Vasszerkezetes a tető, és az oromfalon belül van olyan 20-30 cm-el az utolsó vas"gerenda". Az oromfal semmit nem tart. Csak a cseréplléceket tudnám megnyújtani, de annak meg sok az 60-80 cm szerintem. Egyrészt ezért gondolom, hogy alá kellene támasztani, másrészt mivel a falat le akarom bontani, és helyette deszkázni, annak is kell valami szerkezet, így ez is adott lenne.
Fél méteres kitoldásnál meg tudod simán hosszabbítani annyival a szelemeneket, hogy ne kelljen letámasztani a földre. Maximum a falon megtámasztod a két alsó szelement...
Van egy 9 m-es falam, amit most fogok szigetelni. Rajta egy háromszög oromfal. Ha felmegy a vastag szigetelés, kb. 15 centit kinyúlik a tető alól, ami nem szerencsés, úgy sejtem, ráadásul mivel nem akarok a csúcsig szigetelni, még érdekesebben nézne ki. Ezért azt tervezem, hogy mivel szeretnék előtetőt a fal teljes hosszában, ennek a fal felőli tartólábait felnyújtanám a tető síkjáig, így meg tudnám oldani, hogy egy fél méterrel megtoldjam a tetőt. Az oromfalat lebontanám, a tartófákra deszkázás kerülne. Így a homlokzati szigetelést be össze tudnám hozni a födémszigeteléssel. Szóval ez az elképzelés, de a fa szerkezet felépítésére nem nagyon van elképzelésem. 1. 9 méteres szélességben hány tartóoszlop kellene vajon? 2. a tető csúcsa kb. 7 méteren van, a középső oszlopnak odáig kellene felnyúlnia. Ez mennyire szerencsés? (mármint ilyen hosszú oszlop fából) 3. milyen keresztmetszetű fákat kellene beszerezni? 4. ...
Lehet, hogy ez így nem túl érthető, mindjárt rajzolok, hátha úgy jobb lesz.
Leraktuk a rácsköveket. Ha a gumis vibrátorral rá akarok menni, azt mikor érdemes, a lyukak feltöltése előtt vagy után? Körben kellene egy kicsit betonozni, mert pár méteren a terepszint felett van a kő. Ezt gondolom szintén a vibrátorozás után kellene csinálni? Milyen vastag betont érdemes csinálni, illetve milyen magasságig, hogy a kő ha a szélére állunk, nehogy kiforduljon? (40x40x8-as rácskő)
Van más "bajom" is, jövök még mindjárt kérdezni... :)
a bal oldalon bitumenes lemezt ne ma dilatáció miatt javasolja,hanem,h nem tudjon függőlegesen vándorolni a viz. a jobb oldalon viszont pont,h kiékeli habarccsal.nekem legalábbis ez jön le belőle.egyébként megnézem én azt aki tökéletesen kiékeli,és duzzadó cementtel folyamatosan alátámasztja a födémet...
mondjuk,mikor a vita-megbeszélés elindult,akkor sem a födém tipusa nem volt ismert,sem -ha gerendás akkor iránya.
cseik:válaszfallal párhuzamosan alapban csak gerendára szabad tenni,sőt régebben még duplázást is előirtak.ráadásul km tégla jó nehéz,ezt felbeton nélküli kefnire tenni,ritka nagy észre vall :)
Notes: a pth,és e gerendás födémeknek télleg jó nagy baja,h rugalmasak,lágyak.mi potn azért szeretjük őket,h terhelés okán különbözően süllyednek,és reped a mennyezeti festés.gerendás födémnél tényleg nagy fesztávnál be kell engedni 12es vasat a koszorúból. de kétlem,h ez jelentősen korlátozná a lehajlását egy ennyire rugalmas födémnek.ráadásul te szerintem nem erre gondoltál,amikor a koszorú merevitő hatását figyelted.ha pithagoraszból kiszámolod,mekkora erőnek kellene felvenni a koszorúban, hogy ne hajoljon le a gerenda,szerintem igencsak megdöbbentő eredményre jutnál.ezt szinte lehetetlen felvenni koszorúval.ezeket az un. kiselmozdulásokat mi elhanyagoljuk,és úgy számolunk,mintha nem is lenne.
azon közben én is elgondolkodtam,h mennyire függ attól,h a válaszfal mire fekszik.hát bizony sztem a probléma ezen múlik.ha másik födémre,akkor tök jó a kiékelt válaszfal,mert megoszthaná a terhelést a két szint födémén.
ha erősen döngölt aljzatbetonra,az már inkább gáz,mert jóeséllyel ez a lemez alig fog süllyedni, mig a főfalak erősen,tehát keményen túlterhelné a válaszfalakat.
