Na mostan ott van a beírásod fölött kevéssel a felirat: Alapinformációk az Országos Kéktúráról új érdeklődőknek a http://ttt.tr.hu/okt/oktfaq.html címen találhatók, ahol a gyakran feltett kérdésekre igyekeztünk válaszolni. Hát ott. Amúgy az ott leírtakon kívül a Bajcsyn a Cartographia térképboltjában is próbálkozhatsz.
A Cs500 két kódjának vadászata csak az egyik fő cél volt e szombat reggelen, ugyanis megbeszéltem a hétvégén a hegyen táborozó barlangkutató csoporttal, hogy levisznek a Naszályi-víznyelő barlangba, ami a 6. legmélyebb az országan, tehát a nap fő attrakcióa ez volt. Jelentem, iszonyat sáros lettem, s néha az oldalamon függő akkumulátor (a sisakon lévő fejlámpához) akadályozott a kúszásban-mászásban, mert bizony megszorultam a szűk járatokban, ha nagyon rossz helyre csúszott oldalt. Jó, persze, az én versenysúlyom sem 50 kiló :-))
Tehát, kelés 5-kor, a 6:30-as busszal (a váci autóbuszállomásról) mentem fel Agyagbánya-felsőig, innen párszáz méter után elértem a sárga sáv jelzést, mely a vasútállomásról indul. A sárga egy idő után együtt halad a kék háromszöggel, melynek festése egy szakaszon a szokásosnak a háromszorosa, de a biztonság kedvéért még egy sárgás műanyag alapra színes betűkkel ragasztott "TÚRISTA ÚT" táblát is tettek több helyre.
Rövidesen brutális szakasz veszi kezdetét, nem tagadom, megálltam párszor pihenni, főleg így korán, no meg egyáltalán. Ez az út felvisz a Naszály-tetőre, de a szintben haladó sárga sáv keresztezésénél balra fordultam, a dagonya, majd a Szarvas-hegy irányába. Az út itt végig szintben halad a vaditató tóig, onnan a jelzett útról (jobbról itt csatlakozik pár méterre az OKT) le kell térni, mintegy 300 méter után van egy letérő szakasz jobbra, onnan már látszik a kis faház, ahol a barlangászok tábroroznak. A Szarvas-hegy kódja innen picit visszafelé, Keletre, mintegy 50 méterre van, ahogy a Túrabázisban olvasható is.
A Naszályi-víznyelőben az esőzés hatására a bevezető 6 méteres aknában (itt van csak a lezárás) 3 centis sár volt, a lezárt bejárat alatt egy ablak (kb. mint egy fortocska) méretű vasajtócska értendő, ezen kell bekúszni háttal, szigorúan hason, mert különben az ember fara már fennakad. A barlang belül omladékos, néhol szűk járatokkal nehezítve az áthaladást, egyes aknákban már vaslétrák voltak, többek között ezért is voltak fent hétvégén, újabbakat szereltek be, megkönnyítve a járást majdan kezdők számára. Néhol cseppkőkezdemények, zászlók is előfordultak, de nem jelentős. 50 méter mélységig vittek le, ez pont elég volt ahhoz, hogy lássak, tapasztaljak folyosót, omladékot, szűk járatot, aknát, vízátfolyás okozta járatot, bár a nevével ellentétben ma már nem víznyelő barlang.
A túra után álltam neki a két közeli kódot felkeresni, a Szarvas-hegy hamar megvolt, a Látó-hegy megközelítéséhez a Gödöllői-dombság térképe ajánlott, mert az még közli a régi sárga sáv jelet, mely a hegycsúcson megy keresztül. Szintben kell haladni a tetőig, a Szt. Margit-kereszttől mintegy 6-8 méterre valóban meglett a kód.
