"...Fogl II. Károly (UTE) ellen az eljárást beszünteti és nevezett játékos játékjogát visszaadja. Egyben utasítja az UTE-t, hogy a pályán való rendre a jövőben fokozottabb mértékben ügyeljen fel."
Egyébként ha nem Pozsonyi mesélte a történetet, akkor egyből máshogy hangzott :)
Fogl Karcsi szerint először is a korábbi lengyelországi mérkőzéseiken tragikusan gyenge volt a bíráskodás, ezért erre a meccsre Pozsonyit kérték fel bírónak. Ő viszont nem vállalta. A meccset vezető lengyel bíróra meg azt mondta, hogy "Vojakovszkynál lehetetlenebb bírót még nem láttam a pályán" :) Például volt egy olyan szitu, hogy Schallert, az újpest balösszekötőjét a 16-oson belül felrúgták. A bíró továbbot intett. De annyira ciki volt a szituáció, hogy a lengyel játékosok voltak azok, akik lerakták a labdát a saját büntetőpontjukra, hogy ez tök jogos büntető lett volna.
Szóval a bírói bakik miatt verekedés tört ki a játékosok között. Fogl beszámolója szerint Kelecsényibe szálltak bele hátulról, ekkor tört ki a balhé. Ezután egy másik újpesti játékost pedig felpofozott egy polák :).
Erre a szurkolók berontottak a pályára, és nekiláttak az újpesti játékosok megverésének :) Fogl III. szeme alatt még napok múlva is monokli volt állítólag :) Fogl II. kezére ráugrott egy katona, egy másik pedig bajonettjével döfött felé. (szerencsére keresztül nem szúrta). Valakinek egy szurony sértette fel a kezét.
Azt mondja, hogy a lengyelektől kapott kölcsönkapussal állt fel az UTE erre a meccsre, de a közönség csak hőzöngeni jött ki a meccsre, fogalma sem volt ki az, de mivel lila meze volt, őt is megverték :)
Végül a lengyel bírói kar eltiltotta Vojakovszkyt.
Még felhozza "mentségül", és a krakkói közönség lehordására, hogy korábban a KAC túrája sem volt balhéktól mentes, a kispesti Eisenhoffer például felpofozta a nagyon pártos bírót.
Élmény lehetett a 20-as évek legelején meccsre járni Kelet-Európában :)
Hoppá! Én csak Szekszárdot írtam be a keresőbe. Megvan a Tolna Megyei SE, bár nálam ez is csak egyszer szerepel. 39/40 Délnyugat, Bajai alosztály, 9. hely. 1940-től már volt NBIII is, de szekszárdi már nem szerepelt benne (legfeljebb valami nagyon furfangos neve lehetett, ami még a Tolna Megyei SE-n is túltett).
A kérdés ugyan nem nekem szólt, de utánanéztem, mit tudok Szekszárdról. Sajnos szinte semmit. Olyannyira nem, hogy a 800 gépelt oldalnyi jegyzetemben egyetlen bejegyzés sincs Szekszárdról. Azért a bajnoki szereplésnek utánanéztem. A 20-21-es bajnokságban az egycsoportos délnyugati (Pécs-Baja) bajnokság 5. helyén végzett a Szekszárdi AK. Utána pécsi, kaposvári, bajai alosztályra bontották a kerületet, a 24/25-ösnek pl. ez lett a végeredménye:
Pécsi alosztály 1. Pécsi Bőrgyári TC 2. Nagykanizsai TE 3. Pécsi SC 4. Pécsi Vasutas SK 5. Pécsi AC 6. Pécsi DVAC (Dunagőzhajózási RT és Villanytelepi AC)
Kaposvári alosztály 1. Kaposvári MÁV 2. Nagykanizsai Zrínyi TE 3. Kaposvári Turul 4. Kaposvári Levente
Bajai alosztály 1. Szekszárdi Turul SE 2. Bajai SE 3. Bajai Turul SE 4. Szekszárdi Törekvés 5. Bajai MTE 6. Bácsalmási SC
Később is többnyire ez a két szekszárdi csapat szerepelt a bajai alosztályban, bár tény, hogy a délnyugati regionális bajnokságokról tudok a legkevesebbet. A Törekvés a 30/31-es bajnokságból visszalépett, a Turul pedig pl. a 34/35-ös bajnokságban már a pécsi alosztályban tűnt fel, majd újra a bajaiban. Amikor többosztályos lett az NB - nem találtam szekszárdi csapatot, ergo a negyedosztáyban szerepelhettek. Nyilván volt a Turulon kívül más szekszárdi csapat is, de nyilvánvalóan ez volt a legjobb. Ha a nevéből következtetni lehet a klub ideológiájára, akkor valószínűnek tartom, hogy 45-ben feloszlatthatták.