de akkor miért nem lesz belőle sosem baj? :) ilyenkor eszembe jut Dulácska mondata,h (pontatlan idézet) a szerkezet mindig jobban tudja a statikát, mint a mérnök.én egyébként mindig a tapasztalat oldalról szoktam elindulni,mire kialakitom az elméletemet.
tehát megkérdem:egy olyan födém,ami egyébként a nagyobbik fesztávra volt tervezve,kap egy plusz válaszfalat,és valami ökör kiékeltette(most én),lett belőle valaha baj?mert ha nem, akkor megint Dulácskának volt igaza :))
tudnátok adni valami tippet, hogy mivel tudnám a kerítésemet bevakolni.
zsalkőből lett ráhuzva még két sor, erdetileg 24 cm széles volt, ráment a 20 as zsalukő de a maradék 2 centit mivel töltsem ki, dryvit hálóval körbehúztam, és elkezdtem flexibilis csemperegasztóval vakolni, de nem iazán pénztárcabarát megoldás.
Kb egyről beszélünk. Néha az erősebb is megadhatja magát. Láttam olyat, hogy födémben megadta magát a teljes béléstestsor. Ok, ott utólagos tetőtérbeépítés volt, és a válaszfal km tégla futóra (pont gerendaközbe, azzal párhuzamosan) és beton kefnisor gyönyörűen végigrepedt....
Azt, hogy egyéb törés lehetne, bevallom, csak papiron számokkal tapasztaltam.
A lényeg, hogy ne ékeljük, ha lehet, szerintem....
Előre bocsájtom, hogy abszolút laikus vagyok a témában, de amennyire én látom ezt: a PTH födémet előírás szerint túl kell emelni (6 méteres fesztávnál ez már 2 centit jelent a fesztáv közepén!). Namármost ha a födém "meghajlik" akkor ugye a gerendák helyzete közelebb kerül a vízszinteshez (kiegyenesednek), tehát a két végük "távolabb kerül egymástól". Ha ez jelentős, és rendszeres mozgás lenne akkor a gerendáknak szét kéne nyomnia a koszorút (vagy el kéne törniük, de valaminek engedni kell(ene)). Szóval én úgy gondolom, hogy a válaszfal bár nem teherviselő elem, de attól mert szilárdan a födémhez van rögzítve még nem azt jelenti, hogy a födém függőleges irányú mozgását kell felvennie. Azt a koszorú teszi meg, itt csak részterhelésről lehet szó, nemdebár?
Régen azért volt szokás felülről-lefelé befejezni az épületet, mert azzal, hogy kiépítetted a szintet az alatta lévő födém megkapta az állandó terhelésből származó lehajlást. Utána már "csak" az esetleges terhek játszottak. Természetesen nem mindegy, hogy az épület egy lakóház vagy egy irattár vagy hogy hol van az a födém.
A födémet nem "érdekli" a az alatta lévő válaszfal, ő az erősebb bika, jó az extrém helyzeteket hagyjuk. Ezért, ha lehajlik, akkor a válaszfalban fog feszültség keletkezni, amennyiben rosszul van megépítve. Ha jól van megépítve a válaszfal, akkor nem lesznek durva repedések (nem írtam olyat, hogy mindig lesz repedés) A mai rohamtempóban épülő épületeknél kell valami, ami tud mozogni. Téglánál valami rugalmas kitöltés felül, gyakorlatban pur hab, gipszkartonnál kisebb lehajlásokat a szakszerűen kivitelezett fal fel tud venni (nem csavarozunk semmit a felső UD profilba) nagyobb, várható lehajlásoknál (1+cm) csúszó kapcsolat kell kialakítani.
Egy új épületnél, az első években várhatók esztétikai repedések, amíg "beáll" az épület. De ha rosszul van megcsinálva, akkor elég durva repedések lesznek a válaszfalban.
Egy kis fotó galéria: http://www.met.bme.hu/Letoltes-2009/REKO-I/FALREPED%C3%89S-2.pdf
Most esik le, mit írtál a nyomatékra gyakorolt jótékony hatásról....
Szal aszondod, hogy ha egy kéttámaszú tartót középen háromtámaszosítunk, akkor a válaszfalra gond nélkül ráterhelődhet a födémtraktus fel terhe, alap és minden merevítés nélkül?????? És akkor még nem beszéltünk a nyílásokról a válaszfalban, a gépészet általi bevésések gyengítő hatásával...
Értem, hogy mit akartál mondani, de leírva furcsán hat, hogy a pozitv nyomaték csökkenése mérsékli a negítív nyomaték jelentős növekedését...
A többiben részben igazad van. Csak azt nem veszed figyelembe, hogy a kéttámaszú födémet nem méretezik és nem is rakják bele a támasznál negatív vasalatot. Vagyis ha a válaszfal el is bírja (van olyan ami el), akkor a felbeton reped meg. (mint írtad) Hát, az sem ideális. És pl. a pth gerenda középen alátámasztva nem hogy terhet nem tud felvenni, de saját súlyától el is törik. E-gerendára is elvben igaz, bár annak van negatív nyomatékra is teherbírása a mérete miatt.