Maga a csúcs, a kareszt és környezete is izgalmas látvány, de a panoráma fentről, no azt ajánlom mindenkinek! Innen elméleti (értsd: térkép) síkon kezdtem lefelé jönni az egykori sárga úton, melynek festett jel formájában nyoma nem volt, a taposott ösvénynek sem igazán, így az igen meredek, eleinte csak füves, később cserjés, majd sűrűségre váltó hegyoldalon leoldalaztam, ez már kalandtúra-jellegű volt, majd néhány perc erdő- és bozótvágás (kés nélkül, csak fizikai valómmal) után beestem a kék háromszögbe, onnan már futva mentem a buszmegállóig. Cserepóló volt nálam, de nadrág nem, így a 100%-ig saras (félig már száradt) tréningalsóban bizonytalan volt, hogy felengednek-e a távolsági buszra. Sikerült :-)) A pályaudvartól hazáig ebben a szerelésben caplattam végig Vácon, különösebben senki nem fogllakozott a megjelenésemmel, így még két könyves- és egy élelmiszerboltba is bementem :-))
A Kálvária-domb túloldalán, a Trianon-emlékmű mellett lévő villanyoszlopon található egy kifogástalan állapotú fém börzsönyi váras tábla, három lyukkal, "Zebegény, Kálváriadomb" felirattal. Legalábbis aug. 21-én megvolt.
Indult egy új topic: Aggteleki- és Szlovák karszt http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9128483 Bocs, egy ideje nem követtem ezt a topicot, majd ha lesz időm, próbálom pótolni...
Szerintem a túracipő a túrázó legfontosabb felszerelési tárgya, hiszen a "munkaeszközünket", a lábunkat védi és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen. Tehát nem szabad lekezelni az ezzel kapcsolatos problémákat!
Ha a bakancs bárhol szorít, végy egy kis fáradtságot és milliméterről milliméterre ellenőrizd a belsejét! Tíz perc alatt végzel vele, de tapintással a cipő teljes belső felületét ellenőrizheted. Előfordulhat valami varrási hiba, vagy a bélés ráncot vethetett, szóval jobb ennek a végére járni.
Ha nem találsz semmit, akkor a hiba valószínüleg abban van, hogy ott kicsit nyomja a lábad. Ezen csak a sámfázás segít, vagy a sok viselés. Amíg a lábad megszokja, jó ötlet, hogy megpróbálod a kényes helyet a lábadon még az indulás előtt leragasztani leukoplaszt szalaggal, ez plusz párnázást jelent a bőrödnek.
Én tapasztalatból a túrabakancsból mindíg egy-két számmal nagyobbat veszek mint a lábamfejem hosszmérete, mert így a lábujjaim még lejtőn sem érik el a cipő elejét, meg elég széles talpam van, mert az amúgy méretes cipők engem is mindíg oldalt szorítanak.
A túralázzal kapcsolatban:
Hát igen, ismerem ezt azt érzést: ezt a jóleső bizsergést, ami minden túra előtt elfog. Egyébként számomra az utazás az "előjáték" a túrához, eddig minden kéktúránkra (és általában a többire is) tömegközlekedéssel utaztunk, annak ideje alatt van idő lelkileg is felkészülni, ráhangolódni magára a túrára.
Ha az általd említett szakaszon fogtok végigmenni, feltétlenül szánjatok időt a kilátásban való gyönyörködésre is, mert eszméletlenül szép kilátópontok vannak arrafelé! Bár nekem a kilátás a gumicicám, egy szép kilátásért a világ végére is elmennék!
Nosza, akkor mindent bele, aztán a tapasztalatokat osszad meg velünk is!
Nosztalgiáztam egy kicsit a leírásodat olvasva. Mi tavaly márciusban jártunk ezen a szakaszon így a Haramia forrásnál nem volt gondunk a szúnyogokkal :) Mi Szálkán meg is aludtunk a Hotel Hirsch-be és innen mentünk tovább Mecseknádasdig.
