Egyre elterjedtebbé válnak a zárt égésterű kazánok körében a kondenzációs elven működő berendezések, ami számos kérdést vet fel egyrészről a 100% feletti hatásfokról, másrészről a hozzá tartozó legoptimálisabb rendszer tervezéséről, kiépítéséről, beállításáról…
Ezúton megkérek minden látogatót, hogy kerüljék a direkt vagy indirekt reklámozást – különös tekintettel gondolok itt forgalmazókra, kivitelezőkre.
Összegyűjtöttük a leghasznosabb információkat egy kondis oldalon. http://statisztikus.hu/kondis/
köszönöm a linket. Ez két pont mit jelent? Mindkettő kritérium kell vagy csak egy?
a lakás rendeltetési egységek számának igazolásául az alábbi dokumentumot csatoltam: hatósági bizonyítvány (családi fogyasztói közösségek esetén) támogatói okirat (tetőtér-beépítésre igénybe vehető családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevők esetén), amelynek az adatát nem tartalmazza az általam benyújtott hatósági bizonyítvány a lakás rendeltetési egységek számának megadásakor (ha a hatósági bizonyítvány tartalmazza, akkor nem kell támogatói okiratot benyújtani)
Lett egy kondenzációs kazán 5 éve egy nagyobb családi házba szerelve. Azóta és különösen a 2 utolsó téli szezon hideg volt, a házba szigetelése folyamatban van.
A probléma az, hogy mivel a nagymamához beköltözött egy unoka és család páros kis gyermekkel a gázfogyasztás megnőtt. Ezáltal a havi keretet túllépve sokszor piaci áron kell fizetni a túllépett összeget a gáz miatt.
Még egy kazán beépítése és esetleg külön mérőóra felszerelése nem jöhet egy ideig szóba. Egy szomszéd az érintetteknek elmondta, hogy bár egy családi házról van szó, de méretileg olyan mint 2 db egymás mellé építve (összetolva) lehet valami "lakásszövetkezetet" alkotni és a szolgáltatónak bejelenteni. Ekkor már elszámolásról van szó. Tud-e erről esetleg valaki valami konkrétumot?
Nálam az a baj, hogy a SD Isotwin Condens 30E csak 6,8 Kw-ra tud lemodulálni. A ház hőigénye csak nagy hidegben annyi, hogy ezen a teljesítményen folyamatosan fűtsön. Ha le tudna modulálni 3-4 Kw-ra, kevesebbet vagy nem kapcsolgatna. Mondjuk, most tervezünk kazáncserét, olyan készülék kellene, ami ezt tudja.
Nekem bevált az Evohome. Azoknak jó, akik helységenkénti fűtésvezérlést szeretnének a használat függvényében, illetve a ház helységeinek hőmérsékleti viszonyai nagyon eltérnek. Nálunk nagyon eltérőek a helyiségek, 4 részletben épült ház, többféle falazat, szigetelés vastagság van, és 8 helységet kell vezérelni egymástól függetlenül. Próbálkoztam 1 és 2 termosztátos rendszerrel is, de nem ad jó eredményt ez sem: Ha a leghidegebb helységhez állítom a hőfokot, a többiben túlfűtés lesz, ha a legmelegebbhez, a leghidegebben meg lehet fagyni. Valamint a kétszintes családi ház földszintjén radiátoros fűtés van - egy fűtőkörre kötve (kivéve a konyhát, az mennyezetfűtéses), a tetőtér pedig falfűtéses 5 körre kötve (+ innen megy a földszinti konyha). Így a rendszer elég bonyolult, és ugye kell egy padlófűtés vezérlés is, amit lehet hozzá kapni. Az Evohome ezt kitűnően tudja, a két rendszer jól működik egymás mellett (a szervíz segítsége nélkül is fel tudtam programozni). Az Evohome öntanuló is, a kért időre felfűti a helységet (nem akkor kapcsol be, mikor be van állítva a fűtési igény, hanem a kért időpontra meleg lesz), figyeli a helység klimatikus viszonyait, és a hőmérséklet tartásához folyamatosan állítja a motoros szelepeket is. A hibái a rendszernek: a motoros radiátorszelepek nyomógombja és tekerője hajlandóak elromlani (én már 2 db-al így jártam, az egyiket garanciában cserélték, a másik már garin túl volt); Vamint a szintén a motoros radiátorszelepek hőmérsékletmérése nagyon nem pontos, fokot is csal (közel van a radiátorokhoz, fűtéskor a sugárzó hőt érzékeli valamelyest). Emiatt kellenek külső rendszertermosztátok is a pontos hőmérsékletmérés miatt - plusz költség. Nem olcsó, de 12 zónás rendszert vagy nem lehet kapni, vagy nem lehet a rendszerbe illeszteni, vagy/és csillagászati az ára (mint pl. a Siemens többzónás vezérlése többször ennyibe került volna). Persze, hiányosság még, hogy nincs a kazánhoz Busz rendszer - on-off kapcsol. Pozitívum még a központi vezérlő kitűnő felhasználói felülete, és a szintén jól áttekinthető mobil appon való távoli vezérlés.
