Először is, bár már sokan elmondták, nagyon jó ez a topik. Csak azt sajnálom, hogy a nyaralásom után találtam rá, bár így utólag is rengeteg tippet kaptam, amelynek sok hasznát veszem majd szeptember végén, amikor visszatérek Észak-Magyarországra.
Másodszor kicsit a soproni Taródi-várat népszerűsíteném. Sopronban Bolond-várnak is nevezik, az építője "elvakultsága" okán. Viszont, ha felkeresítek, eszetekbe ne jusson ezen a néven nevezni, mert a várúr azonnal megtiltja a látogatást. :-)) Nem mellékesen nekünk, akik szeretjük a várakat, egy várépítőt eszünkbe sem jut bolondnak nevezni, ugye?
Egy rövid idézetet is találtam az egyik internetes oldalon: "...a különleges emberi teljesítmény. Fokozottan igaz ez Taródi István 75 éves soproni nyugdíjasra, aki azon kevesek közé tartozik, aki egy bámulatos, romantikus erodítmény tulajdonosa, lakója. Ami az egészben a legfantasztikusabb, még tervezoje és építoje is. A látogatók a soproni Lovérek oldalában, a Nándor magaslaton, dús, burjánzó növényzet között rejtozve találják a Taródi Várat. Elso látásra egy igazi középkori várnak nézhetné a gyanútlan látogató, de ezen nincs mit csodálkozni, hisz az építo többé-kevésbé a középkori építési módszert alkalmazta. A technológia neve: kétkezi munka. Ebbol a szempontból nézve a vár még monumentálisabbnak tunik. Mérete, a beruházás nagysága lenyugözo, 200 vagon építoanyag, ko, tégla. 2500 négyszögöl alapterület, közel 40 évi munka, minimális külso segítség. Taródi István 1951-ben vásárolta a telket, az építkezést egy fa várral kezdte, amelyet késobb lebontott. A teljesítmény iránti elkötelezettség elso megnyilatkozásai közé tartoznak azok a kerékpártúrák, amelyek során fiaival bejárták az országot, hogy megismerkedjenek hazánk híres váraival. Ezen ismeretek birtokában rakta le a jelenlegi vár alapjait a '60-as évek elején. Az építkezés azóta is folytatódik. Bár a négy évtized hatalmas idonek tunik, a vár láttán, és tudván, hogy ez a vékony, szikár ember 50 évi munkaviszony mellett, munkaido után kövenként, szinte egyedül rakta össze ezt az igen bonyolult és masszív építményt - már nem is olyan sok az a 40 év. Az elso kérdés, amely a szemléloben megfogalmazódik, mi a célja a várral, miért választott ilyen költséges, idoigényes, fáradságos hobbit? Jellemzo, hogy a közmegítélés még beszámíthatóságát is megkérdojelezi, a vár csúfneve is erre utal. Pedig Taródi István olyan, mint bármelyikünk, akit arra neveltek, hogy a munka hasznos és szükséges tevékenység, aki úgy véli, hogy a testet öltött alkotásvágy az ember elválaszthatatlan része. A Taródi Vár fundamentumában tehát semmi különleges kötoanyagot nem kell keresni, csak a szabadido hasznos eltöltésének igényét és az önmegvalósítás vágyát."
Holnapra képet is mellékelek a várról. Érdemes felkeresni, ha Sopronban jártok.
A makettekr?l jut eszembe egy érdekesség, nem tudom látta e már valaki. Sárospatakon, ahogy a vasútállomástól elindulunk az iskolakert melletti utcán a gimnázium felé, a jobb oldalon az elsö vagy második ház kertjében felépitették a pataki vár kis makettjét, rendesen kövekböl, árokkal, felvonóhíddal minden aprósággal. A kerítés mellett van, jól lehet látni. Nem teljesen pontos másolat, de azért jópofa.
Én is az lennék, de hirtelen felindulásból nyitottam egy külön topicot, mert a "vár" szóra keresve nem vettem észre a találati listáben ezt a topicot.
Szóval én is szeretem a várakat, várromokat. Én rendszeresen bringázási célzattal a Kerekiben található Fejérkő várat látogatom, meg a Csővármellett található Csővárat. Ezekre az a jellemző, hogy feltáratlanok, és különösen a Kereki vár nagyon sokat sejtet, mert szerintem belül kb. egy emelet magasságban van borítva törmelékkel és rajta a növényzet. Szerintem kicsit leásva még több ép romot, falmaradványt lehetne találni, meg az oldalában a külső falakat is fel lehetne tárni.
