Na olvasgassatok...
"DOKUMENTUMOK
A Belügyminisztérium SZER-képe 1955-ben
Bár a Szabad Európa Rádió egész napos magyar nyelvű adásai csak 1951. október 6-án indultak meg, a kialakult egypártrendszer politikai vezetése már jóval korábban megkezdte az „ellenséges imperialista propaganda-adók” elleni harcát. A hidegháborúhoz kapcsolódva kezdődött el az igazi médiaháború, amelynek fél évszázados – de egyes feszültségekkel teli régiókban mindmáig befejezetlen – története három nagy területen állította csatasorba a fegyvereket: műszaki, jogi és ideológiai-propagandisztikus vonatkozásokban.
A legtermészetesebb megoldásnak először az tűnt, ha az emberek nem tudják az ártalmasnak ítélt műsorokat hallgatni rádiókészülékeiken, de rádiók begyűjtése általában csak a háborús időszakokra jellemző intézkedés. A Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1950. november 22-i ülésén döntés született arról, hogy „háború esetén az ellenséges rádiópropaganda behatolásának meggátlására célszerűnek mutatkozhat a rádiókészülékek bevonása.” Még ezt megelőzően az a megoldás tűnt a legmegfelelőbbnek, ha egyszerűen nem gyártanak és nem árusítanak olyan rádiókészülékeket, amelyekkel fogható ezeknek a – többnyire rövidhullámon sugárzó – rádióadóknak a nem kívánatos műsora. Már 1948 közepén felmerült ez a kérdés, ezért az MDP Szervező Bizottsága úgy határozott, hogy a Magyar Posta által megrendelt és már összeszerelés alatt álló húszezer darab Európa-vevő „Népszuper” elnevezésű rádió gyártását azonnal szüntessék be. Rendkívül aggályosnak tartották piacra dobásukat, hiszen „ezeken a készülékeken hallgatni lehet a külföldi rádióállomásokat”. Akik gazdasági oldalról vitatták e döntés helyességét – mondván: „az államosítás utáni feszült pénzügyi helyzetben nem látjuk helyesnek ezt a megoldást” –, hiába javasolták, hogy „inkább azt kellene csinálnunk, hogy a készülékek megbízható kezekbe (élmunkások stb.) kerüljenek”. Ezt követően indult meg a kizárólag a középhullámon sugárzott két országos adó vételére alkalmas „Néprádió” tömeggyártása, amelyet nagyrészt az 1951 után belépett közel másfélmillió új rádióelőfizeto vásárolt meg.
A vezetékes rádiórendszer kiépítése ugyancsak műszaki úton kívánt a fenti célok megoldásához hozzájárulni. Ez nem csupán háború esetén pótolhatta volna az esetleg adókimaradás miatt szünetelő központi tájékoztatást, de a kialakított rádiós gócok – ahonnan a házakba, lakásokba telepített hangszórók irányíthatók voltak – a központilag meghatározott időben csakis a kijelölt műsort juttathatták el a hallgatókhoz. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 1950 őszén egy jelentésében azt jósolta, hogy az első ötéves terv végére a vezetékes rádióhálózatba már több mint félmillió rádióelőfizető lesz bekapcsolva és később akár a 70%-os hallgatói lefedettség is elérhető lesz
A fenti intézkedések ellenére a mintegy másfél millió egyéni használatban lévő rádiókészülék közel egyharmada műszakilag még mindig alkalmas volt arra, hogy a nyugati rádióadók adásait fogni lehessen rajtuk. Ennek megakadályozására építették ki a szocialista államok nemzetközi méretű zavaróadó-rendszerüket. A teljes műszaki arzenálból ehhez fűzte a legnagyobb reményeket a politikai vezetés, amellyel kapcsolatban 1955 elején került az MDP Titkársága elé egy összegző jelentés, amelyet érdemes hosszabban idézni:
„Hazánk felé jelenleg Szabad Európa, Amerika Hangja, London, Párizs, Vatikán, Róma, Ankara, Madrid és Tel-Aviv sugároz propagan-daadást. Az ellenség naponta 110-120 különböző frekvencián, össze-sítve 210-220 órán át dolgozik ellenünk. A legtöbbet Szabad Európa dolgozik, naponta 20-25 frekvencián 150-160 órán keresztül sugároz felénk propagandaadást. Az ellenséges adásokat hullámhosszanként részletezve – a külföldi segítséggel együtt – a következő eredmén-nyel zavarjuk:
Hosszúhullámon naponta két frekvencián hét alkalommal dolgo-zik az ellenség, amit 80-50%-ban zavarunk jó eredménnyel. Segítés (ti. más szövetséges ország zavaróadói – R. B.) nélkül ilyen eredményt csak hazánk területének 1/3-án tudnánk elér-ni, mivel a hullámhossz zavarására csak egy darab 15 KW-os adó áll szabad idejében rendelkezésünkre.
Középhullámon az ellenség 10 frekvencián 15 alkalommal dolgozik, amit hazánk területének 3/4 részén 75-80%-ban zavarunk jó eredménnyel. Külföldi segítés nélkül ilyen eredményt csak hazánk területének 1/4-én tudnánk elérni, mivel kevés adóberendezéssel ren-delkezünk. E hullámsáv zavarására két darab 15 KW-os, egy darab 8 KW-os és két darab 400 W-os adó áll rendelkezésünkre minden idő-ben. A műsorszóró adókat csak szabadidejükben használhatjuk.
Rövidhullámon 100-110 frekvencián 186 alkalommal dolgozik az ellenség és van olyan időszak, amikor egyidőben, egyszerre 30-35 frekvencián. Zavarásra rendelkezésünkre áll l0 db 15 KW-os és 7 db kisteljesítményű adó. A 15 KW-os berendezéseket a hullámterjedés sajátossága miatt csak részben – főképpen a 6-7 Mc/s-os sávban- – használhatjuk hazai zavarásra, ezért a zavarásban elért eredmény döntően a külföldi segítésből adódik. A rövidhullámot összesítve: 40-45%-ban zavarjuk jó eredménnyel. Budapesten az eredmény jobb, mivel a zavarás tökéletesítésére a fent említett 7 db kisteljesítményű adó a fővárosba (a Fiumei úti OTI-épület torony részébe – R. B.) lett telepítve.
Az összes ellenséges propagandaadások zavarásában átlagosan 45-50%-os eredményt értünk el, ami nem elegendő, mivel főleg rövid-hullámon van bőven mód az ellenség hangjának meghallgatására.”
Az alkalmazott műszaki ellenlépések láthatóan alacsony hatékonysággal működtek, önmagukban nem voltak képesek elérni a kívánt hatást. Ezért erőteljes kampány indult meg a közvélemény befolyásolására, az „imperialista ideológiai diverzió” nem kívánt hatásainak elhárítására. A legszigorúbb eszközök akkor jelentek meg a nyugati rádióhallgatások visszaszorításáért folytatott harcban, amikor ezeket a rádiókat egészükben a nyugati imperialista hírszerző szervek fedővállalkozásaivá minősítette a büntető joggyakorlat, így ettől kezdve a velük való bármiféle kapcsolatot – akár műsoraik csoportos hallgatását is – büntethetővé tette. Éppen egy konkrét büntetőügy kapcsán következett be a nyugati hírszerzés és a hazai kémelhárítás tevékenységének egy igen sajátos érintkezése, amely – mintegy mellékesen – egy jellegzetes politikatörténeti dokumentumot is produkált az ötvenes évek közepén a Szabad Európa Rádióról.
A Szabad Nép 1955. június 25-i számában – a Magyar Távirati Iroda jelentésére hivatkozva – az alábbi közlemény látott napvilágot:
„A Belügyminisztérium államvédelmi szervei amerikai kémeket és diverzánsokat vettek őrizetbe.
A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma az utóbbi időben, hazafias lakosok segítségével amerikai kémek és diverzánsok néhány csoportját leplezte le és vette őrizetbe. Az őrizetbe vett kémek és diverzánsok ügyében a vizsgálat folyik.
Szilárd Sándor, Jakab Ferenc és társai, valamint más amerikai kémek és diverzánsak őrizetbe vétele alkalmával az államvédelmi szervek lefoglaltak amerikai gyártmányú fegyvereket és lőszert, a külföldi kémközpontokkal való titkos összeköttetéshez használt vegyszereket, hamis iratokat, külföldi valutát stb.
Az őrizetbe vett kémeket és diverzánsokat a CIC nevű amerikai kémszervezet és az úgynevezett »Szabad Európa Rádió« imperialista propaganda- és kémszervezet szervezte be és részesítette különleges kiképzésben a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára.”
Bár ekkoriban a hazaárulási ügyekben indított büntetőperek már nem voltak annyira gyakoriak, mint az ötvenes évek elején, mégis a róluk szóló híradások alkalmasak voltak arra, hogy az éberség fokozása valamint az osztályharc éleződése doktrínáinak változatlan érvényességére figyelmeztessék a lakosságot. „Nem szabad azt hinni – intett (némi képzavarral) egy 1948-as beszédében Révai József –, hogy addig, amíg vannak nálunk kizsákmányoló osztályok – és még vannak –, amíg van külső imperializmus, amely mozgósíthat és felhasználhat belső erőket, hogy addig mindkét kezünkbe kalapácsot vehetünk. Kalapács csak egyik kezünkben lehet. A másikban kardnak kell lenni!” Ettől nem sokban eltérve foglalt állást az MDP Politikai Bizottsága hat év elteltével, amikor napirendjére tűzte Piros László belügyminiszter jelentését, amely szerint: „a Politikai Bizottság nem kielégítő irányítása következtében a Belügyminisztériumban bizonytalanság keletkezett, amely liberalizmusra vezetett. Nem értették meg eléggé az új szakasz politikáját, nem értették meg, hogy az új szakasz nem jelenti az osztályharc feladását, hanem ellenkezőleg, a harc fokozását jelenti, csak nem a régi módszerekkel.” Egy hónappal később a Politikai Bizottság fejezte ki elégedetlenségét, mivel „gyengült a külföldi imperializmus leleplezésére irányuló harc is”.
Azt nem lehet tudni, hogy e politikai állásfoglalások mennyiben járultak hozzá a „külső ellenség aknamunkájának” hatékonyabb megakadályozásához, mindenesetre az államvédelmi szervek 1955-ös munkájáról szóló belügyminiszteri jelentés szerint összesen hét kémrezidentúrát, illetve 100 kémet derítettek fel és vettek őrizetbe, „a leleplezett kémek 61%-a az USA hírszerző szervek ügynöke volt”. Ezek egyikeként tartották számon Szilárd Sándort. Személye, illetve vizsgálati dossziéja annyiban fontosabb a hasonló ügyek szereplőinél valamint anyagaiknál, hogy az államvédelmi szervek – közelebbről a Katonai Elhárító Főosztály – gyakorlatában az USA hírszerzésének az első ügynöke volt, akit sikerült elfogniuk. Szilárd Sándor elsőrendű vádlott ügyében a hűtlenség mellett a fegyveresen elkövetett külföldre szökés, folytatólagosan elkövetett izgatás, tiltott határátlépés, tiltott határátlépés kísérlete, társadalmi tulajdon elleni lopás bűntette miatt valamint devizagazdálkodás szabályait sértő bűntettben hozta meg a bíróság a kötél által végrehajtandó halálos ítéletet.
A vizsgálat iratainak útja túlmutatott egy „egyszerű” hűtlenségi per szokásos keretein. A bírósági ítéletben megfogalmazott „folytatólagosan elkövetett izgatás” tényállást a BHÖ 2. pontja szabályozta. Ezt a bűncselekményt az követi el:
„a) aki az 1. pont (1) bekezdésében meghatározott népi demokratikus államrend vagy népköztársaság megváltoztatására lázít;
b) a népi demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen gyűlöletre izgat;
c) egyes személyek vagy csoportok ellen, azok népi demokratikus vagy népköztársasági meggyőződése miatt gyűlöletre izgat;
d) az állampolgári szabadság vagy jogegyenlőség érvényesülése ellen vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyűlölködésre izgat, illetőleg annak felkeltésére alkalmas más cselekményt követ el.”
Az ítélet indoklása szerint Szilárd Sándor a fenti bűncselekményt akkor követte el, amikor „1953-ban Németországban összeköttetésbe jutott rokonával, Sztankovics Viktorral, aki a Münchenben illető Szabad Európa Rádió elnevezésű imperialista kém- és hírügynökség alkalmazottja volt. Sztankovics Viktor révén I. r. vádlott alkalmazást nyert a Szabad Európa Rádiónál. Alkalmazása során a valóságos tények durva eltorzításával, de nagyrészt teljesen valótlan adatok felhasználásával, részben saját maga, részben Kóbele Józseffel együtt mintegy 30 előadást készített, főleg a magyar bányaiparral kapcsolatban. Ezekben a cikkekben a magyar bányamunkások helyzetével, a munkaversennyel, a bányagépek felhasználásával, és főleg a frontfejtéssel foglalkozott, olyan uszító hangnemben, és beállításban, amely alkalmas volt arra, hogy a népi demokratikus rendszerrel szemben gyűlöletet keltsen. Mindezzel, de különösen a frontfejtés elleni izgatással a széntermelés csökkentése volt a célja, mert a frontfejtést a termelés emelése szempontjából élenjáró módszernek tartotta. Ezeket a cikkeket a SZER magyar nyelvű adásai során közölték.” Bár a vádban felhozott többi bűncselekmény mellett ez voltaképpen jelentéktelennek tűnhet, a korabeli büntetőpolitikai megfontolás olyan mértékű társadalmi veszélyességet tulajdonított az ellenséges rádió műsoraiban való közreműködésnek, hogy a bíróság az ítéletben részletesen kifejtette a „népi demokratikus országok és a Szovjetunió elleni rágalmazó, uszító hangú rádióleadások” kártékony hatását. Ugyanakkor az ítélet arra is felhívta a figyelmet, hogy Szilárd Sándor az eljárás során „részletesen feltárta a SZER működésének céljait, az irányító és az anyagi eszközöket biztosító felsőbb szerveit, s végül más szervekkel való kapcsolatát, valamint különleges kapcsolatait”.
