Mit nem lehet ezen nem érteni?! Egyformán kecsegtető mindhárom túra, nem akarom elkötelezni magam már hétfőn egyik mellett, hogy aztán három szék között... Dinnye meg egyértelműen a Mecsekbe menne, abba az irányba két helyet szeretnénk. Akár úgy, hogy én kiszállok Pakson. :)
Ja, esetleg tervezi valaki autód megközelítéssel az éjszakai mátrait? Két fő jelentkezne... :)
Üdv! A Börzsönyben nem csupán a szintek miatt, hanem a terep milyensége kívánja meg, hogy jó legyen a bokád, illetve nem árt, ha meg van támasztva, és ezt a bakancs jobban tudja - szerintem. Kidőlt fák akadhatnak, rossz minőségű ösvények, húzós lejtők -emelkedők. És ajánlott a Börzsöny térkép, mert csak az itinerből nem fogsz tudni érdemben tájékozódni ;)
Azt hiszem a Szent László előtt még amolyan főpróbaként ellátogatnék a Börzsöny bérc 60-as túrára júni 10.-én. Volt már közületek valaki ott túrázni? Valami hazsnos infó a Börzsönyhöz? :) Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy a 2150 méteres szintkülönbséghez már kell túrabakancs vagy még meg lehet csinálni edzőcipőben is?
Megszeretném kérdezni hogy a Körös 30 útvonalleírása 100%-ig az lesz amit olvasok az Alföld TE honlapján?? Ez a 2006-os kiírás, vagy minden évben ugyanaz az útvonal?
Mergtaláltam a túramozgalmak alá elrejtve. De nem lehetne a darabolt verzió mellett egy olyan opció, hogy egyben az egész? Meg a többinél is. Jó, végül is a nyomtatás funkcióval ez elérhető.
Sziget 35 kerékpáros teljesítménytúra,Csepel-sziget
Mivel a múlt hét végi betegségem megfosztott a Dunakanyar ttúra örömeitől, elhatározam,hogy ezen a héten kárpótolom magam érte, egy jó kis bicajos ttúra formájában. Szombat reggel 5-kor,kinézek az ablakon:zuhog az eső, de nem adtam fel,mivel tűrhető időt jósoltak aznapra,gondoltam várok egy kicsit,és láss csodát:fél óra múlva,elkezd szakadozni a felhőzet,kezd elállni az eső.No,akkor rajta!
Bicaj már elő volt készítve,hátizsákba be a túlélőfelszerelést, pumpa,szerszám,tartalékbelső, térkép+ elemózsia és innivaló. A tervezett fél hetes indulás összejött. Tudtam,hogy de.10-ig van indítás a 35-ös távon, de nem tudtam mennyi idő alatt érek le Szigethalomra, milyenek most a közlekedési körülmények, meg Zuglótól azért aránylag messze van Szigethalom, már az is egy túra,oda lejutni.
De úgy gondoltam elegendő időm lesz,hogy leérjek. Budapesten,ameddig tudtam,kerékpárúton mentem,egész a Lágymányosi hídig, hát "élmény" átjutni a városon,mit mondjak.Lágymányosi hídhoz érve,becsatlakoztam a Duna-parti kerékpárúthoz,bár onnét az már nem tartott sokáig,véget ért és a Csepelre vezető főútba torkollott, úgyhogy azon folytattam utamat.Csepelre viszonylag hamar beértem,majd kikanyarodva a Halásztelek felé vezető főúra,folytattam utamat.Ez a kezdetben széles út eléggé összeszűkült,Budapestet elhagyva, és jó nagy forgalom volt rajta, óvatosnak kellett lennem,ráadásul a kátyúk is komoly erőpróbát jelentettek a bringának.De azért haladtam előre, Szigetszentmiklós-Lakihegy után beértem Halásztelekre,majd onnét tovább Szigethalomra. Fél kilencre érkeztem, két óra volt az út oda. Némi kérdezősködés után megtaláltam a rajtot,az Általános Iskolában. A Szigethalmi TE profi rendezőgárdája fogadott, minden elő volt készítve már, neveztem,megkaptam az itinert, 9 órai indulást kértem, végül is nem hajt a tatár, kicsit kifújhattam magam. Kilenkor aztán ismét felültem a bringára és elindultam a távot teljesíteni. Szigethalomról kiérve, áthaladva a HÉV átjárón, hamarosan beértem Tökölre ,előzgetve a lelkes iskolás bicikliscsapatokat, az "élre törtem". (Népes volt a mezőny ezen a távon :)) ) Tökölön a főútra fordultam,majd a faluból kiérve a börtön mellett elhaladva,az út felvezetett a gátra.Innét csodálatos szakasz kezdődöttt, forgalom alig volt, a nap hétágra sütött, gyönyörű tájakon át haladtam: az út mellett ártéri erdők, hangulatos ösvényekkel, virágos rétek,ligetek...
