Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Szivattyúelindulástól I-es fokozaton megy a szivattyú olyan 80°-83°között van az előremenő,aztán már volt olyan,hogy a következő rárakás után elindult felfelé az előremenő,és akkor 90°-nál kapcsoltam át II fokozatra ,szépen lejjebb vitte 85° köré és ott ment.Ezért szeretném ezt a dolgot megoldani,és úgy tűnik,hogy a II fokozat elég.Gyanítom nagy a szivattyú a kazánkörbe (GRUNDFOS UPS 25-60),de ez van ezzel kell megoldani.
Eredetileg én vagyok a hülyeség kitalálója, de lehet széthordani bátran. :-)
Nem gondolom kevésbé elegánsnak a megoldást, viszont egyszerűsége folytán a legmegbízhatóbbnak. A veszteség minimális, mert szórótrafók nem rongálják nagyon a hatásfokot. A melegedés minimális, az eredeti neonos felhasználásnak is csak a töredéke. Hogy miért a 40W-os fojtó? Mert annak a tekercse tud akkora áramot, hogy egy keringetőt meg lehessen róla táplálni és ezen esik 70-80V-ot a feszültség ami a szivattyúnál kb félgőzt jelent.
Nekem kicsi a pufferem, viszont jól használható. Addig szoktam fűteni, míg az alja 80 fokos nem lesz, akkor a teteje olyan 87 körül van. Nálam kell a 90+ fokos üzemállapot, amit ezzel a rendszerrel automata huzatszabályzó nélkül is stabilan tud a kazán. Sőt, mint írtam 100 fok körül is jól van. olyankor igen látványosan tölti a puffert. Természetesen nem játszom rotyogási határra, mert nem akarok ott állni a sparheld felett. 90-es előremenő mellett nyugodtan nézem fent a TV-t.
Az sem mellékes, hogy van kétféle bio jelzőm. :-)) amikor anno felforrt a cucc, én nem hallottam a surrogást a TV-től, de a macska elkezdett mászkálni, meg óbégatni, ezzel egyidőben a kutya is hozzáfogott morogni, puffogni a helyén. (sziámi, bullterrier) Minden rendellenességet jeleznek a birtokon.
:-) Ismerem a PLC-ket, viszont a szakma szépségeit is szeretem, és ragaszkodom hozzájuk minden olyan esetben amikor erre lehetőség van. Persze amikor a célszerűség azt kívánja, akkor jöjjenek a bóti cuccok. Ez panelmaratással együtt volt 2,5 óra vasárnap este TVnézés közben.
Kivitelezés szempontjából a „trakisbandi”-é az egyszerűbb a fojtóval.
Az enyém egy 3fok Grundf. sziv. kapcsoló táblájáról hoztam ki a vezetékeket, tehát v. az 1-es v. a 3-as fokozaton ment, kétségtelen ez komplikáltabb. De azért 90°nál már ne a 2-es fokozatott inkább a3-ast azaz a maximumot kapcsold. (közel van a forráspont)
Azt viszont nem értem miért erőltetik sokan ezt a 90-95°os üzem állapotott, szerintem ebben több a kockázat mint a tartalék, a rendszerbe meg ennek úgyis a töredékét engedjük.
Ez nagyon jó kis elektronika és ez a szép ebben a szakmában, de az idő halad, a technika fejlődik így egyre többen és gyakrabban nyúlnak cél vagy univerzális logikai eszközökhöz.
Az általad felvázolt feladatokat ma már gyorsan és egyszerűen meg lehet oldani a mini PLC-kkel pl. Siemens Logo, Schneider Zelio, Möller Easy stb. 10 ezer alatt hozzájuk lehet jutni a programozásuk pedig gyerekjáték (tényleg) és csak sorkapcsokba kell bekötni a perifériákat. Rendkívüli módon kedvelem ezeket az eszközöket mert gyorsan és hatékonyan lehet velük dolgozni, de egyúttal elvész a szakma szépsége. Sok-sok évvel ezelőtt ha kellett egy időzítő akkor nyák rajzolás, alkatrészek beültetése, élesztés, állítgatás, dobozolás stb. Ma már inkább fogok egy univerzális időrelét, bekötöm, beállítom és kész.