Ezt a vallomást az állambiztonsági szervek alkalmasnak tartották arra, hogy részben erre, részben pedig más kémperek vizsgálati anyagai, kémügynökök vallomásai, a hírszerzés tájékoztató jelentései, az ügynöki jelentések és egyéb információk alapján egy átfogó értékelő jelentést készítsenek a Szabad Európa Rádió megalakulásáról, szervezetéről, feladatairól valamint munkatársi gárdájának összetételéről. Egy, a SZER-perekkel foglalkozó állambiztonsági összeállítás alapján valószínűsíthető, hogy más vizsgálati dossziékhoz is kapcsolható lett volna az anyag, de Szilárd Sándor vallomásának részletessége miatt az ő vizsgálati anyagához csatolták – még ha csak mellékszála is volt ez a kémpernek. Annak, hogy 1956-ot követően visszamenőleg is mennyire felértékelődött a Belügyminisztérium szemében a Szabad Európa Rádió-vonal hatása, jellemző az az összeállítás is, amelyben azokról az eseményekről gyűjtöttek össze (meglehetősen egyenetlenül szelektált) iratokat, amelyek – legalábbis utólagos véleményük szerint – mind hozzájárultak az „ellenforradalom” kirobbanásához.
Az az elemző, értékelő munka, amely a Szabad Európa Rádióval kapcsolatos jelentést is eredményezte, tartalmilag a BM Katonai Elhárító Főosztályához kapcsolódott, elkészítésében azonban jelentős szerepe volt a Módszertani Irodának is. Ennek fontosságát jelzi, hogy amikor 1954 végén a Minisztériumi Kollégium áttekintette a munkáját, megállapította: „A Módszertani Iroda az elmúlt év során számos jelentős feladatot oldott meg. Tanulmányok készítése céljából CIC, FSS, UDB anyagokat gyűjtött, 12 tanulmányt készített az ügynökök beszervezéséről, ügyek realizálásáról, kémek kiképzési és átdobási módszereiről, s egyéb hasonló jellegű problémákról. Kihallgatott kémek vallomásaiból általános következtetést vont le beszervezésükre, kiképzésükre, átdobásukra vonatkozólag abból a célból, hogy az operatív állomány rendelkezésére bocsássa.” A jövőbeli munka sikere érdekében kiadott miniszteri parancs pedig előírta, hogy rendszeresen készítsenek brosúrákat, amelyek „foglalkozzanak az ellenséges hírszerzőszervek konkrét tevékenységével, módszereivel, az imperialista követségek beosztottainak ellenséges tevékenységével, az ellenséges sajtó és rádió uszító terveivel, a fasiszta magyar emigráció helyzetével, terveivel, a belső reakció tevékenységének kategóriakénti értékelésével, foglalkozzanak azzal, milyen jó és rossz tapasztalatok vannak az államvédelmi munkában.” Ugyanebben az időszakban szabályozták újra a államvédelmi szervek nyilvántartási munkáját is. E szabályozás alapján érthető, hogy miért igyekeztek a vizsgálótisztek olyan, látszólag lényegtelen kérdésekre is részletes választ kapni Szilárd Sándortól, amelyek a Szabad Európa munkatársainak személyleírására, életkörülményeikre, legbensőbb magánéletükre vonatkoztak. A hírszerző és a felderítő osztálynak ugyanúgy fontos volt az „ellenséges kategóriák” lehetőleg minél pontosabb megismerése, hasznos információkat gyűjthettek a célszemély esetleges beszervezésére vonatkozóan is. Ezért az érintett osztályokon személyi dossziét kellett nyitni „a kapitalista országok olyan polgárai, valamint az olyan magyar emigránsok aktív feldolgozására, akik tevékeny aknamunkát folytatnak a Magyar Népköztársaság és a béketábor országai ellen”; objektum dossziét „a Belügyminisztérium államvédelmi szervei részére operatív szempontból fontos objektumok, csoportok és szervezetek hálózati megfigyelése és feldolgozása érdekében”, továbbá tájékoztató dossziét „olyan, a kapitalista államokban élő személyekre vonatkozó hálózati, sajtó és egyéb anyagok gyűjtésére, akiknek tanulmányozása operatív szempontból szükséges.” Így az is érthető, hogy a Katonai Elhárító Főosztály Vizsgálati Osztályának főhadnagya Szilárd Sándorra vonatkozó kihallgatási tervében a tisztázandó kérdések olyan átfogó, teljességre törekvő rendszerét állította össze, amely lényegében megelőlegezte a későbbi értékelő jelentés szerkezetét is. Íme a kérdéssor, melyet érdemes összevetni magával a jelentéssel:
„I. Müncheni ügynökhelyzet [...]
II. Nyugatnémet határon való átjutási lehetőségek [...]
III. SZER épületének környéke.
1. Milyen utca hány szám alatt van a SZER? Melyik pályaudvarról, hogyan lehet megközelíteni a SZER épületét, hányas villamossal, vagy autóbusszal, ha ez egyik sem jár, akkor milyen utcákon keresztül? Este milyen az utca gyalogos- és gépkocsiforgalma?
2./ Nem feltűnő, ha éjszaka valakit meglátnak az utcában járni, vagy a SZER környékén?
3./ Milyen fegyveres szervek vannak a SZER épületének közelében, milyen távolságra van a legközelebbi – az utcában van-e valamilyen fegyveres szerv –, ezek milyen létszámúak?
4./ Milyen szórakozóhelyek vannak a közelben, meddig vannak nyitva, s kik szokták leginkább látogatni?
5./ Milyen rétegekhez tartozó München ennek a kerületének lakossága? (munkás, értelmiség, polgár, egyéb)
IV. SZER épületének fekvése.
1./ Hol fekszik pontosan az épület, mekkora telken, van-e kerítés az épület körül, ha igen, miből, zárva tartják-e napközben is a kaput, vagy csak este zárják? [kézírással beszúrva: Mondja el az épület leírását. Mikortól meddig van hivatal?]
2. Lakik-e valaki a SZER épületében, vagy a hozzátartozó telken, ha igen, ezeket röviden jellemezze. Hányan tartózkodnak éjszaka az épületben, beleértve az összes ott tartózkodókat, nem csak a magyar emigránsokat?
3. Az épület melyik részén dolgoznak a magyar alkalmazottak?
4./ Kik laknak az épület közvetlen szomszédjában és vele szemben, lakik-e valaki a SZER munkatársai közül ott a közelben?
5./ Van-e pince az épület alatt, ha igen, az egész, vagy csak egy része alatt, pontosan határozza meg. Hol van a lejárat, hogy lehet lemenni, tartanak-e ott valamit? Kinél van a kulcsa?
V. SZER épületének biztosítása.
1. Hány személy biztosítja az épületet, illetve mennyi az őrszemélyzet összlétszáma? Jellemezzen minden személyt külön-külön, mennyire tartja ezeket megbízhatónak a SZER részére, jellemezze a parancsnokukat.
2. Hol laknak az őrszemélyzet tagjai, hányan teljesítenek nappal, hányan éjjel szolgálatot, vannak-e az épületben pihenő őrök, azok hol tartózkodnak?
3./ Hol van az éjszakai és nappali őrség felállítási helye, milyen fegyverzettel rendelkezik?
4./ Tud-e az őrségen kívül valamilyen védelmi berendezést, ami az épület biztonságát szolgálja? Ha ismer ilyeneket, pontosan mondja el és rajzolja le.
VI. SZER-nél a napi munkaidő, kívülállók bejárása.
1./ Mennyi a SZER alkalmazottainak összlétszáma a müncheni székhelyen, ezek közül mennyi a magyar alkalmazott, reggel mikor kezdik a munkát és este meddig dolgoznak, ez hány főt tesz ki?
2./ Naponta mennyien látogatják a SZER-t kívülállók, ezeket hogy engedik be az épületbe, hogy fogadják a teljesen ismeretleneket, vagy az ismertebb személyeket, kiket ismer, akik nem a SZER-nél dolgoznak, de bejárnak a SZER-hez és megbíznak bennük?
3./ Hogyan fogadják a Magyarországról érkezetteket, mennyire bizalmatlanok velük szemben, s meddig; milyen körülmények teszik gyanússá előttük az újonnan érkezőket?
4./ Hogyan fogadják a különböző kapitalista országokból, vagy Ausztriából érkező személyeket, akik valamilyen céllal felkeresik a SZER-t, mennyire bizalmatlanok ezekkel szemben?
VII. A SZER káderállománya.
1./ Hány beosztottját ismeri a SZER-nek, akiket ismer, azokat röviden jellemezze. Kiket ismer a vezető beosztásban lévő személyek közül?
2./ Kiket ismer olyan személyeket a SZER-nél vagy Münchenben, akik nincsenek megelégedve helyzetükkel, anyagilag tönkre vannak, és hazajönnének, ha tudnák, hogy bántódásuk nem lesz? – sorolja fel és alaposan jellemezze ezeket.” Az mindenesetre szembetűnő, hogy a kérdések nagy része nyilvánvalóan egy, a Szabad Európa Rádió épületében végrehajtandó operatív művelet terveinek előkészítésére irányult.
A tájékoztató jelentésnek sajátos az utóélete. A Belügyminisztérium állambiztonsági szervei szinte a rendszerváltásig támaszkodtak ennek az anyagnak a legkülönbözőbb megállapításaira. Gyakran idézték egyes részeit 1956 eseményeinek belső feldolgozása kapcsán, vagy éppen más büntetőeljárások során, és nem ritkán bukkantak fel egyes adatai a belügyi oktatási anyagokban. Másfelől viszont – nyilvánvalóan manipulatív céllal – a nyilvánosságot is megcélozták az anyag bizonyos részleteivel. A történetírás éppúgy profitálni igyekezett belőle, mint a politikai zsurnalisztika vagy éppen a nyíltan a propaganda célzatával összeállított brosúrák.
Végül, ha a jelentés elkészültének időszakára – 1955. április–július – gondolunk, a politikai élet olyan eseményei zajlottak ekkor, mint a Nagy Imre–Hegedüs András helycsere a miniszterelnöki székben, vagy a Varsói Szerződés megkötése. Hegedüs András megválasztásakor kijelentette: „A kapitalista országok, elsősorban az USA, Anglia, többszöri tiltakozásunk ellenére megpróbálnak beavatkozni belügyeinkbe és rágalomhadjáratot vezetnek a magyar demokrácia ellen.” Beleillik ebbe a sorba Bata István honvédelmi miniszter április 14-i 007. számú parancsa is, amelyben arra figyelmeztet, hogy „az új világháború veszélye napról napra no, ami a Néphadseregben állandó, fokozott éberséget, szigort és harckészültséget követel”. Úgy tűnik, a nyugati hatalmak feltételezett terveinek megakadályozásához az államvédelmi szervek ekkor a Szabad Európa Rádió teljes felderítésének a műveletével járultak hozzá.
Tájékoztató a „Szabad Európa Rádió”-ról
Szilárd Sándor USA kémügynök vallomásai, a BM II. Osztálya tájékoztató jelentései, valamint a meglévő vizsgálati anyagok alapján
Tartalomjegyzék
Bevezető
I. Szabad Európa Rádió megalakulása
II. Szabad Európa Rádió épülete
III. Szabad Európa Rádió szervezete
IV. Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának szervezete
V. Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának kémtevékenysége
1. Kémkedés
2. Emigránsok kihallgatása
3. Kiutazó személyek kihallgatása
4. Rádió lehallgatása
5. Sajtószemle
6. Hírügynökségek
7. Adattár
8. Híranyag feldolgozása
VI. Szabad Európa Rádió Magyar Osztálya dolgozóinak gazdasági helyzete
VII. A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának politikai összetétele, hangulata és az emigrációhoz való viszonya.
Mellékletek:
1. A Szabad Európa Rádió központja környékének térképe
2. A Szabad Európa Rádió központi épületének felülnézete
3. A Szabad Európa Rádió központi épületének elülnézete
4. A Szabad Európa Rádió központi épületének tervrajza s a Magyar Osztály irodáinak elhelyezése
5. A Szabad Európa Rádió Magyar Osztályának adattára
Bevezetés
A „Szabad Európa Rádió” a „Szabad Európa Bizottság” nevű amerikai „magántársaság” egyik szervezete.
A „Szabad Európa Bizottság” (Comittee for Free Európa [sic!] = CFE) 1948-ban keletkezett, amikor az európai népi demokráciák forradalmi fejlődésük második szakaszába léptek és a „nyugati demokráciát” képviselő politikusok menekülni voltak kénytelenek – leleplezésük elől.
Az USA ekkor azonnal hozzákezdett ahhoz, hogy ezeket a levitézlett „politikusokat” maga köré gyűjtse. Arra számítottak és számítanak ma is, hogy egy harmadik világháború, vagy egy általuk megszervezendő „rendszerváltás” esetén ezeket a bábokat hatalomra juttatják és rajtuk keresztül biztosíthatják majd uralmukat a jelenlegi népi demokráciákban.
