Sziasztok! A mai tekerés után nyilvánvalóvá vált, hogy másik pedálra lesz szükségem, mert a mostani nagyon csúszik ebben a nyálkás időben. Ami van az egy "sima" gumibetétes pedál, utcai cipővel használható. Láttam, hogy vannak ilyen körmös pedálok utcai cipőhöz, vagy SPD ami spec cipőt igényel. A treking géposztályhoz melyik a jobb, kb. 80-20% az aszfalt-terep arányhoz.
A nettó és bruttó időm közötti nagyon nagy különbség azért volt, mert egy barátunkat vártuk be minden ellenőrző ponton, érzésem szerintm 6:30 és 7:00 óra közötti teljes menetidőt könnyedén hozhattam volna.
A bringa most esik át nagygenerálon, új hajtást kap, új hátsó kereket, és az első agyak is kapnak új kónuszt és golyókat. Még valami terepebb gumit nézek az átlag trekking/cross guminál és remélhetőleg nem lesz gond.
A hosszún kb. 3000m szint van, és ha van szintidő + rossz idő van, akkor abba nem fér fog beleférni ennyi pihenő. A középtáv még felfogható teljesítménytúrának, a hosszú már inkább verseny. A nettó időd alapján a tempó valószínűleg meglenne, kérdés, hogy a hosszútávos terepeket mennyire szereti a bringád.
Egyébként szerintem a Szilvás a legkönnyebb hosszútáv a klasszikus maratonok között.
Gondolkozom, hogy elinduljak a Szilvásvárad Maratonon, viszont teljesen amatőr bringás vagyok így több kérdésem lenne. Először is a kiírásban az van, hogy csak jó állapotú HEGYI kerékpárral lehet elindulni. Gondolom azért hagynak elindulni egy 28-as kerekű cross bringával (szeretnék rá 2.1 colos terepgumit szerválni)?
A következő kérdésem, hogy ha az idei gázlór 8:21 perces teljes és 5:55 perces tiszta menetidővel teljesítettem, számomra aránylag laza tempóban, akkor van-e esélyem a 117 km-es táv szintidőn belüli teljesítésére? Szerintem kb 500-1000 km-t tudnék rá edzeni a hegyekben tavasszal.
És ki téríti meg a károd, ha a kocsidat ellopják, valaki hivatalos kereskedésben megveszi, de nincs meg a lopó ember. Akkor ún. kin csattan az ostor? Mert az biztos, hogy valakinek meg kell térítenie a károdat, különben hézagos a jogszabály.
Gépész vagyok, nem jogász, úgyhogy nem is okoskodok tovább, de szerintem így nem lehet "legalizálni" a lopást, mivel szerintem ez paradoxon, mert köztem és a tolvaj között semmiképp sem jöhet össze reálisan kereskedelmi termékként történő tulajdonjog átruházás, tehát onnantól kereskedelmi termék már nem lehet belőle, ugyanis max hamis papírokkal tűnhet annak, de sosem lesz az. Ha viszont így lehet legalizálni a lopást, az baj, mert hasraütök egy hülye példával: találok egy rákos beteget, akinek egy hónapja van, de kell egy kis pénz a családnak, létrehozok a nevére egy Bt-t vagy KFT-t, aminek a fő profilja armatúrák forgalmazása, ellopok egy 400 milliós erőműbe érkező armatúra szállítmányt (volt ilyen pár éve, hogy kamionostól eltűnt), majd a rákos beteg cégétől megvásárolom papíron. Innentől kezdve van 400 millió Ft-nyi armatúrám legálisan, amit értékesíthetek bármikor és bárhol. Az ellopott szállítmányért meg a rákos beteg perelhető kártérítésért, de őt aztán már perelhetik, már az idézést sem éli meg... Elég szövevényes a jog és majdnem mindenre kiterjed, még arra is ami hülyeség, de szerintem egy ilyen autó-bringa lopási esetnél is él a tulajdonjoga az eredeti tulajnak, mert bár elméletben eladható kereskedelmi termékként, a valóságban nem lehet annak nyilvánítani.
ui.: mégis okoskodtam tovább :-) Kíváncsi lennék egy jogász véleményére. Lehet fel is teszem a kérdést a totálcar autójogászának :-)
Gondolj mar bele, bemesz a legpopecebb autokereskedesbe, veszel egy uj autot, es ket het mulva megjelenik a rendorseg, hogy valaki azt allitja, hogy nem uj volt az az auto, hanem csak ket napig hasznalta mondjuk, de megvette, csak szerelni vitte a markakereskedohoz. Te ezek szerint szo nelkul odaadnad az autot? Nem. Nem is kell. A johiszemuseg is legalabb olyan fontos dolog, mint a tulajdont csak a tulajdonostol elv, epp ezert kepez kivetelt a kereskedelmi forgalomban vasarlas. Kell hogy vedje a johiszemu vevot. Kulonben egy kilo kenyeret se vehetnel anelkul, hogy valaki ne kovetelhesse vissza...
Durvan hangzik elsore, es a jogerzekunk azt mondhatja, hogy ez rossz igy, mert igy tenyleg orokre elvehetik a piros bringankat.
