Keresés

Hazajöttünk. Kijutottunk a Kóspallag-Kismaros közti műútra és stoppal eljutottunk Kismarosra, onnan pedig vonattal haza. A hideg lábviz ellenére - úgy tudom - senki sem került "betegállományba".
Csaba

Félbeszakították az utat? Ez azt jelenti, hogy megrongálták, vagy azt, hogy ottmaradtak a Börzsönyben? :OP

"Körbe", de az is elég meredek volt...A meredek meg végül is kábé ugyanoda visz.

A "meredeken" mentetek fel, vagy "körbe"?

Sirokon voltunk, nem túl könnyen feljutottunk a külső várba, onnan falépcső vezetett volna beljebb, de a közepétől tiszta jég volt, úgyhogy nem kockáztattuk meg. Amennyire lehetett, körbe is jártuk, de nem találtunk másik bejáratot. Ami keveset így láttunk, az szép volt.

Én a múlt hétvégén voltam pl. Boldogkőváralján, de még zárva van. Április 15-én nyit csak ki, ahogy Zemplénben szinte minden látnivaló.

Szombaton a Börzsönyben megnéztük Pusztatorony maradványait. Elég könnyű volt odatalálni (a piros jelzésen), a várdombra (hegyre?) feljutni ellenben viszontagságos volt (árkon-bokron keresztül :-)). A többi évszakban még nehezebb lehet - de az is elképzelhető, hogy nem találtuk meg a helyes felfelé vezető utat. Kevés falmaradványt találtunk a csúcson, viszont az elénk táruló kilátás kárpótolt a karmolásokért. Úgy döntöttünk, hogy ott is ebédelünk. (A túra folytatása kevésbé volt sikeres, egy patakkal való szerencsétlen találkozás - hideg lábfürdő - után félbe is szakítottuk utunkat.)
Csaba

Kukkantottak itt többen is szerintem. Csakhogy néhányan éppen a hétvégén megyünk a Vértesbe egy kis vártúrára.

Nógrád amúgy is tavaszi (de még inkább őszi) napsütésben az igazi :O)

ok, bocs, nem voltam figyelmes!
(autós túránál nem adják meg a szintet :))

Igen!

jelentem, én bekukkantottam!

amúgy gyalogtúra lett volna?

Látom reggel óta nem sokan kukkantottak be ide. Nem baj, semmiről sem maradtak le.

SAJNOS A SZOMBATI PROGRAM RÉSZEMRŐL SZTORNÓ!

Talán majd máskor.

Azoknak, akik néhány várromot keresnének fel.
Négy vár ostroma túra
Időpont:2003.01.18.
Táv:30km
Szint:1000m
Útvonal: Salgótarján (Erdész út 24.) - Baglyaskő - Gerincút - Kercseg - Hamincó - Somoskőújfalu - Salgó-vára - Somoskő-vára - Medves-laposa - Medves Hotel - Zagyvafő-vára - Ponyipuszta - Salgótarján-központ - Salgótarján (Erdész út 24.)
Indulás reggel 8 körül.

Köszönöm a kedves fogadtatást! Annak külön örülök, hogy valaki még emlékszik a dánokra is. :-))
Vártúrák tekintetében most nem vagyok túl mobilis, mivel a családom nagyon igényli a jelenlétemet. Kérlek, ezt nézzétek el nekem.

:O))

Jóccakát, drága! Maga nem csak fiatal, de szép is! (És most nem si hangsúlyozom túl :O))

Nos, ha kevésbé hangsúlyozná, tán hihetőbb lenne, de azért bölcsen megbocsátok... Jójó. Tudja, az idősebb korosztálynak már van némi élettapasztalata... :O)))

Na, akkor nem tudok mást tenni, mint jó kirándulást kívánni mindannyiójuknak! Ha esetleg elnapolódik a téma, gondolom, úgyis értesítenek.

Bocsánat. Azt hittem, hogy még a HUSZ-ba írok. :O)
MAGA OLYAN FIATAL! :O)))))))))))))

Így már jó? :O)

Ha a +3/4-et hozzászámolom, akkor sincs még az 20!! Mit öregít? :O)
No, a várromokat úgyis hó födi, majd megqkkantjuk egy másik alkalommal...

Ezt elcseszte, drágám, úgy húsz évvel ezelőtt! :O) (Más napon nem lehetett volna azt a szülést?)

Gyermek, mit gyermek!, szülinapból kifolyólagosan...

Nademiért?

Kedveseim! Hajvé!
Részemről ugrott a hétvége! :(

Ismeritek?

Kastélyok, várak, paloták itthon

Gazsó Rita
Magyarország, nagyságához mérten meglehetősen nagy számú kastéllyal, palotával büszkélkedhet. Egy tradíciókat és szellemiséget őrző, az utódokra évszázadokon keresztül átörökítő világ keresztmetszetét, valamint annak hangulatát jeleníti meg Kaiser Ottó és Lipp Tamás az Alexandra kiadónál a napokban megjelent könyve.