E cél elérésére állították fel a „Szabad Európa Bizottságot”. Ennek keretén belül összegyűjtötték a levitézlett és megszökött hazaáruló politikusokat és különböző nemzeti bizottmányokat alakítottak belőlük (magyar, lengyel, román, cseh, bolgár stb.). Ezeket az USA az emigrációk hivatalos képviselőinek ismeri el, s anyagilag is támogatja.
A „Magyar Nemzeti Bizottmány”, de valószínűleg a többi is valójában szemben áll a magyar emigráció legnagyobb részével. Ennek az oka a „Nemzeti Bizottmányok” összeállításában követett USA-politika. AZ USA ugyanis, mint a „tiszta demokrácia őrangyala” olyan személyeket választott ki, akik a háború után még szerepet játszottak, tehát akik személyükben a második világháború előtt és alatt nem kompromittálódtak, mint nyílt fasiszták.
Az emigráció legnagyobb része azonban a háborús események miatt és mint nyílt fasiszta szökött meg az országból. A „Nemzeti Bizottmányok” tagjai pedig [az] antifasiszta politikának hatására kénytelenek voltak ellenük a koalíciós időszak alatt eljárni, s ezért szembekerültek az emigrációnak a zömével, akik ezért nem bíznak meg bennük. Sőt nemcsak, hogy nem bíznak meg bennük, hanem egyenesen azzal vádolják őket, hogy a hatalmat – akarva, nem akarva – a proletárdiktatúra kezére játszották. Ezt az ellentmondást az USA képtelen megoldani, mert kénytelen volna látszólagos „demokratikus” álarcát levetni. Meg kell azonban jegyezni, hogy vannak még kísérletek, amelyek az emigrációnak ezt az ellentétét meg akarják oldani – nyilván az amerikaiak titkos támogatásával. A „Magyar Nemzeti Bizottmányban” is folynak ilyen kibővítési kísérletek – egyelőre eredménytelenül.
Az emigrációban lévő ellentétek ellenére az USA hivatalos szervei a „Szabad Európa Bizottság” keretén belül alakult „Nemzeti Bizottmányokat” fogadják el, mint az emigrációk képviselőit. Ezek feladata az, hogy minden lehető módon segítséget adjanak az USA-politikának rendszerünk megdöntésében, s ebben a munkában népi demokráciánk tömegei felé mint a magyarság képviselői szerepeljenek, álcázva ezzel az USA belső ügyeinkbe való beavatkozását.
A „Nemzeti Bizottmányok” azonban politikailag és földrajzilag is el vannak szigetelődve a népi demokráciák tömegeitől. Ugyanakkor „eredményes” munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges ez a kapcsolat, hogy 1./ itthon megismerjék őket, mint az emigráció „harcoló” vezetőit, ezáltal létjogosultságot szerezve elképzelt hatalomátvételükhöz és 2./ hogy e kapcsolatokon keresztül kifejthessék bomlasztó, felforgató tevékenységüket.
A kapcsolat megteremtésének és fenntartásának egyik módja a „Szabad Európa Rádió”. (Rádió Free Európa [sic!] = RFE)
A „Szabad Európa Rádió” a (továbbiakban rövidítve: SZER) közvetlen feladata kettős. Először felbomlasztó, lázító, uszító adásokat sugároz felénk. Módszereik a következők: a párt, s politikája elleni uszítás: rendszerünk nyílt lebecsülése és „ingatagságának” hangsúlyozása, eredményeink letagadása és kigúnyolása; nehézségeink felnagyítása; függetlenségünk és szabadságunk lebecsülése; nemzetietlen, érdekeinktől idegen politika űzésével való vádolásunk stb.
Másfelől szembeállítják velünk a nyugati életmódot, amit olyan életszínvonalúnak állítanak be, amilyet a dolgozók számára sohasem nyújtott.
Az adások célja az, hogy ezen át a reakciós rétegekben felébresszék és megtartsák az ellenállás szellemét, az ingadozókat pedig maguk felé fordítsák. Meg kell jegyezni még, hogy adásaik hangja olyan szemtelen és vérlázító, amelyek mellett például Hitler beszédei – aki ezt a hangot a politikában meghonosította – úgyszólván akadémiai szinten mozognak.
Második, de nem kevésbé fontos feladata a SZER-nek, hogy hírszerző fedőszervként működjön, s maga is kémtevékenységet végezzen. Az erre vonatkozó vizsgálati adatok gyarapodnak, s jelenleg is folyamatban vannak ilyen ügyek.
A „Szabad Európa Bizottság” az utóbbi időben újabb fegyvert használ ellenünk: a ballonakciót, vagy ahogy ok nevezik: az „operation focus”. A „ballonakcióban” a SZER is együttműködik. A ballonokon szórt röpcédulák a „Nemzeti Ellenállási Mozgalom” aláírást viselik, ugyanakkor a SZER magyar adásaiba új rovatot állított be, ahol a „NEM” híreit közlik. A röpcédulák politikai vonala, stílusa, hangja ugyanolyan, mint a SZER különböző adásainak a hangja, ez alátámasztja azokat az adatokat, melyek szerint a röpcédulákat a SZER szerkesztősége fogalmazza meg. A szoros együttműködést jellemzi az is, hogy a SZER különböző kihallgató kirendeltségei feladatot kaptak arra vonatkozóan, hogy a ballonakció eredményességére is folytassanak kihallgatást. Az együttműködést egyébként szinte nem is kellene bizonyítani, mert közvetlen bizonyíték erre a SZER 1955. február 22-i magyar adása, melyben el is dicsekszenek ezzel.
A „Szabad Európa Bizottság” s a keretébe tartozó SZER és ballonakció „magánintézmények”, amelyek a „szabadságszerető amerikai nép adományaiból tartják el magukat”, állítja a SZER és a hivatalos USA-külpolitika. De józan ésszel el sem képzelhető, hogy az amerikai polgárok saját zsebükből ilyen hatalmas összeget „áldoznának a demokrácia oltárára”. Mégis, e szervek költségvetését valóban az amerikai becsületes polgárok adják össze – de adóban, abból a névlegesen 100 millió dollárból, amit a monopolisták képviselőiből álló amerikai törvényhozás megszavazott kémkedésre és felforgató tevékenységre az egyszerű amerikaiak megkérdezése nélkül.
A SZER adásainak hatását közvetlenül nehéz lemérni, valamint azt, hogy mennyiben hallgatják. Közvetve azonban következtetni lehet abból, hogy igen kevés olyan ember van hazánkban, aki a SZER-ről ne hallott volna, s a szervezkedésre, izgatások, illegális határátlépési kísérletek és kémügyek vizsgálása során majdnem minden esetben hivatkozás történik a SZER adásaira. Az is megállapítható a szervezkedések vizsgálata során, hogy a reakciós és ingadozó rétegek rendszeresen, sokszor csoportosan hallgatják adásait. Ennek alapján azt kell állítanunk, hogy a SZER éles fegyver az imperialisták kezében, s úgy államvédelmi, mint propaganda vonalon fokozni kell az ellene való tevékenységünket.
I.
A „Szabad Európa Rádió” megalakulása
A rádió útján más államokba irányuló propagandaadás a második világháború előtti években fejlődött ki. Ezt a lehetőséget úgy a szövetségesek, mint a tengelyhatalmak kihasználták, s a meglévő adók mellett külön adóállomásokat is építettek, vagy rendeztek be erre a célra.
Közvetlenül a háború után a különböző propagandaadások hangja az akkori helyzetnek megfelelően valamivel mérséklődött, de a nyugati hatalmak rövidesen nyíltan is szembekerültek velünk, s ez a helyzet újból felélesztette a propagandaadások jelentőségét a részükre.
Az első időkben a legfontosabb Magyarország elleni adásokat a BBC (British Broadcasting Corporation), a VOA (Voice of Amerika), valamint a párizsi, lisszaboni, vatikáni, valamint a müncheni adók sugározták. A „Szabad Európa Bizottság” magalakulásakor a propagandaadások fő súlyát rájuk bízták, s ekkor alakult a „Szabad Európa Rádió”.
A „Szabad Európa Rádió” felállítását azonban nemcsak a „Szabad Európa Bizottság” megalakulása és feladata tette szükségessé. Szükségessé tette az is, hogy a különböző adóknak egy-egy ország ellen irányuló propagandája központi szempontok szerint működhessen, az arra fordítandó személyi és anyagi energiáját az eddigi helyzettel szemben központosítani lehessen: a nagyobb személyzettel alaposabban kidolgozott műsort lehessen sugározni: és az egyes adóknál naponta néhány percre korlátozott adásokkal szemben egész napon át tartó adást lehessen megszervezni, s végül a földrajzi viszonyoknak megfelelően jobb vételt lehessen biztosítani. Ezek a nehézségek a „Szabad Európa Bizottság” által felállított adóval „egy csapásra” megoldódtak.
A „Szabad Európa Rádió” 1949-ben alakult meg. Első adásait még Párizsból közvetítették. Rövidesen megindult azonban a müncheni központ építkezése, s annak elkészülte után – 1951-ben a „Szabad Európa Rádió” Münchenbe költözött.
Meg kell jegyezni, hogy a BBC, a VOA és a többi nyugati adó továbbra is sugároz béketábor elleni adásokat. A helyzet az, hogy a „Szabad Európa Rádió” adásai valamennyiük közös érdekeit célozzák, de minthogy elsősorban amerikai vezetés alatt áll, a biztonság kedvéért a többi nyugati hatalom is megtartotta híradásait, hogy ezzel adott esetben saját szempontjai szerinti hírközlést az USA-val és a többi nyugati állammal szemben is biztosítani tudják.
II.
A „Szabad Európa Rádió” épülete
A „Szabad Európa Rádió” épülete Münchenben az ún. Englischer Garten keleti szélén fekszik. Postacíme: München, Englischer Garten 1., vagy München 62. számú postafiók.
Az épület 1951-ben készült el. Bár a SZER részére lett tervezve, egyben kórház céljaira is alkalmas. Ennek az az oka, hogy a bajor kormánnyal történt Szerződés értelmében a SZER épülete 15 év múlva a bajor kormány tulajdonába megy át, amely azt kórház céljaira akarja majd felhasználni.
Az épület maga kb. 150 m hosszú, egy emeletes, hatszárnyú, sárgára festett, modern építkezés. Távlati rajzát, tervrajzát és a környékét lásd az 1., 2., 3., 4., 5. számú mellékleteken.
Két bejárat van a szárnyakon lévő oldalon. A főbejárat a IV. és az V. szárny közötti részen van. Az ún. „régi bejárat” pedig a II. és III. szárny közötti részen fekszik. Ezt csak az állandó belépési engedéllyel rendelkező alkalmazottak, vagy egyéb személyek használhatják. A külső munkatársak, vendégek, üzletfelek stb. a főbejáraton léphetnek be.
A főbejáraton átérve, egy kb. 8x6 méteres terembe érkezik a látogató. A terem jobboldalán üvegfallal elkerítve van az ún. „Reception”, vagyis „Eligazító Iroda”. Az eligazítóban két tisztviselőnő dolgozik, s itt tartózkodnak a „házi rendőrség” vezetője és a pihenőben lévő rendőrök.
A látogatóknak a „Reception”-ban kell jelentkezniük. Az eligazítás úgy történik, mint nálunk szokásos a különböző középületeknél. Amennyiben a vendég által keresett személynek joga van vendéget fogadni és az valóban beszélni kíván a vendéggel, úgy telefonon keresztül megadja az engedélyt. Az eligazító erre kiállít egy látogatójegyet (Visitor carte), s egy küldönc felkíséri a látogatót a fogadó személyhez. Az egyes folyosókon őrséget álló házi rendőröknek a látogatójegyet fel kell mutatni. A látogatás végén a látogatójegyet a vendéget fogadó személy aláírja.
A látogatójegy kitöltéséhez fényképes személyazonossági igazolványt kérnek. A jegyre magára a vendég nevét, a felmutatott igazolvány nemét és számát, a látogatott egyén nevét és a látogatás idejét jegyzik fel.
A távozáskor a jegyet az őrálló „házi rendőröknek” kell leadni. Ezek a jegyeket visszaadják a kiállító szervnek, ahol az eltávozást azonnal feljegyzik. Ily módon állandóan figyelemmel tudják tartani, hogy az állandó alkalmazottakon kívül kik tartózkodnak az épületben.
Szolgálati idejük 8 óra, s ez alatt pisztolyt hordanak. 2-3 rendőr állandóan az eligazítóban tartózkodik, egy állandóan az épületben mozog, a többiek a két bejáratot és az emeleti folyosókat őrzik.
A „Reception” munkaideje reggel 8 órától délután 17 h-ig tart. Három, angolul jól beszélő tisztviselőnő dolgozik ott, akik egymást váltják. Az egyik neve: Fraulein von der Osten. Kb. 28 év körüli, igen csinos nő. Állítólag egy USA ezredes menyasszonya. Idetartoznak a küldöncök is. Általában három küldönc szokott az előcsarnokban lenni, akik a látogatókat kísérik. A küldöncök mind 18-20 év körüli fiatalemberek.
A „házi rendőrség” kb. 18-20 tagból áll. Kékesszürke posztó, amerikai szabású egyenruhát hordanak, tányérsapkával. Rangjelzésük nincs, a jobbkarjukon azonban egy „Rádió Free Európa” [sic!] szövegű jelvény van.
A látogatók fogadása korlátozva van. Ez a Magyar Osztályon a következők részére van engedélyezve: osztályvezető, főszerkesztők, a szolgálatban lévő rendezők, továbbá a személyzeti osztály, a „Monitoring” (lehallgató) osztály vezetőjének. A beosztottak vagy vezetők engedélyét kérik a fogadáshoz, vagy pedig lemennek az előcsarnokba és ott találkoznak a vendégeikkel.
