A gázszámlánk jelenleg 12x 12 e/hó, ami fűtési szezonra vetítve (itt a hegyen ez cca 7 hónap ) cca 20 e Ft/hó . És elég nagy a fűtendő ház. Megjegyzem amikor elkészült, akkor az éves gázszámla nem volt 15 ezer Ft. A gázár növekedése nem a légfűtő rendszer "érdeme". :(
Egyébként a rendszer nemcsak légfűtésre, hanem LÉGHŰTÉSRE is alkalmas. Annakidején a REZNOR szakembere kapacitált minket egy hűtőegység megvételére is, de akkor nem tellett rá. A mostani kánikulás időkben nagyon gondolkodunk egy ilyen beállításán is. Annyi az egész, hogy egymás mellé "sorba" van állítva a fűtő és a hűtőegység. Nyilván egyszerre csak az egyiket működtetem. A meglévő légcsatorna rendszeren keresztül minden helyiség hűthető, nem kell a külső főfalakat átfúrkálni, a homlokzatra külső egységeket rárondítani. És nem fogja a fejemet levinni a szobába felszerelt beltéri egység hideget fújó ventillátora. A pincében a friss levegő bevezetés már a fűtéshez meg lett oldva. Szóval viszonylag egyszerűnek tűnik, csak a 100.000 Ft-os árat kell elfelejteni. Éppen kutatom, hogy mennyibe is kerülhet most egy hűtőegység. Ha OK. jövő nyárra megcsináljuk. Addig marad a mennyezet-ventillátor, meg a redőny. :)
- Igen 1 kp.rendszer van, egy doboz. Amíg szilárd fűtéssel ment, akkor egy öntöttvas bordás kazán volt, kb.15 éve vezettük be a gázt, azóta egy REZNOR szerkezet fűti fel a LEVEGŐT.
- Levegővel. Nincsen víz, nincsenek csövek, a hordozó közeg nem okoz hőveszteséget, tehát percekben mérhető amikor már ténylegesen meleg levegő jön a helyiségekbe.
- A légáramlás a helyiségekben nem érezhető, nincsen közvetlenül a befúvónál ventillátor, így hang se nagyon. Egy központi ventillátor van amióta gázzal működik ( a szilárd tüzelésűnél nem volt ventillátor) , ez is inkább a légkazán bordáinak túlmelegedése ellen szolgál, semmint a levegő keringettetésére. Ennek a ventillátronak a minőségétől függ a zaj mértéke. Mivel ez a legalsó iszinten van elhelyezve, alig hallható.
- Igen, helyiségenként egy méretezett bejövő, illetve elmenő nyílás van, a legnagyob méretű 25x25 cm, ez cca. 70 m3-es szobát lát el.
- Csak légfűtésünk van, illetve a fürdőszobákban elektromos árammal működő "törölközőtartós " fűtés. Amikor nincs fűtési szezon, a fürdőszoba akkor is igényel némi meleget.
- Nagyon jó működik így, hogy fent jön be a levegő. Ha jól tudom, ezt még a rómaiak találták ki , csak elfelejtettük, és mindenféle gépészeti csodákkal bonyolítjuk .
Ez egy gravitációs légfűtés, a rendszer lényege a nevében: gravitációs. Pontosan a meleg levegő felfelé törekvését használja ki, ezért nem kell egyéb rásegítés. Persze csak akkor működik igazán, ha már így van tervezeve az épület is. Többszintes, egy központi, minden szinten áthaladó légcsatorna, majd minél rövidebb vízszintes elhúzások a helyiségekhez . Ez a függőleges légcsatorna viszonylag centrális elhelyezését igényli , de nekünk ez nem okozott az alaprajz elrendezésében problémát. A főcsatornák ( 1 a meleg-, 1 a hideglevegőnek) és a kémény együttesen 1.2x 0.7 m- nyi területet foglalnak el.
A beruházási- és működési költség is nagyságrendekkel olcsóbb bármilyen radiátoros, vagy padlófűtésnél. Miért?