Nem csodálom, hogy kiborított az a szakasz. Kár, hogy pont itt függeszted fel, pedig a következő szakasz nagyon szép és könnyen járható. Igaz nem szúnyogmentes.
A tapasztalatokat, és ha sikerültek a mérések akkor azt is, érdeklődéssel várom.
Szóval:
Eredetileg Szexárd-Mórágy akart lenni a táv, de végül ez több dolog miatt sem sikerült. Foghatnám a kialvatlanságra, az első 6 km aszfaltra (ráadásul emelkedőn), a melegre, a szúnyogokra, és nem utolsósorban a szálkai Horog csárdára (és környékére), de erről majd később.
Szekszárdra érkezés a reggeli IP-vel, pecsételéssel nem volt gond az állomáson, pedig még a 9/99-be is kértem egyet. Jelek átvezetnek az autóbuszállomáson – ha valaki nem tudná, a 11-es kocsiállásról megy busz Dunaszentgyörgyre, Paksra és Frankfurtba. A városban jók a jelzések, amúgy szépen kupálódik ki a város, ha jól vettem ki, most építenek egy sétálóutcát is, aminek a végén ingyenes (!) és tiszta (!!) nyilvános vécében pisilheti ki a sárbogárdi ittasellátóban elfogyasztott sört az első km után megfáradt turista. Elmellőztem (ezt a hülye szót az Atlaszban találtam) a Babits múzeumot, majd a Remete kápolnát; odáig egyébként lehetne kispistázni a városi tömegközlekedéssel. Itt voltak keresztbe zöld sáv jelek is, az Atlaszban ez nem szerepel.
Igen-igen markáns emelkedő vezet a Bati-keresztig, amely körül az Atlasz megírása óta ki lett irtva a növényzet. A feszület két oldalára vannak festve a jelzések, mintha egy sima fatörzsre festették volna. Az ilyen jelzések ellen már többször szóltam itt a topikon, szvsz nem illik szobrokat összepingálni még turistajelzésekkel sem. Amúgy az út másik oldalán kerítés húzódik, bármelyik kerítésoszlopra lehetett volna festeni! A kerítés másik felén szőlőültetvény, nagy lett volna a kísértés, ha be lehet menni…
Szarvas-szurdikon látszanak az elmúlt időszak esőinek maradványai, több helyütt kisebb löszomlások is vannak, valamint a löszfalból „kinövő”, a fizika törvényeivel dacoló fák. Klassz hely.
Sötét-völgy körül tanösvény sok-sok táblával, és még több szúnyoggal, utóbbiak aztán a Grábóc előtti füves térig elkísértek. Különösen a Haramia-forrás környékén volt tűréshatár feletti a szúnyog-koncentráció. Grábóci erdészlaknál nincs jelzés, ami balra, a domb felé mutat, de hittem a térképnek, és jól is tettem. Másik irányba viszont bazinagy K- jelzi az utat.
Grábóc igen-igen lepukkant falu, bár a kálvária és a szerb templom az ikonokkal nagyon szép; ez utóbbi helyen sikerült TKM-es pecsétet kapni, az egyik anyáca el is mesélte a templom és a kolostor történetét.
A faluban a vegyesbolt egyébként zárva volt (kis kitérő a kékről a főutca mentén), nyitva tartási időt nem találtam, az ÁFÉSZ italbolt feltehetőleg hosszabb ideje zárva. Pecsételési lehetőség még a Tüske-vár (közvetlenül a Kék mellett), de a nyitva tartása nem túl túristabarát. Lefényképeztem, hálából az abaligeti büfé nyitva tartásáért.
Grábóc és Szálka között elég egyértelmű az út, és mivel viszonylag nyílt területen vezet, a szúnyog is lényegesen kevesebb.
