Ám legyen, de. A kavics szemcsemérete szabadon választható, akiben van egy-kis barkácsolási kedv, az mindkettő megoldással elkészítheti, akár kalákában is. A kettőnk megoldásán kívül még van jobb, egyéb " kutyafölés tapadóhidas" megoldás is.
" lebetonozott aljzat alatt a ragasztó lepattogzik/elválik (esetleg felpuhul ?) és akkor a most öntött réteg megreped. "
A normál betonban nincs oldószer amitől a régi ragasztó oldódna, felpuhulna, a felpattogásra meg nincs emberi bizonyíték betonozás után, de azért jól hangzik. A kézzel kevert beton az agyagtól és a túl sok cementtől repedhet adott eetben.
Nembiztos hogyolcsóbb, és a hő-hang szigetelést (kopogásgátlás) még nem is néztük. Ha rendesen van megcsinálva, nem recseg és nyikorog. Én legalábbis megtudtam úgy csinálni.
Kár volt.Az a baj hogy az akrilnál a falfesték nem tud beívodni a falba. "Megcsúszik" és sokkal vékonyabb lesz a réteg.Hagyd teljesen kiszáradni az egészet és jó sűrű festékkel tunkolgassad át.Tehát nem húzod az ecsetet hanem a végét a festékbe mártod és (érzéssel) bökdöséssel viszed fel az anyagot erre a részre.A teljes kiszáradás után az egész felületet mégegyszer át kell kenni.
Más : a jogi fórumon egy kérdező direktbe kihangsúlyózta , hogy neki csak ügyvédi javaslat kell, laikusok kíméljék. A kis naiv, meg akarta takarítani az ügyvédi díjat és még finyáskodik is.
hozzászólásaitokban csupán egyet nem vesztek figyelembe, a kiindoló problémát. vagyis hogy szmötyis az aljzatbeton.
feltételezzük - csupán csak elvi síkon - hogy a helyszínen járt kőműves tudása eléri a tieteket. ő kétségesnek tartotta az aljzat minőségét és azt javasolta kérdezőnek, hogy kapirgálja fel. én azt válaszoltam meg, hogy milyen módon csinálják ahhoz, hogy ne kelljen felkapirgálni és ennek ellenére - függetlenül, hogy mi az a ragasztó amit fel kéne szedni - nem fog megrepedni betonja.
és ezen túl lehet neki javasolni osb-t, gúzolás és kutya fülét, neki az nem segít.
Hát én aki előbb propagáltam a vékony betont azért nem jött be mindig. 5 éve egy parketta cserénél,ami klasszikus volt, betonalapra párnafák, arra vakpadló, majd a szegelt tölgy parketta. Na ez ment tönkre.
A rétegvastagság : beton valami 6 -8 cm , párnafa 10 cm, közte homok (irdatlan mennyiség ),2 cm vakpadló és 2cm a tölgy parketta.
Itt komoly mennyiségű betonról lett volna szó. Még ha a hőszigetelést is vesszük. 5 cm szig. és 5 cm beton.. na ez kilőve.
Helyette :
Az eredeti betonra vízszigetelés (ennek hiánya volt a parketta tökremenetelének oka )
, majd 10 cm-es párnafák - közte a hőszigetelés, erre a nut -féderes OSB , szegelve, de csak ideiglenesen, majd facsavarozva, ezután nem nyikorgott. Erre egy polifom hab 2 mm és a laminált burkolat. Mindez egy hét alatt, igaz az a kurva klikkes laminált kifogott rajtam, de 2 fiatalember 2,5 óra alatt felrakta. Nem kellett a beton kötésre és szilárdulásra hónapokat várni.
Egyébként készítenek és főleg készítettek 1,5 - 3 cm -es falvastagságú beton tárgyakat pl. csöveket. Csak technológia kérdése az egész. Megfelelő szemcseméret, megfelelő konzisztencia és tömörítés.
Sziasztok!Fűrészporos tapétát javítottam és a kisebb réseket akril tömítővel húztam ki mert hogy az festhető csakhogy még a 3. réteg festék után is tisztán látható a szín eltérés.Hogy lehet egy ilyen foltot eltüntetni??
Pedig neki van igaza! Ha már beton/habarcs technológiáról beszélünk: A szerkezeti vastagság nincs kőbe vésve, viszont kőbe van vésve, hogy a szerkezeti vastagság 1/3-ánál kisebbnek kell lenni a Dmax-nak; tehát az adalékanyag legnagyobb szemcseméretének. Tehát 4-5 cm-ben lehet betont készíteni, de max '1,2 cm'-es homokos kavicsból keverve. Én inkább azt javasolnám: Készítsék 0,5-ösből, síhálót ne tegyenek bele (fölösleges), de cementet azt igen ! :-)) (lehetőleg valami jobbat, és nehogy keveset:-). Valami kontakt/tapadóhíd/alapozó.... nem ártana, bár nem feltétlen lenne szükséges. De megkötné a port, nem rántaná ki a vizet olyan hamar a friss betonból, jobban összedolgozna a kettő. A parkettaragi gondolom valami régi bitumenes cucc lehet, semmi baja nem lessz a beton alatt, sem a betonnak fölötte.
