1. Létezik egy olyan gép (Sistem-Air Jolly) ami nem igényel csőhálózatot. Ezt a gépet be kell süllyeszteni a falba, vagy csak felfúrni a falra. Ebben van a gép, porzsák, stb., tehát minden. Ehhez egy 9 vagy 12 méteres gégecsővel szerelt takarítókészletet lehet csatlakoztatni, és ezzel takarítani. A készülék kisebb lakások esetén elég szokott lenni, de ez nagyban függ a készülék elhelyezésétől és a lakás elrendezésétől. Nagy előnye, hogy nem kell csőhálózat, a levegőt a szabadba fújja, elég csendes, nem foglal nagy helyet.
2. Választasz egy kicsi gépet, pl Sistem Cube. Ez a készülék 30x30x30 cm-es kocka, tehát rendkívül kicsi. Ehhez csőhálózat csatlakozik, így el kell valahova helyezni 1 vagy 2 falicsatlakozót, a lakástól függően. Ez megoldható akár kicsi véséssel, akár falon kívül (olyan helyen ahol nem látszik, vagy nem zavaró a látványa), akár kábelcsatornával eltakarva is. A rendszer előnye a kicsi méret, a készülék könnyű elhelyezhetősége, alacsony zajszint. 40 mm-es csöveket használ a megszokott 50 mm-es helyett, így könnyebb szerelni.
Ha érdekel valamelyik, írj és szívesen tájékoztatlak bővebben is!
A lakásunk első emeleten és a ház szélén van. A gép mondjuk lehetne egy háztartási jellegű 2.2kw-os csendes porszívó, ami a lakás egyik sarkába egyszerűen elférne.
Ehhez a legkisebb gépre van szükséged, és némi csövezésre. Egy ekkora lakásba 1 db csatlakozó elég, hisz a 9m-es gégecső mindenhova elér. A gond csak ott van, hogy mit szólnak a szomszédok az erkélyen a zajforráshoz. De ha beteszed egy nagyobb szekrénybe, talán nem zavaró.
Elég rég foglalkoztat olyan porszívózási megoldás, aminek porgyűjtő tartálya az erkélyre tehető, a gépből kiáramló levegő meg ugyanitt távozik. 44m2 mindössze a lakás tömbépületben, tehát kicsi.
Kapható a központi porszívó rendszerekhez egy tartály, mellyel folyadékot is lehet szívatni. Ezt a falicsatlakozó elé kell beiktatni, így az felfogja a nedvességet és nem kerül a gépbe.
Köszönöm. Ahogy látszik a képen , le kellett vésni a csempéket, és a jól alávésni a falnak, hogy a födémet is át tudjuk törni, meg a cső és az adapter is elférjen. Ami nem látszik, hogy két függőlegesen rögzített fa stafli van a lapátadapter mögött, ehhez van erősítve, így bármikor bontható, kivehető. Szerencsére volt még néhány csempém elrakva, így tudtam pótolni azokat, amiket le kellett verni (ide s tova tíz éve őrizgetek a ház összes burkolólapjából nyolc-tíz darabot. Sajnos nem tudtuk úgy elhelyezni, hogy szimmetrikusan álljon a fugákhoz, mert túl sok mindenhez kellett alkalmazkodni (betongerenda, padlófűtéscső, stb.)
Ügyes, nagyon ügyes. Főleg az tetszik, hogy a falba tetted a szemétlapát adaptert. Én is ezt tervezem a bejáratnál (oda is teszek, egyszerűbb a cipőről lekerülő koszt csak bepartvisolni). Már csak a hátsó kivezetésű adapter méretei kellenek...
Kész lakásba tényleg nehéz a kivitelezés, főleg ha minél kevesebb bontással kell megoldani. De itt látom tökéletesen sikerült. Sajnos vannak olyan elrendezésű házak, ahol szinte kivitelezhetetlen a rendszer utólag, mert az egész házat szét kellene vésni. És az nem túl haszon egy háznak, ha az összes fal meg van gyengítve. Itt sajnos egy kicsit mélyebbre kell vésni, mint a villanynál. A födémáttörés általában a legnehezebb része a dolognak. Egy épülő háznál még könnyebb, mert ott mindegy hol fúrok, az aljzatbeton úgyis eltakarja. De itt Neked úgy kellett, hogy semmi se látszódjon. A pince porszívózására létezik olcsóbb megoldás is. Ez amit Te beraktál egy kültéri dugalj, IP 44-es védettséggel. Létezik egy sima csőbe dugható dugalj is, aminek az ára ennek töredéke. Mi azt szoktuk használni. Persze ez is jó, csak drágább. A másik ami feltűnt az a falicsatlakozó. Mi a hosszabb felét szoktuk vízszintesen elhelyezni. Végülis nincs rá semmi előírás, csak érdekes így látni.