amerre a szem ellát.Nagyon jó hangulatom kerekedett. Beérve Szigetújfalura, (14 km)megtaláltam a szobornál az 1.ep.-t, ahol a pecsételés után a pontőrök,nápolyivel.üdítővel szőlőcukorral kínáltak. Itt nagy piknik volt egyébként,sokan pihenőt tartottak, de érdemes is volt. Evés-ivás után tovább haladtam Szigetszentmártonba,enyhén lejtő,kellemes úton,majd utána a főútra fordulva, a 2.ep.Szigetcsép felé vettem az irányt.Közben felerősödött a szél, és visszafelé haladva,elég kemény volt tekerni szembeszélben,de azért ment. A szigetcsépi szőlők mellett elhaladava hamarosan beértem Szigetcsépre.Szigetcsépen a hangulatos Vadásztanya vendéglőnél volt 2.ep., pecsételés után vízzel és cukorkával kínáltak. Ide akkor még nem ért nagyon a 35-ös mezőny "főereje", rajtam kívül még csak két embert láttam. Pár perc pihenő után továbbindultam,a még hátralévő táv megtételére. A szél folyamatosan erősödött,Tökölhöz közeledve már szinte ordított a fülem mellett,egyre nehezebb lett tekerni,mire végre elkanyarodott az út a szélirányból és gyorsabban tudtam haladni.Tököl után,alsóbbrendű műutakon vezetett vissza a túraútvonal Szigethalomra,az iskolához, a célba. 10.40-re értem vissza, még nem sok érkező volt előttem.Megkaptam a szép oklevelet és kitűzőt, valamint egy Szigetbecse nevezetességeit ismertető kis füzetet is adtak. Utána az ebédlőben, hatalmas mennyiségű zsíroskenyér várt,csalamádéval,vöröshagymával, üdítővel, jól belaktam belőlük. A Szigethalmi TE hozta a tőle megszokott,magas színvonalat és szívélyességet.Mivel fiatal volt az idő,még egy órát pihengettem az iskolában (közben érkeztek a többiek is) majd,megköszönve a rendezést elbúcsúztam a rendezőségtől, majd nyeregbe pattantam fél 12-kor és hazaindultam. Szintén két óra alatt,fél kettőre érkeztem haza. Nagyon jó nap volt, a teljesítménytúrával + oda és hazaúttal együtt összejött nekem kb 90km tekerés,mely nagyon jólesett. Összefoglalva: remek rendezés, szép útvonal, jó ellátás, még egyszer köszönet a rendezőknek.
Nahát ezt a pechet... a Bükkben voltunk egy hétig, s a terveim között szerepelt az Egri Bükk is. Viszont szombaton reggel folyamatosan szakadt az eső, legalábbis Szentléleken, délutánra állt csak el, így meg sem kíséreltem elindulni.
Hát akokr úgy néz ki, mindenkinek teljesen más volt ez a túra :-) Ha visszajöttök, egy javaslattal engedd meg, hogy szolgáljak: A Tekeres völgyet ne így járjátok be. A kápolnától miután lejöttök a piros jelzésen menjetek tovább, át a fennsíkon az ördög szikláig. Onét arra menjetek be, amerre most ki kellett jönni, és menjetek végig a P+ -en, és akkor ugyanoda értek ki a műúthoz, ahol azt keresztezni kellett, viszont így a P+ másik ágát is belerakjátok, ami szerintem sokkal szebb és kalandosabb, mint az az út, amin a kápolnától mentünk a Tekeres völgyig. Én spec nagyon sajnáltam, hogy kimaradt. Mondjuk pár plusz kilómétert jelent. Nomeg érdemes a végén is a P jelzésen menni fennt a Gulya dombon, esetleg már a Lackó forrásnál felmenni a PO-re. Jó kis utak vannak itt na :-) hm... mondtam már, hogy imádom Veszprémet? :-)
Nektek akkor nagy szerencsétek volt, mi nem kaptunk semmit sem ott /Ördögös festett követ/. Viszont a pontöröket is csak a rendező telefonos hívása után találtuk meg:((
Ezelőtt,a Vasútas emlékkő utáni vasúti átjárónál mi a szalagozást követve jól elkeveredtünk mire Murvabányát megtaláltuk. Ott közölték a régi katonai egyenruhás pontőrök, hogy azóta már visszamentek a rendezők jól kijelőlni az utat.