III.
A „Szabad Európa Rádió” szervezete
A SZER részletes szervezetére vonatkozóan nincsenek adataink. Az azonban úgy a BM. II. Osztály, mint a vizsgálati adatokból megállapítható, hogy a felső vezetés teljesen az amerikaiak kezében van és a vezető állásokat amerikai állampolgárok töltik be.
A vizsgálat adatai szerint a SZER amerikai vezetője egy Mr. Gordon nevű személy. (Ez azonos lehet a BM II. Osztály egy dokumentumán szereplő Mr. Gordonnal, akit ott a felsorolásnál első helyen említenek meg, tehát vezető állásban van.) Mellette egy Mr. Griffith nevű politikai tanácsadó dolgozik. Griffith helyettese egy Heinsi /?/ nevű, ugyancsak amerikai állampolgár.
A SZER legfelső vezetői közül a BM II. Osztály egy eredeti dokumentuma alapján még a következő amerikai állampolgárokat ismerjük: Talbot Hood, Michie, Mr. Kellen, Mr. Stowe, Mr. Spellmann és egy Fritz Hier nevű személy (utóbbi esetleg német).
Vizsgálati vonalon felmerült Mr. Kellen neve, aki valószínűleg a központi személyzeti osztály egyik vezetője. Felmerült még itt egy Mr. Bell nevű amerikai is, aki a magyar vonalon dolgozik. Kb. 185 cm magas, vöröses szőke hajú, fehér bőrű, simára borotvált arcú személy.
A SZER szervezete nagy vonalakban a következő: az osztályok közül a legfontosabbak a műsort szerkesztő és összeállító osztályok, az ún. „deszk”-ek. Így a Magyar Osztály a „Hungarian Deszk”. A magyar deszk mellett még cseh, lengyel, bolgár stb. deszk is van. A műsorösszeállító osztályok mellett központi osztályok dolgoznak. Ilyenek a hír, lehallgató, technikai osztályok. Ezek az osztályok több csoportra bomlanak, s egy-egy csoportjukat egy „deszk” mellé rendelik. Így a Magyar Osztály mellett egy hírösszeállító, egy lehallgató és egy technikai csoport működik még.
A közvetlenül a műsort szolgáló osztályok mellett még különböző gazdasági és adminisztratív osztályok vannak. Ezeket nem ismerjük, a személyzeti osztályt kivéve. Ez ugyancsak központi osztály, s a magyar „deszk” mellé is van egy csoportja alárendelve.
IV.
A SZER Magyar Osztályának szervezete
Osztályvezető:
Gellért Andor. 1954 nyara óta dolgozik ebben a beosztásban. A háború előtt Magyarországon dolgozott polgári lapoknál, mint újságíró. 1941-ben Amerikába vándorolt ki és megszerezte magának az USA állampolgárságot.
A Magyar Osztály előző és első vezetője 1954 közepéig gróf Dessewffy Gyula volt. Dessewffy a háború előtt és után az FKGP tagja volt. A háború előtt ő adta ki a polgári liberális „8 Órai Újság”-ot. A felszabadulás után a „Kis Újság”-nál dolgozott. Az FKGP Nagy Ferenc–Varga Béla-vonalán állt. A SZER Magyar Osztályának a vezetését is az ő, illetve a „Nemzeti Bizottmány” nyomására kapta meg.
Első felesége ma a SZER lisszaboni osztályán dolgozik. Jelenlegi – második – felesége, Földvári Vera a SZER Bárczy Detre nevű könyvtárosától vált el. Bárczyné, Dessewffyvel való házasságáig ugyancsak a SZER-nél dolgozott mint a Magyar Osztály egyik bemondója.
Osztályvezető titkársága:
Gellért titkárnője: gr. Hunyadi Henriette, kb. 175 cm magas, sovány termetű, 30 év körüli nő. Ugyanitt dolgozik még Réti Lívia, állandóan napszemüveget hordó, szőke, kb. 165 cm magas nő.
Szerkesztőség:
Főszerkesztők:
Máriássy Viktor. Még az 1920-as évek során vándorolt ki Magyarországról. Fontoskodó, mindenbe beleszóló természetű. Hozzá tartozik a „külpolitikai rovat”, a „reflektor”, az „asszonyrovat”. Kb. 60 éves, a München, Ohm Str. 14. szám alatti SZER-házban lakik.
Béry László, álneve: Balogh Balázs. A közgazdasági munkás és paraszt adások tartoznak hozzá. A felszabadulás előtt jobboldali, kormányt támogató félhivatalos lapnál dolgozott. Régi SZER-alkalmazott. Amikor a SZER még Párizsból adott, ő az innsbrucki lehallgató állomás vezetője volt. Ugyanakkor 1951-ben ő szerkesztette az Innsbruckban megjelenő „Élet” c. lapot. Nyugati viszonylatban „baloldalinak” tartják. A főszerkesztők között a legnagyobb tekintélyű.
Ölvedi János, álneve: Janus. A szépirodalmi, szórakoztató műsorok tartoznak hozzá, mint pl. a „Világ-tükör”, „Magazin”, „Ifjúsági rovat” stb. Amerikai állampolgár. Évente egyszer-kétszer hazautazik. Nőtlen, illetve elvált a feleségétol, miután az megcsalta. Kissé zárkózott természetűnek ismerik. Egy 14 éves László nevű fia van.
Körösi Krizsán Sándor. Mint főszerkesztő dolgozik, de munkakörét nem ismerjük. ő írja a „Kelet-Európai Szemlét”. Munkatársai szerint az erdélyi kommunista mozgalomnak vezető tagjaként dolgozott a felszabadulás előtt és a romániai kommunista párt több vezető tagját, köztük Pauker Annát személyesen ismerte. Állítólag a Szovjetunióban élt hosszabb időn át. Kb. 50-53 éves, magas, ősz hajú férfi. Rengeteget beszél. A München, Ohm Str. 14. szám alatti SZER-házban lakik.
A főszerkesztők feladata az, hogy a hozzájuk beosztott szerkesztőknek feladatokat adjanak, cikkeiket „O. K.”-zák, vagyis engedélyt adjanak azok közlésére. Ok felelősek a rovatban leadott cikkekért. Emellett saját maguk is írnak.
Főszerkesztők titkársága:
Monoki Árpád a titkárság vezetője. Béry László mellett dolgozik. Eredeti beosztása tulajdonképpen küldönc, a fizetését is ennek megfelelően kapja, kb. havi 600 nyugati márkát. Szemüveges, kb. 35 év körüli férfi. Tájszólással beszél. München, Elisabeth Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Ugyanitt dolgozik még báró Jeszenszky Hanna. Béry László barátnőjének tartják. Kb. 170 cm magas, szőke nő. München, Lamont Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Külpolitikai rovat:
Thury Zoltán. 32 év körüli, szőke, kövérkés férfi. Nős. München Siegfried Str.-i SZER-házzal szemben egy magánházban lakik.
Külpolitikai cikket ír még:
Király Ernő. (Lásd: sajtószemle alatt.)
A külpolitikai rovat előző szerkesztője:
Sztankovics Viktor. Sztankovics a háború előtt a magyar rádió bemondójaként dolgozott. A háború kitörésekor Angliába szökött, ahol a BBC magyar nyelvű bemondója lett. A SZER-nél azonban összeveszett Dessewffy helyettesével, Thury Lajossal és ezért 1953 őszén elbocsátották.
Thury Lajos Dessewffy egyik helyetteseként dolgozott a SZER-nél. Apja a „külpolitikai rovat” jelenlegi vezetőjé[nek]. Egyesek szerint Thury Zoltán hosszú időn keresztül az apja által megírt cikkeket adta le a saját neve alatt. Thury Lajos USA állampolgár. Az USA-ból került a SZER-hez, s miután onnan kilépett, visszament Amerikába. Állítólag testvére Thury Zsuzsa ifjúsági írónőnek. A „külpolitikai rovat” anyagát egyébként a szerkesztőségi konferencia határozza meg, s Thury Zoltán az ott kapott irányítás alapján írja meg a beszámolókat.
„A Kommunista Párt tagjaihoz”:
Vámos Imre, a „Látóhatár” c. lap főszerkesztője szerkeszti a rovatot. Nyugati viszonylatban őt is, meg a lapját is „baloldalinak” tartják. A valóságban szociáldemokrata célkitűzése van a lapnak. Vámos egyébként kb. 28 éves, szőke hajú férfi. Az „Ifjúsági rovat”-ba is dolgozik még.
Valószínű, hogy a rovatban szerepe van még Körösi Krizsán főszerkesztőnek, mint volt párttagnak. Erre azonban nincsenek adataink.
Reflektor:
Elsősorban belpolitikai kérdésekkel foglalkozik. A cikkek legnagyobb részét Mikes Imre írja. Álneve: Gallicus. A háború előtt és után egy ideig a „Magyar Nemzetnél” dolgozott. Cikkeit maga szokta beolvasni erőltetett, gúnyos hangnemben. Tekintélyes és ismert tagja a SZER-nek. Felesége ugyanabban a szobában dolgozik, mint o.
Lázár Andor, álneve: Pannonicus. A felszabadulás előtt újságíró volt, s mint ilyen, polgári újságoknál dolgozott.
Munkásadás:
Vezetője: Kóbele József, álneve: Péter Mihály. Tatabányai születésű, ugyanott szakszervezeti és SZDP-funkcionárius volt, aki az egyesülés előtt szökött Nyugatra feleségével együtt. először Svájcban élt, s onnan jött a SZER-hez. 1953-ban belga papírokat szerzett magának, majd 1954-ben Amerikába ment rövid időre, s onnan már amerikai állampolgársággal tért vissza. Ma is „szociáldemokratának” tartja magát és nyugati értelemben a SZER „baloldalához” számítják. Vannak olyan hangok, amelyek szerint a „munkásadást” nem irányítja elég kezdeményezően, lázítóan felénk. Baráti kapcsolatban áll Peyer Károllyal, Hámori Lászlóval, s általában a brüsszeli, stockholmi és amerikai szakszervezeti és SZDP-funkcionáriusokkal.
Mezőffy László. Álneve: Lovas László. Eredeti foglalkozása ügyvéd. Nem állandó alkalmazott, csak rendszeresen cikket ír. Fizetését – bármennyi cikket ír – átalányban kapja, kb. 600 nyugatnémet márkát. Kb. 45 éves, egyik szemére kancsal, hátrafésült hajú. Nős. Felesége a SZER-nél mint gépírónő dolgozik. Gyerekük nincs.
Szilárd Sándor. Bányász vonalon írt cikkeket. Nem volt állandó tagja a SZER-nek, 1954 közepén kilépett a SZER-től. Havi átalánya 400 nyugatnémet márka volt.
Parasztadás:
Vezetője: Kovács Zoltán, álneve: Zoltán Károly. Volt FKGP-képviselő. Négy gyermeke van. München, Niebelung Str. 55. sz. alatti SZER-házban lakik.
Zupi Bálint, álneve: Bálint gazda. Volt FKGP-képviselő. Családja, munkatársai szerint, ma is Magyarországon él, Sopron megyében. Fia állítólag Iszkaszentgyörgyön egy bányában dolgozik. München, Elisabeth Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Németh Zsolt, álneve: Agrárius. Nem állandó alkalmazott, hanem átalányt kap cikkeiért. 70 év körüli, őszes hajú, simára borotvált, kb. 180 cm magas férfi. Idehaza kuláknak számított, s családja – munkatársai szerint – ma is idehaza van. Münchenben a Thier Str. 20. sz. alatti magánházban lakik.
Hajdú-Németh Lajos. Saját neve alatt ír. A Parasztszövetség főtitkára volt. 1945-ben szökött ki feleségével és négy gyermekével. Gyerekei a pfarzhelmi magyar iskolán tanulnak. Még nem állandó alkalmazottja a SZER-nek.
A „parasztadást” a „munkásadás”-sal szemben a SZER egyik legagresszívebb rovatának tartják kint. A rovat tagjainak különböző nyugati katolikus pártokkal, pl. CDU, MRP-vel (?) és a keresztényszocialista szakszervezetekkel van kapcsolatuk.
Közgazdasági rovat:
Vezetője Kemény György, aki a felszabadulás után SZDP államtitkár volt. A többi szerkesztőtől eltérően főszerkesztői fizetést kap. A kormányban való szereplése miatt az emigráció jobbszárnya állandóan támadja. A SZER egyik „legbaloldalibb” tagjának tartják. A nyugatnémet kormány nem nézi jó szemmel a munkáját. Így pl. 1954-ben Kemény Brüsszelbe utazott, hogy belga beutazási engedélyét meghosszabbítsa. A nyugatnémet kormány azonban megtagadta tőle visszautazáskor a beutazást. Csak hosszas utánjárás után sikerült visszajönnie a német szociáldemokrata párt segítségével. Münchenben a Franz Josef Str.-i, vagy Elisabeth Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Munkatársa: Farkas László. Párizsból jött a SZER-hez. 30 év körüli, fekete hajú, simára borotvált megjelenésű személy. Havi fizetése 200 dollár lehet. Ugyanabban a házban lakik, mint Kemény György.
Katonai rovat:
A SZER Magyar Osztályának katonai szakértője Borsányi Julián, volt „m. kir.” honvéd alezredes. Valószínűleg Bell ezredes álnéven ír. Ez a kérdés azonban vitás, mert a SZER-nél dolgozik egy Bell nevű amerikai is, s lehetséges, hogy utóbbi az „igazi” Bell ezredes. Borsányi maga egy kb. 60 év körüli, kampós orrú, vörös hajú és arcú személy. München, Izmaninger Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Magazin Világtükör:
Vezetője Ölvedi János (l. főszerkesztők).