Voltam már Szigligeten, Hegyesden, Nagyvázsonyban, Hollókőn meg még néhány helyen, de tervezem hegyi bringával bejárni az összes jelentősebb magyarországi várat.
Másik elképzelésem, hogy szeretnék megépíteni néhány várat makettben úgy, ahogy az annó kinézhetett. Mindezt igazi kövekből, malterral stb, azaz szinte ugyanazokból az anyagokból, mint annó épültek, csak kb. 1-2 méter nagyságban.
Megnéztem egy boltban a Halmos Ferenc szerkesztette Hajdanvolt Magyarország cím? képeskönyvet. Hát nem rossz, de az ára az egy kicsit irreális. Könyvért nem szoktam sajnálni a pénzt, de szerintem ez a könyv egyszer?en nem ér 6700 Ft-ot.
Pár éve nagy renoválásba kezdtek, és szerintem az eredmény önmagáért beszél: korabeli tetőt kapott a lovasistálló, a kétosztatú várkatonaszobák alakot öltöttek, az alaprajz szerinti beosztások is követhetőek már. Na és a páratlan kilátás a Balatonnal szédületessé emeli az élményt. Minden elismerésem azoknak ,akiknek közük van a témához!
Én két éve voltam ott utoljára, mindig pakolgatnak köveket, és szemtelenül magas volt a belépő ára (200 Ft :-)
És akkor épült mellette éppen egy kis lakópark, ami elég jól indult, Youwine, már biztos készen van, hogy nézett ki, amikor ott voltál?
Igen, nemrég voltam is ott! A Lővér körútról, ahogy megyünk a Szieszta/Maróni hotelek felé, jobbra nyílik egy kis utca, kis tábla is jelzi, aztán elég sokat előre. Vettem is képeslapot, katalógust, de nem tudom beszkennelni (egyelőre).
A kortárs várakról mit tudni? Azokra gondolok, amiket szent megszállottak építettek a muszadik szátadban. Asszem, több ilyen is van az országban, név szerint egyre emléxem, a Taródy-várra, mintha valahol Sopron környékén lenne. Ezt egymaga építertte a nevezett úr, avagy haveri/családi segítséggel néha. Olvastam vele egy interjút még a 80-as években, abban nyilatkozta, hogy volt olyan, hogy egyesével vitte föl a helyszínre a köveket, néha az aktatáskájában (!!!). Látta valaki? Egyáltalán, áll még? Hol?
Tizönkét kőmíjes esszetanakodott,
Magos Déva várát hogy fölépítenék,
Hogy fölépítenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Déva városához meg is megjelöntek,
Magos Déva várhoz hezza is kezdöttek,
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit raktak estig, leomlott röggelre.
Megint tanakodék tizönkét kőmíjes,
Falat megállítni, hogy lössz lehetséges,
Mig elvégre ilyen gondolatra jöttek,
Egymás között szoros egyességöt töttek:
- Kinek felesége legelőbb jő ide,
Szép gyöngén fogjuk meg, dobjuk bé a tűzbe,
Keverjük a mészbe gyönge teste hammát,
Avval állítsuk meg magos Déva várát.
- Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom,
Én uramhoz mönni lönne akaratom!
- Kőmíjes Kelemön felesége mondja, -
Fogd bé a lovakat, fogd bé a hintóba,
Fogd bé a lovakat, állj is gyorsan elé,
Hadd mönnyünk, hadd mönnyünk Déva vára felé. -
Mikor fele útját elutazták vóna,
Erős üdő vala, záporeső hulla.
- Asszonyom, csillagom, forduljunk mü vissza,
Rossz jelenést láttam az éjjel álmomba,
Az éjjel álmomba olyan álmot láttam,
Kőmijes Kelemön udvarában jártam,
Hát az ő udvara gyásszal van béhuzva,
Annak közepibe mély kút vala rakva,
S az ő kicsi fia oda beléhala. -
Az éjjeli álom nem telik ma jóra. -
Asszonyom, asszonyom, forduljunk meg vissza! -
- Kocsisom, kocsisom, nem fordulunk vissza,
A lovak se teéd, a hintó se teéd,
Csapjad a lovakat, hadd haladjunk elébb. -
Mönnek, möndögélnek Déva vára felé,
Kőmijes Kelemön őköt eszrevövé,
Megijede szörnyen, imádkozik vala:
- Én uram istenem, vidd el valahova!
