Igen, igen, pont ilyen kell. :) Így a HA-MOA, Il-18, is teljessé válik, és a helikopterbe is bekerülhet a műszer. Hétfőn 18:00 körül, kedden egész nap kint leszek a parkban. A legkedvezőbb az lenne, ha csereügylet jönne létre. Van ajánlatunk bőven.
A harmadik, a kapitány oldali VD-10k magasságmérő. Ha sikerülne találni egy UV-s típust, akkor innen lehetne pótolni a Mi-2 helikopter hiányzó műszerét. Szóval egy UV-s VD-10 érkezése lenne az ideális.
Az elmúlt fél évben bújtam jó pár orosz fórumot, ahonnan sikerült szerezni "gyári" leírást és bekötési rajzokat mind az ADG-1 és az AGB-3 műszerekhez egyaránt. Pont az AGB-3 doksijában láttam, hogy az AGD-1-en kívül még mennyi más eszközzel összehozható.
Amúgy donor/alkatrészként felhasznált AGB-3K műszerből megmaradt horizontvásznat mozgató váltóarámú szervomotort és a hozzá tartozó szelszint már sikerült működésre bírni az összeépített műszer (ami a videóban is van) dőlés szelszin kimenetével és egy kicsit modernebb műveleti erősítős elektronikával :)
Ha sikerül begyűjtened egy AGD-1-es műhorizontot, akkor nem kell feltétlenül a nagyméretű 458-as adót is beszerezned hozzá, mert a már meglévő AGB-3-ról is meg lehet működtetni. Egyforma bekötésűek a csatlakozóik, pontról pontra át lehet kötni. Ekkor az AGB-3 lesz a távadó a dőlési és bólintási szelszin adóival, az AGD-1 meg a vevő. Ahogyan mozgatod az AGB-3-at, úgy jelez az AGD-1 is dőlés és bólintás szerint, mert leköveti az AGB-3-at.
Ezt a bekötési lehetőséget repülőgépen nem szokták alkalmazni - én legalábbis nem ismerek ilyen repülőgépet -, mert ha meghibásodás miatt az AGB-3 téves dőlést vagy bólintást jelezne, akkor az AGD-1-en is a téves jelzések lennének láthatók. Ekkor a pilóták két egyformán hibásan mutató műhorizontot látnának, ami nem egészséges. Ezért mindegyik AGD-1-hez önálló 458-as adót szoktak készletezni.
Viszont az Il-62-esen van egy ehhez hasonló bekötés, mert ott a tartalék AGB-3-as műhorizont működteti a parancsnok pilóta előtti UUT ismétlő műszert, amelyen nagy felbontásban lehet figyelemmel kísérni a bólintási szöget -4,5 foktól +12 fokig. (Az Il-62-esen ezt fontosnak ítélték, mert viszonylag kicsi a bólintási szög megengedett tartománya a szárny sajátosságai miatt: kétféle szárnyprofil, nincs orr-segédszárny.)
A Malév-festésű, HA-LIA lajstromjelű Il-62M-en is üzemelt az AGB-3K a már említett két Jak-40-esen kívül.
Köszönöm! Ahhoz képest, hogy egy hónapja még volt szó szerint egy "vödörnyi alkatrész" a két műszerből, kicsit szkeptikus voltam, hogy egyszer összeáll egy működő példány. Egyedüli dolog, amit nem tudtam helyreállítani, az a tengelykorrekciós nyomatékmotorok GM-9B higanykapcsolói. Ezek egyik műszerben se voltak benne, így a motor tekercsek fixen be lettek kötve olyan állapotba, mintha a giro tengelye állandóan tökéletesen függőleges állapotban állna.
Esetleges bemutatóhoz van itthon az AGB-3K-n kívül működőképes AGK-47B, GPK-48 és LUN1202 műszerek. Ezeket lehetne folyamatosan üzemeltetni.
Igen, ő az! Szőrmók küldd el nekem is légy szíves! A gombakkuk miatt, bár már folyamatban van talán egy másik beszerzés, de már hetek óta nincs visszajelzés.
Uraim! Megvan az időnként ACSSZ órát is árulo eladó száma.Aki kéri emilben elküldöm.A kifogástalan állapotuak 15 -20 közötti áron vannak ,a csunyábbak olcsobbak. szőrmók.
A műszered katonai helikopteren lehetett egykor (Mi-8, Mi-17). AGB-3K típusú műhorizontok magyar polgári utasszállító gépen csak a HA-LJF és a HA-LJG lajstromjelű Jak-40-esen voltak, gépenként 3 db, mert azokon, a többi Jak-40-estől eltérően, nem volt Flight Director (a Privod-AN), amely rendszer működéséhez utasításadó mutatók is kellenének.
Gratulálok a munkádhoz. Lehetne bemutatót tartani, például az Aeroparkban, egy rendezvény ( Múzeumok éjszakája, stb.) kapcsán, mint anno András barátom tette a baleseti adatrögzítő működtetésével.
A lámpa típusa SzMK37 (K: vörös). A névleges egyenfeszültség 10V az AGB-3K lámpái számára, ekkor megfelelő a vörös megvilágítás mértéke a pilótáknak a tevezők szerint. A fedélzeten szabályozható kellett legyen 5-14V között. Két-két izzó párhuzamosan van kapcsolva.
Fehér fényű SzM37 is létezik. Ilyenek voltak a Tu-134-esek középső műszerfalának az alsó részén, kb. 6 db. A többi helyen az ugyanilyen méretű, fehér és vörös izzók típusa SzM-28 és SzMK-28 volt (még az 54-esen is). Ezeket onnan lehetett gyorsan megkülönböztetni, hogy a ház nem rézből, hanem aluminiumból készült.
Nem, vörös megvilágítás a Malév Il-18-asain nem volt. A bulletinnel beépített rezgésmérő műszerek is UV-sek (oroszul UFO-sak) lettek, középen, felül. Csak az ATC válaszjeladó miatt a navigátorhoz a Malév által utólag beszerelt magasságmérők igényeltek volna vörös fényt, de nem kaptak.
Igen, a tartalék műhorizont a távvezérlésű AGD-1 típus. Kezdetben az önálló működésű AGI-1Sz üzemelt. Azért cserélték ki, mert balesetek történtek a Szu-ban a műhorizontok hibái miatt, és kellett egy nagy pontosságú és megbízható típus. A HA-MOF már AGD-1-gyel jött 1963-ban, majd az előző gépeken bulletinnel cserélték ki nagyjavításokon.
A bal és a jobb oldali műszerfalon AGB-3 típusú műhorizont van, amely az AGB-3K-nak az UV fényre tervezett változata. Ennek egyáltalán nincsen belső világítása (hiányzik a négy lámpafoglalat), kívülről kell megvilágítani fehér vagy UV fénnyel. A bólintási szalag itt barna-kék, a K-s műszerben világosszürke-fekete. (Ezekben nem forgódob van, hanem egy szalag tekeredik.)
Sokáig a teljesen fekete AGB-2 üzemelt, és csak 1980-tól cserélték ki a színes AGB-3-asra, amelynek a látványa megegyezett az AGD-1-ével. Nem csak a színében és a méretében, hanem ami ezeknél sokkal fontosabb, a dőlési és bólintási kijelzések módjában is. Éppen ezért cserélték ki. Az AGI-1Sz és az AGB-2 típusokban a horizont vonala dőlt, az AGD-1 és az AGB-3 típusokban a repülőgép-sziluett.
