy hitványak és nem teremnek semmit. Van egy új lapos barackfám, néhány év alatt óriásira nött, de termést nem hoz. Ugyanígy a körtefa se, ami pedig már legalább 15 éves.
Nos ez a barackfa mostanra adta meg magát, de a tövéröl kihajtott egy új életerös kis fa, ami ugyanolyat terem, mint az anyja. az egyetlen probléma a mérete: alig ér a térdemig, de már tavaly jól termett. Hogyan lehetne ebböl fát nevelni?
Nem várnám meg, hogy kinőjék a fedelet. Ahogy kikelt amennyire szükség van, le kell venni. Letakarva könnyebben kapnak gombafertőzést, és a fényből is elvesz a fedél.
Jellegzetes hagymaféle. Szerintem az lesz. Egyszer kell meghonosítani aztán már úton-útfélen metélőfokhagyma nő. A snidling kényesebb szerintem, azt már sokszor kellett újravetnem, hajlamos csak úgy eltűnni.
és palántanevelés 0 költségvetéssel, talán Nóra is írta a kivis/gyümölcsös dobozt (ismerősöktől kérve sok összejön). Lukak gyárilag alul-fölül, kelésig fólialappal takarás, aztán a kalap ugyanezen takarással, majd szellőzhet a lukakon. Ha kinövi, ez is lemegy.
A lukakon kívül sok előnye van: átlátszó, látszik a gyökérfejlődés, a vízzel ellátottság. Ültetéskor oldalra fordítva kicsúsztatom, kézzel óvatosan szétbontva rögtön a végleges helyére mennek a növények áprilisban, vagy ahogy az idő engedi. Tudom, pikírozni kéne, de ez még időhiány miatt nem megy... de így is mind megmarad, nő, terem:)))
Én nem fagyasztom ezután se a fokhagymát. Az enyémet könnyű megpucolni, egyszerre nem is nagyipari mennyiség kell, pár gerezddel pillanatok alatt végzek. Nálam nem tavaszig megy tönkre sok, hanem csak a tavasz vége felé, nyár elején, mikor már lehet az újat is használni. 8-10 fok van a kamrában.
Mi sok éve így tároljuk el a fokhagymát. Nekem pont a kamrában barnult/rohadt meg, vagy hajtott ki, akár 15-20% veszteség is lett ezért tavaszra.
Azzal kiegészíteném a módszert, hogy mi gerezdekre szedjük, de nem pucoljuk és a fagyasztáshoz használt műanyag zacskóból kiszívom a levegőt, úgy zárom le. Amikor kiveszem a hűtőből a szükséges darabszámú gerezdet, a vízcsap alá tartom néhány másodpercre, a héja azonnal, könnyedén leválik, rögvest használható is. Ezzel a módszerrel a pucolás is rendkívül meggyorsítható, illetve elrakás előtt feleslegessé válik. Korábban estéket elüldögéltünk az asztal mellett a fagyasztás előtti héj eltávolítás okán.
Még febr.14-én rendeltem egy akkus permetezőt (megkockáztattam a tavaly Gruppinál rendelt nagy kudarc után) az eMag-tól, amit 20-21-i szállítással visszaigazoltak. Érdeklődtem, szerintük Romániából nem érkezett meg a gép.
Tegnap meguntam a várakozást és a gazdaboltban vettem egy SX-15D (kínai) akkus permetezőt, amit ma felavattam, lemosó permetezést végeztem. Még tegnap stornóztam a netes megrendelést.
A gép nagyon jó, négyféle szórófejjel, eddig egy hátrányt találtam: a gép önsúlya 6.4 kg, 16 literes, ezt a hátamra véve többet tolattam vele, mint előre. Az ára kereken 30.000 Ft volt, a másik, amit töröltettem 21,500 Ft fuvarral.
Valaki kérdezte, érdemes-e fagyasztóba tenni a fokhagymát.
1 hete betettem 2 szép gerezdet. Ma reggel kivettem. Picit barnult. Beleharaptam. Ropog, de picit puhább lett, olyan mint amikor kezd fonnyadni. nem vizenyős. Rendes fokhagyma ízű. Szerintem jó lesz ételbe.