Mind a négy pej lovam törje ki a lábát,
Vessen a hintómnak négy kereke szakát,
Csapjon le az útra tüzes istennyila,
Horkolva térjenek a lovaim vissza! -
Mönnek, möndögélnek Déva vára felé,
Sem lovat, sem hintót sömmi baj nem lölé.
- Jó napot, jó napot tizönkét kőmíjes!
Neköd is jó napot, Kelemön kőmijes!
Köszöne az asszony, az ura válaszolt:
- Édös feleségöm, neköd is jó napot!
Hát ide mér jöttél a veszedelmedre,
Szép gyöngén megfogunk, bédobunk a tűzbe.
Tizönkét kőmíjes azt a törvényt tötte:
Kinek felesége hamarább jő ide,
Fogjuk meg szép gyöngén, dobjuk bé a tűzbe,
Annak gyönge hammát keverjük a mészbe,
Avval állítsuk meg magos Déva várát,
Csak így nyerhetjük el annak drága árát.
Kelemönné asszony, hogy átalértötte,
Bánatos szüvének így lött felelete:
- Várjatok, várjatok tizönkét gyilkosok,
Amig búcsut vöszök: csak addig várjatok,
Hogy búcsut vöhessek asszony barátimtól,
Asszony barátimtól s szép kicsi fiamtól:
Mert a halottnak is hármat harangoznak,
Én árva fejemnek egyet sem konditnak. -
Kelemönné asszony avval hazamöne,
Egyször mindönkorra, hogy végbúcsut vönne,
Hogy végbúcsut vönne asszony barátitól,
Asszony barátitól s szép kicsi fiától.
Avval visszamöne Kőmijes Kelemönné,
Sírva haladt magos Déva vára felé,
Megfogák szép gyöngén, bétövék a tűzbe,
Az ő gyönge hammát keverék a mészbe,
Avval állíták meg magos Déva várát,
Csak így nyerheték meg annak drága árát.
Kőmíjes Kelemön mikor hazamöne,
Az ő kicsi fia jöve véle szömbe,
- Isten hozott haza, kedves édösapám!
Hol maradt, hol maradt az én édösanyám?
Az ő édesapja neki így felele:
- Hadd el, fiam, hadd el, hazajő estére.
- Istenem, Istenem, este is eljöve,
Mégis édösanyám még haza nem jöve!
Apám, édösapám! mondja meg igazán,
Hogy hol van, hogy hol van az én édösanyám?
- Mönny el, fiam, mönny el, magos Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva.
Elindula sírva az ő kicsi fia,
Elindula sírva magos Déva várra,
Háromszor kiáltá magos Déva várán:
- Anyám, édösanyám! szólj bár egyet hozzám!
- Nem szólhatok fiam! mert a kőfal szorit,
Erős kövek közi vagyok bérakva itt. -
Szüve meghasada s a föld is alatta,
S az ő kicsi fia oda beléhulla.
Sajnos nagyon hamar befejeződött az Erdélyi csavargásom. Ez nekem nagyon rossz, nektek azonban jót jelent, mert nem hagytam itthon a gépemet és készítettem néhány képet rátok is gondolva. Sajnos néhány nagy klasszikus kimaradt (Déva és Vajdahunyad várai), de azért sikerült egyet-kettőt lencsevégre kapnom. Mivel elég régen tettem fel képeket, ezért most pótolok. Folyamatosan teszem fel a képeket a tar.hu-ra ezért annak megfelelően tudom csak a várak képeit ide berakni. Az első körben a Marosvásárhelyi várról teszek be néhány képet.
Előljáróban csak annyit, hogy az erdélyi várak elsősorban várkastélyok és nem a hagyományos értelemben vett várak. Ezek már a középkor folyamán elpusztultak (kivéve Törcsvára) vagy átalakították őket.