Mivel én sajnos nem értek hozzá, ezért én nem állítottam rajt semmit. A szerelőt minden évben kihívtam fűtési szezon előtt, hogy a szükséges karbantartásokat végezze el, de hogy ő mit állított ott azt nem tudom. Az biztos, hogy kitakarította, meg a hatékonyságot állította. A kiegyenlítő tartály amiről beszéltek az a kazánon belül van? Mert nekünk külön nincs semmilyen tartály. A víz az nem 40C' hanem 45C' a szerelő aki üzembe helyezte, állította be hogy így legyen. Eddig semmi gondunk nem volt vele.
Minden azon múlik , hogy a rendszerben mekkora a víz mennyisége , mekkora a tágulási tartály , mekkora az előfeszítés értéke , mekkora a hideg állapotban beállított rendszernyomás és ami még fontos , hogy hány fokra melegedik fel a víz a rendszerben , mert ugye a víz tágul a hőmérséklet hatására . Ha emlékszel , hogy mekkora volt a nyugalmi helyzetben , hidegen a rendszernyomás , akkor állítsák annyira . Az előfeszítés értékét három tizeddel alacsonyabbra .
Ezt nem merem a feleségemre bízni, de szóltam egy ismerősnek, hogy nézzen rá, ha nem jutnak semmire akkor meg marad a szerelő. Azt még mindig nem tudtam kideríteni sehol sem, hogy a nyugalmi 1,5bar- ról mennyire szabadna felmenni a nyomásnak fűtés alatt. Neten sem találok róla semmit, meg a kazánnak a kezelési útmutatójában sem.
Ha úgy van , ahogyan írod , akkor a család is megtudja oldani a dolgot . Leállítják a kazánt . Lehűl a víz . Leengedik a rendszernyomást . Ha van otthon akár biciklipumpa , akkor felpumpálják a kiegyenlítőtartályban a nyomást 1,2 bár-ra ( előfeszítés ) , majd feltöltik a rendszernyomást 1,5 bár-ra .
A kazán 3,5 éves eddig nem volt vele gond, minden évben megvolt a karbantartás is, a nyomás szerintem nem egyik napról a másikra esett le hanem hónapok alatt. A nagyobbik baj azonban az, hogy nem vagyok otthon csak a család és én majd legközelebb márciusban leszek otthon, így nem tudok mit kezdeni vele. Ebből szerelő kihívás lesz. igazság szerint arra voltam kíváncsi, hogy a nyomás amikor üzemel (fűt) a kazán az normális-e hogy felmegy 2,4-2,5 bar-ra. Sajnos nem emlékszem, hogy ez régebben is ilyen volt-e.
Mi lenne , ha a külső érzékelőt hőszigetelt házak esetében a hőszigetelés és a fal határán helyeznék el ? Így a fal valós hőmérséklete alapján dolgozna a kazán .
A kazánomnál amíg üzemel a keringetőszivattyú , magasabb a nyomás értéke picivel a rendszerben . Nálad gondolom , ha hirtelen egyik napról a másikra esett a nyomás a rendszerben 0,6-ra , akkor a membrán kilyukadt , vagy a levegőszelep hibás . Ellenőrizd le ! Viszont , ha lyukas a membrán és kinyitod a levegőszelepet , fog folyni belőle a víz .
Mindezek miatt sajnos azt gondolom, hogy a legtöbb külső hőmérsékletet olvasgató vezérlés szemfényvesztés vagy placebó, hacsak a vezérlő nem a fejlettebb fajtához tartozik, amelyik az épület hőtehetetlenségével is számol. Ugyanis a fűtési igény egy jól szigetelt és megfelelő hőtehetetlenségű házban nem követi le a hőmérséklet napi akár 10°C-os ingadozását.
Tehát ha egy buta külső hőmérésklet alapú vezérlés mellett mégis jól működik a fűtés, az nem a külső hőmérséklet követésének köszönhető, hanem annak, hogy a vezérlési algoritmus figyeli a beállított és a tényleges belső hőmérsékletet, ami önmagában is elég lehetne.