Beruházás:
- tervezés díja,
- anyagszükséglet:
--- vmilyen tégla a légcsatornákhoz, ami kőműves munkával kivitelezhető, drága szerszám és drága technológia mellőzésével . Kb. 20- db zsalus keret a helyiségekben lévő nyílásokhoz. Némi lakatosmunka a főcsatornában elhelyezett szintek közötti szabályozókhoz ( ha nem fojtom le némileg a felső szintre menő levegőt, akkor ugye a meleg levegő a legmagasabb pont felé igyekszik, és az alsóbb szintekre kevesebb meleg jutna ).
--- hőlégkamra: szintén kőműves munkával elkészíthető, itt van elhelyezve az 1 db légfűtő egység, ennek a mennyezete a főlégcsatorna bejárata.Itt is van szabályozási lehetőség. A hőlégkamrát mi nem hőszigeteltük, így meg van oldva a teljes legalsó szint temperálása. Ide nem igénylünk szobameleget, ezért nem fűtés-, csak temperálás. Az autónak, háztartási helyiségnek, élelmiszer tárolónak stb... tökéletesen elegendő.
--- maga a REZNOR légfűtő egység ez 1990. körül 100 ezer ft volt áfával együtt.
--- 1 db jobb minőségű szobaventillátronál izmosabb ventillátor cca.30 ezer Ft volt. 15 év után megérett benne egy csapágycsere.
--- 1 db automata hőfokszabályozó cca. 5 ezer Ft
--- gázszerelési munka a légfűtő egységig. Ez nálunk 4 fm gázcső, meg egy elzáró csap.
--- egyszerű aluminium vagy hasonló anyagú , hajtogatott vagy korcolt kialakítású füstgázelvezető a kéménybe ( nagy hőt nem kell kibírnia, a legnagyobb üzem esetén is kézzel megfogható). Hólapátolás után ezen szoktam melengetni a tenyeremet.
--- egy külön elektromos tábla főkapcsolóval , méretezett biztosítékkal, kizárólag a REZNOR és a ventillátor van rákötve.
Üzemeltetés:
--- éjszaka a hőfokszabályozó max. 15 fokon áll, általában nem szokott éjjel bekapcsolni.
--- aki reggel elsőnek felkel, 25 fokra nyomja a szabályozót, beindul és a fürdőben 5 perc múlva már lehet zuhanyozni ( persze ehhez a fürdő melegigényét kicsit túlméreteztük ). A többi helyiség 15 perc alatt cca. 18-20 fokos lesz. Fél óra és ücsörgéshez való a hőmérséklet. Ha napközben nem vagyunk itthon, hőfokszabályozó szintén le, aki először megjön és fázik az felteszi a kívánt hőfokra.
Nem kell félnapokra előre programozni, pl. ha du. ötre meleget akarsz, akkor az automata kapcsoljon be már 2-3 óra körül. Igen gyorsan felmelegszik, de nem olyan gyorsan hűl le. Magyarul csak akkor van hőtermelés, amikor itthon vagyunk .
--- biztonságos működéshez: Minden 2 évben gázos ember vizsgálata a kazánnál. Kb. két-három évente 8000 Ft-nyi cserealkaltrész ( valami elektronikus érzékelő-szabályozó). Füstgázérzékelőt 15 év után most kellett először cserélni cca. 12 e Ft volt.
--- gázfogyasztás : 3 szintes , szabadonálló hegyvidéki 200 m2 épület, cca. 600 m3. Ebből temperált cca 200 m3, a többi fűtött. 2005-2006 .évi gázfogyasztás belefért 2000 m3-be, a főzési gázenergiával együtt.
Udv,SoToS!
150m3 levego bejuttatasahoz 100-as csovon 5,3m/sec. sebessegnel van lehetoseg.De mivel a lakasban nem egy helyen jon be a friss levego es nem egy helyen szivod el, igy figyelembe veve az ajanlasokat, ami max .1m/sec. Hasznalhatsz 100-as csoveket,legalabb 6 helyen ha befujsz. Elszivas a konyhaban,WC-ben ,furdoben ,moso-szarito helysegben. A gyartok altalaban 2x140Watt koruli ventiket hasznalnak.Van aki kisebbeket,van aki nagyobbakat. Nezz meg par rekuperator gyartot es meglatod. Tisztelettel Peter.