Pedig megis igy jo. Lesz evente par cucc, ami annak ellenere az uj tulajnal marad hogy megtalaltak a rendorok es a tolvaj is megvan. Cserebe ha boltban veszel egy barmit, akkor nem kell felned tole, hogy csengetnek a nyomozok.
valojaban meg a kocsid es a bringad is aze lesz, aki megvette, es Te perelheted a kereskedot hogy teritse meg a karodat.
"A legfontosabb ilyen kivétel a kereskedelmi forgalomban történő tulajdonszerzés. A jóhiszemű vevő ugyanis a kereskedelmi forgalomban eladott dolgon akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos (Ptk 118. § (1) bekezdés). A tulajdonszerzésnek ez esetben két feltétele van. Egyfelől az eladónak kereskedőnek kell lennie, vagyis az adott dolog, termék, árucikk értékesítésével üzletszerűen kell foglalkoznia. Nem szükséges, hogy az eladás üzletben, áruházban stb. történjen, a lényeg az üzletszerű forgalmazáson van. Megvalósul például a kereskedelmi forgalomban történő vétel, ha az autókereskedő a hirdetés alapján kiválasztott gépkocsit a vevő lakására elviszi, és kipróbálás után ott helyben meg is kötik az adásvételi szerződést. A másik fontos feltétel a vevő jóhiszeműsége. Nem szerez tulajdonjogot az a vevő, aki tudta vagy a körülményekből adódóan tudnia kellett, hogy a kereskedő nem tulajdonos."
A kereskedő meg csak azért nem írja rá a nevét, hogy semmiért se kelljen felelősséget vállalnia, nem csak a tulajdonjog váltási procedura miatt, hanem esetleges rejtett hiba vagy bármi egyéb miatt.
Ez így biztos, hogy nem igaz. Ha nekem van egy kocsim, bringám és ellopják, akármilyen módon akárhányszor is lett eladva, kereskedelmi forgalomban vagy nem, az a kocsi, bicaj jogilag az enyém, hiszen a tulajdonjog az enyém és az én birtokomból jogellenesen lett eltulajdonítva, tehát az azt követő összes tulajdonosváltás semmis.
Lehet, hogy én értem rosszul. De szerintem használt bicajt eleve nem lehet kereskedelmi termékként megvásárolni, illetve, a lopott bicajt valamikor, valakinek el kellett adnia úgy, hogy az jogellenes volt, tehát kereskedelmi forgalomba hivatalosan nem is kerülhetett. Azt simán el tudom hinni, hogy új, lopott kereskedelmi termék-et, pl. rádió, tévé, fogkefe, füzet, stb esetleg megmaradhat a jóhiszemű tulajnál, de azt nem tudom elképzelni, hogyha az én kerékpáromat elcsórják és egy használt bringabolt eladja és én ráismerek az utcán, hogy ne kapnám vissza, ha bizonyítani tudom, hogy az az enyém. Hiszen egyszer nem keredkedelmi termékként eladta a tolvaj valakinek anélkül, hogy én, a jogos tulajdonos hozzájárultam volna. Tehát innentől kezdve már bármit, bárhogy csinálnak, azt már nem lehet legálisan kereskedelmi termékké tenni és legálisan kereskedelmi forgalomban értékesíteni. Mert hiába vette meg sokadkézből a kereskedő jóhiszeműen és hivatalos úton, ha vissza tudják vezetni a szálat a jogtalan eltulajdonításig, az azt követő őssze tulajdonszerzés már jogtalan, tehát az eredeti tulajdonosnak vissza kell azt szolgáltatni.
A vatera sem kereskedelmi forgalom, es ocsed se a kereskedesben vette a Rometet gondolom. Ig bukta, ha lopott volt. Ha a helyi kismotor kereskedestol vette volna, akkor nem vihetik el akkor sem, ha amugy X tulajdonossal ezelott elloptak a gazdajatol.
Nem, meg mindig Te erted rosszul : a kulcs ez : "kereskedelmi forgalmon kívüli". Ez a passzus CSAK erre vonatkozik.
Ha kereskedelmi forgalomban veszed, akkor nem vehetik el toled. Mondjuk egy boltban bizomanyban otthagyott bicajt veszel, akkor a bolt nincs a jogugyletben, azt elvehetik toled. De ha a bolt becserelte mondjuk egy masikra, es ugy adja el neked utana, akkor mar nem vehetik el toled, kereskedelmi forgalomban johiszemu vasarlokent tulajdonjogot szereztel.
Igen, épp ez a kulcs: hiába veszel meg jóhiszeműen egy cuccot, akitől veszed, még az sem tudja hogy lopott, de ha a gazdája előkerül, akkor neked vissza kell adnod.
"Egységes a joggyakorlat abban, hogy ha a dolog a tulajdonos birtokából bűncselekmény folytán (például azt tőle ellopták) vagy jogellenesen (például kényszerrel) kerül ki, a kereskedelmi forgalmon kívüli többszörös eladással sem szerezhető meg annak tulajdona, hiszen a szerződéses láncolatban az átruházói oldalon nincs olyan személy, akire a tulajdonos bízta volna a dolgot."
Tehát lopott termék hivatalosan sehogy sem kerülhet legálisan kereskedelmi forgalomba, mert akárhány láncszem is van a dologban, mindig lesz egy olyan adás-vétel, ami jogellenes, tehát a tulajdonjog nem kerül átruházásra. Ha ez kiderül, akkor az visszajár eredeti tulajdonosának.