Magyarország számos várral, palotával és kastéllyal rendelkezik. Kik építhették ezeket? Talán akiknek az anyagi helyzete megengedte. De nem csak...Az építkezéshez ugyanis akkoriban nem kizárólag pénz, hanem magas rang, hivatal és főként jó kapcsolatok is kellettek.

A bőkezűen építkező nemesi familiák legtöbbjének tagjai éppen a kincstár legfőbb gondozójánál, a kamaránál tevékenykedtek. Társadalmi szerepüket azonban nem csupán a birtokszerzés motiválta, hanem egy állandó építőtevékenység és építészeti mecenatura jellemezte.

Ezt a jelentős nemzeti értékeket létrehozó, tradíciókat évszázadokon keresztül őrző és utódokra újra meg újra átörökítő szellem jellemezte általában a hazai nemesi családokat. A nemzetet várak, kastélyok mellett természetesen a lelki élet bölcsőjét jelentő templomokkal, operaházzal, bábszínházzal, parkokkal, sőt kórházakkal gazdagító régi nemesi családokról kíván teljes képet nyújtani a kötet.

Kiderült: a most megjelent könyv egy háromrészes exkluzív sorozat első darabjaként látott napvilágot. Következő - a vidék kincseit bemutató - kötet megjelenésére jövőre lehet számítani.

Gróf Károlyi László a kötetről szólva felelevenített egy régi történetet, tíz éves születésnapjáról fennmaradt emlékeit. Édesapja ugyanis ekkor közölte vele: éppen tíz év múlva kell majd átvennie a birtokot, annak minden szépségével, gondjával, kezébe vennie annak gondozását, gazdasági irányítását.

Ez pedig nem kevés felelőséggel járt akkoriban. A gondoskodás a közvetlen családtagok és a saját javak mellett ugyanis ki kellett terjedjen a kastélyok, paloták személyzetére is, akik szintén otthonuknak tekintették ezeket a ma már nemzeti kincsnek számító épületeket.

Károlyi László elmondta: örül, hogy a negyvenöt éves pusztítás és a rendszerváltozás óta eltelet tizenkét év után egy ilyen nagyszabású összegző munka látott napvilágot hazánk megmaradt várkastélyairól. Ez is jelzi: van érdeklődés nemzeti értékeink iránt és vannak szakemberek is, akik felkarolják at ügyeket. Úgy vélte minél több nemzeti értékeink összegyűjtését
célzó műre lenne szükség.

A magyar nemesi családoknak ezeket az évszázadokon átívelő társadalmi és építészeti hagyományait kerestük, ezeket a hol rejtőzködő, hol kézzelfogható bizonyossággal elénk táruló nyomokat igyekeztünk megörökíteni fényképpel - nyilatkozta Kaiser Ottó és Lipp Tamás a könyv bevezetőjében.

Kaiser Ottó gépe előtt úgy tűnik még a legelhanyagoltabb épület is megszépült. A fotókat elnézve az embert kellemes bizsergés járja át nyugtázva azt, hogy ez a sok szépség mind itthon található. Az épületek belsejét és annak környezetét bemutató képeket Lipp Tamás könnyed ismertetői kötik össze.

Lipp Tamás szójegyzeteiben röviden vázolja a várkastélyt építő család történetét, kronológiailag elhelyezi benne az illető épület megszületését, nem feledkezik meg kitűnő tervezőiről, építőmestereiről, sőt ha volt, az épület történelmi szerepére is kitér.

Megismerkedhetünk az Andrássyak, Batthyányk, Esterházyak, Festeticsek, Károlyiak, Rákócziak, Zichyek, Széchenyiek rövid történetével és egy-egy általuk emelt jelentősebb palotával Tiszadobon, Körmenden, Fertődön, Keszthelyen, Fóton, Sárospatakon, Nagyvázsonyban vagy éppen Nagycenken.

Környezetünket ma a silányság, hanyagság jellemzi - jelentette ki szomorúan Lipp Tamás - a könyv ennek éppen az ellenkezőjét kívánja bemutatni. Egy olyan korszakot, amelynek jellemzője az igényesség volt, egy épület tervezésének időszakától kezdve annak kivitelezésén keresztül későbbi berendezéséig, majd annak külső-belső gondozásáig.

Azért felettébb jó volna olyan helyszínt választani, ahol kilátszik még vmi a hó felett is.:-))

Nemnemnemnemugyanhovágondol! Csak kicsúszott a számon! Véletlenül. :O)

Na jó. És már megint feredőzni készül? :O)

Az a pár méter, ami a hó fölé emelkedik :O)

Hali!
Kissé felületes átolvasás után arra a következtetésre jutottam, hogy várrom-megtekintésre lennék hivatalos a hétvégén. Jól sejtem?
Ha igen, akkor viszont kérdezném, hogy ilyen hóban mi látszik a várromokból? Hm? :O)

De majdnem! :O)