De! Ma nem lennének sem kacsalábon forgó PLC-k sem moduláris eszközök ha nem lettek volna/nem lennének lelkes amatőrök, mérnökök akik ezeket kifejlesztették volna.
Ha valaki akkor én tudom értékelni egy működő áramkör elkészítését, főleg ha az saját tervezésű és kivitelezésű.
Nem szeretném túlbonyolítani,valami egyszerű megoldással,ha 90C a víz,kapcsoljon a szivattyú II.fokozatba.Átolvasom amit trakisbandi olvtárs belinkelt,tuti találok valami okosat.
De azért köszi....
Egyetértek. Semmi jelentőssége hogy milyen számok vannak írva a tekerentyűre. És még az sem igaz hogy X értékhez képest Y érték igaz lenne. Rá kell szánni 1-2 befűtést és kitapasztalni hova kell akasztani a láncot, hova kell tekerni és akkor mennyire legyen nyitva az alsó leffentyű. Minden kazánnál más és más az erőkar így nem is értem miért gondolja a Honeywell hogy a szabályzó X állásában X hőfokra beállítva Y állásnál eléggé nyitva lesz az ajtó. Hab a tortán, hogy semmi sem lineáris a mozgásban.
Nehogy bele keveredj a skálákba a következőt javaslom: támazd ki a huzat ablakot, nyomd fel a kazánt 80-85°ra a termókaron lévő tekerőt maximumra állitani, ezután a láncot úgy akaszd össze a huzat ablakkal, hogy kb. 2-3mm légrés maradjon csak. Ajánlatos megjelölni a lánc szemet ahova bevan akasztva, ha hűl a kazán egyre jobban kell, hogy nyíljon az ablak. Ezt többet nem kell babrálnod mivel részben ez egy biztonsági megoldás így lehet elkerülni, hogy túl ne hevüljön a kazán. Szabályozni pedig a tűzelő anyag mennyiségével és méretével lehet esetleg egy pillangó szeleppel a fűstcsőben.
A fának annál nagyobb a fűtőértéke, minél több gyantát és lignint tartalmaz. Mivel a fenyők több gyantát és lignint tartalmaznak mint a lombfák, 4,4 kw.h/kg átlagos fűtőértékkel meghaladják a lombfák fűtőértékét (ez átlagosan 4,2 kW.h/kg fa). Mivel a lombos faanyag sűrűsége nagyobb mint a fenyőfáé, a vastagfa űrméretére számított fűtőértékük (2100 kW.h/űrm) is határozottan nagyobb (a fenyő fajtáknak átlagos fűtőértéke 1600 kW.h/űrm). / 1 űrméret=1méter mély x 1m széles x 1m méter magas felrakott fa, ez a magyar szabvány szerint 0,57 m3 tömör fának felel meg/ "
Örülök, hogy ezt be linkelted, mert a gyakorlatban is ez így működik a gravitációs vissza keringetés. Ha a szakszeres bekötést is nézzük az ESB szelepeknél is ue. meg valósul ha egy nyelves visszacsapóval a szelepet áthidaljuk. Tehát így lehet a leg egyszerűben hasznosítani a kazánban maradt meleget. Ha működik a keringető annak nyomása a szelepet zárva tartja.
Valaki azt mondta hogy a gyantától nem fog olyan jól égni... nem tudom ennek mennyi alapja van, de lesz ideje kiszáradni a fának... van bőven tölgyem. :)
Te mekkora házat fűtesz a 45-ös kazánoddal? Mennyi fa megy el neked egy hónapban?
Nekem is van huzatszabályzó, de nemigen foglalkozom a gyári skálával. Nem látom értelmétz. Nem az a mérvadó, a skála hol áll, az számít a vízhőfok mit mutat.
