Én is nagy várrajongó valék valaha, mostanában, az utóbbi években kevesebb időm jut ilyesmire.
Leendő páromat 1997-ben cepeltem el egy néhánynapos biciklis "vártúrára". Ennek során röviden érintettük Csáktornyát is. Itt akkoriban javában zajlott az építkezés, felújítás. Gondolom azóta már rendbe szedték a várat. Csáktornyáról lementünk Varasdra. Itt a vár szépen felújított állapotban várja a látogatókat.
Varasdról délnyugat, nyugat felé vettük az irányt, érintettük:
- Markusovce (romantikus stílusú kastély, én eléggé rühellem az ilyen historizáló dolgokat)
- Vinica várának romjai, nem messze tőle a faluban a plébánia falán az Istvánffyak emléktáblája
- Krizsovlján kis kastélya
- Ormosd - ez már a szlovén oldalon, a szlovén-horvát határon, a Dráva fölött fekvő vár
- Regede - Radkersburg - szép kisvároska az egykori Vas vármegye határán túl, ma Ausztriában
(- Muraszombatot ekkor nem, de egy másik túra során érintettük. Kastélya szépen rendbe van téve. Muraszombattól délkeletre található Battyánfalva, egykoron Rakicsány. Itt egy elég szép, és viszonylag jó állapotban lévő volt Batthyány kastély áll. Rakicsánytól tovább haladva DK felé található Belatinc. Itt az 17. században a Nádasdyak voltak birtokosak, utána nem tudom ki lett a kastély tulajdonosa. 1996-ban, ottjártunkkor újították fel, azóta nyilván megszépült. Igen szép korabarokk kastély, árkádokkal, kis tornyokkal.)
- Utoljára maradt a túrán a legemlékezetesebb vár, kastély: az egykori Felsőlendva, ma szimplán Grad-nak nevezett helység/vár. Ez egy valószínűleg százat jóval meghaladó, talán néhány száz helyiségből álló épület, több emelettel. Nagyon rossz állapotban volt 97-ben, több helyen a mennyezettől a pince szintig beszakadt. Ennek ellenére néhány család, a kastély 1-1 szegletében berendezkedve úgy tűnik otthonául választotta a helyet.
No, egy kicsit hosszúra sikeredett. Egyébként a Dunántúl majd minden helyén megfordultam már, Burgenlandot és mint írtam, a történeti Vas és Zala megyék mai horvátországi, szlovéniai részeit is sikerült felkeresni.
A régióban egy helyre szeretnék még eljutni. Horvátországnak van egy Zagorje néven ismert része, nagyjából Varasd és Zágráb között fekszik. Az itteni községekben rengeteg kis kastély található, ezeket jó lenne felkeresni.
Valószínűleg. Nem ismerem az albumokat, nekem a Kecskés András mondta, hogy van ilyen.
Képzeld, tegnap találkoztam vele, itt Szekszárdon, egészen véletlenül. Szept. 2-én és 3-án a Német Színházban adnak egy német nyelvű Bordal-gálaestet Kuncz Lászlóval.
Van nekik néhány magánkiadású CD-jük is:
- Egy könyv lanthoz való
- Koboz is peng I-II
- A lovag király (Szent László király korabeli, illetve róla szóló énekek)
Ezek nincsenek kereskedelmi forgalomban, de a Kecskéstől lehet rendelni, illetve a szerepléseik helyszínén meg lehet vásárolni.
Gyanítom, hogy a szentendrei antikváriumban is kapható.
Arra a két Béres Ferenc albumra gondolsz, amelyek közül az egyik Virágénekek, a másik - emlékeim szerint - Vitézi Énekek címen jelent meg a hatvanas években. (Még Qualiton márkanév alatt)
A nyolcvanas években megjelent Tinódi albumot (Kertész Péterrel) most próbálom felkutatni és cédére íratni egy zeneiskolában is tanító tanár ösmerősömmel.
Te ismered a Kecskés Andrást? Nagy tisztelője vagyok a munkásságának. Főleg a XVI.sz.-i magyarországi török zenét feldolgozó albumuk tetszik. Bát ritkán jelentetnek meg új felvételeket, utoljára a Kuruc kor zenéjét feldolgozó lemezüket vettem meg - és az éppen nem tegnap volt.
Ott nem. De örömmel újságolhatom, hogy elvetődtem Simontornyára és Ozorára. Az előbbiben minden a régi, de az utóbbit nagy erőkkel rekonstruálják. Már áll egy monstre Illyés-kiállítás; remélem, a további termekben történeti tárlat lesz, és a várból magából is mutatnak valamit.
>Úgy emlékszem, hogy a fakszimile kiadványban láttam néhány tabulaturát is.
Az nem tabulatúra, hanem úgynevezett fekete menzúra, a részleteket lásd itt.
Bakfark viszont tabulatúrát használt, pl. ez itt német tabulatúra, ez francia, ez pedig olasz.
