Miután mindenféle rendszámmal foglalkozó topic-kal találkoztam, de olyannal nem ami az 1990 előtt kiadott rendszámokkal, azok történetével foglalkozik, vettem a bátorságot, egy ilyent nyitni.
Arra kérem az ide írókat, az általuk feltett rendszámokkal kapcsolatban a lehető legtöbb információt, képet, évjáratot tegyék fel.
CM 73 09 , CM 66 36 , CL 40 35 , CG 82 48 , CL 72 72 , CG 94 56 , CM 24 06 , CM 18 12 Trabant 601 .
CF 45 59 , CM 34 60 Skoda Octavia .
CM 48 95 , CM 81 46 Moszkvics 408 . CF 24 57 , CE 67 34 Moszkvics 407 . CA 53 64 Moszkvics .
CM 88 95 Wartburg 312 , CG 71 98 Wartburg 311 .
CN 80 31 , CM 43 94 Simca 1000.
CA 37 89 Tatraplan .(felborult , kiégett . )
CN 42 29 Opel B Rekord .
CE 54 66 Ford Taunus M17 : Albert Flórián autója volt , eladó a használtautó telepen .
Teherautók : FC 74 51 Zil hókotró , YA 76 07 Garant , FA 17 00 Framo , YB 47 61 Csepel , SA 06 23 GAZ 51 , FC 49 29 Warszawa pickup .
Állami , vállalati : BA 65 58 Moszkvics 408 , AC 34 01 , AC 53 03 , AC 57 81 Warszawa , AC 99 61 Land Rover ( ! ) , AB 98 24 az Állami Biztositó Nysa mikróbusza .
Motorok : EC 86 72 , ER 07 24 Pannonia , EA 61 28 Zündapp 250 , KO 44 72 Danuvia .
Ja és még egy dolog, amit már régóta meg akarok tudni, ha már I-s rendszámokról beszélünk.
Soha nem láttam IJ kombinációt. Volt ilyen egyáltalán?
(Egy nem hivatalos biztos: mivel már 10 éves koromban sem voltam kevésbé zakkantabb a rendszámok terén mint most, nagyanyám biciklijére papírból csináltam rendszámot. IJ-30-78):) De valódi IJ-t akkor sem láttam egyet sem.
Nagyapám Pannónia motorjának rendszáma: EM-16-91. 1970-es évek végén lopták el.
Később még egy Pannóniával volt kapcsolatom: EN-17-41. Ez a gép keresztapám apósáé volt Debrecenben, már akkor pusztult. Csak egyszer láttam (1988-1989) Nem tudom mi lett a sorsa.
1989 végén aztán sokévi várakozást követően a Merkur kiutalta a kombi négyütemi Wartburgunkat. Ez volt az EI-46-34. Pár hónappal később aztán jöttek az új rendszámok.
Egyébként a K-sokkal is hasonló a helyzet. Emlékszem az egyik általános iskolai osztálytársamék autójának KB-61-61 volt a rendszáma. Azt hiszem kocka Lada volt a gép.
Időközben egy lepukkant lemezvillás Csepel 125-ös került hozzánk, rendszám nélkül Mindez 1990-ben volt. Évek múlva került csak elő véletlen a forgalmija, és a rendszáma: KB-61-41!Csak 20-al ment mellé:)
A nem rendezett vámállapot az rendezett volt, úgy hívták, hogy vámelőjegyzésben kezelt. Egy talán 1947-ben aláírt nemzetközi megállapodás alapján az aláíró országokban - így Magyarországon is - minden olyan gépjárművet, amely az ország területére lépett vámelőjegyzésbe vettek. Ez nem igazán tudatosult az emberekben, mivel semmilyen adminisztrációval nem járt. Abban az esetben viszont, ha a gépjármű tartózkodása a 3 hónapot meghaladta, akkor már nyilvántartásba vették és ilyenkor kapott belföldi rendszámot, de el lehetett kerülni a belföldesítéssel járó vámfizetést. Természetesen, mikor a belföldi használat célja megszűnt, ismételten ki kellett vinni az országból. Gondolom a Steyr-Puchot is, meg a Coopert is valami ilyen konstrukcióban hozták be. Akkor még az IR-t használták ilyen célra, később azt hiszem a szimpla Z-t. Arra emlékszem, mikor a Hungarocamion nagy tételben vitte Németországból a Mercedes teherautókat lábon Irakba, azoknak magyar Z-s rendszámuk volt.