Valóban le van írva több helyen is, hogy 5 cm alatt nem beton a beton. Igaz ezt azok mondják, akik nem betonoztak soha. Csak szemcseméret és bedogozási technológia kérdése a vastagság. Nyilván egy vékony betont finomabb szemcseméretű adalékkal kell 'gyártani'. Aztán ez a tapadó híd elmélet. 5cm -es betonnál ? Na ne ! ha nincs tapadó hid, felröpül az a beton. ?
Egy példa. 1932 -ben az öregapámék házánál a következő képpen csinálták a beton járdát, lépcsőt : egy duva szemcsézetű viszonylag kevéscementes betonra , másnap rádolgoztak egy 1 -max 2cm -es finomszemcsés fedő réteget, azt símitották, glettelték. És ez a szabadban azóta is tart, hány éve is ? A múlkor probáltam szétverni. Nem ment !
Akkor itt a szobában egy meglévő betonra problémás lenne egy újabb réteget rárakni olyan 5 cm -ben ? Az később amúgy még valami burkolással védve is lesz.
Hát vannak problémák, de azért vagyunk , hogy megoldjuk.
ha nem tesz, akkor sem fog hozzákötni soha sem. (ezért kell szerkezeti betonoknál a szakaszos betonozás esetére tervezni a szakaszvég geometriáját)
erre van - ahogy említetted - a tapadóhíd, de jelen esetünkben van egy ragasztó réteg, amit nem szeretnénk lekapargatni, amit meg is értek. így a tapadóhídnak nincs megvalósítható formája.
(az úsztatott betonnál rugalmas ágyazat van, ezért "úsztatott")
a szilárd aljzatra pedig bátran lehet a korábban leírtjaim szerint betonozni, hisz ítt csak függőleges terhelés van, ahhoz meg igazándiból nem tapadás, hanem szerkezeten belüli nyírási ellenállás szükséges
ha foliat tesz ala, akkor nem fog hozzakotni az alatta levo betonhoz egyaltalan. szinte usztatott betonkent fog viselkedni, ekkor igazan meg lesz az eselye annak hogy megreped.
nem inkabb valami tapadohid kellene ala, ami lecsokkenti a regi beton nedvszivasat, es biztositja hogy a ket reteg rendesen osszetapad??
Húzd telibe 10-es fogazott glettvassal (2-3 sort kb 1 méteres darabon, többet nem érdemes egyszerre gyakorlat nélkül). A téglát érdemes előtte beáztatni (egy vödör vízbe teszed 3-5 percre, majd miután kivetted hagyod a felesleget lecsorogni illetve beszívódni). A téglához nem fugakeresztet szokás használni, hanem 10*10-es vasat. Fugázáshoz az építőanyagtelepen kapható zsákos fugát szokás használni (1-2000 egy zsák), vagy klinker habarcsot. És persze 1-2 hét múlva (amikor már teljesen kiszáradt) olajozd át.
viszont ilyen vastagságban (vékonyságban) elképzelhető hogy megreped a felbetonod.
a lentiek ismeretében végső soron igaza van kőművesednek (momentán maga a magyarázat bicebóca), van esélye, hogy az így lebetonozott aljzat alatt a ragasztó lepattogzik/elválik (esetleg felpuhul ?) és akkor a most öntött réteg megreped.
esztrich drága, de 6 cm alatti kavicsbeton "nem beton", az lenne a jobb. vagy rakjatok bele egy 5.5-ös hálót, úgy valszín ha alatta a ragasztó rakoncátlankodik is, a beton nem reped meg.
ja, és valami fóliát is kellene alá rakni, csak a betonozási víz megtartása miatt. jó az egyszerű takaró fólia is, szerepe addig van, míg köt a beton.
a korábbi padlóréteg szintjei változnak, a korábbi nagyvonalakban úgy néz ki, hogy e-gerendás födém, felbeton, padlopon, és ragasztott parketta. namost ez a parketta egy jó 4...4,5 cm vastag táblás parketta volt, míg a lakás többi részén greslap, így értelemszerűen van egy szintkülönbség. ennek a szintkülönbségnek az áthidalására szeretnénk most újabb betonréteget önteni, 4-5 cm vastagságban, ahogy az aljzat megkívánja. az esztrich azért nem jön szóba, mert ilyen vastagságban nagyon drága, kb dupla annyiba kerülne, mint az aljzatbeton.
Zsalukőből készült a kerítésem, fagyálló csemperagasztóval le lett simítva, patent tükörsima a felület. Erre szeretnék ráburkolni külső, rusztikus téglaszelettel. Az a kérdésem, hogy elegendő-e,/jó-e, ha megkenem a téglaszeletet 1-2mm vastagon csemperagasztóval, (mint a vajaskenyeret:), és felragasztom kb. 1cm-es fugaközöket meghagyva, majd ha megköt, kifugázom? Vagy kenjem telibe a felületet, és utána ragasszam bele a téglaszeleteket? Melyik a a jobb módszer?