Aertechnika TPS 150-es készülék lett felszerelve, tudom, hogy van ennél jobb, de extrém jó feltételekkel jutottam hozzá, úgyhogy minden alternatíva elvetve.
Mivel kész lakásba kellett megcsinálni a kiépítést, ezért körültekintően kellett tervezni, hogy minél kevesebb bontással járjon. Nem tettük mégse ki a szabadba a gépet, találtam neki a legalsó szinten egy jó kis helyet:
A vízszintes irányú csöveket (mivel a lábazatba már nem lehetett elhelyezni, egyszerűen az alsó szint (garázs, mosókonyha) mennyezetén vezettük el, egyébként is megy itt egy csomó cső, úgyhogy nem zavaró egyáltalán:
Mint látható ide tettünk egy falon kívüli csatlakozót, a pince porszívózására.
Innen a legalsó szintről a födém áttörésével álltunk fel a középső szintre, azokra a helyekre, ahova terveztem csatlakozókat. Gyakorlatilag csak azt a 40 centit kellett a falba felvésni, amilyen magasra a kiállást raktuk. Ami nehézvolt, az a vasbeton födém áttörése, úgy, hogy igazából a falban kellett fúrni. Nem tudom, érthetően írtam-e le.
A legfelső szint kiállásaihoz egy falat kellett függőlegesen végigvésni, ez a "lépcsőház" fala, amelyik elég központi helyre esik, így fönt már nem kellett vízszintesen vezetni a csöveket, egy kiállásról a hétméteres gégecsővel minden helyiség minden pontja kényelmesen elérhető.
Felkerült a porszívó kijelző panelja is:
A feleségem kedvence, ami a konyhába lett szerelve, a szemeteslapát opció, ami nagyon praktikus kiegészítő. A partvissal összehúzott szemetet csak elé kell seperni, és már el is tűnt az egész a porszívó gyomrában.
Összességében a készüléken kívül a rendszer kb. 70.000 forintomba került, ebbe négy falicsatlakozó, egy falonkívüli, egy szemeteslapát-szerkezet, a csövek, a ragasztó, idomok, az elektromos kábel és a hétméteres gégecső van benne. Nagyon erősen szív, és nagyon kényelmes dolog. Személy szerint nekem megfizethetetlen, hogy nincs benn porolás, az egyéb kényelmi dolgok a feleségem munkáját könnyítik meg.
Ha a teljes összeget összehasonlítom egy LUX, vagy Zepter 2-3 százezer forintos porszívójához, akkor is simán ez a nyerő. Természetesen egy átlagos húszezres porszívóval szemben nem lehet versenyeztetni árban, de ez teljesen más komfortkategória
Teljesen védve lenne egy 16 nm-es erkély alatt, ami három oldalról védett, csak egy oldalról nincs fal. Sem eső, semmi más természeti katasztrófa nem érné, tehát ezért gondoltam, hogy ide tenném, mert így nem zajongana a pincémben.
Az attól függ, hogy milyen gép, meg hova lenne elhelyezve. Nem árt ha legalább freccsenő víz ellen védett. Ha lehet, akkor védd a gépet a környezet ellen, pl. ne verje az eső. Az általunk forgalmazott Sistem-Air Speedy, Tecno Activa és Tecno Evolution gépek - a gyártó szerint is - alkalmasak kültérben való elhelyezésre is.
A hőszigetelésed biztos,hogy gyengébb lesz a gépészeti nyomvonalakon, ezért még pár centi szigetelést javasolnék a cső fölé.De nem is ez a fő érv.-Hanem, ha egy 38-s fal kevés, raksz rá 5-10 cm szigetelést és kész.Ez egy szerelőbetonnál kicsit nehezebben kivitelezhető utólag.Nem érdemes spórolni az aljzat szigetelésén.A vízzáró szigetelést viszont nem biztos, hogy javallanám agyon fúrkálni,vagy hiltiszegezni, mert az addig homogén, míg sértetlen.