Marosvásárhely építéséről az első adat 1492-re datálható, bár ekkor már a megerősítéséről beszélnek. Mihály vajda és Basta tábornok egyesített seregei teljesen lerombolták és 1602-ben újjá kellett építeni. Ekkor csak elkezdték és 1653-ra fejeződött be. A vár négyszög alaprajzú, 8-12 m magas falakkal. Most hirtelen ennyit jöjjenek inkább a képek :-)
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Én benne vagyok! Sőt, már tovább is fejlesztettem a dolgot: keressünk egy tizenkettediket, suvickoljuk fényesre, és mutassuk meg nekik, mi mire gondoltunk. :)
A Gazdasági Minisztériumnak van egy tavaly indított programja, 11 év, 11 vár címmel. Benne van Boldogkő, Csesznek, Csobánc, Diósgyőr, Füzér, Hollókő, Regéc, Rezi, Somlóvár, Sirok, Szigliget. Tíz év múlva megláttyuk, mire vezetett. :)
Ha jól tudom, Sümegen is dolgozik a vár bérlője.
Láttam az elmúlt egy évben felújításokat Reziben, Tátikán, Somlón, Visegrádon is az említetteken kívül.
Nógrád: ma tűnt fel, hogy most a kör alaprajzú bástya mellett van beállványozva a fal. Nem tudom, hogy mióta, az elmúlt egy hétben nem nagyon jártam arrafelé.
A keresett könyv adatai:
Halmos Ferenc(főszerk):Hajdanvolt Magyarország, jelen és múlt (Budapest, 2000)/ Jelzet az Országos Szécheny Könyvtárban :MD 70.276 Itt-ott még kapható.Ebben vannak az ilyen volt - ilyen lett rajzok.
Magyar – török visszavágó az egri középkori székesegyházért
Talán ti is elgondolkoztatok már rajta, hogy mennyi értékes középkori épület maradhatott volna fenn Magyarországon, ha nem támadnak meg minket a törökök, vagy aztán nem tesznek minket tönkre a Habsburgok. Egy kicsit vad ötlettel szeretnék előállni, kíváncsi volnék ugyanis arra, hogy rajtam kívül van-e még olyan őrült, aki lehetségesnek tartja egy középkorban elpusztult székesegyház részben közadakozásból történő újjáépítését.
Röviden: világraszóló látványosság lenne az egri vár egykori székesegyházának újjáépítése. A hatalmas román-gótikus székesegyházból csak néhány faragott kő, és az alapjai maradtak fenn, de régi leírások és a maradványok alapján elképzelhető, hogy a történészek és az építészek képesek lennének az épület rekonstruálására. Az egri vár, mint a magyar történelem fontos helyszíne a turisták kedvelt célpontja, az újjáépült székesegyházzal együtt a leglátványosabb magyar műemlékegyüttes lehetne, és akár szimbolizálhatná a törökök által romlásnak indított középkori Magyarország újjáéledését is. Az építkezés költsége egy nagyon gyenge becslés szerint is legalább hárommilliárd forint, amelyet nagyrészt közadakozásból az Internet és egy érdekesen megírt internetes stratégiai játék segítségével elő lehetne teremteni.
Egy kicsit részletesebben: a drezdai Frauenkirchét a II. világháborúban lebombázták, a romokat aztán háborús mementóként meghagyták, de pár éve elkezdték az újjáépítését. Azóta talán már el is készült. Ha jól tudom, akkor a visegrádi királyi palota rekonstrukciója is jó ütemben halad. Nem példa nélküli tehát történelmi épületek újjáépítése mostanság, amikor a múltnak akár a turizmus, de a nemzeti identitás megőrzése érdekében is egyre fontosabb szerep jut.
Talán tavaly jelent meg az a könyv, amely bemutatja, hogy milyenek voltak eredetileg a mai állapotukban romként is megcsodált műemlékeink. A könyv egyik oldalán egy fénykép mutatja a mai állapotot, amelyre egy fóliát lehet ráhajtani, amely a kiegészítéseket rajzként tartalmazza. A könyv megmutatja, hogy milyen volt pl. a középkorban Buda, Visegrád, Esztergom vagy Diósgyőr. Ebben a könyvben van egy rajz az egri várról is, ahol még az 1552-es török ostrom után is sokáig állt a hatalmas kéttornyú román-gótikus székesegyház, amely állítólag majdnem olyan magas volt, mint a kölni dóm. Az épület makettjét az egri vár gótikus püspöki palotájában meg lehet nézni, remélem akad majd valaki, aki be tud ide linkelni egy képet róla.
