Nos, ha kevésbé hangsúlyozná, tán hihetőbb lenne, de azért bölcsen megbocsátok... Jójó. Tudja, az idősebb korosztálynak már van némi élettapasztalata... :O)))
Na, akkor nem tudok mást tenni, mint jó kirándulást kívánni mindannyiójuknak! Ha esetleg elnapolódik a téma, gondolom, úgyis értesítenek.
Gazsó Rita
Magyarország, nagyságához mérten meglehetősen nagy számú kastéllyal, palotával büszkélkedhet. Egy tradíciókat és szellemiséget őrző, az utódokra évszázadokon keresztül átörökítő világ keresztmetszetét, valamint annak hangulatát jeleníti meg Kaiser Ottó és Lipp Tamás az Alexandra kiadónál a napokban megjelent könyve.
Magyarország számos várral, palotával és kastéllyal rendelkezik. Kik építhették ezeket? Talán akiknek az anyagi helyzete megengedte. De nem csak...Az építkezéshez ugyanis akkoriban nem kizárólag pénz, hanem magas rang, hivatal és főként jó kapcsolatok is kellettek.
A bőkezűen építkező nemesi familiák legtöbbjének tagjai éppen a kincstár legfőbb gondozójánál, a kamaránál tevékenykedtek. Társadalmi szerepüket azonban nem csupán a birtokszerzés motiválta, hanem egy állandó építőtevékenység és építészeti mecenatura jellemezte.
Ezt a jelentős nemzeti értékeket létrehozó, tradíciókat évszázadokon keresztül őrző és utódokra újra meg újra átörökítő szellem jellemezte általában a hazai nemesi családokat. A nemzetet várak, kastélyok mellett természetesen a lelki élet bölcsőjét jelentő templomokkal, operaházzal, bábszínházzal, parkokkal, sőt kórházakkal gazdagító régi nemesi családokról kíván teljes képet nyújtani a kötet.
Kiderült: a most megjelent könyv egy háromrészes exkluzív sorozat első darabjaként látott napvilágot. Következő - a vidék kincseit bemutató - kötet megjelenésére jövőre lehet számítani.
Gróf Károlyi László a kötetről szólva felelevenített egy régi történetet, tíz éves születésnapjáról fennmaradt emlékeit. Édesapja ugyanis ekkor közölte vele: éppen tíz év múlva kell majd átvennie a birtokot, annak minden szépségével, gondjával, kezébe vennie annak gondozását, gazdasági irányítását.
Ez pedig nem kevés felelőséggel járt akkoriban. A gondoskodás a közvetlen családtagok és a saját javak mellett ugyanis ki kellett terjedjen a kastélyok, paloták személyzetére is, akik szintén otthonuknak tekintették ezeket a ma már nemzeti kincsnek számító épületeket.
Károlyi László elmondta: örül, hogy a negyvenöt éves pusztítás és a rendszerváltozás óta eltelet tizenkét év után egy ilyen nagyszabású összegző munka látott napvilágot hazánk megmaradt várkastélyairól. Ez is jelzi: van érdeklődés nemzeti értékeink iránt és vannak szakemberek is, akik felkarolják at ügyeket. Úgy vélte minél több nemzeti értékeink összegyűjtését
célzó műre lenne szükség.
A magyar nemesi családoknak ezeket az évszázadokon átívelő társadalmi és építészeti hagyományait kerestük, ezeket a hol rejtőzködő, hol kézzelfogható bizonyossággal elénk táruló nyomokat igyekeztünk megörökíteni fényképpel - nyilatkozta Kaiser Ottó és Lipp Tamás a könyv bevezetőjében.
Kaiser Ottó gépe előtt úgy tűnik még a legelhanyagoltabb épület is megszépült. A fotókat elnézve az embert kellemes bizsergés járja át nyugtázva azt, hogy ez a sok szépség mind itthon található. Az épületek belsejét és annak környezetét bemutató képeket Lipp Tamás könnyed ismertetői kötik össze.
Lipp Tamás szójegyzeteiben röviden vázolja a várkastélyt építő család történetét, kronológiailag elhelyezi benne az illető épület megszületését, nem feledkezik meg kitűnő tervezőiről, építőmestereiről, sőt ha volt, az épület történelmi szerepére is kitér.
Megismerkedhetünk az Andrássyak, Batthyányk, Esterházyak, Festeticsek, Károlyiak, Rákócziak, Zichyek, Széchenyiek rövid történetével és egy-egy általuk emelt jelentősebb palotával Tiszadobon, Körmenden, Fertődön, Keszthelyen, Fóton, Sárospatakon, Nagyvázsonyban vagy éppen Nagycenken.