Én is tervezem, hogy télen a bemenő levegőre rákötök egy sörkollektorhoz hasonló levegő melegítőt, ami terveim szerint, napos időben, jelentősen bemelegíti a házba beérkező levegőt. Amint megvan a talajhőcserélőm, és kész a pince, már indulnak is a kísérletek.
Már sikerült szereznem egy 330 m3-es ventit, egy 10 méteres aluflex csövön fújja a levegőt rendesen. Szerintem ilyenekkel oldom meg a levegő befújás/elszívást. Már alig várom hogy elkészüljön a pince és tesztelhessem.....
Még azon gondolkodtam, hogy a beérkező levegő nem egy rácson keresztül érkezne be a szobákba, hanem a falak mentén, az ajzatbetonozás elött elkerítek egy kb 5cm széles, 6cm mély vájatot, ide érkezik be a levegő, esetleg ebbe a vájatba teszek még padlófűtés csövet is, és ez felett lenne a parketta szegélyléce úgy, hogy a fal és a szegélyléc között kb 3 mm hagynék. Így, reményeim szerint, a teljes fal mentén jönne be a levegő, szépen lassan és cswendben.
Gyere at a Napenergia-s topicba, ott talalhatsz egy mukodo peldanyrol leirast sorosdobozokbol. Nem az az egyetlen lehetoseg, de olyat mar legalabb lattam eloben:)
Én légkollektorban gondolkodom, nekem radiátoros fűtésem van ezt szeretném kiegészíteni légkollektorral, akár úgy hogy csak a naposabb oldalon lévő helységek falára szerelek légkollektort, akár központi módon. Csinált már valaki hasonlót? Úgy tudom nyáron ezek alkalmasak lennének melegvíz előállítására is
Annyit megtudtam hogy szellőztetéshez kb a szoba légmenyiségének a 2-3 szorosa kell, de azt nem hogy légfűtésnél mennyi? (konyhába kb 6-8 szoros ha főzünk) Azt sem tudom még hogy ha egy helyiségbe kb 150m3 levegőt kell bevinni, akkor mekkora csöveken kell, mekkora ventivel befújni, ha kb 20 méterre kell elvinni a csövet? Ezt hogy lehet valami általános módon kiszámolni? pl 100-as cső, 20 méter hosszú, levegőszükséglet 150m3 akkor a venti 150*x mennyiségű levegőt nyomjon be. Mennyi az x??? És ha elszívás van akkor 20 méteren, ugyancsak 100-as csőben mekkora venti kell ha szintén 150m3 levegőt szeretnék kiszivatni? Van különbség számolásnál az elszívás és befújás közöztt?
Én pécsi vagyok, ha tud esetleg valaki Baranyában olyan céget, vagy kivitelezőt, aki ezt meg tudná tervezni, esetleg tudna benne segíteni, létszi küldje el nekem az elérhetőségét.
Köszönöm
Ha valakinek van valami jó ötlete ennek a rendszernek a kivitelezéséhez, esetleg anyagbeszerzés ügyileg (ventik, csövek,...), mit érdemes beépíteni, vagy a működésével kapcsolatban bármi elképzelése, ötlete, kérem ossza meg velem. Szeretek barkácsolni, magam megcsinálni dolgokat, de ebben még nincs tapasztalatom, így érdekelnének a lehetőségek, a buktatók, mire kell figyelnem és minden érdekel ami ezzel kapcsolatos.
A cél hogy egy jól működő légfűtéses, szellőztető rendszert építsek.
A légkezelő helyiségből egy fűtőkaloriferen keresztűl menne egy elosztóba, ahonnan minden helyiségbe külön ventillátor fújná be a levegő.
