A ti tervezett útirányotok szerint nézve. Atlasz 137. lap. Abaliget vá. -nál így utólag inkább átvágnék a kb 50 méter dzsindzsán a vízmű kerítésénél, mint keresgéljem a nem létező jelzéseket. A délnek vezető szekérúton előkerülnek a jelzések és kb. 1.5 km- hosszon fel-fel tűnnek, majd Abaliget széléig semmi, de az út járható. A barlang után kb 500 méterrel, egy rövidke szakaszt járhatatlannak tekintettem és inkább egy kicsit keletebbre kerültem. Ezt kékkel bejelöltem a térképvázlaton.
A Gálosfai oldalon még nem jártam, azt csak a kocsmárosné mesélte, hogy arra is sokan panaszkodnak.
Úgy emlékszem, hogy a füzet a 2000-es Zselic térképpel volt szinkronban (ld. Szenna előtti részt is). Az atlaszban és a 2004-es térképen már átvezették a változásokat.
Az is lehet, hogy fáradtak voltunk (hmmm.... ez óvatos megfogalmazás, inkább a sör dolgozott még bennünk), azért kavarodtunk el.
Így utólag visszagondolva ott nem tértünk le a nyárfásból, ahol az Atlasz azt írja, hogy "ott bizony ne menjünk tovább!", de olyan tök egyértelműnek vettük, hogy egyenesen megy az út, hogy nem is nagyon figyeltünk erre. Meg nem is láttuk a tájékozódást elősegítő vadlest.
Őszintén szólva nem is igen értem, hogy ha egymásra merőlegesen, sűrűn vannak a nyiladékok (többségében jól járható szekérúttal), akkor mi a fenének köztük elvinni a kéket a susnyásba...
Amúgy a füzet vázlata azon a részen nem jelöl olyen "lépcsős" útvonalat, mint az Atlasz, hanem egy elegáns közel derékszögű kanyarral megoldja a dolgot.
Igaz, ha valaki az igazolófüzet alapján akar tájékozódni, annak azért elég nehéz dolga van.
Lehet, hogy valóban eufemizmust "követtem el"... Pont gondolkodtam azon, hogy vajon arrafelé miből lehet megélni? (ugyanez az Andezit 30 túrákon Vanyarc környékén kapott el - ott se láttam sok lehetőséget... Bár a betett fotó alapján a Cserhát azon része még mindig sokkal jobb, mint a Cserehát)
Ezsembe jutott! Ez egy nagy búza tábla volt, és mi kinéztük a Kaposfő felé vezető "szekérutat", amit egy kis keresgéléssel meg is találtunk. Gondolom azért nem találtátok a szekérutat, mert azóta a búzát learatták, és most az út belevész a tarlóba. Visszavonom amit a 11422-ben írtam. Bocsánat!
Az elso nap remekul sikerult, eso nem esett, sikeresen abszolvaltam a Koszeg-Irottko-Bozsok-Olad szakaszt, kb 37 km volt. Bozsoktol kezdve nagy segitseget nyujtott Lud es Olahtamas Gps-es trackje, de en is vittem GPS-t, hogy meg tokeletesebb legyen az a bizonyos track.
Visztula, kosz a leirast Kaposmerö környekeröl, igyekszem memorizalni!
Mi is Zobákpuszta környékére tervezzük a hétvégi DDK-t. Nemrég jártunk Abaligeten http://www.turistautak.hu/tracks.php?id=659 A vasútállomásnál van egy kis folytonossági hiány a jelzésekben, itt mi nagyobbat kerültünk mint kellett volna. A bázis büfében a pultoslány mondta is, hogy a Gálosfa felé vezető rész sem jobb. Abaligetig viszont a térkép alapján jól járható út van néhol km.-es jelzésmentességgel. A barlang felett (a meredek rész után) viszont a bozótost nagyobb ívben kell kerülni mint ahogy a térkép mutatja.
Kocsival mentünk, az autópályán jelezve van a látványosság. A műúton felfelé haladva 2 kissebb falu van és a faluk között olyan emberek akik a 2000m-es pihenőházig öszvérekkel viszik fel az ételeket italokat, fontos dolgokat.
Én két részre osztanám a felmenetelt a csúcsig:
A kocsival megtehető rész: -kb 1100m-ig lehet felmenni onnangyalogösvény vezet fel. -útközben vannak panoráma megállók csodás kilátással a tengerre. -a magasabban lévő faluban van egy vendéglő szép panorámával (asszem kb 917m-en van) -a kocsiút végén van egy nagy parkoló ahol van egy vendéglő is (azért tetszett ez a vendéglő mert egy forrásra építették és az italokat a forrás vizével hűtötték), a fogadótól 20-30m-re van még egy forrás mind a két forrás vize jég hideg, de mindenki a kinti forrásból tankol fel.
A gyalogosan megtehető szakasz: -azt nem tom hogy ha fizetsz felvisznek-e és ha igen akkor meddig az öszvéreken, de az biztos hogy van vagy 15 öszvér -ahol a csúcshoz tartó ösvény elindul ott van egy térkép miszerint 3 pihenőhely van az első az ahol állunk (a térkép szerint 2,5 óra felmenni az 1. pihenőig, akárkivel találkoztunk azt mondta hogy minimum 4-4,5 óra) az első látványosság rögtön a tábla után egy hídról látható vízesés (sokan átmásznak a szárazföldi kerítésen hogy lefényképeztessék magukat a vízesés előtt) -a jelek olyan rózsaszines pirosas nyilak, szerintem rosszul van jelezve az út, viszont mivel csak egy ösvény van eltévedni lehetetlen. -nagyon meredek kaptatók vannak már az elején.
