Erről nekem az ugrik be, amikor a 128 -as vonalon egy buszon (asszem megboldogult BPI 378) volt egy ThermoKing klíma. Konzekvensen ledudálta a fejem ŐSSZEL, (!) míg nyáron szinte sosem ment. BKV logika... :-)
Minden vasúti járműnek van, csak a városi tömegközlekedési (ex BKV-s) járműveken a vezetőállason van feljegyezve, a feltétlenül szükséges pályaszámok pedig a jármű külső oldalán. Ezek szerint a MÁV-HÉV előbb-utóbb tényleg vonat lesz zöld villamos helyett.
Pont ma szerettem volna ezzel kapcsolatban én is írni, hogy amikor a legnagyobb szükség lenne rá, akkor nincs kiadva. Egész évben jár, de a nyári melegben Szentendrén pihen. Ehhez csak gratulálni tudok, valakinek jár a piros pont, de ez valahol sajnos nagyon szomorú.
Június elején vettem észre, hogy a Szentendrei vonalon közlekedő felújított HÉV három kocsijából kettőn nem működött a klímaberendezés. Június 13-án írtam ezzel kapcsolatban egy email a MÁV-HÉV-nek, és azóta nem láttam kiadva a szerelvényt.
Tavaly is a nyár második felében egy ideig nem működő klímával járt, ezért nem hiszem, hogy emiatt nem adják ki.
Esetleg tudja valaki, hogy miért nem jár? És várható, hogy a nyáron látjuk még működő klímával?
A követési idő pedig 10 perc lesz. Gyerekek, jó lesz az a villamos is a végén, majd meglátjátok. Eddig túl "jó" volt a HÉV, a végén könyörögni fognak az emberek, hogy legyen már villamos.
Persze, én az elméletet írtam le és úgy emlékszem, ezt is hozzátettem. A valóságban nyilván pályahibák és járműhibák is vannak, de ezek általában nem akkorák, hogy a sínkorona belső felét is fényesre csiszolják a síró kerekek. Valamikor, az idők homályában egyetemi oktatómmal (Zobory István - ha mond valakinek ez a név valamit) foglalkoztunk a hibákkal és rugózással is. Differenciálegyenletekkel, Dirac delta és egységugrás függvényekkel modellezgettünk. (nyugi, már csak ezekre a káromkodásokra és a függvények alakjára emlékszem az ügyből :-) :-( )
Megjegyzem még, hogy nem csak egyenesben vezet a kúposság (korábban utaltam erre is). Amikor ugyanis behalad a kerékpár az ívbe, a külső sínszálon futó kerék nagyobb, a belsőn futó kisebb futókörre kerül a kúposság miatt és így a merev kapcsolat által kanyarodik.
A valóság ezzel szemben az, hogy a kerekeket egyenes pályán valóban a kúposság vezeti, de az elképzelt (!) egyensúlyi állapot helyett egy folyamatos, függvénnyel leírhatatlan, de leginkább a kígyózáshoz hasonló mozgást végez, amit a pálya-jármű kapcsolatból adódó, szintén meghatározhatatlan mértékű és amplitudójú vibráció erősen befolyásol.