Ha már Pozsonyi és Újpest. Jöjjön az árnyoldal. (Ezt biztos elküldtem már neked)
Sporthírlap 1921. július 21. Pozsonyi Imre, a Cracovia edzője a Cracovia–UTE (2:1) mérkőzésről. „A sorozatos faultok után, a mérkőzés vége felé, az UTE középfedezet durván – egy bokarugással megerősítve – elfaultolta a lengyel csapat jobbösszekötőjét, ki erre pofonnal felelt. (Az illetőt a lengyel szövetség már azóta hat hónapra eltiltotta a játéktól.) Az UTE középfedezete a pofont azonnal visszaadta, mire a többi játékosok összefutottak, hogy szétválasszák a két felet. Erre a Fogl testvérek egyike 15–20 méter távolságból óriási iramban a tömegbe rohant és páros lábbal a krakkói csapat középfedezetének derekára ugrott, súlyos sérülést ejtve annak veséjén, úgy, hogy kórházba kellett szállítani.”
Rendesen felturbóztad a szöveget.:) Lengyel kolléganőd van (vagy csak nagyon jól tud lengyelül)? Látom, bizonytalan vagy abban, hogy lengyel és spanyol szövetségi kapitány lett volna. Kétségtelen, hogy pl. a Selmeci-könyvben nem szerepel így. Viszont mindkét válogatottat ő kísérte Budapestre. Kérdés, hogy volt-e ekkoriban a két válogatott mellett "igazi" kapitány? Kérdés, hogy esetleg ott is úgy volt-e mint nálunk, hogy a kapitány (pl. egy újságíró) elsősorban válogat, de van egy szövetségi edző, aki az érdemi munkát végzi? Lehet, hogy Pozsonyi szövetségi edző volt? Mint Pozzo mellett Viola?
Mindenesetre elég meggyőző az érved, hogy 1960-ban még élt.
Egyébként Pozsonyi rendkívül népszerű volt Újpesten. 1904-ben egy UTE-vegyescsapatban, mint kölcsönjátékos szerepelt. Ekkor írta egy újpesti lap, hogy „Viszontláttuk a népszerű Pozsonyit, korábbi kapitányt, kit a közönség tüntető tapssal fogadott”
Kapitány alatt azt értik, hogy ő volt az Újpest CSK-ja 1901-ben.
Nekem a kollégám "hevenyészett" módon lefordította! De az, hogy "1932-ben elszegényedve és elfeledve halt meg az USA-ban" tök hülyeség. Van róla fotóm 1960-ból. Úgyhogy nem tudom, ezt miért és hogyan találták ki...
Amúgy nagyjából ugyanez a szöveg van a lengyel Wikipédián is. Írtam is hozzá egy kommentet (megintcsak kollégám segítségével), de választ nem kaptam :(
Igen, de a szöveg úgy indul, hogy "z lewej pierwszy wegierski trenier w Polsce Imre Pozsonyi, w prawej Szkot..." Szóval, hogy balról Pozsonyi Imre, az első magyar tréner Lengyelországban, jobbról a skót..." Viszont Kimpton a Polonia, Pozsonyi a Cracovia edzője volt, és a kis kopaszra fel van hímezve, hogy Cracovia...
"A játékosai hiába igyekeztek vissza kis egyesületeikbe,egy akkori szabály szerint,aki lefelé igazolt,annak egy évet ki kellett hagyni." ... Ez a magyarazat hogy a profi III. ker FC jatekosai miert nem jatszottak sehol a kovetkezo evben."
1926. A Magyar Professzionalista Labdarúgók Szövetsége Általános Rendszabályai III. rész, 32. §. Az a professzionalista játékos, aki amatőr akar lenni, tartozik ezen szándékát az amatőr-zsűrinek és a szövetség intézőbizottságának egyesülete útján bejelenteni. Ha a bejelentéstől számított két éven belül az amatőr-szabályokat meg nem sértette, újra amatőrré nyilvánítandó. Az ilyen játékos amatőrré történt nyilvánításától számított 12 hónapon belül újabb professzionalista szerződést nem köthet.
Ezt hívták visszaamatőrizálásának. Sokan megjárták: elszerződtek profinak, de ha nem váltak be, utána két évig nem játszhattak amatőrként sem. Ezért 1932 nyarán a két éves várakozási időt egy esztendőre csökkentették.
Jól értem, hogy a megszűnő III. ker. FC profi játékosai nem mentek át másik profi klubba, vagy nem lettek a III. ker. TVE amatőr játékosai? (mindkettőt megtehették volna).