A rovatnak nincsenek állandó munkatársai, mert ide mindenki adhat cikket. A leggyakoribb cikkírók és Ölvedi legfőbb segítői:
Kuckai Tamás segédszerkesztő. Ölvedi mellett dolgozik. Beképzelt magatartása miatt nem szeretik. 27 év körüli, magas termetű, szőke hajú és nyegle viselkedésű fiatalember.
Csonka Emil, álneve Vasvári Gergely. A SZER köreiben közismert, hogy Dessewffy besúgója volt. Azelőtt pedig Szálasi környezetéhez tartozott, mint a nyilas ifjúsági mozgalom egyik vezetője. Ezért „Szálasi íródeákja”, vagy „nyilas íródeák”-nak csúfolták. Jelenleg egy nyilaskeresztes szervezettel sem tart kapcsolatot, mert fél, hogy elbocsátják. Nős. Felesége a SZER-nél gépírónő. Egy kb. 6-7 éves fiuk van. Csonka maga kb. 165 cm magas, hízásnak induló személy. Münchenben, Herkommer Platzon lévő egyik SZER-házban lakik.
Fehérváry Árpád. Volt dunai hajókapitány. Kb. 60 éves. München, Siegfried Str. 5. szám alatt lakik.
Sportrovat:
Vezetője Machán Tibor, a Magyar Rádió egyik volt sportközvetítője. Minden jelentős sporteseményre elutazik és gyakran beszél a magyar sportolókkal, akik részt vesznek ezen. A labdarúgó VB-n is ott volt. Felesége Bíró Anna színésznő, aki a SZER színészei között dolgozik. 15 éves fiuk tavaly szökött ki hozzájuk. München, Elisabeth Str. 18. sz. alatti SZER-házban lakik.
Szakmári Károly ugyancsak részt vett azokon a nyugati versenyeken, ahol magyarok is indulnak. Ott volt a londoni magyar–angol mérkőzésen, s a magyarokkal egy szállodában lakott. 30 év körüli, hátrafésült hajú, nős férfi. Felesége a SZER-nél gépírónő. Ohm Str. 14. sz. alatti SZER-házban lakik.
Asszonyrovat
Vezetője Hunyadi Katalin, álneve Magyar Katalin. 28 év körüli, szőke hajú, zömök termetű lány. Apjával lakik együtt. (Apja Hunyadi László, lásd: technikai osztály.)
Perlaki Lívia. 35 év körüli, alacsony, barna hajú.
Indig Ottó. A háború előtt Budapesten a polgári „Színházi Élet” c. lapot szerkesztette annak betiltásáig. Az „asszonyrovaton” kívül a „színházi rovatba” is szokott írni, Székely Andor rendezővel együtt.
Kalendárium:
Szerkesztője Bogyai Tamás, 32-33 éves, jobb lábára sánta, kb. 165 cm magas, két aranyfoga van, hátrafésült hajú, sovány termetű.
Ifjúsági rovat (cserkészet):
Szerkesztője Borbándi Gyula. E munkája mellett a Vámos Imre vezetése mellett dolgozó „Látóhatár” című lapban is dolgozik. Kb. 160 cm magas, barna hajú fiatalember. Ekecs Ferenc színész, SZER Magyar Osztály alkalmazottjával lakik együtt Münchenben, Franz Josef Str. alatt SZER-házban.
Horváth Béla. Költő és műfordító. Ugyancsak a „Látóhatár” körébe tartozik. Régi cserkész. Most is cserkészköszöntéssel üdvözli barátait. Fekete hajú, erős fekete szemöldökű, kb. 35-40 éves férfi. A München, Franz Josef Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Egyházi rovat:
Fábián Béla rk. plébános, álneve: Károly atya. Havi fizetése kb. 250 dollár. Cikkírás mellett a szentbeszédeket is szokta tartani.
Vecsei János, álneve: János barát, rk. pap. A miséket, illetve a szentbeszédeket torokbaja miatt Fábián tartja. Kb. 35 éves, munkatársai szerint ő volt az, aki Mindszenty anyját fia látogatására kísérte.
Gyallai N. rk. pap. Beosztása ismeretlen.
Az „egyházi rovat” cikkeit írta még és a SZER Magyar Osztályának házi plébánosa volt: prof. Jánosi József jezsuita szerzetes. Azonban a SZER egyik gépírónőjével történt botrányos jelenete után elhagyta a SZER-t.
Egyéb osztályok, (Monitoring) lehallgatók:
Vezetője: László László. Soproni születésű, kb. 28 éves fiatalember. Már 1951-ben Innsbruckban dolgozott, mint Béry beosztottja. Hosszú, szőke hajú, rossz fogú, hajlottan járó személy. Szülei állítólag most is Sopronban élnek. A „hírosztályon” dolgozó Skultéti Csabával lakik együtt a München, Elisabeth Str.-i egyik SZER-házban.
Szeberényi László. A Katolikus Magyar Diákszövetség müncheni elnöke. Tüdőbeteg. Nős. A felesége német származású. Egy kb. 7 éves lányuk van. Szeberényi maga kb. 30 éves, 180 cm magas férfi. München, Sigfried Str. 5. sz. alatti SZER-házban lakik.
Báró Brandenstein Hanna, apja báró Brandenstein Béla a budapesti egyetemen filozófia(esztétika)-tanár volt, most a saarbrückeni egyetemen ad elő. Brandenstein Hanna maga 24 éves, barna hajú lány. Geyer Ildikóval lakik együtt, aki ugyanezen az osztályon dolgozik. Lakása: München, Lamont Str. 22. sz.
Geyer Ildikó. Volt tanárnő és apáca. Ádám György, a németországi magyar rk. főlelkészének a barátnője. Kb. 30 év körüli, erősen lúdtalpas és ezért nehezen járó nő. Brandenstein Hannával lakik együtt.
Ekecs Géza Párizsból került a SZER Magyar Osztályához. Eleinte mint szerkesztő dolgozott, de állítása szerint nem bírta az intrikákat és ezért kérte át magát a „Monitoringhoz”. Kb. 22 éves, 160 cm magas fiatalember. Borbándi Gyulával, az „ifjúsági rovat” szerkesztőjével lakik együtt, München, Franz Josef Str. 33. sz. alatti SZER-házban.
Béress Géza. Dorogi származású fiatalember, aki 1945-ben mint levente került Nyugatra. Kb. 25 éves lehet, de 30-nak látszik. Hullámos, hosszú barna hajú, sovány arcú, bajuszos férfi. Nagy Jenővel, a technikai osztály tagjával lakik együtt a München, Elisabeth Str.-i egyik SZER-házban.
Hírszerkesztés:
Vezetője Professzor Feketekuti László. A háború előtt alkotmánytant adott elő az egyik egyetemen. Kb. 50-55 éves, fekete szaruszemüveget hordó férfi. Négy vagy öt gyermekével München mellett egy kertvárosban lakik a Wolfsrauthauseni út mellett.
A hírosztály előző vezetője László István volt 1954 tavaszáig. László ugyanis egy szerkesztőségi értekezleten szembekerült Dessewffy-vel, azzal, hogy nem vállal felelősséget a hírekért, ha azok összeállításában nem kap szabad kezet. A vitára az adott okot, hogy Dessewffy megkövetelte annak a később valótlannak bizonyult hírnek a közlését, amely szerint Kína beavatkozott a vietnami háborúba. Dessewffy, miután a valótlanság kiderült, az amerikaiak előtt Lászlóra akarta hárítani a felelősséget, de az ráolvasta, hogy hazudik. Ezt a vezetővel szembeni ellenállásnak vették és Lászlót elbocsátották.
Farkas Lehel. Kb. 38 éves, kb. 185 cm magas, lobogó fekete bajuszú férfi, aki operaénekesnek készül. München, Ohm Str. 14. sz. alatti SZER-házban lakik.
Skultéti Csaba. Kb. 180 cm magas, hullámos fekete hajú, piszegve beszélő fiatalember. László Lászlóval, a „Monitoring” vezetőjével lakik együtt.
Sajtószemle:
Itt dolgozik Borsányi Julián (l. katonai rovat).
Király Ernő. Külpolitikai cikkek mellett a sajtószemle összeállításával foglalkozik. 1954 nyarán jött Párizsból. 30 év körüli kb. 170 cm magas férfi. Jobb kezén állandóan kiújuló borbetegsége miatt fehér kesztyűt hord. A háború alatt hadnagy volt. Felesége: Farkas Andrea.
Deák István. 1948-ban ösztöndíjas egyetemi hallgatóként ment ki Párizsba. Dessewffy átcsalta a SZER Magyar Osztályára. München, Franz Josef Str. 33. sz. alatti SZER-házban lakik.
Papp László, álneve Ulises (Ulises vasárnapi krónika). Munkatársai szerint kormánymegbízatással ment ki Nyugatra. Kb. 170 cm magas, sárgabőrű, mongolos metszésu szemu férfi. Nős.
Adattár:
Derivó Szarvas Zoltán. A háború előtt a Magyar Rádió munkatársa volt. A háború után Olaszországba került, állítólag egyébként is olasz származású. Alacsony, fekete hajú, olaszosan öltözködő férfi. Kb. 38 éves. München, Lamon Str. 24., vagy 26. sz. alatti SZER-házban lakik.
Kovács Károly (Karló) . Ugyancsak Olaszországból jött a SZER-hez. Felesége olasz, gyermekei is olaszul beszélnek. Kis termetű, kopaszodó, szemüveges férfi. München, Ohm Str. 23. sz. alatt lakik.
Személyzeti Osztály:
Vezetője: Sándor Károly, volt horthysta százados. Dessewffy bizalmi emberei közé tartozott. Ugyanabban a házban lakik, mint Csonka Emil.
Kégli István. 40 év körüli, kb. 180 cm magas, őszülő férfi.
Literáti Lótz Gyula. 35 éves, szőke, hátrafésült hajú férfi.
Kihallgatók:
Stomfai Stitz János, kb. 70 év körüli, szemüveges személy. Ismerősei szerint Magyarországon geológus volt. München, Elisabeth Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Palásthy Rezső, 35 év körüli férfi. Makra Zoltánnak, a „Hungária” szerkesztőjének jó barátja. Utóbbi valószínűleg Palásthytól kapta a SZER-anyagot.
Bán vagy Banig nevű, kb. 35 éves, nagybajuszos, sovány arcú, elől egy ezüstfoga van. 1954 október óta dolgozik itt. előzőleg Linzben, vagy Welsben volt kihallgató. Ideiglenesen a Basler Pansióban lakott, amely München, Kaulbach Str. 95–99. sz. közti házak egyikében a III. emeleten van.
Fordító:
Ág Géza. Angol–magyar fordító. Nős.
Könyvtáros:
Bárczy Detre. Kb. 32 éves, magas, kisportolt termetű férfi. Naponta teniszezik. tőle vált el Dessewffy jelenlegi – második – felesége. München, Elisabeth Str. 18. sz. alatti SZER-házban lakik.
Technikai osztály, rendezők, színészek:
Máriás József (Joe), 35 év körüli, szőke, hullámos hajú, előrehajolva járó férfi. München, Lamont Str. 22. sz. alatt lakik.
Székely Andor. Rendező és színész. A SZER egyik legtöbbet vitatott alakja. Hadifoglyok szerint a kijevi – állítólag 120. sz. – hadifogolytábor politikai beosztottja volt. Hadnagyi ruhában járt és magyar és német kitüntetéseket hordott. Barátja volt szerintük a tábor orvosnőjének. A brüsszeli rendőrség – a „Hungária” szerint – lopásért keresi. Vaszari Gábor, a SZER Magyar Osztályának volt alkalmazottja levelet mutatott az egyik Latabártól, amely szerint Székely ellopta a télikabátját. (Az 1952-ben megjelent „Rózsaszínű könyv” részletesen foglalkozik Székellyel és a SZER Magyar Osztályával is. ) Felesége színésznő a SZER magyar osztályán. Férje érdekében viszonyt folytat olyan személyekkel, akik férjét segítik.
Bikics Gábor. Párizsból jött a SZER-hez. Felesége is francia. Gyermekük nincs. Bikics 30 év körüli, 180 cm magas, szemüveges férfi. München, Ohm Str. 14. számú SZER-házban lakik.
Szamosi József volt horthysta százados. A nagyváradi hadapród iskolán volt tanár. Kb. 165 cm magas. Gróf Zichy Zsigmond rendezővel lakik együtt. München, Lamont Str. 20. számú SZER házban lakik.
Gróf Zichy Zsigmond. A legkevésbé fontos rendező. ő veszi fel a vasárnapi miséket és az egy hangon folyó adásokat. [~] Szamosi József rendezővel lakik együtt.
Konkoly Miklós 40 év körüli, hullámos szőke hajú, de már őszülő személy. Igen sokat tartózkodik a SZER-ben.
Konkoly Kálmán az előző öccse. Igen ritkán van bent. Egy ideig szó volt arról, hogy elveszi Hunyadi Katalint, az „asszonyrovat” vezetőjét. Azóta azonban Hunyadi már mással jegyezte el magát. Bátyjával lakik együtt München, Lamont Str.-i SZER-házak egyikében.
