Koszi ! A kulso falhoz mar nem ferek hozza az a baj. Ezert keresnek valami megoldast a belso falon :) Betonteglabol epitettuk a falat es a fal meg a fold kozt egy guta-betanak nevezett kemeny muanyag lapot tettunk be.Tob mint valoszinu, hogy az kozben megserulhetett, vagy a szenyvizelvezetes, vagy vizvezeteknel mikor atfurtuk ott beszivarog stb. A lenyeg hogy a kulso falhoz nem ferek hozza. Le is van betonozva, jarda van, de figyeltem hogy kifele lejtsen.
Mikor a zuhanykabinomnal csempeztem emlekzek hogy volt valami gumis, vizzaro vakolat vagy mi es azzal kentem be a falat es arra a csempet. Arra gondoltam, hog az nem lenne jo ide ?
hello szakik! homlokzatvakolat ügyben kéne tanács. megbízható minőségű (dörzsölt) vakolatot szeretnék feltenni a hőszigetelés után, de nem nagyon igazodom ki a márkák között. jó és időtálló anyag kellene, de nem feltétlenül a legdrágább. valami kompromisszumos megoldás az ár és a minőség között. mit javasoltok?
A külső oldalon kellene próbálkozni. Lejtős terepen áll az épület? Van járda az épület mellett? Jó a lejtése a járdának? (nem az épület felé lejt?) Nem az ázás közelében van levezetve az ejtőcsatorna az épületen?
Belül hiába vakolgatod, az nem fog hosszútávú megoldást adni, legfeljebb átmenetit.....
Mindenesetre a vakolatot érdemes leverni az érintett felületről, hogy jobban tudjon száradni a fal és ha meg van oldva a külső oldal felől a nedvesedés problémája és kiszáradt a fal, utána lehet visszavakolni estleg hidrofób vakolattal.
Messze nem az a lényeg hogy minőségi és/vagy biztonságos épületek készüljenek... A dolog rég arról szól, hogy minél több pénzt szedjenek be. Magyarul vagy alapból fizetsz, vagy büntetésként. Miért is kell pl. az építési engedélyért fizetni? Az adózott jövedelmedből önként szeretnél újabb adókat fizetni, és munkahelyet teremteni (építőnyag, szállítás, és szakemberek). Ezért kellene az engedély.
van egy pincem, aminek a falai betonteglabol lett epitve de a szigeteles rajta megserulhetett es azik a fal nagyobb esozesek alkalmaval. A fal meg csak vakolva van es erdekelne ha van valami modszer, vakolat, csempe, stb akarmi amivel ki tudnam vedeni a fal atnedvesedeset ? Az az a fal ugyis nedvesedik csak valami vizzaro vakolat, vagy hungarozell, vagy csempe, vagy valami ilyesmin gondolkodok...
osztott v osztatlan közös tulajdonról, szomszédok jogairól és tulajdonosi jogokról/kötelességekről a polgári törvénykönyv, társasházról társasházi törvény.
Ebbe a hibába nagyon sokan beleesnek, de azért nem kéne pofátlanul lehúzni a megrendelőt. Aki ennyit kér, az akkor született, amikor emberre egyáltalán nem volt szükség
hát építésfelügyelet nem a te érdekedet szolgálja, hisz felnőtt jogképes emberek vagyunk, akiktől elvárható a jogkövető magatartás, no meg a józan ész. a te érdekedet a műszaki ellenőr szolgálja. építésfelügyelet max azzal tesz érted, hogy a büntetés szigorával rávegye az építési munka szereplőit a jogkövető magatartásra. és ezen körben van az építtető is. eredményességét kétlem, de amíg azon elmélkedünk, hogy kell-e műszaki ellenőr vagy sem, és a kivitelezések jelentős része "szürkén" folyik, vagy önerősen femű nélkül (jobb esetben legalább index.hu olvtársainak véleményét megkérdezve...:) ) addig marad a "basogatás".
a 2007-es jogkutyulásnak a szakma egy eredményét várta, a kiviteli terv kötelmét. na az az egy nem lett életbe léptetve, pont ott (önerős és "józsibácsikőműves" kivitelezésű kisépületek) ahol a legnagyobb szükség lenne rá. a többlakásosnál ill. nagyépületeknél elötte is volt kiviteli terv valamilyen formában, hisz az azt építők belátták hogy az az ő érdekük, hisz nincs vita hogy milyen anyagból milyen technológiával készűl, tehát a munkát végző nem "tervez és okoskodik" hanem kivitelezi azt, amit hozzáértő optimálisnak megtervezett.
tudom, vannak sokan akik ezt feleslegesnek tartja (mármint kiviteli tervet kisépületeknél) mert pénzkidobás és különben is majd a ........ a kivietelező?, laikus építtető?, az éppen akciót hirdető kereskedő? eldönti az "apró részleteket".
én inkább ezt látom gondnak. no, meg a műszaki ellenőr hiányát.
"pedig ez a jogszabály ha jól emlékszem, akkor azért született, mert a jogalkotó szükségét érezte, hogy jóskapista munkásember védve legyen és ne kelljen elfogadnia a szar minőséget és a maffiastílusú ganyékat."
igen azért, de mint írtam kimaradt a véglegesből a kiviteli terv kötelme, és maradt a műszaki ellenőr kötelező alkalmazása. mert a többi szabályozásnak is csak akkor van(lenne) értelme, ha e kettő együtt meglenne.
Az egyik ház már majdnem lakható állapotban van, a használatba vételi után már nem ellenőrizhetnek. Pár héten múlott. Most a tulaj fizethet 300 ezret a műszaki ellenőrnek a lepapírozásért mert előrehaladott a készültség. Csak felmenő falak esetén megúszta volna 100-ból Van pofája 300- at elkérni
Hogy nekem, mint beruházónak (értsük ez alatt: építkező jómunkásembernek9 attól kell tartoanom, hogy jön az ellenőrzés és baszhatom. Nem azért jönnek ellenőrizni, hogy engem megvédjenek a kóklerektől, meg a rablóktól, hanem hogy baszogassanak az utolsó utáni tök felelsleges papírért is akár.
pedig ez a jogszabály ha jól emlékszem, akkor azért született, mert a jogalkotó szükségét érezte, hogy jóskapista munkásember védve legyen és ne kelljen elfogadnia a szar minőséget és a maffiastílusú ganyékat.
egy jó részének felelős műszaki vezetője sincs. aztán amikor kellene használatbavételihez vagy jön az ellenőrzés akkor meg kapkodnak ....
akinek nincs feműje, naplója, műellenőre az örüljön h egyenlőre nem csak az építésjog xar, hanem az építésfelügyeleti ellenőrzés is. bár, mostanában egyre hatékonyabbak. budaörsön és törökbálinton pl. az elmúlt 1-2 évben minden kivitelezésre kijutottak, amikről tudok. és százhalombatta is "felügyeletveszélyes"...
mert te megbízható fmv vagy, aki a megrendelővel áll (gondolom) szerződéses viszonyban, de legalábbis bizalmi viszonyban.
sajnos (aszem sajnos) ez a gyakorlat. én is tulajnak vállalom fmv-t és ellátom a müell feladatát. nekem jó, bár nehezebb és a 238/2005. korm r. szerint tulajnak ez nagyon drága is lehet. (1millig büntethető tulaj, ha nem alkalmaz műellenőrt amikor kellene) csak ha a kivitelező hozza az fmv-t - ahogy egyébként kellene - akkor szerinted az fmv kinek az érdekét szolgálja? függetlenül attól, hogy lelkiismeretes szakmájára igényes vagy sem....
másik: abban az esetben, ha több vállalkozó végez munkát egy kivitelezésen (akár egy időben, akár egymás után) akkor KÖTELEZŐ müszaki ellenőrt alkalmaznia építtetőnek (beruházónak) akár engedély köteles akár nem engedély köteles a munka.
idézett szösszenetben meg pont a "mesterváltásról" volt szó, ami kifejezetten műszaki ellenőri feladat. vagy a félhivatalosan műell feladatot ellátó femű feladat. de itt erről sem tesz említést. sőt! az egyik "tulajtbecsapniakaró" (sic!) mester munkáját vegye át egy másik "tulajtbecsapniakaró" (sic!) mester. nekem ez a része tragikomikus....
a legszebb meg az, hogy kókler szerkesztő arra hivatkozással tette fel ezt, hogy az internetes alaprajzokon nincsenek méretek. na, én ebben sem láttam sokat
én már csak azt nem értem, miért csinálja oldalt. adatgyűjtés? más értelme nem sok van...
A Hatékony online építési tanfolyam (HOÉT) rövid üzenetekből fog állni. Többnyire ezek a rövid üzenetek három részre tagolódnak, melyek a következők: Egy "Előítélet" vagy "Tévedés" a családi házak építésével kapcsolatban. Ezt követően egy "Tény" és egy "Megoldás". Időnként példák, kapcsolódó anekdoták és az adott témához kapcsolódó cikkre mutató hivatkozásokat is szeretnék mellékelni.
Tévedés: Ez így jó! - mondja határozott hangon, szinte fenyegetőn a mesterember, akkor nekünk ezt el kell fogadnunk és ki kell fizetnünk.
Tény: a mesterember a rossz munkáját is igyekszik megvédeni és követeli a jól elvégzett munkáért járó pénzt.
Megoldás: Nem szabad előre fizetni semmiképp sem. Az elvégzett munkát, a következő ott dolgozó mesteremberrel együtt kell átvenni, úgy, hogy az neki is megfeleljen (kiemeltem cseik) jó kiindulásnak a munkájához. Csak az átvétel után szabad kifizetnünk az előző mestert.
erősitettünk már meg 70cm széles alapú házat is.és hagytunk jóvá 50cm széles alapot 6 szintes ház alá igaz,elsőnél 80as szigmája volt a talajnak,és 4 szintes volt a felszerkezet,utóbbi meg ráépités volt majdnem sziklán.
ezzel együtt a számitás szerinti alapozásban általában elég sok a tartalék.2 ok miatt:ennek a kivitelezését szokták legkevéssé korrektül csinálni(nem látszik) és a leginkább kihasznált szerkezet a talaj.
sajnos nekem is kellett 2 hete 70cm széles alapot terveznem egy belső főfalra,sima családi házra...de egyszerűen nem biztam bebizonyitani,h 60as elég lett volna oda.
fagyhatárat meg szerintem illik komolyan venni.Kis- Nagytarcsák környékén szemcsés talaj van, ezeken hivatalosan 20cm-el mélyebben van a fagyhatár,mint alapban. vagy a Mátrában sem elborult -110re vinni a sikot.
Hol ne építkezzünk téglából?Hol érdemesebb más technológiával építeni a családi házunkat?
Japánban a földrengések miatt egyáltalán nem használnak téglát. Persze, mi nem Japánban élünk, mégis, itthon is vannak hasonló helyek, bár más okból. A forgalmasabb utak közelében épült házakban gyakran érezni a rezgést, amit a nagyobb teherautók keltenek. Az ilyen rezgésektől porlik el szép lassan a tégla.
Nálunk szinte meglepő, ha egy-egy rémhírekre vadászó műsorba egy ilyen eset is bekerül, hogy a megnövekedett forgalomtól egymás után jelennek meg az újabb és újabb repedések a házak falain. Ilyenkor sajnálkozó részvéttel tekint a nézők többsége a műsorban szereplőkre, de szinte senkiben sem merül fel, hogy a tégla nem minden helyzetben a legtökéletesebb építőanyag.
Nagy forgalmú utak mentén (illetve, ha várhatóan később nagy lesz a forgalma), nem szabad téglából építkezni. Van bőségesen választék más technológiákból is (könnyűszerkezetes, vasbeton vázas, készházak), amik ilyen körülmények között is időtállóak. Ezek közül érdemes választani az ilyen különleges helyzetekre.
Felhívtam a műszaki ellenőrt, nagyon szimpatikus volt így telefonon. Kérte, h küldjem el az eddig beérkezett 2 ajánlatot, alaprajzot és saját szavaimmal az igényeimet. Kérdeztem a díjazásról, azt mondta, hogy jelentéktelen lesz (csak így legyen). Átnéz mindent és holnap visszaír. Bizakodom:)
Arra külön ad árat, hogy ha kérem a kivitelezés ellenőrzést is.
Van járdám! Ha egyre gondolunk:)) A ház körül le van kövezve, elvileg a tetőről odafolyik - ahol lyukas az eresz (v. csatorna?:)! Amik oldalt vannak lefolyók bádogból, azok meg épek, újak! A hiányzó cserepeket pótoltatni fogom hamarabb.
szentendre környékén lesz/van néhány bontott ablakom, ajtóm, elég jó állapotban, amiktől szívem szerint megválnék valami jelképes összegért cserébe, ugyanígy lenne néhány zsák cement, ami kimaradt és már nem fog kellene - van erre valami mód és lehetőség errefelé? tud valaki ilyesmiről? (leszámítva azt a banális lehetőséget, hogy meghirdetem valami aprohirdetéses oldalon...?) köszi előre is
Mindkét összeg irreális. Valahol a kettő közt kellene lenni.
Fordítva kellene szerintem. Első a tető... Hiába festetsz ki, ha jövőre beázik kezdheted elölről. Illetve a vizet elvezetni a háztól. Tehát eresz, illetve ha nincs akkor járda. (tudom, hölgyeknél más szokott lenni a sorrend :-)
a "hivatalos" árképzés szerint a szerződési ár (bruttó) 1,5 - 5 %-a, attól függően, hogy mi foglaltatik benne. van előkészítő szak, kivitelezési szak és próbaüzem.
de ez csak nagyberuházásnál működik. sajnos - mint általában az építési szabályozás zöme - nem veszi figyelembe, hogy nem csak nagyberuházások vannak, hanem épít magánember is, sőt léteznek felújítások és kisebb építési munkák.
a gyakorlat kialakította, hogy új építésnél a terveztt ár (tehát nem a tényleges végső ár) alapján kalkulálják díjat (ez jelenleg 140-180e ft/m2). a kisebb munkáknál meg megitélve munka jellegét fix ár vagy szemlénkénti ár.
aki a végső kiviteli ár arányában kéri díjazását - felvetésed alapján - felejtő....
én vegyesen szoktam (szerintem ez a legkorrektebb mindkét félnek), vagyis van egy fix alap (ebben van benne terv véleményezése, ütemterv elkészítése, árajánlatok véleményezése, "telefonos segítség", végső műszaki átadás-átvétel, telefonos egyeztetés kivitelezővel stb) és van egy szemlénkénti összeg. innentől kezdve meg eldöntheti mindenki, hogy mennyire is akarja igénybe venni a jelenlétet.
nálad majd jelzett kolléga elmondja, hogy ő hogy szeretné... te meg eldöntöd, hogy neked hogy éri meg.
a gyakorlat azt mutatja, hogy ésszerű árét igénybe vett műszaki ellenőr bőven meghozza árát, még ha az elkerült építési hibákat nem is vesszük figyelembe. gondolj bele, hogy kivitelező már pszichésen is másként áll hozzá ha veled mint laikussal vagy képzett szakemberrel áll "szemben". (sajnos ez a "szemben" soxor nem idézőjeles :( )
holnap reggel fel is hívom. 1-2%-ot ír, de olyan nehezen tudom elképzelni, hogy mondjuk 20eft-ért ezt végigjátsza velem.
Most elküldte egy másik cég is az ajánlatát, ez 870eft lett. Teljesen kaotikus ez már nekem, nem összehasonlítható az eddig bejött két ajánlat. Pl.: más nm-eket mértek falfelületnek, olyan 100nm-es eltéréssel...meg sorolhatnám. Ha bejön a többi 3db, akkor teljes lesz a káosz. Már ha ebben segít nekem egy műszaki ellenőr, az nagy segítség, megéri. Előbb kellett volna...éreztem.
Viszont, amennyiben a kivitelezési összeg x%-áért csinálják, akkor nem az lenne az érdeke, hogy minél drágább legyen? Vagy ez hogy van?:)
"Icopal Hydrobit V60 S40 : közepes szakítószilárdságú lemez, felhasználható a talajnedvesség elleni szigetelések bármely rétegeként és a részletek kialakítására, mozgásokra nem hajlamos épületek tetőszigetelésének alsó, vagy közbenső rétegeként beton aljzaton lángolvasztással ragasztva"
szerintem is.
feltéve, ha nem kell talajvíznyomással számolni. akkor kérdéses. de ha a padló terepszint felett van, akkor nem kell azzal számolni.
olyan szakember, aki pótolja a te építési, építésjogi, építésszervezési, árképzési ismerethiányaidat.
pl. akinek odaadod az összegyűlt árajánlatokat és a feladat ismeretében megmondja, hogy melyik ajánlat "hihető" vagy hiányos, reális vagy írreális.
aki segít eldönteni, hogy a kivitelező által ajánlott - általában drágább - anyag kell-e, vagy elég egy költségkimélőbb is. (pl. Notes 40985 sz. hsz-ben foglalt kérdésben is állsát tud foglalni)
aki kivitelezés közben vagy utána, akár ránézésre megmondja, hogy elszúrták a munkát vagy sem.
akit nem vezet meg a kivitelező és így mindegy, hogy látszik rajtad vagy sem, hogy nem vagy képben, hisz nem téged kell meggyőznie a kivitelezőnek, hanem őt
ősszességében egy tervezési-, kivitelezési-, építésszervezési-, jogi ismeretekkel rendelkező szakember. aki szükség esetén képvisel a kivitelezővel szemben is.
kereséshez pedig google a barátunk :) beírod "műszaki ellenőr" + városod és kiad jó néhányat.
ára? mindenkinél más illetve a munka tipusától is függ. van aki a kiviteli költség 2-5%-t vállalja, van aki szemlénként 10-20e ft-t. de ebben is legalább akkora a szórás, mint a kivitelezésben.
A vizszigetelő anyag(bitumenes szigetelő lemez,nehézlemez) általában 3-4-5-6- mm vastag.Ezt olasztással,melegítéssel terítik(kasirozzák) az aljzathoz.Ami előtte ki van
száradva és portalanítva van.A felterítés előtt a felületet kellősítik(bitumenes emuzióval).Az emuzió száradása után elvégezhető a felületolvasztásos terítés.
Az anyagfelhasználás függ a felület minőségétől.(simaságától)
sziasztok! ha valakinek van építkezésből megmaradt cement, vagy olcsó zsákos mész ,az érdekelne vagy ha valaki tud olcsó sódert szállítással megköszönném esetleg betonvas pestől lakok 40km-re, köszönöm
Lehet, látják rajtam, hogy annyira nem vagyok képben. Pedig azért festettem már, fugáztam az erkélyt is, pácolni szoktam – a hobbim a bútorfelújítás.
Ez a lapra lap: én 40x40es követ tennék le. – Garanciát kérhetek a kivitelezőtől? – vagy teljesen mindegy, addigra más sehol se lesz a cég?:)
Amit még szeretnék kérdezni, ez a műszaki ellenőr, tulajdonképpen mit csinál? – hol keressek ilyet és milyen árban van? -
Köszönöm előre is a válaszokat.
Valószínűleg spórolnom kell, vagyis le kell húznom a terveimből. A tető-eresz munkát lehet, elcsúsztatom, az már 300eft. És lehet kihagyom a fürdőt egyelőre. Mert a burkolat és a kád is elég húzós lenne…
Icopal Hydrobit V60 S40 vízszigetelő oxidbitumenes lemez van a falaim alatt. Azzal gondoltam az aljzatbeton alatt is vízszigetelést. A kivitelező szerint viszont "ez erre nem igazán jó, nem elég erős". Valami mást akar hozni, drágábban. De szerintem ez tökéletesen megfelel. Elég vastagnak tartom. Mit gondoltok?
-előszoba és nappali menyezetének gipszkartonozása (25nm): anyag: 3000ft/nm; díj: 3000ft/nm
A tető + eresz:
-tőrőtt tetőcserepek cseréje és potlása folokba
kb 2 m2 a:5.000 10.000.-
d:10.200 20.400.-
-ereszcsatorna és lefolyó csatorna bontása
68 fm d:200 13.600.-
-csatorna vasak rozsdátalanitása és lefestése mert ha nem kezeljűk le
akkor hamar elkorodál az uj eresz csatorna
kb 35 db a:300 10.500.-
d:400 14.000.-
-lefolyó cső szerelése hatyúnyakkal és kikőpővel
3 fm a:2.000 6.000.-
d:1.000 3.000.-
-eresz csatorna szerelése horganyzott idomokkal,sarok elemekkel
65 fm a:1.500 97.500.-
d:1.200 78.000.-
124.000.- 129.000.-
Ha eljő az ideje alkalmazom. Most csak egy régi graboplasztra aktuális a burkolat csere, de itt se csere lesz, hanem rá az új a régire.
Ezt már próbáltam. Földszintes házaknál amúgy a hidegpadló általában nagyon kellemetlen tud lenni. Egy másik érdeketségemen is egy flex megodásvan (már 19 éve )
Hideg pince felett egy nagy étkezős konyha. Még az előd flicet tett le, majd egy bérlő ezt alaposan elintézte. Rá egy műa. padló, majd ennek tönkre menetele után + még egy.
Így most hármas burkolat van.
Más : a z új burkolatok általában gyönyörűek ( hideg és meleg ), de amikor egy lakás már be van rendezve, ezek másodlagosak.