Ráadásul a lánccal oda állítom, ahova akarom. Ha kell úgy állítom, hogy a skála 90 fokot mutat, a víz meg 60 fokos.
Ehhez kellene tudni, hogy vízszintesen, vagy függőlegesen van-e becsavarva a huzatszabályzód.Ha vízszintesen, akkor a külső skála a mérvadó.Ezt én már végig "zongoráztam", a honeway forgalmazótól kértem választ
ha szemből nézem a kazán elejével szemben állok akkor ott van egy fehér vonal a szabályzón,és a túlsó,tehát a kazán hátsó oldalala irányában is van vonal az viszont fehár nyilal van jelölve.
melyik jelölőhöz állitsam a 60at?a sima vonalhoz?vagy a nyíllal ellátott jelölőhöz?
Még új vagyok a fórumon, most tervezünk átállni turbós falikazánról fatüzelésre, de lenne néhány kérdésem, remélem tudtok segíteni.
Van egy cserépkályhánk, amit most tervezünk újrarakatni, és vízteret is építenek bele. Ezzel váltanánk ki a 24 kW-os falikazánt. A kérdés az, hogy mennyire megbízhatóan működik egy ilyen cserépkályhás vízteres megoldás? Van valakinek ilyenje?
Másik felvetésem, hogy cserépkályha helyett veszünk egy 20 kW-os szilárdtüzelésű kazánt, árban a végösszeg még a cserépkályhás megoldás alatt is lenne. Egyik típus a Dunatech STR25 lenne, másik a Hajdu HVK-20. Ismeritek ezeket a típusokat? Jellemzően hány mázsa fával fűtötök egy hónapban? Nálunk 150 nm a ház, és tölggyel fűtűnk majd, valamint lesz fenyő is, de arról többen lebeszéltek a gyanta miatt...
Normál esetben a primer és szekunder levegőnyílás keresztmetszete egyezik a füstcső keresztmetszettel, a primer és szekunder keresztmetszetek aránya 80:20 %. Vagyis a kazántápvíz megkívánt hőfokán, pl 70 C, kell beállítani a primer nyílás keresztmetszetét.
Nálam a füstcső 160 mm-es, 200 cm2, a primer ezért 160 cm2, ehhez 70 C-on 12-15 mm-re kell kinyitni a kazánhuzatszabályzóval.
Ekkor a tápvíz 10 C-os emelkedésekor kb 1-2 mm-re visszazár a primer ajtó.
A kazánt 60°C-ra felfűtjük, majd a huzatszabályzót 60°C-os állásra tekerve a mozgatóláncot beakasztjuk a huzatnyílás ajtajába úgy, hogy az ajtó 2mm-es résre nyitva legyen.
A huzatszabályzó a kazán égésterének oxigénellátását szabályozza a kazánba jutó levegő mennyiségének változtatásával. A beépített hőmérsékletérzékelő által érzékelt hőmérséklet alapján a készülék a szellőzőnyílást nyitja, vagy zárja az emelőrúd és a lánc közvetítésével. Az égési folyamat intenzitásával tehát a felfűtött víz hőmérsékletét tudjuk szabályozni.
Vegyestüzelésű kazánnál mért nem marad azon a nyíláson az alsó ajtó ahogy beállitom? van egy vegyestüzelésű kazánunk. felül van egy tekerő,amiből kijön egy pálca.ez a pálca lánccal össze van kötve a kazán alján lévő ajtóval így lehet szabályozni hogy mennyire nyiljon ki az ajtó,tehát mennyi oxigént kapjon a tűz. csakhogy hiába állitom úgy be a tekerőt hogy csak résnyire legyen nyitva az ajtó,amikor visszamegyek 1 óra után azt látom hogy totál nyitva van.ez mitől van?mit tegyek?hogy állitsam be úgy a kazán ajtaját azzal a tekerővel hogy magától később ne nyissa ki?vagy ez a tekerő magától forog?hogy működik?