Bilkei Pap László (Lajos). Segédrendező. 28 éves, kb. 175 cm magas fiatalember. München, Franz Josef Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Strohoffer László. Segédrendező. Kb. 27-30 éves, 170 cm magas fiatalember. München, Franz Josef Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Marosy Károly. Állandóan adósságokban vergődő volt táncoskomikus. Rendezőként és színészként dolgozik. Nagy orrú, elöl kopaszodó, szőke hajú férfi. Kb. 30 év körüli, Strohofferrel lakik együtt.
Zalabéry ... rendező. 1953-ban a német rendőrség letartóztatta. Ezzel kapcsolatban kábítószer-csempészésről, leánykereskedésről, Sőt kémkedésről beszéltek a SZER-ben. Három nap múlva azonban újból megjelent és folytatta a munkáját. Azóta rengeteget van távol. Lakása: München, Siegfried Str. 3. szám.
A SZER megalakulásakor mint főrendező dolgozott Kovács Aladár, a Nemzeti Színház háború előtti jobboldali igazgatója. Antiszemita magatartása miatt elbocsátották, s azóta Brüsszelben él. A „Hungária” egyik főmunkatársa. ő írta a „Mindszenty árnyékában” c. könyvet.
Igadi Kiss ... rendező, és ő olvassa be a „Fekete hang” c. adást. Lehet, hogy ő maga is írja.
Nagy Jenő. ő írja ki az egyes műsorokban szereplőket. Hátrafésült szőke hajú, elöl két fémfogú férfi. Bérces Gézával lakik együtt München, Elisabeth Str.-i SZER-házak egyikében.
Színészek:
Bíró Anna, Machán Tibor sportrovat-vezető felesége. Mint bemondó és mint színész dolgozik.
Székely Andorné. Székely Andor rendező felesége, színésznő.
Duka Margit színésznő, kb. 30 éves, karcsú, barna hajú nő. A húga vagy felesége Duka Miklósnak. Duka Miklós kb. 33 éves, sovány termetű férfi. Fél arcát a háborúban elvesztette. Állítólag aktív tiszt volt.
Szerete Margit színésznő. Szamosi József rendező barátnője. Kb. 33-34 éves, 175 cm körüli magas, sovány szőke nő. München, Lamont Str. 20. sz. alatti SZER-házban lakik.
Petrovics István (Szvetiszláv) filmszínész. Német és osztrák filmekben játszik.
Bécsi Rezső. Nem állandó alkalmazott, csak néha szerepeltetik. A „Látóhatár”-ban dolgozik.
Cinkota Mihály színész, kb. 38 éves, 178 cm körüli magas, barnahajú, szakállas, szélesvállú férfi. Állandó bemondó és színész.
Ekecs Ferenc színész. Ekecs Géza (Monitoring) nagybátyja. Kb. 60 éves, München, Franz Josef Str.-i SZER-házak egyikében lakik.
Halász István, álneve a „parasztadásban”: Sógor. Csak ebben a rovatban szerepel. Eredeti foglalkozása: órás.
Glatz József, álneve a mezőgazdasági adásban: Pista öcsém. őt is csak a „parasztadásban” használják. Eredeti foglalkozása: állatorvos.
Bemondók:
Purgli Sándor, Horthy sógora. Kb. 60-65 éves, hajlott hátú, szemüveges, raccsolva beszélő férfi.
Zathureczki Gyula, volt újságíró és erdélyi képviselő. Most bemondó, azelőtt a hadifogolyadást és a népi németekhez szóló adást írta. Saját kérésére mentették fel ezek alól, és így lett bemondó. Kb. 180 cm magas, hajlott hátú férfi. Állítólag Tüdőbeteg. 1954 őszén megjelent egy könyve „Az úton végig kell menni...” címmel. Saját hadifogoly-történetét írta meg. Felesége ugyancsak bemondó a SZER Magyar Osztályán. München, Lamont Str. ... alatt lakik.
Hunyadi László, volt alispán, vagy főispán. Hunyadi Katalinnak, az „asszonyrovat” vezetőjének az apja. 55-60 körüli férfi. Lányával együtt lakik a München, Herzkommer Platz alatti egyik SZER-házban.
Liszka Béla 60 év körüli férfi, elől aranyfoga van. Állítólag régen az egyik magyar város polgármestere volt.
Küldöncök:
Takács Tibor kb. 20 év körüli diák. München, Görres Str. 18. sz. alatti SZER-házban lakik. Vele együtt lakik:
Haag István, kb. 25 éves, kopaszodó, műszaki egyetemi hallgató. Ok ketten osztják szét reggel a munka megkezdése előtt a szerkesztőknek adandó különböző anyagokat.
Ismeretlen beosztású vagy a SZER-től eltávozott személyek:
Barcsi András volt katonatiszt. Felesége a SZER archívumában dolgozik. Két gyermeke van. München Niebelungen Str. 55. szám alatti SZER-házban lakik.
Halastik Károly 30 év körüli fiatalember. 1954 szeptemberében jött a SZER Magyar Osztályára.
Sokits János 24-25 éves Költő. Párizsból jött a SZER Magyar Osztályára, de itt állandóan fordítási munkával bízzák meg, s nem engedték „érvényesülni mint Költőt”. Ezért visszament Párizsba.
Szabó Zsuzsa. Thury Lajos titkárnője volt. Thury távozása után a párizsi SZER-irodába helyezték át. Kb. 170 cm magas, szeplős, feketehajú nő.
Vaszari Gábor író. Összeférhetetlen és szélsőjobboldali magatartása miatt elbocsátották.
Villaki Sára. A SZER-től elbocsátották.
V.
A SZER Magyar Osztályának tevékenysége
A Magyar Osztály feladata elősegíteni a Szabad Európa Bizottság célkitűzéseit, vagyis elősegíteni népi demokráciánk meggyengítését, majd megdöntését.
A SZER feladatainak és célkitűzéseinek ismeretében belátható, hogy ezt csak akkor kísérelhetik meg, ha kapcsolatot szereznek Magyarországgal. Ennek a kapcsolatnak azonban élőnek, aktuálisnak kell lennie, hogy idehaza hallgatva őket azt a benyomást keltsék, hogy mindent azonnal megtudnak és az itthoni élet legapróbb kérdéseiről is tájékozódva vannak.
Ezt ok maguk is tudják. Így pl. egy 1953. évi memorandumukban megjegyzik: „... a rab országok életére vonatkozó információink mennyiségét – a SZER adásának vérkeringéséhez ezek adják a vért...”. Éppen ezért minden lehető módszert felhasználnak információik beszerzésére. S ha tevékenységüket vizsgáljuk, nekünk is ezt kell először kielemezni.
A SZER Magyar Osztálya (és a többi népi demokrácia felé dolgozó osztály is) a következő csatornákon szerzi be a híranyagot:
1. Kémkedés.
2. Emigránsok kikérdezése.
3. Külföldre utazó magyar és Magyarországon járt külföldi állampolgárok kikérdezése.
4. Monitoring (rádiólehallgatás).
5. Sajtószemle-készítés.
6. Különböző nyugati hírügynökségek anyagának a felhasználása.
7. Adattár.
1. A SZER kémtevékenysége:
A kémkedés a rádióadáson át kifejtett uszítás és lázítás mellett a SZER másik fő feladata. E két tevékenység azonban szervesen kapcsolódik egymáshoz, mert a kémkedés útján egyben híranyagot szereznek maguknak. A közvetlen kémkedésben való részvétel mellett a SZER más úton is elősegíti elsősorban az USA hírszerzőszerveinek munkáját. Így pl. a SZER által lefolytatott kihallgatások kiegészítik a CIC-nél folytatottakat. A kihallgatóknak a „menekültek” megbízhatóságát és ügynökként való felhasználásuk lehetőségét is tanulmányozniuk kell. Ezek a tények együttvéve azt bizonyítják, hogy a SZER az imperialista, de elsősorban az USA hírszerzőszervek egyik fedőszerve.
A SZER kémtevékenységét vizsgálati adatok bizonyítják. Így pl. Kun István a SZER bécsi ügynöke 1953-ban beszervezte Koltai Lászlót híranyag és ügynökség kiépítésére. Koltai ugyanakkor az FSS ügynöke is volt. Ez azt bizonyítja, hogy a SZER önállóan szervez magának ügynököket. Meg kell említeni ezzel kapcsolatban, hogy a SZER embercsempészetet is folytat, amennyiben igyekszik alkalmazottai itthon élő családtagjait kicsempésztetni. Lada István CIC ügynök utolsó útjai egyikén, 1953-ban kicsempészte az egyik SZER-alkalmazott 15 éves fiát. (Ladát egy későbbi útja alkalmával az osztrák csendőrök tűzharcban agyonlőtték.)
Nemcsak futár útján, hanem levelezésen keresztül is igyekeznek ügynököket szerezni. Az előbb már említett Kun István SZER-ügynök levélben szólította fel nővérét, Bajor Lászlónét, hogy folyamatosan adjon híranyagot számára. Bajor Lászlóné később lebukott, mert Koltai által hozott címanyagban is szerepelt. 1954-ben szeptember hó folyamán Ábrányi Aurél, a SZER egyik bécsi ügynöke ugyancsak levélbelileg szólította fel Felkai Ferenc írót, hogy küldjön anyagot a SZER részére. Nemcsak híranyagot, hanem ismerve Felkai írói működését, ellenséges beállítottságát, novellákat és rádiószatírákat is kért tőle. A SZER hírszerző tevékenységére jellemző, hogy ezután Omeri török követségi tanácsos jelentkezett Felkainál ugyanebben az ügyben, s kérte tőle a megígért rádiószatírákat stb.
A híranyagok kijuttatása – eddigi adataink szerint – fedőcímen, követségek útján és futárok útján történik. Az 1951-ben levél útján beszervezett Rátonyi Jánosnak pl. innsbrucki címre kellett volna írnia; a követség útján való anyagkijuttatásra jellemző Omeri török követségi tanácsos esete, ezenkívül pl. 1954-ben vasutas is került letartóztatásba, mert a SZER részére leveleket csempészett ki olyan módon, hogy azokat az általa felbontott postazsákokba helyezte el és vitte ki Bécsbe.
A SZER kémkedés útján történő adatszerzo tevékenységénél fel kell sorolnunk az USA követség útján való kémkedést is. Erre nincs még vizsgálati adat. Ismerve azonban az USA követség kémtevékenységét és lehetőségeit, bizonyosra lehet venni, hogy az adatszerzésnek ezt a csatornáját sem hagyják kihasználatlanul.
Meg kell még említeni az önkéntes levelezők csoportját. Ilyenek a reakciós, vagy a SZER adásai által sikeresen befolyásolt rétegek közül kerülnek ki. Jellemző erre a nemrég kiderült eset, amelyben az egyik dunántúli rendőrőrs tagjai rendszeresen hallgatva a SZER-adásokat, leveleket írtak nekik. A SZER szokásához híven válaszolt is adásában a levélre. A válaszolás hatása az, hogy az önkéntes levélírók még jobban nekibuzdulnak a rádió útján vállalt kémkedésnek.
A SZER a közvetlen kémkedés mellett adásával elősegíti a kémkedést vagy annak nyomainak eltörlését. Ezért igyekszenek a határon történő és a tudomásukra jutott lebukásokat gyorsan közölni. Így pl. hírt adtak Lada István és Lada Andrásnak az osztrák csendőrséggel történt tűzharcáról és legutóbb 1955 márciusában a tűzharc során elfogott embercsempész és disszidáló társaság elfogatásáról is. Arra vizsgálati adatunk még nincs, de feltehető, hogy ügynökeik számára is adnak utasításokat.
2. Emigránsok kikérdezése:
A Nyugatra szökő disszidálók külföldi tartózkodási engedélyeik megszerzése érdekében kénytelenek a nyugati hatalmak megszálló szerveihez fordulni. Így megszervezték azt, hogy egyetlen „menekült” sem tud kibújni a CIC, vagy az FSS, a DN kihallgatása alól. A katonai szervek hosszabb vagy rövidebb (2-3 naptól 2-3 hónapig terjedő) időn keresztül tartó kihallgatás során katonai, politikai és gazdasági híranyagot szednek ki a disszidensekből. Ezek úgyszólván kénytelenek (akár hazugság árán is) adatokat adni, mert ellenkező esetben „kommunista”, vagy „kémgyanús” színben tűnnek fel. A dolog természeténél fogva azonban a gyakorlat az, hogy a disszidálók szívesen adnak adatokat, Sőt még túloznak is, hogy megbízhatóbbnak tűnjenek fel. A katonai szervek kihallgatói után azonnal megjelennek a SZER „interviewer”-jei (kihallgatói), s ok is kihallgatják a „menekülteket”.
A „menekültek” megérkezéséről nyilván a CIC vagy az FSS maga ad értesítést a SZER-nek. Erre adat ugyan nincs, de az a tény, hogy a CIC őrizetében lévő disszidenseket a SZER rögtön utánuk kihallgatja, azt bizonyítja, hogy ez így van. Egyébként ezt az USA politikai érdekei is megkívánják, így ez természetes is. A SZER a nagyobb osztrák és nyugatnémet városokban, ahol emigráns gócok vannak, saját kihallgató kirendeltségekkel rendelkezik. Így pl. Bécsben, Linzben, Salzburgban, Münchenben stb. A Nyugaton lévő „menekülttáborokban” pedig megbízottaik dolgoznak, akik jelzik, hogy a táborba új lakó érkezett, akivel foglalkozni lehet.