Lehetséges, hogy szükséges ilyen szélességű alap. Talajfüggő. Lehet a statikus tudja, hogy arrafelé milyen talajra lehet számítani. Beszélj a szomszédokkal, hogy nekik milyen van, van-e valami probléma vele, aztán, ha érdemes a terveződdel. Lehet, hogy lehet faragni azon betonmennyiségen, némi gondolkozással.
ui.: Hallgass azokra, akik azt mondják, hogy az alap nem játék. Ami az egyik helyen működik, az nem biztos, hogy a másikon is fog. Minden a talajtól függ. Alapot, utólag javítani elég kemény és drága dolog, inkább máshol spóroljátok meg, ahol viszonylag könnyebb, később cserélni, amikor lesz rá pénz.
Valójában maga a technológia nem új (pontosan nem tudom, de 30 éve már biztosan tudom hogy volt). Csak mostanában kezd megfizethető lenni, annyira legalábbis hogy érdemes legyen elgondolkodni rajta.
OK. Tételezzük fel, hogy 15*15-ös lapból feljön egy. Ha feltételezzük hogy 30*30-as lapot ragasztottál rá, akkor a maradék 3 lapnak kell átvennie a terhelést, így laponként kap (régi lap) 30% plusz terhelést... Csempe esetén viszont az eredeti ragasztónak (amiről legtöbbször semmit nem tudunk) megkapja az új lap súlyát plusszba... Ha itt elválik egy csempe, akkor még nagyobb terhelésnek teszed ki a régit.
Amennyiben betonra (tehát egy megbízhatóan stabil alapra) teszed az egészet, akkor a ragasztó gyártója garantál 30 évet. Ami ugyan vicc, de megnyugtató, és nem szokott vele probléma lenni.
Az is baj, hogy ezt elárulod :-) (mármint hogy nem értesz hozzá) Sokan megpróbálják (ha hagyod) kihasználni... Ha már úgyis utánaolvastál, inkább kérdezz okosan a szakemberektől. Azt mondta az írás, hogy megpróbálnak időt megtakarítani, akkor kérdezz rá hogy mennyi ideig tart... Ha azt mondja 2 nap, akkor nincs miről tárgyalni tovább.
Alapvetően minden anyagra ráírják a felhasználást... Ha ez egy burkolónak kevés, akkor az nem is ért hozzá. Egyébként nem annyira bonyolult, inkább csak a laikusokat próbálják elriasztani, ugyanis akkor szinte biztos a kudarc. (Egy sima fugázást is nehéz elmagyarázni, de ha látod és kicsit gyakorlod is, akkor nem annyira nehéz. Persze ott is ismerni kell az anyagokat...)
A dolog buktatója ott van, hogy akármilyen szinten betartod is az előírásokat, azt tudják garantálni, hogy a régi járólapodhoz hozzáragad az új. Viszont amennyiben a régi elválik (akár fél év múlva), akkor vele együtt jön az új is... Magyarul ha teheted, akkor inkább eltávolítani a régit.
"A külső tartófalak alatt 70 cm széles alap van tervezve. Nem túl széles ez?"
Jó szélesnek tünik, lehet indokolt is. Viszont az alap általában minusz 75 - 80 cm -en kezdődik és ha ilyen széles akkor azzal később összébb lehet menni. Egy 30 cm magasság, majd elvileg a fal szélességre lehet menni. Egy 'papucs' féleséget kell kialakítani.
Korábban ezt kerülték, mivel a kiásott gödörben is kellet volna zsaluzni. Ma viszont a zsalúkő világában ez nem probléma.
Korábban én pl. olyant is csináltam - csak a sarkoknál mentem viszonylag mélyre - 80 -85 cm aztán a középmezőben elég volt a 60 cm - is. Pedig még vasalásom se volt.
igaz ideális talajviszonyok voltak/vannak.
Bevált !
Tovább : 70 cm-es széles alappal a felszinig jönni, az örült mennyiségü anyagot jelent.
Legtöbb építkező már az alapnál elcsúszik a költségekkel. És nem mer kritikus lenni, mert ott lebeg a 'szakik' mondása előtte : az alappal mindent el lehet rontani. (Ami amúgy nem igaz - nem nagyon dűűlnek össze a házak )
Viszont nagyon sok építkezés már itt bedől - anyagilag. Csak még nem érzékeli a kezdő építkező !!
Nekem lapra lap kellene....már kinéztem a járólapot
Most ezt olvastam:
"........egy meglehetősen összetett rétegrendről van szó. Nem elegendő csupán az aljzatkiegyenlítést elvégezni, hanem ez alá egy alapozó, tapadást javító, úgynevezett kötőhidat is ki kell alakítani. Ha a kivitelező precízen végzi el a munkáját, és betartja a gyártók utasításait, akkor kialakítható a tartós és megbízható burkolat, abban az esetben viszont, "ha a szakembernek nincs kellő gyakorlata a lapra lapot burkolásban, vagy túl gyorsan akar végezni, és ezért nincs türelme a gyártó által előírt kötési és száradási idők betartásához, vagy ha a megbízó nincs résen, megpróbálhat egy-két elemet kispórolni az előírt rétegrendből, miközben az árát természetesen felszámítja" - mondja tapasztalatai alapján burkolatszakértőnk
Ma jönnek ki szakemberek és cégek is félóránkénti váltásban. Nyomtattam ki alaprajzot és összeírtam minden igényt.
A fürdő valóban problémás egyébként, mert sok "dobozolás" van és nem tudni mi van mögötte/alatta - ráadásul mérete is nagy (12nm). Asszimetrikus kád lesz és ültetett mosdó, csempe minimális (5nm).
Arról mi a véleményetek, hogy meglévő járólapra burkolni - ennek van hátulütője? mert olcsósítana azért ez is.
Mondjuk az biztos, hogy így látatlanba még saccolni is baromi nehéz egy ilyen komplett felújítást. Nagyon sok buktatója lehet. Például ha a villanyszerelésnél nagyon régi hálózatnál, ha megbízható szerelőt hív aki minőségi munkát csinál és nem tákol lehet nem is fogja vállalni a kicsit tegyük arrébb a dugaljat, mert nem tartja biztonságosnak, hogy a fél ház 1 automatáról üzemeljen. Ebből következik, hogy ha nem annyira régi a szerelés és anno jó munkát csináltak akkor talán megoldható arrébb rakni a szerelvényeket, de ha nem akkor vagy minden marad a régiben vagy inkább a biztonság kedvéért érdemes felújítani az egész hálózatot ami igen komoly összegbe kerül.
Találtam egy online alaprajz készítő programot, nagyon jónak tűnik elsőre, de valamiért nekem nem működik. Ismeri valaki? http://alaprajz.kp.hu/alaprajz-keszitese
Nem akarok nagyon kötözködni a számításoddal kapcsolatban, de a burkolásra írt számításodnál szerintem nyugodtan lehet venni a dupláját. Nem nagyon ismerek olyan burkolót aki 1600ft/m2 áron dolgozna minőségi kivitelben. Meg az anyagra számolt összeg is kicsit kevés. Ha visszaosztod és csak a lapot számoljuk mint anyag akkor 1400ft körüli m2 ár jön ki ha rászámoljuk a tartalék lapokat és akkor még hol a ragasztó és a fuga anyag? Nekünk most burkolták a teraszt 55m2 és 400.000ft-ba került mindennel együtt. És nem azért mert valami csoda lapot vettem. Sima barkácsáruházban kapható 1.700ft.os kültéri lap került lerakásra.
Bizony így van. de pl. az eresz és lefolyók is lehetnek : horganyzott acéllemezből, horganylemezből, aluminiumból és akár rézből is.
Ha rézből csináltatná : hát ott az anyagár csak 10 x -es mint a lególcsóbb horganyzott acéllemez. A munkadíj tán nem 10 x annyi, de biztos a végső ár legalább 4x-es lenne, akkor már az is magában egy milla.
Tervezés ?
Igen kell !
De ezt sk. is megcsinálhatja. A terv nem azt jelenti, hogy y díjas tervezővel készítettejük, hanem, hogy az elképzelést papírra vetjük, rajzzal és szöveggel !
Tehát írni olvasni és rajzolni azért tudni kell !!
Háát, nem mondom, hogy örülök:( Ez az 1Mft elkeserít, megmondom őszintén, hogy én ennél optimistább voltam, így lehet, hogy újra kell terveznem. Ráadásul azt nem is írtam, hogy kb. 30nm-en törni kell a jelenlegi járólapot és kiegyenlíteni az aljzatot.
Biztosan a bontás lesz az első.
Ezek szerint reményem sincs rá, hogy egy cég megcsinálja komplett az egészet, ugye? Mert így viszont legalább 5 szakemberre + műszaki ellenőrre lenne szükség, ami még nehezebbnek látszik, pláne, ha valóban nehéz megbízhatót találni így hirtelen....
Háát, nem mondom, hogy örülök:( Megmondom őszintén nem gondoltam, hogy 1M fölé mehet, sőt igazából optimistább voltam...Valószínűleg alább kell adnom az igényeimből.
Ráadásul azt nem is írtam, hogy 30nm-en fel kell törni a követ és kiegyenlíteni a talajt. Biztosan a bontásokkal kell kezdeni.
Akkor azt felejtsem el, hogy egy cég megcsinálná nekem az egészet, ugye? Csak mert így legalább 5 féle szakemberrre lenne szükségem + a műszaki ellenőr - Ennyit végképp nem találok, ha amúgy is foglalt a jó munkaerő.
nem volt geológiai vizsgálat, ez kb 130 éve volt lecsapolva, mocsaras terület volt ezelőtt, de én ezt nem mondtam a tervezőnek. A mai napig veteményeskertként van használva.
nem találtam más topikot, itt teszem fel a kérdést. Egy egyszintes családi ház 10x18 m alapjairól kérdeznék. A külső tartófalak alatt 70 cm széles alap van tervezve. Nem túl széles ez? A sávalapba menő vasalás: kengyelek 8as betonvasból, 50 cm-ként. A kengyeleket 8 db16os vessző tartja(3 fent, 3 alul) és 1-1 10es betonvas oldalról. Nincs ez túldimenzálva? nagyon sok vas kell így az alapba. Nem akarok feleslegesen spórolni, de pazarolni sem. Statikus számolta ki ezeket a dolgokat, hiszek neki, de elsőre ijesztően sok.
A sorrend azonban rossz. (megépíted a fürdőszobát víz és villany nélkül? :-)) Szerintem első a bontás. Utána víz, villany (ideiglenes csap pl. a mosógép csap helyére). Ez a kettő mehet egyszerre. Majd burkolat, és festők... A fürdőszoba kritikus ilyen szempontból, ugyanis ha kifog egy kókány brigádot, akkor kádcserével kezdheti.
Villanyszerelő pedig hivatalosan 2 emberes... Még a WC-re is párban mennek :-)
Nem szeretnélek kiábrándítani, de a megbízható szakiknak ilyenkor már szilveszterig tele a naptára... Válság ide vagy oda, a tisztességes (és korrekt árú) munkára van igény.
Itt kell egy jó elgondolás, majd ez alapján költségvetés és árajánlat.
A jó elgondolást nevezzük tervnek ( a terv nemcsak rajzot jelent ) sk. megcsinálhatod.
Aztán jöhet a vizes munka. Ez egy 2 emberes munka, ide nem kell egy harmadik (fővállalkozó) És két fázisú. Jó tudni.
"50nm-et kellene hidegburkolni"
Ez nyilván a padozat és a falak fürdő konyha stb.
Ezt egy vállalkozó felvállaja a segésjévei (segédeivel megycsinálj ) Ilyen mennyiségnél szintén az a jó ha a mester is dolgozik. Finoman rákérdezeni ! Nehogy az legyen felvállalja és jön a két segéd aki csinálja. Ez is 2 emberes. A harmadik feleleges.
"villanyszerelési munka - nem sok, csak néhány kapcsoló, konnektor"
egyemberes munka (villanyszerelő ), második, harmadik feleleges (fővállalkozó ), majd ha kész a burkolás visszajönnek a vizesek , felszerelvényeznek, és jöhetnek a festők.
"100nm-es a ház, ezt kellene kifesteni,"
Ez is két - max három emberes munka. De a vállalkozó olyan legyen aki szintén effektive dolgozik. Ide is feleleges a fővállalkozó. Minek , csak megtudják a festéket és glett anyagot meg a sok egyebet a festők is venni.
'síkba húzni a falakat' Ez viszont rejtély. Táncsak nem glettelni kéne ?
Azt a föstök megcsinálják.
"ill. tetőjavítás (néhány cserép) és eresz csere"
Itt megint az a helyzet , hogy egy brigád végzi. 2, de inkább 3 emberes.
De a bádogos vállalkozó is effektive dolgozzon. A 4. ( fővállalkozó szintén feleleges ).
Gondolom nemcsak eresz hanem lefolyók cseréje is lesz. A bádogosok megveszik neked az anyagot.
Ja és a tető jav. ha tényleg csak néhány cserép - megcsinálják az ép. bádogosok.
Sacc ez a munka több mint egy milla, de azért nem olyan nagy, hogy egy organizátor fővállalkozót elbirna. Ill. ha van + 200 eft-od, tán megéri.
Viszont ellenőrizni azért kell, egy műszaki ellenőr nem árt !!
Segítséget szeretnék kérni. Megbízható szakember(ek)re lenne szükségem. Igazából generálkivitelezőre gondoltam, bár elbizonytalanított, amiket olvastam a lehetséges buktatókról. Csak kevés az időm, meg sokat dolgozom, így könnyebb lenne 1 emberrel tartani a kapcsolatot, mint összeszervezni az egyes fázisokat.
A munka bp.en lenne (3.ker.), nagyjából a következők:
- 100nm-es a ház, ezt kellene kifesteni, síkba húzni a falakat
- 50nm-et kellene hidegburkolni
- fürdőt komplett cserélni - vízszerelési munka is
- villanyszerelési munka - nem sok, csak néhány kapcsoló, konnektor
ill. tetőjavítás (néhány cserép) és eresz csere.
Egyszer már segítettek nekem itt, azért bátorkodom. Persze, több ajánlatot tervezek bekérni.
jó kis polémia kerekedett a tegnapi kérdésből, de sebaj - tanulságos volt :) köszönöm mindenkinek, aki bekapcsolódott.
a parkettaragaszó nem bitumenes, hagyományos sárga parkettaragasztó... és elég nehezen jött föl, ahol elkezdtem felvakarni, szóval különösebben nem tartok tőle, hogy 5 cm beton alatt hirtelen elengedné magát. a beton egyébként 04-es kétszer rostáltból lesz, és egy kicsit erősebb is, mint a szokásos: 3:1-hez helyett 3:1,5-hez. betonacélháló nem lesz benne, ami lehet, hogy hiba, lehet hogy nem... szilárd aljzat van alatta, ahogy írtam is - nem hiszem hogy különösebb dráma lenne a háló hiánya.
Segítséget kérek (ha rossz helyen, akkor elnézést). Szükségem van 40-50 db zöld Bramac cserépre. Bővítünk, beépítünk egy teraszt - és nem nem gyártják már. Néhányat összeszedtünk, de kevés. Hátha maradt valakinek. (A címem publikus, vagy SMS, hetvenes, 38246 és megint hetven.)
Ám legyen, de. A kavics szemcsemérete szabadon választható, akiben van egy-kis barkácsolási kedv, az mindkettő megoldással elkészítheti, akár kalákában is. A kettőnk megoldásán kívül még van jobb, egyéb " kutyafölés tapadóhidas" megoldás is.
" lebetonozott aljzat alatt a ragasztó lepattogzik/elválik (esetleg felpuhul ?) és akkor a most öntött réteg megreped. "
A normál betonban nincs oldószer amitől a régi ragasztó oldódna, felpuhulna, a felpattogásra meg nincs emberi bizonyíték betonozás után, de azért jól hangzik. A kézzel kevert beton az agyagtól és a túl sok cementtől repedhet adott eetben.
Nembiztos hogyolcsóbb, és a hő-hang szigetelést (kopogásgátlás) még nem is néztük. Ha rendesen van megcsinálva, nem recseg és nyikorog. Én legalábbis megtudtam úgy csinálni.
Kár volt.Az a baj hogy az akrilnál a falfesték nem tud beívodni a falba. "Megcsúszik" és sokkal vékonyabb lesz a réteg.Hagyd teljesen kiszáradni az egészet és jó sűrű festékkel tunkolgassad át.Tehát nem húzod az ecsetet hanem a végét a festékbe mártod és (érzéssel) bökdöséssel viszed fel az anyagot erre a részre.A teljes kiszáradás után az egész felületet mégegyszer át kell kenni.
Más : a jogi fórumon egy kérdező direktbe kihangsúlyózta , hogy neki csak ügyvédi javaslat kell, laikusok kíméljék. A kis naiv, meg akarta takarítani az ügyvédi díjat és még finyáskodik is.
hozzászólásaitokban csupán egyet nem vesztek figyelembe, a kiindoló problémát. vagyis hogy szmötyis az aljzatbeton.
feltételezzük - csupán csak elvi síkon - hogy a helyszínen járt kőműves tudása eléri a tieteket. ő kétségesnek tartotta az aljzat minőségét és azt javasolta kérdezőnek, hogy kapirgálja fel. én azt válaszoltam meg, hogy milyen módon csinálják ahhoz, hogy ne kelljen felkapirgálni és ennek ellenére - függetlenül, hogy mi az a ragasztó amit fel kéne szedni - nem fog megrepedni betonja.
és ezen túl lehet neki javasolni osb-t, gúzolás és kutya fülét, neki az nem segít.
Hát én aki előbb propagáltam a vékony betont azért nem jött be mindig. 5 éve egy parketta cserénél,ami klasszikus volt, betonalapra párnafák, arra vakpadló, majd a szegelt tölgy parketta. Na ez ment tönkre.
A rétegvastagság : beton valami 6 -8 cm , párnafa 10 cm, közte homok (irdatlan mennyiség ),2 cm vakpadló és 2cm a tölgy parketta.
Itt komoly mennyiségű betonról lett volna szó. Még ha a hőszigetelést is vesszük. 5 cm szig. és 5 cm beton.. na ez kilőve.
Helyette :
Az eredeti betonra vízszigetelés (ennek hiánya volt a parketta tökremenetelének oka )
, majd 10 cm-es párnafák - közte a hőszigetelés, erre a nut -féderes OSB , szegelve, de csak ideiglenesen, majd facsavarozva, ezután nem nyikorgott. Erre egy polifom hab 2 mm és a laminált burkolat. Mindez egy hét alatt, igaz az a kurva klikkes laminált kifogott rajtam, de 2 fiatalember 2,5 óra alatt felrakta. Nem kellett a beton kötésre és szilárdulásra hónapokat várni.
Egyébként készítenek és főleg készítettek 1,5 - 3 cm -es falvastagságú beton tárgyakat pl. csöveket. Csak technológia kérdése az egész. Megfelelő szemcseméret, megfelelő konzisztencia és tömörítés.
Sziasztok!Fűrészporos tapétát javítottam és a kisebb réseket akril tömítővel húztam ki mert hogy az festhető csakhogy még a 3. réteg festék után is tisztán látható a szín eltérés.Hogy lehet egy ilyen foltot eltüntetni??
Pedig neki van igaza! Ha már beton/habarcs technológiáról beszélünk: A szerkezeti vastagság nincs kőbe vésve, viszont kőbe van vésve, hogy a szerkezeti vastagság 1/3-ánál kisebbnek kell lenni a Dmax-nak; tehát az adalékanyag legnagyobb szemcseméretének. Tehát 4-5 cm-ben lehet betont készíteni, de max '1,2 cm'-es homokos kavicsból keverve. Én inkább azt javasolnám: Készítsék 0,5-ösből, síhálót ne tegyenek bele (fölösleges), de cementet azt igen ! :-)) (lehetőleg valami jobbat, és nehogy keveset:-). Valami kontakt/tapadóhíd/alapozó.... nem ártana, bár nem feltétlen lenne szükséges. De megkötné a port, nem rántaná ki a vizet olyan hamar a friss betonból, jobban összedolgozna a kettő. A parkettaragi gondolom valami régi bitumenes cucc lehet, semmi baja nem lessz a beton alatt, sem a betonnak fölötte.
Valóban le van írva több helyen is, hogy 5 cm alatt nem beton a beton. Igaz ezt azok mondják, akik nem betonoztak soha. Csak szemcseméret és bedogozási technológia kérdése a vastagság. Nyilván egy vékony betont finomabb szemcseméretű adalékkal kell 'gyártani'. Aztán ez a tapadó híd elmélet. 5cm -es betonnál ? Na ne ! ha nincs tapadó hid, felröpül az a beton. ?
Egy példa. 1932 -ben az öregapámék házánál a következő képpen csinálták a beton járdát, lépcsőt : egy duva szemcsézetű viszonylag kevéscementes betonra , másnap rádolgoztak egy 1 -max 2cm -es finomszemcsés fedő réteget, azt símitották, glettelték. És ez a szabadban azóta is tart, hány éve is ? A múlkor probáltam szétverni. Nem ment !
Akkor itt a szobában egy meglévő betonra problémás lenne egy újabb réteget rárakni olyan 5 cm -ben ? Az később amúgy még valami burkolással védve is lesz.