Pedig kilométereken keresztül ki volt szalagozva az addigi krepp papirral, aztán egyszer csak vége lett.
Itt találkoztunk 2x2 turázóval akik szintén a következő ellenörző pontot keresték.
A villamos távvezetéket követve azért megtaláltuk a murvabányát.
A Jezsuita templomnál nem adtak pecsétet amig az ismertetőt meg nem hallgattuk viszont a virsliről nem szoltak , mint az a célban kiderült:( De ezzel nem voltuk egyedül/ketten/ , mert más is a célban hallott erröl csak.
A nagyon részletes útvonal leírásban szereplő káposztás pogácsa elöző napi, kissé száraz volt, viszont 100Ft-ért kettőt kaptunk, mikróban melegítve.
Az egész összességében jó kis túra volt, sok munkával megszervezve, szép helyeken. 9 órai indulással 7 óra alatt teljesítettük is , plussz min. 5km többlettel, és a tájékoztatók meghallgatása, plusz a gyakori eső+napsütés 10 percenként, aztán meg sárdagasztás miatt.
Mi már most megfogadtuk , hogy visszamegyünk jó időben Veszprémbe és környékére.
Szerintem a Suzuki a Tekeres völgyi ep-s pontőröké lehetett. Mondom valszeg az eső miatt menekült oda. Szél mindig fúj arrafelé, ha eső is van, akokr az még egy pavilonnal sem kellemes :-) Egyébként egy szimpla kő, amirea pontőr leányzó egy ördögöt rajzolt, vagy festett, vagy mi :-)
Mi se találtuk meg azt az EP-t. Illetve észrevettem, de nekem úgy tűnt, hogy az magánterület. Sebaj a következő ponton lepecsételték azt is. :-)) Háát, akkor egy szuvenírrel kevesebb. ;/
Nofene :-) akkor a pontőrnek olyan helyet kellett volna választani ahonnan belátható a túraszakasz. Érdekes túra volt ez, olyan meglepik voltak amikre nem is számítottam:) a Suzuki a rétnél volt közvetlenül amikor kiértem az erdőből, kiabáltam egyszer-kétszer de nem jelentkezett senki, de a célban még meg se kérdezték miért nincs ott pecsét. Amúgy a végén akikkel találkoztam ők se találták meg az Ördögsziklát. Milyen követ kaptatok, milyen az "ördögös kő"?