Szálka falu számomra – beleértve az OKT-t is ! – az eddigi legpozitívabb meglepetés. Tiszta, rendezett udvarok, gondozott közterületek, viakolor burkolat, faragott utcanévtáblák (nem is akárhogy!) és a Horog-csárda!! A kimért vörösbort csak ajánlani tudom, igencsak jól esett a 2 pohár viceházmester, az árak is lefogadhatóak. DDK és DDP pecsét is itt van, mint a kettő jó állapotú.
Bevallom, nem sok kedvem volt továbbmenni, ráadásul a buszra sem kellett sokat várni. Meg valahogy nem nagyon sajnálom, hogy innen lehet folytatni legközelebb.
maximálisan együttérzek veled. Tegnap nyomattam egy Szexárd-Szálka szakaszt, a Haramia-forrás környékén elig tudtam megtölteni a flakonomat, kapálóztam jobbra-balra, annyi volt a szúnyog. Szóval arra sem jobb a helyzet, nekem is tele volt a hócipőm.
Zebegényben két helyen is gond van a megadott igazolóhelyekkel. A kápolnánál a Börzsönyi Várak kód lekaparva, az Erzsébet forrás tábláját pedig leszerelték, a nem messze lévő Községháza udvarán van a falhoz támasztva, ha a kapu zárva van, az utcáról nem olvasható a felirata. A forrás melletti házban lakók szerint újrafestik a feliratot, és majd visszateszik a helyére. Szerencsére a közelben két múzeum is van, a Hajózási Gyűjtemény és a Szőnyi I. eml.ház, mindkettőben TKM pecsét, gondolom, ezek is megfelelnek, sőt még plusz pontokat is jelentenek. Viszont jó hír, hogy a szobi révnél (büfé) és a Búbánat vgy.-ben (Őrtorony bisztró) az Encián pecsét rendben használható.
Mesztegnyon felfuggesztettem a DDK-t. Elegem lett a szunyogokbol, a csalanbol, meg a szunyogokbol, ja vagy azt mar mondtam. Ugy dontottem, hogy idom engedi, es inkabb oktoberben visszamegyek a maradek 6 napra. Inkabb nem utaltatom meg magammal a kekturazast meg az egesz kornyeket.
Azt hittem ha valamiert abbahagyom, az az eronletem vagy vizholyag vagy labfajas lesz. Nos ezek rendben voltak, volt egy kis labfajasom , de az elmult. Viszont a szunyogok nem multak, a dzsungelharc sem, es inkabb szeretem elvezni azt ha turazok, es nem egy folyamatos szopatasnak erezni. Hat ennyi.
Igen, néztem a szintet, és bevallom most izgulok csak igazán: tul.képp. ez lesz az első nagy megmérettetésünk (kéktúrán belül persze), bár annyira azért nem kell izgulni, van a hátam mögött 10év aktiv sport (röplabda), és még messze vagyok a senior korosztálytól (felfutni azért nem fogok). A részletek természetesen jönnek megfelelő időben.
Hát hogy bejárattam az a kifejezés még erős lenne :) az első túrán a talpam fájt benne de nagyon, utána ennek nyoma se volt viszont a bokámat elkezdte vmi nyomni (varrás? anyaggyürődés?), egészen pontosan a jobb bokámnál a belső "bütykőt" mintha lenne ott egy ér amit megnyom vmi... (bár ez nagyon koca diagnózis). köv túrán jönnek a fortélyok: leragasztás, kipárnázás :))) amúgy vizhólyag egy szál se, a lábamat nem töri, igy 100km után azt kell mondjam hogy egyenlőre elégedett vagyok, remélem ennél már csak jobb lesz.
Nagymaros-Nógrád túra keddre van tervezve, remélem nem jön közbe semmi. lehet, hogy túlságosan is belekezdtünk itt a pest környéki túrákkal, de megmondom öszintén ha tehetném most elindulnék Irott-kőre és Hollóházáig meg se állnék csak ha már nagyon nem birom :) úgyebár még nem voltunk csak itt Bp. környékén, de már most is láttam olyan szép helyeket hogy hajaj !! és mindenhol azt olvasom hogy ezután jön csak a java! HÁT NE LEGYEK TELE IZGALOMMAL?!