Hacsak valaki ügyesen el nem ássa vagy be nem falazza a megfelelő mélységben az érzékelőjét, de ilyennel még nem találkoztam.
Van egy Ariston class one 24 kondenzációs kazánunk ami padlófűtésre van kötve. Nemrég lement a víznyomás 0,6-ra és írta a hibakódot, hogy töltsem fel. Ezt meg is tettem. 1,5bar- ra töltöttem. A kazán működik, fűt is minden rendben, de mikor fűt a nyomás felmegy 2,3 bar-ig majd ha leáll a kazán és hűl vissza a víz visszamegy a nyomás 1,5 környékére. Ez így rendeltetés szerű? Normális hogy amikor fűti a padlót megemelkedik a nyomás? Sajnos nem emlékszem, hogy mielőtt töltöttem rá akkor is emelkedett e az érték fűtés közben.
Én is rengeteget vizsgáltam már, hogy hogyan függ össze a kinti hőmérséklettel a fűtési igény, és azt látom, hogy a napi átlaghőmérséklet és a napi gázfogyasztás között elég laza a kapcsolat. Lehetetlen a pontokat egy egyenesre illeszteni, hiába elvileg lineáris a kapcsolat a hőveszteség és a hőfokhíd között.
Nyilván nagyon sok tényező van, de a kulcs tényező az épület hőtehetetlensége. A külső hőmérséklet késleltetve, és igen nagy csillapítással tükröződik csak a gázfogyasztáson. Már-már véletlenszerűnek is tűnhet a kapcsolat
Amit viszont nemrég felismertem, hogy a 10 vagy 20 cm mélyen mért talajhőmérséklet és a napi átlaghőmérséklet súlyozott összegével elég jól meg lehet jósolni a gázfogyasztást, sokkal jobban, mint az összetevők bármelyikével külön-külön. Szerintem ez azért van, mert a 10-20 centi tömör talaj remekül modellezi a 30 cm üreges tégla hőtehetetlenségét, és ezt még modulálni kell a kis tehetetlenségű épülethatárolók, mint pl. nyílászárók felületén keletkező veszteséggel, ami a pillanatnyi hőmérséklettel arányos inkább.
Hogy, hogy nem, a legfejlettebb termosztátok egy hasonló súlyozott összeggel számolnak.
Abszolút egyetértek veled, a fix vs. fűtési igényt követő előremenő között megtakarítás nálam is marginális, és elvész a mérési zajban. Nem tudom kimutatni, hogy fix 40°C és 32-40°C közötti állítgatás között van-e megtakarítás.
Jól tippelted a visszatérőt is: 32°C-nál 28°C-on, 39°C-ál 34°C-on stabilizálódik. (Illetve hát 32/28°C-on sajnos nem stabilizálódik, mert a 3 kW-s minimum teljesítmény miatt felkúszik 36/32°C-re.)
Csak azért állítgatom, hogy kevesebbet kapcsolgasson a kazán, és egyenletesebb legyen a fűtés. (Bár hozzá kell tenni, hogy a Siemens REV24 PID-12 módban öntöttvas radiátorokkal akármilyen előremenővel egyenletes radiátorhőmérsékletet eredményez, csak ennek napi 120 kapcsolási ciklus az ára. PID auto módban meg lehet úszni napi 20-40 kapcsolásból, de ott érdemes segíteni neki a jól beállított előremenővel.)
Viszont: amikor még nem értettem ehhez a témához semmit, magamtól random 45°C-ra raktam átmeneti időben, télen meg felcsavartam 50°C-ra vagy talán 55°C-re is, ahová a telepítő eredetileg állította. Sajnos akkor még nem méricskéltem, úgyhogy nem tudom, mennyi volt a veszteség. Csak oda akarok kilyukadni, hogy aki még nem ellenőrizte, hogy a hőigényéhez jól van-e egyáltalán nagyságrendileg belőve az előremenő, annak érdemes futnia egy kört.
Kicsit túl misztifikálod ezt a dolgot... tény hogy a KN3 nem dugulós, egy lemezeshez képest. De egy megfelelően méretezett lemezes sem annyira vészes, főleg hogy fagyálló közeg is lesz ahogy olvastam, ami viszont általában korróziógátló adalékot tartalmaz.
Illetve, ha már ez a videő, ebben láttam azt az átfolyós puffert is, amit korábban írtam, bár annak lehet, teljesen más a célja, mint amire én gondoltam. (A rajzon a 11-es számú.)