Köszi a beszámolót! Érdekes volt olvasni, mi jóval később, 10 után indultunk, minket teljesen máshol kapott el az eső, de azt nem tudnám megmondani ki járt jobban :-) Két megjegyzésem lenne: Egy suzukit mi is láttunk, de ha ugyanarról van szó, akkor az ep-t nem ott kellett volna keresni, hanem az ördög-sziklánál, ami még utána volt, ahol a P-re visszatér az ember. Amikor mi odaértünk, akkor volt ott valami tábla, de pontőr nem. Mindegy, lefényképeztük, és elindultunk a P-n. Nem sokkal később balra be volt egy telek, amin volt egy ilyen pavilon, és ott volt az ep, gondolom az eső miatt ment oda be. Mi is csak éppen vettük észre. De utána raktunk oda ki szalagot, szóval remélhetőleg utánunk már mindenki megtalálta. Aki nem ment oda be, az bánhatja, mert kaptunk "ördögös követ" :-)
Nekem is az egyik kedvenc túrámmá lépett elő tegnap óta. Még sosem jártam ezen a ttúrán. Reggel persze szakadt az eső, akikkel mentem volna egyenként lemondták, egyedül lódultam neki, de mire Felsőtárkányba értem, már nem esett az eső, és egész nap csodás idő volt. Volt persze itt-ott sár, de ki lehetett birni. Gyönyörű volt a táj, mesebeli szép. A fű üde zöld, és erős, a csigák is hatalmasak voltak, hófehér csigaházza, még a csalánok is könyékig értek, mindenből a szépség üdeség és az erő sugárzott. A Három-kő olyan volt mint egy hatalmas sziklakert, és az idő is elég tiszta volt ahhoz, hogy a kilátásban gyönyörködni tudjunk. A pontőrok mindenhol nagyon kedvesek voltak, és segítőkészek, láthatóan nagyon örültek nekünk, mert az 50es távon 18-an, a 30 ason tanán 15en idndultak, és nem is mindenki ért be. Egyszerűen érthetetlen, hogy ilyen kevesen voltak.....egy ilyen szuper túrán.Pedig nagyon korrekt volt az ellátás. Szép fémjelvényt adtak, és az oklevél is nagyon szép. Az útvonalleírés nagyon korekt. Turistautakra támaszkodik, ott ahol jelzetlen út van, leírja az égtájat, merre kell menni. Turistatérkép, iránytű azért nem ártott, és bélyegzőpárnát is kellett vinni, mert három 900-as csúcsot ( háromkő, Bálvány, Istálóskő) is érintett a túra, ahol a 900-as bélyegzőt használtuk, nem volt pontőr. A leírás semmi feleslegeset nem tartalmazott, egyértelmű volt, és nem volt szájbarágós. Az ilyet szeretem. Jó volt látni, hogy nagy élet van arrafelé. Ma kerékpáros maraton, tegnap fútóknak volt maratoni versenyük. Sok bringás volt, készültek a mai versenyre, bejárták, szalagoztak.. Több helyen eltér a kék jelzés OKT a régi térképtől. Védett helyeket kerül. Ami pozitív, hogy az eltérés igen látványos töbrök mentén visz, hogy arra mehesünk, amerre látunk valami érdekeset még plusz. A másik eltérése az OKT-nek az Őserdő bekerített részét kerüli el. Számomra igen drámai látvány volt..hatalmas 200 éves fák, kidőlten, korhadtságuk különbotő stádiumaiban, és mellette az új életek. 200 éves erdő, 100 éve érintetlen. Az ember pedig azt hiszi, hogy mindent háziasítani kell, az állatokat, a földet, az erdőt. Milyen lehetett az élet az ember megjelenése előtt??
Egymagamban indultam el reggel Veszprémbe. Sajnos itt a buszközlekedés nagyon gyatra, óránként járnak a buszok, így kb 8:45 kor tudtam nevezni a csodás Szent-Benedek Hegy lábánál.
A tájékoztató szuper volt, a térkép is, szóval annyira nem lehetett eltévedni.
Alig 400 m után jött az 1. E.P a Hősi Kapu, ahol meglepetésemre katonák álltak, és egy csákót kellett rányomnom a fejemre, mert ha nem veszem fel, és a kövi EPnél meglátják, akkor laposkúszásban(!!) kell tovább mennem :))). Hát elég hülyén virítottam Veszprém közepén ezzel a csákóval, de élveztem a dolgot :-)
Alig telt el 500 m és ismét egy E.P a 2. a Panoráma terasz volt. Innen gyönyörű kilátás nyílt a Veszprém óvárosi részre. Itt még szuper idő volt, semmi eső nem esett, szépen gyalogoltam, sőt, még rám is szólt a pontőr, hogy nehogy elkezdjek kocogni, mivel ez nem teljesítménytúra :)(?) néztem egy sort..