Én Homokon születtem. A vasútállomás neve is Homok. Ott volt a nagyszüleim szőlője, amit a századforduló előtt és alatt ültetttek. (Azt az ültetvényt a Beniczky báró égisze alatt, a letelepedni kívánó zsellérekkel együtt Hanó főkertész irányításával többszáz hektáron hozták létre.) Korábban a terület olyan volt, mint a Szahara, hordta a szél a homokot, dimbes-dombos terméketlen terület volt.
Az eljárás a következő volt: ősszel a szőlőtőkéket 50 cm magasan feltöltötték, majd a sorok között keletkezett árokba istállótrágyát hordtak. Tavasszal kinyitották a szőlőt, az árokból púp lett, amelyre mindent vetettek, palántáztak stb...
Ennyit az előzményekről.
Ha az idén a homokon akarsz termelni. akkor marad a locsolás és a műtrágya, komposzt, megterem minden.
Ha megmarad ez a homokos rész, akkor ősszel érdemes 30-50 centimélységű barázdákat készíteni, a hornyokba bármilyen trágyát beszórni.
Tavasszal rá kell szedni a homokot a trágyára, s az így keletkezett púpos részre mehet a vetemény.
Szerintem nem érdemes ráhordani a homokra semmit, megfelelő trágyázással minden megterem úgy, hogy más földben sem lenne jobb.
Arról nem beszélve, hogy a talajmunkák is könnyebbek, egy sarabolóval megoldhatók.
Isaszegen a lányomnál ilyen homok van a háromszázas telken, felét befüvezték, felén meg termelnek mindenfélét.
Én még fahéjjal se kezelem, de nagyon ritka a palántadőlés. Hamar szét szoktam tűzdelni, ha egy-kettő tönkre is megy, már külön edényben, nem tud tovább terjedni a betegség.
Tavaly pl. egy se ment tönkre, amikor igen, általában a padlizsánokból fogy egy kevés. Nyilván igyekszem nem túlöntözni.
A termések idővel mindenképpen megfonnyadnak a növényen, az nem a locsolástól függ.
Szerintem ne csinálj vele semmit. Meleg égövi, vízigényes növény, nem hinném, hogy pihentetni kellene. A hazájában sem olyanok a körülmények, hogy pihenne.
Majd ha hosszabbak lesznek a nappalok és erősebb lesz a fény, erőre kap.
Paradicsompalántánál van valamilyen általános szabály, hogy milyen kortól, magasságtól, szárvastagságtól lehet átültetésnél mélyebbre ültetni a palántát?
A legnagyobb paradicsompalántám most 12 centis, fele olyan vastag a szára, mint egy hurkapálcának. Ezt már lehet mélyebbre ültetni?
Vetettem ládába salátát kiváncsi vagyok, hogyan és mikor kellnek. A vetőkrumplikat megspricceltem vizzel.
Remélhetőleg húsvétra már szedhető lesz.
9 méter krumpli. Elég lesz a szabad földi beéréséig.
Mi sikerült felrakni az új fóliát, a vihar szaggattából pedig még kijött a két ajtóívre való. Holnap dugom a dughagymát és a krumplit. Március 9-én vetettem és ma már pikíroztam a paprikákat és paradicsomokat. A boltban vásárolt fűszerpaprikát kell újra vetnem mert csak 2/3 mag kelt életre. Írtam a ledes megvilágításról nos nem nyúltak meg a kikeltek szép erős száruk van könnyebb őket pikírozni. Olyan gyorsan kinyíltak a kajszik és őszibarackok virágai, hogy éppen csak végeztem a metszésekkel de a lemosó permetezés idén elmaradt. Viszont sikerült megkezdeni a tafrina és virágmonilia elleni védekezést. Azt vettem észre ... elmult egy év és estére jobban elfáradok sőt vacsoránál alig tudtam a villát kezelni :))) Sikeres nap volt . 
de csak azért, mert pici a fólia, és nem pont jó a szellőzés, ezért nem akarom, hogy befülledjen. 
Az elefántbol kisérletileg lett pár db,
tavaly még csak egész hagymát növesztett. A foliában du. 30 fok volt.
tömörítés