Igazad is van, meg nem is. Gyakorlatban az esetek zömében jelentősebb bajt nem okoz, de szerintem a kisebbséget ez nem vigasztalja :(
A födém nem egyszer megkapja a terhelést oszt beáll mint a beton (bár a beton is mozog :) ) hanem folyamatos le-föl mozgással veszi fel a terheket. Embercsoport, bútor, hőingás, utcai forgalom rezgése mind mind mozgást okoz. És födém akkor is lehajlik, ha hozzá van ékelve a válaszfal. Az aljzat nem fog lehajlani, a válaszfalat károsodás nélkül nem lehet összenyomni. Kvázi vagy a fal törik, vagy födém.
Te mondtad, hogy repednek a felső kapcsolatok. Na ha ékeled, akkor ez a repedés akkor is lesz valahol. Ha nem ott ahol a purhabbal "kijelöljük" akkor ott, ahol leggyengébb a szerkezet.
ha akár egy sima 2 támaszú tartót nézel,beiktatsz egy plusz támaszt,úgy,h felül nem nyomatékbiró,akkor is csökkent a nyomaték.tehát a födémre ha működik támaszként,akkor egyértelműen jótékony hatással lesz,max felül megreped.
a kihajlást nem nézem(tudom,h szakmai szemmel nézve nem szabadna),akkor feszültségre a válaszfal simán vinné a terhét.a kihajlás meg egy képzetes dolog,és mint ilyenben,komoly a biztonság.és akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy a válaszfal nem vonalszerű,hanem általában cikkcakkos.
na,lényeg,födémben biztos vagyok,h semmi bajt nem csinálhat,válaszfalban meg nem szokott. :)
A régi építési szokásokról idillikus képünk van, hogy minden a nagykönyöv szerint építettek, pl ez esetben fentről lefelé fejezték be a házakat, így mire válaszfal építésre került sor a fölötte lévő födém már megkapta a terhelést. Ügye manapság a 4. emeletnél tart a szerkezetépítés, de a földszinten már aljzatolnak, válaszfalaznak, extrémebb esetben már burkolnak/festenek :) idő az pénz. Hogy régen mennyire tartották be ezeket a szabályokat, hát a franc se tudja, akkor is emberek éltek :)
A válaszfalakat kiékelni, gipszkarton úgy megcsinálni, hogy ne tudjon mozogni fönt nem szerencsés, sok repedést elkerülni. De ugyanakkor, ha nincs mozgás, nincs repedés se :)
elvileg pur hab kéne,mert a válaszfal elvileg nem teherviselő szerkezet.
ugyanakkor a régiek kiékelték a gerendáikat,ezzel is megosztva a terhelést.mostani szabvány nem engedi ezek belevonását,de én ki szoktam ékelni,és nem is szokott baj lenni ebből.
Szerintem előtte egy építész kellene, a szerkezetekhez. Nehogy már a gépész mondja meg meg a szigetelések mikéntjét. A gépész hozott anyagból dolgozik:-)
A válaszfal (PTH 10N+F), és a plafon (PTH gerendás) közti rést mivel szokták kitölteni? Mert a kőművesem szólt, hogy vegyek 6 flakon purhabot hozzá. Nekem ez elég furcsa, mert azt hittem kiékelik a falat a plafonhoz és a megmaradt résbe meg csapnak egy kis maltert és kész. Nem szeretnék feleslegesen elkölteni erre 6-8e forintot, ha nem muszáj.
Capri: ennek én is utánanéztem. Arról van szó, hogy nagy forgalmú (szennyezett levegőjű) utak mentén a még vakolatlan épület magába szívta a kipufogógázokat és ezeket bocsátja ki. Az én házam esetében szerencsére nem erről van szó.
A tervezőre mindenképpen gondoltam, de ugye először a szigeteléssel kell kezdeni, hiszen az alapján fogja méretezni a fűtést.
Szerintetek van-e olyan tervező, aki felméri a ház jelenlegi állapotát, javaslatot tesz a szigetelésre (fal, tető, ablak) ezek alapján pedig megtervezi a rendszert? Tudtok ilyet ajánlani? Egy ilyen munkának mi a reális díjazása?
Aztán a másik kérdés a finanszírozás. Sajnos most nincs nyitott pályázat, ez csak jövő év elején várható. Én viszont mindenképpen szeretném idén megcsinálni. És a pályázattól sem kellene elesni. Ötlet? Ehhez is kellene az állapotfelmérés, hogy honnan indulunk és hova tervezzünk eljutni...