Környezetünket ma a silányság, hanyagság jellemzi - jelentette ki szomorúan Lipp Tamás - a könyv ennek éppen az ellenkezőjét kívánja bemutatni. Egy olyan korszakot, amelynek jellemzője az igényesség volt, egy épület tervezésének időszakától kezdve annak kivitelezésén keresztül későbbi berendezéséig, majd annak külső-belső gondozásáig.
Hali!
Kissé felületes átolvasás után arra a következtetésre jutottam, hogy várrom-megtekintésre lennék hivatalos a hétvégén. Jól sejtem?
Ha igen, akkor viszont kérdezném, hogy ilyen hóban mi látszik a várromokból? Hm? :O)
Nógrádban - a földvárakat is beleértve - majdnem száz vár található. De egy drégelypalánki (na jó, ez lehet, hogy Pest-megye) kirándulás, esetleg egy csővári, vagy egy Salgó-vár látogatás - összekötve egy szécsényi gyógyfürdőzéssel, hmmmm! :O)- azért nem rossz nógrádi program. (Ja, a nógrádi vár egyébként Pest-megyében van :O))
De tudja, hogy én nyitott vagyok mindenre, ami várakkal, vagy kirándulással kapcsolatos.
Mindenképpen megfontolás tárgyát képezi, hisz -emlékeim szerint- úgyis terveztünk egy szombati kikapcsolódást.:-)
Viszont mi Nógrád várában ősszel jártunk utoljára, így inkább vmilyen más helyszín(eke)t javasolnánk első közelítésben.
Picit talán off, de ha ebben a csúnya télben nincs kedvetek kirándulni: tegnap vettem két PC-s játékprogramot (sokan közületek biztosan ismerik is ezeket), darabja mindössze 1.999 Ft, az egyik a Defender of the Crown, ebben (egyebek mellett) lehet várat ostromolni, a másik a Stronghold, ebben építeni, fejleszteni, védeni és ostromolni is lehet. Klasszak!
Hétvége? Szerintem Zebrina és Apu minden további nélkül rávehető, + két barátomnak is adós vagyok egy kellemes kis váras kirándulással. Mit szól valamelyik hangulatos nógrádi helyszínhez?
Dehogy más tészta! Topictársaink túlnyomó többsége úgy tűnik, mindenevő a kultúrtörténet terén. Vagyis a várromokat nagyjából ugyanazért szereti az ember, mint a kolostorromokat. Romantikus emberek vagyunk mi, kérem! :O)
off
Ráadásul a Jesper Olsen nickről az 1984.-es és 1986-os igen szimpatikus dán válogatott is az eszembe jut :O)
on
Úgy érzem, hogy magamat is közéjük sorolhatom, bár még nagyon sok hazai várromhoz nem sikerült eljutnom.
A kedvenceim: Regéc, Vitányvár, Csobánc, Füzér.
Legutóbb Szigliget, Nagyvázsony, Csobánc várait (ill. a romjaikat) láttam.
A várakon kívül a templom- és kolostorromok is érdekelnek - de ez más tészta.
Laikus véleményem az, hogy a valamikori konyhának lehetett a kéménye.
Jártam ott, elnézegettem egy darabig ,majd elolvastam egy utikalauzt, és abban a saját véleményemmel egybehangzót állított a szerző.
Én meg inkább a gyakorlatban várbarátkodok. Múlt héten Somlón jártunk.
Kérdés: Önök szerint a Somló vár híres süvege konyhakémény, vagy a Bakócz féle kápolna teteje?
(Ez a két nézet csatázik a szakirodalomban. Előrebocsátom, hogy én kéménypárti vagyok, mivel volt alkalmam megtekinteni a Sintrában található királyi kastélyt, amelynek a konyhálya megdöbbentően hasonlít a Somló vár "Bakócz kápolnájához")
Úgy tűnik kezditek kerülni a topicot.
Ha nincs felettébb nyomós okotok a távollétre,jöjjetek újra , és osszátok meg velünk élményeiteket, gondolataitokat.
A hétvégén Kékkő várába készülök.
Úgy olvastam valahol, hogy a vár nem látogatható egészében, csak részei nyitottak a közönség előtt.
Ez a vár Kolozsvárhoz van viszonylag közel (nincs térkép a közelemben, hogy megnézzem a nevét), rengeteg Szt. László pénzt lehet találni a hozzávezető földúton.
Amikor ott jártam, 1992-ben, éppen sűrűn heverő bivalycsorda vette körül, úgyhogy bevallom, eléggé be voltam tojva, de azért csak bejutottam valahogy.
