megnyugtattak, hogy azért nem megy olyan gyorsan (de biztosak lehetünk-e abban, hogy a geológiai változások minden időben a jelenleg tapasztalt sebességgel történnek?)
Ebből a szögből az is látszik, miként vált kétpúpúvá: az alacsonyabb púp nem más, mint egy csonkakúp alakú félig-meddig már kaldera-szerű képződmény, mely külső kávaként öleli körül a főkráter vulkáni kúpját, és amelybe amelybe egyúttal a hegy magasabb púpja, azaz a főkrátert tartalmazó kúp félig belesüllyedt már.
A vulkánkitöréses katasztrófa-filmekben is használhatnának felvételeket valódi kitörésekről, de helyette ordítóan hamis műtermékek szoktak lenni valami kőolajtermék tüzével és füstjével.
A valódi hegy beillesztése a mészkősziget képébe lehet, hogy körülményesebb, mintha programmal generálják bele.
Gondolod, hogy egy díszletfestő remeke? Tudom, hogy szoktak távoli tájakat, háttereket alkotni, de ez esetben nem egyszerűbb egy fényképet használni? Hegy-felismerésben ti vagytok a jók, én elfogadom az ítéletet így is, úgy is. Az biztos, hogy a filmben odavarázsolták vagy így, vagy úgy.
Rákerestem a portréira, ahány annyiféle szögből és állapotban mutatja, talán ezen a képen látszik leginkább, hogy "kétpupú" a rajzod ennek megfelelő.
Egyébként a mai napon hivatalos, tervezett áramszünetünk volt, úgy hogy nekiálltam a Rejtelmes sziget újraolvasásának. Még mindig tetszik, de azért helyenként megmosolyogtató.
A videóba alkotott vulkán nekem nem tűnik igazinak.
A korábbi Krakatau sziget legnagyobb kúpja, a Rakata valóban szinte félbemetszve látható a képen. Azonban az is látszik, hogy nem robbanás szedte szét, hanem a középpont felé eső része függőlegesen lefelé csúszott, amikor a magmakamra összeroskadt. Egy robbanás nem hagyta volna ilyen épségben a metszéslapot.
A vulkánok jellemzésében szokott szerepelni, hogy melyik a legjellemzőbb felépítőanyag. De ez időben ingadozhat, másrészt pl. a bazalt és az andezit nem diszkrét minőséget jelent, hanem a kettő között folyamatos átmenettel sokféle termék fordul elő. Az Anak Krakatau anyaga a Smithsonian-nál imígyen szerepel:
Major Andesite / Basaltic Andesite Dacite Basalt / Picro-Basalt
Szóval ez az Anak Krakatau lenne, csak összemontírozva? Értem. -- Mondjuk a mészkőszirttel történő összeházasítás nekem is gyanús, a montírozóknak több felkészültségük is lehetett volna legalább egy kis geológus-szakmai utánaolvasás, vagy még inkább egy geológus segítségének igénybevétele szintjén... .. A mészkőhegyek üledékes kőzetek, míg a vulkánokhoz andezites vagy bazaltos kövekből felépült hegyvidék passzolna inkább. Gondolom a Krakatau nem lehet bazaltos, mert a bazalt könnyen folyó, SiO2-ben szegényebb lávatípus, míg a Krakatau az erősen robbanásos SiO2-ben dús, hamar megszilárduló, a krátert hamar eldugító, és emiatt erősen robbanásos andezites vagy gránitos típusba tartozik. A gránit pl. az egyik különösen savanyú (azaz SiO2-ben dús) kőzettípus, vagyis a robbanásos vulkánokra nagyon jellemző kőzet. Az andezit ettől kissé kevésbé savanyú, kb. 56-63% SiO2-t tartalmazó vulkáni kőzet. Jellemző azonban rá így is, hogy nagyobb mélységben is hajlamos megrekedni. A Krakatau olyannyira a robbanásosak közé tartozik, hogy annak idején az egész eredeti Krakatau-vulkán felrobbant, és egy időben le is fotózták úgy, mint a vulkánok függőleges metszetét a valóságban megjelenítő és kipéldázó képet. --->
A Palaunál kezdődő sor tényleg kialudhatott már, de a Guamnál kezdődő az Izu szigetcsoportban végződik, ahol vannak működő vulkánok, és ennek a sornak a folytatása a Fuji-san is.