A Sikárosi rétnél ott kellett volna jobbra fordulnotok, ahol a piros jelzés megérkezett szemből, így kihagytátok azt a sűrű fenyvest a rét túlsó szélén, amin most a kék új nyomvonala átvezet.
A Nagymaros - Nógrád túrával kapcsolatban megnézted, mennyi az emelkedése? Az igazolófüzet szerint 1610 méter! És szvsz ez pontos adat. Én ugyanezt a szakaszt lenyomtam tavaly nyáron egyben, akkor jó volt a kondim a Kinizsi100 után, hát még úgy sem volt piskóta. Ráadásul a legnehezebb szakasz, a Kisinóci th - Nagyhideghegy közti Inóci-vágás a túra második felében van. 11 óra kellett nekem ehhez a szakaszhoz, bár én közben rengeteget fényképeztem...
Azt hiszem írtad valahol, h új túracipőt viseltél az első kékeden (Dorog-Hűvösvölgy). Azóta már bejárattad?
Szintén a 7:45-vel érkeztünk Dobogókőre, a menterend a szokásos volt, kaja pia vízkészletek és már mentünk is. A keddi naphoz képest lényegesen javultak az utviszonyok, csak néhol nyomokban véltünk felfedezni sárfoltokat, az út járható volt. Megérkezve Sikárosi réthez vohy a K helyett a K+-on találtuk magunkat, de mivel a pecsételőhelynél ismét a Kékbe tér vissza nem is fordultunk meg megkereni ahelyes irányt ( a fákon egyébként régi elkopott K jelzések voltak, tehát gondolom vmikor erre ment az út) A sikárosi erdészháat elérve pecsételetünk (jóminőségű gumibélyegző) majd az erdészházat megkerülve átkeltünk egy hidon és nemsokára a Lenkó- emlékműnél voltunk [sajnos nagyon nincsen karbantartva a környék minden csupa giz gaz volt:(] ezután sokáig a patak völgyében vezetett az utunk, a vízállás alacsony volt DE VOLT, az atlasz tanúsága szerint inkább csak medernek kellett volna lennie de gondolm ez a pár napos eső jót tett a környéknek. Elérve a Kárpát-forrást gyors pihenő, kaja-pia, fényképek készítése. inne folytatva azutunkat a völygekben majd egy kis kaptató után nemsokkal elértük pillisszentlászlót (ha most aztmondanék odaköltözhetek már mennék is!) egyszerüen csodálatos, és nagyon hangulatos kis falucska AJÁNLOM MINDENKINEK !!! A faluban hamar megtaláltuk a Gesztenyés sörözőt (bélyegzőhely) ahol éppen nagytakartás folyt, de pecsétet azért kaptunk. Tovább haladva a KP-n az erdőből kiérve egy darabon a műúton haladtunk majd ismét be az erdőbe és mire újra kint voltunk már a bélyegzőhelynél találtuk magunkat (Pap-réti eh.) Pecsét rendben helyén a fán, ívóvíz még mindg nincsen :-) a réten ettünk ittunk és mentünk tovább. FElkaptattunk a Barát-halomra - itt tényleg nagyon szép a gerincről a kilátás! fényképeztem is sokat. A nagy villámra érve megcsodáltuk a pecsét igencsak díszes dobozát, és persze pecsételtünk is. a K+- on leereszkedve értünk visegrásdra ( a fellegvárban már voltunk kismilliószor) Gyors pecsét ah ajóállomáson és kb két perc mulva már robogtunk is át nagymarosra a komppal, ott pedig felszálltunk a vonatra. A jelzéekkel sehol se volt gond mindenhol megvolt, követhető volt (mondjuk úgy többségébn az volt) Folyt köv. kedden Nagymaros-Nográd