Hát vannak problémák, de azért vagyunk , hogy megoldjuk.
ha nem tesz, akkor sem fog hozzákötni soha sem. (ezért kell szerkezeti betonoknál a szakaszos betonozás esetére tervezni a szakaszvég geometriáját)
erre van - ahogy említetted - a tapadóhíd, de jelen esetünkben van egy ragasztó réteg, amit nem szeretnénk lekapargatni, amit meg is értek. így a tapadóhídnak nincs megvalósítható formája.
(az úsztatott betonnál rugalmas ágyazat van, ezért "úsztatott")
a szilárd aljzatra pedig bátran lehet a korábban leírtjaim szerint betonozni, hisz ítt csak függőleges terhelés van, ahhoz meg igazándiból nem tapadás, hanem szerkezeten belüli nyírási ellenállás szükséges
ha foliat tesz ala, akkor nem fog hozzakotni az alatta levo betonhoz egyaltalan. szinte usztatott betonkent fog viselkedni, ekkor igazan meg lesz az eselye annak hogy megreped.
nem inkabb valami tapadohid kellene ala, ami lecsokkenti a regi beton nedvszivasat, es biztositja hogy a ket reteg rendesen osszetapad??
Húzd telibe 10-es fogazott glettvassal (2-3 sort kb 1 méteres darabon, többet nem érdemes egyszerre gyakorlat nélkül). A téglát érdemes előtte beáztatni (egy vödör vízbe teszed 3-5 percre, majd miután kivetted hagyod a felesleget lecsorogni illetve beszívódni). A téglához nem fugakeresztet szokás használni, hanem 10*10-es vasat. Fugázáshoz az építőanyagtelepen kapható zsákos fugát szokás használni (1-2000 egy zsák), vagy klinker habarcsot. És persze 1-2 hét múlva (amikor már teljesen kiszáradt) olajozd át.
viszont ilyen vastagságban (vékonyságban) elképzelhető hogy megreped a felbetonod.
a lentiek ismeretében végső soron igaza van kőművesednek (momentán maga a magyarázat bicebóca), van esélye, hogy az így lebetonozott aljzat alatt a ragasztó lepattogzik/elválik (esetleg felpuhul ?) és akkor a most öntött réteg megreped.
esztrich drága, de 6 cm alatti kavicsbeton "nem beton", az lenne a jobb. vagy rakjatok bele egy 5.5-ös hálót, úgy valszín ha alatta a ragasztó rakoncátlankodik is, a beton nem reped meg.
ja, és valami fóliát is kellene alá rakni, csak a betonozási víz megtartása miatt. jó az egyszerű takaró fólia is, szerepe addig van, míg köt a beton.
a korábbi padlóréteg szintjei változnak, a korábbi nagyvonalakban úgy néz ki, hogy e-gerendás födém, felbeton, padlopon, és ragasztott parketta. namost ez a parketta egy jó 4...4,5 cm vastag táblás parketta volt, míg a lakás többi részén greslap, így értelemszerűen van egy szintkülönbség. ennek a szintkülönbségnek az áthidalására szeretnénk most újabb betonréteget önteni, 4-5 cm vastagságban, ahogy az aljzat megkívánja. az esztrich azért nem jön szóba, mert ilyen vastagságban nagyon drága, kb dupla annyiba kerülne, mint az aljzatbeton.
Zsalukőből készült a kerítésem, fagyálló csemperagasztóval le lett simítva, patent tükörsima a felület. Erre szeretnék ráburkolni külső, rusztikus téglaszelettel. Az a kérdésem, hogy elegendő-e,/jó-e, ha megkenem a téglaszeletet 1-2mm vastagon csemperagasztóval, (mint a vajaskenyeret:), és felragasztom kb. 1cm-es fugaközöket meghagyva, majd ha megköt, kifugázom? Vagy kenjem telibe a felületet, és utána ragasszam bele a téglaszeleteket? Melyik a a jobb módszer?
SOS help kéne: meglévő aljzatra (amin korábban parketta volt) szeretnénk holnap aljzatbetont önteni. a kivitelező azt mondta, fel kéne vésni, kaparni, a parketta ragasztót, ami a meglévő aljzaton maradt, mert ha rákerül a friss beton, és így nedvesség éri a ragasztót, azt fel fog jönni, és az egész ajzat vele együtt. mivel a beton bezárja, bedunsztolja azt a saját nedvességével. kissé hitetlenkedem, hiszen egy kb 20 éves ragasztó rétegről van sző, ami kvázi oda van kövülve... nekiálltam felszedni, de kb körömnyi darabokban jön csak föl.. :(( tényleg elbaszódhat az új aljzatbeton, ha a ragasztó alatta marad?
Beltérbe rakott külső szeletelt téglát mivel szokták lekenni, hogy ne legyen porszerű felülete ? Nem impregnálni akarom, meg túlzottan se legyen vízes hatású felülete. Hallottam már lenolajat, (falfix?) mélyalapozót. Még valami?
Egy házat bontani (hacsak összenem akar dölni ) nagy melléfogás .
Láttam olyan házat ahol a tetőépítést úgyoldották meg - 6 db. vb. oszlop közvetlenül a fal mellett kivűl, a tetején összefogva egy koszorúval, rá egy vb. lemez és épült a következő szint. Alatta vigan laktak !
Alaposan meg kell vizsgálni kritikus szemmel. Persze nem olyannal akinek az érdeke az új építés.
Minden elbontható és minden menthető - a két filozófia sokszor nagyon távol áll egymástól !!
Ha régen volt felújítva, akkor látszik, hogy van-e repedés, bedvesedés a falon. Ha van, akkor azt mindenképpen meg kell nézetni szakemberrel.
Milyen födém van a házon?
Milyen mély az alapozása (bár ha nincsenek repedések a falon és nem akarod tovább terhelni az épületet tetőtérrel, vagy esetleg födémcserével (fa födém helyett vasbeton, vagy gerendás) akkor nagy valószínűség szerint nem lesz gond az alappal)
Gondolom a házfelújítás alatt ablakcserét, homlokzathőszigetelést, födémhőszigetelést és esetleg tetőhéjazat cserét is értettél. Ha igen, akkor a 100 000 +-20%-al számolhatsz, amit korábban már betettek, de egy felújításnál mindíg előjönnek előre nem látható golgok.... Ebben az árban persze még nincs benne esetleg aljzatcsere, aljzat víz, hőszigetelés, válaszfal elbontás, új válaszfal építése stb.
A hely Solymár. A ház amit néztem 11milla, 600nm telekkel. Azon filoztam, hogy lehet hogy eccerűbb legyalulni a házat, és akkor van egy telkem 11ért (bár a bontás sincs ingyér). És épiteni rá. Vagy megtartani a mostani házat, hiszen pont ekkora kell nekünk és felujitani. Szoval akkor nyugodtan gondolkodjak 5-6millioban amit rá kell költeni... Van rengeteg dolog, amit magam is meg tudnék csinálni, illetve vannak barátaim a házbizniszben, ugyhogy nem félek ettől a részétől.
Mennyire lehet előre felmérni valósan egy ház állapotát és a felujitást? Van egy mérnök szakim erre, gondolom érdemes megnézetni, akár több emberrel is, ugye?
Ez függ az épület állapotától, mennyire akarsz komoly felújítást, mik az igények. Lehet, hogy olcsóbb lesz a felújítás, de azzal mindenképpen számolni kell, hogy mindig elő fognak jönni előre nem látható problémák amiknek a javítása eléggé megdobja a tervezett költségeket. Ha minden munkára kaptál ajánlatokat és a közép árfekvést veszed alapul akkor nyugodtan számolj hozzá 30%-ot és akkor nem érhet nagy meglepetés.
Szerintem ez ott kezdődik a korrekt hasonlítgatás, hogy új építéshez áll-e rendelkezésre építési telek?
Ha igen (és nem vesszük bele a számolgatásba), akkor nem lesz sokkal drágább az új épület (csak az épület) és az előnyeit nem kell különösebben ecsetelni.
Ha nincs telek, csak vennél egy házat (nyilván telekkel együtt), akkor vsz ez minimum a telek árával olcsóbb lesz.
Egy építési telek az ország különböző részeiben igen nagy eltéréssel vásárolhatók, így elképzelhető, hogy ez az összeg 3 milliótól 30-ig terjedhet.
Egy ilyen nagyságrendű felújítás, amit írsz szintén sok összetevőtől függ.
Ha "középúton" ekl tudod terlni az igényeket, akkor szerintem kb 100e/nm +- 20 %környéke lesz. Tényleg állapot és igény, amiktől ez nagyon változhat.
I
lletve két tanács, hogy ne fuss zátonyra a felénél:
- A számolgatásnál legyen az egy ökölszabály, hogy a beépítendő anyag ára ugyan annyi, mint annak a munkadíja (ha nem tudod megoldani sk).
- A gépészet rohadt drága mulatság. (fűtés, víz, gáz, villany)
Itt lesznek matekvirtuózok, zsenik és élvhajhászok, akik biztosan meg tudják oldani akár kettőfélből is ezt, de ne ragadtasd el magad.
Hogy megéri-e építeni, az leginkább két dologtól függ. Van-e rá pénzed (ha nincs, akkor marad a használt és apránként rendbetenni). Illetve hogy mindez hol van. Budapesten pl. csak akkor érdemes felújítani ha nincs az adott helyen olcsó telek. Legtöbbször inkább kis házat vesznek meg, és bontás... Ugyanakkor vidéken sok helyen annyiért adják a házat aminél az építőanyag többe kerülne...
Nem tudom "jo" kérdés-e, de ha adottnak vesszük ezt az adatot, hogy ma kb180ezerft/m2 ből épül fel egy uj ház, akkor ehhez képest mennyivel kevesebb egy házfelujitás ára? Tudom hogy ez sokmindentől függ, de mondjuk veszek egy 60as években épült kertesházat házat (70m2) és kell bele uj fütés, szigetelés, elektromosság, padló, kis tető javitás, festés. Kb mennyire jön ez ki? Megéri-e a felujitás az uj épitéssel szemben?
Szerintem meg nem ért hozzá aki ilyet a papírra írt. Ha egyszer ívesen betonból öntesz az ablak fölé ...., arra teljesen felesleges a gyári pthm áthidalás, csak a betont be kell vasalni. A ptm áthidalók felé meg ugye nyomott övet kell falazni kisméretű téglából. Én inkább egyszerűen kisméretűből a ramonád fölé kifalaztatnám, azt az íves áthidalót! Nem kéne bonyolítani, 3 munkafázisra bontani, várni a beton kötését, félni a hőhídtól... Régen templomok, katedrálisok ablaka fölé is meg tudták csinálni a tégla boltövet, most csak a gyári Porotherm-ből lehet? Vicc! Annyit azért még, hogy a vályogfalra két oldalt szerintem legalább 20-25 cm felfekvés kellene, esetleg a felmenő falak falazásánál az ablak két oldalán téglából pillért falazni( bár a jó vályog száraz helyen brutális lenni).
nem tévedés az elemmagas áthidaló. a sima áthidaló csak a húzott öv amihez a nyomott övet a felette lévő falszerkezet adja. mivel vályogot erre nem lehet méretezni (lehetni lehet, csak elég harmatos az érték) ezért a sima áthidaló fölé minimu 60 cm nyomott övet kellene falazni km. téglából.
sokkal egyszerűbb kivágni elemmagas helyét és felékelni azt, mint 60-70 cm magasan falazni.
a felfekvés függ a felette lévő tehertől, ezt biztos kiszámolták tervben.
az ablak fölött kb. 1-1,2 méter marad, az áthidalót szerintem bármilyen magasra betehetném, tehát akármennyi maradhat az áthidaló és a ramonád között - ha jól értem, amit kérdeztél.
Ha a felfekvést növeled akkor nagyobb faltömeg sérülhet az áthidaló felett. Készítsd betonból a felfekvést, szintén szigeteléssel és elég oldalanként 15-15 cm Elemmagasat használj.
A betonnal komoly hőhidat csinálsz. Ha statikailag indokolt a beton, akkor is a lehető legtöbb szigetelés kell alá és mellé. Egyébként EPS-ből szép íveket lehet faragni, majd hálózni-glettelni.
Fogas kérdés.Mennyi helyed van rá egyáltalán a födémig?Hány centi marad a ramonád és az áthidaló között?Mert 50 centit betömöríteni kis helyen igen nehéz.
Tanácsot szeretnék kérni: egy 50cm széles vályogtégla falba kellene ÍVES ablakokat beépíteni.
A tervben porotherm s elemmagas áthidaló szerepel (valószínűleg tévesen?), majd alatta romonád segítségével betonnal kiöntve az ív.
Normál porotherm áthidaló kell ide ugye? Mekkora felfekvést ajánlotok, én gondoltam, hogy a gyárilag ajánlottnál eggyel hosszabb áthidalót kellene rakni. Az ablakok 120 szélesek.
Esetleg a beton helyettesítésére valami egyszerűbb?? pl. ytong.. Ez nagy hülyeség?
Nem jó az elgondolás.Az ellenlécen át kell mennie a cserépléc szegének is különben fellazul vagy túlhúzatod a cseréplécet és hullámos lesz a tető.Esetleg ha a szarufa két szélére versz fel 1-1 ellenlécet és kis helyet kihagyva közöttük szegeled fel a cserépléceket.Az talán működik. A fa kezelését nem kell így túlbonyolítani.A lazúr saját alapozóját kell használni 2x-3x.Aztán mehet rá maga a lazúr.A felső réteg elötti átcsiszolás a lakkoknál van.Itt nem kell.
Ja és mivel az épület 70 évnél régebbi, még tartószerkezeti szakvélemény is kell az építési engedélyhez.
A költségek:
tartószerkezeti szakv ~ 30-50 000+ÁFA
illeték 10 000
tűzvédelmi szakértő: ~ 20-40 000+ÁFA
Építész felmérés (tervezési szint, alatta, fölötte lévő szint) ~200 Ft+ÁFA/m2
tulajdoni lap futárral ~ 8 000 Ft
Építész tervező díja (homlokzatok, műleírás, metszetek, alaprajzok, egyeztetések önkormányzaton, szakhatóságon) minimum 80-150 000 Ft+ÁFA (lehet, hogy több, építész függő)
Ennél olcsóbb az üvegtégla+áthidaló+bontás+festés, viszont ez alatt az ár alatt meg valószínűleg nem fogsz találni olyat aki mindezt lezongorázza neked.
De egyébként megnéztem a ház adatlapját a neten és a védelem résznél az van írva, hogy VF-VÖP... fogalmam sincs hogy mit jelenthet. Azt még hozzátették, hogy fővárosi rendelettel védett az épület... Ez gondolom azt jelenti, hogy hivatalosan egy ujjal sem érhetek hozzá a kiszemelt falhoz...Vagy igen?
Akkor jobban járok, ha inkább jó sárga falfestéket kezdek el nézni... Mindenesetre, nagyon köszönöm a felvilágosítást, sokat segítettek. Még megsaccolni sem merem, hogy egy ilyen kis akció mennyibe fájna nekem...
Ok ez az adat hiányzott az eredeti beírásból, innentől kezdve a KÖH-nél kell kezdeni a dolgot és az fog mindent eldönteni. Ha ők azt mondják, hogy nem akkor non plus ulrta....
Ablakot nem tehetsz, de üvegtéglával megoldható a bevilágításod. (a lényeg, hogy nem nyitható és megfelelő tűzállóságú) Már terveztem olyan épületet, ahol a tűzfalba üvegtégla volt és a terv még egy másodfokon is átment, mivel a szomszéd megfellebbezte a dolgot, de a másodfok is kimondta, hogy az üvegtégla fal tűzvédelmileg és a jogszabályok szerint is megfelelt az akkor hatályos előírásoknak.
Azóta változtak az előírások és a tűzfal tűzállósági határértéke is változott, így a konkrét esetedben meg kell vizsgálni az épületetek magasságát, tűzállósági fokozatát, a rendezési terv szerint megengedett építménymagasságot és ezek fogják meghatározni hogy lehet-e a te esetedben üvegtéglát beépíteni a tűzfalba.
A menet:
1. Önkormányzattal egyeztetni az üvegtégláról (lehetőleg építésszel és tűzvédelmi szakértő bevonásával)
2. terv elkészítése (vázlatterv)
3. a társasházi lakógyűlés elé kell terjeszteni a tervet, hogy szeretnél közös tulajdonú szerkezetben nyílást vágni a tervek szerint és ehhez a társasház hozzájárulására van szükség
4. a hozzájárulás megadása után az engedélyezési terv elkészíttetése (statika, építészet, tűzvédelem)
5. egyeztetés a tűzoltósággal+emlékeztető (tervező+tűzvédelmi szakértő)
6. tul lap kikérése+illeték
7. terv beadása a tul lappal, illetékkel, tűzoltó egyeztetéssel és a társasház hozzájárulásával.
Nagyjából ennyi. A nyílás kialakítási munka a szoba kifestésével együtt kb 3-4 nap, az engedély 3-4 hónap a legjobb esetben is.....
Ja és az engedélyek beszerzése is valószínűleg többe fog kerülni mint a kivitelezés költsége.....
Húha... De ez nem az utcafront, még akkor se engedné az önkormányzat? Műemléki a ház, de azt gondoltam, hogy ez semmiben sem fogja a már meglévő dolgokat megváltoztatni, mivel ez az utcafronttal nincsen kapcsolatban, az udvaron sem történik változás, a hátsó fal meg egy kopott vacak... Bár bürokráciában elsők vagyunk, szal nem lepődök meg semmin.
Nem tudom, hogy jó helyen teszem-e fel a kérdést, de talán valaki tud valami irányadó választ adni, amerre folytathatom a keresgélést. Pesten, a VI. kerületben van egy kis régi építésű társasházi lakásom, ami nagyon sötét, mivel a folyosó oszlopai teljesen beárnyékolják a lakást. Viszont a külső szoba és a konyha hátsó fala déli fekvésű, ám ott nincsen ablak egy sem. Namost, a mellettünk lévő házzal már nincs közös falunk ennél a két épületnél, hanem az udvaron kb. 1,5 méterrel alacsonyabban van egy műhely. Tehát ezzel a déli fallal szemben legalább 5 méterre van ablak. A kérdésem az, hogy lehet-e ablakot rakatni ide? Milyen engedélyek kellenek, hol kezdjem a canossa járásomat a hivataloknál? Vagy valami honlapot tudtok, ahol erre valaki tud válaszolni? A közös képviselő azt mondta, hogy nem engedi a tűzoltóság, de nyugodtan csináljam meg fű alatt... Ezt viszont nem szeretném. Szerintem semmilyen tűzveszélyességi kockázat nem merül fel két 90x60-as kis ablakkal... Szerintetek? Válaszokat előre is köszönöm!!!
A fa kezelésével kapcsolatban az alábbi az elképzelésem: 1 réteg gomba-, és egyéb ölő szer 1 réteg lenolajos kence lakkbenzinnel hígítva 2 réteg lazúrfesték az első réteg száradása után átcsiszolva
Az ellenléc azért kell, hogy a fólia és a cserépléc között le tudjon fojni akadálymentesen a víz. Ha jól sejtem, az ellenlécet kis szeggel rögzítem, aztán már nem is muszáj, hogy a cserépléc szegei átmenjenek rajta, elég mellette, az ellenlécnek tehát távtartó szerepe van, akkor elég az 1 cm, nem? Mondjuk azt nem tudom, az ellenlécek között mennyi a cserépléc behajlása.
"Azt meg tudod mondani esetleg, hogy elegendő 1 cm vagy több kell?"
Ha csak a fóliát akarod lefogatni, akkor elég akár 2 centi is. 1 centis semmit nem tart, szétrepeszti a szög. Külső előtetőnél nyilván nem akarod átszellőztetni. :-)
Egy tetőléc vastagsága alá azért nem illik menni.A mostanság gyártott fekete fólia nem sokat ér.Kivétel amit az epresek használnak,de azt ritkán kapni.Mindenesetre ha mégis feketét veszel még a kifizetés elött tartsd a nap (vagy világosság) felé.Ha tele van olyan elvékonyodott részekkel mint a nőknél a terhességi csíkok,akkor ne vedd meg.
ha nem lesz körbeépítve (és gondolom nem, mert ez egy előtető) akkor tök felesleges mármilyen fólia. és így nem kell ellenléc sem. szarufákra mehet léc és cserép. amennyi víz átjön a cserépen, az nem számottevő és gondolom az sem probléma, ha néhány csepp víz lepottyan ide. a fát kezeld, de az fólíától függetlenül is hasznos
Háát tom h bűn de sietnem kell mert jön az eső megint..Egyébként még tavalyról találtam flexragasztót is valószínű h az éven nem lesz időm felhasználni de félek hogy a fűtetlen garázsomban tönkremegy. Ebből is lehet "hozzámixelni"?
Próbálgattam, de kisebb támasszal nem tetszett, meg nem tudom, mennyire lehetett volna még kisebbre venni, hogy a stabilitás megmaradjon? Azt mondod, hogy a fekete nem olyan jó, mint az átlátszó? UV nem igazán fogja érni, ha felmegy a cserép. Az ellenléc természetesen egyértelmű. Azt meg tudod mondani esetleg, hogy elegendő 1 cm vagy több kell? Spórolni kell a magassággal, mert a széleken így is necces lesz a kapcsolat a ház tetejével.