Erdő mellett haladva értem el a 3. pontot: az Aranyosvölgyet. Itt húznom kellett egy kérdést, asszem az volt hogy mi volt Veszprém legrégebbi vendéglőjének a neve. Erre a Méhes Vendéglő lett volna a válasz, de én csak lestem mint a szamár :) Honnan tudhattam volna.. Továbbhaladva egy forgalmas körgyűrűn kellett átmenni, a lapom írta hogy itt lesz egy pontőr aki segít, de senki nem volt. Bár kivi lettem volna hogy mit tesz, beáll a főút közepére, aztán mehetünk? :))
3 vasúti sínen átkelve következett a 4. pont a Jutasi kápolna. 4 EP és eddig 4,7 kilcsit tettünk csak meg, szépen meg volt eddig szervezve a dolog. Itt megnéztem a kápolnát, bementem a boltba megittam egy Red Bullt és itt kezdett el zuhogni az eső mintha dézsából öntötték volna.. Még jó hogy a boltban voltam éppen. Kicsit megpihentem, aztán amikor enyhült az eső (innentől egész úton hol esett, hol nem..) továbbindultam de a lehető legrosszabb irányba, a dolog érdekessége hogy még 1 szalag is volt amerre indultam, és a táj is teljesen egybevágott a leírtakkal.. A kövi EP-ről kérdezgettem embereket, de azt se tudták miről beszélek.. Majd kilyukadtam ismét annál a főútnál, ami még a 3. EP után volt. Innen elkezdtem a már ismert 2 vasúti sínen keresztül a kápolnáig futni, és addigra már jó sokan előttem voltak, mert ez bizony legalább egy fél órás + dolog volt.. Elmagyarázta a kápolnánál a pontőr hogy mit vétettem, de a leírásból csöppet se derült volna ki.. Észrevettem hogy elhagytam a térképemet is, de kedves volt az öregúr, mert odaadta az övét, ami sokkal precízebb volt mint amit elhagytam, és így kis különcként futotam tovább hogy behozzam a lemaradásomat.
10 perc se telt bele, és ottvoltam az 5. pontnál az Ejtőernyős emlékműnél, ahol rengetegen álltak, gondolom épp egy előadás folyt, én nem akartam belemenni, inkább elolvastam a tájékoztatót mit ír róla, kaptam egy katonai kódot is az őröktől, amit meg kellett jegyeznem a kövi pontnál. A sok embert lehagyva kocogtam tovább a műútnak nevezett földúton. Átkelve a vasúti töltésen iszonyú rossz, sáros latyakos úton ment a haladás, itt alig lehetett gyalogolni is nemhogy kocogni.. Ilyen úton értem el a 6. pontot a Murvabányát. Itt férfias zavaromban azt a 2 szót is elfelejtettem ami a kód volt, de szerencsére nem büntettek érte a katonás pontőrök :) Innen kellett felkapaszkodni a kilátóba, ami nem volt semmi..
A maradék erőmet felhasználva küzdöttem az emelkedőn, iszonyúan csúszott minden, mire felértem izzadtam mint a ló, ráadásul az eső is csak esett..
A szalagozás tökéletes volt, de mégis a 8. EP-t értem előbb :)) Bár igaz hogy a 2 EP közt mindössze 300 m volt :) itt mondták hogy hagyjam itt a cuccom, felfutottam a 7. EP-hez a Cholnoky kilátóhoz, itt kaptam egy kis vízutánpótlást, de olyan rossz idő volt hogy a kilátóból semmi nem látszott, szóval mentem is vissza a 8. EP-hez a cuccomért a Csatári kápolnához. Itt voltak számomra a legkedvesebb pontőrök, bár mindenhol nagyon kedvesek voltak, de itt különösen. Nem hitték el hogy pestről képes voltam idejönni :) Kicsit meg is pihentem itt. A kápolna gyönyörű volt, az alma is amit itt kaptam. kb 10 perc pihi után futottam tovább és beértem a Természetvédelmi övezetbe a 9.EP is itt volt a Tekeres-völgyi szikla. Itt már nagyon gyatra idő volt, szerencse hogy épp erdőben voltam. nehezen járható szakasz jött a kövi EP-ig, alig tudtam haladni rendesen, ráadásul estem is egy nagyot. Jól kikáromkodva magam mentem tovább. A kövi EP elvileg egy tisztás közepén kellett volna hogy legyen, de egyedül a hűlt helyén egy fehér Suzuki maradt, amit azért lefotóztam bizonyítékként, meg egy-két kép a tájról is. Szóval 10. EP nincs!!! Méteres latyakok álltak előttem, szerencse hogy hosszúgatya volt rajtam, mert különben a csalánok xarrácsípkedtek volna.. Át a főúton megpillantottam a 11. EP-t a Laczkó-forrást. Kocogtam tovább, és nagyon kevés hiányzott hogy el ne tévesszem megint az irányt a csárdához. Felindultam ez erdőbe a piros csíkon, de gyanús volt, mert nagyon meredeken ment fölfelé, ennyi szintre meg nem emlékszem a kiírásban. A kaptató felét megtéve előkaptam a nagy térképet amit még a kápolnánál kaptam, és rájöttem hogy az út végén van a csárda, szóval szerencsém van hogy időben kapcsoltam.. Visszafutás, majd jött is egyből az út végén a 12. EP a Kiskuti Csárda. Itt idézem a leírást: "elérjük a Kiskuti Csárdát, ahol mindenki kedvére és igényére választhat a számára frissítő nedűk, és Ági néni a tulajdonos által sütött káposztás pogácsa közül. Ezt nem szabad kihagyni"
Hát az az érdekes hogy a finom nedű alatt a sört értették, pogácsának meg hűlt helye se volt, finoman rákérdeztem hogy vmi pogácsát kapunk-e itt, elutasító választ kaptam... Érdekes volt..