Gondolom egy megfelelő méretű fűtőkalorifernek nem gond ha akár 4-5 venti szívja át rajta a levegő (kissebb teljesítményüek), max a hőmérsékletét kell emelni, esetleg folyamatosan kell keringetni benne a melegvizet... (gondolom én), vagy többet kell berakni.
Udv. liliana01
Biztosan nalad ugy van ahogyan irod es jol mukodik. De a jelenleg beepitesre szant technologiak nagy reszenel alul jon a friss levego,felul pedig tavozik az elhasznalt levego. Pl. www.atrea.hu csaladi hazak szelloztetese cim alatt. Tisztelettel Peter.
Bocs ha a kibic közbeszól. Nem vagyok szakember, csak légfűtés élvező már 25 éve. Nálam a légfűtésnél a mennyezet alatt van a meleglevegő be, és a padlónál a hideg levegő ki.
Azon megfontolásból, hogy a meleg felszáll. Ha alul jön be a meleg , felszáll, és fent megreked, lent meg derékig fázol.
Ha felül jön be, csak lefelé tud terjedni, így minden szinten meleg lesz, és alul a hideg kimenőn nyomja ki a hideget vissza a rendszerbe.
UDV. SoToS.
Alapbol tudnunk kene a haz nagysagat, kiszamitott legnagyobb hoveszteseget per orara megadva, legkobmetert. Elgondolasod az O.K. De sok mindent figyelembe kell venni. Futesnel a levegot max.50C fokig melegitheted, levego elore aramlasi sebessege max. 1 m/sec. Csaladi hazaknal ha jol tudom, durvan 8-10 kW meleg amit kenyelmesen belehet juttatni. A befujo nyilasokat a padlo fole szerelik, az elszivokat meg a mennyezetbe,vagy ahhoz kozel. Termeszetesen a helysegeket kulonbozo hofokra is futheted,a befujt levego mennyisegevel lehet elerni, amennyiben nem akarod agyon tuzdelni vezerlo rendszerrel. De ezt csukott ajtoknal lehet csak jol uzemeltetni/termeszetesen a levego aramlasanak megkell hagyni az utat az ajtoknal/ . Ami az1000 liter vizet illeti ,ha 80/50 C fokra fogod tervezni, akkor az ujra felfuteshez kb 37kWo meleg fog kelleni+ a vesztesegek,tehat kozel 45kWo. Amennyiben a haz hovesztesege mondjuk 7kWo,akkor a legnagyobb hidegben 6 orankent utanna kell futeni .0C foknal ez lehet 12 orankent. Az ATMOS faelgazosito kazanok vannak 14kW-tol felfele,de az aruk is 8-900 ezernel kezdodnek. Az itt emlitett kazan kb 3-4 oran belul felmelegiti a vizet.
Tisztelettel Peter
A ház egy acélvázas künnyűszerkezetes ház lesz, kb 1 hónap múlva kezdünk. A pincébe képzeltem a leégkezelő helyiséget. A csövezés viszonylag egyszerűen megoldható. (ha nem kellenek 200-as csövek)
A pincéből fújnám be a levegőt az alsó szintekre, a tetőtérben, a tető dölése miatt kihagyot kb 1 métres részen lennének az elszívók.
Esetleg később napenergiát is hasznosítanám, vagy úgy hogy egy kissebb hőtárolót vizét melegítem nappal és az kötném a fűtőradiátorokra, vagy meleg levegőt vezetném be a légkezelőbe.
Tartalékként meg a gázbojler melegvizét is fel lehetne talán használni átmeneti időszakokban kissebb helyiségek ideiglenes fűtésére.
(ha nem hűti le túlságosan)
Vagy még gondolkodok, beszélek hozáértökkel és persze várom az egyébb véleményeket ötleteket.
Jó lenne tudni mennyi vizet, mennyire hűt le egy ilyen rendszer, mert lehet hogy egy 200-300literes gázbojlerrel is simán menne a fűtés.
(de a cél a fagázkazánnal való fűtés, ezek csak tartalék megoldások lennének)
Esetleg fagáz kazánja van valakinek, vagy ismerősi körben?