Elpuskáztad.Nagyon jó hogy nem spóroltad ki az oszlopok tartóit,de nagyon mélyre tetted őket.Még így is a szerelőbetonhoz,nem még a burkolathoz képest. A fekete fólia szerintem gyenge.Sokkal jobb anyag az UV stabil átlátszó fólia.Viszont akkor a be kell iktatni egy ellenlécet a lambéria és a cserépléc közé,hogy legyen valami értelme is a dolognak.
a múltkor már említettem hogy betonoznám az újépítésű házunk oldalát.."járdát" találtam még az építkezésből néhány zsák flexragasztót, aljzatkiegyenlítőt, ezekből lehet a cementhez keverni valamennyit? vagy nagyon legyengítené a cementet. Még jelenleg nincs új cementem és sürget az idő...
Én a terasz feletti tetőnket a sadolinnal kezeltem kb. 6 éve és teljesen jól néz ki még most is. A következőképpen történt a kivitelezés: 2x átkentem lenolajjal a felületet majd átcsiszoltam mert jó vastagon kentem és itt-ott megfolyt. Ezután átkentem a felületet 1 rétegben a sadolin saját alapozójával. Majd végül 2 rétegben átkentem a lazúrral. Ha ezt a megoldást választod mindenképpen ajánlom az alapozó használatát, mert különben 5 év alatt igen kifakul és ronda lesz a felület.
A hajlásszög miatt végül is nem félek annyira, mert nem lakott az alatta levő rész, amennyi nedvesség meg átjut a cserépen, és esetleg a fólián, az minimális, a lambéria meg kiszárad.
A teljes felületre vastag fekete fóliát gondoltam tenni a lambéria fölé, az is jó ugye, nem kell feltételnül tetőfólia? A faanyag kezelésére mit javasoltok? Át fogom csiszolni, aztán gondoltam alaposan beereszteni lenolajjal. Az oszlopok alját pedig arra fondoltam, hogy valahogy vízhatlanná kellene tennem. Erre valami ötlet? Szeretnék még a betonra burkolatot rakni, azt a fajtát, amit nem ragasztani kell, hanem homokba lerakni, így az oszlopok alja a burkolat alá fog esni. Ez mennyire lesz probléma?
Nekem az ilyen vizes ügyekben jártas ismerősöm azt javasolta, hogy a cső betonba eső részét fém csőre kell cserélni, és azon a részen nedvességre dagadó szigetelőszalaggal szigetelni.
Nem kell rám hallgatnod, de én erre a hajlásszögre, (ami a képen látszik,) gond nélkül rátenném a szalagcserepet, persze fóliával. Nem lehetetlen, hogy egy erősebb szél visszafújja a porhavat vagy esetleg az esőt is, de azt a keveset megfogja a fólia.
Helló mindenkinek! Én egy 1,5 m mély, ill. kb. 1m2 területű hidrófor akna alját szeretném kibetonozni, (ami valószínű nem lesz könnyű) utólag, amiben van egy 50mm átmérőjű müa. felszálló cső. (kút cső) Természetesen vízálló kivitelben. Milyen egyszerű és lehetőleg "olcsó" módon tudnám ezt megoldani? Az műanyagcső annyiban érdekes ebben a témában, hogy az képes maga mellett felvezetni a talaj vizet, tehát arra is kellene valami megoldás . Válaszokat , megoldható ötleteket tippeket előre is köszönöm!
Köszi. Ezt a hornyoltat, ha jól olvasom, 25 fokos tetőhajlástól javasolják, azt meg elfelejtettem írni, hogy elég lapos a tető, 15-20 fok lehet. Mindjárt teszek be egy képet.
A 3 m-es gipszkartonnal be tudnám borítani azt az "előszobát", amit nemrég építettem, úgy, hogy nem kell toldani több darabból. 3m széles 2,7 magas, 4,75 hosszú, így nem kell toldozgatnom, hanem úgymond egész darabokból el tudom készíteni mind a mennyezetet, mind a falat.
Egyébként ha 2 gipszkartont a vastag széleivel kell összeillesztenem, akkor csak simán lesarkalom mindkettőt és beglettelem üvegszövettel erősítve és kész?
meg kell kerdezni a kereskedot. akinek el vettem, ott meg raktaron is tartottak 2.75meterest. azt mondtak 3meterig 25 centinkent van, es nincs felara, a m2 ar ugyanaz. ez knauf volt.
Vettem 2 éve olyat (melléképületre, 10 ft/db), amibe a "Róth Manó Beregszász" felirat volt sajtolva. Nyilván ez Trianon előtt készült. :-) A "pengése" alapján 40-50 évet még kibír. :-)
Nálunk mindenki csak a 2 méterest használja. A gyártótól érdeklődj, nincs akadálya az egyedi méretű lapoknak (kereskedő is meg tudja rendelni). Hogy mekkora felárat számolnak azt nem tudom.
Bontottat. És ez nem vicc. Sajnos manapság ahhoz szerencse kell, hogy kifogj egy olyat ami 10-15 év alatt nem málik szét. Tök mindegy hogy a gyártó mennyi garanciát ír rá... (gyakorlatilag a legtöbb esetben mekkorát mer hazudni)
A hagyományos hornyolt szalagcserép már "bizonyított", az ára sem vészes. (Guglinak példa: Tondach hornyolt ívesvágású). Persze ha más tetszik, akkor sem gond, 30 év garanciát a legtöbb gyártó ad a termékére. Szubjektív elemek döntik el a választást, én pl a régebben sokszor elmálló pár éves mázas cserepek okán nem vennék mázasat, de lehet, hogy mára javult a gyártástechnológia. :-)
Nem minden típushoz lehet a "kötésbe rakott" rendszere miatt szélcserepet gyártani (pl az említett szalagcseréphez). Ezeknél marad a hagyományos technika (deszka+ bádogozás). A hálóba rakott sajtolt cserepekhez sokminden van, nem csak szélcserép, hanem pl szellőző és tsai is.
Milyen fajta tetőcserepet javasolnátok, ami hosszabb távon tartós, és persze az ára sincs az egekben? Jó a konkrét temék is, de ha típust írtok, az is megfelel. Sosem vettem még, és nem akarok mellé nyúlni. A tető szélére való cserepet lehet kapni minden típushoz, vagy nem gyárt mindenki?
Ez nekem nem ilyen egyszerű, lévén 2000 km választ el a leendő hobbitelektől....Persze emiatt más problémák is adódnak: Addig nem vehetek semmit, míg haza nem költözök...Mert 2 hetente szőlőt permetezni mégsem járhatok haza a Ryanair-rel....:)))))))))
Csak próbálok infókat gyűjteni, hogy ne érjen túl nagy meglepetés.
Á, azt várhatod... Kétszer kérdeztem meg az ártamszolgáltatót írásban!! (e-on), hogy ha most 1 fázist hozatok be és majd az építkezés végén módosítok 3 fázisra, az milyen többletköltséget jelent majd, de az első levélre válaszoltak legalább, igaz, azt nyomták, amit én is el tudok olvasni a neten levő oldalukról. A másodikra, amiben felhívtam a figyelmüket, hogy konkrétan nem arról szólt a kérdésem, mint amire válaszoltak és akkor megkérdezném újra... na, arra nem is válaszoltak. :O Így kértem 1x32 A-t most, véglegesre, mert az földkábelnél ingyenes 15 m-ig. (Nekünk pl. a szemközti villanyoszlop aljától mérték a távolságot, de olvastam egy másik topikban, hogy van, akinek az oszlop tetejétől mérik.)
Szóval ha ennyit kérsz és ilyen távolságra (légkábelnél azt hiszem 30m az inygenesség határa), akkor az ingyenes a szolgáltató felé. Ha nagyobb teljesítményt vagy távolabbról kell hozni, akkor az árszabás fenn szokott lenni a szolgáltató honlapján. (Az nincs fenn, hogy ha 1 fázisról 3-ra váltasz kb. ugyanakkora áram mellett, akkor az mennyibe kerül, és én sem tudtam meg.)
Meg kell még venni a dobozokat, bele a sok kütyüt, fi-relé, madzagok, stb. igény szerint. Nekünk 3 dobozunk van (egy fogadószekrény, egy fáziszekrény, amibe később a 3 fázisú óra is bele fog férni, meg egy kismegszakítós szekrény, amit később bevihetünk a házba, majd ha lesz ház. Fi-relé lesz benn, leendő kábeltv/internet kábel is áthúzva az út alatt) Anyagdíjjal, regisztrált szerelő munkadíjjal, teljeskörű e-onos ügyintézéssel együtt került 110e Ft-ba.
A szekrények helyükre kerültek múlt vasárnap (szerelő ásta le kerítésvonalba), szerdán az e-on által megbízott úttúró vállalat emberei áthozták a földúton a kábeleket, remélem jövő héten döntés születik az e-onnál arról, hogy a madzagokat összeköthetjük és kihozzák az órát. De állítólag ez a döntés szokott a legtovább tartani...
Hobbitelek vásárlásán töröm a fejem, s el is kezdtem keresgélni.
Bármilyen jó tanácsot szívesen látnék.
Legnagyobb problémám az, hogy az általam preferált kategóriába tartozó telkek többségénél a köművek a "telekhatáron", "utcában", "szomszédos telken"találhatók.
Kérdésem lenne, hogy mennyibe kerül a vizet-villanyt behozni a présházba?
Tudom ez attól is függ, mennyire van messze a villany. Pl. most kaptam egy jó ajánlatot, a villny a tulaj állítása szerint 200 m-re van. Bárkinek tapasztalat?
Leginkább az áram bekötése érdekelne, mert úgy tudom az elég drága móka. (ha már csinálnám asszem inkább 3 fázist kellene bevezettetni.)
Előtető (kb. 9x2,5 m-es, valószínűleg cserép lesz rajta) fal felőli részének tartására elegendő-e a következő megoldás: A ház koszorúja belülről olyan 10 cm-el a födém fölé ér. A koszorú a tetejétől 6-8 cm-re átfúrva; 12-es menetes szárral mindkét oldalon nagy alátéttel és anyával 10x10-es fa rögzítve a fal teljes hosszában 50 centinként.
Nem bagatelizálom én el, csak tippeket adok az olvtársnak. Ja a koszórút még nem is kérdeztük. Ha a pince fal és a földszint között van egy masszív koszorú, még egyszerűbb az eset - biztonságosabb . Jó nem a fél pincét egyszerre kibányászni, az tényleg veszélyes, de amúgy egy fal szakaszos aláépítése nem az első eset. Amit túlajdon képpen nem is mondtam.
Volt a téglás megoldás, amikor kiástak egy szakasz kb. harmad / félkörben úgy 3-5 sor téglának megfelelően majd alúlról szépen kirakták téglával, aztána kör többi részét csinálták azaz zárták a kört, így és lementek akár 6 -9 méter mélyre is.
A betongyűrüs megoldásnál meg körbeásták alúl a gyűrüt az ekkor lesüllyedt és a tetejére tettek egyújabbat, és ezzel a technológiávak ezzel is lemehettek 6 - 9 m mélyre , a föld nem omlott be.
Mindenek előtt azt kell megnézni a pince fal jelenlegi padozat szinttől meddig megy lejebb. Ha megy tovább nyert ügyed van.
Ha nem, már problémásabb, de nem megoldhatatlan. Tegyük fel, ill ne tegyük, írtad 4 x4 m -es az alap terület.
Ilyenkor az un . lépcsős megoldás a legjobb. Tehát az új mélyebb rész márcsak 3,4 x 3,4 es azaz van egy perem a széleken. Mint mondtad beton a padozat . Először csinálsz egy belső vb. koszorút körbe, pl, 15 x 15 ösz szevénnyel, aztán felvered a padozat betont nyilván a fal mellet sőt a koszú alatt se tudod és nem is szabad. Egy 50 -60 cm -es leásás nem túl kockázatos. Mikor ezzel meg vagy zsalúkövel kirakos , vasalod és kibetonozod. A pincében a fal mellett úgysem jársz, erre a peremre körbe boros és sörös hordókat raksz . Csak úgy ne járj mint az Ó utcában ahol a pince bányászatnak egy teljes ház összomlása lett az eredménye. Ha óvatos vagy azért szakaszosan csinálod. Ez a művelet igaz nem veszélytelen , de egyáltalán nem megoldhatalan.
Vagy megtervezteted, engedélyezteted és kivitelezteted !!
Más : házak mellett, igaz kivülről nem egyszer leásnak ennél sokkal mélyebbre, ha nem túl hosszú és nem túl mély a leásás némi támassztással semmi baj !
Statikussal mindenképpen konzultálok előtte, mert én se szeretnék problémákat. Tudom, hogy ha teljesen hivatalosan szeretném csináltatni akkor iszonyat költsége lenne az egésznek a tényleges munkadíjhoz képest. Mondjuk ennek a háznak egy jó része nem szerepel papírokon és azok a rajzok amik vannak azok se éppen a valóságot tükrözik. Például a pince hivatalosan 2 méter magas. Na már most ha így lenne még egy magasabb talpú cipőben is ellennék lent, de ha a valóságban 160 centinél több akkor én óriás vagyok.
hát ezt én nem tudom megmondani, hogy nálatok mennyi az annyi. van egy kamarai díjszabás meg egy, amit a helyi kereslet-kínálat határoz meg. illetve statikus sem vagyok. a nálunk "szokásos" árakat tudom megmondani, persze a látatlanság bizonytalanságát is bele véve:
egy helyszíni szemle 15 - 30 e ft, technológiai leírás, számítások nem kiviteli formában úgy 30 - 60e ft körül. reálisan a kettő együtt 35-60e ft.
mivel a pince mélyítés építési engedély köteles, ha ezt be akarod tartani, akkor tervezés (felmérés) szükséges alaprajz, metszet stb-vel 30-50e ft. körülményektől függően. szakértői vélemény kb. szintén ennyi. engedélyhez szükséges egyéb doksik és illeték úgy 35e ft. plusz a statikus. ez együtt kb. 120 - 160e ft körül. ezek nettó árak.
és mondom, hogy nálunk jelenleg várható árak ezek. kaphatsz ennél lényegesen többről és kevesebbről is ajánlatot.
az engedélyeztetés irreálisan magas összeg a munkához képest, tudom. de a statikusi felmérés/tervezés nélkül akár az életeddel is játszol, nem is beszélve ház épségéről.
Az adatlapodon látom, hogy foglalkozol tervezéssel és hasonlókkal. Nagyjából milyen összegre lehet számítani egy ilyen munkánál a pince körülbelül 4x4 méteres.
1. a vorosfenyo nem rohad el, de szep nem marad. fekete lesz es csunya.
2. nem kell vastaglazur. az reteget kepez, ami a fa mozgasa miatt mindenkeppen megserul, alamegy a viz, felazik, es olyan lesz mint a kepen.
le kell csiszolni a faig, es vekonylazurral lekezelni. az beivodik a faba, nem tud lejonni mert nem igzan kepez reteget. 5-6 evente azt is ujra kell kezelni. :-(
Világos de a vastaglazúr az utolsó réteg csak a vékony lazúr kevés. Ó igen vörösfenyő,csak hát tízen évvel ezelőtt nem úgy volt ám faanyag ahogy manapság.
cseik #40810 Azért ezeket kihagynám. A vörösréz az amit még el tudok képzelni. Én már az emeletes ágyon is szédülök semmi keresni valóm 6 méteren :)
ncc1701 #40809 A torokgerenda tetejét ívesre lehetne marni az segítene valamennyit. Vagy vörösréz lemez de ezt már említettem.
Meg lehetne még rozsdamentes acélból és akkor nem lenne vele sose gond :) De hát nem abból van hanem sima fenyőből. A komplett cseréhez sem kellene 1m3-nél több fa ami most 7m hosszig megáll 100.000.- alatt még vörös fenyőből is. De hiába lenne itt én akkor sem tudom felrakni. Lehet ezért keresek ácsot ?
Sziasztok! Szerintetek kivitelezhető egy olyan művelet, hogy a pincémet 50-60 centivel kimélyítsem? Azért kérdezem, mert jelenleg csak 150 centi magas és igen nehezen férek el benne a 190 centis magasságommal. Tudom, hogy ezt így látatlanba elég nehéz megmondani, de hátha van valakinek ilyen tapasztalata. A pince alja jelenleg le van betonozva. Arra gondoltam, hogy ezt feltörném és leásnék olyan 60 centit és lebetonoznám 10 centi vastagon.
akkor mar ne acellemez, hanem alu. vannak a cegek, akik azt a meterre hajlitott amerikai alu csatornat csinaljak. toluk lehet mindenfele szinu alulemezt venni. 60cm szeles, meterre adjak, van cuccuk felszabni is, ha elore lemersz mindent.
Ezért nem tesznek oda sok helyen fát. Én bebádogoznám a tetejét. Vagy, ha az nem, akkor 45 fokban elfordítva ácsolnám oda. Lehet, h hülyén néz ki, de akkor lefolyik róla minden.
Elméletileg igazad van de a gyakorlat sajna más. Van a homlokzaton kívül 3 szaruállásom,taréj szelemenhez függesztett torokgerendával. Ezt sajnos az időjárás folyamatosan rombolja. Még nem találtam meg azt az anyagot (bármilyen vastaglazúr) ami ezt sokáig bírja. A vízszintes felületen megáll a hó,az eső ezt egész egyszerűen nem bírja sokáig. A függőlegest meg szénné égeti a napsütés. De egyszerűbb ha beteszek egy képet.
Simán lehet ugyanazon az aljzaton a terasz meg a ház, nálam is úgy van. Csak a terasz alatt is van aljzat szigetelés, a fal mellett 10cm, és kifele 2m távolságban 5cm, utána semmi. Az lépésállóra öntöttem a betont, fal mellett a homlokzati szigetelésnek kihagytam azt a 20 centit, amit rászántam, így a grafitos egyben ül az aljzatszigetelésen, nulla hőhíddal. Mindent lehet, csak gondolkodni kell rajta. :)
Egyébként én csináltam egyszer egy ilyen "idióta formájú" házra kiviteli tervet. (építész irodában alkalmazottként) A terv egyik részére ráírtam, hogy azt majd tervezői művezetéssel a helyszínen oldjuk meg. Amikor odaértek az ácsok felmásztam hozzájuk és kértem egy-két gerendát, hogy megmutassam ott az él és vápaszaruk helyzetét, mert rajzon nem volt érthető a csatlakozás......
Én dolgoztam ácsokkal, még anno az egyik nyári gyakorlaton. Volt a mester, 150 kilós, nem fért ki a tetőléc között, de mindent precízen kirajzolt a földön és feladogatta, volt a másik ács, meg én segédként. Mi lépkedtünk a födémgerendákon (fa födém volt, de nem lett még leborítva, így lépkedhettünk a 80 cm-re elhelyezett 15/15-ös gerendákon) Egyszer majdnem dobtam is egy hátast a semmibe, amikor egy másik tetőt cserepeztünk.
Ezt az egy ács nem ácsos mondókát meg a Korom Pali (az egyik előadó tanár) mondta még BME épszerk előadáson. Az egyik előadáson meg körbeadogatott néhány természetes palát amikor a fedésekről beszélt. A szünetre visszakerült az előadói asztalra a pala, az egyik fekete palán a következő kréta felirattal:
no,inkább visszaszivom az irományom felét.nem akarok én konfliktust. csak nem értem miért kell tényekbe belekötni,meg olyan dolgokon fennakadni,ami olyan lényegtelen,h nagyon.
ha ők tudnak kettesben dolgozni,ám tegyék.szerintem sokkal fontosabb ácsoknál az összeszokottság,ügyesség,mint a darabszám.
nem kell hülyének nézni,tényleg csomó helyen kettesben dolgoztak. ez votl a finom változat.
sajátomnál 240nm nm tetőt csináltak ketten 1 éve. és nem 40nm,nem 30éve. csak olyan tetőt kell tervezni,amit nem idióta épitész összebarmolt,és a falak tervezésénél eszébe nem jutott a tető megépithetősége.
plusz egyre gyakrabb az,h nem gipszkartonnal burkolják alulról a mennyezetet,hanem normális monolit födémet öntenek.és ilyenkor fel lehet hordani egybe a faanyag felétno,nálam nem csak ilyen volt.
ha szakmai dogokba akartok belemenni,tessék,állok elébe, de felőlem hülyének is nézhettek,nem zörget :)
Mindez azért, mert ha két ács dolgozik, akkor az egyiknek föl-le kell ugrálnia, mert az anyagot is fel kell adogatnia valakinek, meg tartani is kell a szerkezetet.
Habár előbb utóbb megbosszulja magát. Az ácsmunka egy veszélyes, embert próbáló munka !
De tényleg, 30 éve nálam a Jani bá másodmagával csinált egy komoly épület toldalék építésénél másod magával ácsmunkát és tetőfedést. Csak a nagy háromszögek felemelésénél segítettünk neki !
Ha valakit esetleg érdekelne, keressen e-mailben: Békéscsabán, olyan 2-3 utánfutónyi masszív betontörmelék (12-15 cm vastag, kisebb nagyobb darabok) elvihető.