Bőven elég ha a styrol a cső köré van szabva, ha nincs feszültség a csőgerincbe az tökéletesen fekszik a szerelőbetonon.
Na azert ez igy sommasan, hogy a "levego jo hoszigetelo", nem igaz! Ugy 2 cm vastag levegoretegben siman elindul a cirkulacio -- nem veletlen 16 mm-re vannak az ablakuvegek egymastol. Es termeszetesen a mozgo levego szallitja is a hot, sajnos jobb hatasfokkal mint szeretnenk. Mondjuk onmagaban egy vizszintesen fektetett csonel, ha mas nem inditja el a legmozgast, es alul hidegebb mint felul, lehet hogy nem lesz tul nagy energiaszallitas -- igaz meg mindig ott vannak a fuggoleges szakaszok.
Ilyen alapon probléma lenne ott is, ahol a fűtés, víz, szennyvíz, stb. megy. Ott sem biztos, hogy van a csövek felett hungarocell. Amúgy meg igaza van az előttem szólónak: a levegő jó hőszigetelő.
Így van! Én is így értettem, max rosszul fogalmaztam.
Tehát rámegy a vízszigetelésre és ha van hungarocell, akkor azt köré rakják. Ha nincs akkor mehet rá a beton. Lefúrni tényleg nem szükséges, nem kell vele megsérteni a vízszigetelést.
Igen én is a talajpára elleni szigetelésre tettem. Rögzíteni nem kell, mert az 5cm-es hungarocel, mind két oldalról szorítja. Meg különben is akkor tönkre teszed a szigetelést. Utánna még lefedtem az egészet 3cm-es hungarocellel . Tehát összesen 8cm szigetélés, erre jött a betonvasháló és 6-7cm beton.
Én olyat láttam, hogy az aljzathoz rögzítik, a vízszigetelő lemez fölé. Csak azt felejtettem el kérdezni, hogy fölé egyszerre a beton jön-e, vagy hungarocell, esetleg valami más.
Lakossági központi porszívó esetén a cső általában 50 mm vastagságú. Ezt - ha van - a hungarocell szigetelésbe tesszük bele és fölé megy a beton. A lényeg, hogy beleférjen az aljzatba a cső.
Nos a történet a következő. Az öregúr, már a boldog béke idők elején került oda, abba a házba házmesternek. A ház igen jómódú polgárok otthona volt, a legkisebb lakás is meghaladta a 200m2-t és minimum öt szobásak voltak. Lakóik bankárok, ügyvédek voltak, természetesen személyzettel. Nos a cselédek pedig az ő saját takarítási menetrendjük szerint délelőttönként elővették a porszívócskájukat, és mindenki porszívózott. Az egyik 8ó 30perckor kezdte, a másik 11 órakor, a harmadik 12-kor. És azért az akkori gépek sem éppen csendesek voltak, így zavarta az otthon tartózkodókat, vagy éppen otthon dolgozókat. Ezért beépítettek közös megegyezéssel egy központi porszívó rendszert, aminek a hatalmas porszívó gépe a pincében hangszigetelt (!!!!) helyiségben volt, és a felszálló strangokban, vagy a lighthófokban voltak a csövek. Gyönyörű krómozott bajonettzáras dugókkal a falakon. És a lényeg! A gépet reggel kilenckor kapcsolták be, és 10ó 30-ig üzemelt. Ebben az időben kellett az összes cselédnek takarítania, később már senki zajonghatott a saját kis gépével. Hát ennyi. Amúgy a gép egy igazi ipari műremek volt, de mert akkor még IKV kezelésben volt a ház, nem engedte az öreg lenyúlni. Nagy kár, mert ma ipari emlék lehetne. Ha jól emlékszem SIEMENS gyártmányú volt a gép és 14kW-s soros gerjesztésű váltakozó áramú motorja volt. A szeméttároló üstje akkor volt, mint egy ipari konyha főzőüstje, és a maga a gép is méretes volt. :)) efvill