Remélem, hogy az épület újjáépíthető, és a szakemberek meg tudnak egyezni abban, hogy hogyan is nézett ki eredetileg. Egészen biztos nagyon sok műszaki nehézség merülne fel, amely viszont valahogy mind megoldható. A fő gond az építkezés költségeinek az előteremtése lenne. Tegyük fel, hogy a székesegyház újjáépítése kijönne hárommilliárd forintból. Ha az összes határon innen és túl élő magyar csak kétszáz forintot tud áldozni erre a (megfelelően kommunikált) célra, akkor össze is jönne a pénz, indulhatna az építkezés.
Az emberektől nagyon nehéz pénzt kicsikarni, pedig senkinek sem kellene erején felül áldoznia. Mindenkinek csak egy-két korsó sörről, néhány liter benzinről, pár gombóc fagylaltról vagy egy moziról kellene lemondania. Persze a semmiért még egy forintot is kár áldozni, ezért fontos az embereket meggyőzni, hogy a dologból lesz valami. Remélhetőleg erkölcsi támogatóként sikerül megnyerni a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, a turizmusért felelős Gazdasági Minisztériumot, Eger Város vezetőit vagy az egri érseken keresztül a katolikus egyházat is. Az átláthatóság ugyancsak nagyon fontos. Az Internet úgy segíthetne ebben, hogy a külön erre a célra létrehozandó honlapon bármikor lekérdezhető lenne a befizetők neve és az általuk felajánlott összeg. A mindenki számára ismert login névvel és jelszóval bármikor ellenőrizhető lenne a számla egyenlege az azt kezelő bank hivatalos honlapján, és az ügyeket intéző közhasznú társaság is köteles lenne költségeit részletesen indokolni és ellenőrizhető módon közzétenni.
Az átláthatóság természetesen nem elegendő, szükség van valami kis ösztönző erőre is – az embereknek rögtön kellene valamit kapniuk a pénzükért. Erre a célra ki lehetne fejleszteni egy számítógépes stratégiai játékot, amely az Interneten keresztül lenne játszható. A játékot nagyon jól kellene megírni, a lehető legjobb illúziót kellene nyújtani. A játék helyszíne Magyarország lenne, északon a magyarok, délen pedig a törökök, ahogyan ténylegesen is volt az 1552-es egri ostrom után, amely az első igazi győzelem volt a törökök ellen. A hadszínteret, azaz az országot nagyon pontosan fel kellene térképezni. Rajta kellene lenni mindennek, amely a hadi stratégia szempontjából fontos – a domborzatnak, minden várnak, útnak, folyónak sőt még falvaknak is, a kedvező hadi események esetén folyamatosan kiegészítve egészen Konstantinápolyig. A játékban azok vehetnének részt, akik pénzt ajánlanak fel a székesegyház építésére, mégpedig úgy, hogy meg lenne szabva egy gyalogos, lovas, hajó vagy ágyú ára. Aki nem akar sokat áldozni, az csak egy-két lovast ad a magyar hadsereghez, de ha esetleg valamelyik cég jó reklámlehetőséget lát a dologban, akkor akár egy egész virtuális hadosztályt is létrehozhat. A játék célja, hogy a töröktől visszafoglaljuk Magyarországot, de ha minden jól megy, akkor még a Balkánt is. A játék folyamatosan folyna, az aznapi eseményekről egy médiatámogatóként közreműködő bulvárlap folyamatosan hírt adna. Itt jelennének meg az egy bizonyos összeghatár felett felajánlók nevei (persze csak ha kérik), az aktuális projektek (pl. Buda – Szolnok burkolt út építése a csapatok gyorsabb mozgása érdekében), és a hadi sikerekről szóló jelentések is. A játék kifejlesztéséhez szükséges pénzt pályázatok útján lehetne megszerezni.
A játék célja tehát a törökök legyőzése, de igazi eredménye az egri vár középkori székesegyházának újjáépítése lenne, amelyre aztán mindannyian büszkék lehetnénk. Remélem lesz közületek olyan, aki hozzám hasonlóan úgy gondolja, hogy érdemes a dolgot elkezdeni. Várom a hozzászólásaitokat.