Én tettem bele. Amit pedig több helyen láttam elb_szva, hogy a terasz alapja nem volt egybeöntve a ház alapjával. Az egyik ilyen pár év alatt meg is süllyedt és kb. 5 centit elmászott a terasz a háztól. Én mindig azt mondom ezeken a dolgokon nem szabad semmit spórolni. Inkább vegyél olcsóbb csempét, bútort stb. Azt pár év múlva le tudod cserélni jobbra, de az ilyesmin nem tudsz már változtatni.
Erősen keresek egy megbízható ácsot aki Bp. III. kerületében vállalna tető javítást. A fene nagy építőipari recesszió ellenére eddig csak hitegetőket találtam. Elegem lett az ekkor jövök,akkor jövökből. A mailem publikus.
Én raktam az enyémbe és szerintem te is tegyél. Átfagy az a terasz minden "rendes" télen 20-30 cm. mélységig legalább. Most megspórolsz pár ezret és majd vered a fejed a falba ha már rajta lesz az arany árú burkolat és elkezd repedezni.
Most akkor kell a vas, vagy nem? Mivel a feltöltés irányából nincs terhelve, szinte csak önsúlya van a terasznak ezért az alsó vasalás elegendő adott esetben.
3. § (1) A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított három év.
2) A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig a megrendelő (a továbbiakban együtt: jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt szervezettel szemben érvényesítheti.
4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
(2) A vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani, és azt az átadás-átvételi eljárás során a jogosultnak átadni.
(3) A jótállási jegynek tartalmaznia kell
a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását,
b) a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit,
c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét,
d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a jogosult törvényből eredő jogait nem érinti.
(5) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
5. § (1) A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni.
1. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez
1. A lakások és a lakóépületek kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetei:
b) a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),
2. számú melléklet a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelethez
A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelező jótállás alá tartozó helyiségei és részei:
a) tetőterasz,
b) pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló,
c) kapualj,
d) lépcsőház,
e) folyosók és függőfolyosók,
f) központi berendezések helyiségei,
g) mosókonyha,
h) szárítóhelyiség,
i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség,
j) hulladéktároló helyiség,
k) gépkocsitároló helyiség (garázs, teremgarázs).
Tértis levél a vállalkozónak és köteles válaszolni...
Szia Nekünk a kerítésünk 5 éve készült el. a lécek akác fából vannak és trinát lazúrral kentem le én magam 2 rétegben. A mai napig nem látható rajtuk semmilyen málási jelenség. A szine mintha 1-2 árnyalatnyit kopott volna a naptól, mert egész nap tűzi, de szerintem ennyi belefér 5 év után. A nyílászáróink 4 évesek az asztalos fújta le meg nem mondom milyen lazúrral. Semmilyen kifogás nincs a minőséget illetőleg nagyon szépek a mai napig. Nálunk is ki vannak téve mostanában az időjárási viszontagságoknak, de nem másik róluk semmi pedig kétszer annyi idősek mint nálad. Én a helyedben mindenképpen megpróbálnám érvényesíttetni a garanciát ha még lehet. Pontosan nem tudom mikortól számít a garancia időtartama a beköltözéstől vagy a beszereléstől, de azt tudom, hogy minden az épületbe beszerelt dologra a beszerelő 3 év garanciát köteles adni. Ez vonatkozik az utolsó legapróbb dologra amire a beszerelő a boltban csak 1 év garanciát kap azt ha ő helyezte üzembe a házadba akkor neki bizony 3 év jótállást kell biztosítania. Mi pont ezen vitáztunk a szagelszívó szerelőjével. Én megrendeltem tőle a munkát Ő hozta a gépet és 2 év után tönkrement. Felhívtam majd közölte, hogy arra csak 1 év garanciát ad a gyártó. Majd mondtam neki, hogy akkor olvasson kicsit utána a dolognak miután Ő hozta és szerelte be a készüléket 3 év garancia illet meg. Nagyon nem tetszett neki a dolog, de miután megemlítettem neki, hogy mehetünk bíróságra is akkor kicserélte 1 hét múlva mint a kis angyal. Nem vagyok egy szenyázós ember de azért egy 120.000ft-os szagelszívó ne romoljon már el 2 év után. Szóval mindent összegezve szerintem harcold ki, hogy javítsák ki amit elcsesztek.
És azt ki dönti el, hogy " rendesen " van tömörítve? Egy vizsgálat árán dupla vasalást lehet vásárolni Sőt, a béka sincs ingyen, csak ha gyalog megy a helyszínre
Nekem 20 év alatt nem süllyedt meg. A járdám se, abban sincs semmi betonon kívül. Ha rendesen le van tömörítve az altalaj (locsolva és vibrózva), akkor felesleges pénzkidobás.
Ha a tömörítés idővel lesüllyed ( mert le fog) a betonlemez alól akkor födémként fog funkcionálni a betonlemez, úgy-hogy 10-es vas Most kicsit drágább, de egy javításnál lényegesen olcsóbb. Ha a helyszínen kötöd össze a szálvasakat lényegesen olcsöbb. 8-as háló árán 10-es vasszerelést kapsz.
Talán elérkeztem oda, hogy egy "kiülős" földszinti teraszt (alapját) tudok csinálni magamnak.
Ha segítetek kicsit. 7x4 lenne az alapterülete, alap a három oldalt jól le a földbe, betonháló a már meglévő alapba befuva kicsit és itt akadtam meg. A "teteje" elsímítva beton, de milyen vastagságú betonháló kell hozzá. 6-8 esetleg 10-es átmérőjű?
Nem lesz alatta pince stb., hanem bedöngölök földet és csá, rajta meg egyszer fa tető lesz, az nem súly.
Tényleg segítsetek, ki milyen átmérőjűt rakna bele. Mitől függ ez vagy mi függ tőle?
valszleg amatőr kérdés, úh bocs: meddig kell(ene) kibírnia egy kerítésnek vagy egy kültéri nyílászárónak a festéke az időjárási viszontagságokat? két évvel ezelőtt költöztem, és már most málik a kerítés és a kerti ajtók/tolóajtók festéke. az építtető azt mondja, ez a folyamatos időjárási viszontagságoknak köszönhető, teljesen természetes jelenség.
én laikusként azt gondolom, alapos munkával és a mai anyagokkal tutti ki kellene bírnia bármilyen szélsőséges időjárást legalább 5 évig.
Igen, rosszul gondolod. A munkalap általában picit kifelé kell hogy lejtsen. Elől nyugodtan lecsöppenhet (a legtöbb munkalap úgy van kialakítva). A csempe és munkalap találkozásához van (az itt már javasolt) lezáró, ennek szilikonos a két széle, így elég pontosan zár. Illetve szaniter szilóval is ki lehet húzni, ami olcsóbb. Sajnos végleges megoldás nincs, időnként mindkettőhöz hozzá kell nyúlni (4-5 évente). A sziló elöregszik, elválik így pótolni kell. A gyári alá pedig kicsit csak bejut a kosz ami zavaró (általában átlátszó a széle tehát látható...)
Érdemes lehet elgondolkodni más megoldáson is. Elég esetleg egy széles burkolatváltó, az elég jól elviszi a szintkülönbséget. Persze ha teljes küszöbmentesség a cél, akkor ez kilőve. Esetleg csak az ajtótól 80-100cm-en "meglejtetni" a burkolatot.
A téglák esetleges összeillesztési hibáit, töréseit sem hiszem hogy kifújod habbal, eltöömíti a habarcs.
De persze pénztárca függvénye az egész. 750 millis purhabot 800 Ft környékén vettem egy hónapja. Ennyiért lehet, hogy érdemes mondjuk 2-3 dobozból talán ki is jön.
A konyhaszekrény munkapultjára kell tenni vízzárót és kész. Fentről nem fog odajutni semmi.
A vízzáró olyan, mint egy háromszög keresztmetszetű szegéylléc, csak műanyagból van két oldala, ami a csempéhez feszül, illetve az amelyik a munkalapra. ű
A háromszög szembe lévő részébe pedig teszel olyan mintát, mint a munkapult.
Lefolyhat, de ilyen helyekre van kulon furdoszobaba es konyhaba ajanlott diszperzit. Egyebkent meg normalis pultrol ne folyjon semmi sehova, legyen szigetelve a fal es a szekreny kozott.
ui.: egyebkent en is kicsempeznem hatul is, ha meg kell bontani a szekrenyt, akkor egyszerubb takaritani a hatuljat :-)
Hat abbol a logikabol indulok ki, hogy konyha = gozok a fozesnel es a mosogatobol a viz is lefolyhat a falra ha nincs rendesen leszigetelve a kornyeke.
Egy kis segítség kellene. Padlóburkolás előtt állok. Ki lett szedve az ajtó és természetesen a küszöb a konyha és az előszoba közül, és 1cm-es szinteltérés van! Eddig nem volt feltűnő ugyebár, mert a küszöb és az ajtó miatt nem lehetett észrevenni, de most elég bosszantó. Valaki azt mondja, hogy padloponnal ki kell önteni a konyhát és az előszobát, hogy meglegyen az egységes szint mindenhol a padlóburkolás miatt, más, pedig azt tanácsolja, hogy flex ragasztóval hozzam ki az eltérést. Nos, ez lenne a kérdés, hogy melyik lenne a jobb/tartósabb megoldás? Vagy, pedig mind a kettő elég jó, ha jól megvan csinálva? Előre is köszi a válaszokat!
Nekem mindig gyanús az a friss nick, aki nem is kérdez, csak lő. Aki meg rögtön a saját nagy okossága linkelésével kezdi, az főleg az. És akkor mit mondjunk az olyanról, aki egész életében összesen öt hozzászólást írt, azt is öt különböző topikban, és ötször ugyanazt az okosságot teszi be? Ha elolvasod a fószer bemutatkozását (értékesítő), akkor érted mire gondolok. Bár tévednék, de 12 év fórumozás után ritkán szoktam.
Te kihagytad a konyhaszekreny mogotti falat es csak az also szekreny es felso szekreny koze raksz burkololapot? Ez bevett szokas? Nem fog a fal ott nedvesedni?
Írja : tisztítani kell a felújítandó palatetetőt. Ok. De vagy két-három moddat a technológiáról is.
Aztán : a műpala, ami azbesztecemet. Eddig ok. Az eternit név viszont egy márkanév.
Valahogy így : műpala egy gyűjtőnév, amibe beletartozik minden azbesztcement lemez ill a már azbesztmentes aranyárú tetőfedő lemez is. És minden eternit azbesztcemet, de gyártott máscég is más márkanévvel.
Végül az élettartamról :
a tisztított felület ok..
Viszont a réégetett/olvasztott és ragasztott a 20 -30 év elég kevésnek tünik.
A többi, a cserepesmintájú acéllemez ( 8-15 ) és a cserépborítás a (10 -15) botrányosan kevés. Ilyen élettartammal nem érdemes megcsináltatni.
Az én rombuszpala fedésem 80 éves és 25 évet még biztos tart.
És sok pesti háztető hasonló korú és még marad is ott fenn ahol van.
hello, tudom félig-meddig offtopik a kérdésem, de a másik topikban úgy látszik láthatatlan elektronokkal írtam... :(
szóval: tudna nekem valaki mondani egy ...-tól ...-ig árat az alábbi munkák díjára: aljzatbetonozás (/m3) és homlokzati hőszigetelés (dübelezéssel, élvédő üvegszövettel, stb de állványozás nélkül) (/m2)?
A födém zsaluzásához használt anker szárak helyén kb. 60 db lyuk maradt a falban (30nf). Ezt szerintetek mivel lenne a legjobb kitölteni? Én purhabra gondoltam. Vagy nem kell ezzel vacakolni, majd a malter meg az EPS eltakarja és elég az is?
Igen lehet. Viszont próbáld oda, mert nem biztos hogy szép is lesz. Ha mindenképp ehhez ragaszkodik a leendő ex, akkor inkább az ugyanilyen mintájú más árnyalatot javasolnám.
Tanacsot szeretnek kerni: ujraburkoljuk a konyhat. A felesegem kinezett egy mintas greslapot (Fossili 33.5x33.5) es azt akarja hogy a konyhaban a padlora es a falra is ezt rakjuk.
Kerdesem, hogy lehet-e ilyen padlolapot a falra is felrakni, vagy nezzek hasonlo mintaju csempet?
esetemben áthidalók(minden áthidaló monolit nálam)összejött 1 raklapnyi.meg másik fél raklap abból bukott meg,h rossz volt a modell.de nem volt időm rá...
:)) Nem kértem részletesen, minden tételt. Viszont fel volt sorolva, hogy pl. lássák, hogy pl. a pinceszigetelés miből áll a mi esetünkben. Mert nem mindegy, hogy talajnedvesség vagy talajvíznyomás ellen kell szigetelni.
Az volt a kérésem, hogy ha nem is darabonként (küszöb, stb. :))) árazzák be, legalább munkanemenként tegyék meg. Az illető, aki élből elutasította, azt mondta, hogy majd ő kiszámítja, miből mennyi kell, az anyagokat nem vehetem meg (kivéve a csempét és ilyen "dekor" anyagokat, szigetelőanyagról és egyébről szó sem lehet), a betonpumpást és minden ilyesmit pl. ő hozza és amit számláz és számlát hoz, azt fogom én kifizetni. Így aztán tuti azt fogom kifizetni, ami beépült. Hát nem. Ha 5 órát áll ott a betonpumpás, mert azt kiszámlázza neki, azt én nem fogom kifizetni. (Vagy megfelezik az árát, velem meg kifizetteti.) Ha az én hülye félreszervezésem miatt fog ott állni a betonpumpás, akkor legalább magam okolhatom. Ő még nem adott árajánlatot, de nem adhat olyat, amit elfogadjak, mert pl. mivel idén csak a pincét akarjuk megcsináltatni, ezért nem is ad az egész házra, csak a pincére. A házra majd jövőre. Én meg nem akarom két céggel csináltatni, hogy aztán egymásra mutogassanak probléma esetén, azt meg megint nem akarom, hogy jövőre akármilyen drága ajánlatot kénytelen legyek elfogadni tőle a házra.
Az Archicad (ha arra gondoltál) csak akkor fog pontosan számolni, ha több plusz időt rászánsz a modellépítésre, mint amennyi idő alatt kézzel kiszámolod a mennyiségeket. Egy normál családi háznál én kb 1 óra alatt kiszámolom a mennyiségeket és utána ugrok neki a költségvetés készítő programnak.
ahhoz képest,h én anno idő hiányában,amikor a saját házat épitettem,A betűs programból indultam ki,és maradt másfél raklap tégla... óriási mákom volt,h beszerzési áron túladtam rajta...
A probléma abból indult, hogy a kivitelezők kézhez kaptak egy tételes költségvetést és az egyik nem volt hajlandó azt beárazni.
Egy komplett tételes költségvetést eléggé koncentrálós munka összehozni (nem egyet csináltam már) tény, hogy 100%-osat senki sem tud. Volt olyan költségvetés, amit egy felújításhoz csináltam (gépészet és elektromos rész nélkül) és a vállalkozó elkezdte ócsárolni, hogy milyen hiányos ez a költségvetés.... Aztán a végén kiderült, hogy a 145 tétel mellé beírt még 2 tételt, ami kb így nézett ki:
oké,de egy rendes tételkiirás,ami az utolsó kiló szöget is tartalmazza,iszonyat meló előre összehozni.pláne,nem ingyen(ha nem ő nyeri meg a pályázatot) ugyanakkor főbb munkanemek ára alapján szerintem össze lehet hasonlitani a pályázókat.
"csapnivalóan elnagyolt költségvetést adott. Igaz, anyagostul 2M-val olcsóbb, mint aki a költségvetés alapján adta és csak a munkadíjat."
Nyilván kell neki a munka.
De sajnos a jövőbe nem látunk és lehet, hogy a kezdeti ólcsóárát később behozza - hiszen az elnagyoltság lehetőséget ad rá.
De nem könnyű a vállakozók sorsa sem.
A nagyok (megrendelők ) még ravaszabbak.
Olvasom a Corvin projekt körüli svindlerségeket.
A fővállalkozó felfogad sok - sok alvállalkozót. Megcsináltatja a munkát kb. 85 % -ig. Ekkor különféle trükkökkel akadályozza a befejezési lehetőséget (nem ad tervet , kétértelmű adatszolgáltatás, minőségi kifogás stb, stb.) Lényeg - elzavarja az alvállalkozókat és másal fejezteti be. Az alvállakozó kap a munkájáért jó ha 20 % -ot.
Sokan tönkre mentek már ebbe. Vagy az a hires dunai északi híd ! Nem véletelen, hogy még mindig tüntetnek az alvállakozók a pénzükért.
Az eset egyébként a HVG kb. egy hónappal ezeleőtti valamelyik számában van leírva. Arra lakom - így néha gondolok szegény megvezetett/átvert alvállakozókra is !!
Néha aki ténylegesen dolgozik csak morzsákat kap !!
Pontosan ezért nem akarja kitölteni a tételes költségvetést. Majd leszerződik veled az elnagyolt költségvetés alapján és nem +2 milliót, hanem sokkal többet fog kérni a kimaradt tételekért......
Egy profi kivitelezőnek az anyagbeszállítóinál 60-90 napos fizetési határideje van, így mire elkészül egy ilyen kicsi munkával, addig nem kell kifizetnie a beépített anyagokat. Persze ez nem minden anyagra vonatkozik, de az általános anyagoknál ez így szokott működni.
Az anyagot én vettem a vállalkozó megcsinálta és a munkanemek végén fizettem...:) Addig se előleg se semmi. A munkanemek árával neked is tisztába kell lenni. Ha nem vagy akkor csináltatsz egy árazott költségvetést.ha más nem látod, hogy körülbelül hol lesz a munkanem árának közepe..
Amennyiben a befejező munka olcsóbb mint a többi akkor érdemes az utolsó előtti munkának egy részével tartozni, hogy érdekelt legyen visszajönni és olyan összeggel amiért meg éri neki is..
:)) Persze. Csak én döntök a kivitelező személyéről és én szeretném összehasonlítani másokkal, ezt meg úgy értelmezem, hogy ő nem vállalja az összehasonlítást. Vagy a későbbi ellenőrizhetőséget. Egyébként csapnivalóan elnagyolt költségvetést adott. Igaz, anyagostul 2M-val olcsóbb, mint aki a költségvetés alapján adta és csak a munkadíjat. :OO (Ez a kettő van még itt nálam.)
"Egy másik szintén jelezte hogy nem ez alapján fogja megcsinálni, mondtam, tegye el,"
Természetesen joga van hozzá. De akkor prezentálnia kell az ö költségvetését (amit eseteleg Te nem fogadsz el.) Vagy lehet, hogy az ővé a szakszerűbb, de akkor is meg kell tudnia magyarázni miért !
Szóba se állj vele. Anyagot számla ellenében fizess ki, amikor már a helyszínen van (bár jobban járnál, ha te vennéd), munkadíjjal mindig te tartozz egy hétnyivel legalább.
Remélem tervezel valami írásos szerződést. Én egyébként max. az anyagdíjat adnám oda neki előre, de valahol azt olvastam, hogy egy komoly vállalkozónak kell lennie annyi pénzügyi tartalékának, hogy szakaszosan meg tudja vásárolni az anyagokat is és mondjuk szakaszosan számoljon el veled is. Így nem kell sokáig benne feküdnie a pénzének, (a vállalkozóénak) és neked sincs meg meg a veszélye, hogy lelép 3/4 pénzzel. (A teljes anyagköltséggel és fele munkadíjjal.)
A gyakorlatban azért majd meglátom hogyan működik. :) Gyanítom ennek sem fognak örülni.
Koszonom a sok ertekes hozzaszolast a munkaar-anyagar kerdesben.
Tegnap talalkoztam a generalkivitelezovel, atadtam a tervet (alaprajz, munkaleiras, anyag lista), atbeszeltuk mi hova es milyen szinu. Keddre keszitik el az arajanlatot, de elozeteskent azt mondta, hogy anyagnal kb 1.2millio, munkanal kb 1.4millio-val keszuljek. Azota megkerdeztem masokat es realisan hangzik, persze azert megvarom a teteles arajanlatot.
Egyebkent az anyagarban kb 400e a konyha es haztartasi gepek ara. Ezen felul nagyobb tetelek meg a futes (gazkonvektorok), bejarati ajto es furdoszoba butor.
teljesen mindennapos, életszerű helyzetet írtál le. és még az arány is kb. ez.
sajnos mai vállalkozók jó része nincs tisztában a normadíj fogalmával. ez talán még a kisebbik baj lenne, de a nem tételes (legalábbis munkanemek szerinti) költségvetések alapján végzett kivitelezések döntő többségénél lesz valami, amit a vállalkozó plusszban akar számolni :( és nem is keveset, vagy nem csinál meg lényeges dolgokat.
-------
katasztrófa, amikor azon kell vitatkozni "profi" kivitelezővel, hogy az aljzatszigetelés akkor is a munka része, ha ez nincs külön leírva a szerződésben. hisz ő 1. oszt. munkát vállalt a vonatkozó szabályok és szabványok, no meg a terv tartalmának betartásával.
eddigi legjobb válasz (vállalkozónak már kb. a 20. háza volt a területen): "Hát ő be nem rakja szigetelést, mert ő tudja ám, hogy a tervező csak azért rajzolta be tervbe, mert különben nem enegedélyezi az önkormányzat."
ilyen körülmények között pénzkidobásnak tekinteni műszaki ellenőrt, hát...... minimum felelőtlenség.