A kihallgatás részletességére egyre nagyobb súlyt fektetnek. Ez érthető, hisz az aktuális információk döntőek részükre, másrészt politikai okoknál fogva egyre kevesebb a „menekült”, akitől jó anyagot kaphatnak. Erről a fentebb idézett SZER-memorandum a következőképpen panaszkodik:
„Mivel a szökevények száma általánosan csökkent a múlthoz képest, fokozott figyelmet kell szentelnünk azoknak, akik megszöknek. A következő évben ez lesz az egyik legnagyobb problémánk. A fokozott figyelem követelményeinek úgy tehetünk eleget, ha szélesítjük a tárgykört és a kikérdezésük mélyebbre hatol...”
A kikérdezők számára többek között egy kb. 200 kérdésből álló „Tudósítók kérdőívét” és egy „Kikérdezők kézikönyvét” szerkesztettek, amelyek alapján a kihallgatást le kell folytatniok. Azonban függetlenül is igyekszenek a kikérdezés technikáját még jobban kimélyíteni. (A tudósítók által felteendő kérdéseket lásd a BM II. Osztály 1955. márciusi tájékoztatójában.)
A kikérdezés kiterjed a „menekült” politikai beállítottságának igen ravasz megállapítására. Úgyszólván keresztkérdéseket adnak fel. Például:
„Mi volt az, amit a mai Magyarországon legjobban és a legkevésbé szeretett és mi az, amit véleménye szerint meg kellene tartani, ha a kommunisták már nem uralkodnak?”
Vagy például:
„Véleménye szerint melyek azok a leghathatósabb érvek, amelyekkel a kommunista kormány államformája mellett érvel?
a/ A kommunista kormányzat legkevésbé meggyőző elve?
b/ Milyen fajta kormányzat volna még a mostaninál is rosszabb?
c/ Milyen kormányforma volt a háború előtt és melyek voltak annak előnyei és hátrányai?
d/ Van-e olyan kormányforma, amely jobb volna mint az Ön országbelié?”
Ilyen és ehhez hasonló kérdések után rátérnek olyan kérdésekre, amelyekből megállapítható, alkalmas-e az illető ügynöknek, vagy tud-e olyan személyről, aki idehaza van, de felhasználható céljaiknak. Természetesen itt sem nyíltak a kérdések. Például:
„Milyen szervezetnek volt tagja, beleértve minden politikai organizációt?...
a/ Ha igen, melyiknek és miért lépett be, mi volt a szervezet célja?
b/ Ha sehol sem volt tag, miért nem volt?
c/ Visszautasított-e olyan felkérést, hogy csatlakozzék valamilyen szervezethez, ha igen, miért, melyikhez?
d/ Kilépett-e ilyen szervezetből, s ha igen, miért?
A kérdésre vonatkozó válaszokat be kell osztani a háború előtti, alatti és utáni időszakokra...”
„Milyen volt a kormányzathoz való viszonya (tanács, pártszervezet, rendőrség, államhivatalok stb.)? Említse meg külön, melyik szervezettel volt baja és melyikkel nem...”
„Miért szökött meg?”
„Hogyan kellene Magyarországot megszervezni, hogy valóban szabadnak lehessen nevezni (a hivatalos frázisokon túlmenően kérdezendő)?”
„Kíván-e csatlakozni valamelyik emigrációs politikai csoporthoz, ha igen, melyikhez és miért?”
„Ismer-e olyanokat, akik kiléptek a tszcs-ből?...
a/ Hogyan léptek ki?
b/ Örülnek-e, hogy kiléptek?”
A kérdéscsoportok mellett igyekeznek híreket szerezni gazdasági és politikai viszonyokról. Megpróbálják lemérni, hogy a népi demokratikus rendszer milyen hatást gyakorol a tömegekre. Olyan részletmozzanatokat is fel akarnak deríteni, hogy egy társadalmi osztály vagy réteg, az ipari szakmai dolgozói, vagy pl. az ügyvédek, kiskereskedők, tszcs-parasztok stb. hogyan élnek. A fentebb már említett memorandum arról is panaszkodik, hogy a kikérdezés nem elég mély és példákat sorol fel, hogy hogyan kell még alaposabban kiterjeszteni azt. Így pl.:
„... Nem lehetséges-e, hogy ha a kikérdezési alannyal borotválkozásról beszélünk, az esetleg nagyon érdekes adatokat mond a borotválkozás jelenlegi állapotáról Csehszlovákiában... Vegyünk egy másik témát – hajvágás... mit tud a mi 20 éves szovhoz sofőrünk a saját hajvágási tapasztalatairól?...”
„... Legyünk alaposak: mit mondhat a fehérneműről... Van-e ebből megfelelő készlete a traktorvezetőnek, vagy talán már régi és feldolgozott a fehérneműje, [sic!] mennyibe kerül az új fehérnemű?...”
„... Traktorvezetőnk nős volt és volt egy csecsemője. Milyen problémák vannak mostanában a csecsemők táplálását illetően, léteznek-e megfelelő pelenkák, gyapjútakarók, hálóingek, guminadrágok, tejesüvegek... Van-e elegendő mennyiségben friss tej, tejpor... mi történik, ha az anyának két hónap múlva elapad a teje?...”
Ezek az anyagok az információszerzés mellett propaganda céljait is szolgálják. Ugyancsak a propaganda fejlesztését kívánják szolgálni azok a kérdéseik is, amelyek a SZER adásvételi lehetőségére, itthoni elterjedtségére és az esetleges vele kapcsolatos ötletekre vonatkoznak.
A „ballonakció” megindulása óta a kihallgatók utasítást kaptak arra is, hogy annak itthoni hatására is terjesszék ki a kihallgatást. Azt szeretnék megtudni, hogy a ballonok hova, milyen mennyiségben jutottak el, milyen hangulatot váltottak ki a dolgozók és milyen ellenintézkedéseket a hatóság részéről, valamint milyen újabb ötleteket lehetne felhasználni. A részletes kihallgatás céljaira a kihallgatók számára nyomtatott kérdőíveket adtak ki – hasonlóképpen a SZER kérdőívekhez. Ez a tény is bizonyítéka a „ballonakció” és a SZER együttműködésének.
A kihallgatások légkörét igyekeznek barátságossá tenni, de ugyanakkor minden kihallgató feladata, hogy a „forrás”, vagyis a kihallgatott megbízhatóságát és ügynökként való felhasználásának lehetőségét is megvizsgálja.
A kihallgatás során, ha úgy látják, hogy az illető érdekes témával rendelkezik, megkísérlik egy nyilatkozat megszerzését, amit azután a SZER adásában bemondanak.
A kihallgatásért az emigránsok 50-150 schilling jutalmat kapnak, de előfordul az is, hogy csak egy-két csomag cigaretta a fizetésük. A nyilatkozat külön van díjazva.
A kihallgatás menetét a kihallgató feljegyzi. Érdekesebb esetben magnetofonon rögzítik a kikérdezés lefolyását. A kihallgatási anyagokat azután Münchenbe küldik a Magyar Osztályhoz feldolgozás, esetleg közlés végett.
3. Külföldre utazó magyar és Magyarországon járt külföldi állampolgárok kikérdezése:
A már többször idézett memorandum erre is utal, amikor újabb hírforrások felhasználására utasítja a kihallgató ügynököket:
„Néhányan Önök közül meg is teszik ezt forrás gyanánt használva olyan üzletembereket, diplomatákat, akik átjönnek a vasfüggönyön...”
Magyar állampolgárok vonalán az ügyes kikérdezésre lehetőséget adnak a hivatalos, vagy magánügyben kiutazók, továbbá nagyszámú, hazánkat egyébként sikeresen képviselő sport- és kulturális küldöttségeink. A labdarúgó világbajnokság során a SZER egyik sporttudósítója, Machán Tibor többször beszélt labdarúgóinkkal, a londoni magyar–angol mérkőzésen Szakmári Károly – a másik sporttudósító – egyenesen ugyanabban a szállodában lakott, mint a magyar válogatott.
A hazánkban járó külföldi állampolgárok kikérdezését szinte „természetesnek” vehetjük, nemcsak a SZER, hanem a hivatalos hírszerző szervek részéről is.
4. Monitoring (rádiólehallgatás):
A rádiólehallgatás munkáját egy hatfőnyi csoport végzi. A magyar adás tulajdonképpeni vétele a München mellett fekvő Holzkirchenben történik, ahonnan telefonvonalon továbbítják a hangot a SZER Magyar Osztályán lévő „Monitoring” csoporthoz. A magyar adókon kívül még az „Amerika Hangja” és a BBC magyar adását is lehallgatják.
A magyar adásból természetesen csak a politikai jelentőségű anyagokat hallgatják le, illetve ami [az] ezzel kapcsolatos kérdésekhez fűződik, pl. hírek, ipari, mezőgazdasági jelentőségű beszámolók, előadások, külpolitikai kommentárok, pártunk vezetőinek közvetített beszédei.
A lehallgatást magnetofonra veszik, majd onnan legépelik. A lehallgatók egymást váltják, s a „műszakiak” úgy vannak beosztva, hogy a reggeli híreket, a falurádiót és a „Szabad Nép” vezércikket az aznap reggel munkába álló szerkesztők már megkapják. A szerkesztők tehát a kb. előző nap 7 órától aznap 7 h-ig leadott híranyagot kapják kézhez naponta.
A „Monitoring” a rendszeres napi lehallgatás feldolgozása mellett havonta összefoglalót készít a hónap fontosabb eseményeiről és tárolja a megfelelő hangszalagokat. Ezenkívül lehallgatják még és magnetofonra veszik a kiemelkedőbb hangversenyek, színdarabok stb. közvetítését s ezt is felhasználják saját adásaikban.
5. Sajtószemle:
A sajtószemle a fontosabb nyugati lapokat dolgozza fel magyar és nemzetközi vonatkozásban. Emellett – nem rendszeresen – hetenként kb. két alkalommal a magyar sajtóból is kivonatot készítenek. A sajtókivonathoz felhasználják a politikai lapjainkat, de igyekeznek társadalmi és gazdasági szaklapokat is beszerezni. A sajtószemle anyagát is eljuttatják a szerkesztőkhöz.
6. Nyugati hírügynökségek:
A fontosabb nyugati hírügynökségek, mint pl. az United Press, Reuter, Havas, France Presse, APA stb. anyagait is felhasználják.
7. Adattár:
Az adattár igen fontos része a SZER hírgyűjtő munkájának. Egyrészt a részükre értékes híranyagokat tárolja, másrészt alkalmas az újonnan kapott anyagok ellenőrzésére. Az adattár a következőképpen dolgozik:
Az adattár alapját a kihallgatásokról készült feljegyzések képezik. A kihallgatások során ún. „Item”-et készítenek. Ez tulajdonképpen kihallgatási jegyzőkönyv, de a formája nem olyan szigorú. Az „Item” angol nyelven készült, fejléce a következő:
ITEM No.................................
magyar
Dátum
Hol lett felvéve
Neme: időszakos futár, különleges riport
A „menekült” rövid leírása (név nélkül)
Az ITEM tartalmának rövid ismertetése:
Kiértékelése:
E szöveg után kezdődik magyarul vagy általában a „menekült” nyelvén a tulajdonképpeni vallomás leírása. Az „időszakos futár” megjegyzés alatt nyilván idehaza járt kémek, embercsempészek vagy SZER-levelezők által rendszeresen adott adatokat kell érteni. „Különleges riport” alatt pedig a „menekültek” kihallgatásának adatát vagy egyéb alkalmi úton szerzett adatokat értik.
A kihallgatásról készült ITEM-ek a SZER müncheni központjába kerülnek az ITEM Osztályra (az Adattárba), ahol a bennük lévő adatokat összehasonlítják a már meglévőkkel, vagy kiegészítik velük a régebbi adatokat.
A magyar adattár egy-két szobából álló helyiség. külső irodában dolgozik az ide beosztott két személy, a belső teremben pedig vasszekrényben őrzik az adatokat. A teremben íróasztal van, hogy ott jegyezni lehessen.
Az adattár a következő főbb csoportokra oszlik fel: Honvédség, Gépgyárak, Építészet, Bányák, erőművek, Állami birtokok; a vizsgálati adatokon kívül nyilvánvalóan még több reszortnak kell lennie, mint pl. Tanácsok, Párt, Szállítmányozás stb. Az adattár rendszere azonban így is megállapítható. Az adattár e részében kartotékok vannak, s a megfelelő kartotékokra rá van írva annak az ITEM-nek a száma, melyben a vonatkozó adat van. Ugyancsak feljegyzik azoknak az újságcikkeknek lerakási számát is, amelyek a különböző tárgykörökre vonatkozó adatokat tartalmaznak. Az újságokat is itt tárolják.
Ha tehát valaki pl. a Rákosi Mátyás Művekről keres anyagot, kiveszi a Gépgyárak főcsoportból az RM Művek kartonját. Az azon lévő számok alapján kikeresi a megfelelő ITEM-eket, amelyeket számozás sorrendjében ugyanitt tárolnak . A kikeresett jelentést a szerkesztőség tagjai magukkal vihetik – ha szükséges.
A tárgykörök szerinti kartotékon kívül nevekre szóló kartotékok rendszere is fel van állítva.
Az adattár által kiértékelt ITEM-eket 70-80 példányban sokszorosítják, majd szétosztják. Kapnak belőle a Magyar Osztály szerkesztői, két példányt félrerak magának az adattár, 3-3 példányt kapnak a többi népi demokrácia ellen dolgozó osztályok, továbbá néhány példányt küldenek a Lisszabonban lévő SZER-kirendeltség részére és az „Amerika Hangjá”-nak. A fennmaradó példányok rendeltetése ismeretlen.
Az ITEM-ek nemcsak a kihallgatások anyagát tartalmazzák, hanem az esetleg más úton szerzett értesülések anyagát is, továbbá a SZER dolgozói által egy-egy kérdésben készített összefoglaló jelentéseket és statisztikákat is.
