Minden stimmel,de a szlovák oldalon is szednek belépődíjat.
Salgót tényleg ne hagyjátok ki.
Somoskőről a piros sáv jelzésen (Petőfi-sétány)elsétáltok Ersztvényen keresztül a (volt) Dornyai th.-ig majd a piros háromszögön fel a várba.
Aztán már csak Zagyvafő vár hiányzik a nagy hármashoz. Ugyanis Magyarországon ez a három várom van a legközelebb egymáshoz.
Salgó várából szembe föl a Boszorkány-kőre (csodálatos panoráma) innen le a piros L-en a piros sávra majd némi menetelés lefelé és balra letérés ismét a piros L-re. Így be is értek Zagyvarónára, ahol szemben, a templom felett van a vár maradványa (néhány kő). Innen van helyijárati autóbusz a városközpontba.
Az össztúra így (Somoskő - Zagyvaróna) kb. 12km lenne.
Amikor pár éve Somoskő váránál jártunk, még nem lehetett hivatalosan felmenni magyar oldalról. Azt mesélték, hogy a várban szlovák kiskatonák rejtőznek és ha "elfognak" egy magyar oldalról belógó túrázót, 3 nap szabadságot kapnak..:)
De lehet, hogy ez is amolyan falusi legenda..
Egyébként Fülekre is eltekerünk!
Ti aludtatok már éjszaka valamelyik várromban??
Szerintem gyönyörűen izgalmas lehet..
Amikor utoljára jártam arra, akkor a magyar oldalról simán fel lehetett menni. Állítólag már belépődíjat is szednek. A felvidéki oldal előnye, hogy útba esik a híres híres bazaltömlés.
PS:
Ha arra jártok, semmiképpen ne hagyjátok ki a Salgó várat. Útba is esik - kábé - és nagyon kellemes erdőn keresztül vezet az út.
SOMOSKŐ VÁRA
Az 526 méter magas várhegy és a csúcsán álló várrom szlovák területen található. A bazaltcsúcs Iábánál húzódó államhatár elválasztja a párszáz lelkes települést attól a nevezetességtől, mely évszázadokon át hozzátartozott. A várat a Kacsicsok építtették a tatárjárást követően, s az idők folyamán több gazdája is volt. Többek között Losonczy István temesvári várkapitány, akinek Anna nevű lánya kedvéért Balassii Bálint többször is megfordult a vár falai között. E vonzalomnak köszönhetően születtek a Júlia-versek. 1576-ban Ali füleki bég elfoglalta, de nem sokáig maradt török kézen, mert Pálffy Miklós seregei visszafoglalták. A Rákóczi szabadságharcot követően a bécsi udvar elrendelte lerombolását, melyet azonban csak részben hajtottak végre, s így viszonylag jó állapotban megmaradt. Az utóbbi időben a szlovák hatóságok helyreállítási munkálatai révén tetszetős külsőt nyert. A vár a magyar oldalról újra látogatható, de a szlovák oldali Bikkrétről (Siatorska Bukovinka) induló jelzett túristaúton is felkereshető, melynek utolsó szakasza egy geológiai tanösvény sok érdekes látnivalót kínál. A várból szép kilátás nyílik a környező vidékre.
Meglesz, éppen azon dolgozunk!:)
Egyébként jövő hét végéjén ismét Somoskő várához megyünk, a szlovákiai oldalról is becserkészve. Megnézünk még egy-két aprócska várromot, és majd itt beszámolok az útról.
No csak!
Az tény, hogy időnként (bizonyos címekre) nem tudok küldeni és egyes egyedek nekem sem képesek eljuttatni üzenetüket.
Újra próbálom, de ha nem megy, akkor passz!
:)
Jaaa..Igazatok van!
Tényleg ciki...:)
Annyira nem fog mostanában az agyam..Nincs momentán semmi szellemi kihívás a munkahelyemen, így a kis eszem is elpihent, bocs.
Azért így van, mert régen így hítták ezt a megyét, és ez egy régi térkép. Lehet, hogy zavaró, még átgondoljuk.:)
Jöhet a többi javaslat is, így épül az ember!
Egy barátom imád várfotókat csinálni, próbaképpen az Interneten is rajta van, de lesz egy "normálisabb" weboldala is. Addigis kedvcsinálónak: varfotok.freeweb.hu
(A múltkor ugyan nem tudtam megnyitni, de mondom, hogy ez csak próba:)
Hallottatok már a 1223. számú Tisza Cserkészcsapat vártúra sorozatáról?
Államalapításunk 1000 évfordulója alkalmából indították útnak, melyel az elmúlt évezred tanúira szeretnék felhívni a figyelmet.
Hat fokozatból áll a sorozat. Egy-egy sorozatban 20 vár, várrom felkeresése szükséges. Természetesen a földvárak is beszámítanak.
Egy vár csak egyszer szerepelhet a mozgalomban.
A fokozatok:
Magyar várak apródja
Magyar várak fegyverhordozója
Magyar várak lovagja
Magyar várak strázsmestere
Magyar várak hadnagya
Magyar várak kapitánya
Igazolólap kérhető a csapat címén 3580 Tiszaújváros, Árkádsor 15. , de mivel van még fénymásolatom én is tudok küldeni belőle.