"Maj készítesz vagy készitettesz valakivel egy tételes költségvetést (nevezik anyagspecifikációnak is ) - ezért fizetni kell.
Majd meghívod a mestereket akik adnak ajánlatot."
Házépítésre (tehát nem is felúításra) készíttettem részletes, árazatlan költségvetést, 13 oldal. Kiadtam 4 kivitelezőnek. Ebből egy kapásból (!!!) visszadobta, hogy ő nem ezek alapján fogja megcsinálni az árajánlatát. (Röpke negyed órás "beszélgetés" után már tudtam, hogy nem Ő fogja felépíteni a házunkat.) Egy másik szintén jelezte hogy nem ez alapján fogja megcsinálni, mondtam, tegye el, hogy mégis lássa részletesen milyen munkálatok lesznek. (Egy esetleges szerződés esetén én tételesen fel fogom sorolni mindazokat, amik az én költségvetésemben benne voltak és aláírom azt az összeget, amit ő részletezés nélkül leadott nekem. Ja és rögtön akar nekem spórolni: a vasbeton födém helyett tegyünk fagerendásat. :O) A harmadik kicsit húzta a száját, de elvitte a költségvetést, a negyedik megköszönte (ő is ezzel a programmal dolgozik) és azt kitöltve hozta vissza. Kettőtől még nincs ajánlatom.
Egy ilyen kis kérést nem tudnak (tudom: nem akarnak) teljesíteni. Miért bízzak bennük, hogy fontosabb kérdésekben megcsinálják majd amit kérek?
Egy korrekt munkánál akár 10 - 15 lapos költségvetés is készülhet !
Máskép biztos eltéved az ember, de még ezzel is megvezethetik.
Egy trükk . Nem egy felújítás, csak egy konyha-fürdő vízszerelés volt pár éve ( mosdó kagyló, WC, zúhanyzó bojler csatlakozás, konyha egy mosogató és ezek nyomó és elvezető oldala. több vállakozó is volt az egyik mondott egy kerek összeget, ha jól emlékszem 130 eft - csak munkadíj. Szerencsére azt azért megbeszéltük - két fázisu a munka. Tehát szerelés, majd a burkolás után az un. szerelvényezés.
megcsinálták 3 -an másfél nap alatt, majd jöttek, hogy adjak neki 120 eft -ot. Na gondolom soha nem látom őket ha kifizetem.
Végül elmentek 110 -zel
Jeleztem kb. 2 -max 3 hét a burkolásig. Mikor kész voltam értesítem őket, hogy szabad a terep. Mondják majd jönnek, majd még újra valami kifogás végül nem jöttek. Mit tehettem ?
Sk. felszerelvényezetem. nekem tartott 3 nap - nekik nyilván csak egy nap.
Ha nem tudom megcsinálni , keresek egy másik mestert minimum 40 et kér és ócsárólja közben az előd munkáját.
csak annyit nem beszéltünk meg . Kétfázisú munka - kétrészletben fizetés.
és nem úgy , hogy első fázis 120 eft - második 10 eft - a fizetés 60 - 40 % -os arányban. A vállakozók bevált módszere : az eljén kérik meg az árát, aztán ha minden simám megy pénzüknél vannak, vita esetén tovább állnak.
hallottam olyan esetről is - környezetenben , a megrendelő kapott egy részletes költségvetést árazva egy házra - csak az volt a bibi az alapra felvettek 40 % ot.
A megrendelő kifizette és álproblémák miatt a vállakozó otthagyta őket.
Aztán természetesen a többit más vállakozó csinálta, lényegesen magasabb árért.
Szegények beszopták !!
Megszivlelendő : egy áras, kulcsra kész kivitelezés csak a mesében van -kezdő építkezőknek !
Felújításnál a bontási költség és a sitt elszállítása egy kicsit megnöveli a munkadíjat, meg az előre nem kalkulálható dolgok, amit csak a szerkezet megbontásakor vesz észre az ember. kb a munkadíjra is vehetsz 700 000-1 200 000-at, (azért írtam ilyen nagy szórást, mert nem tudom milyen értékben szerepel konyhabútor és beépített gép az 1 millában) de ez nagyon hasraütéses megközelítés a hely ismerete nélkül. Ha pl. a 10. emeleten újítasz fel és nem használható a lift építőanyag szállításra, az anyagmozgatásra külön fognak díjat számítani. Előfordulhat előre nem látható probléma a közmű bekötővezetékekkel (pl. társasháznál a gáz alapvezeték állapota) Lehet, hogy egy kéményt kell újjáépítened tető fölött+bélelned, ha esetleg gázfűtéshez is nyúlsz stb., stb.
Ha egy kis lakast (44nm) ujitok fel teljesen es az osszeszamolt anyagaram kb 1millio forint (gepek is benne vannak es a konyhabutor), akkor azzal aranyosan mennyi lehet a munkadij?
Epp most keszulok arajanlatot kerni, csak hogy tudjam hogy nagyjabol mire szamitsak.
mindig tanul az ember. nekem a lényeg, h cement+gipsz nem vezet jóra :)
és ha betonfelületet gipszes anyaggal fednek (gipszes vakolat, gipszkarton ragasztógipsze stb), akkor mennyire áll fenn ennek veszélye. mármint a szulfát bemosódásnak?
Ha szeretnék egy elég nagy placcot (kb.9x2-2,5 m) egyben lebetonozni, hogy kellene csinálnom? Én így gondolkodom: 30 cm talajt kiveszek. Van egy csomó 15 cm feltört betonom, berakom a tükör aljába, közé homok. Döngölés. Fölé megint betontörmelék, mondjuk 5-10 cm vastagságban. Ezt kiöntöm viszonylag híg betonnal. Fölé kerül a végleges betonréteg, teszek bele vashálót (milyet?). Ez a felső betonréteg milye vastag legyen minimum? Elég 5 cm? Az egészre valamikor még megy majd kültéri burkolat, olyan 4-5 cm vastagságban. Elvileg 5 helyen lesz még oszlop, ami az előtetőt tartja, oda úgy gondoltam, hogy az oszlopok alatt csinálok a földbe betooszlopot, hogy az ne terhelje az egész placcot. Ezt milyen mélyre kellene, illetve jól gondolkodok-e? Köszi.
Amúgy az a cement amit említettél - a szulfát álló - az S54 -es volt ?? (ha jól emlékszem. ).
A válasz kielégítő volt, ez a keveredés tehát cement + gipsz + mész most fordult elő először. Eddig is mindig szigorúan mész + cement , ill mész + gipsz volt a receptúrám, de most a 'segédem ' miatt becsúszott ez a műhiba. Én meg ráhagytam. Amúgy talán 2 m2 az egész vakolat és alaposan rabicolva van. Majd a második réteg csak megtartja.
Az hogy semlegesíti a gipsz a cement kötését (szilárdságát ) egye fene, viszont a duzzadás aggasz ! De táncsak nem duzzad annyira, hogy ledurná magát, reménykedek, hogy a mész és a drótháló csak tartja. Egyébként is 'csak' 10 évre készült.
Más : próbáltam szétverni egy 1932 -ben készült beton lépcsőt. Kis véső, nagy véső, kis kalapács , nagy kalapács majd a samú és nem ment.
Elég jól megcsinálták.
A szerkezet : durva beton, majd erre egy kb. 1cm -es finomhomok plusz sokcementes beton ( a szinből itélve ), a mi szép sima és még minták is bele nyomva. Csinálják ez egyáltalán még a mai kőművesek. ? Ezeket a mintákat egy acél hengerrel nyomják a már éppen kötés előtt álló betonba - olyan 2 -4 óra múlva a simítás után. Én úgy tudom a normál portlad cementes beton 6 óra után köt azután már szilárdul az idők végezetéig !!
A simaságról : van egy szintén 32 -ben készült járda darabom. A széle olyan sima , mint egy mai kerámia lap, középen meg az említett rűcskösítés.
Nem itt van a kutya elásva! A gipsz alapvetően szulfát. Mint tudjuk a betonok egyik fő ellensége :-)) a szulfát, ezért is gyártanak külön szulfát álló cementet. A cement-gipsz egyidejű alkalmazásával igaz hamarabb köt az anyag (csak a gipsz); viszont hosszútávon a benne lévő cement mintha nem is lenne! Ugyanis ha nedvesség éri a vakolatot (víz, telített pára....) akkor a gipsz duzzadni kezd, (ugyanis annál a megnövekedett nedvesség hatására térfogatnövekedés..); ezt nevezik szulfátos duzzadásnak. Ez teszi tönkre a betonokat is szulfátnak kitett helyen, ugyanis a cement kötését adó klinker (szilikát)-kristályok kémiai kötését szétroncsolja. Remélem érthető voltam, nem túl tudományos:-)) Szóval ha megnézed a zsákos vakolatok kötő anyagait: vagy cement+mész, vagy mész+gipsz. De gipsz+cement sosem!
szegasztok elektor-kalandorok, egy kis tanácsra lenne szükségem: 10-es ytong válaszfalba szeretnék néhány színes üvegtéglát elhelyezni. nem egymás mellé, teljesen random, elszórtan, egyet-egyet soronként. hogyan rögzítsem? ugynazzal a ragasztóval, amivel az ytongokat is? vagy van erre valami speciális trükk?
Nem minden a megtérülésről szól, pl önmagában egy falszigetelés harmatosan keveset ér megfelelő nyílászárók és gépészet nélkül, persze a technológiák betartása mellett. A megtérülés pl szóba sem jön akkor, amikor valaki elektromos ablakemelőt kér az autójába, hiszen soha nem térül meg s kurblival is ugyanúgy fel lehet húzni az ablakot. Egyébként (mai energia- és szigetelésárak mellett) valahol 17-18 cm-es EPS-nél van az utólagos szigetelés optimuma. Egy kellemes 100% körüli gázáremelés ezt a vastagságot megnövelné. :-) Ausztriából 1 ojrós köbméterenkénti gázár rémlik...
"de én sem hiszem,h megérné a drágább grafitos hőszig,mint a sima"
A grafitos jelenleg (akciótól függően) ugyanolyan szigetelési érték elérése esetén sacc/kb ugyanolyan árban van, mint a 'sima' EPS80. Persze ennek csak "extrémebb" méretek esetén van jelentősége, ahol az 'alap' olcsó műanyagdübel már nem igazán használható, a márkás dübelek pedig jelentősen drágulnak + 5-8 centis hossznövekedés esetén. Szintén nagyobb vastagságnál jelenik meg a benapozás problémája. A vastag(abb) szigetelés a merőleges benapozás 1-2 perces esetét kivéve árnyékot vet a szobára, hiszen pl 38-as falra rakott 24 centis szigeteléssel már 62 centi lesz a falvastagság, viszonylag nagyméretű ablakok is lőrésszerűen hatnak. A grafitos vagy a PIR szigetelés a szigetelés vastagságának csökkentésével ezt a hatást csökkenti. Ezért érdemes pl utólagos szigetelésnél a spalettákat (ablakkávákat) grafitosból csinálni. (Bár 2 centis befordulásnál ez halottnak a csók.)
Köszi! Akkor ezek szerint ne aggódjak miatta. Ha meg tudom oldani, akkor felülről a födémen lévő üveggyapottal szigetelem, az elvileg ki tudja szellőztetni a fát.
a cementbe (mármint a zsákos elegy) azért tesznek gipszet, hogy ne kössön meg azonnal. vagyis, a gipsz késlelteti a cement kötését, akár annyira, hogy az ténylegesen meg sem köt. (nem alakul ki kapcsolódó kristályrendszer, csak apró önálló kristályok). nem célszerű.
1. ha jelentősen változik a nedvességtartalma (mármint többször ciklikusan)
2. ha csak részben telített vízben
Vagyis ha teljesen kiszárad (kvázi teljesen) és biztos nem jut oda pára sem akkor nem lesz baja. Vagy telíteni kell vízzel, mint pl. víz alatti cölöpök, de ez nálad szerintem nem játszik:)
Vagyis én hagynék neki hőszigetelés alatt is legalább egy oldalt, ami kiszellőzik és ahonnan nedvesség nem éri. Ha körberakod és egyébként csak mérsékelt pára éri, akkor az sem fog jelentős kárt okozni középtávon.
igen,de velence alatt azért nincs belőle baj,mert a fa alsóbb része folyamatosan viz alatt van,nem úgy,hogy viz is van,meg levegő is.viz meg valahogy úgyis odajut a fához.lecsapódik,v nincs kiszáritva,és ugy épitik be,megázik épités közben,stb....
10 centi szigetelés alá nem jut be a víz. Ha bejut, akkor ott másból nagyobb bajok lesznek, minthogy megdagad a fa. Minden házba építenek be fát évszázadok óta, sőt velence városa fa oszlopokon áll elég régóta vízben.
Helyem van, igyekeztem olcsón megúszni, a grafitossal ugyanott vagyok, mint a sima fehérrel, ami az ár/érték arányt illeti, csak macerássab a kezelése. A 100-as eps nem hiszem hogy jobban szigetel, falra tudtommal nincs értelme ilyet tenni, drágább is. Egyébként az anyag meg van már 2 éve, de ezt a falat csak most szigetelem.
Indukciós főzőlap egyfázisú bekötésében szeretnék segítséget kérni. Jól gondolom, hogy az ábrán 1-es és 2-es számmal jelölt két vezetéket /fekete, barna/ nem muszáj a főzőlap belsejében áthidalni, hanem elég, ha a két vezetékek túlsó végeit ugyanoda kötöm be a sorkapocsba?
Szerintem csak akkor van értelme grafitos lappal szigetelni ha nem lehet feltenni sima eps-ből olyan vastagot amit az ember szeretne. Nekem például muszáj lesz grafitossal szigetelni, mert nem tudok 15 centinél vastagabb lapot nagyon sok helyre feltenni, pedig 20 centit szeretnék. Ezért marad a 15 centis grafitos lap ami még így sem éri el a 20 centis sima lap tulajdonságait, de ez van.
Előre mondom, hogy nem vagyok grafit párti:), de a sima 0,38 ? a grafitos 0,31? akkor kb 20% alulról számolva, tehát ha tényleg csak 15% az árkülönbség, akkor jobban megéri.
én még abban próbálok hinni, hogy a kasitozott purhabos táblás hőszigetelés esetleg jobb,mint a sima.gyártó legalábbis ezt állitotta.no,de az igazából hőtükör,mint hőszigetelés. de én sem hiszem,h megérné a drágább grafitos hőszig,mint a sima
'szigetelés vastagságát csökkenteni tudod. Pl EPS100, vagy grafitos szigetelés.'
A szigetelő anyagoknak van egy tulajdonsága. A hővezető képességet egy bizonyos határ alatt nem lehett csökkenteni (még a nagyondrága ipari szigetelő anyagoknál sem ). A lambda 0.00 x mit tudom én mennyi. Tehát ha a hőszigetelést akarjuk fokozni, akkor bizony csak a vastagsággal mehetünk felfelé. Ennek meg egyéb dolog szab határt, pl. a dübelezés.
Olyan csoda anyag nincs ami 1-2 cm vastagságban tudná azt amit egy 10- 15 cm -es szokványos hőszigetelő anyag.
Egyébként nem is olyan régen állították a perlit vakolat kitünő hőszigetelés.
A maga 2- max 3 cm -es vastagságával.
Volt aki el is hitte !!
És akkor ennek a grafitos szigetelésnek mi a lambdája ???
Mi lenne, ha egy hetig csak olvasnal? Sokat tanulhatnal. Amiket eddig ideboffentettel, azok ebben a topikban olyan kozismert banalis dolgok, mintha beirtad volna hogy most nyar van, de kozeledik a tel.
1. 9 méteren mennyi tartóoszlop kellene? Elég a 3-3, vagy kell 4? A vízszintes gerendák milyenek legyenek keresztbe, hosszába? 5x15-ös?
2. Azt gondolom, hogy kapok ilyen szarufát, de kérdés, hogy bírja-e majd a rehelést, nem repedezik össze, hajlik el. Amit tavaly csináltunk tetőtúlnyúlást, az pl. eléggé öszerepedezett, nem örülök neki, de ez valószínűleg betudható annak, hogy nem túl száraz fát vettem. Nem tudom, létezik-e olyan tüzép, ahol lehet venni pihentetett, száraz anyagot, nem friss vágásból származót...
3. Nem hogy mellette, hanem még 24 cm-rel kijjebb, ennyi szigetelés kerül fel a falra. Az egészet egyébként ezért bonyolítom ennyire, mert mindenhová fel akarom rakni ugyanazt a vastagságú szigetelést. Nem akarom pl. az oszlopot közvetlenül a falhoz rakni, és betakarni eps-sel, mert ott gyengülne a szigetelés, ráadásul nem is tudnám rendesen összekötni a födémszigeteléssel. Az előtető felső oszlopai ahol kilógnának a szigetelésből, ott csak a fa szigetelne teljes keresztmetszetben. Arról nem is beszélve, hogy nem tudom mi történne az eps-be zárt oszlopokkal hosszabb távon. Mivel a teljes szerkezet mozogna külön, azt az esetleges pár centi mozgást csak a tető fel tudja venni. Ha mozogna, az szinte észrevehetetlen. Szerintem.
Hááát... én a következők miatt gondoltam a fal lebontására: - egy 9 méteres hőhíd, ha le akarom rendesen szigetelni, akkor kívül belül fel kell rakni még 1 méter szigetelést, az elég érdekesen nézne ki kívülről, szerintem - ha nem tudom megoldani a tető-túlnyúlást oszlopok nélkül, akkor megint csak érdekesen nézne ki a fal, előtte fél méterrel meg egy oszlop - ha felmegy az oszlop és a fa burkolat, akkor felesleges lenne ott hagyni a falat, amikor azt a 10-12 m2-nyi téglát fel tudom használni a kazánház bővítésénél
A hegesztős módszer jónak tűnhet, még gondolkodom rajta, viszont akkor a tető alsó része, ami kilóg (vízcsendesítő), alátámasztás nélkül nem tudom hogyan oldanám meg.
1. 4 tartóoszlop elég 10x 10-es anyagból. 2. 7 méteres szarufát minden gond nélkül kapsz bárhol. 3. nem gondoltál arra hogy ha így alakítod ki a nyeregtetődet egy anyagvastagsággal a koszorúd mellet leszel.Tehát a nyerged(és a tető ide eső szakaszának) súlya így nem a koszorúdon fog nyugodni hanem mellette.Megkockáztatható , de szerintem a sarkok állandóan be fognak repedni mivel a házad és az előtető külön fognak mozogni.
Meglévő téglafalat lebontani könnyűszerkezetes miatt szerintem bűn lenne.A gerendákra gondolom fel van csavarozva egy ellenléc és arra mennek a tetőlécek.Ha visszabontod a 2. gerendáig a cserepezést oda már be tudsz hegeszteni néhány 50x 30as 3 mm-es zártszelvényt ami már túl lóghat a homlokzat síkján.Itt én odafigyelnék a tetőn lévő cserép szélességére és ahhoz alkalmazkodnék a kinyúlásban.Ha szegőcserép van akkor azért ha bádogozás akkor meg azért.A játék lényege hogy a cserép szélessége a méret 2x vagy 3-szor.
Vasszerkezetes a tető, és az oromfalon belül van olyan 20-30 cm-el az utolsó vas"gerenda". Az oromfal semmit nem tart. Csak a cseréplléceket tudnám megnyújtani, de annak meg sok az 60-80 cm szerintem. Egyrészt ezért gondolom, hogy alá kellene támasztani, másrészt mivel a falat le akarom bontani, és helyette deszkázni, annak is kell valami szerkezet, így ez is adott lenne.
Fél méteres kitoldásnál meg tudod simán hosszabbítani annyival a szelemeneket, hogy ne kelljen letámasztani a földre. Maximum a falon megtámasztod a két alsó szelement...
Van egy 9 m-es falam, amit most fogok szigetelni. Rajta egy háromszög oromfal. Ha felmegy a vastag szigetelés, kb. 15 centit kinyúlik a tető alól, ami nem szerencsés, úgy sejtem, ráadásul mivel nem akarok a csúcsig szigetelni, még érdekesebben nézne ki. Ezért azt tervezem, hogy mivel szeretnék előtetőt a fal teljes hosszában, ennek a fal felőli tartólábait felnyújtanám a tető síkjáig, így meg tudnám oldani, hogy egy fél méterrel megtoldjam a tetőt. Az oromfalat lebontanám, a tartófákra deszkázás kerülne. Így a homlokzati szigetelést be össze tudnám hozni a födémszigeteléssel. Szóval ez az elképzelés, de a fa szerkezet felépítésére nem nagyon van elképzelésem. 1. 9 méteres szélességben hány tartóoszlop kellene vajon? 2. a tető csúcsa kb. 7 méteren van, a középső oszlopnak odáig kellene felnyúlnia. Ez mennyire szerencsés? (mármint ilyen hosszú oszlop fából) 3. milyen keresztmetszetű fákat kellene beszerezni? 4. ...
Lehet, hogy ez így nem túl érthető, mindjárt rajzolok, hátha úgy jobb lesz.