Mi nem mentünk fel részben, szüleim miatt részben pedig a sötétedés miatt. Másfél órát mentünk de alig jutottunk valahova.
Gyönyörű a táj, bármerre nézel is. Magyarok akik jöttekle a 2000m-es pihenőhelytől azok mondták, hogy van szállás sokan sátoroznak is. Minden nagyon drága a generátorok meg az öszvérek miatt.
Vannak képeim de nagyok nem tom betegyem ide őket?
(Ilyet még nem írtam soha remélem jó lesz, de azért kössz a bitatást. Voltam a Meteoráknál is:) )
"A leírásod alapján a haldoklás elég végső stádiumában." Ez erős eufémizmus. A helyzet nem ilyen jó. :-( Az én leírásom még nem készült el a biciklitúráról, de annyi tény, hogy az ország egyik legszegényebb zuga, mindennel, ami ebből adódik.
Remélem, látszani fog a szöveg az index machinációi után, ez a Cserehát turisztikai ismertető táblája, több településen megtalálható. Képzeld, mi lehet ott, ahol már a táblára is ilyeneket írnak...
De most, hogy alaposan elolvastam a leírást, akár mi is lehettünk volna :-) Sör és kavarás tekintetében egyaránt :-) A betyár csárdáról Hál'Istennek már a mesztegnyői vonaton lebeszéltek, így nem is próbálkoztunk ott ebédelni.
Pár napja jöttem vissza Gögrögországból. Szüleimel elmentünk az Olymposzra. Nem tudjátok, hogy milyen nemzetközi vagy helyi túra megy fel oda? (Érdekelne.)
Nem tudjátok, hogy hol vannak a kéken teleházak, vagy ami egyszerűbb hol tom őket ki keresni (a net-en)?
Nagyon érdekelne, hol találtál szállást. Mi is tervezzük az őszi szünetre a KÉK TÚRA ezen szakaszának bejárását, de sajnos alig akad útközben interneten kereshető szállás. Mivel 3 gyerekkel vágunk neki, így naponta 15-20 km-nél többet nem merünk beválllalni, közben aludni is kellene. De egyenlőre, csak keresgélünk.
Júniusban hasonló tortúrát követtem el az Ősagárd-Felsőpetény szakaszon. Én is kb. 1 órán keresztül kavarogtam az akácosban, én is találtam egy elhanyagolt, rövidke szekér(zsák)utat, én is kivéreztem, mint a szilveszteri malac. Felsőpetény után pedig elsüllyedtem a sárban, testem legyengülését megfűszerezte a lélekben történő feladás is, és „kiszálltam”. Nem lehetséges, hogy nem túl későn, hanem túl korán mentél föl a gerincre? Mert júniusban voltam olyan botor, hogy ezt tettem. Az a vacak ösvény előbb fokozatosan összeszűkül, egyre gazosabb lesz és egy meredek kaptató vezet keresztül az átláthatatlan akácoson a gerincre, a járható, sporadikusan jelzett szekérútra.
A Felsőpetény utáni bányaszakaszon semmi nem utalt az út lezárására. Még az adótorony előtt egy Lada Niva ereszkedett lefelé, és csak intett a sofőr, az adótorony után pedig egy elágazásnál egy fára erősített felirat tudatta, hogy ekkor és ekkor (én augusztus 20-án voltam ezen a szakaszon, és egy korábbi időpont volt megadva) robbantás lesz a bányában és Tilos az á.
A Kétbodony utáni letérőnél szerencsém volt, picit letaposottabbnak tűnt a gaz, és megpróbáltam. Valóban egy síndarab vezet keresztül a patakmeder felett, a túloldali fán kék jel, utána még 2-300 méteren át méteres gaz, majd a major és jól járható földút.
Kedves Visztula úr, köszönöm, hogy korrekten beszámolt a túráról - a sörözésről talán egy kicsit kevesebbet kellett volna, mi lesz így a renomémmal :-)
Küldök hálából egy Noszlopy-oszlopi képet, meg egy másikat is, amit igen szerényen javasolnék is a DDK 'címlapjára' (a kisvasút más akkor elszáguldott, sajnos).
Hogy pontosan merre kavartunk a Pati-erdőben, az számomra a mai napig rejtély, mert a patpusztai víztornyot (pardon, hidroglóbusz) mindenképp látnunk kellett volna. Mindenesertre az Atlaszban a Pati-erdőt K-re határoló szekérút a valóságban nem volt ott. Az is biztos, hogy volt ott a közelben tarvágás is, a térképen viszont erdő szerepel. Az álmoskönyv szerint tarvágások esetén viszont elég ritkák a fára festett jelek.
Amúgy mintha az Atlasz leírása is kicsit bizonytalan lenne a Pati-erdei navigálást illetően, szvsz nem véletlenül.
Kaposmérő felé a 'Cselédtemető' nevű részen levezető szekérút igen-igen gazos, és ami nagyobb baj, a gaz alatt jelentősebb tócsák is vannak. Jelzések itt is ritkák, de eltévedni itt már nem nagyon lehet.
Köszönöm ezúton is Visztulának a logisztikát, remélem nem idegesítettem halálra az aggódásaimmal.