Az igazolólappal együtt 300Ft-ot kell feladni az elbíráláshoz.
Én legjobban a Markazi várromot szidtam. Igaz gyönyörű helyen van, de a hozzávezető út, az valami szörnyű.
Mi északról közelítettük meg kerékpárral Sas kő-Mária-kereszt felől.
A kerékpárok teljesen jól bírták az út elejét, Markaz felé azonban a csalán mindent elborított.
Továbbá nem lehetett megtalálni először a várhoz vezető csapást.
Meg még: az észak felöl jövő, és a faluba levezető út nagyon nem volt egymással kompatibilis, a találkozási hosszuk kb. 0 méter volt.
És az út vége: a faluba vezető úton kétszer esett le a lánc a bicajomról, pedig addig soha.
Egyszerűen ki volt hordva a zúzott kő a túristaútra.
Teljesen helyén lenne ez a várrom, csak valami kultúráltabb megközelítést kellene kiépíteni.
Meg Markazba egy olyan boltot/kocsmát ami 4 után is nyitva van. Ugyanis semmi nem volt.
Elfeküdt egy kicsit a topic az utóbbi id?ben. Hogy megtörjem a csendet, íme egy rövid beszámoló a múlt heti vártúrámról.
Mostanában kerékpárral szoktam a Börzsönyben várakat felkeresni (arra van telkünk), a Vártúrák kalauza címü könyv alapján. Múlt hétvégén a PAP-HEGYI VÁR volt a soros áldozat. Ezt a Börzsöny túristatérkép sem jelöli, így kizárólag a 60-as években készült leírás alapján tudtam tájékozódni. A könyv falmaradványokat említ, de a valóság azért ennél jóval szerényebb. Két órás keresgélés után, csak abból tudtam, hogy jó helyen járok, hogy egy faoszlopon a "Börzsönyi várromok - Pap-hegyi bronzkori vár" táblát találtam. A környéken néhány kósza kövön kívül semmi nem volt. Kicsit csalódott voltam, s?t arra gondoltam, hogy esetleg a tábla áll rossz helyen. Tovább kutattam a Pap-hegy déli oldalát, de nem találtam semmi többet. Úgy látszik tényleg az "a vár".
Másnap Nógrád várával vigasztaltam magam.
Remélem még talál itt valakit értesítésem:
Ma a 17:35-kor a Satelit-en kezdődő Kontraszt című műsorban Taródi Istvánról is szó lesz, aki a Lővérekben építi 40 éve a már itt is emlegetett saját várát.
Inkább "csak" olyan meseszerű, ahogy a címek is mondják, regék, mesék, legendák vannak benne, a várakhoz kapcsolódóan. Konkrét szakmai, építészeti, vártörténeti és ilyesmi dolgokból valamivel kevesebb. De amúgy nem rossz.
A segítségeteket szeretném kérni. Amat?r vár rajongó vagyok. A Magyar Könyvklub kiadásában, Csorba Csaba tollából megjelent egy 4 kötetes könyv, a címeik Regél? Váraink, Mesél? Váraink.., stb., pontosan nem emlékszem. Ezt most a klub boltjaiban, a rendes kereskedelmi ár -3500 Ft- helyett, 1570 Ft-ért lehet kapni. Ahogy belelapoztam, nagyon igényes, gondolkodom rajta, hogy megvegyem. Azonban szakmailag nem tudom megítélni, hogy mennyire jó. Ha valamelyikötök látta már és a leírná a véleményét, azt nagyon megköszönném.
Változó, van ahol a jelenlegi, de volt olyan is ahol rekonstruált állapotot rajzolt meg. Illetve nem is megrajzolt, hanem festett, ugyanis akvarell képekről van szó, .
Gondolom azért is ilyen vegyes (jelenlegi, rekonstruált), mert ahogy lehetősége és kedve volt elkészíteni, úgy csinálta. Kezdetben ugyanis csak kedvtelésből készítgette.
Én a Helikon kiadó boltjában vettem meg (Bp. Bajcsy-Zsilinszky u.), de láttam nagyobb könyvesboltokban is (igaz azok nem a számozott példányokból voltak).
Hátha benéztek még ide. Egy nagyon jó könyvre bukkantam rá, igaz horribilis árért. Nekem szerencsém volt, gyűjtögettem egy kis pénzt ezért sikerült beszereznem.
Szóval a könyv: Kőnig Frigyes, Várak és erődítmények a Kárpát-medencében (Helikon kiadó, 2002)
Ami gázos benne: a 14600 Ft (bőrkötésben, számozott példányban 16600 Ft)!
Amit ezért nyújt a könyv több mint 1500 vár, erődítmény, vagy kisebb megerősített hely rajza. Kőnig Frigyes egyébként egy festőművész, akinek a hobbija a várak lerajzolása volt. Amit eddig csinált az van a könyvben.
Szóval akinek van lehetősége annak csak ajánlani tudom. Ha valakinek szüksége van várak rajzaira az nyugodtan írhat, beszkennelem és elküldöm.