Még csak a főcímnél tartok, de már gyanús az egész. Első pillantásra a sziget egy makettnek látszott, aminek a túloldalára odavarázsoltak egy kis füstöt. További pillantásokkal meg további szigetecskéket láthatsz, itt már nem gyanús, hanem hibás a dolog, mert a Rejtelmes szigetnek nem volt közeli szomszédja. Ezen kívül ezek a szigetecskék a Ha Long öblöt juttatják az eszembe - szép hely, és kiváló forgatási helyszín, lehet bújócskázni a sok mészkőszirt között.
Meg kell majd néznem az egész filmet, hiszen később odavarázsolhatnak egy egész vulkánt is, de félek a csalódástól, mert ez volt a legkedvesebb Verne regényem.
A Wilson ciklus szerintem világos és áttekinthető elmélet, de nem lehetünk biztosak benne, hogy a Föld mindig ehhez tarja magát. A riftesedés okairól vitatkoznak, a szubdukció elindulásán szintén (mert ha már működik, akkor megy, mint a futószalag).
De nézd meg a Fülöp-lemezt: a keleti oldalán óceáni lemez bukik óceáni lemez alá, nem csoda, hogy ott van a legmélyebb árok, a másik oldalán szintén árok, de az rendben van, mert ott óceáni lemez bukik az eurázsiai alá. Középtájt meg Palautól föl Japánig egy "macskanyelv" egy korábbi szubdukciós zóna maradványa a hozzá tartozó vulkánsorral?
Ezeket a nyugat-indonéziai vulkánokat előszeretettel sorolják a tűzgyűrűhöz, pedig semmi közük a pacifikus lemezhez, annál inkább az Ausztrál lemezhez, illetve közvetve az Indiai lemezhez. A tűzgyűrű valójában indonézia keleti oldalán húzódik.
Talán tágas, egyenes kürtője van, amit a gyakori kitöréseivel tisztán tart. A hamufelhőket fölfelé lövi ki, így visszahullanak rá, a láva meg szépen lecsurog a meredek oldalán. Építi magát.
Nem hiszem, hogy ez a "final" kitörés, csak a "latest". De az látszik, hogy nagyon szép, szabályos vulkán, és tűzgyűrű-menti társaihoz hasonlóan a veszedelmes, hamuszóró fajtából való.
Ismét izzó lávát és vulkáni hamut lövell ki a Fülöp-szigeteki fővárostól, Manilától mintegy 330 kilométerre, délkeletre fekvő a Mayon tűzhányó.
Újabb és még hevesebb kitörés veszélyére figyelmeztetnek a szakértők
A Fülöp-szigetek legnagyobb északi szigetén, Luzonon fekvő 2 463 méter magas Mayon tűzhányó ismét életre kelt, vulkáni hamufelhőt és izzó lávát lövellve ki magából. A vulkán kitörése miatt a tűzhányó nyolc kilométeres körzetét a hatóságok kiürítették, mintegy 61 ezer embert evakuálva a veszélyeztetett térségből.
Hiába, a Fülöp-szigeteki óceáni árok menti vulkánok is vannak legalább annyira veszélyesek, mint a Jáva-árok mentiek. Végső soron ugyanaz a vulkántípus van elterjedve mindkét helyen a Csendes-óceáni tűzgyűrű részeiként. Ettől talán csak a Szumátra-szigeti vulkánok veszedelmesebbek. Az ilyen vulkánkitörések abban a térségben majdnem mindig szökőárat, vagy éppen lahar-veszélyt vontak maguk után.
Még a Balaton környéki mocsarakról. Egyik nagymamám somogyi születésű, és mindig emlegette, hogy az ő fiatal korában a Balatonban nem volt nádas, tiszta homokos partja volt. Ezt eleinte nem értettem, de ma már nyilvánvaló. Az a sok mocsárvidék, nem csak a Kis-Balaton és a Nagyberek, hanem a hosszúkás somogyi dombok között lefutó vizek is mind megszűrve, megtisztítva kerültek a tóba. Mami faluja is egy ilyen domb oldalában volt, az alsó kertek már egy vizes rétben végződtek, a völgy alján mocsár, ahonnan a víz lassacskán szivárgott a tó felé. Miután mindezt lecsapolták, csatornázták, nyertünk mezőgazdasági területeket, de elvesztettük a tiszta vizet.
Tényleg nehéz egy mocsárért rajongani, de be kell látni, hogy megvan a maga haszna - még annak a sok szúnyognak is, ami ott terem - mi nem szeretjük, de a halak, madarak igen.