Leraktuk a rácsköveket. Ha a gumis vibrátorral rá akarok menni, azt mikor érdemes, a lyukak feltöltése előtt vagy után? Körben kellene egy kicsit betonozni, mert pár méteren a terepszint felett van a kő. Ezt gondolom szintén a vibrátorozás után kellene csinálni? Milyen vastag betont érdemes csinálni, illetve milyen magasságig, hogy a kő ha a szélére állunk, nehogy kiforduljon? (40x40x8-as rácskő)
Van más "bajom" is, jövök még mindjárt kérdezni... :)
a bal oldalon bitumenes lemezt ne ma dilatáció miatt javasolja,hanem,h nem tudjon függőlegesen vándorolni a viz. a jobb oldalon viszont pont,h kiékeli habarccsal.nekem legalábbis ez jön le belőle.egyébként megnézem én azt aki tökéletesen kiékeli,és duzzadó cementtel folyamatosan alátámasztja a födémet...
mondjuk,mikor a vita-megbeszélés elindult,akkor sem a födém tipusa nem volt ismert,sem -ha gerendás akkor iránya.
cseik:válaszfallal párhuzamosan alapban csak gerendára szabad tenni,sőt régebben még duplázást is előirtak.ráadásul km tégla jó nehéz,ezt felbeton nélküli kefnire tenni,ritka nagy észre vall :)
Notes: a pth,és e gerendás födémeknek télleg jó nagy baja,h rugalmasak,lágyak.mi potn azért szeretjük őket,h terhelés okán különbözően süllyednek,és reped a mennyezeti festés.gerendás födémnél tényleg nagy fesztávnál be kell engedni 12es vasat a koszorúból. de kétlem,h ez jelentősen korlátozná a lehajlását egy ennyire rugalmas födémnek.ráadásul te szerintem nem erre gondoltál,amikor a koszorú merevitő hatását figyelted.ha pithagoraszból kiszámolod,mekkora erőnek kellene felvenni a koszorúban, hogy ne hajoljon le a gerenda,szerintem igencsak megdöbbentő eredményre jutnál.ezt szinte lehetetlen felvenni koszorúval.ezeket az un. kiselmozdulásokat mi elhanyagoljuk,és úgy számolunk,mintha nem is lenne.
azon közben én is elgondolkodtam,h mennyire függ attól,h a válaszfal mire fekszik.hát bizony sztem a probléma ezen múlik.ha másik födémre,akkor tök jó a kiékelt válaszfal,mert megoszthaná a terhelést a két szint födémén.
ha erősen döngölt aljzatbetonra,az már inkább gáz,mert jóeséllyel ez a lemez alig fog süllyedni, mig a főfalak erősen,tehát keményen túlterhelné a válaszfalakat.
de akkor miért nem lesz belőle sosem baj? :) ilyenkor eszembe jut Dulácska mondata,h (pontatlan idézet) a szerkezet mindig jobban tudja a statikát, mint a mérnök.én egyébként mindig a tapasztalat oldalról szoktam elindulni,mire kialakitom az elméletemet.
tehát megkérdem:egy olyan födém,ami egyébként a nagyobbik fesztávra volt tervezve,kap egy plusz válaszfalat,és valami ökör kiékeltette(most én),lett belőle valaha baj?mert ha nem, akkor megint Dulácskának volt igaza :))
tudnátok adni valami tippet, hogy mivel tudnám a kerítésemet bevakolni.
zsalkőből lett ráhuzva még két sor, erdetileg 24 cm széles volt, ráment a 20 as zsalukő de a maradék 2 centit mivel töltsem ki, dryvit hálóval körbehúztam, és elkezdtem flexibilis csemperegasztóval vakolni, de nem iazán pénztárcabarát megoldás.
Kb egyről beszélünk. Néha az erősebb is megadhatja magát. Láttam olyat, hogy födémben megadta magát a teljes béléstestsor. Ok, ott utólagos tetőtérbeépítés volt, és a válaszfal km tégla futóra (pont gerendaközbe, azzal párhuzamosan) és beton kefnisor gyönyörűen végigrepedt....
Azt, hogy egyéb törés lehetne, bevallom, csak papiron számokkal tapasztaltam.
A lényeg, hogy ne ékeljük, ha lehet, szerintem....
Előre bocsájtom, hogy abszolút laikus vagyok a témában, de amennyire én látom ezt: a PTH födémet előírás szerint túl kell emelni (6 méteres fesztávnál ez már 2 centit jelent a fesztáv közepén!). Namármost ha a födém "meghajlik" akkor ugye a gerendák helyzete közelebb kerül a vízszinteshez (kiegyenesednek), tehát a két végük "távolabb kerül egymástól". Ha ez jelentős, és rendszeres mozgás lenne akkor a gerendáknak szét kéne nyomnia a koszorút (vagy el kéne törniük, de valaminek engedni kell(ene)). Szóval én úgy gondolom, hogy a válaszfal bár nem teherviselő elem, de attól mert szilárdan a födémhez van rögzítve még nem azt jelenti, hogy a födém függőleges irányú mozgását kell felvennie. Azt a koszorú teszi meg, itt csak részterhelésről lehet szó, nemdebár?
Régen azért volt szokás felülről-lefelé befejezni az épületet, mert azzal, hogy kiépítetted a szintet az alatta lévő födém megkapta az állandó terhelésből származó lehajlást. Utána már "csak" az esetleges terhek játszottak. Természetesen nem mindegy, hogy az épület egy lakóház vagy egy irattár vagy hogy hol van az a födém.
A födémet nem "érdekli" a az alatta lévő válaszfal, ő az erősebb bika, jó az extrém helyzeteket hagyjuk. Ezért, ha lehajlik, akkor a válaszfalban fog feszültség keletkezni, amennyiben rosszul van megépítve. Ha jól van megépítve a válaszfal, akkor nem lesznek durva repedések (nem írtam olyat, hogy mindig lesz repedés) A mai rohamtempóban épülő épületeknél kell valami, ami tud mozogni. Téglánál valami rugalmas kitöltés felül, gyakorlatban pur hab, gipszkartonnál kisebb lehajlásokat a szakszerűen kivitelezett fal fel tud venni (nem csavarozunk semmit a felső UD profilba) nagyobb, várható lehajlásoknál (1+cm) csúszó kapcsolat kell kialakítani.
Egy új épületnél, az első években várhatók esztétikai repedések, amíg "beáll" az épület. De ha rosszul van megcsinálva, akkor elég durva repedések lesznek a válaszfalban.
Egy kis fotó galéria: http://www.met.bme.hu/Letoltes-2009/REKO-I/FALREPED%C3%89S-2.pdf
Most esik le, mit írtál a nyomatékra gyakorolt jótékony hatásról....
Szal aszondod, hogy ha egy kéttámaszú tartót középen háromtámaszosítunk, akkor a válaszfalra gond nélkül ráterhelődhet a födémtraktus fel terhe, alap és minden merevítés nélkül?????? És akkor még nem beszéltünk a nyílásokról a válaszfalban, a gépészet általi bevésések gyengítő hatásával...
Értem, hogy mit akartál mondani, de leírva furcsán hat, hogy a pozitv nyomaték csökkenése mérsékli a negítív nyomaték jelentős növekedését...
A többiben részben igazad van. Csak azt nem veszed figyelembe, hogy a kéttámaszú födémet nem méretezik és nem is rakják bele a támasznál negatív vasalatot. Vagyis ha a válaszfal el is bírja (van olyan ami el), akkor a felbeton reped meg. (mint írtad) Hát, az sem ideális. És pl. a pth gerenda középen alátámasztva nem hogy terhet nem tud felvenni, de saját súlyától el is törik. E-gerendára is elvben igaz, bár annak van negatív nyomatékra is teherbírása a mérete miatt.
Igazad is van, meg nem is. Gyakorlatban az esetek zömében jelentősebb bajt nem okoz, de szerintem a kisebbséget ez nem vigasztalja :(
A födém nem egyszer megkapja a terhelést oszt beáll mint a beton (bár a beton is mozog :) ) hanem folyamatos le-föl mozgással veszi fel a terheket. Embercsoport, bútor, hőingás, utcai forgalom rezgése mind mind mozgást okoz. És födém akkor is lehajlik, ha hozzá van ékelve a válaszfal. Az aljzat nem fog lehajlani, a válaszfalat károsodás nélkül nem lehet összenyomni. Kvázi vagy a fal törik, vagy födém.
Te mondtad, hogy repednek a felső kapcsolatok. Na ha ékeled, akkor ez a repedés akkor is lesz valahol. Ha nem ott ahol a purhabbal "kijelöljük" akkor ott, ahol leggyengébb a szerkezet.
ha akár egy sima 2 támaszú tartót nézel,beiktatsz egy plusz támaszt,úgy,h felül nem nyomatékbiró,akkor is csökkent a nyomaték.tehát a födémre ha működik támaszként,akkor egyértelműen jótékony hatással lesz,max felül megreped.
a kihajlást nem nézem(tudom,h szakmai szemmel nézve nem szabadna),akkor feszültségre a válaszfal simán vinné a terhét.a kihajlás meg egy képzetes dolog,és mint ilyenben,komoly a biztonság.és akkor még azt sem vettük figyelembe, hogy a válaszfal nem vonalszerű,hanem általában cikkcakkos.
na,lényeg,födémben biztos vagyok,h semmi bajt nem csinálhat,válaszfalban meg nem szokott. :)
A régi építési szokásokról idillikus képünk van, hogy minden a nagykönyöv szerint építettek, pl ez esetben fentről lefelé fejezték be a házakat, így mire válaszfal építésre került sor a fölötte lévő födém már megkapta a terhelést. Ügye manapság a 4. emeletnél tart a szerkezetépítés, de a földszinten már aljzatolnak, válaszfalaznak, extrémebb esetben már burkolnak/festenek :) idő az pénz. Hogy régen mennyire tartották be ezeket a szabályokat, hát a franc se tudja, akkor is emberek éltek :)
A válaszfalakat kiékelni, gipszkarton úgy megcsinálni, hogy ne tudjon mozogni fönt nem szerencsés, sok repedést elkerülni. De ugyanakkor, ha nincs mozgás, nincs repedés se :)
elvileg pur hab kéne,mert a válaszfal elvileg nem teherviselő szerkezet.
ugyanakkor a régiek kiékelték a gerendáikat,ezzel is megosztva a terhelést.mostani szabvány nem engedi ezek belevonását,de én ki szoktam ékelni,és nem is szokott baj lenni ebből.
Szerintem előtte egy építész kellene, a szerkezetekhez. Nehogy már a gépész mondja meg meg a szigetelések mikéntjét. A gépész hozott anyagból dolgozik:-)
A válaszfal (PTH 10N+F), és a plafon (PTH gerendás) közti rést mivel szokták kitölteni? Mert a kőművesem szólt, hogy vegyek 6 flakon purhabot hozzá. Nekem ez elég furcsa, mert azt hittem kiékelik a falat a plafonhoz és a megmaradt résbe meg csapnak egy kis maltert és kész. Nem szeretnék feleslegesen elkölteni erre 6-8e forintot, ha nem muszáj.
Capri: ennek én is utánanéztem. Arról van szó, hogy nagy forgalmú (szennyezett levegőjű) utak mentén a még vakolatlan épület magába szívta a kipufogógázokat és ezeket bocsátja ki. Az én házam esetében szerencsére nem erről van szó.
A tervezőre mindenképpen gondoltam, de ugye először a szigeteléssel kell kezdeni, hiszen az alapján fogja méretezni a fűtést.
Szerintetek van-e olyan tervező, aki felméri a ház jelenlegi állapotát, javaslatot tesz a szigetelésre (fal, tető, ablak) ezek alapján pedig megtervezi a rendszert? Tudtok ilyet ajánlani? Egy ilyen munkának mi a reális díjazása?
Aztán a másik kérdés a finanszírozás. Sajnos most nincs nyitott pályázat, ez csak jövő év elején várható. Én viszont mindenképpen szeretném idén megcsinálni. És a pályázattól sem kellene elesni. Ötlet? Ehhez is kellene az állapotfelmérés, hogy honnan indulunk és hova tervezzünk eljutni...
Szia Capri! Irtam Erzsebeti-nek, de nem valaszolt. Lehet hogy szabadsagon van? Az ugy surgossegere valo tekintettel tudsz valaki mast ajanlani regi faablakok javitasara?
Szia Capri! Irtam Erzsebeti-nek, de nem valaszolt. Lehet hogy szabadsagon van? Tekintettel az ugy surgossegere, tudsz e mast is ajanlani az ablakok javitasara?
Anno, egy jogkövető emberkének kerítést készítettünk, a régi helyére, megterveztette. Nem fogod elhinni, a tervezés annyiba került, mint maga a kerítés, anyagostól munkadíjastól
Én a helyedben keresnék egy tervezőt és vele beszélném meg. A kivitelezőket és a kereskedőket messzire elkerülném, persza ha sok pénzed van és szereted a zsákbamacskát...:-)
A közelmúltban vettem egy házat, és ennek a korszerűsítésével kapcsolatban kérnék ötleteket. A ház elég nagy, 3x115 nm. (Szuterén, földszint, tetőtér). Gázszilikát falazóelemből épült, valamilyen hőszigetelő vakolattal. A fűtés padlófűtés és radiátoros. A gázkazán elég régi.
Utánanéztem már egy két dolognak, így amit tervezek: - külső hőszigetelés (dryvit-rendszer) - kondenzációs gázkazán - napkollektor (HMV vagy fűtésrásegítésre is - van medence is) - vízteres kandalló a nappaliba - HMV cirkuláció esetleg: - ablaküveg csere (régebbi Sofa ablakok vannak) - tetőtér szigetés (ezt fel kellene mérni, hogy mi van pontosan)
Amiben segítséget kérek: - hogyan induljak el? - komplett rendszert (egy kivitelező) vagy elemenként? - kiket ajánlotok? - szakemberek ajánlatát is szívesen veszem!
Hétközben kapott esőt rendesen, utána tömörítettem egyszer alaposan. Utána raktam még rá 5 cm sódert, most megint tömörítettem, de most már nagyon száraz, porzik rendesen. Viszont itt korábban azt írta valaki, hogy szárazon kell tömöríteni...
Így ismerik mindenütt, hogy marosi homok? Gondolom ez sima homok, vagy valamiért speciális?
1-1,5cm marosihomok réteg, és arra megy közvetlenül a térkő, így az nagy kavicsokkal kövekkel nem tud érintkezni a vibrozás közben. A sóderágyat locsoltad tömörítés közben? Ha nem, locsold be és áztazd át rendesen, és menj végig rajta át még néhányszor.
Holnap raknám le a rácskövet. Megvan a sóder alap, alaposan tömörítve, nagyjából vízszintes. A kövek lerakása előtt kell még homok vagy valami, vagy a kövek lerakása utáni rázatás helyreteszi az esetleges egyenetlenségeket? Hallottam olyat is, hogy a sóderágy felső részére nagyobb méretű köveket kellene rakni...
egyelőre csak érdeklődés szinten, de adott esetben gyorsan aktuálissá válhat: budapesttől nem messze, ca. 90 nm-es családi ház átalakításánál lenne szükség amolyan "mindenes" emberre: burkolatfeltörés, falak és erkélyek bontása, válaszfalazás, padlókiegyenlítőzés, vakolás stb stb. ismertek-é, esetleg van-e köztetek olyan böcsületes, megbízható mesterembert, aki ilyet vállal? elérhetőség, érdeklődés, kérdések, miegymás jöhet privátba...
Vízzáró réteg bármi lehet (pld túl agyagos talaj) ami jelentős vízmennyiség gyors elszivárgását gátolja, de valóban pontatlanul fogalmaztam, nem a klasszikus vízzáró rétegre gondoltam, elnézést.
Ha nem fagy meg, akkor semmi baja nem lesz, csak amig vizes elég xar a hőszigetelése.
Tárolásnál arra kell figyelni, hogy ha vizet kap és nagyobb terhelést is, (mondjuk nem 2 bálányi, hanem ha téglával, gerendával van rögzítve a nejlon), akkor összetömörödik. Okát nem tudom, de így van.
na igen, épp az a bajom, hogy én is ennyit tudok: elvileg nincs bajuk, hiszen a vízfelvételük minimális, ugyanakkor valamennyi mégis van (ezért nem javallott az eps-t talajjal érintkező szerkezetek szigetelésére használni; pince, lábazat, stb.) minimális víz be tud szivárogni a ps gyöngyök közé, és engem az aggaszt, hogy hogyan szivárog onnan ki, vagy párolog el, ha már fel lesz ragasztva a cuccos a falra...
hagyományos eps (austrotherm grafit) hőszigetelést hogyan és hol javallott tárolni?
mikor megvettem, alapból levittem a pincébe, hogy ne érje eső, de aztán a múlt havi nagy kánikulában elkezdett bepárásodni az egész, a pince meg nem tudott rendesen kiszellőzni, úgyhogy imitt-amott jött az elmaradhatatlan penész...
így aztán kivettem a bálákat a hátsó kertben, pallókra felrakva, hogy az aljuk ne érintkezzen a földdel, plusz letakartam a tetejüket fóliával, hogy ne ázzanak lucskosra, de ha komolyabb eső jön azért így is folyik le elég víz a bálák oldalán... ami zavar, hogy ha egyszer a hőszig táblákat összetartó csomagoló fólia alá bejut a víz, onnan nem szellőzik ki.
árt ez a hőszigetelésnek? nem lesz gáz, ha ilyen nedvesen lesz felragasztva majd..?
beépítés előtt hogyan kell, hogyan szokták tárolni az eps (austrotherm grafit) hőszigetelést? érheti eső, vagy teljesen csontszáraznak kell maradnia? (csak azért kérdem, mert amikor kiszállították, én lepakoltam az egész cuccot a pincébe, de a múlt havi nagy kánikulában a pincében elkezdett a cucc benyirkosodni, és jobbnak láttam kipakolni a bálákat a szabad térbe, nejlon fóliával letakarva... ám amikor komolyabb zuhi jön, mint most is, reggel, azért elég víz éri a hőszig lapok oldalát... plusz a nyirkosság nem is nagyon tud kiszellőzni, főleg, ha a bálákat összetartó nejlon alá jut be valamennyi...)
Tehát átlag 5 cm-es átm .kővel borítanám ez az a terület amit korábban is írtam ( 4x6 mtr.) előtte van még sajnos földmunkám is, mert van egy kis folyami homok om hálistennek. Ez borzalmas...igaz hogy télen nem fagy meg, de nem tudom tömöríteni egy nagyobb esőnél ( mint ami már számtalanszor volt ugye az éven) úgy kivályúsodik hogy a keréknyomban 10-20 cm is van. El lehet képzelni h egy ilyen esőnél kész rallypályám van!!...sajnos. Tegnap kaptam árat 3000/m3 ez az átlag 5 cm-es kő.. Hát húzós. Milyen mélyen kell kiszednem a talajt ?
Bocs, az utolsó mondat természetesen ciszterna esetén nem érvényes. Jó lenne látni néha a belsejét, hogy ha megtelik, azért telik meg, mert kevés a térfogat, vagy már eleve állt benne a víz :)
Nálunk van olyan 130m2 tetőfelület, 3-4m3 lehet a két gödör összesen, azt mondanám, határeset. Ha nagyon nagy eső van, megjelenik némi tócsa az egyiknél, de amúgy mindig tökéletesen elvezeti. Az fontos, hogy a vízzáró réteg alá kell ásni.
én is járdát csinálok illetve az udvaromat betonoznám. Előtte javasolták hogy töltsem fel 0,5-ös kővel. Mennyit lehet erre fajlagosan számolni. Ebben tudtok segíteni?
Van egy kb. 45m2-es tetődarab, aminek az esővize eddig az udvarra folyt. El is nyelte a föld gond nélkül, nem állt a víz. Megjegyzem, az udvar kb. 2% lejtéssel bír hátrafele.
Most viszont járda lesz ott, ahol eddig a víz elszivárgott. Nem szerencsés, ha a víz a járdára folyik, el kéne vinni valahova. A következő lehetőségeket ajánlották:
- van kút, vigyük abba. A kútból locsolni akarok. Nem fog elkoszolódni az esővízzel belehordott portól, stb?
- ásni egy gödröt, bele kavics. A kérdés megint, hogy mennyi idő alatt fog ez is megtelni kosszal?
- elvinni a járda alatt, aztán tenni egy draincsövet, és hadd szivárogjon szét a földben.
Az biztos, én is kíváncsi leszek, mennyire tömörödik. Feltöltés előtt áztattam a talajt rendesen, aztán nagyobb betondarabokat ott helyben szétvertem és beledöngöltem samuval, aztán jött még rá vagy 15 cm sóder. Lassan jöhet a vibrátor...
Az a baj, hogy elég sok itt a bizonytalanság mert sokféle sóder, lapvibrátor, meg eső létezik, és mind befolyásolja az egyenlet végeredményét. De kíváncsian várom ki mit mer/tud erre tippelni.
Láttam olyat is, ahol csak az ajtós faltól lett lejtetve így, a többi faltól nem. Ez a megoldás feltételezi, hogy a fal vízszigetelve van, a lábazati része szintén lapburkolat/lábazati vakolat és a fugázás ott rugalmas, Uv álló.