Ha jól értelmezem, akkor Bakfark maga német tabulatúrába írta, de a kortársai gyorsan átírták az összes használatos írásmódba, ezzel is bizonyítván a művek népszerűségét.
> Petyus! Ti ismeritek ezeket?
A Tinódi facsimilék közül jónéhányat láttam különféle kiadványokban, de sajnos összegyűjtve nincs meg.
>Netán játszottátok is?
Néhányat igen. Jómagam pl. a Sokféle részögösről szóló éneket szoktam énekelni, ha valami lakomába hívnak meg minket, és már megkóstolták a borokat.
Petyus által ajánlott forráshoz:
http://magyarirodalom.elte.hu/gepesk/
corpus/xvi.htm
Itt az eredeti írásmódon írott szöveggel érhető el a CRONICA tartalma.
A Tinódi féle lantmuzsikáról:
Úgy emlékszem, hogy a fakszimile kiadványban láttam néhány tabulaturát is.
Petyus!
Ti ismeritek ezeket?
Netán játszottátok is?
A Bakfart összes megvan és azóta is slágerlistás nálam :), sőt sikerült kerítenem egy Balassi lemezt is amelyben a versei vannak megénekelve (ahogy anno megírta) és köztük akad egy két vitézi ének is.
Ha bármit tudtok írjatok nyugodtan. Egyébként furcsállom, hogy tanítják az iskolában az egyik leghíresebb rendeszánsz zeneszerzőnk és nem adják ki lemezen :(
Most kérdeztem a Kecskés Andrástól ezt a Tinódi dolgot. Azt mondja, valamikor a hatvanas (vagy hetvenes) években jelent meg egy hanglemez, amelyen Béres Ferenc énekelte a Tinódi énekeket. Néhány históriás ének elhangzik a Kecskés Együttes közelmúltban megjelent CD-in/kazettáin is, majd otthon megnézem, hogy konkrétan melyek, fejből nem akarok félreinformálni senkit.
Amúgy Tinódi összes szövege teljes terjedelmében megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtárban, itt.
Sajnos nincs információm arról,hogy létezik-e
Tinódi feldolgozás lemezen.
A korszak lantos gigászai közül Bakfark összes művének gyüjteményes kiadása jelent meg CD-n,
Benkő Dániel játszotta fel.
Bár Bakfarknak ,leszámítva azt a néhány évet amit Szapolyai János szolgálatában töltött, kevés a magyar eseményekhez való kapcsolódása.
Tinódit illetően:
Számomra ő a Krónikás.
Létezik a műveit összefoglaló munka könyvben.Egyszer néhány napig egy féltett, könyvtári példányt olvasgathattam,de ma nincs a birtokomban.
Szivesen vennék minden értesülést Tinódira vonatkozóan mind az írásos, mind pedig a zenei aspektust illetően.
Ha nekem lesz hírem, akkor természetesen értesítelek.
Lemezen jelent meg, még valamikor a nyolcvanas években és Kertész Péter nagyszerű közreműkodésével - a "Seregek közt, kik vagytok hadnagyok.." azóta is a kedvencem az ő előadásában.
CD-n nem jelent meg, sőt a lemezt - melyet valamikor a kilencvenes évek közepén birtokolni is volt szerencsém, de számos költözködéseim közepette elvesztettem - sem lehet sehol sem fellelni.
Arxlupus! Én is nagy rajongója vagyok a középkori zenének (azon belül is a reneszánsz korszaknak). Arra lennék kíváncsi, hogy megjelent-e CD-n, Tinódi históriás énekei. Kerestem, de még eddig nem bukkantam rá.
Sajnos nem mentünk át, mert nem elég a sima útlevél, meghívólevél is kell, azt meg nem tudtunk ilyen hamar szerezni. Illetve lehetett volna egy utazási irodában 5500 ft/fő. K-Európa...
Helyette viszont megnéztünk néhány várromot a felvidéken, Nagykövesd, Várjeszenő, Csicsva, Barkó és Szalánc romjait. Valamikor az idén még azért átmegyünk Kárpátaljára is.
Üdv
Van esetleg valakinek friss infója arról, hogy Ungváron és Munkácson mi a helyzet most a várakkal? Látogathatóság, állapot stb. Illetve, hogy a határon kell e valami plusz papír, vagy csak úgy át lehet menni, sima turistaként. A hétvégén a közelben leszünk és lehet, hogy átugranánk körülnézni, de nem voltam még soha, nem tudom milyenek ott a viszonyok.
Úgy van! És ezt a szöveget énekli a Vagantes az általam autentikusnak ismert dallamra - feltéve, ha ugyanarra gondolunk, mivel sajnos nincs a közelemben Balassi kötet!
"Aggasztaló bánat bú szerző szerelem távol legyen mi köztünk" - most, távol otthonról nem áll módomban ellenőrizni az idézet pontosságát, de a Vagantes ezt a szöveget énekli a szóban forgó dallamra.