Érdekelne hogy 1000 liter vizet mennyi idő felmelegíteni, és az mennyi idő alatt hül le?
Bárkinek, bármivel kapcsolatban van ötlete, elképzelése, tapasztalata, mit lehetne máshogy, melyik részt hogyan oldjam meg, mit csináljak máshogy, azt szívesen fogadom, (télre már működnie kéne a rendszernek)
Föleg a csövek átmérője, a fűtési radiátorok és a ventik méretezése érdekelne.
Majd még összeszámolom hány méterre kell elvinni a levegőt az egyes helyiségekig.
(gondolom az elég lényeges, mert van ahol vagy 20 méter lesz)
A befújásnál gondoltam arra, hogy a szegélylécek helyett rakok valami téglalap alku zártszelvény, sok apró lukkal felfele, hogy jól elosztódjon a levegő, és remélem így halk is lenne. Csak nem tudom hogy a beérkező légvezeték (szerintem kb 100-as cső) után ez a jelentős szűkítés mit fog eredményezni?
Az elszívást hasonlóan csak a plafonon az élekben...
A vezérlést úgy képzeltem el, hogy lenne egy időkapcsoló, ami a szellőztetés vezérlné megfelelő időközönként. Aztán lenne a szobákban elhelyezett programozható termosztát, ami a keringető szivattyút és a ventiket indítaná ha fűteni kell.
Esetleg a konyhába egy külön elszívó ág ami a frisslevegő utánpótlást is biztosítaná.
A wc-be meg a szokásos elszívo.
(ha összejön anyagilag és időügyileg, lehet hogy számítógéppel oldom meg a vezérlést, mert számítógéppekkel foglalkozok)
Sziasztok!
Ezer köszönet Atompyka a fórumnyitásért!
(Bocs hogy eltüntem, de nászúton voltam. Most már leszek :)
Péter ráérzett! Pontosan ezt szeretném.
A kazánnal felfűtöm a vizet, kazán leáll, aztán a meleg vízet keringetném
egy autóradiátor szerűségen (persze méretezetten), amin a keresztülfújt
levegő vinné be a meleget/hideget a helyiségekbe.
Nem vennék kész rendszert/légfűtő gépet mert az nekem most nagyon drága,
helyette egy kisseb helyiséget alakítanák ki a pincébe, ahova jönne be a
talajhőcserélős friss levegő, onnan menne a szobákba a meleg, ill nyáron a
hideg levegő.
Elképzelésem szerint minden helyiségbe lenne egy bemenő és egy elszívó
ág, ezzel a módszerrel minden szoba egyedi hőmérsékletű lehetne, és
időben is tudom szabályozni, hogy pl a nappalit délután fűtöm este nem,
a hálókat meg este fűtöm nappal nem.
Még nem számoltam össze mi kell és az mennyibe lenne, de a gyári készülékeknél
szerintem jelentősen ólcsobban kijövök, főleg ha én szerelem össze.
A kérdés:
- 1 helységbe mekkora csöveken, mekkora befújás/elszívás kell, hogy a legnagyobb
hidegben is, zaj nélkül fel lehessen fűteni a szobát?
- Kell-e minden helyiségbe elszívás? (neten úgy láttam hogy a szobákba csak
befújás van, a wc ill. a konyhában történik az elszivás, így kering az egész házba
a levegő?)
- Hova érdemes rakni a bemenő és az elszívókat, hogy a fűtés és a hütés is jól működjön, de ne legyen se túl nagy légáramlás, se túl hangos
Szerintem a kazannal felfuti az 1000 l vizet. A kazan nemmukodik tovabb. A tartalybol a vizet keringetoszivattyuval athajtja akar egy autohuton es ventilatorral a csoveken keresztul eljuttatja a helysegekbe. Egyes helyisegek homerseklet kulonbseget levego mennyiseg beszabajzasaval lehet elerni , persze csukott ajtoknal. Csak a kiszamitott keresztmetszetu uzemi nyilasokat kell letrehozni. Szerintem . Bocs ha tevedtem Peter.