Köszi a képet. Tényleg hajlamos volt a kopaszodásra. Különben valóban egyértelmű: a másik fószer elé oda van írva, hogy skót, a kopasz fickó pedig mentében van. :) Köszi még1x! (amúgy a cikkből a "skót" szón kívül semmit nem értek)
Ez egy lengyel karikatúra. Van egy életrajz is mellette, ha tömeges igény jelentkezne, lefordítom.:) A szöveg a karikatúra mellett nem pontos, mert elég egyértelmű, hogy jobboldalon van Pozsonyi. És igen, kopaszodott erősen.
A legidősebb játékos témához. Nem tudok adatokkal szolgálni, de nekem Ray Ferenc nagyon gyanús. Ray szerezte az első bajnoki gólt, de másról is híres. Stobbe Ferencnek, a Sportvilág - civilben építész - szerkesztőjének társa volt Ray Rezső építész. Az ő fia, Ray Ferenc – aki Lausanneban tanult – hozott egy labdát Magyarországra, amit Stobbe 1896 decemberében vitt el a BTC tornacsarnokába. Pár hét múlva pedig megalakult az első, állandó magyar futballcsapat. Ha Ray legalább harmadéves volt ekkoriban, az azt jelenti, hogy 1875 előtt született.
Ha nem a bajnoki részvétel számítana, akkor egyértelműen Iszer Károly lenne a csúcstartó. Ő volt a BTC művezetője, az első csapat tagja, és játszott a BTC-Cricetter meccsen, az első nemzetközi találkozón. 1860-ban született.
Egyébként a BTC-ről két könyv is megjelent (vagyis ennyiről tudok), ha valakit nagyon érdekel a téma, szerintem ott kellene keresni a legidősebb játékost.
1. BTC 1885–1910. (évszám nélkül), Budapest 2. A BTC 40 éves története (1925), Budapest
Olyannyira járt Lengyelországban, hogy szövetségi kapitány volt.:) Egy kis érdekesség: a lengyel válogatott első mérkőzését Budapesten játszotta, 1921. december 18-án. Az utolsót pedig (természetesen 1945 előtt) Varsóban, szintén a magyar válogatottal, 1939. augusztus 27-én, a megszállás előtt pár nappal. A 21-es meccsen a lengyelek kapitánya Pozsonyi volt (25. októberében már mint a spanyol válogatott vezetője tűnt fel Budapesten). És még egy érdekesség vele kapcsolatban: 1923-ban jelent meg az első, magyar ember által írt labdarúgó-szakkönyv külföldön. Pozsonyi Imre: El entrenamiento.
Igen, Pozsonyi és Bodor Ödön is 1-szeres válogatott.
Bodor Újpesti színekben kezdte pályafutását 1900-ban, de 1901-ben már a MUE játékosa volt.
Pozsonyi Imre 1901-ben is az UTE játékosa volt, párhuzamosan a MUE-val. Akkor még két különböző osztályban lehetett kettős igazolása egy játékosnak. Ezt ha jól tudom, a következő szezonra megszűntették, így Pozsonyi az UTÉ-tól búcsúzott el...
Egyébként később az MTK-ban is játszott, az MTK-stílus megteremtőjének tartják, ugyanis sokszor járt Skóciában tanulmányúton, és akkoriban egyedülálló módon minden meccs minden pillanatát végigkommentálta :) Kinek hová kéne állnia, mit kéne csinálnia, stb.
Azután nagyon sikeres edzői pályát futott be. Lengyelországban is járt, volt a Barcelona edzője és az Újpest szakvezetője is. 1963-ban hunyt el.
Mind Pozsonyi, mind Bodor játszott az Újpest történetének első, 1900. április 29-én rendezett mérkőzésén.
Az 1902-es osztrákok elleni meccsen a kezdőtizenegyből Gabrowitz és Hajós Alfréd született 1880 előtt, ergo ketten voltak idősebbek 22 évesnél. Már akkor is a fiatalítás dívott... :)))
Ez az a Pozsonyi Imre, aki az első válogatott meccsen is játszott? Bodor Ödön névvel is volt válogatott labdarúgó. Különben valóban, a századfordulós játékosok nagy része 19-20 éves volt.
Megnéztem, a legrégebben született "ismert" születési dátumú Újpest játékos az 1880-as Pozsonyi Imre (21 éves 1901-ben, az első bajnokságban)
Őt követi az 1882-ben született Bodor Ödön, Neubrand Mihály, Faragó Lajos és Ugró Károly... az 1903-as csapatban ők már nem is szerepeltek, kiöregedtek :)
Hát a Gabrowitz szerintem akár simán lehet az első osztály korelnöke is! Ugyanis a kezdeti években jellemzően rendkívül fiatal játékosok űzték a sportágat. Az UTE 1903-as csapatában például a legfiatalbb játékos 15, a legidősebb mindössze 19 éves volt...