Úgy vélem, hogy az IR rendszámok első alkalmazása (valamilyen nem rendezett vám-állapot) csak csekély részt vehetett igénybe a számsorból. Aztán, amikor az I betűs rendszámokon volt a sor, akkor kiadták magángépkocsikra a maradékot az IR-ből.
Egyébként régebben a szóló nagymotorkerékpárokon volt E betűvel kezdődő rendszám. Egyre konkréten emlékszem: EJ 43-44 Pannónia kb 1963.
Azután jóval később az egész E sorozatot kiadták magán-személygépkocsikra. Kb. 1988-90 környékén. Konkrétan emlékszem az EI 13-33 Wartburgra.
Nem volt még ilyen. Ezzel együtt megjegyezném, hogy az a kombináció, amit kétszer adtak ki, vagy alakjában vagy színében mindig különbözött. Pl. a K-s sorozat (kismotor) négyzetes volt, majd személyautón hosszú.
Az IR 01 01 - et már a ' 63 AM - ben is megtaláltam , de rosszul lehetett látni , azért nem írtam be . A Mini , amire te gondolsz szerintem , az pedig már a ' 64 - es AM ben is benne van :
Már rég meg akartam kérdezni , a táblázatodban van már olyan konkrét rendszám , ami két ( régi és újabb ) járműhöz tartozott ?
Te fogalmaztad meg pontosabban, amit írni szerettem volna, hogy a lámpa csak a jéghegy csúcsa, aki ilyet elkövet, az minden bizonnyal egyéb gazemberségre is képes, lehetnek még ebben az autóban meglepik :-)
Igen, ez működhetett jó kapcsolatokkal meg csúszópénzekkel Pesten. Én meg Nagykanizsán félórákat vártam egy tárcsahangra, ha Pestre akartam telefonálni.
Ez így nem igaz, a hatvanas években is volt hozzá alkatrész, meg később is. Meg kellett találni a forrást, ami nem feltétlenül hazai volt. Tudok ebből az időből osztrák alkatrész számlát mutatni. A hetvenes években sem javult az itthoni készlet, legfeljebb a Ráday utcai Autókernél bővült némileg a kínálat. Apám gyakran megfordult ott, ami meg nem volt azt behozatta kintről, vagy a Hullay Jenő úti bontóból vadászott. Az tény, hogy olcsóbb volt megtákolni a vasat valami épp beépíthető szoci alkatrészből, de aki akart az be tudta szerezni a gyárit is. Mi is alakítottunk át fékrendszert mert valami olcsó munkahenger majdnem jó volt, és raktunk össze akkoriban BMW motort nagypolszki csapszegekkel mert épp tizedéből megvolt mint a BMW és méretre stimmelt. Szóval tákolások akkoriban is voltak, és külső átalakítás is, hiszen kevesen akartak kintről alkatrészt hozatni. Építettünk be Volga első lámpákat és első indexeket 1958-as Opel Rekordba, egyszerűen csak az ára miatt, a negyedébe se került mint a Bosch. De hozattunk kintről NSU 1200C-hez tömítésgarnitúrát, mert azt nem lehetett pótolni semmivel, itthon meg ma sem tudja senki a megfelelő minőségben legyártani. Úgyhogy senki ne mondja, hogy itthon nem lehetett nyugati autóhoz alkatrészt szerezni, csak drága volt.
Ez nekem új, de így kell lennie, mert ezt a rendszámot már 1965-ben kiadták. Van ilyen rendszámmal egy Mini Cooper is ebből az évből. A többi I-s pedig csak 1971-ben jött. Hm, mindig tanul az ember.
Lényegesen kevesebb volt az autó, nyugati meg pláne nem volt. Sőt, akkor még a vonat jó alternatívája volt az autónak! Ilyen ponton lehetett vagy 5 az országban, én egyre sem emlékszem az ismeretségi körömben. Donorra nem vadászott senki, egyszerűen nem volt meg annak a kultúrája, hogy régi autót gyűjtsünk. Az összes autószerelő (maszek is) elhajtott, ha meglátott egy ilyen romot. Otthon meg nem volt megfelelő szerszámozottság (hegesztőtrafó, flex, de még villanyfúrógép se nagyon), amivel neki lehetett állni. Az alkatrészcserét még csak-csak megoldotta az ember (cseréltem én Trabant hengert árokszélen), de mai értelemben nem beszélhettünk restaurálásról.