Ez a fal melletti egy méteres sáv a terasz többi részéhez képest erősebb lejtése olyan szőkenősen jelent meg az agyamban, hogy az a fallal párhuzamos irányban lejt, és hogy az milyen hülyén nézhet ki...ma reggel ugrott be, hogy valószínűleg arról van szó, hogy a terasz közepe felé lejtésről van szó, tányérszerűen....hihi. De ez nagyon jó kompromisszumnak tűnik, és könnyen ki is alakítható.
nalunk szerencsesebb fogyasztoi tarsadalmakban tenyleg fogyasztanak a fogyasztok.
es nincsenek olyan baromsagok, hogy civil alapbol nem kaphat 10kW-nal tobbet, meg hasonlok. az ottani szolgaltatok tudjak, hogy ha valaki ker 20kW-ot, akkor azt azert teszi, mert fogyasztani akar. es ennek orulnek.
Kezembe került egy angol Tesco katalógus, benne elektromos -gondolom átfolyó- fali vízmelegítőkkel. Teljesítmény 8,5-10,5 kW. Van vagy tízféle, tehát nem túl egyedi dolog. Vajon mögé kötik az atomerőművet, ahonnan vasúti sínem jön az áram? (Ez testvérek között is 35-45 A.)
A parkettat megprobalom megorizni es nem lecserelni.
Megvan Erzsebeti emailcime, lattam hogy asztalos, mindenkepp megkeresem.
A vilagitas inkabb arra vonatkozott hogy: sima lampa, neon, ledes lampa, csillar, spot?
Az almennyezeti kerdes is inkabb a vilagitassal fugg ossze, ha spotlampakat akar az ember.
Lehet hogy marad a konvektor hiszen a gazcsovek mar oda futnak az ablakhoz. Ha cirkot szerelnek be akkor ujra kellene csovezni az ablakig a melegviznek es elbontani a gazcsovet. Akkor inkabb marad a gazkonvektor es bojler a furdoszobaba a melegviznek Milyen gazkonvektort ajanlotok? Jelenleg ketto van egy dupla nagyszarnyu ablak alatt de iszonyu ocska allapotban, ugyhogy mindkettot le kell cserelni.
Egyebkent ma lattam a Praktikerben egy olyan szegolecet a parkettahoz amiben elfutnak a kabelek. Nem tudja valaki a pontos nevet? Valami Arbo.....
Nagyobb terasznál elfogadható megoldás, ha a lejtést csak a fal melletti részen ~ 1 méteres sávaban ~1-2 cm/méter lejtéssel alakítják ki, a többi csak egy minimális lejtést kap, csak annyit, hogy ne "visszafelé" induljon a víz. Ilyenkor persze söprögetni kell a vizet, de az asztal nem billeg.
A padlopon a vízszintes sík kialakításán túl tapadórétegként is szolgál. Lényegesen drágább, mint a flexi ragasztó, ezért, ha csak tapadóréteg kell, akkor a burkolásnál a ragasztóval elő kell kenni vékonyan a felületet flexiragasztóval. (Kössön is meg egy kicsit, persze, mielőtt burkolnak rá.)
Egyébként akármilyen a burkolólap egyenetlensége, ha jól van megadva a lejtés (általában 1 cm/m megfelelő) és jól van lerakva, akkor a fugákban elfolyik a víz.
Ha nincs lejtése akkor is tudnak neki adni utólag pár centit. Természetesen, hogy mennyit az nagyban függ például, hogy az ajtónál mennyit tudnak csalni, meg tőled is, hogy áldozol e a többlet ragasztóba pénzt. Amúgy a kőművesek nem nagyon szoktak lejtést adni a terasznak max. 1-2 centit ami elég kevéske ha nagyon rücskös a kiválasztott lap. A szomszéd nem rég csináltatta a teraszát és 8 centi lejtést adtak neki pont azért mert nagyon érdes felületű lapot választott.
"A Baumit Szilikát Vakolatot színezve, speciális pigmenttel gyártva forgalmazzuk. Amennyiben utólag színezni szeretné, úgy olyan színező pasztával kell a színezni, amely lúgálló és egyszerre a teljes mennyiséget. A pigment utólagos hozzákeverésével a színtartósság nem garantált. Kérem forduljon ahhoz a kereskedő partnerünkhöz akitől a vakolatot megvásárolta, hogy a gyárunkban a színskála szerint átszínezzük a vakolatát, természetesen a felmerülő költségeket figyelembe véve."
Köszönöm szépen a válaszokat! Ezek tényleg megfontolandó dolgok. Mikre nem gondol az ember, míg ide nem jön :) Ez a lejtés asszem akkor adott, hisz már kész maga a terasz - ha nincs neki (majd ma megnézem), akkor utólag van megoldás?
Én is így gondoltam elsőre, de azért gondoltam rákérdezek. A fő kérdés mostmár csak az, hogy milyen színezőt is lehet ebbe a vakolatba belekeverni pontosan - megérzésem szerint nem biztos hogy jó bármilyen színező, de persze könnyen lehet, hogy tévedek. Erről esetleg van valami infód?
Kültérre lesz - a szilikát vakolat oka, hogy vakolható kőzetgyapotra megy.
Akár centis különbségeket is ki lehet egyenlíteni csemperagasztóval, csak baromi nehéz szépen burkolni. Szerintem megéri kiegyenlíteni, nem drágább, mint a flexi ragasztó.
A teraszt nem nagyon szokták padloponozni. Már csak azért az egyszerű okból kifolyólag is, hogy a terasznak lejtést szoktak adni. És a padolopon ha nem is folyik róla le, de pont ezt a tulajdonságát venné el a terasznak. Ha például sérült a beton, mert felfagyott azt általában úgy javítják, hogy fagyálló felxibilis csemperagasztóval kihúzzák síkra és tesznek bele még hálót is a normálisabb burkolók. A terasz lejtésére érdemes odafigyelni főleg ha nincs felette tető, mert nyáron csak simán megállhat a kosz a fugákban vagy ha rücskös lapot vásárolsz akkor a mélyedésekben, de télen még rá is fagyhat ami jó kis korcsolyapályát képes csinálni a teraszból akaratotok ellenére. Meg számtalan dolog van még amire figyelni kell a terasz burkolásánál. Csak fagyálló ragasztóval szabad dolgozni, ha olyan a terasz formája dilatációt kell bele csináltatni, mert különben szétrepedhetnek a lapok stb. A legfontosabb az, hogy normális szakemberrel csináltasd, minőségi anyagokból. Sajnos nagyon sok helyen láttam már kivitelezési hanyagságból eredő károkat, miden esetben az olcsó ajánlat nyert olcsó anyagból.
Butuska kérdés, de padloponozni jellemzően fa, stb burkolat alá kell, vagy illik járólap esetén is? Van valamilyen tűrés, amit még ragasztóval ki lehet egyenlíteni? A teraszt szeretnénk burkoltatni, most számolgatunk, egyelőre nem vettem bele aljzatkiegyenlítől, lécci ne is kelljen :) Na jó ez csak vicc :)
Azonban a színt akkor is meg kell venni hozzá...a szín mennyisége a vödör tartalmához van beállítva...
A fő probléma akinek van helyszíni színkeverő gépe az csak a saját vakolatát és színét keveri benne másét nem mivel abba nincs haszna...
A helyszíni szín keverésnél is tört fehér a vakolat és a szint utána adják hozzá... általában a diszperzites vakolatokra jellemző a helyszíni keverés...
A szilikátos és szilikonos vakolatoknál általában a gyári kikeverés jellemző mivel ritkábban vesznek ilyen vakolatot...
Lakasfelujitassal kapcsolatban lenne par kerdesem: egy regi bp-i gangos lakast szeretnek felujitani berbeadas celjara, a haz kb 100 eves es a lakas is olyan allapotban van.
1. Meglevo parkettat erdemes lecserelni kopasallo laminaltra, vagy ujracsiszolva es lelakkozva stb megorizni?
2. Tudtok nekem ajanlani valakit aki a meglevo faablakokat ujragyalulja es szigetelest rak ra? Eleg vacak allapotban vannak (befuj a szel) de nem akarom az egeszet kicserelni (regi nagy ketszarnyas ablakok)
3. Milyen vilagitast celszeru rakni, ha a lakas sotet? Nagyfenyu, kis energiaigenyu kellene
4. Erdemes almennyezetet rakni? A lakas belmagassaga kb 4 meter.
5. A lakasban gaz be van vezetve es van ket osregi konvektor. Erdemes lecserelni cirkofutesre?
Szilikát vakolattal kapcsolatos kérdésem lenne. Adott egy termék, Baumit Szilikát vakolat, vödrös, 1,5 mm szemcseméret, a színe törtfehér, azaz majdnem fehér, színkód az 3007.
Van belőle nem kevés.
Utólag házilagosan ezt lehet valahogy színezni? És ha igen mivel? Nem lefesteni szeretném szilikát festékkel :-)
Ez kerülne fel végső felületnek, és egy helyről lenne olcsón. Viszont nem fehéret szeretnénk, ezért a dilemma. A Baumitnak írtam, egyelőre még nem válaszoltak. Illetve valaki valamikor mondott olyat, hogy van ahol ezt át lehet kevertetni/lehet színezni, de oda elvinni, kifizetni lehet annyi lenne mindenestől, mintha megvenném a gyári színezettett.
Szóval ha valakinek van erre megoldása, kérem ne tartsa magába....
köszönöm a választ, vettem gyorsan kötő esztrichet 30 kg-osat, az elég lesz, állítólag jó padlófűtésre is (gondolom a sima beton is csak nincs itthon cement meg nem akarok molyolni ilyen piszlicsáré pár liter vmi miatt.).
Pedig esküszöm átnéztem a VGF-et... Bocsi
és köszönöm a gyors választ, ma meg is csináljuk :D
sajnos a másik fórumon nem kaptam választ. 19 éve félkész fürdőszobát fejeznénk be, padlófűtés van, a betonban kihagytak részeket a szennyvízcsövezésnek (WC, kád stb).
A csöveket belefektetjük a mélyedésekbe megfelelő lejtéssel.
1. Betonozzuk be, vagy misunggal kell rögzíteni hogy később kibontható legyen? (csakhogy ugye a misung nem jó hővezető)... 2. mekkora lejtés kell a szürke szennyvízcsöveknek?
Nagyon szépen köszönöm! Ilyen adatokra gondoltam; így legalább majd tényleg tudom, hogy érdemes-e az adott ajánlattal egyáltalán foglalkozni, vagy sürgősen másikat kell keresni/nézni.
Általában nettó 1500-2500 ft/óra/fő lehet számolni a mai nyomott árak mellett. Nyilván a szakmunka drágább, az árokásás olcsóbb. A kiszállási díj legtöbbször benne van az árban, hacsak nem extrém távolságú a munka vagy külön jelentős tétel a szállítás az árban (pl 1-2 órás javítási munkánál nagy tétel az ugyanennyi utazás, 10 órás munkanapnál ez az arány jelentősen csökken). Érdemes megkérdezned, hány emberrel és mennyi idő alatt tudja megcsinálni az ajánlattevő s ha a nettó 2500 ft-ot jelentősen meghaladja a felszorzott rezsióradíj (per fő), akkor kérdezz még rá az árra más vállalkozóknál is.
Mégis milyen tartományban érdemes gondolkodni akkor rezsi óradíj szempontjából? Vagy akár úgy fordítva: 1 napra mennyit szoktak elkérni (aztán részben a munka bonyolultságától függ ugye, hogy mennyi ideig dolgoznak majd)? Mi a helyzet ha segédet hoz: akkor hamarabb végeznek, de pl. 2-en vannak?
Kiszállásra, milyen Ft/km tarifával érdemes számolni?
A vállalkozók a saját rezsiórabérük alapján fognak neked árat mondani, miután megtekintették a helyszínt. Egyszerű, gubancmentes terület/munka esetén alacsonyabb ft/m-t, "cseles" helyszín esetén magasabbat.
Egy másik fórumon is feltettem már a kérdést, de hátha ti tudtok érdemben segíteni.
Érdeklődni szeretnék, hogy tudtok-e tájékoztató munkadíjakat mondani:
a) előre kiásott munkaárokba szennyvízcső fekfektetésre: meglévő szakaszhoz illesztés, szintezés, tisztító idomok behelyezése, felállás talajszintig? Ezt Ft6m-ben szokták számolni, vagy egyedi az árképzése? Tulajdonképpen az érdekelne, hogy mi az eldofgadható ár?
b) épületen belüli lefolyócső kiépítés: vésés oldalfalban, vésés aljazatban, lefolyócső szerelés, rákötés a meglévő szenyvízelvezető rendszerre? Itt is az érdekelne, hogy milyen árral érdemes/kell számolni?
c) munkaárok ásása; tehát tisztán a földmunka (kézi erővel; nincs kisgép)?
Lehet, hogy naív vagyok, de én az órabéres konstrukciót eleve kizárom. Ha más a gyakorlat, mondjátok nyugodtan, hogy ne koppanjak!
Az ácsaimnak van egy 7m-es speciális kádjuk, amibe áztatni fogjuk.
Elsőként megfaragják a szarufát, majd jöhet az áztatás. Megpróbáljuk minél több ideig áztatni, hogy jól beszívódjon. Még lehet, hogy átkenem összerakás után is.
Sajnos, a mai fák minősége össze sem hasonlítható a 100 évvel korábbiakkal.
"A tetol így megfelelően be tud szívódni (1-2 cm-re) a fába. "
"Szerintem egy tetolos áztatás (árok ásás kertben, fólia bele, abba tetol és abba merítve pár perc alatt megszívja magát a fa) szükséges és elégséges. "
Szóval... Megnézném, hogy ha te egy tetol-al teli kádba néhány percig (2-5 perc) áztatod a fát akkor a száradás után milyen mélységben találsz tiszta fát... Elárulom, hogy egy sima gyaluhúzás után már tiszta fát fogsz látni...
Egyébként meg nem 20-30 évet bír ki a gerenda a tetőn hanem jóval többet....
tetol fb hivatalosan 38 deka/m2 mertekben vivendo fel.
tehat egy 7.5x15x6m szarufara kellene bo egy kilo.
egy atlag tetore a lecezes nelkul kellene vagy 40 kilo. lattal mar olyat, hogy ennyit elhasznaltak volna?
egyaltalan, megneznem hogyan viszel fel ennyit egy szarufara. gyari ajanlas szerint 1.2 liter oldat/m2, tehat tobb mint 3 liter oldatot kellene a fenti szarufa beigyon....
en egyszer akartam egy mosdot. harom honapra vallaltak a szallitast, elore ki kell fizetnem, es foto alapjan valasztanom. (tehat nem volt peldany az orszagban, es nem is volt szandekukban hozni hogy megnezhessem, csak ha kifizetem es megveszem mindenkeppen.)
A tetolnak igazán akkor van értelme, ha beépítés előtt bele van áztatva a fa. A tetol így megfelelően be tud szívódni (1-2 cm-re) a fába. Ha csak a felületét kezeled, a szu simán belerágja magát néhány év után.
A tűzvédelem miatt minden féle képpen kezelni kell a fát. A nedvesség ellen tényleg elég lenne a jól kiszellőzött és száraz légtér, de a kártevők ellen ez nem véd meg.
Szerintem egy tetolos áztatás (árok ásás kertben, fólia bele, abba tetol és abba merítve pár perc alatt megszívja magát a fa) szükséges és elégséges. Persze ezen kívűl van még jó néhány favédő, de a tetol pl. szintelen, festést nem dobja le. Viszont tartós víz esetén (pl. eresz) kimosódik, tehát festeni kell.
Én próbáltam körbejárni ezt a favédőszer témát mivel én is most csináltatom a tetőt. Volt aki szerint csak így szabad, de pl. az az ács aki végül a tetőmet fogja csinálni azt mondja ez az egész kezelgetés nem sokat ér. Nehéz megmondani mi az igazság. Tény, hogy vannak 100 éves házak amiknek máig nem dőlt össze a gerendázata, pedig azokat semmivel nem kezelték. Szerintem fontos, hogy jó minőségű fóliát használjanak, és jól ki legyen szellőztetve a tető. Sok új házon egyáltalán nem látok szellőzőcserepet, vagy csak mutatóba egyet kettőt. Ott elhiszem, hogy befülledhet a tető és elrohad a gerenda. Bár lehet, hogy ilyenkor már a vegyszer sem segít.
Van-e valakinek tapasztalata a Solflex"lélegző" páraáteresztő tetőfóliával.
Milyet érdemes venni? Tetőteres, bontott "100 éves"hazai hódfarkú cserép lesz a házon. Szarufákra milyen gombavédőszert ajánlotok? Tetol FB az megfelelő?
olyan a tok, hogy mondjuk egy 6x 12cm pallo, amin kivul van korben egy 8x2cm horony. (8 szeles).
en siman utolag tettem be, jol telenyomva purhabbal. a vakolt 10-es valaszfal pont 12cm, ketoldalt takarolec es kesz is vagy. lecet nem adnak hozza, es a szep jominosegu lec ugy 400ft/meter, es kell hozza ugye 10 meter....
A konkrét ajtót nem tudom. Létezik ugyan mindkettő, de mostanában inkább utólag elhelyezhetőt tudsz venni. Legalábbis az olcsóbbak azok szoktak lenni (elvileg nem kap vizet, így vékony lehet a fa, amitől olcsóbb).
Ennek a Radex beltéri fenyőajtónak milyen tokja van? Utólag is beépíthető, vagy a falazáskor már el kell helyezni a tokot? Meg úgy általában a beltéri ajtóknál hogy megy ez? Mert mi most válaszfalaznánk, és nem tudom hogy be kell e tenni a tokot, vagy majd ha már megvan a végleges aljzatbeton stb.?
Ugyan úgy kihézagolod mint az illesztéseknél üvegszövettel és jó lesz, ha a törés vonalában nincs több 40-50 cm-nél nagyobb távolsága a lécezésnek. Ha van, akkor vágd szét a lapot teljesen és léccel "hevederezd" össze a hátulján.
Volt szó nemrég a Roll putz vakolatról. Budapesten (vagy környékén) tudtok olyan helyet ahol meg lehet venni? Esetleg ára és kiadósság is érdekelne. Előre is köszönöm.
Tapasztalatom szerint a papírral nem fedett éle rosszul viseli a nedvességet. A vakolást simán bírja, viszont a padloponnal lehetnek gondok. (megnyomja kicsit a kartont esetleg, így hullámos lehet alul) Ha csempe kerül rá, akkor mindez nem probléma, majd a burkoló kihozza...
Köszi! Én is erre gondoltam, csak még nem csináltam ilyesmit. Azt írja a Rigips kézikönyv, hogy ne hézagoljak addig, amíg nincs meg a nedves vakolat, meg a padló. Sőt ne is gipszkartonozzak addíg.
Pedig szerintem üzemi körülmények között legalább akkor páraterhelést kap a fürdőszobában.
Még egy kérdés: Valóban kell az az 1-2 cm hézag a padlótól, vagy impregnált esetében nem számít. Maga a gipszmag is impregnált? Tehát a karton sérülése után is védve van?
Hagyományos..tehát állni fog rajta autó kb. 1200 kg. 4m x 8 mtr kb. a teület első körben de a kltsg-n múlik hogy megyek-e az út felé tovább betonnal vagy csak zúzott murva lesz a kapuig ami kábé 4m x 10 mtr. terület
Sziasztok ! a másik fórumba már megírtam h betonoznám az udvaromat de borzalmas mennyiségű anyag kellene.. Milyen vastagságban kell betonozni. Még nem csináltam ilyet a mesterek nagyon drágák! mennyiségben mennyi kell kb. 50 m2-re. Fajlagosan elég lenne abból már tudok számolni. Info kellene SOS Választ köszönöm!
Akarom mondani a tetőlécet dűbeleztem a falba, a gipszkartont meg rácsavaroztam. Egyelőre még ki sincs hézagolva, úgyhogy bármit be tudok rakni a csempe alá.
Azért raktam be töröttet, mert egy szerencsétlen mozdulat következtében eltört az összes tábla. A veszteség minimalizálása végett felhasználtam, amit lehetett.
Fa (részben kazettás mintás) bejárati ajtónál az alsó vízszintes toldási éleket (vízlevezetés miatt) ki szokták szilózni mindenképpen? A problémám, hogy durván elütt a sziló szine az ajtó színétől.
Ha nem málik a vakolat és elég stabil akkor mehet rá nyugodtan. Azt tanácsolom a lapok felragasztása előtt kend be a felületet falfixel. Mielőtt ragasztanád az adott területre a lapot előző nap bekened és sokkal stabilabban fognak felragadni. És még valami mindenképpen használjál dűbelt.
ahoy! meglévő, kb. 20 éves házra szeretnék hőszigetelést ragasztani (12 cm-t), a kérdés az, hogy a kőporos, érdes vakolatra kell-e valami vakolat-simítás a hőszig felragasztása előtt, vagy közvetlen az érdes vakolatra lehet-e ragasztani...?
Az epoxi fugával ugyanúgy kell dolgozni mint a cement alapúval. A különbség, hogy a cementesnek nedves alap kell, az epoxinak száraz. Viszont később az epoxi nem színeződik el. Sajnos ez a minőség többe is kerül...