ITEM-eket az épületből kivinni szigorúan tilos, azonban a szerkesztők nem mindig tartják be ezt az előírást, s gyakorlatilag az ITEM kivitele nem nehéz.
A híranyag feldolgozása
A hivatalos munkaidő 9 h-kor kezdődik és 17 h-ig tart. Amikor a szerkesztők megjelennek munkahelyeiken, már asztalukon vannak a legfrissebb ITEM-ek, az előző napi lehallgatások anyaga, a sajtószemle anyaga és a többi tájékoztatásul szolgáló anyagok. Ezeken kívül a szerkesztők informálása érdekében hetenként három ízben rövid műsor-összefoglalót adnak ki a SZER adásáról. Ez az egyetlen műsor, ahol a szerkesztők és a szereplők igazi nevükön szerepelnek. A műsorösszefoglaló éppen ezért titkos. Az anyagok szétosztását a Magyar Osztály küldöncei végzik, akiknek szolgálata ezért előbb kezdődik meg.
A szerkesztők az anyagot 9.30-ig átfuthatják, majd 9.30-kor megkezdődik a szerkesztőségi konferencia. Ezen az előző napi politika eseményei alapján meghatározzák a főbb rovatok adását részleteiben is. Az értekezletet a Magyar Osztály vezetője irányítja, s azon általában részt vesz az összes szerkesztő. Kb. 40 fő szokott jelen lenni.
A Magyar Osztály tagjai részére rendezett szerkesztői értekezlet mellett a Magyar Osztály vezetője és legfontosabb beosztottai 11.30 tájban még részt vesznek az amerikai vezetők által tartott megbeszélésen. Nyilvánvalóan itt fogadják el véglegesen a műsort és itt adják meg a döntő szempontokat is.
VI.
A SZER dolgozóinak gazdasági helyzete
A SZER alkalmazottait nyugatnémet viszonylatban jól fizetik. A fontosabb beosztásúak, mint pl. a főszerkesztők, szerkesztők s egyéb vezetők dollárban kapják a fizetésüket, ami a nyugatnémet márkára való 4,19 átszámítás mellett jó életszínvonalat biztosít számukra. Gellért Andor fizetése 450 dollár körül van, a főszerkesztőké 350 dollár, a többi rovatvezető és szerkesztő 2-300 dollár fizetést kap. A többi alkalmazott fizetését nyugatnémet márkában kapja, ezek 400-1000 nyugatnémet márka fizetést kapnak. Emellett lehetővé van részükre téve, hogy az amerikai raktárakból vásárolhassanak, ahol több és jobb cikkeket tudnak venni, mint a német boltokban.
Az alkalmazottak részére a SZER külön házakkal rendelkezik, amelyek egyenesen a SZER részére épültek. Általában 4 emeletes modern, sárgaszínű épületek, címük a következő:
München, Ohm Str. 14.
Elisabeth Str. 1., 18., 20.
Franz Josef Str. 53., 55., 57.
Ismaninger Str.
Siegfried Str. 5.
Herkommer Platz (az Ismaninger és Engelschalkinger utca sarkán lévő háztömb)
Lamont Str. 20., 22., 24., 26., 30.
Görres Str. 18.
A lakások általában kétszobásak. A családosok egy teljes lakást, a Nőtlenek pedig kettesével kapnak egy-egy lakást. Ezek teljes berendezéssel állnak az alkalmazottak rendelkezésére, ez alatt az ún. összkomforton kívül azt kell érteni, hogy bútort, jégszekrényt, evőeszközt stb. is kapnak a lakással együtt.
E házakból az alkalmazottakat a SZER autóbuszai szállítják a munkahelyükre. Reggel 8.30-kor veszik fel őket és délután 17.30-kor indulnak velük visszafelé.
Azoknak, akik a SZER lakásokat nem veszik igénybe, a házbérét megtérítik. Ezeket az alkalmazottakat személykocsin, vagy hétszemélyes kisbuszokkal viszik munkába.
Az újonnan felvettek részére a Basler Penzióban biztosít a SZER ideiglenes lakást. (Kaulbach Str. 95. és 99. között van.)
VII.
A Magyar Osztály politikai összetétele, hangulata és az emigrációhoz való viszonya
A SZER a „Szabad Európa Bizottság” szerve, utóbbi pedig elsősorban a háború után megszökött „nyugati” és polgári demokratikus beállítottságú politikusokból alakult. Ennek alapján a SZER összetétele is hasonló. Az első osztályvezető „gróf” Dessewffy [Gyula]. A „Nemzeti bizottmányoknak” köszönhette megbízatását. Utóda – Gellért Andor – a háború előtt ment ugyan Amerikába, de az előző, itthoni beállítottsága alapján nyilvánvaló, hogy politikai nézetei ugyanolyanok, mint a többi, háború után kiszökött politikusé: vagyis a kapitalizmus híve, a nyugati, látszólagos demokrácia hívei és a Szovjetunió, a kommunizmus elszánt ellenségei.
A kereten belül a SZER-ben megférnek a polgári demokraták, mint pl. Mikes Imre, Lázár Andor vagy a kulákvédő kisgazdák, mint pl. Kovács Zoltán, Zupi Bálint, továbbá a volt horthysta funkcionáriusok, mint pl. Borsányi Julián „m. kir. alezredes”, vagy éppen Purgli Béla, Horthy sógora és végül mint a kapitalizmus gyakorlati védelmezői, természetesen a szociáldemokraták, vagy éppen az áruló kommunisták, ilyenek például Kemény György volt SZDP-államtitkár, Vámos Imre szocdem „ideológus” és Körösi Krizsán, áruló pártfunkcionárius.
E különböző politikai áramlatok képviselőinek megvannak a maguk nyugati támaszai. Így a kisgazdák mögött ott állnak a nyugati katolikusok és keresztényszocialista pártok, a szociáldemokraták mögött Ollenhaurék, Mochék, az amerikai szakszervezeti vezetők stb.
A SZER súlyt fektet arra, hogy alkalmazottai között szélsőjobboldali egyének ne legyenek. Ez a „demokratikus látszat” megőrzése végett szükséges. Ennek következménye volt, hogy az élesen jobboldali Kovács Aladárt, a Nemzeti Színház fasiszta igazgatóját, vagy pl. Vaszari Gábor írót elbocsátották. A jelenleg ott dolgozó Csonka Emil, „Szálasi íródeákja” Dessewffynek köszönheti ottlétét, valamint annak, hogy a SZER „dísz nyilasnak” használja fel, bizonyítva, hogy az emigráció valamennyi rétegét összegyűjti. Csonka azonban őrizkedik attól, hogy nyílt kapcsolatot teremtsen az emigráció szélsőjobboldalával.
A szélsőségektől való látszólagos tartózkodás azonban nem téveszt meg senkit. A SZER politikája, adásának hangja túltesz a fasiszták célkitűzésein, a sajtójuk durva, közönséges hangján is.
Az élesen és véresszájúan kommunistaellenes hang ellenére az emigráció nagyobb része szemben áll a „Nemzeti Bizottmánnyal” és így a „Szabad Európa Rádió”-val is. Követelik, hogy ok is megfelelően képviselve legyenek a szervekben. Ez a követelésük eddig nem valósult meg. Viszonzásképpen sajtójukban és gyűléseiken állandóan vádolják úgy a „Nemzeti Bizottmányt”, mint a „Szabad Európa Rádiót”. A SZER-t többízben támadta a „Hungária”, Sőt „Rózsaszínű Könyv” címen könyv is jelent meg, amelyben a SZER viszonyait s egyes tagjait támadják. Az MHBK is megkísérelte, hogy képviseletet szerezzen a SZER-ben. Ezt a követelést azonban eddig elutasították.
Az emigráció politikai ellentétei ellenére egy bizonyos mértékig kénytelen összetartani és összejönni. Így a SZER tagjai és a szélsőjobboldali emigráció között különböző egyéni kapcsolatok mégiscsak létrejönnek. Ennek köszönheti például a „Hungária” jó értesüléseit, amelyek a SZER-rel foglalkoznak vagy onnan erednek. Pl. Palásthy Rezső kihallgató jó barátja Makra Zoltánnak, a „Hungária” szerkesztőjének.
A SZER Magyar Osztálya dolgozóinak hangulata általában bizonytalan, ingadozó. Többen vannak, akik a SZER-t csak ideiglenes állásnak tartják. Azt hiszik, ha 2-3 éven belül nem változik a rendszerünk, megszüntetik a SZER-t, mert nem éri meg ezt a hatalmas költséget, amit ráfordítanak. Ha viszont háború törne ki, az az ő életüket is veszélyeztetné, mert a béketábor országai rövid idő alatt lerohannák Európát. Ennek az elismerését látják az USA atombomba-taktikájában is, amely szerintük Európa katonai elvesztésén, s utána atombombázás útján való visszaszerzésén alapszik.
Az „ideiglenesség” érzetére jellemző, hogy aki teheti, igyekszik magának megfelelő állampolgárságot szerezni. Pl. Kóbele először belga, majd később a biztosabbnak látszó amerikai papírt szerezte meg magának, de hasonlóképpen járnak el mások is.
Saját adásuk hatására vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint alig hallhatja őket valaki, mások viszont azt állítják, hogy igen nagy hatást érnek el. Biztosat azonban nem tudnak. Idegesíti őket még, hogy a magyar sajtó és rádió úgyszólván egyáltalán nem reagál adásukra, azt hiszik, hogy ezzel kapcsolatosan agyonhallgatási politikát űzünk velük és így befelé jelentéktelennek akarjuk feltüntetni őket.
A nyugatnémet szuverenitás kérdése is zavaróan hat. Vannak olyan vélemények, hogy a szuverén nyugatnémet kormány nem fogja szívesen látni, hogy egy idegen állam befolyása és vezetése alatt álló politikai adó működjön a területén. A szociáldemokraták ezen belül külön is félnek, mert Kemény György esetében a nyugatnémet kormány egy ízben már kimutatta fogát. Egyesek szerint a nyugatnémetek sokkal inkább az emigráció szélsőjobboldali szárnyát fogják támogatni.
Bár a SZER tagjai megélhetését jól biztosítja, a fenti kérdések zavaróan és idegesítően hatnak rájuk.
Megjegyzés:
A „Szabad Európa Rádió” Magyar Osztályán beosztásban lévő személyek részletes adatai Szilárd Sándor és társai vizsgálati dossziéjában találhatók.
Budapest, 1955. július 18.
Készítették:
([~] áv. őrgy.) ([~] áv. fhdgy./
BM. Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. BM. Kat. Elh. Főo. Vizsg. Oszt.
vezetője vizsgáló
A TH A-139 859/1–6. számú vizsgálati dossziék 33. számon nyilvántartott mellékletét többféle elemző tanulmányhoz is hozzáfűzték. Így a „Szilárd Sándor és társai USA kémügynök ügyének értékelése és tárgyi bizonyítékai” valamint a „Szilárd Sándor – az USA légierő hírszerző szolgálatának kémügynöke – és társai bűnperének értékelése” irathoz is.
Ez utóbbi jelzete a keményfedelű, A/4-es formátumú borító jobb felső sarkában: A–1315. Jobb felső sarkában: A/4, alatta: 143-316/55, alatta: 16. sz. példány. A cím felett zárójelben, kézzel, nyomtatott betuvel, ceruzával írva: (Tanulmány). A Tanulmány 45 oldal stencilezett szövegből és 32 oldalnyi fényképanyagból áll. Aláírások (az eredetiben teljes névvel, 2-2 eloszlásban): [~] áv. fhdgy., a BM Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. vizsgálója; [~] áv. fhdgy., a BM Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. módszertani előadója; Ellenőrizte: [~] áv. őrgy., a BM Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. vezetője; jóváhagyta: [~] áv. fhdgy., a BM Kat. Elh. Főo. vezetője. A dosszié második része tartalmazza a fentiekben közölt Tájékoztatót. Ez szintén 45 oldal stencilezett szövegből és – a tartalomjegyzékben említett – 5 oldalnyi mellékletből áll. Aláírások (eredetiben teljes névvel, egymás mellett): [~] áv. őrgy., a BM Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. vezetője; [~] áv. fhdgy., a BM Kat. Elh. Főo. Vizsg. O. vizsgálója. A lap alján: Kné 45 old. A mellékletek részben szerkesztett, kisebb részben kézzel kiegészített térképvázlatok fotómásolatai. Mindegyik melléklet jobb alsó vagy felső sarkában szerepel a következő nagy, nyomtatott betus, kézírásos felirat: „A RAJZOT LEGJOBB EMLÉKEZETEM SZERINT A VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN KÉSZÍTETTEM. BUDAPEST 1955. ÁPRILIS 22-ÉN.” Alatta kézírással: Szilárd Sándor. Alatta nagy nyomtatott betűs kézírással: „AZ USA LÉGIERŐK HÍRSZERZŐ SZOLGÁLATÁNAK KÉMÜGYNÖKE.”
Közli: Révész Béla"
Recepció A zászlók mellett a falon az országok térképei ahová az adást sugározták.
Recepció
Kezdődik a (munka)nap
Belépéskor az ajtónál ellenőrzik a belépési igazolványokat
László László a Monitoring Osztály vezetője
Ekecs Géza mint a Monitoring Osztály munkatársa 
Hm, a dokumentumod alapján sikerült még egy személy azonosságát megállapitani, " Ugyanitt dolgozik még Réti Lívia, állandóan napszemüveget hordó, szőke, kb. 165 cm magas nő." Ezek szerint a képen látható napszemüveges nő Réti Livia. 