A pontőr megmutatta innen a helyes irányt szerencsémre mert én a 10-esek vonalán mentem volna tovább, mert az volt szalagozva, a mi utunk innentől ment a vakvilágba semmi szalag nem volt, semmi jelzés..Igaz már csak 2 km volt a célig.
Alig 500 m múlva benéztem balra, és szerencsémre pont észrevettem a 13. egyben utolsó pontot a Jezsuita templomot. Itt egy negyedórás előadást kaptam egy bringás fiúval, akivel még együtt indultam, de itt ért csak utól. Szép, izgalmas volt az előadás.
Itt találkoztam 2 túratárssal, ők mondták hogy a csárdánál írtak vmit a lapunkra, és ez által lehet az Állatkertnél ingyenvirslit enni.
Érdekes, ha ők nem mondják, a büdös életbe rá se jöttem volna erre..
A nagy kajálás után 24,6 km.-nél kis gyaloglással elértük a végcélt a Margit-romokat. Megkaptam a kitűzőmet a szintidőn belül teljesítésért, és az oklevelemet. Innen másfél(!!) óra volt kijutni a vasúthoz. Veszprémben a közlekedés igen gyatra..
Szuper túra volt ez, teli izgalmakkal, és megismertem Veszprémet is, ami egy gyönyörű város, és máskor is szívesen jövök ebbe a már megismert Városba!
Tegnap én is Veszprémben voltam túrázni. Az időjárás nem volt a legkegyesebb. Hol esett, hol nem, hol jobban, hol kevésbé, és hol-hol nem pedig bőrig áztunk :-)) Jó nagyokat dagonyáztunk. A kilátóba vezető szakaszon haverommal alig tudtunk feljutni, mert két lépés előre, 3 csúszás visszafelé. :) Azonban megérte a kilátóig felszerencsetlénkednünk, mert nagyon szép kilátás kárpótolt a combig sáros nadrágért. Amúgy Veszprém tényleg szép város és a táj is gyönyörű volt. Először sokalltam a műutat, de aztán a földutakon és az erdőben meg végig arra koncentráltam - a természet helyett - , hogy el ne csússzak. Szemtanúja voltam pár nagy esésnek. :)) Az időjárás ellenére jó túra volt és azt meg kell hagyni, hogy a terepviszonyoknak is köszönhetően hatalmasakat mulattunk cimborámmal saját esetlenségünkön. :DD Már az elején jókedvre derítettek a csákós okossággal:) Az sem volt rossz mikor a nem létező kódot is elfogadta az egyik "útlezáró" a Murva bányánál akin azért a zavar jeleit véltük felfedezni, ennek ellenére megütközött barátom határozott állításán és készséggel továbbirányított minket. :)) A tájékoztató füzetben is volt pár megmosolyogtató "magyarsággal" leírt mondat :) De ezek is poénsak, szóval semmi gondunk nem volt a szervezéssel, mégha egy "rejtőzködő checkpointot" ki is hagytunk. :)) A sártenger ellenére sem bántuk meg, hogy ott voltunk. Jó hangulatban, jót túráztunk és ez volt a lényeg.
